udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 26 találat lapozás: 1-26

Névmutató: Gagyi-Balla István

1991. március 15.

A Romániai Magyar Szó febr. 20-i számában Gagyi-Balla István írásában /A belső pályán túl- gondolatok az RMDSZ külkapcsolatairól/ szorgalmazta, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Magyarok Világszövetségéhez. Az RMDSZ külkapcsolataiban megfigyelhető egyfajta megosztottság, írta Ábrám Zoltán. Az RMDSZ választóinak nagyobb hányada a kereszténydemokráciához közel álló konzervatív eszmerendszerhez kötődik, állapította meg Szőcs Géza, míg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ tagságának többsége liberális kötődésű. Szőcs Géza nyilatkozta, hogy az RMDSZ mint párt az EDU-ban /Európai Demokratikus Unió/ megfigyelői státust kér, a MISZSZ pedig az Európai Liberális Unióban. A MISZSZ idén jan. 30-án együttműködési megállapodást írt alá a Magyarok Világszövetségével. /Ábrám Zoltán: A MISZSZ már elindult? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

1992. október 23.

Gagyi-Balla István az 1956-os magyarországi forradalom romániai hatását vizsgálja, egyszemélyes kutatásnak tartva munkáját. Ennek a kutatásnak intézményes formát kell találni. Folytatni kell az emlékezések publikálását, gondoskodni kell a hazai 56-osok pontos névsorának közzétételéről. Néhány 1956-os magyarországi összefoglalót le kellene fordítani románra, hogy a román olvasótábor is tudomást szerezzen a történtekről. /Gagyi-Balla István: Nemzeti történetünk jobb megismeréséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1995. július 31.

Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

1995. október 26.

Gagyi-Balla István kolozsvári nyugdíjas történelemtanár az 1956-os magyar forradalom romániai hatását kutatja évek óta. Kutatómunkájának egyes részleteit közölte a Magyar Fórum. S. L. gyergyószentmiklósi lakos a forradalom idején Magyarországon volt, rokoni látogatáson. A Fehér Könyvben megjelent a fényképe. A fénykép alapján tíz évre ítélték az "ellenforradalomban részvétel" miatt. - Szoboszlay Aladár aradi plébános illegális szervezetet hozott létre Keresztény Munkáspárt néven, Székelyföldön is voltak tagjai. Ebben az ügyben többszáz embert tartóztattak le, majd kb. 200 főt állítottak bíróság elé, fegyveres szervezkedés vádjával. A fegyveres jelző onnan származott, hogy volt köztük román katonatiszt is. A Szoboszlay-ügyben 57 személyt ítéltek el, köztük tíz főt halálra. A halálos ítéleteket 1958 szeptemberében Aradon hajtották végre. - Dobay István kolozsvári jogász elaborátumot készített az erdélyi kérdés megoldásáról, melyet az ENSZ-hez kívánt eljuttatni. Végül kilenc vádlottat ítéltek el, közülük ötre az ügyész halált követelt. - Brassóban alakult meg az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesülete /EMISZ/, Orbán László társaival gyűjtötte az erdélyi magyarok panaszait, hogy azokat eljuttassa az ENSZ-hez. Ügyükben 77 főt állítottak bíróság elé. - A csíkszeredai líceum több tanárát és diákját /11 személyt/ tiltott iratok terjesztésével állították bíróság elé. -A galócásiak bűnperében 12 huszonéves fiatalt ítéltek el 5-től 12 évig terjedő börtönre. - Gyulakután hét vádlottat ítéltek 7 és 20 év közötti kényszermunkára. - Nagyváradon a forradalom hatására diákok megalapították a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét. Összeesküvés vádjával két tanárt 18 évi, három diákot 25 évi kényszermunkára ítéltek. Szászrégeni diákok ügyét fegyveres szervezkedésnek minősítették és 1960-ban a 24 vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. A szilágysomlyóiak ügyében öt főt ítéltek el. - A Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak és tanárainak a pere ismert, több beszámoló jelent meg róla, azonban a teljes feltárás még mindig nem történt meg. /Magyar Fórum (Budapest), okt. 26./

1996. január 11.

A napi sajtóban közéletünk gyakran találkozunk a megfogalmazással: ennek vagy annak a témának a tisztázása a történészekre tartozik, írta Gagyi-Balla István. A '44-es õszi fordulat után az önszervezõdés - akkor - legfontosabb formája a Magyar Népi Szövetség volt. "Története a mi megmaradásunk, vegetálásunk, reményeink szétfoszlásának a története." Az új helyzetben a múlttal való szembenézés elkerülhetetlen. Az elmúlt 50 esztendõ történetileg feldolgozatlan. Gagyi-Balla Istvánt többen figyelmeztették: a tényfeltáró írások érzékenységet érinthetnek. Ez az érvelés elfogadhatatlan. Az 1945-1989 közötti korszak nem hasonlítható össze egyetlen más korszakkal sem, és sok jel arra mutat, hogy a kor értékes történeti forrásait abban érdekelt kezek el fogják pusztítani. Ezért szükséges, hogy a kor még élõ tanúi rögzítsék emlékeiket. A történészgárda nem vállalkozik e korszak vizsgálatára. A még fellelhetõ források (emlékek, iratok, levelek) összegyûjtése azonban halaszthatatlan történészi feladat marad. /Gagyi-Balla István: A tárgyilagos történetírásról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

1996. szeptember 21.

Magyar-magyar meg nem támadási egyezményt kell kötni, javasolta Kádár Béla a Szárszó'96 konferencia Budapesten rendezett tanácskozása /szept. 20-23./ második napján. A tanácskozást a Szárszói Baráti Kör, a Püski Kiadó és a Magyar Szellemi Védegylet kezdeményezte. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a zsúfolásig megtelt teremben a nemzeti minimum kidolgozását sürgette. Rámutatott: a legfontosabb a nemzeti belső bizalom, a türelem és az összefogás. Válságban tartanak bennünket, mondta, ezt a válságot nem kezelni kell, ahogy a Horn-kormány teszi, hanem meg kell szüntetni. "Az ellenzék összefog, ha itt lesz az ideje, mert nem engedheti, hogy olyan nemzeti kisebbség telepedjen rá a nemzet egészére, mely a jövőnket kockáztatja" - mondta Giczy György, a KDNP elnöke. Duray Miklós, az Együttélés elnöke megállapította, hogy a mai magyarországi politika a határon túli magyarság közéletét is gyengíti. Bíró Zoltán a rendszerváltás sajátos kudarcáért a neoliberalizmus világszellemét és Nyugatnak fölajánlkozó politikusokat tette felelőssé. Tabajdi Csaba politikai államtitkár levélben értesített a konferencia résztvevőit, hogy nem kíván fölszólalni. /Új Magyarország, Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, szept. 23./ Az egyik erdélyi résztvevő, Gagyi-Balla István beszámolt arról, hogy a Szárszó'96 találkozón mintegy tizenöt előadás hangzott el. Az előadók többnyire erős kritikával illették a jelenlegi magyar vezetést, amilyen képtelen a társadalmat nyomasztó kérdések megoldására. A megjelent erdélyi részvevői /Gazda József, Fülöp G. Dénes, Bodó Barna, Borbély Imre/ a romániai magyarság gondjait elemezték. /Gagyi-Barna István: Szárszó'96. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1997. február 10.

A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat alkalmából anyaországi kulturális és közéleti személyiségek látogattak Marosvásárhelyre, az Erdélyi Szövetség felkérésére. A házigazda, Tófalvi Zoltán bemutatta a meghívottakat: Székelyhídi Ágoston író, történész, az Erdélyi Szövetség elnöke, Bokor Sándor, a Kárpátok Alapítvány elnöke, Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Dobos Krisztina MDF-es képviselő és Töttösy Istvánné dr. főiskolai tanár. Átadták a Magyarok Világszövetsége 56-os Bizottságának emlékplakettjét a szilágysomlyói Szabó Zakariásnak é a csíkszeredai Orbán Péternek. Bemutatták a közönségnek a Székelyhídi Ágoston szerkesztésében megjelent Magyar 56 című kétkötetes monográfiával. A könyv erdélyi társszerzői Tófalvi Zoltán és Gagyi Balla István. A jelenlevők megismerhették még Kósa Csaba Alhattál-e, kisfiam? című könyvét, melyben a szerző a 16 éves Mansfeld Péter tragédiáját örökítette meg, továbbá Fónay Jenő Kálvária 1956 című kötetét. /Adamovits Sándor: "Isten házába menekül a szép szó". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1997. október 22.

Gagyi Balla István régóta foglalkozik az ötvenes évek megtorlásaival. Jelenlegi munkája a Bolyai Egyetem 1956-os történetét foglalja össze. Az oral history módszerét alkalmazta. Az anyaggyűjtés nehézségeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy többen elmondták ugyan visszaemlékezésüket, de azt nem kívánják a nyilvánosság elé vinni. Sokan nem kívánják emlékeiket leírni. A magyar forradalom hatásaként Kolozsváron 1957-ben elítélt három, akkor a Bolyain tanító tanár és négy hallgató nem írta meg visszaemlékezését. Vannak viszont az erre az időre visszatekintő írások, könyvek, amelyeknek szerzői a hajdani nómenklatúrához tartoztak, s akik írásaikban az akkori eseményeket manipulálják. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

1997. október 23.

A forradalom negyvenéves évfordulójára, 1996-ban jelent meg a Magyar '56 című tanulmány-gyűjtemény második Megtorlás, ellenállás, emigráció Magyarországon, a Kárpát-medencében, Nyugaton alcímet viselő kötete a Magyarok Világszövetsége 1956-os Bizottságának kiadásában, Székelyföldi Ágoston szerkesztésében. A kötetben az erdélyi megtorlásokat Tófalvi Zoltán és Gagyi Balla István foglalta össze. Az utóbbi tanulmányából a sepsiszentgyörgyi ellenállókra vonatkozó részt közölte a Háromszék. Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégium néhány diákja - fellelkesülve a forradalom eszméin - elhatározta, hogy szervezetet alakít, ez lett a SZIT, a Székely Ifjak Társasága. Titoktartási szerződést kötöttek és mindegyikük elmondta az ünnepélyes esküt, ebben szerepelt, hogy mindent megtesznek az erdélyi magyarság fennmaradásáért és Magyarországhoz csatolásáért. 1957. március 15-én titokban megkoszorúzták az 1848-as emlékművet. Ennek nagy hatása volt. A rendőrség nem jött rá arra, hogy kik voltak a koszorúzók. A következő évben meg akarták ismételni a koszorúzást, akkor viszont elkapták őket. 1958-ban volt a tárgyalás a katonai törvényszéken, Macskási Pál volt a bíró. Kilenc diákot ítéltek el, a kiskorú vádlottakat sok évre ítélték, az elsőrendűt, Szalai Andrást 18 évre, a másodrendűt, Szabó Lajost 15 évre, a többi is súlyos börtönbüntetést kapott. A vádirat szerint: "A banda tagjai soviniszta elvakultságukban nem átallották 1957. március 15-én titokban koszorút elhelyezni a '48-as emlékmű talapzatára, de az '56-os magyar ellenforradalmárok emlékére." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

1998. október 17.

Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ és a Heltai Alapítvány okt. 23-án emlékező ünnepséget szervez Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén. Az esten Tamás Lajos Piros a vér a pesti utcán, Páskándi Géza Betyárrigmus 58-ban és Puskás Attila Október 23. című versek hangzanak el, majd Gagyi Balla István tart előadást. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

1998. október 23.

Megalakulásának 139. esztendejében, 65 évvel az első Sepsiszentgyörgyön tartott vándorgyűlése után az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszatért Háromszékre: okt. 23-án a városban tartotta az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya éves vándorgyűlését. A tudományos ülésszak címe: Örökös válaszúton - 1956. Kónya Ádám a Cimbora-olvasó Maléter Pál és Benedek Elek kapcsolatáról, Gagyi Balla István pedig /felolvasták/ 1956 Sepsiszentgyörgyön, a Székely Ifjak Társasága történetének tükrében címmel tartott előadást. Benkő Levente bemutatta Volt egyszer egy 56 című, a Háromszék Lap- és Könyvkiadó gondozásában /H-Press Kiadó/ megjelent könyvét. Ezután két szakosztályban folyt tovább a vándorgyűlés, amelyen az 1848-as szabadságharcra emlékeztek. A Kor és forrás témakör előadásai dr. Egyed Ákos történész, a Hősök és emlékeké dr. Csetri Elek irányításával hangzottak el. A részvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt gróf Mikó Imre dokumentációs emlékkiállítást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24., az előadások felsorolása: okt. 22./ Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című könyvéből vett részlettel emlékezett a forrdalomra a brassói hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./

1999. október 21.

Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány október 23-án a forradalomra emlékezõ ünnepséget szervez Kolozsváron. Az ünnepségen Pillich László megnyitója után 56-os elítéltek visszaemlékezései következnek. Bevezetõt mond Gagyi Balla István, emlékeikrõl beszélnek Péter Mihály és Papp Géza. /'956 az erdélyi emlékezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1999. október 25.

Október 23-án az 1956-os forradalomra emlékeztek Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén. Az ünnepséget az Erdélyi -56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezte. Gagyi Balla István történész az elítélt erdélyi 56-os kortanúkat köszöntötte: Kacsó Tibort, a Baráti Társaság elnökét, Fülöp Sándor tanárt, Dobai Istvánt, Papp Géza nyugalmazott katonatisztet és Péter Miklós lelkészt. /Szőcs Andrea Enikő: 1956-ra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

1999. október folyamán

A Történelmi Magazin új száma megkezdte a magyar történelem vázlatos ismertetését, hogy segítse a tanulókat és a tanárokat. Az 1848-as szabadságharc is szerepel a folyóiratban. Ugyancsak itt olvasható Gagyi Balla István felhívása: össze kell gyűjteni az 1956-os forradalom miatt meghurcolt erdélyi magyarok emlékezéseit. /Történelmi Magazin (Sepsiszentgyörgy), okt./

2000. május 9.

Gagyi Balla István évek óta gyűjti az 1956 utáni erdélyi megtorlás adatait. Farkas Magda Az igazság árnyalatai /Szabadság, márc. 4./ címen tiltakozott az egyik írása miatt, melyben az 1958 október végi, a Bolyai Egyetemen történt úgynevezett "füttyös" gyűlésről beszámolt. A gyűlésen Vastagh nevű diákot megkérdezte valaki (Gagyi Balla István szerint Farkas Zoltán): ha '56 őszén Pesten lett volna és a kezében fegyver, hova lőtt volna? Vastagh L. válasza - se jobbra, se balra, hanem főbe lőtte volna magát - spontán füttykoncertet idézett elő. Ezért a részvevők közül egynéhánynak drága árat kellett fizetnie. Farkas Magda azt állította, hogy nem Farkas Zoltán volt a kérdező, de nem írta meg, hogy akkor kicsoda volt az. Nehéz az emlékezés, mert írott dokumentumok nem állnak rendelkezésre. Gagyi Balla István összegyűjtötte a "füttyös" gyűlés 9 vagy 10 részvevőjének a visszaemlékezését. Abban az időben a tisztogatás "hóhérmunkáját" az akkor ifjú marxista titánokra bízták. Persze, 42 év után hajlamosak megmagyarázni a történteket. Az áldozatok oldaláról nézve ez sohasem lesz elfogadható érv! "Fórum hiányában nékem mondták el meghurcolásuk történetét. Meglehet, itt-ott tévedtek személyek megnevezésénél, de az áldozatok felől nézve teljesen közömbös, hogy stupid kérdéseket ki tett fel." - állapította meg Gagyi Balla István. Hozzátette, hogy amit leírt, azt sok-sok visszaemlékezésből rekonstruálta. Az '56 utáni időkről 25-en nyilatkoztak: 14 oktató, 11 hallgató. A 14 oktatóból 8-an marxizmust vagy azzal rokon tárgyat tanítottak, 6 oktató nem adta beleegyezését emlékeinek a részleges közléséhez sem. /Gagyi Balla István: "Füttyös" gyűlés - 1958. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2000. június 19.

Megjelent Balogh Edgár utolsó könyve, számadása /Számadásom, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/. Cselekedeteinek gyakori ellentmondásossága mutatta, hogy sokszor nehéz volt döntenie, "saját - kétségtelenül jó szándékú - eszméit avagy a pártfegyelem diktálta parancsokat helyezze előtérbe." - állapította meg Gagyi Balla István. Emlékezését az 1956-os évtől kezdte. - B. E. nem írt az 1956 utáni hazai megtorló intézkedésekről, Dávid Gyulán kívül senkit sem említett. "Örömmel konstatálja viszont a pártnak a nemzeti kérdésben tett jószolgálati engedményeit, mint pl. a NYIRK, a Korunk, az Ifjúmunkás című kiadványok megjelenését." - ismertette az emlékiratot Gagyi Balla István. Az induló Korunk főszerkesztőjének Gáll Ernőt, főszerkesztő-helyettesévé B. E.-t nevezték ki. B. E. szerint Gáll Ernőre a választás a "szabadelvűségére" való tekintettel esett, rá pedig azért, mert legalább illegalista, meggyőződéses kommunista, "narodnyik", "nacionalista". - Ez kevéssé hihető, hiszen 1956 végén tombolt a nacionalizmus elleni harc. A Korunk új évfolyamában megjelent írások is rácáfolnak a B.E.-féle beállításra, például az Erdélyi válasz Bécsbe című írásában kifejtette, hogy a szocialista Romániánál számukra jobb hely el sem képzelhető. Mindezt le kell írni, nem azért, hogy "...aki akkoriban kivonult és a páholyból nézte a gladiátorjátékot, most jön és belerúg a döglött oroszlánba" - ahogyan értelmezte valaki nemrégen egy TV-műsorban, hanem azért, mert ezek a magyarázatok az igazságnak csak egyik oldalát mutatják be. - Az előszót író Kántor Lajos szerint "...hogy történelmi személyiség szól e lapokon, nemigen lehet kétségbe vonni". "Nos, történelmi személyiségtől elvárható lett volna, hogy századunk legnagyobb forradalmának erdélyi visszhangjairól sokkal átfogóbb képet adjon." - tette hozzá Gagyi Balla István. /Gagyi Balla István: Balogh Edgár számadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2000. október 24.

Okt. 23-án Kolozsvárott a Heltai Gáspár Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság és a VET szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Gyula, az egykori kolozsvári '56-os események aktív részvevője beszédében kiemelte: "Akkoriban csak egyet tudtunk, éspedig azt, hogy mit nem akarunk; a magyarság arra, hogy mit akar, csak mostanság kezd rájönni. Ahhoz hogy '56 üzenete valósággá váljék, a mai magyar társadalomban mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját úgy, ahogy egykoron az utcára vonult öregek és fiatalok is megtalálták". Ezután bemutatták Gagyi Balla István CD-romját. /Nánó Csaba: Az 1956-os forradalomra emlékeztek Kolozsváron. Mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Gagyi Balla István történész '56 Erdélyben című CD-je adatokat, interjúkat tartalmazó 40 órás hanganyag. Gagyi Balla István történész elmondta: érezte, hogy azt, ami 1956-ban, illetve utána történt, valamilyen módon rögzíteni kellene, ezért tíz évig gyűjtötte az anyagot. A CD-romon levő anyag bármikor kinyomtatható. Pénz kellene hozzá, hogy könyvalakban is megjelenjen. A gyűjtőmunkát folytatni kell, hiszen elég sokan vannak még olyanok, akik egyetlen szót sem mondhattak el az életükről. /Nánó Csaba: Az '56-os forradalom Erdélyben CD-én 26 elítélt visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2001. augusztus 21.

Aug. 19-én elhunyt Gagyi-Balla István kolozsvári tanár, kutató, az "56 Erdélyben" c. CD szerzője. Az 1956-os erdélyi események, a következmények és a megtorlások résztvevőinek-áldozatainak sorsát, életpályáját gondosan rögzítő történelemtanár 69 évet élt. Temetése aug. 22-én 10 órakor lesz a Házsongárdban. /A VET Sajtószolgálata, aug. 21./Gagyi-Balla István /Kolozsvár, 1932. aug. 3. - Kolozsvár, 2001. aug. 19./

2001. szeptember 7.

Augusztus 23-án elhunyt egy kolozsvári nyugdíjas történelemtanár, Gagyi Balla István. 1989 után - néhány társával a romániai magyar történészek közül - elkezdte az 1956 körüli éveknek kutatását. A szereplők, a szenvedő alanyok elbeszéléseit rögzítette, mert tudta, ha ezt most nem teszi, ez a jövő számára mindinkább elvész. Óriási anyagot gyűjtött össze, ennek egy része Magyarországon könyv formájában meg is jelent. Gagyi Balla Istvánt mindezért megfenyegették személyesen, telefonon, levélben, névvel vagy anélkül. Azt tervezte, hogy ha 1956 történetét befejezi, lejegyzi a még szörnyűbb sztálini idők megkínzottainak, tanúinak vallomását is. A sors azonban másképp rendelte. Vajon lesz-e, aki folytatja a munkáját? /Nagy László: Egy rang nélküli és mégis történész halálára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2001. október 25.

Okt. 23-án tartott emlékező ünnepséget Kolozsváron a Heltai Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága. A rendezvényt Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke nyitotta meg. Dr. Péter Miklós mondta el Gagyi Balla Istvánról szóló emlékbeszédét, aki ezeknek az 56-os emlékező ünnepségeknek a szülőatyja és fő szervezője volt, és aki néhány hete eltávozott az élők sorából. Gagyi Balla István az 1956-os forradalom utáni erdélyi megtorlások történetét kutatta. Lipcsey Ildikó budapesti történész tartott előadást az 1956-os magyar forradalomról. A történész nem a forradalom eseménytörténetét foglalta össze, inkább a hozzá vezető utat elemezve, politikai és társadalmi szempontból, mindazokat az okokat, amelyek kiváltották a népfelkelést. Lipcsey Ildikó szerint Nagy Imre kivégzését leginkább Kádár János szorgalmazta, a Szovjetunió csak áldását adta rá. /Köllő Katalin: 45 éves a magyar forradalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék