udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 9 találat lapozás: 1-9

Névmutató: Fogarasi Sámuel

2004. február 23.

Február 22-án Vámosgálfalva általános iskolája felvette Fogarasi Sámuel református lelkész, történetíró nevét. Az istentisztelet után az egybegyűltek megkoszorúzták Fogarasi Sámuel sírkövét. Keszegh András lelkész bemutatta néhai elődje, Fogarasi Sámuel életét, példaként állítva személyét a vámosgálfalviak elé. Jelenleg az iskolában 356 diák tanul, közülük 37-en a román tagozaton. A román tanárok tiltakozó levelet juttattak el a helyi tanácshoz, ellenezve a választott nevet. A polgármester felkérésére, hogy nevezzenek meg olyan személyiséget, aki méltóbb arra, hogy a községközponti iskola a nevét viselje, nem válaszoltak. /Simon Virág: "Megvívtuk a harcot" Névadó ünnepség Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2004. április 30.

A megyei tanfelügyelőség ellenőrző bizottsága látogatta meg a vámosgálfalvi Fogarasi Sámuel Általános Iskolát. Az iskola ugyanis felvette a Fogarasi Sámuel volt helybéli lelkész nevét. A névadás ellen tiltakoztak a román tagozaton tanító tanárok, akik azonban nem neveztek meg más helybéli vagy Vámosgálfalvához valamiképpen kötődő személyiséget. A feljelentésben az állt, hogy az iskola névtábláján szereplő felirat nem egyezik meg a tanfelügyelőség vezetősége által elfogadottal. A kivizsgáló bizottság felszólította az iskola vezetőségét, Vásárhelyi János iskolaigazgatót, hogy mihamarabb módosítsa a feliratot. /(simon): Lassan csitulnak a kedélyek a vámosgálfalvi iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

2005. december 7.

A megyei tanácstól kapott pénzösszegből folytatják a többrendeltetésű emeletes épület felszerelését Vámosgálfalván, a Fogarasi Sámuel Általános Iskola udvarán. Az emeleten a könyvtár kap helyet. A magyarországi testvértelepülésektől kapott 480 millió lej mellett a helyi költségvetésből 220 millió lejt fordítottak a munkálatokra. Beszerelik a központifűtést. Jövő év elején fognak hozzá a községközponti kultúrotthon korszerűsítéséhez. /Simon Virág: Folyamatos építkezés Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

2007. január 6.

Jancsó Elemér szerkesztette az Erdélyi Ritkaságok könyvsorozatot, hogy egyrészt megmentse a feledéstől az Erdély múltjára vonatkozó ismeretlen vagy alig ismert kéziratokat, másrészt hogy a nagyközönség elé példaként állítsa az erdélyi művelődés egykori munkásainak erőfeszítéseit. A sorozatban 13 mű látott napvilágot. 18 kötetben olyan művek láttak nyomdafestéket, mint Az erdélyi magyar színészet hőskora, Kibédi Péterfi Károly Esztétikája, Ruzitska György emlékezései, Bod Péter önéletírása, Román élet (Oroszhegyi Józsa), Székelyudvarhely legrégibb leírása, Udvarhely megye leírása, Székelyhoni utazás a két Homoród mellett (Jánosfalvi Sándor), Hermányi Dienes József Nagyenyedi Demokritusa, Bölöni Farkas Sándor Nyugat-európai utazása és Naplótöredékei (Az új Erdély hajnalán), Wesselényi Szózata a magyar és szláv nemzetiség ügyében, Kazinczy Ferenc Erdélyi levelei, Kolozsvár leírása 1734-ből (Füzéri György). A kötetek hatékonyságát emelte a bevezető tanulmány és a szakszerű jegyzetapparátus. Az utolsó kötetek fülszövege szerint 1944-ben további öt mű volt előkészületben, Bölöni Farkas angliai útinaplója, Bolyai János Appendixe, Fogarasi Sámuel naplója és Bisztray Károly visszaemlékezései két-két kötetben. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó újraindította az Erdélyi Ritkaságok sorozatot. Húsz kötetre tervezi, az utolsó 2010-ben jelenne meg. Az új sorozat első darabja Bölöni Farkas Sándor Erdély történetei című munkája. A kézirat másolatát és a beköttetett kefelevonatot Izsák József otthonában őrizte, politikai indíttatású meghurcolása idején is, amikor a házkutatás veszélye naponta fenyegette. 1989 után ismét foglalkoztatta a kiadás gondolata, végül a feladat, 2004-ben bekövetkezett halála után, a családjára öröklődött. Bölöni Farkas Sándorban /Bölön, 1795. dec. 14. – Kolozsvár, 1842. febr. 3./ Jancsó Elemér „a gondolat és eszmék emberét” látta. Bölöni Farkas Sándor az önálló Erdély történetét szándékozott papírra vetni, de csak az 1566-os esztendőig jutott el. Nem adathalmaz és nem forrásérték, hanem egy nagyon szubjektív történetszemléletet valló reformer munkája. /Bölöni Domokos: Erdély történetei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2008. december 8.

A mi iskolánk mindenki iskolája elnevezésű egyéves nevelési program értékelő találkozóját tartották Vámosgálfalván a Fogarasi Sámuel Iskolában. A program alapvető célja az iskola és a helyi közösség kapcsolatának szorosabbra fűzése – mondta Pataki László igazgató. A pályázat az országos Iskola-Közösség Grant Programja keretében indult, ezt a Világbank finanszírozza. A megyéből hat iskola nyerte el a pályázatot, köztük az övéké. Többféle tevékenységet valósítottak meg: nevelési tanácsadás a szülőknek, iskolaszépítés, ökológiai nevelés, iskolanapok szervezése, iskolai lap kiadása. Az iskola korszerű felszerelésekkel gyarapodott. Az iskola kiadványa, a magyar és román nyelvű Echo az iskola tükre kíván lenni. Vannak benne hely- és egyháztörténeti írások, az iskola névadójának tömör életrajza, öregdiákok emlékezése, mások mellett. /Bölöni Domokos: Korszerű iskolát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2010. június 7.

Vámosok, ha találkoznak...
Magyarország, Szlovákia és Románia 20 településéről érkezett vendégek találkoztak a hét végén Vámosgálfalván. Bár sok száz kilométer választja el őket egymástól, mégis egy "családot" alkotnak, mivel mindenik a település nevében, ott a Vámos tag. Mára e kötelék baráti kapcsolattá nőtte ki magát, így évente találkozik "vámos a vámossal". Idén első ízben került sor a találkozóra Magyarország határain kívül.
Nem lehetett nem észrevenni szombaton Vámosgálfalván, hogy ünneplőbe öltözött a falu: a legkisebbektől a botjaikra támaszkodó idősekig mindenki kíváncsian várta a kapuban, hogy a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség fúvószenekarának kíséretében felvonuljanak a főutcán a 20, Vámos nevű település képviselői Keszeg István vámosgálfalvi polgármesterrel és Balog Elemér alpolgármesterrel az élen, akik oroszlánrészt vállaltak a Vámos Települések IV. Nemzetközi Találkozójának a megszervezésében. A két elöljáró kitűzte maga elé ezt a célt és fáradságot nem ismerő munkájuknak, valamint egy közel 30 ezer eurós európai uniós pályázat révén meg is valósították. A magyarországi Vámos települések 2007-ben szövetséget hoztak létre (amelyhez egy évvel később Vámosgálfalva is csatlakozott) a lakók közötti kapcsolatok kialakítása, a települések hagyományainak egymással való megismertetése, valamint az önkormányzatok közötti kölcsönös segítségnyújtási lehetőségek kiaknázása végett. A szövetségnek jelenleg 3 román, 11 magyar és 6 szlovák tagja van.
"Szétszórtan is, de egymásra találunk"
A felvonulók végcélja a Szász Hordója étterem és panzió udvara volt, ahol kis sátrakban berendezett "kézművesműhelyekben" a hagyományos mesterségek csínját-bínját leshették el a vendégek, a korabeli ruhákba öltözött "íjászok" pedig csalogatták az arra járókat, próbálják ki, megy-e nekik a célba lövés.
A sátrak szomszédságában a Vám- és Pénzügyőrség Fúvószenekarának kíséretében a himnusz eléneklésével vette kezdetét a rendezvény hivatalos megnyitója. – "Szétszórtan is, de egymásra találunk" – egy álmatlan éjszakán jutott eszembe az esemény jelszava – hangzott el Keszeg István polgármester beszédében, aki a "Vámos család" tagjaihoz szólva örömmel nyugtázta: – Évente találkozunk, megéljük az összetartozás élményét és mindenhol, ahová megyünk, testvérként fogadnak – hangsúlyozta, majd átnyújtotta a vándorbotot Hám Lászlónak, a Vámos Települések Szövetsége elnökének, aki majd ama település polgármesterének juttatja, amely a jövő évi találkozónak fog otthont adni. Ezt követően a díszvendégek vették át a szót: Dorel Fronea, a Romániai Országos Vámhatóság igazgató-helyettese, dr. Nagy János altábornagy, a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, Hám László, a Vámos Települések Szövetségének elnöke, Szabó Árpád, a Maros megyei Tanács alelnöke, valamint Bárczi Győző, Maros megye alispánja szólt elismerően a háromnapos rendezvényről.
Vámosok két keréken
A beszédek közepette berobogott az udvarra a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség sportegyesületének, valamint a vámos települések képviselőiből álló 30 fős kerékpáros csapat. Ők szombat reggel 6 órakor indultak Vámosudvarhelyről és még aznap továbbtekertek Vámosláz felé.
20 vámos, 20 fenyőfa
– Őseinktől úgy tanultuk, hogy ha van rá lehetőséged, hagyjál valamit hátra – mondotta Keszeg István polgármester a vámosgálfalvi református templom kertjében, ahol a hét végi nemzetközi vámostalálkozó tiszteletére kopjafát állítottak és szenteltek fel református és ortodox istentisztelet közepette. A kopjafán ott áll felvésve a 20 vámos település neve, valamint a "Szétszórtan is, de egymásra találunk" jelszó. A kopjafa mellett fennmarad ugyanakkor az a 20 facsemete is, amelyet a vámos települések polgármesterei ültettek el a templomkertben.
Délután a kultúra kapott főszerepet: a Szász Hordója panzió udvarán felállított színpadon a vendégtelepülések művészei mellett fellépett a vámosgálfalvi Magvető Kórus, a Frisskarézó Néptánccsoport, a dicső- szentmártoni Kökényes Néptáncegyüttes, a helyi Fogarasi Sámuel Általános Iskola óvodás csoportja pedig dalokkal tarkított játékos műsorral szórakoztatta a több mint 500 fős közönséget, miközben a finom bográcsgyulyást elfogyasztották.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

2010. augusztus 30.

Kibédi Napok – 2010
"Mellére tűz – virágcsokornak"
A kibédi föld életereje / földobott téged / égtartó embernek. // Fölíveltetett gondjai fölé / regulákat teremtő / orvosdoktornak. // Tarsolyodat meggazdagítottad / "analizált" borvizekkel, / közhasznú könyvekkel, / féltéssel: / féltésével a templomnak, / féltésével az iskolának, / féltésével a test egészségének. // Ránk parancsoltad / – okulásul – / "a józan okosságnak / és cselekedetbéli történeteknek / világát." // Örökségül / anyatejes, "megigazított" életet / adtál nekünk. // Most szülőfalud a mellére tűz / virágcsokornak. / Reményt időzít a virágkelyhekbe, / újabb évszázadokra. // Akaratunkat egybefogja / a magyar szó. (Ráduly János: Égtartó ember. Kibédi Mátyus István emlékének, 2002)
A közösség ünnepére az elszármazottak és a számtalan belföldi vendég mellett eljöttek a testvértelepülések, Bakonyszombathely, Szatymaz és Zalalövő képviselői is. Pénteken emléktáblát avattak és megkoszorúzták Mátyus István kőkoporsóját a marosvásárhelyi református temető múzeumkertjében, majd a szülőfaluban is megkoszorúzták a Mátyus István-szimbólumokat, úgyszintén az első világháború áldozatainak emlékművét. Iskolaavató ünnepségre és a Mátyus István Általános Iskola emléktáblájának megkoszorúzására is sor került. 2002-ben nyerték a pályázatot. A munkálatok összege a megyei tanfelügyelőségen keresztül világbanki támogatásból és a helyi önkormányzat költségvetéséből került ki. Az új hajlékra nagy szükség volt, mivel az iskola négy régi épületben működött, amelyek 1848-ban épültek, eredeti rendeltetésük szerint kaszárnyának. 1873-tól használták iskolának. A mai korszerű tanintézmény nyolc tanteremmel, két laboratóriummal, könyvtárral, tanári szobával, titkársággal rendelkezik. "Én úgy hiszem, hogy egy új iskola építése jó beruházás, mivel fiataljainkat az életre itt készítjük fel, és ha ők jó körülmények között készülnek az életre, a társadalom mindenképpen fejlődni fog" – mondta Barabási Zsuzsanna igazgató.
Átadták az idei díszpolgári címeket, az egyik kitüntetett éppen dr. Mátyus András, nyugalmazott székelyudvarhelyi orvos. Szombaton délelőtt a 285 éve, 1725-ben született Kibédi Mátyus István orvostudornak, Marosszék orvosenciklopédikusának, a híres Diaetetica I–II. és az Ó és Új Dieatetica I–VI. szerzőjének szellemiségét idézték azzal az orvostörténeti emlékgyűléssel, amelyet Kibéd község önkormányzata, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezett. Először látogatott el Kibédre prof. dr. Halmy László belgyógyász, európai obezitológus, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke, az MTA doktora és kedves felesége, dr. Halmy Lászlóné Eszter asszony, MSC-igazgató, egészségügyi szakmenedzser, az Euro-Obez Egyesület a Túlsúlyosakért elnöke. A konferenciát Dósa Sándor polgármester nyitotta meg, majd dr. Halmy László mondott emlékbeszédet, és diplomákat, Mátyus István-emlékérmeket adott át a Dr. Mátyus István Alapítvány és a MET megbízásából. Tolmácsolta a magyar Egészségügyi Minisztérium államtitkárának a konferenciához intézett levelét, a Magyar Orvostörténeti Társaság köszöntőjét, ismertette a Magyar Elhízástudományi Társaság eddigi tevékenységét. A MET 1993 óta népszerűsíti Mátyus István szellemiségét és munkásságát. Orbán Izabella tanítónő felolvasta dr. Mátyus István laudációját. Dr. Szilágyi Marietta az EME orvostörténeti szakcsoportja nevében köszöntötte az emlékezőket, és elmondta, hogy a szakcsoport a Kibédi Mátyus István doktor nevét viseli. Az elhangzott előadások: Dr. Mátyus István, a hit megtestesítője (Falka Zoltán helybeli református lelkész), Az égtartó ember (Ráduly János verse), Mátyus István első gyógyvízbontó útján (vetített képes előadás, Mátyus András dr.), Mátyus István disszertációi és orvossá avatása (Mátyus András dr.), Mátyus István nemessége (Dr. Pál-Antal Sándor akadémikus), Mátyus István, a nyelvművelő (Komoróczy György nyelvész), Mátyus István Diaeteticái az interneten (Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója), Knöpfler Vilmos, a tudós marosvásárhelyi orvos (Zepeczáner Jenő nyug. múzeumigazgató, Székelyudvarhely), Az Ó és az Új Diaetetica a magyar gombászirodalomban (Málnási András, a Gombászegyesület elnöke), Anya-, csecsemő-, gyermekvédelem a II. Diaeteticában (Mátyus Gyula dr. sen.), Leánykérés az öreg Mátyus István doktortól (egy anekdota Fogarasi Sámuel nyomán, Mátyus András dr.). Záróbeszédében dr. Halmy László elmondta: amennyiben sikerül az anyagi alapokat előteremtenie, meghívja az elhangzott dolgozatok szerzőit a jövő nyáron Budapesten szervezendő Mátyus István- emlékkonferenciára.
Délután a vidékfejlesztésről és a turizmusról értekeztek meghívott szakemberek a polgármesteri hivatal nagytermében. Emlékműsort tartott a Madaras Gábor Egyesület, a máig népszerű népdal- és nótaénekes halálának 30. évfordulója tiszteletére, a művelődési házban. A falunapok rendezvénysorozatába illesztett műsor szereplői a marosvásárhelyi Hajlik a Rózsafa magyar nótatársulat énekesei voltak – Szekeres Vigh Ágnes, Zsombori Róbert, Kádár Barna Zsolt, Bányai Márton, Miklós Szilvia, Szilágyi Sándor, Ábrám Tibor –, illetve a társulat meghívottja, az erdélyi magyar nóta nagyasszonya, Cseh Judit. Kísért Jakab Attila és zenekara.
Vasárnap a délelőtti istentiszteleten folytatódott az emlékezés. Szolgált a marosvásárhelyi Vártemplom Musica Humana női kamarakórusa, Csíky Csaba karnagy vezényletével. Balladát adott elő Balázs Éva színművésznő. Az emlékidézés zárómozzanataként megkoszorúzták Madaras Gábor szobrát.
Az időjárás függvényében szabadtéri rendezvényekre – bográcsgulyásfőzésre, szabadtéri játékokra – is gondoltak, és a könnyűzene is helyet kapott a programban. Fellépett a Wested, a Defender és az Edda művek legnagyobb slágereinek szerzője, Slamovics és zenekara.
Bölöni Domokos. Népújság (Marosvásárhely)

2014. december 16.

Adventi vásár Vámosgálfalván
A Kis-Küküllő menti Vámosgálfalván szombaton nagy volt a sürgés-forgás. A Szász Hordója étterem-panzió – a hajdani Dániel- kúria – udvarán hat faházikó várta a vásárlókat az első vámosgálfalvi adventi vásár délutáni megnyitóján. Az étterem tulajdonosai, Jikeli Erich úr és felesége, Ane Marie asszony Némethonban hagyományos mintára szervezték meg és adtak otthont az adventi sokadalomnak. A kínálat jellegében különbözőn, de tematikájában egységesen az ünnepre való felkészülést, az ajándékkeresést, - találást hivatott szolgálni. Jó volt látni, hogy a szombat délelőtt vidám hangulatában miként telítődnek színnel és élettel a "kuckók". Az étterem-panzió házikójában helyben készült lekvárok, szörpök várták a vásárlókat. A dicsőszentmártoni Catharsis nonprofit egyesület a mozgássérült gyerekekkel és felnőttekkel közösen készített karácsonyi díszeket, adventi koszorúkat kínálta. A vámosgálfalvi Szálteleki Márta gyönyörű gobelinmunkáiban, de a magyarsárosi Bandi Arabella kalocsai varrottasaiban is gyönyörködhettek a látogatók. A negyedik házikóban Szabó Márta gyékény- és csuhédíszei, apró lakberendezési tárgyai vonták magukra a figyelmet. A kézművestermékekkel díszített házikójának kínálata igencsak gazdag volt: a nőszövetség lelkes tagjai és a gyermekek kézimunkái, agyagdíszek, természetes anyagokból készült karácsonyi díszek, adventi koszorúk, ajtódíszek. A hatodik házikó a népies Kultúrkuckó. A kuckó gazdája igazi értékeket szeretne közvetíteni az emberek felé, ezért ötvözte az élelmiszerkínálatot a szellemi táplálékkal: az irodalommal és művészettel.
Meghívására Bölöni Domokos író és Kedei Zoltán festőművész a Kultúrkuckóban dedikálták frissen megjelent könyveiket az érdeklődő közönségnek. A szellemi értékek mellett a kuckóban hagyományos, rézüstben készült szilvaíz, többféle lekvár, sütőkemencében aszalt gyümölcs, házi jellegű gyógynövény teakeverék, régmúlt karácsonyok hangulatát idéző díszek vonzották a látogatókat.
A vásár megnyitója az Ozsváth Ilona tanárnő által vezetett helyi, 8 – 12 éves gyermekek furulyacsoportjának előadásával kezdődött, majd a vámosgálfalvi református hittanórás gyermekek csengő hangja töltötte be a teret Szabó István János református lelkész és Szabó Gyula kántor vezetésével. A vámosgálfalvi Fogarasi Sámuel Általános Iskola gimnáziumi, magyar–román diákkórusa karácsonyi repertoárja Ugron Noémi karvezetésével és Birtalan Ilona Réka angoltanárnő közreműködésével hangzott el. A református egyház Magvető felnőttkórusa Szabó Gyula karmester vezetésével örvendeztette meg a résztvevőket színvonalas szereplésével.
Doszlop Lídia magyarul, románul és német nyelven köszöntötte az adventi vásáron részt vevő vendégeket. Elmondta, hogy szeretteinket értékeljük, tiszteljük, amikor szellemi ajándékkal is meglepjük őket karácsonykor. Ez azért is felemelő, mert az adventi időszakban a mindennapok gondjai mellett lélekben is készülhetünk a karácsonyi isteni ajándék méltó fogadására.
A vásár a teljes adventi időszakban nyitva tart: péntektől vasárnapig 14 – 20 óra között. Szeretettel várják az érdeklődőket, vásárlókat, a jó hangulat biztosítva, nem hiányzik a forralt bor, tea, puncs.
Imre Naómi
Népújság (Marosvásárhely)

2015. március 13.

Ünnepel a Maros megyei magyarság
A magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján a legtöbb Maros megyei magyarlakta közösségben megemlékezéseket szerveznek.
Szovátán már pénteken elkezdődik az ünneplés, 17 órától a Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola diákjai mutatnak be ünnepi műsort a Domkos Kázmér Művelődési Házban. Vasárnap az ünnepi istentiszteletek után 15 órától közös ünneplésre, felszólalásokra, koszorúzásra kerül sor az 1848-as hősök kopjafájánál, a Városháza udvarán. Ezt követően a tömeg felvonul a fürdőtelepre, ahol a Petőfi-parkban koszorúznak a költő szobránál.
Nyárádszeredában is pénteken ünnepelnek a Deák Farkas Általános Iskola tanulói és a hozzájuk csatlakozó érdeklődők: 11 órától Szász Károly lelkész-forradalmár sírjánál koszorúznak, 17 órától a művelődési házban mutatnak be zenés-irodalmi műsort és fellép a Bekecs néptáncegyüttes is. Vasárnap délben az istentiszteletek után Deák Farkas főtéren álló szobránál koszorúznak, míg az andrásfalviak Deák Farkas sírkertjébe vonulnak. A városhoz tartozó Székelytompán is délben koszorúznak a szabadságharcban elesett tizenegy helyi hős emlékművénél.
Erdőszentgyörgyön vasárnap 12 órától a parkban álló kopjafáknál koszorúznak, majd a kultúrotthonba vonulnak, ahol ünnepi műsorra kerül sor.
Marosludason pénteken 16 órakor a Petőfi-szobornál koszorúznak, majd a művelődési házban lesz ünnepi műsor, 18 órától a Jumbo vendéglőben Magyar Estet tartanak. Szászrégenben az Eugen Nicoară Ifjúsági Házban szombaton 18 órától kezdődő ünnepségen emlékeznek a magyarok.
Csíkfalva községben vasárnap: Jobbágyfalván az ökuménikus istentiszteletet követően 11 órától a hősök emlékművénél emlékeznek és koszorúznak, Csíkfalván 12,30 órától, Nyárádszentmártonban14 órától koszorúznak az emlékműveknél, míg Vadadban 15 órakor hajtanak fejet a kopjafánál. Mindenik helyszínen fellép a Nagy Ferenc Férfikar is.
Nyárádgálfalván pénteken 12 órától emlékeznek és koszorúznak a Szentiváni Mihály Általános Iskolában a névadó reformkori politikus, író, költő szobránál, Szentháromságon vasárnap 15 órától emlékeznek a kultúrotthonban. Backamadarason a délelőtti istentisztelet után a kultúrotthonban mutatnak be ünnepi műsort, Szentgericén a templomokból kijövő felekezetek az iskola udvarán álló emlékműnél koszorúznak.
Ákosfalván is az istentisztelet és szentmise után a faluközponti emlékműnél és kopjafánál koszorúznak, ugyanígy Nyárádszentbenedeken is a Ferenczy Júlia-emlékparkban álló kopjafánál koszorúznak és mutatnak be műsort az istentisztelet után.
Kibéden vasárnap 18 órakor koszorúznak a faluközpontban álló emlékműnél, majd a kultúrotthonban mutatnak be műsort a fiatalok. Makfalván közös ünneplésre várják az MPP és RMDSZ híveit: 16 órától ünnepi istentiszteletet tartanak a református templomban, ezután bemutatják a nemrég megjelent Makfalva, a Dózsák faluja című könyvet, majd a templomkertben álló emlékműnél koszorúznak.
Gyulakután a délelőtti istentisztelet keretében Gálfalvi László tanár tart előadást a szabadságharc koráról, majd a templomkertben koszorúznak a különböző szervezetek, ezután a kultúrotthonban vonulnak, ahol a polgármester köszöntője után az iskolások és a Szivárvány néptánccsoport mutat be ünnepi műsort.
Havadtőn a 15 órától kezdődő istentisztelet keretében emlékeznek, majd a templomkertben álló kopjafánál koszorúznak, a kultúrotthonban pedig az iskolások mutatnak be műsort.
Kelementelkén a 15,30 órakor kezdődő istentisztelet keretében lesz emlékműsor, majd a Simén-kúria falára tavaly visszakerült Petőfi- és Bem-plaketteknél koszorúznak.
Vámosgálfaván a Fogarasi Sámuel Általános Iskolában pénteken tartanak emlékműsort a szabadságharc jeleneteinek bemutatásával, majd vasárnap délben, istentisztelet után a templomkertben álló kopjafánál koszorúznak.
Búzásbesenyőben vasárnap délben a katolikus templomban emlékeznek a forradalmi eseményekre a helyi Gaudete kórus közreműködésével, 13 órától Kerelőszentpálon a katolikus templomkertben emlékeznek és koszorúznak, míg a szomszédos Magyardellőn szombaton 17 órától a kopjafánál.
Marosvásárhelyen is megemlékezést szerveztek a magyar pártok
Az Erdélyi Magyar Néppárt Maros Megyei szervezete március 15-én délután 2 órától a Petőfi-szobornál szervezi meg ünnepi rendezvényét, ahol Sebestyén Péter római katolikus plébános és Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei szervezetének elnöke mondanak ünnepi beszédet. Fellépnek Csíki Hajnal színművész, a Gecse utcai Református Egyházközség Evangélium kórusa és Szőlősi Katalin népdalénekes. Tekintettel a közelmúlt marosvásárhelyi eseményeire és közhangulatára, valamint a magyarság közös fellépésének szükségszerűségére, ugyanakkor az egymás iránti bizalomépítés és az együtt ünneplés szándékának jegyében az Erdélyi Magyar Néppárt meghívta az RMDSZ és az MPP maros megyei szervezeteinek vezetőit, hogy vegyenek részt az ünnepségen. Ennek szellemében részt vesznek az EMNP és EMNT képviselői a Székely Vértanúk szobránál tartandó RMDSZ által szervezett ünnepségen. A Petőfi-szobornál tartandó ünnepséget megelőzően déli 12 órától Szántai Lajos budapesti művészettörténész Sas hátán garabonciás. Petőfi és a világszabadság címmel tart előadást a Bolyai-téri unitárius egyházközség Dersi János termében. Kokárdák készítésére ugyanitt nyílik lehetőség 12 és 13 óra között az Unitárcoop Alapítvány közreműködésével.
Az RMDSZ által Marosvásárhelyen szervezett március 15-iki megemlékező programsorozat 12 órától kezdődik a Bernády-téren, a Bem-emlékplakett megkoszorúzásával. 16 órától kezdődik az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetének központi rendezvénye a Postaréten, a székely vértanúk emlékművénél, ahol több kórus és dalárda együtt éneklésében szólalnak meg Kossuth-nóták, a Szózat és nemzeti himnuszaink. A kulturális műsort és ünnepi beszédeket koszorúzás követi. 18 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor a Könyv és gyertya díjátadó gálára. A díj elismerés és köszönet azoknak, akik az 1990. február 10-én megfogalmazott eszmék, értékelvek és célkitűzések mellett kitartottak, ezek szellemében végezték munkájukat és szolgálatukat. Az ünnepségen fellép Csíki Hajnal színművész, Trózner Kincső énekes, valamint két neves magyarországi előadóművész, Palya Bea és Szokalay Balázs tart rendkívüli koncertet. A belépés díjtalan.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék