udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 26 találat lapozás: 1-26

Névmutató: Gál László

1993. május 17.

Értékes könyvsorozat jelenik meg Miskolczy Ambrus szerkesztésében a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán, a román tanszék gondozásában. Az egyik dokumentumgyűjtemény, az 1849-ben tartott kőröskisjenői román ortodox egyház zsinati jegyzőkönyveit foglalja magába. A másik Gál László 1839-ben készült első erdélyi magyar nyelvű büntetőkönyv-tervezete. Tudományos munkákat is kiadtak: Trócsányi Zsolt /a már elhunyt történész/ és Miskolczy Ambrus A fanariótáktól a Hohenzollerekig című munkája 1711-től 1866-ig mutatja be a romén állam történetét. A román /regáti/ társadalom múltjába enged betekintést Henri H. Stahl A régi román falu és öröksége című tanulmánykötete. A szerző a legkiválóbb román társadalomtudósok közé tartozik. Nicolae Iorga, a román nacionalizmus történelmi mítoszainak legerélyesebb képviselője, a dákoromán kontinuitás hirdetője, a székelyek román eredetét valló történész egy ideig román miniszterelnök is volt. A magyar-román megbékélést hirdette 1932-ben közreadott, majd 1940-ben magyarul is megjelent A nemzetek közötti gyűlölködés ellen című röpiratában. A könyvsorozat keretében ezt is kiadták. /Pomogáts Béla: Románia, Erdély ? kettős megítélésben. = Magyar Hírlap, máj. 17./

1999. november 15.

Huszonhat elsőévessel indult meg az idén Nagyenyeden a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Tanítóképző Főiskola. Induláskor az egyik legnagyobb gond a tanárkérdés volt. Ez megoldódott, mondta Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Négy kolozsvári egyetemi oktató is vállalta azt, hogy lejöjjön Nagyenyedre tanítani: Ferenczi Gyula, Fodor László, Gál László és Lázár Sándor. További segítség, folytatta, hogy két tanáruk (László Enikő és Demény Piroska) doktorandus lett, így joguk van nekik is egyetemi szinten tanítani. A jövőben a legfontosabb egy olyan kiskönyvtár létrehozása, amely a főiskolai tagozat sajátos igényeit is kielégíti. /Szabó Csaba: Megoldódtak a nagyenyedi tanítóképző tanárgondjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2003. június 1.

Nagyváradon, Szent László városában rendezték meg az első egyházmegyeközi magyar nyelvű római katolikus hittanolimpiát. Hivatalosan csak akkor beszélhetnénk országos tantárgyversenyről, ha létezne központilag elfogadott, jóváhagyott tankönyvbázis - nyilatkozta Gál László főegyházmegyei tanfelügyelő, a bizottság elnöke. Az egyházmegyék oktatásért felelős tisztségviselőinek összehangolt munkájára volt szükség, hogy Kézdivásárhelyről Gyergyón, Kolozsváron, Nagyváradon át Kaplonyig, Szatmárig 26 hitét megvalló tanuló versenyezhessen Váradon. /Tüzes Bálint: Első egyházmegyeközi hittanolimpia. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./

2004. április 19.

A magyarul megszólaló tudomány címmel tartottak szakmai konferenciát ápr. 17-én, Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája megjelenésének 350. évfordulója alkalmából Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának tanácstermében. Szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság és a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszéke. Péntek János professzor Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? című előadásában érzékeltette a magyar nyelv tudományban, tudományos szakirodalomban való használatának fontosságát. Az érdeklődők meghallgathatták Juhász Dezső, Szabó T. Attila, Kabán Annamária, Fazakas Emese, Wanek Ferenc, Gráfik Imre, Gál László, Dede Éva, Kovács György, Szabó Zoltán, Murvai Olga, Muzsnay Csaba, Révay Valéria, Gábor Csilla, Tóth Zsombor, Molnár Szabolcs, Tamás Csilla, T. Szabó Levente, Luffy Katalin és Máthé Dénes előadását. /Oláh Levente: Magyarul megszólaló tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2004. június 23.

Csomortán színjátszói az elmúlt évben és az idén bemutatóik mellett lelkesen bekapcsolódtak más kulturális rendezvényekbe is. Nem feledkeztek meg a falu határában levő Kőkereszt nevű emlékműnél megjeleníteni Somlyói Miklós ferences barát tatárok általi lemészárlását. A legtöbb fiatal az elmúlt évben bemutatott Huszárkisasszony című zenés-táncos vígjátékban szerepelt. Ezzel vendégszerepeltek Csobotfalván, Somlyón, Zsögödben, Pálfalván, Csíkdelnén, Madarason, Csíkmenaságon és Gyimesközéplokon is. Gál László a faluban élő fiatal festőművész két hátteret festett díjmentesen, Petres Imre pedig sokat tett a megfelelő világítás érdekében. /Birta Veronka, Csomortán: Akikről soha nem szóltunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

2004. augusztus 6.

Csíkszeredában állított ki Csomortáni Gál László. /sz. Csíkcsomortán, 1978/, aki 2003-ban végzett a nagyváradi képzőművészeti főiskola szobrászat szakán. Jelenleg szabadúszó, munkáiból próbál megélni. A népi motívumok, a hiedelemvilág képi megjelenítése egyre nagyobb teret kap a fiatal képzőművész alkotásaiban. /Sarány István: Hű a gyökerekhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

2004. augusztus 15.

A Bolyai Nyári Akadémia keretében júliusban volt a katolikus, református és unitárius vallástanárok továbbképző tanfolyama. A mintegy száz résztvevőnek – immár hagyományosan – a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakása adott otthont. Dénes Ildikó és Molnár Sándor informatikusok vezetésével alapfokú számítógép-kezelést is elsajátíthattak az azt igénylők. A katolikus és protestáns vallástanárok az ökumené szellemében közösen is hallgattak előadásokat. Az előadók között volt Holló László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Katolikus Teológia Karának morálteológia tanára és Molnár János, a Református Teológiai Kar dékánja. Gál László, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője, valamint Kató Levente, a református tanfelügyelő szervezte meg a továbbképzést. /Ferenczi Attila: Vallástanárok továbbképzője. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 15./

2004. szeptember 12.

A nagyváradi egyházmegyében épülethiány miatt nem indíthatnak e tanévtől új római katolikus iskolát, bár az igény megvan rá a szülők részéről – tájékoztatott Tempfli József megyéspüspök. Vidéken használhatatlan állapotban vannak a hajdani egyházi iskolaépületek, teljes felújítást igényelnének. A püspökség jelenleg 44 pert folytat épületei – köztük iskolaépületek – visszaszerzéséért. Temesváron sem indul új katolikus iskola, a gyulafehérvári főegyházmegyében pedig egyedül Marosvásárhelyen kezd új római katolikus teológiai osztály kilencediktől 19 (fiúk, lányok vegyesen) tanulóval, jelezte Gál László egyházmegyei főtanfelügyelő. A katolikus osztályt a Bolyai Farkas Líceum (állami iskola) fogadja be. /Az új tanévben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 12./

2005. március 16.

Március 12-én Tudományos Tanárköri Konferenciát szervezett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. A program a Szociológia szekcióban Kiss Dénes szociológus „A kisebbségi intézményrendszer sajátosságai” című dolgozatának bemutatásával kezdődött. Dr. Neményi Ágnes és Veress Enikő tudományos kutató Etnikai térfolyamatok, politika és társadalom Románia négy eltérő típusú kistérségében című kutatás eredményeit ismertették. Dr. Veres Valér adjunktus élettervezésről és jövőstratégiákról beszélt a Kárpát-medencei fiatalok körében, majd dr. Mezei Elemér adjunktus a romániai korösszetétel változását vizsgálta, Pásztor Gyöngyi gyakornok pedig a romániai urbanizációról beszélt. Péter László tanársegéd Hogyan termel a kirekesztettség új etnicitást? címen értekezett. A történelem szekcióban dr. Kolumbán Miklós a tizennyolcadik század liturgiatörténetéről beszélt, dr. Rüsz-Fogarasi Enikő docens a kolozsvári középkor szociális gondozásának problémáit boncolgatta, a Lupescu-házaspár a középkori Magyarország ünnepeinek szabályozásaira is kitértek. A filozófia szakosztályon dr. Gál László docens a kétnyelvűség logikai szempontból témája után dr. Ungvári-Zrínyi Imre adjunktus Az azonosság és másság reprezentációi az identitásképző narratívákban című művét mutatta be. A földrajz tagozaton Wanek Ferenc szólt Kolozsvár és környéke földtanáról. /Saci: Elmúlt a hét végi TTK. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2005. július 22.

Májusban négy kézdivásárhelyi fiatal – Orbán István, Pálházi Róbert, Gál László és Zsögön Antal –, a KSE hegymászó- és barlangász-szakosztályának tagjai huszonegy nap alatt 2300 kilométert tettek meg biciklivel Rodostóig és onnan haza. Rodostóban a Rákóczi-múzeumot könnyen megtalálták, a törökök barátságosan fogadták őket. /Iochom István: Mikes Kelemen nyomdokain (Kerékpárral Rodostóba). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2005. szeptember 20.

Szeptember 17-én Torockón léptek fel a magyarországi Csanádapáca színjátszói, az előadás bevételét a dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlották fel. A látogatásban a csoport egyik tagjának, Gál Lászlónénak volt szerepe, aki mintegy évtizede felfedezte magának a falu és a táj szépségeit és rendszeresen visszajár. – Tamás Márta, a torockói Kis Szent Teréz gyermekotthon vezetője elmondta: reményeik szerint az otthon jelenlegi 15-ös létszámát jövőre 30-ra emelnék, s akkor még biztosabbá válna a magyar iskola jövője. /–r –a: Gyermekek javára. Csanádapácaiak Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2006. március 14.

Gál László katolikus hittanár is hozzászólt Parászka Boróka Ájtatos süketelés… című vezércikkéhez (A Hét – 2006. febr. 7.). Egy ilyen „frontális támadásra”, melyet a vezércikk indított, nehéz lenne kimerítően válaszolni, „mert egy rosszindulatúan kihívó és szabados arculcsapást hiba lenne hasonlóképpen viszonozni”, csupán az iskolai hitoktatást érintő, elmarasztaló passzushoz fűzött megjegyzést. Parászka Boróka azt írta: „…a romániai (magyar) iskolák jelentős részében a szülők megkérdezése nélkül kényszerítik a gyerekeket arra, hogy vallásórára járjanak, függetlenül attól, hogy a gyerek és a család vallásszabadsága mit diktál. Függetlenül attól, hogy milyen minőségű a hitoktatás.” Az iskolai hitoktatást Romániában a 84/1995-ös tanügyi törvény szabályozza, eszerint a diák a szülő, vagy a törvényesen kinevezett gyám beleegyezésével választja ki a vallásoktatást. A szülők, vagy a törvényesen kinevezett gyám írásos kérésére a diák mellőzheti a vallásórák látogatását. Tehát nem véletlenszerű a hitoktatásnak a jelenléte az iskolákban. Minden szülőnek jogában áll kérni, hogy iskoláskorú gyereke ne járjon vallásórára. Óvodáról nem szól a törvény. Ennek oka: nincs az állami óvodákban hitoktatás. Parászka Boróka szerint „úgy a katolikus, mint a református papok” „felkészültsége elképesztően romlott”, erre majd a papok reagálnak. /Gál László főegyházmegyei tanfelügyelő (biológia- és földrajzszakos tanár, illetve római katolikus hittanár) hozzászólása – Hét (Marosvásárhely), márc. 14./

2006. november 11.

Fehér megyei oktatási tanácskozást tartottak Erdei Itala oktatáskutató munkaanyaga alapján Nagyenyeden. A megbeszélésre a megyében működő magyar tannyelvű iskolák egy részének bizonytalan helyzete szolgáltatott okot. A problémára iskolaközpontok létrehozása jelentené a megoldást. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium már lépett egyben az ügyben, hiszen bentlakásában már 15 vidéki kisiskolás lakik. A tanácskozáson megjelent Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője, dr. Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója, Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szeminárium igazgatója, Bárócz Huba református esperes, Tóth Gabriella kisebbségi tanfelügyelő és Stáb Ildikó megyei RMPSZ-elnök. Általános vélemény szerint az I–IV. osztályok hosszabb távon is fenntarthatók, de az általános iskolák V–VIII. osztályos tagozatainak egy része nehéz helyzetbe került. Bár az utóbbi időben javult a szaktanári ellátottság, a felvinci, a balázsfalvi, a marosújvári, a gyulafehérvári tagozatok komoly létszámgondokkal, osztályösszevonásokkal küzdenek. Szilárdabb a helyzete a bethlenszentmiklósi, magyarlapádi, torockói, és természetesen a nagyenyedi kollégiumi osztályoknak. Kötő József volt oktatási államtitkár néhány éve oktatási mikrorégiók kialakítását kezdeményezte. A tanulmány két megyei iskolaközpont működtetését feltételezi Nagyenyeden és Gyulafehérváron. Új lehetőség a gyulafehérvári és a környékbeli gyermekek számára az, hogy a katolikus érsekség tulajdonában található ún. Fogarasi-féle épületcsoport felújítását tervezik. Decemberben megérkeznek a mikrobuszok (iskolabuszok) is, amelyekkel jövőtől több mint 400 román és magyar tanuló fog ingázni különböző iskolaközpontokba. A tervek szerint Magyarlapádra szállítják a megszűnt becei iskola V–VIII. osztályos diákjait és a Bethlenszentmiklós környéki tanulókat. /Bakó Botond: Válsághelyzetben a magyar tannyelvű iskolák= Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2007. június 13.

Erdély egyik legrégebbi iskolájában, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceumban ballagtak a végzős diákok, idén 27-en, talán hosszú ideig nem várható ilyen népes évfolyam. 1990-ben a diákok, tanárok fellélegezhettek, az iskola visszanyerte az őt megillető állami elismerést. Ebben az évben a végzős fiúk Bocskai-ruhában, nyakkendőjükön a Majláth-jelvénnyel ballagtak. Gál László igazgató és Korom Imre osztályfőnök mondott beszédet. /(bakó): Gyulafehérvár. Elballagtak a teológiai líceum végzősei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2007. június 29.

Felvinc 1747-ben épült római katolikus templomának védőszentje Szent László király. Az egyházközség 84 lelket számláló kis közössége a június 27-én megtartott templombúcsúval adózott szent királyunk emlékezete előtt. Az idei szentmisét dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem teológiai fakultásának tanára celebrálta. Az ismert történész Szent László király érdemeit méltatta. Horváth István, a felvinci templom plébánosa hívei körében köszöntötte dr. Csucsuja István egyetemi tanárt, Gál Lászlót, a gyulafehérvári Gróf Majláth Guszáv Károly Római Katolikus Főgimnázium igazgatóját és másokat. /Takács Ildikó: Szent László-búcsú Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2007. szeptember 1.

A ‘90-es évek közepén – a szülők kérésére – szükségből vállalta fel a Caritas egy óvoda létrehozását és működtetését Gyulafehérváron. Napjainkban, a nemrég történt felújítás következtében, a magyar anyanyelvű kisgyerekek már korszerű óvodába járhatnak. Ettől a tanévtől kezdve az óvoda a líceumhoz fog tartozni – mondta Gál László, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója. /Kerekes Enikő: Új óvoda, új élet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2007. szeptember 8.

Az idei tanév rendhagyó lesz Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceumban, ugyanis először fordul elő az iskola történetében, hogy óvodai tagozatot is indít. Gál László igazgató szerint ezzel megerősödött az iskola humán erőforrása, sikerült a 12 éve katolikus Caritas óvodaként működő intézményt a líceumhoz csatolni. Egyelőre két csoporttal és két óvónővel, Fari P. Ilonával és Comaneci Tímeával indul a tevékenység. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Óvodai tagozattal bővült a Teológiai Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2007. szeptember 18.

Romániában szeptember 17-én elkezdődött a 2007-2008-as tanév. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepelte a tanévkezdést. Az idei tanévkezdés több kolozsvári iskolában kettős ünnepet jelent, hiszen egyben fennállásuk 450. évfordulóját is ünneplik. A Báthory István Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes köszöntője hangzott el, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Az Apáczai Csere János Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét. Wolf Rudolf igazgató megköszönte, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget. A Sigismund Toduta Zeneiskolában az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde kétnyelvű beszédet tartott. A Református Kollégium 18. tanévét, fennállásának 450. évfordulóját ünnepli, emlékeztetett Székely Árpád iskolaigazgató. Elmondta, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassaiban Kósa Mária igazgató szólt a tanulókhoz, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján pedig Popa Márta igazgató. Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségét a székesegyházban tartották. Gál László igazgató az iskola udvarán mondott beszédet. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató beszéde nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a tanévet. Lupényban ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkész, esperes nyitotta meg a tanévet. Bemutatták Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetét. /Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév. Idén több kolozsvári magyar iskola ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2007. október 7.

Gál László, a gyulafehérvári Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum igazgatója elmondta, hogy az iskola a kommunista időszakban is megőrizte önálló jellegét, 1991 után visszamenőleg is elismerik az itt érettségizettek diplomáját. A líceum megőrizte hivatásgondozó jellegét, diákjai közül sokan a Hittudományi Főiskolán tanulnak tovább. Bentlakás és 16 ezer kötetes könyvtár áll a diákok rendelkezésére. Van irodalmi kör, megjelenik a Szikra diákfolyóirat. A Bécsi Szent István Egylet jóvoltából ösztöndíjakat is biztosítanak a diákok számára. /Farmati Anna: A gyulafehérvári Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

2007. október 20.

Megkezdték Árapatakon a református műemlék templom javítását-mentését. A Háromszék megyei műemlékek lajstromán szereplő templomot XIV. századinak tartják a szakemberek, amely azonban az 1658-as tatárbetörés után, 1659-ben, majd 1894-ben lényeges alakításokon ment át. Megmaradt néhány eredeti építészeti elem, többek között a sokszögzáródású szentély, ahol freskótöredékek maradtak fenn. Fülöp Gál László, a háromszáz lelket számláló református gyülekezet lelkésze közölte, hogy a renoválást mentőmunkálatokkal kezdik. /Kisgyörgy Zoltán: Értékmentés Árapatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék