udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 144 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-144

Névmutató: Gémesi Ferenc

2005. március 2.

A határon túli magyarok örömmel fogadták a kormány azon kezdeményezését, hogy felgyorsítsák a lassú és körülményes honosítási eljárást, mondta Avarkeszi Dezső letelepítési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos március 1-jén Budapesten. Avarkeszi Dezső a Szülőföld Alapról, valamint a honosítással, idegenrendészettel kapcsolatos kérdésekről elmondta, hogy önálló képviselői indítványát a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására március 1-jén átadta a határon túli magyar szervezetek képviselőinek, akik egyetértettek javaslataival. A jelenlegi szabályok szerint például az adhat be állampolgársági kérelmet, aki egy éve Magyarországon lakik, és ezt követően 21 hónap áll rendelkezésére a belügyminiszternek, hogy felterjessze a kérelmet a köztársasági elnöknek. A javasolt változás szerint a Magyarországon letelepedési engedélyt kapott kérelmező azonnal beadhatja a kérelmet, a belügyminiszter pedig hat hónap után, de 12 hónapon belül terjesztheti fel a köztársasági elnöknek. Avarkeszi Dezső emlékeztetett, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényt február 14-én fogadta el a parlament, amire azért volt szükség, hogy a magyarországi adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát a szülőföldön való megmaradást, boldogulást támogató alap javára. A módosítási javaslatok egyebek között azt célozzák, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek legyen nagyobb befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egy milliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. „A mostani egyeztetés immár a második a január 31-ikén és február 1-jén lezajlott találkozó után, és erre is a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) képviselettel rendelkező szervezetek kaptak meghívást” – mondta el Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár, aki március 1-jétől Boros Jenőt váltja ezen a poszton. /Gyorsabb honosítást céloz meg a nemzetpolitikai program. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2005. március 15.

Remélhetően hamarosan előreléphetnek a már nyolc éve tervezett csíkszeredai főkonzulátus megnyitásának ügyében – jelentette ki Kolozsváron Gémesi Ferenc magyar külügyi helyettes államtitkár március 14-én, a bővített kolozsvári főkonzulátus hivatalos megnyitásán. A képviselet épületének földszintjén az európai normáknak megfelelő ügyfélfogadási és a vízumigénylésekkel foglalkozó részleget nyitottak, ugyanakkor az épület homlokzatát is restaurálták. Gémesi kifejtette: a konzulátushálózat további bővítésének szükségességét adatokkal támasztja alá a magyar fél: a csíkszeredai képviselet létesítését a vízumigénylések számának növekedése és a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése teszi indokolttá. A kolozsvári főkonzulátus 2003-ban 22 ezer vízumot állított ki, ez a szám 2004 végére 30 ezerre nőtt. A csíkszeredai képviselet megnyitásának kérdése a magyar és a román miniszterelnök januári találkozóján is terítékre került. Erre azért is van szükség, mivel az ügyfelek 50–60 százaléka abból a régióból érkezik. /Lázár Lehel: Gyorsabb ügyintézés a főkonzulátuson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2005. március 15.

Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2005. március 16.

Zilahon a főtéri Wesselényi szobornál kezdődtek az ünnepi megemlékezések március 15-én. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke két nyelven is elmondta üdvözlő szavait, majd felolvasták Markó Béla üzenetét, Gémesi Ferenc külügyi államtitkár pedig tolmácsolta a magyar miniszterelnök üzenetét. A közönséget köszöntötte Andrei Todea prefektus, aki magyarul is szólt néhány szót. A magyar konzulátus képviselői és a megye vezetői ezután Szilágynagyfaluban ünnepeltek együtt a helyi közösséggel. Délután Zilahon a Szakszervezetek Művelődési Ház nagytermében ünnepi műsoron vettek részt a zilahiak. Szilágysomlyón fáklyás felvonulással indultak a református templomba, ahol az ünnepi istentisztelet után koszorúzás következett a templom udvarán. Szilágycsehben délután Fábián Dániel honvédtiszt – későbbi szilágycsehi lelkész és esperes – emléktáblájánál kezdődött a megemlékezés. /Józsa László: Forgalomelterelés a márciusi ünnepség miatt. Magyarul is beszélt Andrei Todea prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2005. július 27.

A Szülőföld Alap Tanácsa július 27-én a Parlamentben tartja alakuló ülését – jelentette be Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Budapesten. A tizenöt tagú testület elnökévé a miniszterelnök a határon túli szervezetek javaslata alapján Kiss Elemért nevezte ki. Nemzetközi tanácskozást is szervez a hét végén a magyar kormány, amelyen a szakértők a határon túli magyaroknak állampolgárság nélküli útlevél kiadásának, illetve egy különleges, a magyarországi magyar állampolgárokétól eltérő státusú állampolgárság megadásának lehetőségét tárgyalják. A tanács megalakulása az első konkrét lépés azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. A testületben – amely fele-fele arányban áll határon túli, és magyarországi tagokból – minden határon túli magyar régió képviselteti magát, a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő szervezetek jelölése alapján. A tanács felépítéséhez hasonló formában megalakulnak a támogatásokra kiírt pályázatokat elbíráló kollégiumok is. A kollégiumokban elsősorban azok az államigazgatási intézmények – így a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTHM) – kapnak majd helyet, amelyek a konkrét lebonyolításban vesznek részt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy Szülőföld Program esetében még semmi konkrét előrelépés nem történt. /Csütörtökön alakul meg a Szülőföld Alap Tanácsa. Nemzetközi tanácskozás a határon túli magyarok közjogi státusáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2005. szeptember 30.

Nem a szerb állam képviselői állnak a vajdasági magyarellenes incidensek mögött, ugyanakkor a szerb rendőrség és az ügyészség elfogadhatatlan módon áll az atrocitásokhoz, a szerb média pedig agyonhallgatja azokat – mondta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik vezetője Budapesten, a parlament külügyi bizottságának szeptember 29-i ülésén. A legutóbbi vajdasági magyarellenes incidensek kapcsán összehívott ülésen Dévavári Zoltán, a VMSZ elnökségi tagja és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke egyaránt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak és az európai szervezeteknek egyaránt hatékonyabb lépéseket kellene tenniük a kérdésben Szerbia-Montenegróval szemben. Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar diplomácia minden lehetséges kétoldalú és nemzetközi fórumon jelzi, hogy konkrét és gyors lépések megtételét várja a szerbiai hatóságoktól. /Az OGY külügyi bizottsága előtt a vajdasági atrocitások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2005. november 11.

A nemzeti vízum feljogosít a Schengen-övezetbe való beutazásra, de az Európai Unió továbbra is kíváncsi, gyakorlatban hogyan valósul meg az irat kibocsátása, ezért Brüsszel állandó tájékoztatást kért Budapesttől, közölte a Szabadsággal Gémesi Ferenc, magyar külügyi államtitkár-helyettes. Gémesi Ferenc kifejtette, hogy Magyarország nem folytat az Európai Unióval különleges tárgyalásokat a nemzeti vízummal való továbbutazás lehetőségéről, hiszen a közös európai szervezet mindössze annyit kért Magyarországtól, hogy ez ügyben állandó tájékoztatást biztosítson. Az államtitkár-helyettes emlékeztetett, hogy a nemzeti vízum mellé igényelni kell a magyarországi tartózkodási engedélyt, amely az Unióban érvényben levő hasonló jellegű dokumentummal egyezik meg. A speciális tartózkodási vízum Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Románia és Horvátország állampolgárait többszöri beutazásra jogosítja fel, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetővé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, az állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni. /B. T.: Schengen-övezetbe is lehet utazni a nemzeti vízummal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2005. december 9.

Szociális és gazdasági feltételeknek is teljesülni kell ahhoz, hogy a határon túli magyarság megőrizhesse kultúráját, anyanyelvét – hangoztatta Gémesi Ferenc külügyminisztériumi helyettes államtitkára a múlt héten a Határon Túli Magyarok Hivatal által szervezett „Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában” című konferencián. Csepeli György, az informatikai tárca politikai államtitkára az internet határok feletti lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Szerinte a világháló újradefiniálhatja a „mi a magyar?” kérdését is. A magyarságot érintő kérdések, mint például a kettős állampolgárság vagy a politikai, gazdasági elkülönülés problémája az új médium világában „már muzeális típusú” kérdésfeltevésnek számít. A világháló lehetővé teszi, hogy a diaszpórában élők megmaradjanak magyarnak azzal, hogy bekapcsolódnak a magyar nemzet kommunikációs közösségbe – hívta fel a figyelmet Csepeli. A meghívott előadók közt szerepelt többek közt Vass Lajos, a NKÖM politikai államtitkára, Kötő József, a román Oktatási és Tudományos Minisztérium államtitkára, valamint Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke is. /Kultúránk a gazdasági feltételektől is függ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. február 23.

Február 22-én tartotta alakuló ülést tartott Budapesten, a Külügyminisztériumban a határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottsága. A bizottság folyamatosan vizsgálja majd a szomszédos államokban élő magyarokat érintő, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján elnyerhető támogatások hasznosulásának tapasztalatait. A testület emellett rendszeresen áttekinti, hogy mennyire eredményesek a határon túli magyarság támogatására szolgáló, a kormányzat által finanszírozott, illetve a kormányzat közreműködésével megvalósuló programok. A bizottság javaslatokat fogalmaz meg a minisztériumok, a programokért felelős egyéb állami szervek, valamint a közalapítványok, alapítványok, a Szülőföld Alap Tanácsa és a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításában részt vevő intézmények számára. A határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottságának elnöki teendőit Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár látja el, a tagok az egyes érintett szaktárcák által delegált vezető beosztású szakértők. A bizottság évente legalább négy alkalommal ülésezik, a megbeszélésekre tanácskozási joggal meghívást kapnak a támogatások elbírálásában, illetve eljuttatásában közreműködők. A bizottság éves tevékenységéről jelentést készít a kormány számára. /Bizottság a határon túli magyarság támogatásának koordinálására. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2006. február 24.

A támogatáspolitikában mindenki változást vár, azonban sokkal sürgetőbb feladat a létező eszközök összehangolása – vallja Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, a Támogatáspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság frissen kinevezett elnöke. A vele készült interjúban kifejtette, a bizottság két alapvető feladatot kapott a kormánytól. Az egyik a határon túli magyarokat érintő programok összehangolása: milyen területek szorulnak nagyobb támogatásra. A másik feladat: egységbe foglalni azokat a támogatáspolitikai elveket, amelyek a minisztériumok és közalapítványok részéről megfogalmazódnak. A bizottság célja, hogy koordináltabban jussanak el a támogatások a határon túlra. Ne legyenek átfedések, olyan projektek, amelyekre két-három forrásból is adnak, illetve olyanok, amelyekre egyfajta támogatás se jut el. Ezt szolgálja az a nyilvántartási rendszer, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalában már működik, és amelyet szeretnének tovább fejleszteni. – A népességfogyás gondja régóta napirenden lévő kérdés. Az érdemi döntést a politikának kell meghoznia. /Guther M. Ilona, Budapest: “Mindenki változást vár” Interjú a Támogatáspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2006. május 11.

A honi közigazgatásban a külhoni magyarok iránti felelősséget megjelenítő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezete több sebből vérzik. Egy időben hatásköri villongások tárgya is volt az intézmény, minek következtében a kancellária nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szabó Vilmos fennhatósága alól a 2004-es kormányátalakításkor kikerült a hivatal. A politikus azóta csak a politikai felügyeletet látta el, a szakmai irányítás átkerült a Külügyminisztériumhoz. A HTMH költségvetése a 2003-as 743 millió forintról 2006-ra 566 millióra csökkent, sőt egyesek szerint a közelgő szigorítások miatt az intézmény léte is veszélybe kerülhet. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerint ugyanakkor nemzetstratégiai fontosságú, hogy az intézmény fennmaradjon. „Nem látok megszüntetésre utaló jeleket. Korábban felmerült a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatallal való összevonás, de a felvetés csak íróasztal mellől tűnik életképes megoldásnak. Gyökeresen más egy, a magyarországi kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarokkal foglalkozó intézmény munkája, hivatása” – vélekedik az elnök. A külügyi tárca apparátusa már régóta feni a fogát a HTMH beolvasztására, sőt a Bem rakparton Gémesi Ferenc helyettes államtitkár felügyeletével Nemzetpolitikai Ügyek Irodája névvel külön bürokrataegység szorgoskodik a témában. A határon túli magyarok támogatására fordított költségvetési pénzek változása milliárd forintban: 2003: 10,083 /a költségvetés 0,19 %-a/, 2004: 10.712 /0.18 %/, 2005: 12.829 /0,19 %/, 2006: 9.787 /0,13 %/. /Ablonczy Bálint: Lépéselőnyben az elnök /Heti Válasz (Budapest), máj. 11./

2006. június 12.

Az Új Magyar Szó értesülései szerint a második Gyurcsány-kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát; az intézmény várhatóan nevet is változtat, és a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul Komlós Attila vezetésével. Meg nem erősített hírek szerint a MeH határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkára Gémesi Ferenc lesz. „Menni vagy maradni? Haladás vagy maradás? Ez a nagy dilemma” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitáját lezáró beszédében, melyet követően az Országgyűlés elfogadta – 206 igen és 159 nem vokssal – a szociálliberális koalíció Új Magyarország programját, és másodszor is megválasztotta Gyurcsány Ferencet az ország miniszterelnökének. Az új kormány megalakult, a kinevezett miniszterek letették az esküt. A régi-új kormányfő beszédében többször is hangsúlyozta az együttműködés szükségességét. A kormány megalakulását követően együtt tartott sajtótájékoztatót a leköszönő és az új külügyminiszter. Somogyi Ferenc szerint sikerült az elmúlt másfél évben kiegyensúlyozottá tenni a magyar külpolitikát. „Ily módon tudtunk segíteni abban is – hangsúlyozta Somogyi -, hogy egy korábbi, elsősorban feszültségeket gerjesztő légkör és politika helyett együttműködésen alapuló és mindenki számára előnyöket kínáló kapcsolatrendszer alakuljon ki a szomszédainkkal, hogy segítsük azokat a törekvéseket, amelyek a mi szempontunkból már realizálódtak.” Új külügyminiszteri minőségében Göncz Kinga kijelentette, nincs nehéz dolga, mert nagyon jó az az alap, amiről el tud indulni. „Jók a kapcsolatok a szomszédos országokkal, aminek kiemelt jelentősége van a határon túli magyar kisebbségek szempontjából” – tette hozzá. Göncz Kinga megerősítette, hogy a Külügyminisztériumnak továbbra is lesznek teendői a határon túli magyarok vonatkozásában: kishatár-átlépési ügyek, vízumkérdések – különösen a schengeni csatlakozás után. „Valóban újra kell gondolni a kapcsolatok struktúráját, de ez nem a MÁÉRT felszámolását jelenti – szögezte le -, hanem sokkal inkább azt, hogy a kapcsolatok itt is sokszálúak lettek.” Hangsúlyozta: nagy lehetőségek nyílnak azzal, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetés nagyon sok forrást hoz be Magyarországra, és ebből viszonylag sokat lehet fordítani határon átnyúló projektek támogatására. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2006. június 14.

Nem hivatalos egyezetésre hívta össze Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A megbeszélés részleteiről hivatalosan nem adtak információt. A találkozó részleteiről azt ott elhangzottakról a valós, de nem hivatalos tényeket Duray Miklós közölte. Az MKP ügyvezető alelnöke elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mint önálló intézmény megszűnik, a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal alá lesz besorolva, korlátozott jogkörrel. A hivatal a kancelláriaminiszter mellett működő szakállamtitkárság alá lesz rendelve, Gémesi Ferenc lesz a szakállamtitkár, Komlós Attila pedig a hivatal igazgatója. Valószínű, hogy az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják. Duray Miklós szerint most ad hoc egyezetések kezdődnek majd arról, hogy a miniszterelnök mit szándékozik tenni. Ez egyébként már az elmúlt két évben is így zajlott, szakmai tanácskozások köpenyébe bújtatva, ahol párbeszédre soha sem került sor, pusztán információközlésre szorítkoztak, és nem közös gondolkozásra. Azt a konszenzusos politikát, amely 1996-2002 között kialakult, biztosan nem kívánja a kormányfő folytatni, a megbeszélés célja azt volt, hogy a kormányfő visszaférkőzzön a határon túli magyarok bizalmába – vélte Duray Miklós. Simon János politológus szerint a szocialista kormányok külpolitikája eddig sem állt a helyzet magaslatán, a mostani intézkedések pedig egyértelműen a külügy leértékeléséről szólnak, hiszen harmadrendű minisztériumot csináltak a külügyi tárcából. „Ennek hátterében az állhat, hogy a miniszterelnök a külpolitikát is a saját kezébe akarja vonni, erre utalhat Göncz Kinga személye is, aki eddig is jellegtelen volt előző tárcája élén” – mondta a politológus. A MÁÉRT megszűnését így kommentálta: kérdéses, hogy lesz-e helyette bármi, bár nem valószínű, „az elkövetkező időkben a határon túli magyarok is háttérbe fognak szorulni, az egész szocialista-liberális kormányzás úgy néz ki, mintha a piacgazdasági tényezők kerülnének előtérbe a politika helyett” – tette hozzá Simon. /Duray Miklós a HTMH jövőjéről – Végleg megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Felvidék.ma 2006-06-14./

2006. június 15.

Júliustól Gémesi Ferenc a határon túli magyar ügyek felelőse a Gyurcsány-kormányban. Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium jelenlegi helyettes államtitkára fogja irányítani a Miniszterelnöki Hivatalnak azt a főosztályát vagy osztályát, mely a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozik. /Bejelentették a HTMH megszűnését. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2006. június 23.

„Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy vádaskodnak és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát „ – így reagált a Hírszerző.hu határon túli magyar politika átszervezéséről szóló, tíz nappal ezelőtti írására az egyik „érintett”, Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő. A Hírszerző a nyílt vita híve: íme az állítások és a képviselő reagálása. „A külügy bevétele után a kormányfő jelentős átszervezéseket helyezett kilátásba a Határon Túli Magyarok Hivatalában is. A külhoni támogatásokat, pályázati pénzeket kezelő intézmény visszakerül a Miniszterelnöki Hivatalba, felügyelője a külügy jelenlegi helyettes államtitkára, Gémesi Ferenc lesz” – írta június 12-i Hírszerző-cikkében M. László Ferenc, aki azt a kérdést járta körül, hogy „a bürokrácia karcsúsítása együtt jár-e majd szemléletváltással, a magyar-magyar kapcsolatrendszer átrendeződésével”.”Most kell lépni, mert a nép-nemzeti szociknál teljes a pozícióvesztés, a Fidesz pedig meg van zavarodva, így a nemzeti kártyával nem tudják sarokba szorítani Gyurcsányt” – fogalmazott akkor egy liberális szakpolitikus. „Információink szerint a kormányalakítás során felmerült Komlós Attila, a januárban kinevezett HTMH-elnök távozásának szükségessége is, akiről köztudott, hogy a ‘népi szocialista’ Tabajdi Csaba támogatottja” – írta M. László Ferenc. „A strasbourgi képviselő az MSZP korábbi kisebbségpolitikai koncepciójának kidolgozója, és bár komoly eredmények fűződnek a nevéhez, sokan őt hibáztatják a kijárásos támogatáspolitika kialakulásáért, ráadásul a nemzeti kérdésről alkotott felfogását Gyurcsány környezetében többen korszerűtlennek tartják.” Erre reagált Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki egy Népszavának adott, 2005. karácsonyi Gyurcsány-interjú részletével kezdte levelét: „...December 4-én tanácskozást tartottak a népi baloldalhoz sorolt személyiségek és körök, amelyen részt vettek olyanok is, akiket hagyományosan a párt belső világában nem feltétlenül így tartanak nyilván. És kiderült, hogy Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc és jómagam egyet tudunk érteni abban, hogyan értelmezzük a nemzeti felelősséget közösen.” A szocialista EP-képviselő levele teljes terjedelmében: „A kijárásos politika értelmezhetetlen” „Ennek fényében a cikk írója, de főképp forrásai megkérdőjelezik, ‘korszerűtlennek’ ítélik Gyurcsány Ferenc nemzetpolitikai felfogását is? Mit jelent Gyurcsány Ferenc köreinek lenni? Az MSZP Európai Parlamenti Delegációjának vezetőjeként én is oda sorolom magam. Nem ismerek olyan hozzá közel álló embert, és olyan – a cikk írója által a miniszterelnök köreinek nevezett – csoportot sem, akik korszerűtlennek nevezték volna a nemzetről alkotott felfogásomat. Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni nevüket, úgy vádaskodnak, és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát. Politikai pályám, tapasztalatom alapján erre az egyeztetésre bármikor készen állok. Érthetetlennek és méltánytalannak tartom az arra való utalásokat, hogy a kijárásos politikát én honosítottam volna meg. A névtelenségbe burkolózó ítélkezők csak a tényeket nem ismerik. Az Országgyűlés pártjait a nemzeti kérdés is megosztja l994-98 között államtitkárságom idején minden felügyeletem alá tartozó alapítványt közalapítvánnyá alakítottunk át, a szükséges átláthatóságot biztosítva. A kuratóriumokban helyet kaptak a kormánypárt és az ellenzék képviselői, valamint a szakértők egyaránt. A határokon túl olyan alkuratóriumi rendszert szerveztünk, amely nem tette lehetővé, hogy egyes erők hegemón helyzetet teremtsenek (ilyen egymással vitatkozó szervezetek voltak Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban és mára már Erdélyben is). Mellesleg a kijárásos politika értelmezhetetlen, hiszen a szabályozott keretek között történő lobbizás uniós gyakorlat. A cikk szerzője talán a klientúraépítésre gondolhatott, ami viszont 1998-2002 között, a Fidesz-kormány regnálása idején volt gyakorlat. Erről az a régi vicc jut eszembe, mely szerint a hír igaz, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Azoknak pedig, akik úgy érzik, hogy eljött az ő idejük, mert a ‘népi-szocialista’ baloldal romokban hever, csak egy üzenetem van: egy sor évtizedek óta nehezen megoldható, sőt megoldhatatlan feladat áll előttünk a nemzetpolitikában a határon túliak vonatkozásában, amelyekre bizony megfelelő kezelési módot kell találnunk. Ez az igazi kihívás. A kormányokat nem szándékaik, hanem tetteik alapján ítélik meg! A névtelen nyilatkozók ideje lejárt. Én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral értek egyet, és hiszek az őszinteség, a nyíltság erejében. Európai módon, baloldali értékek alapján, európai szocialistaként teszem a dolgom tovább” – írta a Hírszerzőnek Tabajdi Csaba /”Úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni a nevüket.” – Hírszerző.hu, jún. 22./

2006. június 29.

A volt elnökök közül többen aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy június 30-án jogutód nélkül megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az 1989-es rendszerváltás utáni korszak egyik sajátos állami intézménye. Az új kormányzati struktúrában közvetlenül a kancellária-miniszter alá besorolt Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli majd a határon túli magyarok ügyét. A főosztály vezetőjét még nem nevezték meg. Entz Gézát Antall József magyar miniszterelnök bízta meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a MeH-ben, majd a vezetése alatt megalakuló HTMH elnöke lett 1994-ig. Antall József koncepciója az volt, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ágazati ügyek egy helyen, a kormányfő közvetlen irányítása alatt álló MeH-ben legyenek. Entz Géza szerint a területnek ma is a MeH-ben lenne a helye, de megfelelő súllyal. Főosztályként „az ügy politikailag (...) súlyát veszti”, így nem érvényesíthető a kormánypolitika – figyelmeztetett. Véleménye szerint sodródás figyelhető meg Antall József óta, a határon túli magyarok ügye gyakran alárendelődött a belpolitikának. Lábody László, aki 1997-ig vezette a HTMH-t, és jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedik, az MTI-nek korábban „szigorúan magánemberként” kifejtette, hogy jó megoldásnak találná, ha a jövőben a határon túli magyarok ügye a MeH-hez kerülne. Szabó Tibor, aki a Fidesz-kormány idején elnökölte a HTMH-t, úgy értékelte, hogy a hivatal a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a közalapítványok mellett az elmúlt 15 évben kialakult intézményrendszer része. Szerinte a HTMH a magyar közigazgatás határon túliakat érintő ügyeiben gyakorlatilag koordinációs feladatokat látott el. A HTMH megszüntetése helyett inkább az említett intézményrendszert kellene megerősíteni. Szerinte a támogatási rendszer átalakítását mindenképpen el kéne végezni, azzal a céllal, hogy a támogatások és a segélyek helyett a fejlesztést szolgáló forrásokat nyújthassanak. A magyar közigazgatáson belül kell tehát egy megerősített egység, „amilyen egy megerősített HTMH lehet”. A MeH-ben létrejövő, alacsonyabb közigazgatási szintű főosztály nem lesz képes ezt a koordinációt ellátni – figyelmeztetett. Kitért arra is, hogy a közalapítványi rendszer átalakítását nem csak a sok átfedés és az „esetlegességek” indokolják, hanem az is, hogy az uniós fejlesztési források elnyerése érdekében ahhoz kell igazítani a magyarországi támogatási rendszert. Bálint-Pataki József, aki 2002 júniusától három évig állt a HTMH élén, örömtelinek tartja, hogy a határon túli magyarok ügye újra a MeH-be kerül. A kérdés számára az, lesz-e ugyanakkora súlya, mint 1990–92 között volt? Mint mondta, örülne annak is, ha nem csökkennének a határon túlra szánt források. Komlós Attila, a HTMH jelenlegi, utolsó elnöke, aki január 1-je óta tölti be hivatalát, elmondta, „szerencsés és előrevivő dolognak” tartja, hogy a határon túli magyarok ügye a MeH-be kerül be. Kérdésesnek mondta ugyanakkor, hogy a hivatal által eddig ellátott „bonyolult és összetett feladatsort” egy főosztály keretében hogyan oldják meg. (MTI) /Megoszlik a volt elnökök véleménye a megszűnő Határon Túli Magyarok Hivataláról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29., Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

2006. június 29.

Jóval kevesebb pénzt költenek majd a határon túli magyarok ügyét koordináló új főosztályra, mint annak jogelődjére, a Határon Túli Magyarok Hivatalára (HTMH), nyilatkozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Gémesi azt még nem tudja, hogy pontosan mennyi pénzből gazdálkodhatnak majd, ez akkor derülhet ki, amikor meghatározzák a MeH pénzkeretét. A következő hónapban megszűnő és főosztályként a Miniszterelnöki Hivatalba integrálódó HTMH tavaly csak működésre mintegy 900 millió forintot kapott. A HTMH ügye napirend előtt szóba került a parlamentben. Az MDF-es Herényi Károly nehezményezte, hogy a hivatal megszüntetéséről sem szakértőkkel, sem a határon túli szervezetekkel nem egyeztetett a kormány. /Olcsóbb lesz az új főosztály. = Népszava, jún. 28./

2006. július 3.

A kormány új rendszert dolgoz ki a határon túli magyarok támogatására, miután megszűnnek a közalapítványok. A Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakítása után a feladatok nagy része a Miniszterelnöki Hivatal főosztályához kerül. Gémesi Ferenc leendő szakállamtitkár a vele készült beszélgetésben leszögezte, nem osztja azt a nézetet, hogy egy kisebb struktúra nem tud ellátni ilyen feladatokat. A magyar közigazgatásban felkészült emberek dolgoznak. A szakmai kérdések visszakerülnek a szakminisztériumokhoz, így elsősorban az oktatás, a kultúra, az informatika, a sport, nem szabad elválasztani egymástól a határokon belüli és a határokon túli magyarságot. „Ha van egy kulturális találkozó, azt nem külön kell szervezni határon túli magyaroknak és nem külön kell szervezni a hazai magyaroknak, hanem együtt.” Ami a HTMH-ban marad ez után, elsősorban az, hogy a nemzetpolitikai cselekvést koordinálja és lássa el mindazokat a szakmai feladatokat, amik a hivatalban maradnak. Különböző támogatási kérdések, a Szülőföld Alap, és mindazok az ügyek, amelyek mindenképpen több minisztérium hatáskörét is érintik. Az Illyés Közalapítvánnyal, az Apáczai Csere Jánossal és az Új Kézfogás Közalapítvánnyal kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy a Parlament elfogadott erre vonatkozóan törvénymódosítást, így 2007 december 31-ig valamennyi közalapítvány megszűnik. Gondolkodnak azon, hogyan lehet integrálni ezt a támogatási rendszerbe. Ki kell dolgozni egy új támogatási struktúrát. Erről szeretnének beszélgetni az elkövetkezendő időszakban a határon túli magyarság képviselőivel is. /Berek Patrícia: Új rendszer a határon a határon túli magyarok támogatására. = Erdely.ma, júl. 3./

2006. július 4.

A megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala helyett nem alakul új intézmény, feladatai a szaktárcákhoz és a MEH-hez kerülnek – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkára. Gémesi Ferenc a Klubrádióban hangsúlyozta: a nemzetpolitikai koncepcióváltás arra épül, hogy a fizikai határok leépülnek. Elmondta, hogy a határon túli magyarságot érintő szakkérdésekkel (például oktatás, kultúra, informatika) a jövőben a szakminisztériumok foglalkoznak majd. Ezzel párhuzamosan erősödik a nemzetpolitikai koordináció, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő külpolitikai szakállamtitkárság irányít majd. Hozzátette: a határon túliak ügyeit – főként koordinációs és támogatási ügyeket – külön osztályok intézik majd. Gémesi Ferenc hangsúlyozta: Románia uniós csatlakozásával a Kárpát-medencei magyarság 90 százaléka egy gazdasági, politikai térségbe integrálódik, ami Trianon valódi meghaladása lehet. /Nem alakul új intézmény a határon túli ügyek intézésére. = Felvidék.ma, júl. 3., Forrás: Klub Rádió/

2006. július 4.

A nemzetpolitika koordinálása és a külügyminisztériummal való kapcsolattartás a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) új, összevont intézményének, a Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságnak a feladata lesz. Ennek keretébe tagozódott bele július elsejével a Határon túli Magyarok Hivatala is – jelentette be sajtótájékoztatóján az új szervezeti egység vezetője, Gémesi Ferenc. A változás nem öncélú, hanem nagyon is koncepcionális. A határon túli ügyek jelentős része például visszakerül a szaktárcákhoz, főleg a Kulturális és Oktatási Minisztériumhoz. Az egyik cél a határokon túliaknak juttatott támogatások hatékonyabb felhasználása, annak elérése, hogy a pénzek jelentős része ne az elosztó szervezetek fenntartására menjen el, továbbá az, hogy a beáramló uniós támogatásokból juttatni lehessen nemzetpolitikai célokra is. Ennek kapcsán el kell dönteni, milyen legyen a „közalapítványok utáni világ” – ezeket ugyanis megszüntetik. Alapvető törekvés, hogy a támogatásokat elosztó intézmények a politikától függetlenek legyenek. „Távol akarjuk magunkat tartani ettől a területtől” – mondta Gémesi, hozzátéve, hogy az idei évre korábban betervezett támogatásokat rendben kifizetik. A tájékoztatón jelen volt Törzsök Erika is, aki az új intézmény elméleti-koncepcionális irányelveinek meghatározásában működik majd közre. Ő a nemzetpolitikai támogatások gyakorlatiasabbá tételéről beszélt, például annak szükségletéről, hogy a határokon vissza kellene állítani az utak és vasutak 1919-ben megszakadt folyamatosságát. Néha csak néhány száz méteres helyreállító munka szükséges ahhoz, hogy a határt átlépőknek ne kelljen több tucat kilométeres kitérőket tenniük – mutatott rá a szakpolitikus-asszony. A Népszava megkérdezte Gémesi Ferencet, nem tart-e attól, hogy Romániában – amint teljes jogú tagként felveszik az Unióba – ismét elszabadul a magyar-ellenes nacionalizmus, ahogy azt a nemzetiségi törvény szenátusbeli kudarca is előre jelzete. Az új MeH-államtitkár szerint ilyen veszély van, bár – mint emlékeztetett: az EU-nak amúgy sincs olyan egységes, a nemzeti kisebbségek kollektív jogait érintő koncepciója, amely irányadó lehetne a kisebbségvédelemben. /Kepecs Ferenc: Új államtitkárság a MeH-ben. = Népszava, júl. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-144




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék