udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53

Névmutató: Görbe Péter

2000. július 22.

Idén is Szentegyházán a Gábor Áron Szakközépiskola ad otthont a Bolyai Nyári Akadémia műszaki szakterület és szaknyelv tagozatának, júl. 16-23-a között. Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára a magyarországi szakképzésről, Görbe Péter, a műszaki tanerők szakfelügyelője és a Nevelésügyi Minisztérium magyar oktatásért felelős igazgatója pedig a romániai szakképzésről tartott előadást. A legrégebbi előadó, König Sándor, az Egressy Gábor Műszaki Szakközépiskola /Budapest/ tanára, már kilencedik alkalommal jött Szentegyházára. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

2005. október 19.

A Nevelési és Kutatási Minisztérium szervezésében két napon át Aradon tanácskoztak a romániai magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, illetve azokból a megyékből, ahol nincs ilyen beosztásban magyar pedagógus, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tanfelügyelők. Az összejövetel október 18-án a Csiky Gergely Iskolacsoportban zárult. A tanácskozáson Görbe Péter, a szakoktatás minisztériumi tanácsosa az iskolahálózat- és a beiskolázási terv előkészítésének fontosságáról beszélt a kisebbségi oktatásban. Fodor Dóra Andrea, a minisztérium magyar szakos tanácsosa előbb a 2005–2006-os tanévben érvényes oktatási és tanterveket ismertette, majd a magyar nyelv és irodalom országos versenyek menetét. Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatási alelnöke arra kérte a magyar tanügyi vezetőket, támogassák az RMDSZ honlapján a magyar iskolahálózat adatbázisának a feltöltését, ugyanis erre kívánják alapozni a méltányos támogatási rendszer kidolgozását. /Kiss Károly: Folyamatos tájékoztatást! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

2005. október 20.

A romániai magyar kisebbség oktatásának helyzetéről tartottak tanácskozást október 17–18-án Aradon a magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, valamint azok a tanfelügyelők, tanárok, akik a szórványmegyékben a magyar oktatásért felelnek. A tanácskozást Kötő József államtitkár és Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Osztályának főigazgatója szervezte, jelen volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál, a minisztérium részéről pedig Görbe Péter szakoktatásért felelős tanácsos, Kacsó Bodó Gabriella, a tankönyvekért, valamint Fodor Dóra Andrea, a magyar nyelv és irodalom tanításáért felelős tanácsos. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, hogy kiépül a kisebbségi oktatásról szóló adatbázis, amelynek alapján kidolgozzák a magyar oktatás stratégiáját. A szórvány gondja a szakemberhiány mellett a létszám alatti osztályok működése, illetve hiánya, valamint az új iskolarendszer kialakítása során veszélybe kerülő iskolák kérdése. Megoldásként a kistérségi iskolaközpontok létrehozása körvonalazódik a dévai szórványkollégium, illetve az aradi Csiky Gergely Iskolaközpont mintájára. – Régi kérés, hogy magyarul írott tankönyvekből tanulhassanak a diákok. /Takács Éva: Tanácskozás az anyanyelvű oktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./ Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a rendszeres találkozás nagyon fontos, mert az anyanyelvi oktatásnak vannak olyan sajátos problémái, amiket közösen kell megoldani. A tankönyvhelyzet idén is változatlan, a tanulók csak decemberben jutnak hozzá a magyar tankönyvekhez, akkor sem mindegyikhez. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint is szükség van szakmai találkozókra. Matekovits Mihály hangsúlyozta, a decentralizálásra nagyon oda kell figyelni, különös hangsúllyal a kisebbségi kérdésekre. /Kiss Károly: Minőségi anyanyelvi oktatást! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2007. február 20.

Miután románul már régen fent vannak, néhány tantárgyból már magyarul is elérhetők az érettségi tételek a minisztérium weblapján. Görbe Péter tanfelügyelő szerint folyamatosan kerülnek fel a fordítások a honlapra. /Magyarul az érettségi tételek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./

2007. december 7.

A kilencvenes évek elején lényegesen kevesebb gyerek született, mint azelőtt. A demográfiai hullámvölgy most ér el a középiskolákba. Az iskolaigazgatók nem akarnak tudomást venni róla, és meg szeretnék tartani osztályaikat. Bartolf Hedwig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a középiskolai osztályok számát kénytelenek csökkenteni, mert kétszázötvennel kevesebb nyolcadikos van idén, mint tavaly. Tíz osztállyal indul tehát kevesebb, ami a tanári katedrák helyzetét is érzékenyen érinti. Bartolf Hedwig szerint nem kell elbocsátásoktól tartani, igyekeznek mindenkinek az illető helységen belül katedrát biztosítani. Ez részben úgy sikerül, hogy a nyugdíjba vonuló kollégák katedráját nem hirdetik meg. Görbe Péter, a beiskolázási tervért felelő szakfelügyelő szerint a megbeszéléseken feszült a hangulat, mindenki saját iskolájáért küzd, szeretne több osztályt indítani, nem veszik figyelembe a lehetőségeket. Így történhetett meg, hogy az igazgatók megyei szinten 30 osztállyal javasoltak többet, mint ahányat valójában be tudnak tölteni. /Takács Éva: Kevesebb gyerek, kevesebb osztály. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7 . /

2008. február 1.

Hargita megye minden sarkából érkeztek oktatási intézményvezetők, polgármesterek, a tanfelügyelőség munkatársai, valamint a tanügyi tárca képviselői a tanügyi fórumra Csíkszeredába, a Segítő Mária Gimnázium dísztermében zajlott tanácskozásra. – Nem a szakma, hanem a politikum tehet arról, hogy nem hatékony a hazai oktatási rendszer – mondta Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei bizalmija. Görbe Péter szaktanfelügyelő a decentralizációt sürgette. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke beszámolt arról, hogy a szakmai szervezet 16 pontban foglalta össze észrevételeit a törvény kapcsán. Pásztor Gabriella államtitkár hangsúlyozta, hogy a végső szó a parlamenté lesz. /Sarány István: A teljes oktatási rendszer reformját kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

2012. június 26.

Hároméves szünet után újraindul a szakiskolai képzés
Hároméves szünet után, az ősszel kezdődő tanévtől indítja újra a szakiskolai képzést Romániában a tanügyminisztérium. Bár a szakoktatás felélesztését a legtöbb tanfelügyelőség üdvözölte, az iratkozások első szakaszának mutatói alapján az erdélyi és partiumi megyékben egyelőre vegyes érdeklődés övezi a képzések újraindítását. A tanügyi szakemberek derűlátóak: szerintük az összkép az őszi beiratkozási időszak után pozítivan alakulhat. Noha általános iskolai tanulmányokat követő szakoktatást az elmúlt évek során is szerveztek, a szaktárca 2009 óta nem hagyta jóvá a beiskolázási számot a szakmunkásképzésre.
Kipattanó ötlet. Decemberben döntöttek a szakosztályok újraindításáról
A szakoktatás időtartama egyébként hat hónaptól két évig terjedő időszakig tart a választott szakmától függően. Szakosztályokat csak olyan iskolák indíthatnak, amelyek biztosítani tudják, hogy az oktatás jelentős részét gyakorlati órák tegyék ki, ezt pedig különböző cégekkel, vállalatokkal kötött szerződések segítik elő.
Hargita és Kovászna megyében igény szerint döntik el, hogy magyar vagy román tannyelvű szakiskolai osztályokat indítanak. A magyar tannyelvű szakiskolákban is új szakosztályok alakulnak az általános iskolát elvégző diákok számára. Azok a diákok, akik magyar tannyelvű osztályban végezték a kilencedik osztályt, ugyancsak magyarul folytathatják a szakiskolát. A tanfelügyelőségtől megtudtuk, minden diáknak próbálják szavatolni, hogy anyanyelvén folytassa tanulmányait: kétnyelvű osztályokat is indítanak, amennyiben legalább öt-hat gyerek kéri, hogy a többségében magyar osztályban románul tanulhasson, vagy fordítva.
Toborzás ösztöndíjjal
Míg Háromszéken szinte minden szakiskolai hely betelt, Hargita megyében a meghirdetett helyek felére jelentkeztek a diákok. Kovászna megyében 12 szakiskolai osztály megalakítását hagyta jóvá az oktatási minisztérium, a 336 helyre már 285 diák iratkozott be. A második forduló június 25-én lezárult, de még ősszel is lehet iratkozni. Megtudtuk: túljelentkezés esetén az iskolák a partnercégekkel közösen dolgozzák ki a felvételi kritériumokat. Kovászna megyében hét szakközépiskola kötött szerződést magáncégekkel, hogy a gyakorlati oktatást megszervezzék. A hét iskolában kőműveseket, asztalosokat, hegesztőket, szakácsokat, pincéreket, autóbádogosokat, mezőgazdasági gépészeket, textilipari szakmunkásokat képeznek.
Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, Háromszéken az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. A szakiskolába járó diákok az anyagi helyzetüktől és a tanulmányi eredményeiktől függetlenül havonta legkevesebb 180-200 lej ösztöndíjat kapnak, ez valószínűleg valóban ösztönzően hatott – szögezte le a főtanfelügyelő. Hozzátette, hogy az esélyegyenlőség továbbra is biztosított, hiszen a kétéves szakiskola elvégzése után a fiatalok különbözeti vizsgával beiratkozhatnak elméleti vagy szakgimnáziumba, és leérettségizhetnek. A kétéves szakiskola második évében az órák 75 százalékában gyakorlati oktatás zajlik a partnercégeknél, Keresztély Irma reméli, hogy nemcsak műhelyseprést és szemétkihordást bíznak a diákokra, bár az is a munkához tartozik.
Hargita megyében 23 szakiskolai osztályt hagyott jóvá a minisztérium 640 hellyel. Görbe Péter tanfelügyelő lapunknak elmondta, az első fordulóban, tehát májusban 293 fiatal iratkozott be, ennek alapján 11 osztály megalakulása biztos, azonban bíznak benne, hogy őszig még sokan jelentkeznek.
„Szerintem a fiatalok rájönnek, hogy 5-6-os jegyekkel nem túl biztató nekivágni az érettségi vizsgának, jobb, ha szakmát tanulnak, majd utána még mindig próbálkozhatnak az érettségivel” – fejtette ki Görbe Péter. Hargita megyében kőműveseket, ácsokat, víz- és gázszerelőket, vendéglátós szakembereket, asztalosokat, bányászokat, autóbádogosokat, fodrászokat és háztartásigép-javítókat képeznek az ősztől induló szakiskolai osztályokban.
Hiánypótló osztályok indulnak
Maros megyében egyelőre két tanintézetben – a marosvásárhelyi Avram Iancu Iskolaközpontban és a szovátai Domokos Kázmér Iskolaközpontban – indulhat újra a magyar nyelvű szakoktatás. Míg a megyeszékhelyen mechanika és textil szakon indítanának képzést az ősztől, a fürdővárosban fafeldolgozónak és szakácsnak lehetne tanulni.
„Nagyon nagy szükség van ezekre a szakiskolákra, ugyanis egyrészt nem mindenki képes az érettségire, másrészt hiányoznak a szakmunkások a piacról” – nyilatkozta Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő. Az egyelőre csak kísérleti jelleggel induló osztályokba azok a kilencediket végzett diákok is iratkozhatnak, akiknek szüleik is beleegyeznek az oktatási forma megváltoztatásába. Ugyanakkor olyan helyi vállalkozók bevonására is szükség van, akik lehetőséget nyújtanak a műhelymunkák végzésére. Míg Marosvásárhelyen a nagy múltú szakiskolában nem tartanak attól, hogy a helyek betöltetlenek maradnak, Szovátán már azzal is számolnak, hogy jobb megoldás híján egy úgynevezett biprofilos képzést indítsanak, azaz szakács–fafeldolgozó szakot.
Kolozs megyében ősztől bővül a magyar nyelvű szakoktatás eddigi kínálata: Bánffyhunyadon közélelmezési szakon tanulhatnak anyanyelvükön a környékbeli magyar középiskolások – közölte kérdésünkre Péter Tünde Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettes. Hozzáfűzte: a kolozsvári Edmond Nicolae Szakközépiskolában idén másodszor indul a magyar nyelvű kép- és szövegszerkesztési szak, illetve megmaradtak a már hagyományosnak számító szakképzések is. A kerekdombi Technofrig szakközépiskola pincér-cukrász szakon indít magyar nyelvű osztályt. Ezenkívül a kolozsvári Közlekedés Technikai Szakközépiskola szintén régóta működő autószerelő osztályába is beiratkoznak a magyar nyelvű szakoktatást igénylő Kolozs megyei középiskolások.
Szatmár megyében a következő tanévben két egész és négy, félig magyar nyelvű szakiskolai osztály indul. Fél osztályt, azaz 14 helyet hirdettek meg hús- és halfeldolgozó szakon, pék és cukrász szakon, esztergályos szakon és kőműves-vakoló szakon. Egész osztály indul 28 hellyel autószerelő szakon, valamint kárpit-, paplan- és matrackészítő szakon.
Vizsgáznak a nyolcadikosok
Tegnap kezdődött, és szerdán fejeződik be a 8. osztályt elvégző diákok számára az országos értékelő vizsga – az itt elért eredmények alapján iratkozhatnak be a diákok a gimnáziumok 9. osztályába. Első próbatételként tegnap román nyelv és irodalomból bizonyítottak a vizsgázók. Liviu Pop ügyvivő oktatási miniszter elmondta, az érettségi vizsgákhoz hasonlóan az országos értékelő vizsga során is kamerákkal szerelték fel a tantermeket, a próbákra egyébként több mint 190 ezer diák iratkozott be országos szinten.
Az ügyvivő tárcavezető elmondása szerint tegnap reggel négy vizsgaközpontban kisebb problémák voltak az internetkapcsolattal, ezt azonban sikerült idejében megoldani, így a diákok zavartalanul kezdhették meg az első próbát az ország több mint 4500 vizsgaközpontjában. Az Országos Értékelő- és Vizsgahivatal (CNEE) tíz különböző tételsort dolgozott ki a nyolcadikosok számára, a választott tételsort két órán belül kell megoldaniuk, illetve kidolgozniuk a tanulóknak.
A kiértékelő vizsga ma a kisebbségek anyanyelvi és irodalmi próbájával folytatódik, holnap pedig matematikából kell vizsgázniuk a diákoknak. Az eredményeket pénteken függesztik ki, az óvásokat ezt követően délután 6 óráig lehet benyújtani, a végső pontszámokat pedig július 2-án, hétfőn hozzák nyilvánosságra. A gimnáziumi felvételi jegyet fele-fele arányban az értékelő vizsga eredményének átlaga, illetve a középiskolai négy év átlaga alapján számolják.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2014. február 12.

Átmenő a magyar osztályoknak
Az átszervezés és a csökkenő gyereklétszám ellenére a szórványmegyék többségében – akárcsak a tömbmagyar térségekben – a következő tanévre is sikerült megőrizni a jelenlegi magyar oktatási hálózatot. A nagyon kis létszámú vidéki iskolák is megmaradnak.
Bár az oktatásban bevezetett megszorító intézkedések miatt felmerült az összevonások lehetősége, egy kis odafigyeléssel mindenütt sikerült megőrizni a jelenlegi osztálylétszámot, és ugyanannyi előkészítő és kilencedik osztályt betervezni a következő tanévre, ahány jelenleg is működik.
Lőrincz Helga Fehér megyei tanfelügyelőtől megtudtuk, a nagyon kis létszámú magyar elemi iskolák is megmaradtak, az önkormányzatok ugyanis felvállalták a finanszírozási többletet, a tanfelügyelőség pedig rábólintott erre. A tanfelügyelő hangsúlyozta, csökkent a magyar gyerekek létszáma, de nem annyira, hogy ne lehessen megalakítani legalább egy osztályt minden intézményben és évfolyamon, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban két ötödik osztályt is sikerül beiskolázni. Kivétel Bethlenszentmiklós, ahol az V–VIII. osztályosok számára két összevont osztály működik.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Keresztes Kálmán Szeben megyei tanfelügyelő, aki szerint Vízaknán és Kiskapuson 3-4 gyerekkel is megalakultak a magyar osztályok. „Nem veszítettünk semmit. Valamenynyi magyar osztály, ami ebben a tanévben működik, megmarad a következő tanévben, és a kezdő évfolyamokon szintén megalakulnak az osztályok" – szögezte le Keresztes Kálmán. Osztatlan magyar osztályok alakulnak a nagyszebeni Octavian Goga Gimnáziumban és a medgyesi Báthory István Általános Iskolában is, tájékoztatott.
A tanfelügyelő szerint a magyar nyelvű szakoktatás sem csorbult, csupán Medgyesen az elektromechanikai szak átalakult környezetvédelmi szakká. Keresztes Kálmán kiemelte: a Szeben megyei főtanfelügyelő rendkívül rugalmas volt a magyar nyelvű iskolahálózat kérdésében, azt hangoztatta, hogy úgy kell viszonyulni a megyében élő magyarokhoz, ahogy szeretnék, hogy a külföldön élő románok helyzetét kezeljék.
Elenyésző a lemorzsolódás
Brassó megyében a magyar nyelvű szakoktatás került veszélybe a csökkenő gyereklétszám miatt, a hároméves szakmunkásképzőt magyar nyelven nem is tudták megalakítani, mert nem volt elég jelentkező, mondta el lapunknak Szabó Mária Magdolna főtanfelügyelő-helyettes. Brassóban az Áprily Lajos Főgimnáziumban és a Remus Răduleţ Szakközépiskolában indul egy-egy kilencedik osztály, Kőhalomban pedig egy szaklíceumi osztály.
Az általános iskolákban hasonlóképpen évről évre kevesebb a gyerek, az előkészítő osztályokban 10–15 diákkal van kevesebb, mint például a nyolcadik osztályokban, magyarázta Szabó Mária Magdolna. A főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, a negatív demográfiai mutatók ellenére próbálták megtartani a jelenlegi hálózatot, és remélik, hogy a beiskolázási tervben jóváhagyott osztályok meg is alakulnak. Az oktatási szakember szerint nem jellemző, hogy a magyar diákok átiratkoznak román tagozatra, a vegyes házasságban született gyerekeket ugyanis gyakran már román óvodába íratják.
Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű gimnáziumában, a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban ősztől két középiskolai osztályt indítanak. Marton Enikő, a tanintézet munkatársa lapunknak elmondta, egy matematika–informatika és egy turizmus osztályban hirdetnek helyeket. Jelenleg két kilencedik osztály működik az iskolában, ebből egyiket átalakítják hároméves szakmunkásképzővé szintén turizmus szakon, az 55 gyerekből 14 ebbe iratkozik. Hunyad megyében idén 49 magyar gyermek végzi el a nyolcadik osztályt, a dévai iskolában mindegyikükre számítanak, hiszen általában elenyésző a lemorzsolódás.
Megvan a helyük
Maros megyében minden egyes nyolcadik osztályos magyar tanulónak megvan a helye a közép- vagy szakiskolában – jelentette ki lapunknak Illés Ildikó. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében egyetlen iskola sem zár be, és összevonásokra sem kerül sor.
„A helyi közösségek és önkormányzatok kérésére még azokban a falvacskákban is sikerül megtartanunk az iskolákat, ahol a gyermeklétszám indokolná az összevonást. Ez viszont nem azt jelenti, hogy hasból felduzzasztott létszámmal osztályt lehet indítani" – tette hozzá Illés.
A tervek szerint megyeszerte mindössze 13 szakosztályt indítanak a magyar tagozaton, azonban a főtanfelügyelő-helyettes szerint még így is félő, hogy nem telnek be a helyek. A szakoktatás területén a legfőbb gondot azok a szülők okozzák, akik túlértékelve gyermekeik képességeit, elméleti gimnáziumokba íratják, számos kudarcra ítélve őket.
A Székelyföldön is csökken a gyereklétszám
A gyereklétszám csökkenése nemcsak a szórványra, a Székelyföldre is jellemző. Hargita megyében ősztől hárommal kevesebb középiskolai osztály indul, mint a jelenlegi tanévben, öszszesen 117 kilencedik osztály szerepel a beiskolázási tervben. Az induló osztályok több mint egynegyede szakmunkásképző, 92 líceumi és 25 szakmunkásképző osztállyal számolnak, mondta el lapunknak Görbe Péter szakoktatásért felelős tanfelügyelő. A székelyföldi megyében a nyolcadik osztályosok létszáma alapján határozták meg a beiskolázási tervet, és az évről évre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb osztály telik meg.
Leginkább Székelyudvarhelyen észlelhető létszámleépülés, az Eötvös József Szakközépiskolában, a Bányai János Műszaki Szakközépiskolában és a Kós Károly Szakközépiskolában egy-eggyel kevesebb osztályt indítanak. Görbe Péter szerint a szakok száma nem változik, hiszen az iskolák fizettek az akkreditálásukért, így felváltva, kétévente indítják a különböző szakokat.
Kovászna megyében a szakoktatás irányába sikerült elmozdítani a 2014–2015-ös beiskolázási tervet: a kilencedik osztályban a helyek 57 százalékát a szaklíceumokban, illetve az ősztől visszavezetett hároméves szakiskolai osztályokban hirdetik meg. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a következő tanévben 24 elméleti kilencedik osztályt indítanak, és további hét osztályba lehet iratkozni a művészeti, felekezeti és pedagógiai szakokon. A szakosztályokból összesen 39 indul, 15 a szaklíceumokban, 24 pedig a hároméves szakiskolákban.
Nem történt magyarellenes intézkedés
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese bizakodó az oktatási átszervezés és az új beiskolázási tervek alakulása kapcsán. Mint lapunknak elmondta, csupán Fehér megyében szűnik meg egy középiskolai osztály, és vonnak össze másik kettőt. De a szórványbeli demográfiai csökkenés tükrében, ebben nincs semmi rendkívüli, vélte az illetékes.
Bár még nem rendelkezik valamennyi adattal, a jelenlegi állás szerint úgy tűnik, az átszervezés során egyetlen erdélyi megyében sem történt magyarellenes intézkedés. Ugyanakkor a háromhavonta bekért panaszlistára sem kerültek fel újabb tételek, magyarázta Magyari. Kérdésünkre, hogy mindez kinek az érdeme, az oktatási főtitkárhelyettes elsősorban a szövetség megyei vezetőit és a magyar tanfelügyelőket említette. Hozzátette, sehol nem volt szükség a felső vezetés beavatkozására.
Ugyan komolyabb visszalépés nem történt, haladás sem tapasztalható az évek óta megrekedt ügyekben. Továbbra sincs politikai egyezség a dicsőszentmártoni és a segesvári önálló magyar iskolák létesítéséről, ahogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium újjáalakítása is kérdőjeles maradt.
Szucher Ervin, Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

2014. december 3.

Igényekhez igazított szakoktatás
Közeledhet egymáshoz a munkaerőpiac kereslete és kínálata azon intézkedés révén, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kezdeményezzék a számukra szükséges szakmunkások képzését.
A Hargita megyei tanfelügyelőség bejelentette, várja a vállalatok jelzését arról, hogy szerintük milyen szakiskolai osztályokat kellene indítani a következő tanévben.
A nyolcadik osztálytól kezdődő hároméves szakoktatás újraindításáról és ennek módszertanáról rendelkező, tavaly megjelent sürgősségi kormányrendelet és oktatási miniszteri rendelet szerint a szakiskolai beiskolázási terv összeállításánál figyelembe kell venni a munkaerőpiac igényeit, fejlődési tendenciáit és a térségbeli gazdasági egységek, a végzősök jövőbeni alkalmazóinak szükségleteit is.
Görbe Péter, a Hargita megyei tanfelügyelőség szakoktatásért felelős tanfelügyelője rámutatott, a minisztériumi rendelet tavalyi megjelenése után már kevés volt az idő arra, hogy az idén szeptembertől elinduló szakiskolai osztályokról megkérdezzék a munkaadókat, idén azonban a beiskolázási terv nemsokára kezdődő összeállítása előtt kíváncsiak a vállalatok azzal kapcsolatos véleményére, hogy milyen szakképzést tartanának hasznosnak.
„Nemcsak a nagyobb vállalatok, hanem a kis- és közepes vállalkozások javaslatait is várjuk. Ha például egy cégnél egy vagy két szakmunkásra, mondjuk esztergályosra lesz szükség a következő években, akkor erre az egy igényre alapozva még nem tudunk egy esztergályos osztályt elindítani. De ha már több cég jelzi, hogy kellene ilyen szakmunkás, akkor 10-15 gyermekkel már elindulhat egy ilyen képzés” – fejtette ki a szaktanfelügyelő. Kihangsúlyozta, ha létrejönnek a javasolt osztályok, akkor jó lenne, hogy a kezdeményező cégek majd szakmai gyakorlatra is fogadják a diákokat.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár)

2014. december 30.

Az igényekhez igazítják a szakoktatást Hargita megyében
Kárpitos-, illetve kertészképzés is indulhat jövő ősztől Hargita megyében – derült ki azt követően, hogy a tanfelügyelőség közel kétszáz, megyebeli vállalattal folytatott konzultációt a szakiskolai képzéssel kapcsolatos kínálat kialakításáról.
Amint arról beszámoltunk, a következő tanévre szóló beiskolázási terv elkészítése előtt a Hargita megyei tanfelügyelőség arra kérte a megyebeli cégeket, jelezzék: a kilencedik osztálytól kezdődő, hároméves szakiskolai oktatás keretében szerintük milyen osztályokat kellene indítani a következő tanévben.
A nyolcadik osztálytól kezdődő hároméves szakoktatás újraindításáról és ennek módszertanáról rendelkező, tavaly megjelent sürgősségi kormányrendelet és oktatási miniszteri rendelet szerint a szakiskolai beiskolázási terv összeállításában figyelembe kell venni a munkaerőpiac igényeit, fejlődési tendenciáit és a térségbeli gazdasági egységek, a végzősök jövőbeni alkalmazóinak szükségleteit is.
Görbe Péter szaktanfelügyelő közölte, főként kis- és közepes vállalatoktól kaptak javaslatokat. A felmérés alapján összesen 154 mezőgazdasági profilú szakmunkásra van igény, s a javaslatok alapján kertészeti szak beindítását tervezik. Több helyet kértek a cégek a hegyvidéki farmerképzésre is – említette a szaktanfelügyelő.
Az építőipar területéről azt a visszajelzést kapták, hogy legalább 145 diák számára kellene képzést biztosítani, és javaslatként fogalmazódott meg az út- és hídépítőképzés beindítása. Az egyik cég jelezte, két elektromechanikus szakmunkást is felvenne, Görbe azonban rámutatott, a kis létszámra vonatkozó igényeket rövid időn belül nem tudják teljesíteni, hisz néhány diákkal nem indítható osztály. Hasonló a helyzet Görbe Péter szerint a mezőgépészképzéssel is.
„Örülnénk, ha a cégek majd jövőre is jeleznék az igényeiket, így ezeket követni lehetne” – tette hozzá a szaktanfelügyelő. A faipar területéről összesen 191 szakmunkás képzését javasolták a cégek. A már működő képzések mellett újdonságként felmerült a kárpitosképzés beindítása is: egy cég jelezte, 12 szakembert foglalkoztatna.
Az élelmiszeripar terén 83 hely indítását kérték a cégek. Az eddigi „hagyományos” partner, a Harmopan Rt. mellett – amely egy 28-as létszámú osztály indítását kérte pékek képzésére –, egy másik, udvarhelyszéki vállalkozás is jelezte, hasonló profilú munkásokat alkalmazna.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár)

2015. április 15.

Jóváhagyták a jövő évi beiskolázási tervet
Jóváhagyta az oktatási tárca a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által előterjesztett beiskolázási tervet a 2015-2016-os tanévre.
Görbe Péter főtanfelügyelő közölte, az általuk beküldött tervezetet fogadták el a szaktárcánál, nem módosítottak azon. A tanfelügyelőség honlapján a 2015-2016-os tanévre tervezett 9-12. osztályok tervezete tekinthető meg.
Hargita megyében következő tanévben kilencven középiskolai kilencedik osztály indul összesen 2520 hellyel. 38,5 osztály elméleti középiskolai, 37 osztály szakközépiskolai és 14,5 úgynevezett vokacionális osztály, tehát pedagógiai, sport, művészeti, teológiai osztály szerepel a tervezetben. Szakiskolai kilencedik osztályt 27-et terveztek, összesen 756 hellyel.
A speciális szakoktatásban négy kilencedik osztály indul a csíkszeredai Szent Anna Speciális Iskolában. Az esti oktatásba hét osztályt terveztek, ebből egy csökkentett látogatással működne. Görbe Péter rámutatott, a helyek száma valamivel több, mint az idén végző nyolcadikosok száma. Remélik, hogy a tervezett osztályok betelnek, ha nem is mind teljes létszámmal – tette hozzá.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

2015. április 21.

Tavalyhoz képest több szakiskolai osztályt indítanak
Az ősszel kezdődő új tanévtől a tavalyinál majdnem harmadával több szakmunkásképző osztály indul Hargita megyében. A duális képzés elindításához azonban még erősödnie kell a gazdasági szférának.
Az ősszel kezdődő új tanévtől a tavalyinál több szakiskolai osztály indítását tervezi a Hargita Megyei Tanfelügyelőség: az oktatási minisztérium által a múlt héten jóváhagyott 2015–2016-os Hargita megyei beiskolázási tervben majdnem harmadával növelték a szakmunkásképző osztályok számát. Többéves szünet után tavaly ősszel indult újra a szakmunkásképzés a romániai oktatási rendszerben, és a szakoktatás erősítése a következő tanévben is folytatódik Hargita megyében, ezt jelzi a hangsúlyosabbá váló szakmunkásképzés. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, ősszel huszonhét szakmunkásképző osztály indul a Hargita megyei tanintézetekben, ez héttel több a tavalyi húsznál, ugyanakkor nagyjából ennyivel csökken az ősszel induló líceumi osztályok száma is.
Korábban gondot jelentett a szakmunkásképzés hátrányos megítélése is, sok szülő másod- vagy harmadlagos oktatási formaként kezelte a szakoktatást, ám e tekintetben egyre reálisabban gondolkodnak a szülők, és ennek köszönhetően több szakmunkásképző osztály indul – mondta Görbe Péter. Bővül ugyanakkor a szakok száma is, lesz olyan osztály, amelyben út- és hídépítő szakembereket képeznek majd, de kertészeti osztály is indul ősszel – említett néhány olyan szakmát, amely eddig nem szerepelt a Hargita megyei szakmunkásképzés palettáján. A szakképzési kínálatot a helyi munkaerő-piaci igények alapján dolgozták ki, így – ha nem is látványosan – erősödik az együttműködés a tanintézetek és a helyi vállalkozások között, amelyek előbb a szakmai gyakorlat lehetőségét, majd később állást is biztosíthatnak a diákoknak. „A cégek megígérték, hogy fogadják a diákokat gyakorlatra, segítik őket, és amikor a gyerek elmegy egy ilyen céghez, láthatja majd, hogy nem olyanok a munkakörülmények, mint amilyenre az édesapja emlékezett, aki évtizedekkel korábban dolgozott hasonló szakmában” – magyarázta a szakmunkásképzés fejlődésével kapcsolatban a főtanfelügyelő.
A duális képzés bevezetéséhez – amelyet az oktatási minisztérium is tervez – még erősödnie kell a gazdasági szférának – véli Görbe Péter, ugyanis a duális képzés során a cég nemcsak fogadja majd a szakmai gyakorlatot végző diákot, hanem szerződést is köt vele és támogatja, a kötelezettségtől azonban egyelőre idegenkednek a vállalkozások, szívesebben fogadják a diákokat a jelenlegi képzés egyszerűbb feltételei szerint.
Beiskolázás számokban
A 2015–2016-os beiskolázási terv szerint Hargita megyében a következő tanévben kilencven 9. osztály indul, összesen 2520 hellyel. 38,5 osztály elméleti középiskolai, 37 osztály szakközépiskolai és 14,5 úgynevezett vokacionális osztály, tehát pedagógiai, sport, művészeti, teológiai osztály szerepel a tervezetben. Szakiskolai 9. osztályt huszonhetet terveztek, összesen 756 hellyel.
Széchely István 
Székelyhon.ro

2015. május 6.

Korszerű osztálytermek várnak a diákokra
Átadták a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola felújított épületét. Az intézmény fennállása óta nem volt hasonló méretű modernizálás.
Tavaly októberben kezdték el a Bethlen Gábor Általános Iskolában a felújítási munkálatokat a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által kezdeményezett és lebonyolított pályázatnak köszönhetően. Az iskolának otthont adó épület kétmillió lejből újult meg, így immár tizenhét frissen felújított osztályterem, öt mellékhelyiség és öt laboratórium vár a diákokra. A befejezett munkálatokat szerdán a május 9-ei Európa-nap szellemiségének jegyében adták át.
A felújítással járó nehézségek és feladatok miatt ez a tanév különleges volt az iskola számára – fogalmazott Lukács Barna igazgató. A felújítással álmaikat váltották valóra, azonban nem is sejtették, hogy mekkora erőfeszítést igényel a folyamat. A munka porát és zaját a diákoknak és az őket tanító pedagógusoknak kellett elviselniük, az október óta tartó körülmények ellenére országos, megyei és körzeti versenyeken remekeltek az intézmény növendékei – hangzott el beszédében. Továbbá hozzátette, hogy az önkormányzat és a kivitelező cég mellett a szülők, tanárok és a nebulók is hozzájárultak a modernizáláshoz, ugyanis ha szükséges volt, a munkálatok alatt ők is besegítettek a költözködésbe. A felújítás kitűnő csapatmunka volt, mindenki kitartással és szorgalommal végezte a dolgát – összegezte az intézményvezető. Görbe Péter főtanfelügyelő szerint is összefogás eredménye a felújítás, melynek során kívül-belül korszerű iskolát sikerült „újra létrehozni” a Bethlen Gábor Általános Iskola épületében.
Az intézmény diákjai verses-zenés műsorral is készültek az alkalomra, majd ezt követően Bunta Levente, Lukács Barna és Görbe Péter ünnepélyes szalagvágással nyitotta meg a felújított iskola kapuit. Az ünnepség zárásaként pedig tűzijáték helyett a polgármester biztatására a több száz diák lufikat pukkasztott szét.
Veres Réka
Székelyhon.ro

2015. június 29.

Hargita megyében is megakadályoznák az iskolaelhagyást
Nagy szükség van Hargita megyében az iskolaelhagyás visszaszorítását célzó, nemzetközi hitelből finanszírozott országos programra, évente ugyanis mintegy kétszáz diák hagyja abba tanulmányait nyolcadik osztálytól – magyarázta Görbe Péter főtanfelügyelő.
Mint rámutatott: a megyében a lemorzsolódó diákok egy része már az általános iskolában kimarad, de a probléma a ciklusváltások idején, főként nyolcadik és kilencedik osztály között a legaggasztóbb.
Az iskolát főként cigány gyermekek hagyják ott, de különösen veszélyeztetettek a szegény falusi családokban felnövő fiatalok is, akiket szüleik nem tudnak taníttatni, így az oktatás helyett juhászbojtárnak adják őket. Ugyanakkor megjelent egy harmadik réteg is, a külföldön dolgozó szülők gyermekei, akik között egyre nagyobb az iskolát abbahagyók aránya.
A jelenség visszaszorítása érdekében a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól húsz évre felvett 200 millió eurós hitelből indít hétéves projektet, amelynek nyomán a középiskolai és felsőoktatási rendszerben akadályoznák meg az iskolaelhagyást. Az erre vonatkozó törvénytervezetet múlt héten fogadta el a kabinet.
A program keretében ösztöndíjat biztosítanak, emellett a mentorálásban, tanácsadásban és pályaválasztásban is segítséget nyújtanak, ugyanakkor tréningek, tanórákon kívüli tevékenységek megszervezését, taneszközök vásárlását is finanszírozzák.
Széchely István
Krónika (Kolozsvár)

2015. június 29.

Elkezdődött az első megyecserés írásbeli érettségi
A román nyelv és irodalom vizsgával elkezdődött hétfő reggel az érettségi írásbelik sorozata. Király András államtitkár tájékoztatása szerint csak a déli órákban derül ki, miként bonyolítják le a „megyecserés” dolgozatjavítást. Mint ismert, az idei érettségin először vezetik be a dolgozatok „megyecserés” javítását. Vagyis a dolgozatokat nem az adott megyében, hanem egy másik megyében értékelik. Sorin Câmpeanu oktatási miniszter az intézkedést azzal indokolta, hogy így végképp eloszlatható a csalások gyanúja, ám az elképzelést keményen bírálták a székelyföldi pedagógusok és az RMDSZ is.
Azt még hétfő délelőtt sem lehetett tudni, hogy pontosan milyen módszerrel döntenek a „megyecserékről”, vagyis mi alapján dől el az, hogy például a Kolozs megyei dolgozatokat melyik megyében javítják. Az intézkedést előíró miniszteri rendelet értelmében ennek eldöntése az Országos Érettségiztető Bizottság hatáskörébe tartozik.
Még a miniszter se tudja
„Beszéltem Sorin Câmpeanu miniszterrel, és még maga sem ismerte azt a módszert, amely alapján az Országos Érettségiztető Bizottság dönt. Azt mondta, ez a testületre tartozik” – mondta hétfő reggel a maszol.ro-nak Király András oktatási államtitkár. Az a biztos – tette hozzá --, hogy magyarok lakta megyéből nem szállítanak dolgozatokat olyan megyébe, ahol nincsenek magyarul tudó javító tanárok.
„Felkészültünk a nagy kavarodásra” – jelentette ki hétfő délelőtt a maszol.ro-nak Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő. Tájékoztatása szerint csak koradélután tudják majd meg az Országos Érettségiztető bizottságtól, hogy melyik megye dolgozatát fogják javítani, illetve hova kell szállítaniuk a Hargita megyei dolgozatokat. „Az van, ami van. Mi mindenesetre készen állunk a dolgozatok elszállítására és fogadására. Végül is a diákok a fontosak” – mondta a főtanfelügyelő. Görbe Péter arra nem tudott válaszolni, hogy döntését az érettségiztető bizottság csak a megyei tanfelügyelőségekkel közli, vagy pedig a nyilvánossággal is megosztja.
Király tájékoztatása szerint azt tudni lehet, hogy a „megyecserék” eldöntésekor mennyiségi, minőségi és etnikai kritériumokat is figyelembe vesznek. „Akad például olyan megye, ahol ötezer érettségiző diák van. A dolgozatokat biztos nem szállítják olyan megyébe, ahol csak kétezer diák vizsgázik, hiszen a javítóközpontok száma nem változik” – magyarázta.
A minőségi kritérium azt jelenti, hogy az érettségin rendszeresen jól teljesítő megyék dolgozatait nem szállítják gyengén teljesítő megyékbe. „Nem akarok senkit megbántani, de például a bukaresti diákok dolgozatait biztos nem Ialomița megyében fogják javítani” – magyarázta Király.
Etnikai kritérium is lesz
Az oktatási államtitkár elmondta, az Országos Érettségiztető Bizottságnak átküldték az érettségik „etnikai térképét”. Tájékoztatása szerint a testület ezt is figyelembe veszi a „megyecserék” eldöntésekor. „Tehát a Kolozs vagy Bihar megyei diákok dolgozatait biztos nem Craiován fogják javítani” – szögezte le.
Király úgy tudja, a pontos módszerről hétfőn, a déli órákban dönt az érettségiztető bizottság. Az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy döntésüket nem hozzák nyilvánosságra. Vagyis a diákok legfennebb csak utólag tudhatják meg, hogy dolgozataikat melyik megyében javították.
Román nyelv és irodalomból országszerte közel 170 ezren írásbeliznek. A reál és a humán szakosok más-más tételt kaptak. A diákok három órán át írhatnak. Sorin Cîmpeanu az RTV hírtelevíziónak elmondta, a tételek a pragmatikusságon, alkalmazhatóságon, példákon alapulnak, olyan javítókulccsal, amely kizárja a szubjektív értelmezhetőséget.
Módosult a menetrend
A változtatások miatt módosul az idei érettségi menetrendje is. E szerint az eredményeket nem július 6-án, hanem 7-én függesztik ki. Ugyanaznap lehet benyújtani az óvásokat is. Az óvásokat július 8-9-én bírálják el, a végleges eredményeket pedig az eredetileg is rögzített dátumon, július 10-én függesztik ki.
"Le is hallgatják" a vizsgázókat
Idén a javítás módszerén kívül bevezettek egy másik újdonságot is: az érettségi központok több mint 60 százalékában olyan kamerákat szereltek fel, amely nemcsak képet, hanem hangot is rögzít.
A hangot is rögzítő készülékek beszerzése nem volt kötelező, csupán ajánlották az iskolák számára. "Én magam ajánlottam a felszerelésüket olyan helyeken, ahol ez technikailag és anyagilag is megoldható volt" - mondta Sorin Cîmpeanu.
A képet rögzítő kamerák felszerelése kötelező minden olyan iskolában, ahol érettségiztetés, dolgozatjavítás, tételsokszorosítás zajlik. Idén országszerte 520 központban érettségiznek a végzősök, ebből 146-ban javítanak.
Hogy sikerült a próbaérettségi?
A március 2-6. között lezajlott próbaérettségin a tizenkettedikesek közül idén többnek sikerült román nyelvből és irodalomból a próbavizsgája, mint tavaly. Idén a vizsgázók 61,36 százaléka ment át, tavaly ez a szám 52,80 százalék volt. A kisebbségek anyanyelvből szintén jobban teljesítettek: idén 75,49 százalékuk írt átmenő jegyet, tavaly csupán 67,78 százalékuk.
A szaknak megfelelő választható tantárgyból (matematika vagy történelem) már kevésbé ment jól a tizenkettedikeseknek, 52,49 százalékuk vette sikeresen az akadályokat (tavaly 42,51 százalék). A szabadon választható tantárgyból is javítottak a végzősök: 2015-ben 60,30, 2014-ben 53,92 százalék kapott átmenő jegyet.
A jelenleg is zajló érettségi szóbeli vizsgaeredményeit itt (román és magyar szóbeli eredmények) és itt (számítógépes ismeretek) böngészheti.
Oborocea Mónika
maszol.ro

2015. július 14.

Nyolcvanhárom felvételiző nem jutott be sehová
A felvételi jegyek és a továbbtanulási opciók alapján több mint ezernyolcszáz, nyolcadik osztályt végzett diákot soroltak be a Hargita megyei középiskolai osztályokba kedden, a számítógépes elosztáson. Több mint nyolcvanan nem jutottak helyhez.
Az oktatási tárca által az admitere.edu.ro weboldalon közzétett adatok szerint Hargita megyében 1842 diák kapott középiskolai helyet; 83 diákot nem osztottak be sehová. A Hargita Megyei Tanfelügyelőségen megtudtuk, a helyhez jutott diákok közül 101-en más megyéből iratkoztak be hargitai középiskolákba, azok között pedig, akik nem kaptak helyet, tízen más megyeiek.
A megyében összesen 272 hely maradt üresen a középiskolákban, leginkább a szakközépiskolákban, illetve a kisvárosi középiskolák elméleti osztályaiban. Az említett weboldalon az is megtekinthető, hogy melyik középiskolában milyen szakokon vannak még helyek. A felvételi további fordulóiban ezekre a megmaradt helyekre pályázhatnak a még sehová be nem jutott diákok.
Gondot okoz, hogy Székelyudvarhelyen például egyetlen középiskolában sem maradt hely, a be nem jutott diákok között pedig vannak székelyudvarhelyi és térségbeli általános iskolák végzősei is. Csíkszeredában sem maradt sok betöltetlen hely, magyar tannyelvű osztályban csak a Székely Károly Szakközépiskolában van elektromossági technikus osztályban 11 ilyen. Maradtak viszont üres helyek a környékbeli szakközépiskolákban, így Csíkdánfalván, Balánbányán, Csíkszentmártonban.
Az általános és a középiskolákban szerdán kell kifüggesszék, hogy a tanulók hová jutottak be. A felvételi naptár szerint sikeres felvételi esetén július 16–24. között be kell nyújtani a beiratkozási ügycsomókat abba a középiskolába, ahová bejutott a felvételiző. Amint Görbe Péter főtanfelügyelő közölte, ezt a szülő vagy felnőtt hozzátartozó kell megtegye, lehetőleg a gyermekkel együtt, hogy a diák is lássa az iskolát, ahol tanulmányait folytatja.
A felvételi második fordulója keretében szerdától július 20-áig tölthetik ki a beiratkozási lapjaikat azok a nyolcadikot végzett diákok, akik az első fordulóban nem vettek részt vagy sehová nem jutottak be. Ma kell beiratkozniuk ugyanakkor azoknak, akik sehová nem jutottak be és olyan iskolába pályáznak, ahol tehetség- vagy nyelvpróbát kell tenni. A második fordulóban a számítógépes elosztás július 23-án zajlik, és aznap, illetve másnap be is kell nyújtaniuk a résztvevőknek beiratkozási ügycsomóikat az iskolákba, ahová bejutottak. A pótvizsgára maradt diákok számára augusztusban lesz még egy elosztás a középiskolai helyekre.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

2015. július 20.

Udvarhelyen zajlik a BNYA műszaki szekciója
Kifejezetten derűs hangulatban kezdődött el a 23. Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) műszaki szekciója hétfőn Székelyudvarhelyen: a harmincórás képzésen a kommunikációs kompetenciák fejlesztéséhez szükséges technikákat sajátíthatják el a részt vevő pedagógusok.
Hétfőtől péntekig délelőtt és délután is zajlanak a szakmai előadások a BNYA műszaki szekciójának otthont adó Bányai János Szakközépiskolában: a kifejezetten a szakoktatásban részt vevő pedagógusoknak meghirdetett nyári képzés tavaly elmaradt, de örvendetes, hogy idén szépszámú, több mint harminc tanár vesz részt a rendezvényen, mondta el a megnyitón Görbe Péter főtanfelügyelő, aki abbéli reményét fejezte ki, hogy a képzést jövőre is sikerül majd megtartani.
Mint a Hargita Megyei Tanfelügyelőség vezetője a továbbiakban hozzátette: egyre nagyobb szükség van arra, hogy ne csak az elméleti líceumok diákjai, hanem a szakközépiskolát vagy szakiskolát végzett tanulók is helyesen, megfelelően ki tudják fejezni magukat – illetve a digitális eszközökkel támogatott kommunikációs csatornákat is megfelelően tudják fel- és kihasználni –, hisz ez sokszor elengedhetetlen a munkavállaláskor.
A szakmai kommunikációra való felkészítés helye, szerepe és módszerei a középfokú szakképzésben nevű tanfolyamon megyebeli és az ország más régióiból érkezett, szakmai tantárgyakat oktató pedagógusok vesznek részt, szám szerint harmincegyen. Olyan tanár is van a csoportban, aki immár huszadik éve részvevője a BNYA képzéseinek, árulta el nyitóbeszédében Csiszér Mária programszervező, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának munkatársa. A szakképzésen való részvételért egyébként tíz kreditpont jár a tanároknak, ennek feltétele, hogy a hét végére szakdolgozatot is készítenek az elsajátítottak alapján.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

2015. július 29.

Bukásra áll az oktatási rendszer
Ellehetetleníti az oktatást a minisztérium újabb leépítésekre vonatkozó rendelete, állítják a tanfelügyelőségek, a tanintézetek vezetői, akik szerint már így is minimumon működnek az oktatási intézmények.
Király András oktatási államtitkár a Krónikának elmondta, hogy az RMDSZ öszszeállított egy jelentést, és a szabadságolások után tárgyalnak majd Sorin Cîmpeanu miniszterrel, megpróbálva enyhíteni a megszorítások mértékét. „Az oktatási minisztérium keze is kötött, európai uniós normákra hivatkozva ezt a keretet irányozta elő a pénzügyminisztérium, a közpénzből élők számát folyamatosan csökkenteni próbálják” – tette hozzá a szakpolitikus. Elmondta, hogy az év elején két ízben is egyeztettek a főtanfelügyelőkkel, a tanfelügyelőségek főkönyvelőivel, majd közölték a sarokszámokat, például városon 14,5-nél kevesebb diákra nem számolhatnak pedagógusállást, 56 gyerek után jár nem didaktikai személyzet, például könyvtáros vagy könyvelő, és 120 diák után lehet takarítót alkalmazni.
A sarokszámok alapján a tanfelügyelőségek az elmúlt hetekben megkapták az átiratot, hogy hány állást kell megszüntetni, és szeptembertől már ez alapján kapják a csökkentett finanszírozást. „A megyék többsége nem fér bele ebbe az új költségvetésbe, Kovászna, Hargita, de több déli megye is különösen nehéz helyzetben van” – ecsetelte Király András. Hangsúlyozta, már rég racionalizálni kellett volna az oktatási hálózatot, ám ez sem egyszerű, mert sok iskolához történelmi múltja, a hagyományai miatt ragaszkodik az adott közösség, miközben a fenntarthatósága veszélybe került. „Amit lehet, azt meg kell menteni, de az összevonások is személyzetcsökkenést eredményeznek” – mondta az államtitkár. Hozzátette, bár a tanügyi törvény előírja, hogy az oktatási hálózat kialakításánál figyelembe kell venni a földrajzi, nyelvi elszigeteltséget, a finanszírozási képlet ezzel nem számol. Az államtitkár rámutatott: mivel az oktatás közügy, az önkormányzatoknak is ki kellene venniük a részüket az iskolák fenntartásából, de minden településen más a helyzet, így más-más megoldásra van szükség. Az azonban biztos, hogy az egymásra mutogatás nem segít, szögezte le Király András.
Nem vált be a fordított elv
Kovászna megyében a minisztérium által előirányzott létszámcsökkenést már az elmúlt tanévre sem sikerült teljesíteni, csak az elvárt karcsúsítás 60–70 százalékát tudták megvalósítani, mondta el lapunknak Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint megkapták a további leépítésekre vonatkozó átiratot, és több elemzést is végeztek, de újabb leépítéssel már nem tudnának dolgozni. „Szeptemberig újra számba veszszük, hogy hány gyerek iratkozik be az óvodákba, hány ötödik vagy kilencedik osztály nem alakul, és valószínű, hogy így néhány állás megszűnik, de semmiképpen nem annyi, amennyit a minisztérium »ránk sózott«” – mondta a főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, egyelőre nem közöl számokat, mert nem akar pánikot kelteni, és különben is abban bízik, hogy ezek szeptemberig megváltoznak, hiszen folyamatosan egyeztetnek a minisztériummal és a helyi önkormányzatokkal az ügyben.
Emlékeztetett, hogy amennyire lehetett, már az elmúlt években átszabták a rendszert, a tanügyi törvény pedig előírja, hogy az oktatást minden településen biztosítani kell. Falvakon már nem tudnak további leépítést eszközölni, hiszen jelenleg is negyed- és félállásban dolgozik a nem didaktikai személyzet. Ha pedig az elvárt létszámcsökkentést kizárólag városon hajtanák végre, kénytelenek lennének felére csökkenteni az itteni alkalmazottak számát, mutatott rá.
Kiss Imre a fejkvótarendszert okolta a kialakult helyzetért, rámutatva: a diáklétszám alapján nem lehet finanszírozni a rendszert, az osztályok száma szerint kellene kiszámolni a finanszírozást. „Egy osztályt akkor is ki kell takarítani, ha nem 28, hanem csak 12 gyerek tanul benne. Hiába kötik gyereklétszámhoz a takarítói állásokat” – mutatott rá a probléma lényegére a főtanfelügyelő. Úgy vélte, nem lehet minőségi oktatást szavatolni, ha a finanszírozás fordított elv alapján működik, vagyis előbb a keret adott, és abba be kell férni, nem pedig a feladat nagyságához mérik az összeget.
Bajban a napközik és a bentlakásos iskolák
Hargita megyében a szaktárca rendelete értelmében 161 állást kell szeptember elsejéig megszüntetni, és mivel a kisegítő személyzet száma magasabb az országos átlagnál, ezen a területen várható a csökkentés. Görbe Péter főtanfelügyelő elmondta, az elmúlt időszakban lezajlott elemzések és egyeztetések után a napokban elkezdték értesíteni a tanintézeteket, hogy szeptembertől melyik óvoda, iskola hány állással rendelkezhet, hány oktatói állás lehet, és mekkora lehet az oktatói és a nem oktatói tevékenységű kisegítő személyzet létszáma. Hozzáfűzte, a kereten belül a tanintézetek maguk döntenek, hogy melyik állásról tudnak lemondani. Az oktatói állásokhoz szeptemberig nem kell hozzányúlni, mondta a főtanfelügyelő. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy ha például egyes kilencedik osztályok nem telnek meg, tanévkezdés után az oktatói szférában is lesz leépítés. Görbe Péter szerint tervezik, hogy az önkormányzatokat is értesítik a kialakult helyzetről, hogy segíthessenek az óvodáknak, iskoláknak, hisz ezek inkább tartoznak az önkormányzathoz, a helyi közösséghez, mint a tanfelügyelőséghez, vélte.
A főtanfelügyelő szerint egyébként az oktatási rendszerben vannak olyan beosztások, amelyek esetében a munka nagysága nem igazolja az állások számát. Ugyanakkor van lehetőség egyes tevékenységek kiszervezésére is, például egy napközi esetében alig néhány banival kerülne többe kintről rendelni az ételt, mint amennyiből a saját konyha állítja elő, hozta fel példaként. Valóban nagy gondot a napközikben, egyes, bentlakással rendelkező szakközépiskolákban és néhány, több épülettel rendelkező iskolában okozna a leépítés, mutatott rá a főtanfelügyelő, aki szerint ezen tanintézetek számára megpróbálnak enyhítést kérni a tárcától.
Hargita megyében 93,5 diákra jut egy oktatói kisegítő személyzeti állás, az országos átlag pedig 125,1 diák. A nem oktatói kisegítő személyzet esetében 43,11 diákra jut egy állás, míg az országos átlag 59,1, sorolta a számokat a főtanfelügyelő, melyek azt mutatják, hogy a székelyföldi megyében összességében több állás van az oktatási rendszerben, mint máshol az országban. „Az elrendelt csökkentéssel sem érnénk el az országos átlagot, de közelebb kerülnénk hozzá” – tette hozzá Görbe Péter, aki szerint ahhoz, hogy szeptember elsejétől működhessen a bérezési rendszer, végre kell hajtaniuk a leépítést.
Sok kicsi sokra megy
Maros megyében jóval kisebb az „érvágás”, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes szerint a 2015– 2016-os tanévre 8616 állást hagyott jóvá számukra a minisztérium, 79-cel kevesebbet, mint tavaly. „Csökkent a gyereklétszám, és csökkent a jóváhagyott állások száma is” – mutatott rá, hozzátéve, hogy mindenkit megpróbálnak megmenteni, áthelyezni.
Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Maros megyei elnöke rámutatott: a színvonalas, minőségi oktatáshoz pénz szükségeltetik, és a hiány kezelésére nem a tantestület és a kisegítő személyzet csökkentése a megoldás. „Ez a 79 állás az egész megyére nézve nem óriási szám, ha viszont arra gondolunk, hogy minden évben van egy ilyen csökkentés, akkor az néhány éven belül jelentőssé nő, és sok helyen megérzik majd a tanintézetekben” – fogalmazott az oktatási szakember.
Bihar megyében nagyjából 300 munkahelyet kell beszüntetni tanévkezdésig, tájékoztatta lapunkat Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, aki szerint mindenhol százalékarányosan kell csökkenteni az állások számát. „Kisegítő személyzet terén már amúgy is rosszul áll Bihar megye, onnan nehéz lesz csökkenteni” – figyelmeztetett a szakember. Elmondta: mindenik iskola megkapta a felszólítást, hogy mennyivel kell csökkentenie a munkahelyek számát, a megoldásról nekik kell dönteni. „Van akinek ez sikerül, van akinek nem” – mondta Kéry.
Bíró Blanka, Pap Melinda, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

2015. augusztus 10.

Az örökség megtartása és felelős átadása az utódoknak
Ha három évvel ezelőtt bezárták volna a székelyfancsali iskolát, vasárnap nem tarthattak volna ott névadó ünnepséget. Udvarhelyszék egyik legkisebb, de talán legderűlátóbb faluja olyan monográfiát tudhat magáénak, amilyen nagy régióknak sincs.
A húszéves vékényi testvérkapcsolat köré szervezett kétnapos faluünnep egyik kiemelkedő pontja volt Oroszhegy község képviselő-testületének dísztanácsülése. Endrődi Tibor vékényi polgármester és a másik testvértelepülés, Bezedek korábbi polgármestere, Hoffman Antal könnyekig meghatódott a díszpolgáravató ceremónián. A Székelyfancsal érdekében kifejtett tevékenységükért kapott okmányt a szentmisére is magukkal vitték. Farcsali Árpád falufelelőstől megtudtuk: túl az évenkénti kölcsönös látogatásokon a két testvérközösség folyamatosan segíti a templomot, az iskolát és a közbirtokosságot. A fancsaliak pedig egy-egy nagy székely kaput állítottak Vékényben és Bezedeken. A falunapokon idén is részt vettek kárpátaljai testvértelepülésük, Asztély képviselői.
A szentmise végén áldást kértek a templom építőinek és támogatóinak fekete márványba vésett, leleplezett emléktáblájára. Az életképes, jól működő tanintézet udvarán Kovács Sándor helyi tanító mondott köszönetet a község tanácsának: három évvel ezelőtt anyagi alapok előteremtésével megmentették a bezárásra ítélt iskolát.
Kovács Árpád művészettörténész őszinte elismeréssel méltatta Mihály Tibornak a faluról írt vaskos történelmi munkáját, amely a találkozóra jelent meg. A 343 oldalas monográfia huszonhárom fejezetben taglalja a település múltját: a föld-, iskola-, templomügyektől a székely nemességen át a Nyúlád-havasi pereskedésekig. Szó esik benne viharos időkről, háborús dúlásokról, járványokról is, valamint napjaink soha nem tapasztalt fejlődéséről.
A 16. században élt Fancsali Balázs családjától származik a falu. A sok levéltári munka nyomán elkészült családfák leghosszabika közel hatméteres, de van olyan család is, amelynek terebélyes múltmutatóját a kezelhetőség miatt két részre kellett osztani. A közel kétszáz esztendővel ezelőtt élt egyháztörténész, okiratmentő, tanár, genealogus, igazgató és lelki vezető életútjának bemutatását követően megtudtuk: Fancsali Dániel „csak halála után kívánt tündökölni”. A kétnapos faluünnep óta immár nevét viseli a helyi iskola.
Bálint Elemér Imre polgármester örömének adott hangot, hogy a Kárpát-medence minden részéből jelen vannak. Az ünnep számára lelkünk tisztába tételét is jelenti. Görbe Péter főtanfelügyelő „sok szép gyermeket” látott a templomban, és felújított iskolát a központban, amely egyházi ember nevét veszi fel. Hiszi: „a tanító az iskola kulcsa”. Kívánva: legyen mindig gyermekáldás Fancsalban, üljenek be sokan – mint az elmúlt évszázadok során – az iskolapadba.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro

2015. augusztus 14.

Tárgyalni fognak a leépítésekről Hargita megyében
Tárgyalóasztalhoz ül Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő hétfőn délelőtt azokkal a napközi- és iskolaigazgatókkal, akik múlt héten közös beadványt fogalmaztak meg az oktatási rendszerben végrehajtandó leépítések módját és mértékét kifogásolva.
A megbeszélést a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Kollégiumban tartják meg, ide várják a megye különböző részeiből azt a huszonegy igazgatót és aligazgatót, akik a főtanfelügyelőnek címzett levelet aláírták. Többnyire napközik és középiskolák igazgatói vagy aligazgatói látták el kézjegyükkel azt a beadványt, melyben az őszig elvégzendő leépítésekkel kapcsolatos panaszaikat sorolják fel, egyebek között nehezményezve azt is, hogy az elbocsátások, valamint az ezekből adódó esetleges következmények felelősségét a megyei tanfelügyelőség áthárítaná a tanintézetek vezetőségére azáltal, hogy velük jelölteti ki a megszüntetendő állásokat.
Az igazgatók szerint ugyanakkor nem volna szabad egységesen ugyanazokat a sarokszámokat alkalmazni az oktatói kisegítő és a nem oktatói kisegítő állások számának meghatározásánál a különböző komplexitású oktatási egységekben, ugyanakkor egyéni elbírálást szeretnének a leépítések mértékének meghatározásakor, valamint egy sürgősen létrehozandó bizottságot, amely végiglátogatja a tanintézeteket, és az ott tapasztaltak alapján határozza meg a lehetséges állások számát. Görbe Péter most azt mondta, a megbeszélés alapján dönti majd el, hogy szükséges-e a bizottság létrehozása.
A 125 Hargita megyei oktatási egység közül 89-et érint valamilyen mértékben a végrehajtandó megszorító intézkedés, iskolánként 0,25-től mintegy 20-ig terjed a megszüntetendő állások száma, megyei szinten ez összesen 161 oktatói kisegítő, valamint nem oktatói kisegítő személyzeti állást jelent. A tanfelügyelőség csütörtökön küldött felhívást a megyében működő napközikbe és iskolákba arról, hogy hétfőig várják az igazgatóktól a meghatározott mértékű leépítések részleteire vonatkozó tételes kimutatásokat.
Széchely István
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék