udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 300 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-300

Névmutató: Gál Éva

1990. szeptember 20.

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceumban 11 kilencedik osztály indul, de máshol is van magyar tagozat a városban, indul a tanító- és óvónőképző is egy-egy osztállyal. Bura László igazgató ipariról az elméleti jellegűvé alakította át a középiskolát, ezzel megoldotta a tanárhiányt is. Az Élelmiszeripari Líceum igazgatósága viszont fel kívánja oszlatni a tavasszal megalakult magyar osztályt, a szülők az RMDSZ-hez fordultak segítségért. /Gál Éva Emese: Becsengetés a szatmári Kölcsey Ferenc Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1990. szeptember 23.

Szatmárnémetiben az Élelmiszeripari Líceum udvarán ácsorgott harminc magyar gyermek, a februárban újonnan indult X-es magyar tagozat tanulói, akiket most román osztályokba szétosztottak. Tóth Zoltán aligazgató ismertette helyzetüket: a 30 tanulóból 12 élelmiszeripari tagozaton van, 18 pedig elekrotechnikán. Tavaly ez nem okozott gondot, idén viszont a két profil eltérő tanterve az iskola vezetője szerint lehetetlenné teszi az osztály megtartását. Végül a sztrájkoló diákok elfogadták a felkínált megoldást: ha az elekrotechnikára járó tanulók átjelentkeznek az élelmiszeripari tagozatra, maradhat a magyar osztály. Azonnal átjelentkeztek. /Gál Éva Emese: Sztrájkoló diákok Szatmáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1990. október 30.

Szatmárnémetiben az Élelmiszeripari Líceumban mindent megtesznek, hogy ne szerepeljen a nyilvántartásban a magyar osztály. A magyar irodalomórákat reggel 7 és 8 között tartják, de ez a tárgy nem szerepel a naplóban. A szülői értekezletre meghívták Maiorescu főtanfelügyelőt, de nem jött el, meghívták az RMDSZ képviselőjét, de Kurtinecz, az iskola igazgatója nem volt hajlandó belépni a teremben, amíg az RMDSZ jelen van. A szülők hiába próbálkoznak mindennel, Maiorescu főtanfelügyelő azt mondta, hogy a tanügyminisztériumi rendelet nem elég konkrét. /Gál Éva Emese: A minisztériumi rendelet a tanfelügyelőséget nem utasítja semmire! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 30./

1991. március 6.

Ion Robu bukaresti érsek társaságában Szatmárnémetibe látogatott John Bukovsky bukaresti pápai nuncius, címzetes érsek, hogy átnyújtsa Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak a pápa kitüntetését, melyet azért kapott, mert a kommunista diktatúra vallásellenes időszakában sikerrel vezette egyházközségét. A nunciusnak felvetették a moldvai csángómagyarok problémáját, akik csak román nyelven hallgathattak szentmisét. A nunciust ez meglepte, mert minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét, példa erre, hogy több németországi városban öt nyelven folynak a szentmisék. /Gál Éva Emese: Mit mond a nagykövet úr? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1991. augusztus 3.

Nagyon sok erdélyi magyar megy Magyarországra dolgozni, hogy segítse családját. Gyakran tart razziát Budapesten a rendőrség. Azokat, akik egy hónapnál tovább tartózkodnak Magyarországon, hazaküldik. "Egyre kisebb a világ, mégsem vagyunk otthon benne? Milyen otthon a pályaudvar, a parki pad, a munkásszálló? Hol alszunk, erdélyiek?" ? ötlött fel a kérdés a lap munkatársában. /Gál Éva Emese: Hol alszunk, erdélyiek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1992. január 31.

Jan. 31-én Szatmárnémetiben, a katolikus székesegyházban négy felekezet 13 kórusa mutatkozott be az És énekelnek új éneket címet viselő kórustalálkozón. A megye egyházi kórusainak találkozóját minden évben február elején megszervezik, tájékoztatott Muzsnay Árpád szervező, megyei RMDSZ-titkár. /Gál Éva Emese: Kórustalálkozó Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1992. február 1.

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. május 31.

Máj. 30-31-én immár másodízben rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Ez a zenei anyanyelv ünnepét jelentette. A zsűri - Budai Ilona budapesti népdalénekes, Birinyi József, a népi hangszerek mestere Budapestről, Dudás Anikó /Újvidék/ népdalénekes, Bázsa Levente, a Szatmárnémeti Filharmónia tagja, Jagamas János /Kolozsvár/ népzenekutató, Boér Károly, a marosvásárhelyi rádió zenei szakértője - elégedett volt, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1992. június 3.

Mircea Ionescu Quintus igazságügyminiszter Eckstein Kovács Péternek Funar kolozsvári polgármester döntéseinek törvényességét megkérdőjelező levelére írt válaszában leszögezte: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehetnek. Funar polgármester intézkedései tehát önkényesek. /Gál Éva Emese: Cégtáblákat, magyarul is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1992. augusztus 11.

Kincses Előd elmondta, hogy 1991. dec. 12-én választották meg a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkárának. A 16 tagú elnökség megbízatása a III. Magyar Világkongresszus és a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése befejezéséig, azaz aug. 21-ig tart. Az MVSZ elnökségében jelenleg a régiók szerinti arányos elosztás érvényesül. - Az MVSZ-ben az információáramlás esetleges. - Nem igaz az a hír, hogy ő nyugodtan hazamehet, nem esik semmi bántódása, ezt a szekuritáte diverzánsai találták ki. Tamás Emil marosvásárhelyi rendőrszázados, aki leleplezte a marosvásárhelyi választások során a csalásokat és ezért el kellett menekülnie, elmondta, mi az igazság: érvényben van a Kincses Előd elleni körözés. - Úgy szeretné, ha majd újra beléphet Romániába, hogy legalább fele annyi időt tartózkodhasson odahaza, Marosvásárhelyen, mint itt, Budapesten. Jól esett neki, hogy marosvásárhelyiek felkérték, vállaljon szenátorjelöltséget. Kijelentette, hogy vállalja, ha a két évvel ezelőttivel azonos helyen jelölnék, vagyok RMDSZ-listavezetőként, ahogy akkor jelölték őt, de erről a Vatra Romaneasca "levette" őt. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Kincses Előddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1992. augusztus 15.

Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1992. augusztus 17.

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1992. november 5.

Csirák Csaba, a Szatmárnémetiben hagyományossá vált népdaléneklési és szavalóversenyek, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság lelkes szervezője elmondta, hogy egy éves előkészítő munka után okt. 2-án Kassán, a Csemadok székházában aláírták a Kapcsolatok Művelődési Alapítványt. A tizennégy alapító tagból tízen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar és Heves megye önkormányzatának képviselői, ketten, Gál Sándor költő és dr. Máthé László felvidékiek, ő pedig erdélyi. Az alapítvány célja a történelmi régiók, ezen belül a magyar kulturális kapcsolatok bővítése, hogy a békediktátumok által leszorított érrendszerben újból meginduljon a vérkeringés. Cserelehetőségeket szeretnének biztosítani, szakmai továbbképzést szervezni és gondozni a történelmi emlékhelyeket. /Gál Éva Emese: "Kapcsolatok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. január 23.

Jan. 14-én ismeretlen tettesek betörtek a túrterebesi római katolikus templomba, kárt okoztak a templomban és elvitték az arannyal futtatott ezüst kelyhet az Oltáriszentséggel együtt. /Gál Éva Emese: Ellopott szentség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1993. május 11.

Kádár Ferenc költő, az RMDSZ nagykárolyi elnöke, tanácsos elmondta, szeretnék megakadályozni a tervet, 2500 katonának a városba telepítését, mert az gondot okozna, a 250 tiszt családostól való letelepedése pedig az etnikai összetételre is hatással lenne. Nagykárolyban nagy a munkanélküliség, ugyanakkor a tisztfeleségek majd elsőbbséget élveznek a munkahelyeken. Nagykároly testvérvárosa, Orosháza felajánlotta, hogy kiadja a nagykárolyi újságot, a nyomdaköltséget is vállalja, de a hivatalos körök ezt nem engedték meg, ezért még mindig nincs magyar újságja a városnak. /Gál Éva Emese: "Van remény a fellendülésre" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1993. június 24.

A Pro Europa Liga egyik legfontosabb alapeszméje a nemzetiségi és vallási tolerancia, mondta el Smaranda Enache, a liga társelnöke. 1991-ben alapítottak egy újságot, a Gazeta de Murest, hogy bizonyítsák, Marosvásárhelyen létezik más hang is, nem csak az agresszív, ultranacionalista sajtóé. A lap első korszaka 1993 januárjában csőddel zárult, áprilistól újraindították G. M. néven. A hetilap a nemzetiségek együttélésének évszázados szellemét próbálja föléleszteni. A Pro Europa Liga külföldi küldöttségek előtt is beszélt a kisebbségi jogok helyzetéről, a marosvásárhelyi bebörtönzöttekről. /Gál Éva Emese: Képesek vagyunk együtt élni. Beszélgetés Smaranda Enachéval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1993. június 24.

Sikeresek voltak a jún. 8-10-e között megrendezett Szatmári Bábos Napok, ezt nemcsak a fesztivál kezdeményezője, Csoha István vallja. A nagyváradi Állami Bábszínház, a kolozsvári Puck Bábszínház, a tordaszentlászlói Fricska Bábszínház, a szatmárnémeti Madisz Bábszínház, a nagybányai Bábszínház mellett a komáromi Napsugár Bábszínház, é a nyíregyházi Mesekert Bábszínház előadást tartott Szatmárnémetiben, Túrterebesen, Bogdándon, Kökényesden, Kányaházán, Pusztadarócon és Lázáriban. /Gál Éva Emese: Bábosok ünnepe volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1993. július 3.

Szatmárnémetiben júl. 3-án Szilágyi Domokosra emlékeztek, születésének 55. évfordulóján, egyben felavatták a városban, az új kórház előtti téren a költő szobrát, Kolozsi Tibor alkotását. A költő emlékének méltatására Budapest, Bukarest, Kolozsvár, Szlovákia és Kárpátalja irodalmi életének jeles személyiségei jöttek el. Az ünnepség létrejötte elsősorban a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és Muzsnay Árpád szervezőmunkájának köszönhető. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Stefan Augustin Doinas, az Írószövetség tiszteletbeli elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Ligeti L. Zoltán, a helyi Kölcsey Kör elnöke. A szoboravatás után az Északi Színházban ünnepi műsor következett, ahol kiemelkedő volt Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténésznek Szilágyi Domokos költészetét értékelő esszéje. /Szilágyi Domokos emlékének. = Magyar Hírlap, júl. 5., Gál Éva Emese: A költő ünnepei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1993. július 9.

Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSZ, melyen az országos vezetőség is képviseltette magát Muzsnay Árpád megyei elnök arra is kitért, miért pártolt ez a tagság egy része az RMDSZ-tól. Sokan azonosították az RMDSZ-t a Tulipán Kft-vel, a Tulipán Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SZKT-ülések negatív visszhangja. Kötő József, aki az országos vezetőség is képviselte, hangsúlyozta, hogy a Szatmár megyei RMDSZ erős szervezet, szükség van a munkájára. /Gál Éva Emese: Bővített választmány és apadó tagság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1993. július 20.

Erdély vegyes lakosságú vidékein egyes helyeken a Romániai Magyar Szón kívül más magyar lapokra nem fogadnak el megrendelést. Ez történt például az Arad megyei Borossebesen. /Gál Éva Emese: Jog az olvasáshoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-300




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék