udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Gellén Sándor

1995. november 15.

Budapesten a Reménység Szigetét a nemrég elhunyt Németh Géza lelkész alapította, ismertette múltjukat Zalatnay István lelkész, a Reménység Szigete vezetője. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta mindezt létre, a honvédségtől átadott területen. Elsősorban bajbajutott emberek megsegítése a cél. A gyülekezet főgondnoka Németh Zsolt képviselő. Azok a betegek, akik a Segítő Jobb Alapítványtól megkapják a beutaló jegyet, jogot nyernek ahhoz, hogy itt tartózkodjanak, amíg a kezelés tart. Gellén Sándor segédlelkész állandóan a szigeten lakik, mindig kész a segítségre. A Reménység Szigetét sokan támogatják. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./

2010. december 20.

A templomépíttető lelkipásztorra emlékeztek Nagykolcson
Szatmár megye – A Nagykolcsi Református Egyházközség advent negyedik vasárnapján egész napos megemlékezési ünnepséget tartott Tóth Dániel templomépíttető lelkész halálának századik évfordulója alkalmából.
A nagykolcsi református hívek advent utolsó vasárnapján emlékeztek meg az egykori templomépíttető lelkipásztorról, Tóth Dánielről. Vasárnap délelőtt a református templom elől méltóságteljesen vonultak ki az egyházközség tagjai a helyi temetőbe Tóth Dániel lelkipásztor sírhantjához, ahol megemlékező gyászistentiszteletre került sor. A rendkívül zord és hideg téli időjárás ellenére a hívek szép számmal vettek részt a megemlékező áhítaton, amelyet a gyülekezet lelkipásztora, Balla Gábor tartott. „Tóth Dániel, aki 35 esztendeig volt a gyülekezetünk lelkipásztora, megharcolta azt a bizonyos nemes harcot, amelyről Pál apostol írt Timóteushoz intézett levelében, és futását is elvégezte. Ez a ma elő keresztyén ember számára azt jelenti, hogy a három és fél évtizeden keresztül Nagykolcson szolgálatot teljesítő lelkész az Istentől rendelt feladatokat hűséggel elvégezte” — fogalmazott prédikációjában Balla Gábor lelkipásztor. Az igehirdetés után az egyházközség vezetősége részéről Török Lajos főgondnok és ifj. P. Kocsis József algondnok elhelyezték az emlékezés és a tisztelet kinyílvánításának koszorúját.
A templomban folytatódott
Délután ünnepi hálaadó istentisztelettel folytatódott a megemlékezés, amelyen Nt. Kovács Sándor, a Szatmári Református Egyházmegye esperese hirdette Isten Igéjét. Az esperes prédikációjában kiemelte: „Advent utolsó vasárnapján itt, a nagykolcsi templomban most arra a száz éve teremtő urához költözött lelkipásztorra, és vele együtt azokra az őseinkre is emlékezünk, akik számotokra templomot építettek. Legyünk hálásak ezért a mindenható Istennek”. Az esperes igehirdetése után Gellén Sándor, a Nagybányai Református Egyházmegye főjegyzője, aki egyben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főlevéltárosa, tartott egy tartalmas és színvonalas történelmi előadást, amelyben rávilágított arra, hogy a Nagykolcsi Református Egyházközség hosszú ideig a Nagybányai Egyházmegyéhez tartozott. Az előadásban a száz évvel ezelőtti egyházmegyei életről is áttekinthető képet kaptak az istentisztelet résztvevői. A folytatásban Balla Gábor méltatta a templomépíttető lelkipásztor munkásságát halálának centenáriumán: „A 100. évforduló alkalmából tisztelettel és megbecsüléssel tekintsünk vissza Tóth Dániel lelkipásztorra és vele együtt mindazokra, akik ezért a templomért sokat dolgoztak, szenvedtek és komoly áldozatokat hoztak” — hangsúlyozta a nagykolcsi lelkész. erdon.ro

2015. május 9.

Nem élhetünk rezervátumban!
Szombat délelőtt ünnepélyesen felavatták a Szatmárnémeti Református Gimnázium felújított tetőszerkezetét. Mivel a beruházás közel 96%-át a magyar emberi erőforrások minisztériuma finanszírozta, az ünnepségen Balog Zoltán miniszter is részt vett. Az ünnepségen természeteen Szilágyi Éva igazgatónő fogadta és köszöntötte a vendégeket.
Ötéves kemény munka ért véget azzal, hogy sikerült végre felújítani a Református Gimnázium tetőszerkezetét, emelte ki köszöntőjében Ilonczai Zsombor lelkipásztor, az intézet lelkésze, egyben az ünnepi események műsorvezetője. A beruházást összesen 20 millió forinttal (közel 300.000 lejjel) támogatta a magyar kormány emberi erőforrások minisztériuma.
Annak vezetője, Balog Zoltán, köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a tetőt meg kellett ugyan javítani, de az alapokat szerencsére nem, „mert azt lerakták őseink. Nekünk pedig vigyáznunk kell rá, hogy majd átadhassunk az utánunk következőknek", fogalmazott a miniszter.
A politikus felszólított, vigyáznunk kell, az álszabadságban nehogy elveszítsük, amit a diktatúrában sem tudtak elvenni tőlünk. " Ha mi nem ragaszkodunk ahhoz, ami a mienk, akkor ne várjuk, hogy mások kedélyesen nekünk ajándékozzák. Éppen ezért erőseknek kell lennünk, hogy meg tudjuk tartani azt, ami a mienk. És erős Magyarországra van szükségünk úgy gazdasági, mint politikai értelemben. Ha Magyarországnak van gazdasági ereje és tekintélye, akkor tudunk segíteni az elszakított nemzetrészeknek is", jelentette ki Balog Zoltán.
A tárcavezető szerint a Kárpát-medencére egységes magyar kulturális, gazdasági, oktatási térként tekint a kormány. Szatmár fejlődése azonban a térségen belül is példamutató volt, véli Balog. „Annak ellenére, hogy 1990 után Szatmár nem került a főútra, a figyelem nem ide irányult, az itteniek gyorsan léptek és megalapították magyar iskoláikat", mondta.
A politikus ezúttal is bírálta az egyházi javak romániai restitúciójának visszásságait, de biztosított arról, hogy a magyar kormány „mindent megtesz a jövőben is közösségeinkért".
Csűry István, a királyhágómelléki református egyházkerület püspöke kiemelte, ugyan vannak betegségeink, nyomorúságaink, gyengeségeink, de meg akarjuk tartani azt, ami a mienk. Sőt, ennél többet is akarunk: „fundamentumokat akarunk építeni és hátrahagyni", jelentette ki.
Pataki Csaba RMDSZ-es szenátor örömének adott hangot, hogy az erdélyi magyarság legitim képviselője és a magyar kormány végre ugyanazon az oldalon áll. Megemlékezvén arról, hogy május 9-én kontinens szerte Európa napját ünnepelik, Pataki kijelentette, hogy Európa sokkal tartozik nekünk magyaroknak. „Iskolákat, egyházakat akarunk! Ám ezeket nem múzeumoknak akarjuk, hanem megtölteni élettel. Ehhez kérjük a segítséget."
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő elégedetten nyugtázta, hogy a szatmári magyar közösség és a magyar kormány közösségi elképzelései egybeestek, így kerülhetett sor a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum sporttermének megépítésére, a szatmárnémeti Református Gimnázium tetőszerkezetének korszerűsítésére, az új Hám János-szoborra vagy a legnagyobb közösségépítő rendezvényünkre a Partiumi Magyar Napokra támogatására. „Nem élhetünk ugyanakkor rezervátumban! A célunk az kell legyen, hogy a társadalom minden terén számarányunknak megfelelően biztosítani tudjuk azt az erőt, amit megérdemlünk", fejtette ki a képviselő.
Ünnepi beszédet mondott továbbá a szatmári egyházmegye három esperese, Kovács Sándor, Nagy Sándor és Gellén Sándor, majd a Református Gimnázium előadta a Hej páva hej című zenés, énekes árnyjátékát.
Az ünnepi események második részében a vendégek meglátogatták az iskola freskókkal díszített tanári termét, majd az udvaron Balog Zoltán és Csűry István a magyar nemzeti színű szalag elvágásával szimbolikusan felavatta az új tetőszerkezetet. Ezt követően a miniszter rövid megbeszélést folytatott az egyházi vezetőkkel, majd meglátogatta a Láncos-templomot és a mellette álló Rákóczi-szobrot.
Romániai látogatását Nagykárolyban folytatja.
Kocsis Zoltán
szatmar.ro



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék