udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1 találat lapozás: 1-1

Névmutató: Gömöri János

1999. június 25.

A magyar nyelv legkorábban lejegyzett és értelmezhető emlékére bukkantak a régészek a Somogy megyei bodrog-bűi ásatásokon. Magyar Kálmán, a kaposvári Rippl Rónai Múzeum főtanácsosa egy honfoglalás kori vasolvasztó-telep feltárásakor akadt arra az égetett agyag használati tárgyra, amelyen székely rovásírás található. A X. századból való nyelvemlék akár módosíthatja is a honfoglalásról alkotott teóriákat. Magyar Kálmán 20 éve kutatja a bodrog-bűi temetődűlőt, ahol a honfoglalás korabeli Bő nemzetség központját tárja fel. Előkerült itt már avarkori mintakincset is tartalmazó cserép, többek között kifejezetten honfoglalás kori égetett agyagbogrács, találtak a régészek gabona tárolására is alkalmas vastagfalú több tíz literes hombárt is. Nemrégiben kezdték el a központtól kicsit távolabb lévő vasolvasztó-telep feltárását, ahol ezidáig 32 kemencére leltek, de a jelek szerint jóval többet is rejt a partoldal. A maga nemében már ez a lelet is szenzáció: a legtöbb kemence került itt elő, amit egyhelyütt találtak Magyarországon, de különösen azért figyelemre méltó, mert az alig 70 centiméter magas kemencék többsége épségben került elő. A valódi különlegesség csak ezután következett, ugyanis rábukkantak egy szintén agyagból készített 4- 5 centiméteres fúvóka darabra, amelyhez hasonlót eddig sehol sem találtak. Az eszközt láthatóan díszítette készítője, sőt a szennyeződés lemosása után a kutatók megállapították, hogy négy rovásírás-jel található rajta. A X. századból származó székely-magyar szót Vékony Gábor egyetemi docens fejtette meg a kaposvári régész és konzulense Gömöri János, az MTA Iparrégészeti Bizottsága alelnöke kérésére. A jelek a "funak" szót rejtik, amely akár egy név is lehet, de sokkal inkább szómágiának tartják a kutatók. Annak érdekében használták a korabeli kézművesek, hogy a rontószellemek ne tehessenek kárt a fúvókában, illetve a vasolvasztóban. Az írás minden bizonnyal az eleddig talált legrégibb magyar leírt nyelvemlékünk. Magyar Kálmán felfedezése azonban másra is utal. A korábbi elképzelésekkel ellentétben azt mutatja, hogy a honfoglalás kori magyarságnak rétegzett volt a társadalma: nemcsak a katonáskodáshoz értettek, a nemzetségekhez tartozó kézművesek - éppen erre utal a lelet - nem szlávok vagy türkök, hanem magyarok voltak. Sőt az sem kizárt, hogy amikor Árpád vezér megérkezett a Kárpát-medencébe ezek a székely-magyar nyelven beszélő-író kézművesek már itt voltak Somogy megye területén is. Magyar Kálmán és két munkatársa a felfedezést május végén tette közzé először, a Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban című nemzetközi konferenciakötetben, ahol huszonöt neves hazai és külföldi kutató publikációja jelent meg. A lelet már eddig is rendkívüli érdeklődést váltott ki szerte Európában. Eddig különben senki sem kételkedett abban, hogy valóban a X. századból származó székely-magyar rovásírásra bukkant a Somogy megyei Bodrog-Bűben, ahol augusztusban tovább folytatják a kutatást. /Megtalálták a legrégebbi magyar nyelvemléket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék