udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Gajdó Tamás

2003. november 24.

Nov. 22-én A rendezés művészete című színháztudományi konferenciának adott otthont a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem. Román és magyar nyelven folytak az előadások, melyek a színháztudomány majd minden területét lefedték. A magyar nyelvű előadásokon a rendezésről neves előadók beszéltek: dr. Gajdó Tamás, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tagozatvezető tanára, Egyed Emese (Babes- Bolyai Tudományegyetem) a XIX, dr. Ungvári Zrínyi Ildikó (MSZE) , János-Szatmári Szabolcs (Partiumi Keresztény Egyetem), Tar Gabriella (doktorandus, BBTE), dr. Farkas Ibolya (MSZE), Ilyés István (doktorandus, BBTE), Balási András (MSZE), Bartha Katalin (doktorandus, BBTE) a korai Makrancos hölgy-előadásokkal foglalkozott, míg Gyéresi Júlia (MSZE), Killár Katalin (MSZE), Papp Éva (MSZE), Selyem Ildikó (MSZE) és dr. Béres András (MSZE). Könyvbemutatóra is sor került: dr. Béres András Kincses Elemér Csatorna című drámakötetét, dr. Lázok János és dr. Cristian Stamatoiu a Symbolon című folyóirat 2003/1-es számát ismertette. /Nagy Botond: Tudományos ülésszak a rendezés művészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2010. december 20.

A színház tükröt tart
A száz éve született Tompa Miklósra emlékeztek Marosvásárhelyen
Tompa Miklósra, a színházalapítóra, rendezőre, tanárra, egykori kollégára emlékeztek születésének századik évfordulóján Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Művészeti Egyetem közös rendezvényének résztvevői. A hétvégi rendezvénysorozat délelőtt a színház előcsarnokában egy képzőművészeti kiállítás megnyitójával kezdődött. A Színházi arcképcsarnok című tárlaton a színház történelmi és mai személyiségeiről készült festményeket, rajzokat, szobrokat bemutattak be. Megnyitó beszédében Nagy Miklós Kund elmondta: „a társadalom színház nélkül olyan, mint a fürdőszoba tükör nélkül, legőszintébbek akkor vagyunk, amikor a tükör előtt állunk”. Ezután a Székely Színház előadásait archív hang- és képanyagok elevenítették fel.
Ezt követően kerekasztal-beszélgetést tartottak az ünnepelt Tompa Miklósról és munkatársairól: a Székely Színház neves színészeiről, rendezőiről. Az eszmecserét Nánay István magyarországi színházkritikus, egyetemi oktató vezette, közreműködött Gajdó Tamás, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, aki egy Kovács Györgyről szóló összeállítást is bemutatott. Tompa Miklósról egykori munkatársai közül Szabó Duci, Szentgyörgyi-díjas színművész, Elekes Emma, Debreczeni Gabi és Fodor Zeno, valamint tanítványai emlékeztek meg. Az első nap programját a közkedvelt Hasek-darab, a Svejk Spiró György-féle átiratának előadása, a Tompa Miklós Társulat és a Művészeti Egyetem közös produkciója zárta.
Szombaton a Művészeti Egyetemen színháztudományi konferenciát tartottak A színház 1989 előtt és után címmel, majd Tompa Miklós-emléktáblát avattak az egyetem emlékfalán. A kiemelkedő színházi személyiség munkásságát Gáspárik Attila rektor, Fodor Zeno teatrológus és Zalányi Gyula színművész, egyetemi tanár méltatta. Nemes Levente, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze elszavalta Tompa László Lófürösztés című versét.
A Makkai István szobrász által tervezett és Balogh József öntőmester segítségével kivitelezett plakettet Tompa Gábor rendező, Tompa Miklós fia és Oana Leahu, az egyetem dékánja leplezte le. Ugyancsak szombaton délelőtt helyezték el a kegyelet koszorúit Tompa Miklós és a 85 éve született Harag György sírján, valamint a marosvásárhelyi katolikus és református temető közös kegyhelyein, a Székely Színház „égi társulata” tagjainak emlékére. A centenáriumi program keretében került műsorra Hatházi András A világrengetők című darabjának felolvasó-színházi előadása, a Tompa Miklós Társulat művészeinek közreműködésével.
Az érdeklődők részleteket tekinthettek meg Szabó Lajos Hűség (rendező: Tompa Miklós), Barta Lajos Szerelem (rendező: Harag György) és Sütő András Vidám sirató egy bolyongó porszemért (rendező: Harag György és Hunyadi András) című darabjának egykori előadásából.
Este a Nemzeti Színház nagytermében a Kolozsvári Állami Magyar Színház Csehov Három nővérét adta elő, Tompa Gábor rendezésében.
Antal Erika, Új Magyar Szó (Bukarest)

2015. július 24.

Színházi sátor Tusványoson
Immár ötödik éve van jelen a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban a Magyar Teátrum színházi sátor. Szabó Lászlóval, a Magyar Teátrumi Társaság titkárával (portrénkon) az újdonságokról beszélgettünk.
– Milyen programokkal készültek az idén Tusványosra?
– Több programot próbálunk megvalósítani. Az egyik természetesen a színházi előadás: színházi produkciók rövidített változatát lehet megtekinteni. Újdonság, hogy a programkínálatunkban filmvetítés is szerepel. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója az egyik vendégünk, az ő viszonylag friss filmjét, A szarvassá változott fiút is szerettük volna bemutatni. Szintén újdonság, hogy jelen vannak a cirkuszművészek. Beszélgetések is zajlanak a sátrunkban vendégeinkkel a színházról és általában a kultúráról.
– Milyen programpontokat emelne ki a felhozatalból?
– Vidnyánszky Attila a húzónevünk. Nem volt még Tusványoson soha, és örülünk, hogy idén el tudtuk ide csábítani. Filmjével közönségtalálkozón, beszélgetésen is részt vesz Tusványoson. A szolnoki Szigligeti Színház és a Békéscsabai Jókai Színház egy-egy produkciójából látható egy-egy szűkített változat. És itt van a Talamba együttes, a gödöllői művészetek házának saját zenekara. Izgalmas dolgot művel a négy főből álló ütőscsapat egészen extrém hangszerekkel és hangzásvilággal. Hárman házigazdáskodunk a Magyar Teátrum sátorban: Fekete Péter, aki eddig a békéscsabai Jókai-színház vezetője volt, most pedig a cirkusz ügyvezetője, Németh Kristóf, a Játékszín igazgatója és jómagam. És itt lesz Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese és Rázsi Botond, Eger alpolgármestere, ők beszélnek majd, hogy egy város arculatát miként határozhatja meg a kultúra, hogyan lehet összekötni a város népszerűsítését a kultúra népszerűsítésével. Beszélgetünk az internet és a kultúra kapcsolatáról is, arról, hogy megöli az internet a kultúrát, vagy éppen segíti.
– Teátristák – „nagy játékosok” címmel a magyar színházművészet jelentős alakjairól készült kiállítást is megtekinthetnek a betérők.
– A kiállítást Gajdó Tamás, Tordai Hajnal és Juhász Tibor hozta létre, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg. Itt nem tudunk megfelelő kiállítási körülményeket teremteni, ami akár illene is a dologhoz, ez fesztiválkörnyezet, így a tárlat inkább a hangulat kiteljesítését szolgálja. Azért örültünk a kiállításnak, mert a sátorral az a célunk, hogy megmutassuk: nem lehet eleget tenni a kulturális tradíciók megtartásáért. Úgy gondoljuk, hogy még egy ilyen környezetben is, mint ez a fesztivál – ahol jelen van a popzene, a buli – kell lennie szigetnek, ami a kultúráról és a kulturális elemek megtartásáról szól.
– Esténként bulikat és különböző vetélkedőket is tartanak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sok „nem színházi ember” vesz részt ezeken a késő esti vetélkedőkön. – Az emberek szeretnek játszani, egy vetélkedővel pedig nem lehet mellényúlni soha. A részvételhez pedig nem kell kimondottan színházi tudás, csak kis általános műveltség. Próbáljuk humorosan megszervezni. – Akadnak évről évre visszatérő nézőik?
– Igen, a körülbelül száz személyből álló törzsközönségünk. Minden évben visszajönnek, keresnek bennünket, részt vesznek az előadásainkon. Ez is volt a cél, pontosabban ez is cél volt, mert jó az, ha egy hasonló jellegű fesztiválon van egy olyan réteg, amely megtalálja a saját helyét.
Péter Beáta
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék