udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Gérnyi Gábor

2000. április 26.

A csíkszeredai hivatásos táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette. Magyarország gazdasági minisztériumának meghívására a csíkszeredai együttes a Hannoveri Világkiállításon fog fellépni /június 23-26-a között/. Gérnyi Gábor miniszteri biztos levelében kifejtette, hogy ez az együttes "a legméltóbban tudja képviselni a határainkon túl élő erdélyi, csíki magyarságot a millenniumi év egyik legrangosabb világrendezvényén." /A csíkszeredai táncegyüttes a Hannoveri Világkiállításon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2004. április 24.

Ápr. 22-én Magyarország az Európai Unió küszöbén címmel rendezett fórumot kis- és középvállalkozók számára Kolozsváron az ITD-Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közhasznú Társaság romániai hálózata. Závodczky Péter magyar külügyminisztériumi főosztályvezető tartott előadást. Gérnyi Gábor, a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának főosztályvezetője részletesen beszélt a kis- és középvállalkozások lehetőségeinek kihasználhatóságáról. Halász János, az ITD-H romániai vezetője elmondta, hogy intézménye kész tanácsadással és szervezéssel támogatni a romániai vállalkozókat. /Magyarország az Európai Unió küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2006. március 13.

Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2007. július 4.

Gérnyi Gábor, a magyar gazdasági és kereskedelmi minisztérium munkatársa elmondta: a határon túli programokon belüli források lehívására korábban létező Új Kézfogás Alapítvány átalakulva és kibővülve 2007. júliusa után a Corvinus Nemzetközi Befektetői Zrt. keretében újraindul, augusztusban–szeptemberben pedig legalább 150–200 pályázat kiírása várható. /Benkő Levente: Információkat várnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2012. december 15.

Nagydíjas magyar termékek kiállítása
A rendezvényen köszöntőt mondott Radetzky Jenő, a Wekerle Terv miniszteri biztosa, a Fejér Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, a Kárpátia-kamara tiszteletbeli elnöke. Szerinte a Kárpát-medencében a gazdasági célok összehangolása a nemzetpolitikát is szolgálja: arra buzdít, hogy a vállalkozók szülőföldjükön maradva érjenek el sikereket. A vándorkiállítással a magyar kreativitást akarják bemutatni, és az erdélyi vállalkozók csatlakozását várják a gazdasági együttműködés elmélyítéséhez.
Gérnyi Gábor, a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) marketing-csoportvezetője, a határon túli programok vezető koordinátora emlékeztetett a Magyar Termék Nagydíj történetére: az első évben, 1998-ban, a magyar gazdaság nagyon válságos helyzetben volt, de azóta bebizonyosodott, hogy nehéz körülmények között is lehet jót, tartósat alkotni.
Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója szerint a tizenöt év alatt 342 magyar termék kapta meg ezt a nemzetközileg is elismert emblémát. A minőségtanúsító védjegy együttgondolkodásra serkent, aminek segítségével a Kárpát-medencében könnyebben vehetjük fel a versenyt a tömegtermeléssel. Az idén 23 pályázati főcsoportban 58 termék kapott díjat, jövőre pedig bekapcsolódik a vendéglátóipar is, ami együttműködésre késztet az egész régióban. A Magyar Termék Nagydíj nemcsak a fogyasztó számára jelent biztonsági garanciát, hanem a termelő számára is közvetett reklám – mondta, hozzátéve: jövőre bevezetik a Régiók különdíját is a minőség, magyarságtudat és környezettisztelet elismerésére, éltetésére.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

2013. augusztus 30.

Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében „Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok” címmel konferenciát szervezett. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen megtartott rendezvényen a moderátor szerepét Mátis Jenő töltötte be.
A meghívottak: Radetzky Jenő a KRÜH Zrt. vezérigazgatója, Kott Zoltán BKIK elnökségi tag. Gérnyi Gábor, az Eximbank és Export- hitelbiztosító Zrt. vezető szakértője. Lázár Bálint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. befektetési igazgatója.
Radetzky Jenő „Kárpát- medencei gazdasági kapcsolatok” címmel tartott előadásában kiemelte, Kárpát- medencei gazdaságban, kell gondolkodni. A magyar gazdaság fejlődése nem képzelhető el a szomszédos országokkal való együttműködés nélkül. Hivatkozott Magyarország miniszterelnökének arra a megfogalmazására, miszerint Európa jövője nem képzelhető el a Kelet- Közép Európai gazdaság fejlődése nélkül. A regionális politika fele való nyitást, valamint a kelet felé való nyitást is fontosnak tartotta. Számadatokkal bizonyította, Magyarország kereskedelmével termelte ki az energia import fedezetét. Rövid időszakban a belső fogyasztás bővítésére nem számíthatnak. Magyarországnak a belső megtakarításra kell építenie, valamint a külső hitel csökkentésére. A határokon átfogó nemzeti összefogással erős regionális gazdaság hozható létre.
Kott Zoltán „Kamarák szerepe a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban” címmel tartott előadásában visszaemlékezett azokra az időkre, amikor megvalósult az ország EU -s csatlakozása, nem volt elég tőke. 2010-ben magalakult a Duna Menti Kamarák Szövetsége. Az egyes kamarák nem csak saját országuk érdekeit képviselik, hanem a Duna Szövetséget is. Ennek következtében képesek európai projekteket kidolgozni.
Lázár Bálint előadásában elmondta, a Corvinus állami tulajdonú befektetési társaság, amely a Kárpát Régióban fektet be. Beszélt arról, milyen változásokon ment keresztül a Corvinus Nemzetközi Befektetési Társaság tevékenysége. A 2011-es kormányrendelet értelmében ismét a határon túli befektetésekkel foglalkozik és a leányvállalatok létrehozását valósítja meg. Olyan forrásokat nyújt a magyar cégeknek, amelyeket a kereskedelmi bankoktól nem kapnak meg. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidék fele irányulnak a befektetések. Mindazon ágak fele, melyeket az EU nem tilt. Olyan kockázatokat vállal fel, melyet kereskedelmi bank nem vállalna fel.
Gérnyi Gábor „Az Eximbank finanszírozási lehetőségeiről” címmel tartott előadásában szemléletesen, reális adatok alapján mutatta be a magyar export tevékenység bővülését a 2007-2012-es időszakban. Beszélt az Eximbank szerepvállalásáról, eredményeiről és lehetőségeiről valamint a magyar export megújulásáról.
A rendezvény a 4. Kolozsvári Magyar Napok keretében zajlott le.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék