udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 9 találat lapozás: 1-9

Névmutató: Fodorpataki László

2000. február 1.

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2000. április 28.

A Korunk legutóbbi száma arra kereste a választ, hogy a magyar kutatók - szép számmal Erdélyből elszármazottak is - miként járultak hozzá a természet- és élettudományi kutatásokhoz, e tudományok fejlődéséhez? A Magyar Tudományos Akadémia több tagja segített a válaszadásban: Benkő Samu (Kolozsvár), Berényi Dénes (Debrecen), Bodor Miklós (Egyesült Államok), Klein György (Stockholm), Uray Zoltán (Kolozsvár). Azok az erdélyi fiatalok, akik a rendszerváltás után indultak kutatói pályájukon, szintén szerepeltek a folyóiratban, egy részük nyugatról jelentkezett (ifj. Buchwald Péter, Péntek Áron, Toroczkai Zoltán), mások Kolozsvárról (Fodorpataki László, Kósa Ferenc, Macalik Kunigunda, Markó Bálint, Újvárosi Lujza), Marosvásárhelyről (Simon Emese). A jelenleg Stockholmban élő Imreh Sz. István egykori kolozsvári és mostani stockholmi laboratóriumát mutatta be, felesége, Imreh Piroska a Karolinska Egyetem Tumorbiológiai Intézetének kutatója. /A Korunk természettudományi számából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2003. szeptember 4.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) összehívja a román-magyar-német vegyes bizottságot, a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. A bizottság magyar tagjai: Kása Zoltán, Néda Arpád, Szamosközi István, Vincze Mária, Nagy László, Bolla Csaba, Fodorpataki László, Csucsuja István, Péntek János, Cseke Péter, Gyémánt László, Horváth István, Horváth Andor, Veress Károly, Szatmári Lőrinc és Imecs Zoltán. /Összeül az egyetemi vegyes bizottság. Terv készült a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2005. március 30.

Március 25-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában három biológia témájú szakkönyvet mutattak be. Markó Bálint, az EME Természettudományi Szakosztályának elnöke kiemelte, ritkaság magyar nyelven egyszerre ennyi új kiváló tudományos kötettel, egyetemi jegyzettel szembesülni. Fodorpataki László A növények fotoszintézise című könyvében a szerző a szakirodalmat kiegészítette saját kutatásából eredő ismereteivel. Bartók Katalin A növénykórtan alapjai hézagpótló könyv, melyből a kiadó utánnyomásra kényszerült. Kiss Szidónia Humángenetika című kötete főleg pszichológus és pedagógus egyetemi hallgatók számára készült. /Ö. I. B.: Három új biológiakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2006. március 8.

A száz éve született akadémikus professzora dr. Péterfi Istvánra (1906-1978) emlékezett és az erdélyi növényélettani kutatásról tartott emlékülést az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) természettudományi szakosztálya az elmúlt hét végén Kolozsváron. Dr. Nagy Tóth Ferenc professzor (EME, MTA külső tagja) előadásában részletesen bemutatta a híres tanár életútját, kutatási és gazdag közéleti tevékenységét. Dr. Fodorpataki László a Babes–Bolyai Tudományegyetem előadótanára beszélt Péterfi könyveiről, didaktikai és kutatási érdemeiről. Szígyártó Lídia a Sapientia EMTE tanára az algakutatás területén elért, messze földön híres eredményekről szólt, amelyekkel Péterfi professzor beírta nevét az európai tudósok közé. Dr. Veress Éva professzor és Gábor Dénes nagy szeretettel, és elismeréssel emlékeztek egykori nagyra becsült tanítómesterükre. /Barazsuly Emil: Péterfi István professzorra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2007. július 28.

Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2007. december 10.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület főépületében Kolozsváron bemutatták Nagy Tóth Ferenc Régi erdélyi körték és más gyümölcsök című kötetét. Egyed Ákos elnök szerint a szakkönyv erdélyi identitásunk megőrzéséhez járul hozzá, a szerző pedig munkájában gondosan ügyelt a történelmi megalapozásra. Péntek János professzor a monográfiát a szerző korábban megjelent, almafajtákról szóló kötete folytatásának tekinti, amely a magyar nyelvterület egységét a gyümölcstermesztés sajátosságainak számbavételével bizonyítja. A helynevek, a háromszázötven körtefajta-nevet és szinonimát felsorakoztató névtár mind-mind nyelvi gyökereket tükrözik. Fodorpataki László a kötetet kisebbfajta történelemkönyvnek, Erdély természeti kincsei dokumentumának nevezte. A kutató-tanár szerző bevallása szerint ezt az „őslakosokká” vált körtefajtákról szóló könyvét is az erdélyi közösségnek, a jövő nemzedékeknek szánta. /Ö. I. B. : Körtefákban gyökerező múlt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2012. április 25.

Sapis TDK – tizenegyedik alkalommal
"Tanulni annyi, mint szétszedni a világegyetemet kockáira és gömbjeire és spirálisaira – és újból összerakni magunknak." Ez a Bodor Pál-idézet a mottója a marosvásárhelyi Sapientián április 27-én és 28-án zajló Tudományos Diákköri Konferenciának, amelyet a Műszaki és Humántudományok Kar az egyetem alapításától kezdődően minden évben megszervezett. A tizenegyedik TDK pénteken a hazai, illetve határon túli meghívottak előadásaival kezdődik. A rendezvényt idén megtiszteli jelenlétével dr. Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professzora, előadásának címe: A nyelvi emberi jogok és a magyarok. Szintén pénteken dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE egyetemi tanára az erdélyi magyarság helyzetéről, életmódjáról, egészségi állapotáról értekezik. Dr. Fodorpataki László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológiai – Földtan Karának docense Mire használhatók a stresszelt növények? címmel tart előadást, dr. Márton László Ferenc, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Villamosmérnöki Tanszékének vezetője az új jelfeldolgozó eljárásokról beszél. A díszelőadások után nem marad el a hagyományos borkóstoló és állófogadás sem, erre 6 órától kerül sor a campus szenátus termében.
A konferencia második napján a diákok mutatják be dolgozataikat. Az előadások négy egységben zajlanak, az alábbi szakirányok szerint: kertészmérnöki, kommunikáció és közkapcsolatok és egészségügyi szakpolitikák, számítástechnika és informatika, automatizálás, távközlés és mechatronika. Az ülésszakra 23 marosvásárhelyi sapientiás diák hozza el tudományos igényű munkáját. Idén több munka kerül bemutatásra, mint tavaly, a legtöbb, – szám szerint 6 – dolgozat a kertészmérnöki szakról származik, a kommunikáció, illetve az informatika szakosok 4-4, az automatika és alkalmazott informatika, illetve az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak diákjai 3-3 dolgozatot, a távközlés szakosok, a mechatronikások, illetve a számítástechnikások 1-1 dolgozatot mutatnak be, a fordító szakról senki nem jelentkezett, így ezt a szekciót kivették a programból. A TDK a megszokott forgatókönyv szerint eredményhirdetéssel, a legügyesebb diákkutatók díjazásával zárul.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)

2013. május 13.

Rangos vetélkedő
Kitörő örömmel vette át a legtöbb pontszámot szerzett iskolának járó díszes kupát szombaton a Nagy Mózes Elméleti Líceum lelkes és népes csapata. A kézdivásárhelyi középiskolában egy évig őrzik a trófeát, amelyet a Magyar Tannyelvű Középiskolák VIII. Országos Tantárgyversenyén szereztek, s nevük felkerül a kupára. A vetélkedőt május 11-én, szombaton tartották a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, ahol kilenc megye 29 középiskolájának 250 diákja mérte össze tudását hat tantárgycsoportból. A második helyen a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a harmadikon a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum csapata végzett.
A vetélkedőt nyolc évvel ezelőtt erdélyi oktatók álmodták meg, kezdeményezték és tartják meg minden évben Marosvásárhely rangos középiskolájában. A szervezőknek sikerült hagyományt teremteni, ezt bizonyítja, hogy évről évre többen szállnak versenybe – mondta köszöntőjében a fővédnök, Markó Béla szenátor, aki szerint a vetélkedő lehetőséget teremt az erdélyi magyar szellemi hagyományok felmutatására. A helyszínen pedig a Bolyaiak példája azt igazolja, hogy akaraterővel lehet teljesítményt elérni, s a tudás birtokában a nagy igazságok is kétségbe vonhatók.
A Haller Béla tanár vezette nyitóünnepségen Szabó Csilla, az Oktatásügyi Minisztérium tanácsosa, a tanfelügyelőség, a helyhatóságok képviselői, Bálint István iskolaigazgató és Oláh-Gál Róbert egyetemi tanár, a verseny elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az ismert Bolyai-kutató elmondta, hogy Bolyai János tevékenységében van még feltárnivaló, s az eddig elvégezett munka folytatására biztatta a fiatalokat.
Az ember akkor ember, ha összes választási lehetőségei közül a legnehezebbet választja – hangzott el az elnök biztatása a díjkiosztó ünnepségen, ahol a zsűrik képviselői értékelték a diákok teljesítményét és ismertették a legjobb helyezést elértek nevét, iskolájukat, felkészítő tanárukat. A díjkiosztást megelőzően minden részt vevő iskola diák és tanár képviselőjét a színpadra szólították, s emléklappal valamint egy kis csomaggal jutalmazták meg. A tantárgyverseny színvonalát jelzi, hogy az informatikavetélkedő nyertesei a Sapientia EMTE marosvásárhelyi műszaki karának bármely szakára felvételi nélkül beiratkozhatnak, a földrajz- és történelemvetélkedő nyerteseit pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem földrajz, kulturális turizmus, történelem, régészet, levéltárosi, művészettörténelem, nemzetközi turizmus szakán veszik fel a versenyen elért eredményük alapján. A zsűrik élén neves egyetemi tanárok álltak Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából.
A Nyárádi Erasmus Gyula növény- és állatbiológia vetélkedő eredményeit dr. Fodorpataki László, a BBTE docense értékelte, s az írásbeli feladatok megoldása mellett kiemelte az állatok viselkedését egyéni megfigyelés alapján bemutató dolgozatok színvonalát. Növény- és állatbiológiából az első helyen Bíró Enikő (tanár Fehér Katalin), a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákja végzett. Madaras Barna bolyais diák (József Éva tanítványa) a második lett. Anatómia és élettanból Harsa I. Mihai-Iuliu (Székely Mikó Kollégium, tanár Csia Emese Kinga) kapta az első díjat. Nagy Zsuzsanna a Bolyaiból (József Éva diákja) a harmadik lett.
Nagy műgonddal, szépen kidolgozott tételeket bírált el a Teleki Sámuel országos középiskolai földrajzverseny zsűrije – számolt be dr. Nagy Egon, a BBTE docense. Általános természetföldrajzból Gábor Ibolya (Márton Áron EL – tanár Gidó Mária) írta a legjobb dolgozatot, humánföldrajzból Kerekes Anna Hajnalka (Kölcsey Ferenc Főgimnázium – tanár Tar István).
A Kalkulusz országos informatikai tantárgyverseny programozói vetélkedőjét elemezve dr. Antal Margit, a Sapientia EMTE adjunktusa örömmel mondta, hogy a programozói szakon megkétszereződött a résztvevők száma. A legjobb eredményt Vass Péter (Nagykárolyi EL – Muszka Ágnes tanítványa) érte el. Az alkalmazói vetélkedőt Székely István (Salamon Ernő EL – tanár Csiki Zoltán) nyerte.
A Societas Humana társadalomtudományok versenyének mérlegét Láday Zoltán tanár foglalta össze. Az Üzleti tervek verseny élére a legjobb vállalkozói tervvel a Székely Mikó Kollégium két diákja, Krecht Rudolf és Szigeti Botond került (tanáruk Szabó Anna). Barabási Róbert Csaba és Szabó Tamás, a marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpont tanulói (tanár Dósa Zsolt) dicséretet kaptak. A társadalomtudományokból írt szakdolgozatok egyharmada kiváló minőségű volt – számolt be dr. Kósa István, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánhelyettese, majd ismertette az első helyezettek nevét. Az élen Mihály Imola, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákja (Erdei Ildikó tanítványa) végzett.
A Historia Nostra történelmi vetélkedő témája a magyarság (1699–1848 közötti) történelme volt. A díjazottak nevét dr. Rüsz Fogarasi Ildikó, a BBTE Történelem-Filozófia Karának dékánhelyettese jelentette be. A legjobb dolgozatot Dósa Helga, a marosvásárhelyi Református Kollégium tanulója írta (tanár Benedek Zsolt). A bolyais Nemes Szilárd (tanár Hajdú Zoltán) dicséretet kapott.
A Fabinyi Rudolf kémiavetélkedő mérlegéről dr. Donáth Nagy Gabriella, a MOGYE Gyógyszerészeti Karának adjunktusa számolt be, s az első helyezetteknek Zayzon Zsuzsanna, a Richter Gedeon Gyógyszergyár ajándékát is átadta. Általános és szervetlen kémiából Csomós Attila (Nagy Mózes EL, tanár Rozsnyai Árpád), szerves kémiából Léva Norbert (Nagy Mózes EL – Rozsnyai Árpád) vitte el az első díjat.
Nagyszerű vetélkedő volt, zárta az értékelések sorát a rendezvényt támogató oktatási minisztérium tanácsosa, Szabó Csilla, aki jövőre meglepetést helyezett kilátásba.
Befejezésként soroljuk fel, hogy kik működtek közre a Magyar Tannyelvű Középiskolák VIII. Országos Tantárgyversenyének szervezésében: dr. Bálint István igazgató, Horváth Gabriella igazgatóhelyettes, József Éva biológia-, Molnár Zoltán földrajz-, Fejér Magdolna informatika-, Láday Zoltán társadalomtudomány-, dr. Borsos Szabolcs filozófia-, Hajdú Zoltán történelem- és Patek Enikő kémiatanár. A rendezvényt a szaktárca mellett a polgármesteri hivatal, a Sapientia EMTE Környezettudományi Tanszéke, a BBTE és a Richter Gedeon Románia támogatta.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék