udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 26 találat lapozás: 1-26

Névmutató: Gámán János

2006. július 4.

Nem csak nevet, hanem profilt is vált szeptembertől az egykor traktoriskolaként emlegetett, jelenlegi sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Iskolaközpont. Az új nevén Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskolaként jegyzett tanintézmény egy középiskolai és három szakiskolai IX. magyar osztályba hirdetett idén felvételit. Háromszéken ez lesz az első olyan iskola, amely magyarországi testvérintézményével egyszerre veszi fel ugyanazt a nevet. Szeptember 1-jén Szabadkígyóson, tanévkezdéskor Sepsiszentgyörgyön tartanak névadó ünnepséget, amikor is a tanintézetet Gámán Jánosról, a múlt századi szabadkígyósi iskolaigazgatóról nevezik el, aki 1941-ben tért vissza Erdélybe, és elsőként szervezte meg a háromszéki mezőgazdasági oktatást. Ősztől létszámcsökkenéssel kell számolnia az iskolának, mert miközben élelmiszer-ipari tagozatát kívánja megerősíteni, meg kellett válnia mechanika és elektortechnika osztályaitól, amelyek a Puskás Tivadar Szakközépiskolában kezdik meg az új tanévet. Ha minden hely betelik, szeptemberben 425 diákkal kezdi meg az új tanévet a sepsiszentgyörgyi Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskola. /(fekete): Új iskola a megyeszékhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2006. szeptember 18.

Egykori alapítója, első igazgatója nevét vette fel a hét végén a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Iskolaközpont, amelynek homlokzatára is felkerült dr. Gámán János neve. A névadó ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ mellett jelen volt a Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetősége, a tanfelügyelőség elöljárói, illetve a magyarországi és németországi testvériskolák küldöttsége. Latzin Gábor, az iskola igazgatója bejelentette, két héttel ezelőtt a Békés megyei Szabadkígyóson működő tanintézet is felvette dr. Gámán János nevét. Gámán János, a sepsiszentgyörgyi tanintézet igazgatója volt 1947-ig, amikor Székelyföldről áttelepedett Magyarországra, és átvette a szabadkígyósi mezőgazdasági iskola irányítását. A két intézmény 2004-ben létesített testvérkapcsolatot, ekkor határozták el a közös névfelvételt. /Kovács Csaba: Egy magyarországi és egy erdélyi tanintézet viseli ezentúl dr. Gámán János nevét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2008. január 5.

Benedek Huszár János, aki független jelöltként került Sepsiillyefalva polgármesteri székébe 2004-ben, fél évvel mandátuma lejárta előtt lemondott tisztségéről, s még nagyobb fába vágta fejszéjét: a Sepsi kistérség kialakítását célzó projekt menedzsere ez év elejétől. Polgármesteri munkája elején a községházán volt két öreg számítógép. Most minden egyes munkatársnak számítógépe van internet-hozzáféréssel, a hivatalban van telefonközpont, fénymásoló. A munkatársak fele huszon-, harmincéves, többen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Hivatali ideje alatt a legnagyobb megvalósításokat pályázatok útján érték el, ezek között van a községháza informatikai rendszerének és az önkormányzat költségvetésének hatékonnyá tétele, melyet a megyéből ők nyertek el. A községi utak aszfaltozásával jól haladnak. Tavasszal kezdődött Illyefalva és Aldoboly teljes vízhálózatának felújítása és bővítése. Az iskolákat alapvetően fel tudták újítani. Az egyedüli székelyföldi község Illyefalva, ahol campus épül, s ez az egyetlen zöldmezős campus-beruházás Székelyföldön. A Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola költözik ki ide. Tizennyolc szolgálati lakást készítenek el, és fiatal oktatókat szeretnének letelepíteni. Ez a legfontosabb beruházás, mert intézményépítés. Székelyföldnek leginkább intézményekre van szüksége, és az intézményi autonómia által tudja megvalósítani a saját területi autonómiáját. /Szekeres Attila: Intézményeket kell építeni (Számvetés Benedek Huszár Jánossal, Illyefalva lemondott polgármesterével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2008. január 17.

1997. október elsején megkezdte működését a kolozsvári Babes―Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozata. A 2004-től egyetemi kihelyezett tagozati rangra emelkedett intézet tanszékvezető főigazgatója, dr. Fazakas József egyetemi tanár elmondta, jelenleg a Babes―Bolyai Tudományegyetemnek több mint 50 000 hallgatója van 21 karon, 19 városban. Sepsiszentgyörgyön a kihelyezett tagozat első igazgatója dr. Domokos Ernő egyetemi tanár volt. A tagozat gyors fejlődését a kolozsvári központ anyagi támogatása mellett segítették a helyi hatóságok. A megyei főtanfelügyelő, Keresztély Irma, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Bíró Béla, a Tanulók Házának akkori igazgatója, Rákosi Zoltán, a Kós Károly Szakközépiskola akkori igazgatónője, Sike Vera, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum igazgatói ― Pál Ferenc és Jancsó Árpád ― is értékes segítséget nyújtottak. E tanintézetek osztálytermeket bocsátottak a rendelkezésükre. 1998-ban beköltöztek a Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola főépületének földszintjére és második emeletére. 2006-ban megkapták az egész épületet. Az elmúlt tíz év alatt 500 közgazdász, 375 közigazgatási szakember és 276 tanító végzett itt. Az elhelyezkedők aránya kilencven százalék, a tovább tanulóké pedig tíz százalék. Szintén eredménynek számít, hogy a 2006-os és 2007-es végzősök már itt, helyben tették le a kiegészítő, negyedik évet, és nem kellett Kolozsvárra menniük. Fontos újdonság, hogy az elkövetkező időszakban a kizáró jellegű idegennyelv-vizsgát (angol, német és francia) a végzősök helyben tehetik le. Az 2007―2008-as egyetemi tanévben már három kar kihelyezett tagozata működik, összesen 1083 hallgatóval, román és magyar tanulmányi vonalon, nappali és távoktatási rendszerben. A mostani egyetemi évben beindult a négyéves környezetmérnöki képzés is. A tanszéken 18 címzetes egyetemi oktató tanít, közülük tizenkettő doktori fokozattal rendelkezik, négy doktorandusz. Az intézmény jövőképében fő szerepet játszik az egyetemi telep (campus) felépítése. /Czompó János: Tízéves a sepsiszentgyörgyi Babes–Bolyai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2009. szeptember 22.

Pénzhiány miatt nem folytatódhatott idén az iskolai campusok építése Háromszéken. Az erdővidéki Baróti Szabó Dávid-iskola mellett immár közel húsz éve épül a 300 férőhelyes kollégium, étkezde és tanári lakások. Viszont októberre elkészül a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata kollégiumának egyik szárnya, és a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar hallgatói új épületben kezdhetik meg a tanévet. A campus 1830 hallgatót képes befogadni. A sepsiszentgyörgyi karon több mint ezer diák tanul, akik számára idéntől kollégiumi elhelyezést és étkezdét is biztosítanak. Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ bővítését határozták el. Új mezőgazdasági szakiskolát építenek Sepsiillyefalván, amit összevonnak a sepsiszentgyörgyi Gámán János Szakközépiskolával. /Bíró Blanka: Félbemaradt campusépítés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2010. július 6.

Gyengék az érettségi eredmények
Az utóbbi évtized legrosszabb eredményeivel zárult az idei érettségi vizsga, a megmérettetésre jelentkező diákok alig 67,4 százaléka kapott átmenőjegyet az oktatási tárca összesítése szerint. 2009-ben ez az arány 79,95 százalékos volt. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Daniel Funeriu tanügyminiszter szerint idén „igazi vizsgák zajlottak”. „A szóbeli vizsga korrekt volt, az írásbeliken nem lehetett másolni, miután a minisztérium szankciókat foganatosított a csalással kísérletezők ellen” – mondta a tárcavezető.
A diákok az új vizsgarendszerre panaszkodnak: mint ismert, a szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, pedig a korábbi években sokszor ezek az osztályzatok emelték az érettségi átlagát. Az augusztus 23. és szeptember 3. között esedékes pótérettségire július 5–9. között lehet beiratkozni.
Mélyponton a háromszéki oktatás
Kovászna megyében két iskolában a fellebbezések előtti eredmények alapján egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. Háromszéken az elmúlt öt esztendő leggyengébb eredményét érték el a diákok, az előzetes adatok szerint az átjutási átlag 72,12 százalék, tehát az érettségizők több mint egynegyede megbukott. Az eredmény több mint 10 százalékkal gyengébb, mint a tavaly, amikor 84,24 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya. A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar és a Gámán János Szakközépiskola 96, illetve 66 végzőse közül egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. A Kós Károly és a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában az érettségiző diákok kevesebb mint egyharmada vizsgázott sikeresen. Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki oktatás mélypontjaként értékelte az eredményt, és elmondta, a tanfelügyelőségen munkacsoportot hoznak létre, amely megvizsgálja és elemzi a gyenge szereplés okait. Ugyanakkor intézkedéseket javasolnak, amelyeket szeptembertől léptetnek életbe, hogy a 2011-es érettségin jobbak legyenek az eredmények, hiszen az oktatási miniszter már bejelentette, hogy az érettségi módszertana a jövő évben nem változik. Az első elemzések szerint a gyenge teljesítmény egyik magyarázata, hogy idén érettségiztek első ízben azok a fiatalok, akik progresszív szakképzésben vettek részt, két év inasiskola után kiegészítő 11. osztályt, majd 12. és 13. osztályt végeztek, amelyhez technikusi minősítés is jár. Ezekben az osztályokban a szakmai képzésre fektették a hangsúlyt, és ez az oktatási forma az érettségi szempontjából nem bizonyult hatékonynak, fogalmazta meg a főtanfelügyelő. Az elméleti gimnáziumok idén is a várt szinten teljesítettek, a legjobb eredményt a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium érte el, ahol 99,24 százalékos az átjutási arány. Kovászna megyében 552-en buktak meg az érettségin, 516 diák óvta meg az eredményt. A többségük a román nyelv és irodalom, valamint a matematikadolgozatára kapott jegyet fellebbezte meg, tudtuk meg Farkas Csaba főtanfelügyelő-helyettestől.
Nehéz volt a román vizsga
Hargita megyében is szomorú adatokkal ért véget az érettségi. A vizsgára összesen 3601-en iratkoztak be, 2888 magyar, illetve 713 román diák. Átmenőjegyet a magyar tanulók 69,40 százaléka, míg a román anyanyelvű diákok 82,86 százaléka kapott. A legrosszabb eredményt a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskolában regisztrálták, itt a diákoknak csak 12,9 százaléka ment át a vizsgákon. A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai szerint idén összesen 1231 fellebbezés érkezett, legtöbb a román nyelv és irodalomra, valamint a matematikára vonatkozóan. A főtanfelügyelő, Ferencz S. Alpár elmondása szerint Hargita megyében mindig is gyengébb volt a román nyelv és irodalom vizsgán szerzett jegy, hiszen amíg a magyar diákok anyanyelvként tanulják a román irodalmat, addig ez nehézséget fog jelenteni számukra. „A matematikadolgozatokra beérkezett fellebbezések bennünket is megleptek, egyelőre nem tudjuk, hogy az új rendszernek tudható-e be a sok rossz eredmény – fogalmazott Ferencz. Ha kivennénk a tavalyi érettségi átlagból a szóbeli jegyeket, hasonló arányú lenne az átment diákok száma, mint idén.” Véleménye szerint sok gyereket befolyásolhatott az új rendszer, hiszen a középiskolai évek alatt eminens tanulókból is akadt olyan, aki nem kapott átmenőjegyet a vizsgán, azonban a főtanfelügyelő úgy véli, sokrétű ez a probléma, és nem feltétlenül az új vizsgarendszerben kell a hibát keresni.
Rekordszámú fellebbező
Több mint 1500 diák nyújtott be fellebbezést Maros megyében a végleges eredmények közlését követően, a legtöbb diák itt is a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán elért teljesítmény újraértékelését kérte – derült ki a megyei tanfelügyelőség közleményéből. Dumitru Matei főtanfelügyelő elmondta, az érettségizők 74,3 százaléka ért el átmenőjegyet, ami a szakember szerint jó eredménynek számít. „Meglepő, hogy közel 600 diák a román írásbeli miatt panaszkodik, hiszen a tételek nem voltak nehezek. A diákok úgy érzik, kisebb osztályzatot kaptak, mind amit megérdemeltek volna” – kommentálta a főtanfelügyelő. Az idei érettségi eredményei elmaradnak a korábbi évek színvonalától Szatmár megyében is. 2010-ben a diákok gyengébben teljesítettek: a vizsgán megjelent 3371 tanulóból 1023-an nem kapták meg az átmenőosztályzatot, ami azt jelenti, hogy az összes vizsgázó csupán 69,62 százaléka van túl sikeres vizsgán. Ez jóval alacsonyabb, mint a korábbi évek átlagai: tavaly 73,25 százalék volt a sikeresen vizsgázók aránya, 2008-ban 76,5 százalék, azonban mindezek elmaradnak a 2006-os bravúrtól, amikor a vizsgázók majdnem kilencven százaléka teljesítette sikeresen a megmérettetést. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az idei gyenge eredmény részben az új érettségi rendszernek tudható be. A szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, ezért várható volt, hogy csökken a diákok teljesítménye, hisz a korábbi években ezek az osztályzatok kerekítették felfelé a diákok átlagát – magyarázta Kónya. Másrészt sok érettségizőnek nem jött ki a hatos átlaga, hiába írta meg több tantárgyból is az átmenőjegyet – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.
Rekordszámú fellebbezési kérvényt nyújtottak be a vizsgabizottságokhoz Kolozs megyében is, közölte tegnap a megyei tanfelügyelőség. Horia Corheş, az intézmény szóvivője úgy tudja, a fellebbezések nyomán több mint kétezer vizsgadolgozatot fognak újra átnézni szerdáig. Idén 6735 Kolozs megyei érettségiző vizsgázott, a résztvevők 63 százaléka érte el a 6-os átlagjegyet – az arány egyébként itt is kisebb, mint az elmúlt években. Idén tizennyolc diák érte el a maximális osztályzatot, s a leggyakoribb jegy a 9-es volt – derül ki továbbá a tanfelügyelőség összegzéséből.
Beszterce-Naszód megyében a diákok alig 58 százaléka érettségizett sikeresen – ez a legrosszabb arány, amit az elmúlt években mértek a megyében, közölte Mihaela Hiticaş, a tanfelügyelőség ügyvivője. Itt 3050 diákból 1800 tanuló ért el hatos fölötti átlagot, s a sikeresen érettségizők közül is legtöbben (576 vizsgázó) 7-es alatti általánost ért el.
Szilágy megyében már jobb hírekkel szolgálnak, itt a 2600 végzős 79 százaléka érte el átmenő általánost, és több mint 500 diák fellebbezett. A Bihar megyei tanfelügyelőség adatai szerint 6665 diák jelent meg a vizsgabizottságok előtt, itt 85 százalékos a sikeresen érettségizők aránya. Dorel Luca főtanfelügyelő jónak ítélte az eredményeket, viszont hozzátette, több mint ezer diák jelezte már hivatalosan, hogy a vizsgán elért osztályzat újraértékelését kéri. A főtanfelügyelő úgy véli, a legtöbb diák osztályzatán javított volna, ha a szóbeli vizsgákon szerzett eredményeket is figyelembe vették volna az általános jegy kiszámításakor.
Jobban érettségiztek a magyar diákok
Mintegy tíz százalékkal jobban teljesítettek a magyar anyanyelvű diákok az idei érettségin az országos átlagnál – derült ki az oktatásügyi államtitkárság tegnap öszszesített és rendelkezésünkre bocsátott adataiból. Borsos László, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium tanácsosa a Krónikának elmondta: az ország tizenöt megyéjében tanuló 8420 magyar vizsgázó diák közül 6708 vette sikerrel az akadályt. Ez 83,84 százalékos átmenési arányt jelent, amely jóval nagyobb eredmény a 67 százalékos országos átlagnál. Borsos Lászlótól ugyanakkor megtudtuk, a csaknem nyolc és fél ezer vizsgázó magyar diák közül csak öt diákot zártak ki az érettségiről másolás miatt, százan nem jelentek meg a vizsgán, 1902 balszerencsés gimnazista pedig nem érte el a sikeres érettségihez szükséges 6-os átlagot. A tanácsos szerint megyékként is lényeges eltérés mutatkozik az átmenők arányában, van ahol jobban teljesítettek a diákok, van ahol kevésbé, a végleges adatokat a fellebbezések elbírálását követően hozza nyilvánosságra az oktatási tárca.
Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Gozner Gertrud, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

2011. július 4.

Tömeges bukás az érettségin
Minden eddiginél gyengébb eredményt értek el a háromszéki diákok, a tegnapi előzetes kihirdetés szerint az érettségizők 55 százaléka megbukott a vizsgákon. Az átjutási átlag tíz százalékponttal kisebb az országosnál, az iskolák teljesítménye közötti különbség is hatalmas, a sikerességi arány 0,99–91,59 százalék között mozog.
A vizsgákon megjelent 1978 érettségizőből 876-on érték el a hatos általánost, a legnagyobb átjutási arányt (91,59 százalék) a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban jegyezték. Második a sorban a Székely Mikó Kollégium (89,91), a harmadik a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium (88,62). Még egyetlen iskolában, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Szakközépiskolában volt 80 százalék fölötti a siker (81,55), és csak két iskola (a bodzafordulói Mircea Eliade és a kézdivásárhelyi Református Kollégium) diákjai jutottak át 70–80 százalék közötti arányban. A megyeközponti Gámán János- és a Puskás Tivadar-iskolát egy-egy sikeres érettségizővel jegyzik, a Constantin Brăncuşi-iskolában kilencvenhétből ketten mentek át. Idén a legnagyobb meglepetést a Bod Péter Tanítóképző okozta csupán 58,18 százalékos átjutási arányával, de a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium sem érte el a 60 százalékot. Nem csak a bukottak száma nagy, alacsony jegyekből is csúcsot döntöttek az idei érettségizők, a megyében csupán hatvanhaton érték el a kilences általánost. A fellebbezéseket ma délig (12 óráig) lehet benyújtani, lapzártáig még nem derült ki, itthon vagy más megyében javítják újra a megóvott dolgozatokat. A végleges eredményeket pénteken függesztik ki.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. január 6.

Reform vagy feladás?
Oktatási intézmények összevonása, felszámolása ellen tiltakozik az MPP. Bálint József, a párt sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a megyei tanfelügyelőség „az új tanügyi törvényre hivatkozva balkáni ügyeskedéssel igyekszik leplezni tétlenkedését”, olyan lépéseket tesznek a reform jegyében, amelyek az „önazonosság feladása felé vezetnek”.
Bálint József elsőként a szotyori elemi iskola felszámolását említette, ez néhány éve szűnt meg, s azóta a kicsiket többnyire Sepsiszentgyörgyre hordják, „nem fél nyolckor kell kelniük, hanem hatkor, és késő délután keverednek csak haza” – magyarázta. 
Felidézte a szemerjai Kiss Árpád Általános Iskola felszámolását is, „akkor kevés gyerek volt, de most terjeszkedik a város, igény lenne az intézményre, megszüntetni azonban sokkal könnyebb valamit, mint újra létrehozni” – fejtette ki. Kifogásolta a Gámán János Mezőgazdasági Iskola felszámolását is (ezt a Puskás Tivadar-iskolához csatolták), meglátása szerint a gyenge eredmények javítására kellett volna megoldást találni, hasznosabb lett volna kiigazítani a hagyományokkal rendelkező intézmény hibáit, hiszen „a térségnek egyetlen kitörési pontja a mezőgazdaság”.
E folyamatot vitték tovább tavaly, amikor óvodákat csatoltak iskolákhoz, anélkül hogy ezeknek az intézkedéseknek bármilyen anyagi hozadékuk lenne, megkeserítették a gyermekek, szülők, pedagógusok életét, és még pénzt sem takarítottak meg – fejtegette Bálint József. Az átgondolatlan összevonások közé sorolták az oltszemi speciális iskola sepsiszentgyörgyihez csatolását, Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke elmagyarázta, miért szavazott a polgári frakció a döntés ellen. 
Meglátásuk szerint ez a lépés nem jelent megoldást, az oltszemi kastély épületét vissza kell szolgáltatni az egykori tulajdonosoknak, de a bentlakásosan működő iskola nem fér el a megyeközponti épületben. Három éve ismerik a helyzetet, és azóta kerülik a megoldás keresését, most sem érdemi döntés született, hanem újabb halasztás, és félő, egy jól működő, jelentős eredményeket felmutató intézmény felszámolásához vezet a megyei testületi döntés. Az oltszemi iskola bizonyította, megfelelő hozzáállással, szakértelemmel a speciális oktatást igénylő gyermekek is hasznos tagjaivá válhatnak a társadalomnak, ha elveszik tőlük ezt az esélyt, akkor alkotmányos joguk sérül – mondották a polgári politikusok.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. július 23.

Zömében tandíjas helyek maradnak őszre az egyetemeken
Elsősorban a népszerű szakokon tapasztalható túljelentkezés a magyar magánegyetemeken, illetve az állami egyetemek magyar tagozatain, a kisebb érdeklődésre szert tevő szakokon őszre is maradtak tandíjas, de akár államilag finanszírozott helyek is. Több felsőoktatási intézményben még a beiratkozásnál tartanak, felvételi eredmények július 27. után várhatók.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) is még javában zajlik a beiratkozás, végleges eredményhirdetés július 31-én lesz. Azt azonban már most tudni lehet, hogy az alapképzésre meghirdetett tandíjmentes 4891 helyre összesen 11 300-an jelentkeztek – közölte lapunkkal Soós Anna rektorhelyettes.
A magyar tagozat vezetője kérdésünkre elmondta, vannak olyan szakok, ahol négyszeres a túljelentkezés. Ilyen például a sport és a jog, de népszerű az informatika, a pszichológia a közgazdaságtan szak is. Hozzáfűzte, természetesen akadnak kevésbé keresett szakok is, de ezeken még folyamatban van a beiratkozás, így végleges adatokat még nem lehet tudni. Soós Anna arra is felhívta a figyelmet, hogy a fent említett 11 300 jelentkező között a BBTE különböző városokban működő kirendeltségein beiratkozók is szerepelnek, ugyanis egyelőre nem érkeztek meg az egyes vidéki képviseletekre lebontott adatok.
Őszre is maradtak tandíjas helyek a Sapientián
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karán is a beiratkozás van folyamatban, azonban Marosvásárhelyen és Kolozsváron több szakon túljelentkezést regisztráltak – fejtette ki megkeresésünkre Dávid László, a felsőoktatási intézmény rektora. Mint részletezte, a túljelentkezés Marosvásárhelyen a humán és számítástechnika szakon volt elsősorban szembetűnő, ugyanis nemcsak a tandíjmentes, hanem a meghirdetett költségtérítéses helyek számához képest is jóval többen jelentkeztek. Hozzáfűzte: a teljes igazság a tényleges beiratkozáskor derül ki, ugyanis a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy tíz százalékos lemorzsolódás van a bejutott és a helyüket ténylegesen elfoglaló jelentkezők között. Az informatika, az automatika és alkalmazott informatika, az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások, a kertészmérnöki és a tájépítész szakokon az ingyenes helyek elkeltek, a fizetős helyekre ősszel is felvételit hirdetnek.
Két szakon tapasztaltak gyérebb érdeklődést, ezért a gépészmérnöki, mechatronika és távközlés szakokra ősszel is hirdetnek meg tandíjmentes helyeket. Dávid László beszámolója szerint ezek viszonylag új szakok, amelyek még nem kerültek be a köztudatba, de véleménye szerint ősszel valószínűleg itt is elkelnek a fennmaradt tandíjmentes helyek. Hozzáfűzte, ezen szakoknak a főiránya valójában a villamosmérnöki képzés lenne, hiszen Romániában ez sajnos gyerekcipőben jár. A rektor úgy véli, ennek elsősorban a bolognai rendszernek a hazai gyakorlatba való rossz beültetése az oka. Mint magyarázta, a romániai egyetemeken túl sok alapképzést hirdetnek meg, holott a bolognai rendszer lényege éppen az lenne, hogy csak a mesterképzőkön szakosodjanak a diákok, az első három évben pedig alapképzést kapjanak.
Marosvásárhelyen az eredményesen felvételizők július 23–27. között iratkozhatnak be, a végleges eredményeket 27-én teszik közzé. Kolozsváron, ahogy az utóbbi években szinte mindig, a filmművészet, fotóművészt, média szakon regisztrálták a legnagyobb túljelentkezést. A többi meghirdetett szakon többnyire csak az államilag finanszírozott helyek keltek el, a tandíjköteles helyekre ősszel is felvételit írnak ki.
Változások a PKE-n
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) beiratkozási mutatóin is látszik, hogy az idén jobban sikerült a végzősöknek az érettségi: "egyenletesebb a beiratkozók aránya, azaz nincsenek nagy eltérések a különböző szakok között" – tájékoztatta lapunkat János Szabolcs, a felsőoktatási intézmény rektora. Mivel a jelentkezési határidő csak ma jár le, a pontos adatokat még nem összesítették, az viszont már kiderült, hogy nagyon népszerű a tavaly indult tanítóképzés és az angol szak, de nagy érdeklődés övezi a turisztika, valamint a bank- és pénzügyi szakot is.
A kevésbé népszerű képzések között már hagyományosan a filológia és a szociológia szak szerepel, de János Szabolcs úgy véli, ezek is betelnek majd ősszel, a második beiratkozási szakaszban. A nagyváradi magánegyetemen idén nem indítottak román nyelv, illetve vallástanár szakot, előbbi helyett román–magyar szakot terveznek, míg utóbbi esetében úgy gondolták, érdemesebb inkább a diakónia felé fordulniuk.
Noha ezeket a szakokat már a mostani, 2013–2014-es egyetemi évben el szerették volna indítani, az oktatási minisztériumhoz benyújtott akkreditációs kérvényükre született határozat még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, így csak a következő tanévben debütálhat a két szak. János Szabolcs úgy véli, hogy a felvételi eredmények függvényében az angol és a tanítóképző szakon meghirdetett helyek már az első körben be fognak telni, a többi szakokon azonban szokás szerint őszre is marad tandíjas hely.
Többszörös túljelentkezés a MOGYE-n
Többen jelentkeztek idén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) meghirdetett helyekre is, a román és magyar tagozaton kiírt összesen 450 tandíjmentes helyért 1417 végzős szállt versenybe, szinte százzal többen, mint tavaly. Az egyetem honlapján közzétett információk szerint ezekből tízet már elfoglaltak a különböző olimpiák győztesei, ily módon kelt el az egyik magyar tagozaton meghirdetett hely is. Az üresen maradt helyekre ma kezdődnek a felvételi vizsgák, eredményeket július 27. után hirdetnek.
A legtöbb jelentkező idén is az orvostudományi szakon van, magyar vonalon 294-en versengenek a 135 tandíjmentes helyre. Az általános asszisztensi szakon 15 tandíjmentes helyre 41-en jelentkeztek, míg a fogorvosi szakon 35 államilag támogatott helyre 83-an pályáznak. A MOGYE-ra jelentkezők közül 187-en költségtérítéses helyre pályáznak, általános orvosi karon 80 helyet hirdettek meg, a tandíj évi 8000 lej, míg az általános asszisztensi karon 70 tandíjas hely áll a jelentkezők rendelkezésére, a sikeresen vizsgázóknak 4000 lejt kell majd fizetniük évente. Az angol nyelvű orvosi szakra jelentkező külföldieknek 5000 ezer eurót kell fizetniük, ezeket a helyeket az őszi felvételin hirdeti meg az egyetem. N Kiss Előd Gergely, Vásárhelyi–Nyemec Réka
Szentgyörgyön terjeszkedik a Sapientia
Sepsiszentgyörgyön is lesz kirendeltsége a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE), az agronómia és erdőgazdálkodási szakok 2014-ben indulnak – jelentette be kedden Antal Árpád polgármester. Az elöljáró elmondta, az önkormányzat felújítja a Gámán János Szakközépiskola épületét, ezt bocsátják a felsőoktatási intézmény rendelkezésére.
Az iskola udvarán tartott sajtótájékoztatón részt vett Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is, akik a magyar állam támogatásáról biztosították a projektet. Németh Zsolt rámutatott, a több erdélyi helyszínen 13 éve magyar állami támogatással működő magánegyetem "sikertörténetnek" bizonyult, a különböző karokon több ezer diák tanul, a magyar állam pedig továbbra is segíteni fogja a magyar szakemberképzést.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott, a szentgyörgyi kirendeltség ötlete tavaly merült fel a bálványosi szabadegyetemen, célja, hogy olyan szakokat működtessenek, amelyekből hiány van az erdélyi magyar felsőoktatásban. Elmondták, az agronómia és erdőgazdálkodási szakok megfelelnek a térség igényeinek, de az európai trendnek is, amely egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.
Krónika (Kolozsvár)

2013. július 23.

Új tagozatot indít Sepsiszentgyörgyön a Sapientia
Erdő- és vadgazdálkodási, valamint mezőgazdasági szakok indítását jelentették be kedden sajtótájékoztató keretében Sepsiszentgyörgyön helyi és magyarországi politikusok, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői.
„Nem normális Európában, 2013-ban az, hogy, ha mi anyanyelvünkön akarunk tanulni, akkor azt Magyarország támogatásával tudjuk csak elérni, miközben adófizetői vagyunk mi is Romániának. Üzenet Bukarest és Európa irányába is, hogy ebben az országban a dolgok nincsenek rendben. Jelzés arról, hogy itt a demokrácia még gyermekcipőben jár, hogy a kisebbségi jogok nincsenek tiszteletben tartva. Bízunk benne, hogy ennek az egyetemi tagozatnak az elindítása nagyban hozza fog járulni ahhoz, hogy a székelyföldi gazdák versenyképesek legyenek Európa mezőgazdasági piacán”- jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Hozzátette, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala épületet biztosít a Sapientia kihelyezett tagozatainak, ezt pedig közösen Kovászna Megye Tanácsának támogatásával fel is újítják. Az ősztől két szakkal induló egyetemnek a Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola azon épületei adnak majd otthont, ahol korábban a BBTE helyi tagozata működött.
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, nagy hiányosság, hogy mezőgazdasági és agrár képzés magyarul még nem folyik Romániában. Éppen ezért látták elérkezettnek az időt, hogy lépjenek e tekintetben. Ez a tény hívta életre a döntést, melynek értelmében Sepsiszentgyörgyre helyezik az említett tagozatot. Sepsiszentgyörgynek, a Székelyföldnek számos adottsága van, amely ebben segítség lehet, továbbá az egyetem maga is hozzájárulhat a térség fejlesztéséhez.
„Egyetlen intézmény sem lehet öncélú. A közösséget kell szolgálnia és annak az igényeit kell kiszolgálnia” – jelentette ki a Sapientia rektora. Dávid László szerint ennek megfelelően működött az elmúlt tizenhárom évben az egyetem három helyszínen. „Olyan szakokat indítunk el, amelyek nem fedik át a már létező magyar nyelvű oktatást, de hiánypótlóak. Ennek mentén indítunk el szakokat a jövő tanév kezdetén a sepsiszentgyörgyi tagozaton is” – magyarázta.
Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára gratulált a tervezett egyetem helyszínválasztásához. A Sapientia EMTE elmúlt 13 éves munkáját sikertörténetként fogalmazta meg, hiszen ezt az egyetemet választották meg Románia legeredményesebb, legsikeresebb magánegyetemének. De a sikerességet jelzik szerinte az ott dolgozó elismert tanárok és az ott-tanuló több ezer diák is.
A sajtótájékoztatón jelen volt Tamás Sándor megyei elnök is, aki Kovászna Megye Tanácsának támogatásáról biztosította az új beruházás, az anyagi hozzájáruláson túl pedig humánerőforrási támogatásban is szeretné részesíteni az egyetemet, azzal, hogy ő maga is beiratkozik majd az erdőgazdálkodási szakra. Ez által szeretné fejleszteni a már meglevő erdésztechnikusi tudását.
Maszol.ro

2013. július 23.

Sepsiszentgyörgyön nyithat új szakokat a Sapientia egyetem
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti
Agronómia és erdészeti szak indítását tervezi a magyar állam támogatásával működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Sepsiszentgyörgyön.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere egy keddi sajtótájékoztatón elmondta, a városi és a megyei önkormányzat felújítja az egykori Gámán János iskola épületét, amit a Sapientia rendelkezésére bocsát – idézte a polgármestert a Mediafax hírügynökség.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón sikertörténetnek nevezte a Sapientia EMTE 13 évvel ezelőtti elindítását, és hozzátette, most Sepsiszentgyörgy is e sikertörténet részesévé válik.
Dávid László rektor az MTI-nek elmondta, az egyetem fejlesztéséről tavaly októberben aláírt fejlesztési megállapodásban szerepelt a sepsiszentgyörgyi és a székelyudvarhelyi helyszín.
"A Sapientia 2014-re tervezi a két helyszínre kihelyezett szakok esetleges indítását. Azt mérlegeljük, hogy meg tudjuk-e találni a megfelelő szakembereket, és szakmailag hosszú távon fenntarthatók-e a javasolt képzések" – jelentette ki Dávid László.
A rektor hozzátette, ha nem léteznek ilyen szakok a térségben, elvándorolnak a hallgatók, elvándorol a potenciális értelmiség. "A szándéknak nem kimondottan oktatáspolitikai, hanem nemzetpolitikai háttere van" – magyarázta a rektor.
Dávid László elmondta, Székelyudvarhelyen nem lehet megkerülni, hogy ne a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával közösen lépjenek, ez az iskola kihelyezett felsőoktatási képzést nyújt gazdasági szakokon.
MTI

2013. július 24.

Nincs rendben, hogy a romániai magyarok a magyar kormány pénzén tanulnak
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint „nem normális dolog”, hogy a romániai magyarok a magyar kormány támogatásával tanulnak anyanyelvükön, azon a pénzen, amit a magyar kormány a magyar állampolgároktól szed be adóként erre a célra.
A keddi sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette, hogy a Sapientia EMTE fiókot fog nyitni jövő évtől Sepsiszentgyörgyön, ahol agronómia és erdészeti szakok fognak működni, Antal Árpád kifejtette, a magyar kormány pénzügyileg támogatja bizonyos erdélyi intézmények megalapítását és működését, azonban számára nem tűnik normális dolognak, hogy a magyarul tanulni akaró romániai magyaroknak csak Magyarországnak köszönhetően legyen erre esélyük.
„Erdélyi magyarként, román állampolgárként nehéz elfogadnom azt, hogy míg mi, magyarok kifizetjük adóinkat Romániában, addig a magyar kormány intézményeket hoz létre a magyar adófizetők pénzén Erdélyben” – mondta Antal.
Antal Árpád szerint ugyanakkor „történelmi pillanat” ez a város életében, és rámutatott, hogy a városháza – a Kovászna Megyei Tanáccsal társulva – felújítja a volt Gámán János Iskola épületét, és azt fogja a Sapientia rendelkezésére bocsátani.
Ugyanazon a sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a magyar kormány külügyi tárcájának államtitkára kijelentette, hogy a Romániában 13 éve működő Sapientia „sikertörténetnek” bizonyult, és most Sepsiszentgyörgy is része lesz ennek a „történetnek”.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi fiók ötlete tavaly született meg Tusványoson az Orbán Viktor magyar kormányfővel való beszélgetés nyomán.
A volt Gámán János Iskola épületének udvarán szervezett sajtótájékoztatón, többek között, részt vettek Németh Zsolt és Répás Zsuzsanna magyar államtitkárok, Kató Béla református püspök, Tamás Sándor Kovászna Megyei Tanácselnök és Dávid László, a Sapientia EMTE rektora.
Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai ügyekkel megbízott államtitkár kifejtette, hogy a magyar kormány addig fog támogatást nyújtani az erdélyi magyar közösségnek, ameddig szükséges lesz.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

2013. december 18.

Készítik a terepet a Sapientiának Sepsiszentgyörgyön
Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre tervezett tagozatának székhelyéül szolgáló ingatlan külső területének rendezésére. Erre a munkálatra 100 ezer lejt különített el az önkormányzat.
A Sapientia befogadására kiszemelt épület 2011 óta üresen áll, akkor vonták össze az itt működő Gámán János Mezőgazdasági Iskolát a Puskás Tivadar Szakközépiskolával. A város rendezi a külső területet, a belső tereket majd a felsőoktatási intézmény fogja kialakítani az igényei szerint. Az önkormányzat még októberben jóváhagyta, hogy kérik az oktatási minisztérium jóváhagyását az épület rendeltetésének megváltoztatására.
Mint arról beszámoltunk, júliusban jelentették be, hogy Sepsiszentgyörgyön létrehozzák a Sapientia új tagozatát agrár- és erdőgazdálkodás szakokkal. Az ütemterv szerint a sepsiszentgyörgyi Sapientia jövő ősszel nyitja meg kapuit, addig az egyetem beszerzi az ideiglenes akkreditációt, a helyi önkormányzatok pedig gondoskodnak a székházról.
A szentgyörgyi tagozat beindításáért a helyi elöljárók lobbiztak, szintén ők ragaszkodtak a mező-, erdő- és vadgazdálkodási szakokhoz is, abban bízva, hogy a környéken versenyképes gazdálkodás jön létre.
Együttműködés Szerenccsel Együttműködési megállapodást írt alá kedden a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara a magyarországi Szerencs város német nemzetiségi önkormányzatával. Mint Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja elmondta, az új megállapodás része annak a Kárpát-medencei nemzetstratégiai együttműködésnek, amelyet az elmúlt időszakban – a magyar kormány határozott nemzetpolitikája szellemében –több intézménnyel, önkormányzattal is szorgalmaztak. A megállapodás szellemében közösen pályáznának, illetve a szerencsi fiatalok képzését is tervezik a Sapientia EMTE kolozsvári karán.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2014. március 12.

Kormányfék a szentgyörgyi Sapientiának
Akadályokat gördít a kormány a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre tervezett tagozatának beindítása elé.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat tavaly szeptemberben kérte az oktatási minisztériumtól, hogy az egyetemnek felajánlott, 2011 óta kihasználatlanul álló iskolaépületet kivonhassák a közoktatási hálózatból, ám erre még mindig nem kapták meg a jóváhagyást. Sztakics Éva alpolgármester szerint a minisztériumban húzzák az időt, ám, mint lapunknak elmondta, azt remélik, hogy még a napokban megkapják az engedélyt.
Dávid László, a Sapientia rektora a Krónikának elmondta, ideiglenes akkreditáció megszerzéséhez fel kell mutatni, hogy a kihelyezett tagozatnak biztosított a székháza. Mivel az önkormányzat által felajánlott épület átadása elhúzódott, eddig nem tudták benyújtani az akkreditációs kérelmet.
„A kormány akadályokat gördített, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ne tudjon élni a felajánlásával, ám a napokban bérleti szerződést kötöttünk, azt csatoljuk az akkreditációs kérelemhez. A teljes dokumentációt március végén nyújtjuk be” – magyarázta Dávid László.
A rektor reméli, hogy időben megkapják az ideiglenes akkreditációt, és szeptemberben beindulhat az új tagozat, akár úgy is, hogy nem tartanak nyári felvételit, csak őszit. Bár eredetileg agrár-, illetve erdőgazdálkodási szak beindítását tervezték Sepsiszentgyörgyön, egyelőre csak az agrárszakra kérnek engedélyt, így ugyanis nagyobb az esély, hogy azt meg is kapják.
A Sapientia vezetősége, magyarországi és helyi elöljárók tavaly júliusban jelentették be, hogy kihelyezett tagozatot hoznak létre Sepsiszentgyörgyön, a helyi önkormányzat pedig felajánlotta, hogy biztosítja a székházat. A Sapientia befogadására kiszemelt épület 2011 óta üresen áll, akkor vonták össze az itt működő Gámán János Mezőgazdasági Iskolát a Puskás Tivadar Szakközépiskolával. Az önkormányzat 100 ezer lejt különített el idei költségvetéséből az ingatlan körüli terület rendezésére, a munkálatokat hamarosan elkezdik.
A sepsiszentgyörgyi tagozatért a helyiek lobbiztak, ők ragaszkodtak a mező- és erdőgazdálkodási szakokhoz is, abban bízva, hogy az elmúlt években visszakapott földeken idővel versenyképes gazdálkodás indul be.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

2014. július 15.

Nem terjeszkedhet idén a Sapientia
Az ígéretekkel ellentétben nem indul be ősztől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Sepsiszentgyörgyre tervezett tagozata.
Antal Árpád, a város polgármestere a Krónikának elmondta, késett az oktatási minisztérium jóváhagyása, hogy az egyetemnek felajánlott, 2011 óta kihasználatlanul álló iskolaépületet kivehessék az közoktatási hálózatból, ezért az önkormányzat nem tudta megkezdeni az ingatlan felújítását, az egyetem pedig nem tudta benyújtani az akkreditációs dokumentumot.
„Nem az önkormányzat és nem az egyetem a felelős a csúszásért, hanem a romániai bürokrácia. Az oktatási minisztérium szándékosan vagy sem, de akadályozta a kihelyezett tagozat idei beindítását” – mondta Antal Árpád, aki szerint már ősztől működhetett volna a Sapientia Sepsiszentgyörgyön. „Azonban a realista változat érvényesül: jövő ősztől nyitja meg kapuit az intézmény” – jelentette ki a polgármester.
Antal Árpád kifejtette, az önkormányzat már tavaly szeptemberben benyújtotta az épületre vonatkozó kérését az oktatási minisztériumnak, abban bízva, hogy legkésőbb tavasszal megkapják a jóváhagyást, ám ezt csak néhány hete írta alá Remus Pricopie tárcavezető. A külső terület rendezésére az idei költségvetésből 100 ezer lejt különített el az önkormányzat, a munkálatok néhány napja kezdődtek meg. A felsőoktatási intézmény befogadására kiszemelt épület 2011-ben üresedett meg, amikor összevonták a korábban ott működő Gámán János Mezőgazdasági Iskolát a Puskás Tivadar Szakközépiskolával.
Dávid László, a Sapientia rektora elmondta, bár összeállították az iratcsomót az ideiglenes akkreditációra, azt nem tudták igazolni, hogy biztosított a kihelyezett tagozat székháza, ezért nem tudták benyújtani a dokumentációt. „A kuratórium úgy döntött, hogy már idén ősszel benyújtjuk a kérelmet, így jövőtől működhet a sepsiszentgyörgyi tagozat” – mondta a Krónikának Dávid László.
A Sapientia EMTE és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetői tavaly júliusban jelentették be, hogy kihelyezett tagozatot hoznak létre a háromszéki városban. A helyiek a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szak beindításáért lobbiztak, hogy a visszakapott földeken és erdőkben versenyképes gazdálkodás jöhessen létre.
Amint arról beszámoltunk, ősztől Székelyudvarhelyen sem valósulhat meg a Sapientia képzéseinek beindítása, itt ugyanis nem voltak megfelelőek a feltételek a felsőoktatási képzés biztosítására.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)

2014. november 24.

Székelyföldi kilátások (A Magyar Tudomány Napja Sepsiszentgyörgyön)
Perspektívák Székelyföldről címmel szervezett szombaton kerekasztal-beszélgetést az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) márciusban alakult sepsiszentgyörgyi fiókszervezete a megyeháza üléstermében.  
Ezzel csatlakozott az anyaintézmény 13. kiadásához érkezett rendezvénysorozatához. Annak mintájára, ahogyan november 3-án tartják a magyar tudomány napját (1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon határozták el a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását), 2002 óta a szervezet alapításának évfordulója (1859. november 23–26-a között tartották az alapító közgyűlést Kolozsváron) alkalmából az EME – szakosztályai és fiókegyesületei részvételével – megszervezi a Magyar tudomány napja Erdélyben című fórumát. Az EME minden évben kijelöli a fórum témáját, idén Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek címmel hirdették meg a rendezvényt.
A sepsiszentgyörgyi fiókszervezet kerekasztalán a székelyföldi magyar tudományművelés helyzetéről és feladatairól tanácskoztak a meghívottak. Görög Mihály, a Budapesti Corvinus Egyetem fejlesztési rektorhelyettese, Szabó Levente, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szenátusának tagja, Cziprián Kovács Loránd, a BBTE sepsiszentgyörgyi Közigazgatási Tanszékének vezetője, Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem volt rektorhelyettese, Székely Gyula, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, Lázár Ede, a Sapientia csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánhelyettese, valamint Bíró Béla és Pető Mária, a Székely Mikó kollégium matematika-, illetve fizikatanára és Lőfi Gellért, a Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója Bíró Bo­róka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókszervezete elnökének moderálásával.
Elhangzott: Romániában a tudományos kutatások állami finanszírozása minimális, az önkormányzatok ebben nem érdekeltek, az európai uniós pályázatok elszámolási módszertana ijesztő. Magyarországi támogatást főleg nemzetiidentitás-megőrző tevékenységekre nyújtanak. A romániai oktatásfinanszírozási politika miatt az egyetemek nem tudnak a piaci igényeknek megfelelő képzést nyújtani, ugyanakkor érezhető a kultúrközpont, Kolozsvár elszívó ereje is. Ami a művészeti oktatást illeti, középiskolai szinten pozitív az együttműködés Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Brassó között, de a felsőfokú oktatás igencsak gyerekcipőben jár, főleg a zenei képzés, kivétel a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen zajló képzőművészeti oktatás. A tudomány terén azok a kutatások számítanak, amelyek nemzetközi jelentőségűek, s azok a tanulmányok értékelhetőek, amelyek nemzetközileg jegyzett kiadványokban jelennek meg. Nagyrészt pénzkérdések merülnek fel, de személyi gondok is akadnak, például fiatal tehetségeket elüldöztek Székelyföldről.
Mint megfogalmazták, jó lenne véget vetni az olyan megkülönböztetésnek, hogy melyik egyetem magyarabb a másiknál, és a valós kérdésekkel kellene foglalkozni. Érdemes lenne kihasználni azt a stratégiai helyzetet, amit a székelyföldi magyar tanintézmények nyújtanak, valamint a Románia és Magyarország közötti közvetítő szerepben rejlő lehetőségeket. Kisebb vita is kialakult a BBTE és Sapientia képviselői között a párhuzamokról, átfedésekről, hisz egy térségből származnak a diákok. Székely Gyula bejelentette, a Sapientia új kart, mezőgazdász és erdészmérnöki szakot indít Sepsiszentgyörgyön az egykori traktoriskola, legutóbb Gámán János Szakközépiskola székhelyén, folynak a munkálatok, jövő tanévtől el kell kezdeni az oktatást.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. február 26.

Új egyetem születik – A Sapientia Sepsiszentgyörgyön
Befejezték az épület külső tatarozását, a belső felújítást a jövő héten elkezdik, az ideiglenes akkreditációt májusban remélik, és ha ez megvan, idén nyáron már lehet felvételizni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyön induló agrármérnöki szakára.
Az oktatási minisztériummal folytatott közel másfél éves egyeztetés után tavaly a sepsiszentgyörgyi önkormányzat átadta ingyenes használatra a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek azt az épületet, amelyben korábban a Gámán János Szakközépiskola működött. Mivel az ingatlan a város tulajdona, a külső felújításokat és az udvarrendezést az önkormányzat vállalta, és ez több mint kétmillió lejbe kerül – tájékoztatott Sztakics Éva alpolgármester. Lapunk érdeklődésére elmondta, a helyi vállalkozónak már novemberben át kellett volna adnia a munkálatokat, de az épület csak most lett kész, az udvarrendezés tavaszra marad.
Teljesen felújították a főépületet, szigetelték, nyílászárókat cseréltek, korszerűsítették a műhelyeknek, garázsoknak helyet adó helyiségeket, megépítettek egy második lépcsőházat, amelybe terv szerint liftet szerelnek, ez törvényes követelmény a többszintes felsőfokú oktatási intézmények számára. Ez ellenben csak az épület váza, a belső átalakítás, szerelés ezután következik. Székely Gyula, a Sapientia rektorhelyettese a Háromszéknek elmondta, tizenhat laboratóriumot, egy amfiteátrumot, két szemináriumtermet, az egyetem számítógéprendszerét kiszolgáló szerverszobát, könyvtárat és irodahelyiségeket hoznak létre. A munkálatokat jövő héten kezdik és májusig szeretnék befejezni, akkor kellene ideiglenes akkreditációt elnyerniük ahhoz, hogy már idén felvételit hirdessenek. Ha az engedélyt megkapják, a sepsiszentgyörgyi agrármérnöki szak szerepelhetne abban a júniusi kormányrendeletben, amely közli a jövő tanévtől indítható felsőoktatási szakokat, és ősztől kezdődhetne a képzés.
Az ideiglenes akkreditáció feltételeinek biztosítása reményt ad arra, hogy a jövő tanévtől magyar nyelvű agrármérnöki képzés indul Sepsiszentgyörgyön, tervezik erdőmérnöki szak beindítását is, három sikeresen végző évfolyam után pedig a végleges akkreditáció is megszerezhető. Fekete Réka
Háromszék
Erdély.ma

2015. július 10.

Indul az agrármérnökképzés (Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyön)
Jövő héten lehet iratkozni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyön létesítettet új központjában, ahol ősszel beindul a képzés az agrármérnöki szakon. Erre 25 tandíjmentes és 5 tandíjas helyet hirdettek meg. A részletekről dr. Székely Gyula egyetemi tanár, a Sapientia rektorhelyettese, a sepsiszentgyörgyi központ igazgatója tájékoztatott tegnap.
Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda után Sepsiszentgyörgyön is központot létesített a Sapientia. Székely Gyula szerint igen fontos lépés a város életében, hogy magyar egyetem indul. Ez helyi kezdeményezésre történt, mind a városi, mind a megyei önkormányzat igényelte. Egyelőre agrármérnöki szak indul, az megkapta a romániai felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökség (ARACIS) engedélyét. Reményeik szerint jövőtől erdészmérnöki szakot is indíthatnak, de a brassói egyetem egyelőre keresztbe tesz. A mezőgazdász szak a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karon belül működik a kertészmérnöki tanszék felügyelete mellett. Az új sepsiszentgyörgyi kar a volt Gámán János Szakközépiskola, ismertebb nevén traktoriskola helyén működik. Az ingatlanhoz tartozó épületeket a városi önkormányzat teljesen felújíttatta, az oktatási intézmény magyar állami támogatásból a berendezést és korszerű felszerelést biztosította. Ez utóbbi értéke meghaladja az egymillió eurót. Az oktatás az előadó- és szemináriumterem mellett 17 laborban folyik. Az agrármérnöki szak négyéves alapképzést biztosít. A 25 ingyenes és 5 tandíjas (évenként 400 euró) helyre iratkozni lehet Sepsiszentgyörgyön, az egyetem Csíki utca 50. szám alatti székhelyén vagy Marosvásárhelyen a kar székhelyén is. Ugyanígy a marosvásárhelyi kertészmérnöki és tájépítész mérnöki szakra Sepsiszentgyörgyön is lehet jelentkezni. A felvételhez csupán az érettségi átlagát veszik figyelembe.
Újonnan induló szak lévén, az első három végző évfolyamnak akkreditált egyetemen kell államvizsgáznia, utána a Sapientia végleges akkreditációért folyamodhat. Az új egyetem nem rendelkezik saját tanári karral, ezért a kertészmérnöki tanszék biztosítja a 17 tanári állás betöltését. Mivel nem fedhető le teljes katedrával minden tantárgy, jelenleg 29 oktatót foglalkoztatnak. Közöttük hét magyarországi tanár a gödöllői Szent István Egyetemről és a Nyíregyházi Főiskoláról érkezik. Sepsiszentgyörgyi oktató egyedül Sikó-Barabási Sándor.
A beiratkozás július 13–18. között zajlik naponta 9–16 óráig a Sapientia sepsiszentgyörgyi, illetve marosvásárhelyi székhelyén.
Szekeres Attila
Erdély.ma

2015. július 10.

Országos szinten hiánypótló: agrármérnök-képzés magyar nyelven a Sapientián
A nemrég lezárult tanév jelentősebb megvalósításairól, valamint a Sapientiára felvételiző diákokra váró kínálatról számolt be szerdai sajtótájékoztatóján a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának a vezetősége. Újdonság, hogy ősztől magyar nyelvű agrármérnökképzést indít az egyetem Sepsiszentgyörgyön, ami országos szinten hiányszaknak számít.
Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora az idei év legnagyobb megvalósításának nevezte, hogy sikerült megszerezni az agrármérnök szak indításának a jogát, illetve az ideiglenes működési engedélyt. Szintén említésre méltó újdonság, hogy együttműködést írtak alá a budapesti Corvinus Egyetemmel, aminek köszönhetően közös közgazdász-mesterképzés fog zajlani Csíkszeredában. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók végzéskor két oklevelet kapnak, egyiket a Sapientia, a másikat a Corvinus részéről. Ezt az együttműködést a többi mesterképzés esetében is szeretnék megvalósítani. Dr. Kelemen András dékán beszámolójából kiderült, hogy a Sapientia diákjai az elmúlt tanév során nemcsak hazai, hanem számos világversenyen is kiválóan szerepeltek.
Az újonnan induló agrármérnök- képzés kapcsán dr. Székely Gyula rektorhelyettes kifejtette, Sepsiszentgyörgyön az egykori Gámán János szakközépiskola épületét a helyi önkormányzat tíz évre bérmentesen az egyetem rendelkezésére bocsátotta, a területtel együtt. A felújítási munkálatokat hamarosan befejezik, felszerelték a szaklaboratóriumokat, megvásárolták a mezőgazdasági gépeket és bérbe vettek egy területet, ahol tangazdaságot alakítanak ki, ott zajlik majd a hallgatók gyakorlati képzése. Ezt mintegy első lépésként, ugyanis azt tervezik, hogy egy jóval nagyobb területet vásárolnak erre a célra. Az új szak a marosvásárhelyi karhoz tartozik, a kertészmérnöki tanszék koordinálja. Harminc hely várja a jelentkezőket, ebből 25 tandíjmentes, öt tandíj-hozzájárulásos.
Erdélyben is el tudnak helyezkedni a végzettek
A sajtótájékoztatón a hallgatók elhelyezkedési lehetőségeiről is szó esett. A villamosmérnöki tanszék vezetője, dr. Domokos József szerint a végzőseik szinte mind a szakterületükön dolgoznak, és egyre több Marosvásárhely környéki cég jelez vissza, hogy hasznos munkaerőnek bizonyulnak az itt képzett szakemberek. Mint mondta, több kolozsvári, szebeni cégről tudnak, amelyek a környéken nyitnak munkapontot, és villamosmérnökökre van szükségük, tehát a hallgatók számára Erdélyben is biztosított a munka.
Dr. Pásztor Judit adjunktus, a gépészmérnöki tanszék képviselője elégedetten nyugtázta: az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy végzőseik nagy része az egyetem elvégzése után azonnal munkába áll, és a szakmában talál állást.
Dr. Nyárádi Imre István, a kertészmérnöki tanszék adjunktusa elmondta, a kertészmérnöki és tájépítészeti szak után az agrármérnöki szakkal egyre jobban kiteljesedik az egyetem által kínált agrárképzési paletta, ugyanakkor az erre szakosodó diákoknak növény-orvosi mesteri képzést is biztosítanak. A hallgatók gyakorlati képzését illetően óriási előny, hogy a marosvásárhelyi campus területén egy közel húszhektáros tangazdaság áll rendelkezésre, ahol a kertészmérnöki szakmát választók zöldségeket, szőlőt, gyógynövényeket termesztenek, különböző technikákkal kísérletezhetnek.
Évről évre nagyobb az érdeklődés az informatika szak iránt, hiszen minden jel arra utal, hogy ez a szakma biztos megélhetést szavatol a végzősöknek – hangsúlyozta dr. Kátai Zoltán, a matematika- informatika tanszék vezetője.
– 2014 szeptemberétől Angliában első osztálytól programozást tanítanak a gyermekeknek. Ez a jövő. Nemcsak külföldön, hanem Romániában és Erdélyben is nagyon sok programozót keresnek a cégek, óriási igény van erre – mutatott rá a tanszékvezető, aki szerint a lányok sem kellene idegenkedjenek ettől a szakmától, mi több, aki érdeklődik az informatika iránt, annak már kilencedik osztályban ajánlott ilyen típusú középiskolai képzést választani. Hozzátette, az egyetemen folyamatosan próbálják frissíteni a tantervet, mivel köztudott, hogy ezen a területen lépést kell tartani az újdonságokkal.
Jövő héten rajtol a beiratkozás
A beiratkozás július 13-18. között zajlik a marosvásárhelyi campusban, hétköznapokon 9-16, szombaton 9-14 óra között várják a jelentkezőket. Az újonnan induló agrármérnöki, illetve a kertészmérnöki és tájépítészeti szakra Sepsiszentgyörgyön is be lehet iratkozni a Csíki utca 50. szám alatti munkaponton a fent említett program szerint. A tandíj a tavalyhoz képest nem változott. A felvételivel kapcsolatos részletek a www.ms.sapientia.ro honlapon olvashatók.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

2015. július 11.

Várják a hallgatókat a Sapientia sepsiszentgyörgyi tagozatán is
Elkészültek a munkálatok, a termeket is felszerelték, egy hét múlva pedig az iratkozás is megkezdődik a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Oktatási Központjában. A felújított épülettel kapcsolatban Székely Gyula, a megyeszékhelyi intézmény vezetője beszélt.
Székely Gyula elmondta, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint Sepsiszentgyörgy városi önkormányzatának együttműködése eredményeként elkészült a Csíki utca 50. szám alatti épület korszerűsítése, amely a jelenlegi egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően lett kialakítva. A volt Gámán János Szakközépiskola – a helyiek által traktor iskolaként ismert – épületcsoportjában összesen 16 labor, két szemináriumi terem, valamint egy nyolcvan férőhelyes amfiteátrum is helyet kapott. Az épület külső munkálatainak finanszírozását különben a városi önkormányzat vállalta fel, míg a belső felújítást és a korszerű berendezésekkel felszerelt termeket az egyetem több, mint 1 millió eurós keretösszegből valósította meg.
Már az ARACIS, azaz a Romániai Minőségbiztosítási Ügynökség Szakbizottsága is megtette ellenőrző látogatását, amely ki is bocsájtotta a hét évig érvényes ideiglenes működési engedélyt – mondta Székely Gyula. Az agrármérnöki szakhoz különben 17 labort kértek az engedélyeztetéshez, ezekből egyet a korszerűen felszerelt csíkszeredai kar által felszerelt laborok, míg 16-ot a sepsiszentgyörgyi épületben létrehozottak közül használnak majd a hallgatók – ecsetelte az igazgató. Kifejtette, a laborok nyolc darab két személyes paddal vannak berendezve, illetve mikroszkópok és az agronómia területén használt különböző tárgyakkal vannak felszerelve, mint például földmérésre vagy épp légnyomás mérésére alkalmas eszközökkel. Már az úgynevezett tangazdaság kialakítására szükséges minimálisan elvárt öthektárnyi területet is megvásárolta a Sapientia EMTE, Székely Gyula ugyanakkor hozzátette: ezt legalább 20 hektárnyira szeretnék bővíteni, hogy különböző kísérletekre is megfelelő legyen a terület.
A Sapientia sepsiszentgyörgyi tagozatán a nyári felvételi időszakban jelentkezők számára 25 tandíjmentes és öt tandíj hozzájárulásos helyet hirdetnek meg.
Székely Gyula ugyanakkor hozzátette: nem titkolt céljuk, hogy új szakokat is lehozzanak Sepsiszentgyörgyre, ugyanakkor ahhoz, hogy különálló karként működhessenek, legalább 6-7 éves munka eredményeit kell felmutassák. Magyarországról hét tanár fog besegíteni az oktatásba, a gödöllői Szent István Egyetemről, és a Nyíregyházi Főiskoláról. A keretben 17 tanári állás szerepel, ám a tanterv követésének érdekében több szakembert vonnak be ezekre a helyekre, így összesen 29 tanár fogja oktatni a hallgatókat. Az elkövetkezendőkben erdészmérnöki szak indítását is szorgalmazzák, ezzel kapcsolatban leghamarabb jövő év elején tudnak meg további információkat.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro



lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék