udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44

Névmutató: Fodor Gábor

1994. augusztus 10.

A határon túli magyarok költségvetési támogatását nem kívánja csökkenteni az új koalíció, de a segélyeknek jóval átláthatóbbakká kell válniuk, jelentette ki Tabajdi Csaba a rádióban. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére, hogyan indulhat meg a "kutatómunka" a 2 milliárd forint körülire becsült összeg után, Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy nem nyomozónak szerződött, mégis erőfeszítéseket tesz a múlt megvilágítására. Tabajdi Csaba felvette Fodor Gábor művelődésügyi miniszternek, hogy fel kellene tárni a tárcától a határon túlra áramlott pénz útját, azonban Tabajdi "nem biztos benne, hogy az írásos nyomok fellelhetők-e még a minisztériumnál." /Magyar Hírlap, aug. 10./ A Bihari Naplóban hozzászóltak ehhez: "Hogyan lehet például kijelenteni, hogy a dokumentumok esetleg nem hitelesek, amikor még meg sem vizsgálták azokat? " /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./

1994. október 7.

Okt. 7-én Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter fogadta Markó Béla szövetségi elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, valamint Kötő József és Cs. Gyimesi Éva alelnököket, az RMDSZ művelődési és oktatási főosztálya képviselőit. Az RMDSZ vezetők ismertették a művelődési élettel és az anyanyelvi oktatással kapcsolatos alapvető gondokat, megfogalmazták álláspontjukat az együttműködéssel és az anyaországi támogatással kapcsolatban. Külön foglalkoztak a könyvkiadás támogatásának nagymérvű csökkentésével és a diplomák honosításával. Fodor Gábor válaszában kiemelte, hogy az új magyar kormány kisebbségpolitikai elképzelései nagymértékben egyeznek az RMDSZ részéről megfogalmazott igényekkel. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

1994. november 5.

Nov. 5-én Marosvásárhelyen zsúfolt nézőtér előtt köszöntötték Lohinszky Loránt érdemes művészt, aki idén betöltötte 70. évét. A marosvásárhelyi Székely Színház nagy korszakának örököseként méltatták, felidézve a színművész emlékezetes alakításait. Marin Sorescu román, Fodor Gábor magyar művelődési miniszter köszöntő levelét olvasták fel, majd a fogadáson Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója nyújtotta át színháza ajándékát a művésznek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1994. november 16.

A Bolyai Társaság vezetői /elnöke, dr. Balázs Sándor és alelnöke, dr. Faragó József/ Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez írt levelükben segítséget kérnek a következőkben: diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény, a Magyarországon tanuló erdélyi diákok ösztöndíja és egyéb juttatási rendszere ne legyen alacsonyabb a többiekhez mérten, továbbá a Márton Áron Kollégium helyett a többi hallgatóval együtt lakhassanak a szakkollégiumokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1995. január 27.

Sütő András írt nekrológot Sík Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház főrendezője halálhírére /Gyilkos per áldozatáról/. "A személyét nem kímélő gyűlölet, miként az óra: minden percével sebez, az utolsóval öl." "A kizárólagosság, az intolerancia számára a halál nem dráma, hanem szövetséges erő. Újabb hódítás lehetősége egy véget nem érő szellemi belháborúban." /Magyar Nemzet, jan. 27./ Sütő András arra céloz, hogy Fodor Gábor kultuszminiszter elmarasztalta a Nemzeti Színházat, felszólítva, hogy javítsanak színvonalukon.

1995. május 2.

Fodor Gábor művelődési miniszter Bukarestbe látogatott és máj. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel aláírta a három évre szóló magyar-román oktatási együttműködési egyezményt. Az okmány aláírását követő sajtóértekezleten Liviu Maior kifejtette, hogy a dokumentum előirányozza diákok, tanárok és oktatási szakemberek cseréjét, a lektorátusok kérdésének rendezését, a nyári tanfolyamokon való részvételt. Fodor Gábor jelentősnek mondta, hogy először szerepel a jegyzőkönyvben az oktatási bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerése. Fodor Gábor tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel, az alapszerződésről volt szó. A román kormányfő nem zárkózott el az 1201-es ajánlástól, csak annak egyértelmű értelmezését tartotta fontosnak. A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen több szakértő is részt vett. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., Magyar Nemzet, máj. 3, Népszabadság, máj. 3./ A megbeszélés után a kormány szóvivője közleményt hozott nyilvánosságra az alapszerződéssel kapcsolatban, mely szerint ki kell küszöbölni az utólagos nézeteltérések keltésére alkalmas kifejezéseket. A "helyi autonómia egyes új, a román alkotmánnyal és az érvényben levő román törvényekkel összeegyeztethetetlen formáinak bevezetése nem a stabilitás erősítésére vezetne, hanem ellenkezőleg, veszélyes precedenst teremtene" - olvasható a közleményben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1995. június 3.

A Bolyai Tudományegyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendez jún. 3-án Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány. A felkért előadók között van dr. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Egyetem alapító rektora, Gáll Ernő, az egyetem volt prorektora, Antal Árpád irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, Tóth Sándor, a filozófiatörténet volt tanára, dr. Dóczy Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet ny. professzora, Horváth Andor, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Egyetem tanára, felkért hozzászólók Szabó T. Ádám nyelvész, tudományos kutató, B.Kiss Béla biológus, a budapesti Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke. A házigazda: Katona Szabó István. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ Fodor Gábor művelődési miniszter üdvözölte a megjelenteket, majd a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Csőgör Lajos orvosprofesszornak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Katona Szabó István, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány elnöke - mint hajdani diák - bejelentette, hogy a napokban megalakult Budapesten a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Alapítvány, amelyek fő célja a Bolyai Egyetem újraindulásának elősegítése. /Magyar Nemzet, jún. 6./

1995. július 7.

Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter júl. 7-én levélben fordult román kollégájához, Liviu Maiorhoz, kifejezve aggodalmát az elfogadott tanügyi törvény miatt, arra kérte Maiort, hogy lépjen közbe a kialakult helyzet megváltoztatásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Magyar Nemzet, júl. 8./

1995. december 18.

A magyar kultúráért végzett oktató-nevelő és tudományos munkássága elismeréseként Pro Cultura Hungarica emlékérmet adott át Cs. Gyímesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszéke professzorának dec. 18-án, Budapesten Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. Cs. Gyimesi Éva legutóbbi kötetét Honvágy a hazában címmel a Pesti Szalon Kiadó adta közre 1993-ban. /Magyar Hírlap, dec. 19./

1996. január 22.

Cs. Gyimesi Éva a marosvásárhelyi rádió magyar adásában elmondta, hogy nehézségekbe ütközik a Magyarországon végzettek esetében a diplomák honosítása, eddig mindössze 52 oklevelet sikerült a elismertetni a román hatóságokkal. Fodor Gábor volt művelődési miniszter tavalyi bukaresti tárgyalásán elmulasztotta megkötni a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1996. május 8.

Korábban, 1989-1990-ig a volt szocialista országok egy 1975-ös prágai egyezmény alapján szinte minden diplomát kölcsönösen elismertek, tájékoztatott dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Ösztöndíj Központjának főtanácsosa, akinek szakterülete a romániai diplomák magyarországi honosítása, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez tartozó magyar-román kapcsolatrendszer. Magyarországon éppen ez a központ vizsgálja először, hogy a diplomát kibocsátó intézmény államilag elismert felsőfokú oktatási intézmény-e, ezt követi a szakképesítés elismerése. Romániában ez kizárólag az Oktatási Minisztérium illetékessége. A túlzott ottani központosítás megnehezíti az eljárást. Gondot okoz az is, hogy Magyarországon az óvónőképzés főiskolai szintű, Romániában viszont ezt a pedagógiai középiskolák végezték, nemrég posztliceális képzéssé változtatták. - A magyar fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésre, de hiába, így Mádl Ferenc romániai útján, Fodor Gábor sem ért el semmit. - Az RMDSZ-nél 219 1994/95-ös tanévben Magyarországon végzett kérte diplomája honosításához a segítséget, közülük ez csak negyedüknek sikerült. - Az RMDSZ küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint művelődési miniszternek, hogy a román fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt. Májusban román szakemberek delegációja érkezik Budapestre, ebben az ügyben. /Új Magyarország, máj. 8./

1996. december 10.

Magyarországon a Magyar Történelmi Filmalapítvány újra támadások kereszttüzébe került. "Eddig minisztériumi szinten packáztak véle, a rossz emlékű Fodor Gábor", még az is elhangzott, hogy ez a műfaj kifutotta magát, "a magyar történelem minden pászmáját végigjárták a filmesek." Akkor az alapítvány a maga mentségére még egy fehér könyvet is kiadott, Perjés Géza történész, az alapítvány elnöke mindent megmozgatott. Most a parlamenti kulturális bizottságban folyik a Canossa-járás. A Magyar Mozgókép Alapítvány a filmgyártásra szánt teljes összeget - kilencszáz millió forintot - magának vindikálja, heves SZDSZ-támogatás mellett. A Magyar Történelmi Filmalapítványnak lehetősége lenne arra, hogy határon kívüli filmeseket is foglalkoztasson. /Sylvester Lajos: Egy filmalapítvány Canossa-járása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2002. január 9.

Magyarországon felharsogott az ellenzék kórusa: nem lett volna szabad aláírni Romániával a státustörvény romániai alkalmazását lehetővé tévő egyetértési nyilatkozatot. Holott: az aláírás előtt az Orbán–kormány egyeztetett az összes parlamenti párttal, s egyiknek sem volt kifogása ellene. Hallgatja az ember ezeket az ellenzéki nyilatkozókat, s azon morfondírozik, hogy vajon egyáltalán épeszű, normális emberek ezek? – tette fel a kérdést Veres István. Hiszen olyan gyermeteg kifogásokkal állnak elő. Egyik legfőbb kifogásuk az, hogy a romániai munkaerő beáramlása miatt az anyaországiak munka nélkül maradnak. Holott: a külföldiek munkavállalását szigorúan szabályozzák. A másik fő kifogás meg az egészségügyi ellátásra vonatkozik. Kökény Mihály szocialista politikus, volt egészségügyi miniszter egyenesen azt tételezte fel, hogy rengeteg olyan erdélyi magyar lesz, aki már régen betegeskedik Romániában, s Magyarországon úgy fogja majd gyógykezeltetni magát, hogy igénybe veszi a három hónapos magyarországi munkalehetőséget. Az ember elcsodálkozik: hogy lehet ekkora sületlenséget még elgondolni is, nemhogy kiállni vele a televízió nyilvánossága elé? Hiszen a munkavállaláshoz orvosi vizit kell. Néhány héttel korábban Romániában folyt a konkolyhintés, de annak immár vége. Most a magyarországi szocialistákon és liberálisokon a sor. Amennyiben a Kovács Lászlók, Kökény Mihályok, Lampert Mónikák, Fodor Gáborok, Borsik Jánosok és társaik magyarigazolvány nélkül is magyarok, akkor nekünk talán jobb is nem magyarnak lennünk, semmint ilyeneknek, szögezte le a cikkíró. /(veres) [Veres István]: Anyaországi hisztéria a státustörvény kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./

2002. január 14.

A bukaresti státus-kormánybizottság bejelentésére reagálva a magyar Külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, a magyar kormány következetesen betartja a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Horváth Gábor külügyi hangsúlyozta, Martonyi János jan. 11-én, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén leszögezte, hogy Magyarországnak érdeke az egyetértési nyilatkozatban foglaltak maradéktalan betartása, és a romániai magyarság érdekeit is ez szolgálja.A magyar fél reakciója azt követően érkezett, hogy a román kormányfő felszólította a prefektusokat: ne engedélyezzenek semmiféle olyan kezdeményezést, hogy a magyar igazolványt kérelmezőket nyilvántartásba vevő, netán az igazolványokat kiadó irodákat állítsanak fel Románia területén. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nem nevezte meglepőnek a román miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Álláspontja szerint Adrian Nastase, illetve a szakértők nem tettek mást, mint figyelték a magyar sajtót, és látták a román–magyar megállapodásra vonatkozó kormányzati nyilatkozatokat. Az MSZP elnöke szerint csak idő kérdése volt, "mikor jön rá a román vezetés, hogy valaki hamis kártyákkal játszott" Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, az Országos Tanács állásfoglalást fogadott el, amely szerint a kedvezménytörvény elfogadásával és a magyar–román egyetértési nyilatkozat kiadásával a Fidesz-kormány súlyos károkat okoz Magyarországnak, a szomszédsági kapcsolatoknak, az ország nemzetközi megítélésének. Az ügyvivő a kedvezménytörvényt a magyar politikai élet botránykövének nevezte. Fodor Gábor kijelentette, a kialakult helyzetért a fő felelősség a Fidesz-kormányt és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt terheli, de osztoznia kell a felelősségben a törvényt megszavazó szocialista képviselőcsoportnak is. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a kedvezménytörvényt alapvető pontokon módosítani kell. A szabad demokrata politikus elmondta, törölni kell a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezményt, az ajánlószervezeteket, a családi oktatási támogatást és a hozzátartozói igazolványt. /Nyugodt válasz. Budapest betartja a memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2002. február 9.

A 2002-es kampány tétje, hogy Magyarországon folytatódik-e a FIDESZ-korszak, vagy jön a bal és jó esetben folytatódik az ingamozgás. A kampányban az erős bal-liberális elkötelezettségű sajtó is kiveszi a maga részét, minden előkerül, amivel a FIDESZ ázsióját rombolni lehet. Egy másik csapásiránya a FIDESZ ellen folyó médiahadjáratnak a párt 1993-as jobbfordulatával kapcsolatos. Ezt hivatottak terjeszteni Petőcz György könyve a Fidesz történetéről, melyben a FIDESZ-től elpártolt s az SZDSZ-ben kikötött politikusok, Fodor Gábor, Ungár Klára, Szelényi Zsuzsa, Hegedüs András és Molnár Péter mesélik el a FIDESZ-sztorit sajátos olvasatban, valamint az új botránykönyv, a dr. Kende Péter által szignált "A Viktor". Borbély Zsolt Attila a jobbratolódást evidenciaként látja. Amikor ugyanis 1993-ban a FIDESZ felvállalta a nemzeti jelzőt, a nemzeti gondolat felvállalása igencsak veszélyes volt. Ebben a korszakban a sajtó kb. 85%-a az Antall kormány, a "keresztény-nemzeti kurzus", a Horthy-mítosz rombolásával volt elfoglalva. Ekkor odaállni a nemzeti gondolat mellé politikai bátorságra vallott, amiért meg is fizetett a FIDESZ. 1993 nyarán a legnépszerűbb párt volt 30-40%-al, s nem kellett volna mást tegyen, mint hogy beálljon az ellenzéki MSZP—SZDSZ—FIDESZ egységfrontba. Ha kizárólag a hatalom kellett volna a FIDESZ-nek, akkor azt 1994-ben is megkaphatták volna. Ehelyett a FIDESZ vissza akarta adni a nemzeti politizálás társadalmi presztízsét és ezzel egy időben fellépett az MSZP szalonképesítése ellen is. És vesztett: az 1994-es választáson mindössze 7%-ot ért el. 1994 után eleve ellenszélben kezdte az építkezést a jobboldalon, szövetségben az MDF-el és a kereszténydemokraták jobbközépen álló részével. 1998-ban a jobboldal gyengébb társadalmi kapcsolatrendszerrel és beágyazottsággal, gyengébb gazdasági pozíciókkal és sokkal gyengébb sajtóval a háta mögött győzött. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A Fidesz színeváltozása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2004. november 13.

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) hatástanulmánya szerint a kettős állampolgárság bevezetése és a határon túli magyarok esetleges áttelepülése nem kiadásokat, hanem többletbevételt jelentenének a magyar költségvetésnek – jelentette ki Patrubány Miklós elnök nov. 12-én a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) helyszínén, a Béla király úti kormányrezidenciánál tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. "Sajnos, a Máért összehívásáért felelős miniszterelnök nem tartotta fontosnak, hogy a kettős állampolgárságot kezdeményező szervezet elnökét meghívják” – mondta Patrubány. A Fidesz összesen 3,5 millió példányban minden magyar háztartásba eljuttatja szórólapját, amellyel igen szavazatra buzdít a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazáson. "A népszavazás kérdése politikai megmérettetés és lépcsőfok, amelyben nem könnyű tisztán és világosan látni" – jelentette ki Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője, közölve, a kettős állampolgárság és a kórház-privatizáció kérdésében is nemmel kell voksolni, "mert ha igent mondanánk, az a múltról szólna". /Megkezdődött Budapesten a Máért VIII. ülése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./

2004. december 11.

Erdélyben nemkívánatos személynek nyilvánította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az MSZP és az SZDSZ vezetőit. A Marosvásárhelyen bemutatott ,,feketelistán” ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. A listázók szerint a felsorolt politikusok kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat. Éppen ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

2004. december 13.

Dec. 11-én tette közzé a Magyar Országos Választási Bizottság a dec. 5-i eredménytelen népszavazás hivatalos végeredményeit. A kettős állampolgárság kérdésében 1521143 igen, és 1428736 nem szavazat volt. Érvénytelenül voksolt 61093 választópolgár. Közben Erdélyben folytatódnak az elkeseredett hangú tiltakozások. Marosvásárhelyen az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ bemutatott egy "feketelistát", amelyen ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. Szerintük a felsorolt politikusok a kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat, ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. MPSZ nyilatkozata szerint nem szabad túldramatizálni a magyarországi népszavazáson történteket. "A december 5-i referendum bizonyíték arra, hogy az erdélyi magyarok számára az autonómia az egyetlen megoldás, melynek segítségével itt Erdélyben megtarthatjuk az őseink által megőrzött és ránk hagyott magyarságtudatot. Ezért hát tegye félre szívéből mindenki a gyűlöletet, az elkeseredést és fogjunk össze, legyen mit továbbadjunk mi is utódainknak." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök leszögezte, joggal lehet haragudni a magyarországi politikai pártokra, a magyarországi közéletre, mert engedtek népszavazásra kerülni egy olyan fontos nemzetpolitikai kérdést, amelyről a magyarországi társadalom nem megfelelő, vagy gyökeresen ellentétes tájékoztatást kapott. Ezért a magyar politikumra lehet, a magyar nemzetre viszont nem lehet haragudni – mutatott rá. – Éppen a karácsonyi befogadás maradt el advent idején a vasárnapi sikertelen népszavazással – nyilatkozta Tőkés László református püspök. Véleménye szerint a voksolás óriási hullámokat vert fel a határon túli magyarság körében, amelynek tagjai ezekben a napokban mostohanemzetként néznek az anyaországra. "Én azonban nem dramatizálnám túlságosan ezt a helyzetet, a 84 év óta tartó szétfejlődés, valamint a nemzetietlen propaganda, amely Károlyi Mihálytól Rákosi Mátyáson keresztül Kádár János időszakáig tartott, mind megtette a maga hatását, viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy olyan veszély fenyeget minket, hogy ellenségeink még inkább szembe akarnak állítani bennünket egymással." Úgy véli, óvakodni kell attól, hogy az erdélyi magyarság bármely provokáció áldozatává váljon, és még jobban szembe kerüljön az anyaországgal. /Markó: ne a nemzetre, a politikumra haragudjunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a szavazatok újraszámolását kéri azokban a szavazókörökben, ahol felmerül annak a gyanúja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében leadott szavazatok összeszámolásánál az igen és a nem voksokat felcserélték – mondta Partubány Miklós, az MVSZ elnöke dec. 12-én vasárnap, a szervezet budapesti nagygyűlésén. Partubány szerint 1.139 szavazókörben tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására. /A magyarországi népszavazás hivatalos végeredménye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2004. december 14.

Göncz Kinga esélyegyenlőtlenségi vezetőként azt állította a népszavazási ellenkampányban, hogy az új szociális szerződés megkötése a szomszédos államokkal a legszerencsésebb körülmények között is elhúzódik egy-két évig, és addig a kettős állampolgárok nyugdíja vészesen megterhelné a magyarországi társadalombiztosítási kereteket. Valóban vannak olyanok, akik pusztán azért települtek át Magyarországra, hogy gondoskodjanak a magyar személyi igazolvánnyal járó gondtalan öregkorukról. Fodor Gábor (SZDSZ), mondta, hogy vegyék le a napirendről a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, ellenben könnyítsék meg a honosítást. Telepedjen le bárki, csak magyarok ne. /Nits Árpád: Köszönjük, Kinga néni. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2004. december 21.

A december 5-i népszavazás után sokan kiábrándultak a magyarországi testvérekből. De kiktől vártak volna szavazatokat? Azoktól, akiket a kommunizmus idejében nem tanítottak magyar történelemre? Akiknek nem volt szabad kiejteniük az Erdély szót? Vagy azoktól a fiataloktól, akik az elmúlt években a szocliberális médiákon nőttek fel, akikben éppúgy nincs semmilyen hazaszeretet, nemzet iránti felelősség, mint szüleikben? – kérdezte  Somogyi Botond. Leszögezte: A negyvenéves kommunista agymosás után folytatódott az elnemzetlenítő politika, s a Kovács Lászlók, Kuncze Gáborok, Fodor Gáborok, Eörsi Mátyások, Bauer Tamások, Pető Ivánok, Demszky Gáborok és elvhű társaik annyira megmételyezték a magyar társadalmat, hogy ma a magyar lelkifurdalás nélkül szavaz magyar ellen. – Hozzátette, Erdélyben is vannak, akik szerint nem kell Bolyai Egyetem, autonómia vagy kettős állampolgárság, az egyház túlhaladott, az anyanyelv mellékes, a magyar kultúra elhanyagolható. /Somogyi Botond: A Kárpát-medence farizeusai. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./


lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék