udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 19 találat lapozás: 1-19

Névmutató: Gál Andrea

2002. január 11.

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

2002. augusztus 2.

Körülbelül százhúszan vesznek részt az idén a Kászonfeltíz határában fekvő Tiszásfőn megtartott Minimum Party összművészeti alkotótáborban. Három éve a Minimum Party (MP) itt tartja alkotótáborát és szakmai fórumát. A táborban tíz napon át működik a fotó-, zene-, film-, képzőművészet-, filozófia-, irodalom-, tánc- és színházműhely. Az MP szervezői olyan művészeket kérnek meg a műhelyek vezetésére, akik valamilyen kísérleti ötletet szeretnének csoportmunka keretében kivitelezni. Ebben az évben először vannak rendszeresen, minden délután előadások. /Gál Andrea: Összművészet az erdő közepén. Javában zajlik az Minimum Party alkotótábor Kászonfeltíz határában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2002. október 23.

Ötven év után ismét magyar színjátszás kezdődik Aradon. Ötödik bemutatója előtt áll a júliusban megalakult Aradi Magyar Színház. Az Aradi Magyar Színház első bemutatóját idén júliusban tartották, azóta négy előadást vitt színre a 6-7 fiatal, többnyire hivatásos színészből álló társulat. Tapasztó Ernő színész-rendező, a társulat vezetője elmondta, hogy az Aradi Magyar Színház beindítása alapítványi úton történt, az állami infrastruktúrától függetlenül, önállóságukat továbbra is szeretnék megtartani. A színházat létrehozó alapítványban olyan személyiségek vállaltak részt, mint Csép Sándor, Kányádi Sándor, Cseh Tamás, Tőkés László, Markó Béla. Kezdeményezésüket az aradi román színi társulat is támogatja, jelmezekkel, díszletekkel segít produkcióik létrehozásában. Tapasztó Ernő hangsúlyozta, hogy a társulat létrejöttében és fenntartásában nagy szerepet vállalt a Nyugati Jelen napilap és annak tulajdonosa, Böszörményi Zoltán, a próbákat és az előadások egy részét az aradi Jelen Házban tartják. /Gál Andrea: Főszereplő a közönség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2002. november 1.

A Kolozsváron játszó első magyar hivatásos színjátszó társulat 1792. dec. 17-én mutatkozott be. Ennek 210. évfordulója alkalmából az utóbbi évadok legsikeresebb előadásait mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A rendezvény okt. 31-én kezdődött a Vlad Mugur rendezte Cseresznyéskerttel. Az évfordulóra európai színházak képviselőit is meghívták. A kolozsvári Farkas utcai színház, a magyar nyelvterület első magyar kőszínháza 1821 tavaszán készült el. /Gál Andrea: Az erdélyi magyar színjátszás 210 éves. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2002. november 19.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) hattagú küldöttsége volt a vendége a Bánság és Közép-Erdély öt településének a hétvégén. Aradon, Temesváron, Pécskán, Újszentesen és Déván léptek fel a szerzők: Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Sántha Attila, a liga ügyvezetője, Orbán János Dénes választmányi tag, valamint három bánsági illetőségű vagy származású szerző: Kinde Annamária, Böszörményi Zoltán és Karácsonyi Zsolt. Sántha Attila elmondta, hogy a bánsági körút része egy nagyobb szabású projektnek, melynek során Erdély különböző régióiba vinnék el a kortárs erdélyi magyar irodalom szerzőit. A felolvasóesteken főleg a fiatalabb korosztályokhoz tartozó olvasók vettek részt. Karácsonyi Zsolt kifejtette: "A szórványmagyarságra ezentúl jobban kell figyelni, lehetővé kell tenni, hogy számukra is hozzáférhetőek legyenek a kortárs irodalom legújabb termékei". /Gál Andrea, Papp Attila Zsolt: Nyitnak a szórvány felé az írók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2002. december 18.

Megjelent Aranyos pillangó /Kriterion Kiadó/ címmel versgyűjtemény, amelybe nagyjából minden szerző belekerült, aki tekintélynek számít a gyermekirodalomban: Pósa Lajostól Szabó Lőrincig, Tompa Mihálytól Zelk Zoltánig. Válogatta Csetriné Lingvay Éva. /Gál Andrea: Dédanyáink hangján. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2002. december 20.

Az első magyar helyi közszolgálati rádió jövő héten indul Kolozsváron, a 88,3-as FM frekvencián. Az Agnus Rádió a református egyház tulajdonában van, különböző felekezeti műsorokat is fog sugározni. Adorjáni László, az Agnus igazgatója elmondta, igyekeznek megfelelni a kolozsváriak igényeinek, így híreket, beszélgetéseket, ifjúsági műsorokat is sugároznak. A hajnali 3 órától 6 óráig tartó zenés műsorokat egy-egy gondolatsor szakítja meg, ezt követően 8 óráig változatos témájú reggeli magazin következik. Az Agnus déli 12-kor jelentkezik ismét, 15 óráig magazin jellegű műsort sugároznak. A napi műsorban református, katolikus, unitárius, evangélikus műsorok váltakoznak. A Kolozsvári Rádió keretében 1990 januárjától sugároz az Agnus, hetente két alkalommal jelentkezett egyházi félórával, több felekezet műsora váltotta egymást. Az új adó beindítását a hollandiai református Emision Alapítvány és az amerikai Back to God Hour református rádióadó támogatta, ugyanakkor magyar alapítványok finanszírozását is igénybe vették. /Gál Andrea: Indul az Agnus Rádió. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2003. január 13.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke jan. 10-én megrendezte az első Könyvesnapot. "A cél nyilvánossá tenni, jobban megismerni egymás munkáit." - jelentette be a diákoktól zsúfolt bölcsészkari teremben Egyed Emese tanszékvezető. A könyvesnapon a tanszék tanárai (Horváth Andor, Cs. Gyimesi Éva, Egyed Emese, Gábor Csilla, Józsa István, Kozma Dezső, Orbán Gyöngyi, Balázs Imre József, Berszán István, Kányádi András, Selyem Zsuzsa, Szabó Levente, Tóth Zsombor) által a 2000-2002-es időszakban írt, fordított, szerkesztett, verseket, esszéket, tanulmányokat, szövegértelmezéseket tartalmazó könyveket és tankönyveket mutatták be, miközben véleménycserére, vitára is sor került. Este a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat (Kozsik Ildikó, Maier András, Kozsik József) Levél helyett címmel kortárs erdélyi költők műveiből összeállított műsorát mutatta be. /Ö. I. B.: Magyar Irodalomtudományi Tanszék: Első Könyvesnap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Negyvenre tehető a kiadványok száma /22 egyéni kötet és számos, általuk szerkesztett kiadvány/.Berszán István (Kivezetés az irodalomelméletből), Egyed Emese (Mennyei barátom! és Adieu, édes Barcsaym), Gábor Csilla (Káldi György prédikációi), Horváth Andor (fordításkötetek - Andrei Plesu: Tescani napló és A madarak nyelve), Józsa István (Orth István. To Vizualize Time, szerk: Andrei Plesu: Robinson etikája), Kányádi András (szerk. Loránd Orbók: Casanova), Kozma Dezső (Eleven örökség, Ady Endre, Arany János, Petelei István publicisztikája), Orbán Gyöngyi (Megértő irodalomolvasás I., II., III. és Ígéret kertje), Selyem Zsuzsa (Valami helyet) könyveit ismerhették meg az érdeklődők. Ezután a tanszék tagjai által szerkesztett kiadványokat, kötetsorozatokat mutatták be. A tanszékhez kapcsolható konferenciakötetek közül három került részletesebb bemutatásra: a Romániai Magyar Doktoranduszok Konferenciájának irodalomtudományi kötete, a Vörösmarty-konferencia, valamint a Dialógus és retorika elnevezésű hermeneutikai tábor anyaga. A Sapientia Alapítvány által finanszírozott csoportos tanulmánykötetekből a Theátrumi könyvecskét és a Kegyesség, kultusz, eltávolítás című irodalomtudományi kiadványt emelték ki, majd Szabó Zoltán professzor az Antal Árpád-emlékkönyvről szólt. A maratoni bemutatót a Láthatatlan Kollégium kiadványai zárták, a Vissza a Forrásokhoz című interjúkötet és az Lkkt. irodalomtudományi folyóirat./Gál Andrea: Maratoni Könyves Nap Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2003. január 25.

Jan. 24-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Dávid Gyula bemutatta a politikus és irodalmár gróf Bánffy Miklós 1944 és 1952 között írt leveleit és naplóját tartalmazó Bánffy Miklós estéje /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetet. A kötet egy szétszakadt család tükörképe. Az öreg férj itt maradt, Bánffy Miklósné Váradi Aranka színésznő a budapesti Nemzeti Színház tagjaként élt a fővárosban, Katalin lányuk amerikai diplomata katonatiszt férjét követte Marokkóba, ahol fordítói-írói kvalitásai révén világirodalmi elismertségre tett szert. /Ördög I. Béla: Bánffy Miklós estéje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Részben Katalin fordította angolra a Bánffy-trilógiát, melyet nemrég ültettek át francia nyelvre is. A Megszámláltattál - És híjával találtattál - Darabokra szaggattatol történelmi regényciklust az ötvenéves tiltás után a Polis Kiadó egy éve jelentette újra meg. /Gál Andrea: Levelek Bánffy Miklós estéjéről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2003. április 29.

Ápr. 27-én befejeződött a X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen nyolc erdélyi magyar könyvkiadó - Pallas-Akadémia, Pro Print, Kriterion, Kalota, Koinónia, Mentor, Művelődés, Polis -közösen állított ki mintegy 500 kiadványt. A 21 országból érkezett kiállítók mintegy 50 ezer könyvet ajánlottak a közönség figyelmébe. Megtartották az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját is, amelyen 14 fiatal szerző vett részt és köztük a marosvásárhelyi születésű Dragonám György. A könyvfesztiválon Visky András dedikálta Júlia című könyvét, melyet a Magyar Rádió és a Fekete Sas Kiadó gondozott. A fesztiválon Kányádi Sándor is jelen volt, a Romániai Magyar Könyves Céh pavilonjánál dedikált. /Gál Andrea: Nyolc erdélyi magyar kiadó állított ki. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2003. július 21.

A Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson a második Filmtett-Duna Műhely Alkotótábor résztvevői júl. 17-26. között szinte minden, a filmkészítéshez kapcsolódó szakmából ízelítőt kapnak. Emellett van a táborban filmtörténeti és -elméleti képzés is. "Meg szeretnénk alapozni az erdélyi filmes szakmát - mondta el a Krónikának Zágoni Balázs táborvezető, a Filmtett szerkesztője. Jelenleg Erdélyben nincs magyar hangmérnök, és olyan vágó is alig akad, akinek nemcsak technikai, de művészi tudása is van. /Gál Andrea: Árkosi bepillantás a kamera titkaiba. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

2004. április 10.

Ápr. 8-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban kiosztották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az alapítvány kilenc éve Székelyudvarhelyen azzal a szándékkal alakult, hogy a hazai tollforgatók számára kiírt pályázatokkal tehetségeket részesítsen kitüntetésekben, ezzel szolgálva az erdélyi magyar irodalom fejlődését. Eddig kisregények, esszék és novellák szerzői számára hirdettek pályázatokat, tavaly viszont a kritikaírás következett. Lőrincz György alapítványi elnök elmondta: a pályázat szülőatyjai Kántor Lajos és Pomogáts Béla. A díjazottak – valamennyien fiatal tanárok, diákok, reményteljes művészetrajongók – a következők: 1. Végh Balázs, 2. Vári Csaba, 3-4. Gál Andrea és Petres László. /Ö. I. B.: Fiatal kritikusok elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2004. április 16.

Ápr. 8-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban átnyújtották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az első díjat Végh Balázs Béla, a Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskola adjunktusa, az irodalomtudományok doktora kapta. A kritika-pályázat további díjazottai: 2. díj – Vári Csaba; a két 3. díjas – Gál Andrea, illetve Petres László. Az első díjas szatmári kritikus 2003 októberében védte meg nyilvánosan a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszékén a Kanonizáció a kisebbségi irodalomban c. doktori értekezését. /Kinál György: Az erdélyi magyar irodalom Szerb Antala: Végh Balázs-Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2008. július 25.

Láng Zsolt a Transindex kérésének eleget téve kiválasztotta a 2007-es év legjobb könyvét, Szilágyi Júlia Lehet-e esszét tanítani? /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2007/ című munkáját. A kötet igényes és gazdag munka. Esszét tanítani mindenképpen kellene. Szilágyi Júlia a bölcsészkaron teszi, harmadéves hallgatók számára. A kötet anyaga ennek a munkának a során gyűlt össze. A válogatásba a magyarok közül bekerültek Székely János Ars poetica, Cs. Szabó László Különös háromszög, Bretter György Temetés Zsögödön, Németh László Szerdai fogadónap című írása. /Gál Andrea: Az esszé dicsérete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2009. december 12.

Hagyományteremtő szándékkal karácsonyi kézművesvásárt tartanak Gál Andrea keramikus és Várallyay Réka művészettörténész szervezésében december 12-13-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. Közel félszáz kézműves állítja ki portékáit, melyek között kerámiatárgyak, fafaragványok, játékok, nemezek, egyéb textíliák, réz és üveg ékszerek, tűzzománcok, nyergek, szalmadíszek, szűcstermékek szerepelnek. /Szekeres Attila: Adventi vásár a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

2016. június 9.

Számos erdélyi szerző és kiadó lesz jelen a budapesti Ünnepi Könyvhéten
Számos erdélyi szerző és könyvkiadó lesz jelen a június 9. és 13. között szervezett 87. Ünnepi Könyvhéten, Budapesten.
A rendezvényt Magyarország-szerte több mint 80 településen szervezik meg, központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren pedig több mint ezer szerző dedikálása várja az olvasóközönséget – mondta el Keresztury Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója Budapesten.
Tarján Tamás irodalomtörténész a könyvhét újdonságairól szólva úgy fogalmazott: egy-két terület kivételével az idei könyvtermés kiemelkedően nívós, jelentős anyagot sorakoztat fel. A költészetet „tapasztalt rókák" és eddig kevésbé ismert, ám a „mély vízbe dobáskor jól bevált" fiatal alkotók képviselik – hangsúlyozta.
Erdélyi kiadók sátra
Az erdélyi kiadók külön sátorban kínálják kiadványaikat a Vörösmarty téren. Itt lehet találkozni majd többek közt a Kriterion Könyvkiadó képviselőivel és Bágyoni Szabó István költővel, prózaíróval, aki június 11-én dedikálja nemrégiben megjelent, Erdélyi hármasoltár című trilógiáját. Közös standja lesz a kolozsvári Koinónia Kiadónak és a csíkszeredai Bookart Kiadónak, itt pénteken és szombaton dedikálnak erdélyi szerzők, többek közt Markó Béla költő, Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese, Zágoni Balázs író, Márton Evelin író, Balázs Imre József költő, irodalomtörténész.
A marosvásárhelyi Mentor Kiadó is tart könyvbemutatókat: Gálfalvi Ágnes mutatja be a kiadó képviseletében Ady András Bogivilág című verseskötetét, valamint Tamás Kincső A csinált-patak állatkertje című novelláskötetét. Szombaton tartanak beszélgetést Demény Péter Apamozsár című esszékötetéről és a nemzedékek közötti viszonyról a romániai magyar irodalomban, az eseményen a szerző, Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, valamint a Lector Kiadó képviselői is részt vesznek.
A Koinónia egyébként már kedden bemutatott három gyermekkönyvet Budapesten: Gál Andrea Fecske utca 12., Gergely Edó Monyónyár és Zágoni Balázs Kolozsvári mesék című kötetét – a szerzőkkel Rostás-Péter Emese felelős szerkesztő beszélgetett. Az erdélyi gyermekirodalom képviselőjeként Simon Réka Zsuzsanna is részt vesz a könyvhéten: szombaton a Vörösmarty-szobor melletti színpadon mesél olvasóinak-hallgatóinak a Majdnem egy tucat királylány! című rendezvény keretében.
Kíméletlen könyv a háborúról
Az 1992-ben elhunyt Székely János író, költő munkásságát méltatják a rendezvényen: A nyugati hadtest című, első ízben 1979-ben megjelent, most a Partvonal Kiadónál újra napvilágot látott könyvét Dragomán György marosvásárhelyi származású író mutatja be a közönségnek.
„Vékony, de annál súlyosabb kötet, hét összefüggő történet a második világháborúról egy fiatal lovas kadét nézőpontjából, számomra talán a legfontosabb könyv, amit magyarul valaha is a háborúról írtak. Székely János kíméletlen pontossággal mutatja be, hogy mit és hogyan tesz az egyénnel a hadigépezet. Mindegyik történet sokáig velünk marad: egy kadétot az egész század kínoz és megaláz; egy tanárból lett tiszt arra kényszerül, hogy kivégezze dezertáló diákját; a visszavonuló sereg lemaradóit módszeresen likvidálja egy motorbiciklin le-fel száguldozó, farkaskutyás, angyali tekintetű német – a kötet fejezetei hideg szenvtelenséggel elemzik a vereség etikáját, élesen intenzív képekben mutatják meg, hogyan formál mindent és mindenkit a saját képére a háború, miként születik a becsület, a rettegés és a kegyetlenség szövedékéből valami feltartóztathatatlan borzalom" – írta Dragomán György a könyvről.
Az Ünnepi Könyvhét a maga nemében páratlan esemény Európában, valódi hungarikum, hiszen több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza, és az ország minden jelentős településén egy időben rendezik meg – hangsúlyozta Keresztury Tibor. Hozzáfűzte: a Vörösmarty téren idén is több mint 200 kiadó képviselteti magát, az alkalomra megjelenő újdonságokat felvonultató könyvheti listán pedig 90 kiadó – 76 magyarországi és 14 határon túli – 323 friss kiadványa szerepel. A lista legolcsóbb könyve idén 800 forint, míg legdrágább tétele mintegy 12 000 forint, aki valamennyi újdonságot szeretné megvásárolni, több mint 970 ezer forintot költhet el. A 87. Ünnepi Könyvhetet és a 15. Gyermekkönyvnapokat a Vörösmarty téren Esterházy Péter nyitja meg csütörtökön, a vidéki országos megnyitónak idén Gyula ad otthont.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

2016. június 25.

Elballagtak a MÜTF végzősei
Tizennyolc MÜTF-ös hallgató vehette át pénteken a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal Szent István termében a tanulmányaikért járó oklevelet. Az ünnepségen Gálfi Árpád, frissen beiktatott polgármester is beszédet mondott.
„Legyünk nagyon büszkék a végzős diákokra, mert a mostani változó világunkban, amikor a legkönnyebb a »nem éri meg« és a »nem lehet« kifejezéseket kimondani, akkor ezek a fiatalok mertek és bebizonyították, hogy megéri. Azt kívánom nekik, hogy az életben mindig ilyen magabiztosak legyenek és merjenek, mert csak ez visz előre, csak így lesznek sikeresek és boldogok” – fogalmazott ünnepi beszédében Ilyés Ferenc, a MÜTF Oktatási Központ igazgatója.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere kijelentette, hálával tartozunk az udvarhelyi főiskola alapítóinak, hiszen az intézmény rendhagyó oktatási modellje alkalmazkodik a leggyorsabban a munkaerőpiac kihívásaihoz azáltal, hogy nem csak szakokat, hanem tudást hoznak át Magyarországról. Szerinte ahhoz, hogy versenyképes maradhasson Udvarhely, az itt lévő felsőoktatási intézmények hatékonyak, fenntarthatónak és rugalmasak kell legyenek és a tudás mellett értéket is kell közvetítsenek – a MÜTF pedig ilyen. Arra kérte a végzős diákokat, hogy ne menjenek el külföldre egy jobb megélhetés reményében, ne adják fel szüleik, nagyszüleik örökségét.
A kereskedelem-marketing szakos hallgatókat Némethné Gál Andrea, az Edutus főiskola rektorhelyettese búcsúztatta, a turizmus-vendéglátás szakon diplomázókat pedig Kővári István, a Budapesti Gazdasági Egyetem mobilitási osztályának főosztályvezetője. Az eseményen zongorakoncertet adott Antalfi József.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

2017. szeptember 26.

Otthon a mesékben (Kettős gyerekkönyv-bemutató Sepsiszentgyörgyön)
Az esős délután ellenére sokan szorongtunk az Árkosi Kulturális Központban megrendezett kettős könyvbemutatón és kiállításon, ahol Gál Andrea Hátamon a zsákom és Sikó-Barabási Eszter Meseotthon című gyerekkönyveit mutatták be pénteken. Mindkét könyv a kolozsvári Koinónia Kiadónál jelent meg idén. Utóbbit Karda Zenkő illusztrálta, a rajzaiból készült kiállítást is megtekinthette a közönség.
Valóban a gyerekeké volt a főszerep, akiket nemcsak partnernek tekintenek egy jó mesekönyv megírásakor, hanem egyenesen társszerzőknek, fantáziájuk nyomán a tárgyak megelevenednek, szorongásuk oldódik. Gál Andrea brassói születésű, több irodalomkritika és szakmai tanulmány szerzője, második gyermekkötetének címéül a Hátamon a zsákom mondóka első sorát választotta. A kötetben két történet olvasható. Az első egy kislány és családja falura költözésének eseményeit meséli el. A Cóványfalvára költözés tele van váratlan feszültségekkel, fordulatokkal, megjelenik benne a vegyes nyelvű városi környezet, ugyanakkor a modern kor tárgyai is, mint az okostelefon. A második történetben Pintyőnek a cóványfalvi kacsákkal gyűlik meg a baja, de aztán minden jóra fordul. A szerző további négy kötetet is tervez a közeljövőben, ezekben sorra bemutatásra kerülnek a gyerekeket érinthető családi feszültségek a csonka vagy a mozaikcsaládban. Készülőben az Egyedem-begyedem tengertánc című könyv is, amely egy tengerparti kirándulást mesél el. A kötet rajzait Bódi Kati budapesti illusztrátor készítette. A második bemutatott könyv szerzőjével, Sikó-Barabási Eszterrel Bedőházi Beáta, a Tekergő Meseösvény Egyesület mesemondója, mesepedagógusa beszélgetett. A Meseotthon meséi előzőleg megjelentek a Szivárvány és a Napsugár lapokban. Egy író besorolását a harmadik kötete után szokás megejteni. Sikó-Barabási Eszter meséi a lírai mesékhez igazodnak, a szerző a történetekben lírai nyelvet használ. A mesék bármiről szólhatnak, a kócos hajról vagy egyszerűen arról, hogy egy buborék miért pattan el. Ezek a dolgok létfontosságúak a gyerekek számára, mert a fejlődésükhöz szükségesek. A mesék hőseinek neve egy-egy nyelvi lelemény, ilyenek Buboréka, buborékfejeledem, vagy Frank Záp, a záptojás, Kuferenc, a kefe, Pipacsilla, Nagy Vé, az olló stb. Sikó-Barabási Esztert lehet gyerekírónak is nevezni, mert nem a felnőttirodalomból váltott a gyerekirodalom felé, hanem az első kötetét is már a „gyerekek számára való írás vezérelte”. Most megjelent harmadik kötetével megtalálta sajátos stílusát, amely kijelölte helyét a kortárs erdélyi gyerekpróza újabb vonulatában.
Matekovics János Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. november 29.

Akik otthonról hazajöttek Háromszékre
„Hová mentem férjhez?”
Négy különböző foglalkozású, az anyaországból Erdélybe költözött nő háromszéki otthonába enged bepillantani a Nagy Krisztina által rendezett, Hová mentem férjhez? című dokumentumfilm, amelyet az érdeklődők YouTube-csatornán is megtekinthetnek.
A budapesti Nagy Krisztina lassan 12 éve él Sepsiszentgyörgyön, ennek apropóján jutott eszébe, hogy dokumentumfilmet forgasson „sorstársairól”.
– A négy riportalanynál és nálam is közös pont a szerelem. Nagyon szerencsés vagyok, mert Várkonyi Eszter, Gál Andrea, Várallyay Réka és Kátai Judit annyi derűt vittek a filmbe, és olyan jól beszéltek, hogy alig kellett kérdeznem. Nagyon köszönöm nekik, hogy beengedtek az otthonukba, intim szférájukba – mesélt az alkotási folyamatról Nagy Krisztina.
Négy nőt mutat be a dokumentumfilm, akik különböző foglalkozásúak, ám mindannyian feleségek, anyák.
– Igyekeztem a tudásomhoz mérten abban a néhány percben bemutatni a szellemiségüket, az Erdélyhez fűződő viszonyukat. Külön köszönet Kövér Györgynek és Péter Alpárnak, hogy férjszerepben megszólaltak, ezzel is színesítve a filmet – tette hozzá Krisztina.
Az alkotást Csiki Zoltán filmezte és vágta, illetve Nagy Krisztina szerkesztette és rendezte – az ERSzI Egyesület és a Tiszta Formák Alapítvány támogatásával. Tinca Teddy / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék