udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 21 találat lapozás: 1-21

Névmutató: Baciu, Gheorghe

2005. január 4.

A Kovászna megyei D.A. Szövetség és a Román Humanista Párt (RHP) megyei szervezetének vezetői bejelentették, hogy az emberi jogok megsértéséért beperelik az államot, ha a kormány magyar prefektust nevez ki ebben a megyében. Gheorghe Baciu, a megyei DP elnöke szerint a D.A. Szövetség enged az RMDSZ zsarolásának, ez pedig nem kedvez a romániai demokráciának /Perrel fenyegetőznek a Kovászna megyei liberálisok, demokraták és humanisták. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2005. június 21.

Nem tudták megnevezni az elkövetett törvénytelenséget, ezért csak a kisrégiós társulások ,,túl általános” szabályait kifogásolták a liberális-demokrata pártszövetség Háromszék megyei vezetői, akik szerint egy ilyen szövetkezésből etnikai alapú autonómia is lehet, az pedig elfogadhatatlan. Az Illyefalvát, Kököst, Uzont és Rétyet magában foglaló, nemrég létrejött kisrégiós összefogás kapcsán született nyilatkozatok mulasztás bűnében elmarasztalták György Ervin prefektust is, amiért nem támadta meg a vonatkozó határozatot. ,,Valószínűleg, léteznek még támadási lehetőségek, és meg fogjuk azokat találni” – ígérte Gheorghe Baciu megyei DP-elnök. /(demeter): Veszélyt hordoz a kisrégió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2005. november 7.

Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta: kérni fogja pártja képviselőházi frakciójának tagjait, hogy ne szavazzák meg a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a jelenlegi formában. Baciu szerint a kisebbségi törvény elfogadása az RMDSZ által javasolt formában súlyos következményekkel jár majd a Kovászna és Hargita megyei román közösségre nézve. Szerinte az RMDSZ a kollektív jogokat és a kulturális autonómiát akarja bevezetni a jogrendbe. Úgy véli: a kisebbségi törvény elfogadása még jobban elmélyítené a diszkriminációt, „amelynek a Kovászna megyei románok amúgy is ki vannak téve”. Elfogadhatatlan, hogy bizonyos köztisztségek betöltésére a magyar nyelv ismeretét kívánják követelménnyé tenni. Ezzel egy időben a Konzervatív Párt (KP) egyetértésre, az összhang megteremtésére szólította fel a Maros, Hargita és Kovászna megyei román pártokat. Dan Voiculescu pártelnök kijelentette: csak az RMDSZ példáját követve lehet elérni a többségében magyarlakta településeken élő románok érdekeinek az összehangolását. Voiculescu az elmúlt hetekben az egyik legfőbb ellenzője és gáncsolója volt a kisebbségi törvénytervezetnek. /Demokrata hangulatkeltés a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2006. március 14.

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2006. március 21.

Markó Béla RMDSZ-elnök viselkedésének „elítélése” mellett szavazott március 20-i ülésén Bodzaforduló helyi tanácsa, továbbá a testület megbízta Gheorghe Baciut, a település polgármesterét, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnökét, hogy nyilvánosan szólítsa fel a szövetségi elnököt, mondjon le miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. A székelyföldi románság azért fakadt ki Markó Béla ellen, mivel a politikus március 15-én Kézdivásárhelyen elmondott beszédében kijelentette: Székelyföldön mindenkinek beszélnie kell magyarul. – Kovászna, Hargita, de Erdély románsága is mélyen sértve érzi magát – mondta Baciu. A DP Kovászna megyei elnöke ugyanakkor arról is beszámolt, Hargita és Kovászna megye románsága, a politikai, civil és egyházi szervezetek képviselői egyaránt találkozni szeretnének Traian Basescu államfővel, hogy ismertessék a székelyföldi román közösség gondjait. Markó Béla a Kossuth Rádiónak nyilatkozva visszautasította a Konzervatív Párt követelését, hogy kérjen bocsánatot, vagy mondjon le kormányfő-helyettesi posztjáról a március 15-i kijelentése miatt. /Az RMDSZ elnökének lemondását követelik a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2006. március 28.

A képviselőházi frakcióvezetők március 27-én jelezték, gyorsítani kívánják a kisebbségi törvény vitájával kapcsolatos procedúrákat, közölte Bogdan Olteanu házelnök. A testület két hónap alatt csak a törvénytervezet címét és egyetlen cikkelyét fogadta el. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke arra kérte Traian Basescu államfőt, ne hirdesse ki a kisebbségi törvényt, amennyiben az tartalmazza a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet. /Felgyorsul a kisebbségi törvény vitája? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2006. szeptember 4.

Bodzaforduló vendége volt szeptember 3-án Traian Basescu államfő. A település ünnepére, a folklórfesztiválra hívta meg Gheorghe Baciu polgármester, és az elnök feleségével magánemberként, helikopterrel érkezett Bodza-vidék központjába. Háromszékről elsősorban demokrata és liberális politikusok, intézményvezetők voltak jelen, a megye magyar vezetői távol maradtak. Kiderült, meghívót kaptak ugyan a fesztiválra, de Basescu látogatásáról senki nem értesítette őket. Az államfő hórázni beállt a táncosok közé. ,,Az ország egyik legrománabb vidékén vagyunk, egy olyan megyében, amelyről gyakran mondják, hogy itt a románság kisebbségben érzi magát. Nagyon örvendek, hogy itt magyarokkal és románokkal egy helyen találkozhattam” – mondotta. Az államfő a sajtó elől elzárkózott. /(-kas): Bodzafordulón járt Basescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2006. december 13.

A Demokrata Párt Kovászna megyei szervezete felhívást intézett a megye prefektusához és kérte György Ervint, hogy támadja meg a helyi tanácsok határozatait, amellyel csatlakoztak a múlt héten megalakult önkormányzati társuláshoz. Gheorghe Baciu arra hivatkozott, hogy a Hargita és Maros megyei prefektusok a közigazgatási bírósághoz fordultak az önkormányzati határozatok ügyében. A törvény ugyanaz Kovászna megyében is – hangsúlyozta a demokraták helyi vezetője hozzátéve: pártja nem tud egyetérteni egy olyan szervezettel, amelynek bevallott célja a Székelyföld autonómiájának elérése. /Háromszéki demokraták a társulás ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2007. február 7.

Az állami hatóságok közbelépését sürgeti a Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete a Sepsiszékre tervezett autonómiareferendum ügyében. Gheorghe Baciu megyei PD-elnök szerint meg kell akadályozni a nem hivatalos népszavazás megszervezését, mivel az „törvénytelen és alkotmányellenes” kezdeményezés. /Lukács János: Betiltaná a PD a referendumot. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2007. április 27.

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács után a területi elnökök is megerősítették: nem támogatják Traian Basescu, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. „A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatja Traian Basescut, és arra fogja kérni tagságát és szimpatizánsait, szavazzanak az államfő tisztségbe maradása mellett” – jelentette ki Szász Jenő, a szervezet elnöke. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete nem fog együttműködni az MPSZ-szel a kampány során – jelentette ki Gheorghe Baciu megyei pártelnök. /Az RMDSZ menesztené az államfőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2007. december 22.

A frissen megalakult Demokrata Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének legfontosabb célja a 2008-as választások megnyerése mellett kiiktatnia a parlamentből és a kormányból az RMDSZ-t – jelentette ki a párt megyei elnöke, Gheorghe Baciu. Kormányra kerülésük esetén átvennék az összes megyei intézmény vezetését. Baciu szerint megyei szinten egyértelműen az RMDSZ-t tekintik legfontosabb politikai ellenfelüknek, és azzal vádolta a szövetség színeiben megválasztott helyi és megyei vezetőket, hogy bár élvezték a kormány teljes támogatását, mégis nagyon keveset tettek a régióért. /Az RMDSZ az ellenfél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2008. február 23.

Traian Basescu államfő háromnapos félhivatalos látogatásra érkezett Háromszékre. Az elnöki helikopter február 22-én szállt le a Ceausescunak épített kovásznai protokollvilla melletti téren. Az elnök fogadta Gheorghe Baciu bodzafordulói polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt megyei elnökét, Petre Strachinaru parlamenti képviselőt, Ioan Selejant, a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyház püspökét és Staicu Olteanu kovásznai vállalkozót. A közel két órát tartó szűk körű találkozó után az elnök vendégei kíséretében részt vett a Montana Szálló mellett máramarosi stílusban épülő ortodox fatemplom keresztjének megszentelésén és toronyra helyezésén. Traian Basescu államelnök elmondta: látogatásának semmi köze Koszovó függetlenségének kikiáltásához, sem a Székely Nemzeti Tanács február 23-i sepsiszentgyörgyi üléséhez. Este az államfő Kovásznáról Sepsiszentgyörgyre utazott. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2009. január 23.

Az MPP és a PDL Kovászna megyei szervezete együtt fog működni a helyi önkormányzatokban és a megyei tanácsban, jelentette ki Csinta Samu, a háromszéki MPP-szervezet ügyvezető elnöke. Csinta szerint az MPP képviselői az infrastruktúra fejlesztés ütemének felgyorsításáról, az intézmények decentralizálásáról, a mezőgazdaság fejlesztéséről, a gyógy-turizmusról, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház rehabilitálásához szükséges alapok kiutalásáról is beszéltek, és a PDL megyei vezetőségének támogatását kérték a román nyelvtanítási módszereinek módosítására a magyar diákoknál. Gheorghe Baciu, a PDL Kovászna megyei szervezetének elnöke az MPP képviselőivel való találkozó után kijelentette, a szervezet hajlandó együttműködni az MPP vezetőivel a vidék fejlesztését érintő ügyekben. /Önkormányzati együttműködés az MPP és a PDL között. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2009. március 17.

A magyar közösség manipulálásának újabb bizonyítéka, hogy az RMDSZ székelykeresztúri központi ünnepségén nem olvasták fel Traian Basescu üzenetét. Gheorghe Baciu, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) Kovászna megyei elnöke szerint az RMDSZ vezetői szándékosan hallgatták el az államfő ünnepi üzenetét. Horia Grama, Kovászna megye szociáldemokrata prefektusa szerint az államfő üzenetének „kicenzúrázása” minden bizonnyal bosszúból történt, amiért a közelmúltban Basescu oly határozottan emelte fel a szavát a területi autonómia ellen, és amiért Sólyom Lászlót a román hatóságok eltanácsolták attól, hogy Székelyföldön ünnepelje március 15-ét. Sztakics Éva, Székelykeresztúr alpolgármestere úgy nyilatkozott: Basescu üzenetét azért nem olvasták fel, mert az ünnepséget a Duna Tv egyenes adásban közvetítette, minden perc csúszás komoly bonyodalmakat okozhatott volna. /Nem olvasták fel Basescu üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2009. május 21.

A helyi intézmények vezetőinek leváltását lehetővé tevő 37-es kormányrendelet heves vitát váltott ki május 20-án a szenátusban is. Gabriel Berca liberális szenátor szerint a kommunista időket idézi a kormány helyi kirendeltségeinek politikai lojalitás szerint való osztogatása. Sok helyen még a formaságokat sem tartották be, a kinevezetteket meg sem hallgatták. Cseke Attila RMDSZ-es szenátor az etnikai egyensúly felborulását tette szóvá olyan megyékben, ahol számottevő magyar kisebbség él: „Hargita megyében a magyarság aránya 85 százalék, és eddig sikerült feltornászni a magyar intézményvezetők arányát 55-60 százalékra. A kormányrendelet húsz év munkáját teszi tönkre, ismét 20 százalékos képviseletre esünk vissza” – mondta. Gheorghe Baciu, a kormányzó Demokrata–Liberális Párt (PD–L) Kovászna megyei elnöke „igazságtalannak” nevezte az RMDSZ tervezett csíkszeredai tüntetését. Szerinte a magyarok vezetői „nem gondolkodnak helyesen” amikor olyan elvárásokkal lépnek fel, hogy az RMDSZ kormányzása alatt kinevezett személyek automatikusan maradjanak. Baciu szerint a magyaroknak más pártba kellene iratkozniuk, így kormányváltáskor esélyük lenne arra, hogy pozícióba kerüljenek. /Heves vita a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2010. január 14.

Elosztották az intézményeket
Az elmúlt húsz évben először a kormánynak alárendelt megyei intézmények több mint 65 százaléka magyar irányítás alá került. A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ tegnap este befejezte a tárgyalásokat, és aláírták ― országosan elsőként ― az együttműködési megállapodást.
A felek elégedetten álltak fel az asztaltól, a hivatalos nyilatkozatokból legalábbis az derült ki, mindkét tábor nyertesnek érzi magát. Nem kétséges, hogy a siker annak is köszönhető, hogy a D-LP tárgyalócsapatát a párt országos alelnöke, a brassói polgármester, George Scripcaru vezette, és nem Gheorghe Baciu megyei, hanem Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi elnöknek volt meghatározó szerepe az egyeztetésben. Az RMDSZ-t Tamás Sándor megyei, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök, illetve Tischler Ferenc ügyvezető elnök képviselte.
A kedden kezdődött és tegnap este zárult alku során az RMDSZ-nek sikerül nemzeti szempontból fontos intézményeket, például a megyei tanfelügyelőséget vagy a művelődési felügyelőséget megtartania, megszerezni és első alkalommal lehet magyar irányítója az országos levéltár helyi kirendeltségének. Magyar vezető marad az egészségügyi, illetve az állat-egészségügyi igazgatóság élén, és az RMDSZ nevesítheti az egészségügyi pénztár vezetőjét. Magyar lesz a sport-, de az ifjúsági és a mezőgazdasági igazgató is, illetve az építészeti főfelügyelő, és sikerült megszerezni gazdasági szempontból fontos posztokat: a pénzügyi igazgatóságot, pénzügyőrséget, a környezetvédelmi és az erdészeti felügyelőséget is. A két párt képviselői harmincöt intézmény vezetőinek sorsáról döntöttek, huszonnégy magyar irányítás alá került, tizenegynek demokrata-liberális lesz a vezetője. Arról is megállapodtak, hogy ahol egyik fél adja az igazgatót, ott a másik nevesíti az aligazgatót, ha több helyettes van, ezek a posztok fele-fele arányban oszlanak. Összesen százkét vezetői tisztség volt az alku tárgya, és az RMDSZ-nek a posztok kicsivel több mint hatvanöt százalékát sikerült megszereznie. A hétfői bukaresti megállapodás értelmében minden megyében az etnikai arányt tekintik kiindulópontnak, ám Kovászna és Hargita „engedékenyebb" lesz, lemond néhány százalékról a szórványmagyarság javára ― ismertette az egyezséget Tamás Sándor.
„Együtt élnek itt románok és magyarok, ezért közösen kell megoldást találnunk a gondokra, és túl kell lépnünk mindazon, ami elválaszt bennünket" ― fogalmazott George Scripcaru. Antal Árpád a normalitás jeleként értékelte a megállapodást, eddig sok volt a fölösleges vita, most végre körvonalazódnak közös tervek, elképzelések, melyek a térség javát szolgálják.
A majdani igazgatók szemé­lyéről a következő napokban döntenek, tegnap este sem az RMDSZ, sem a D-LP nem volt hajlandó arról nyilatkozni, kit tartanak meg, illetve kit menesztenek, ki számíthat a párt bizalmára és egy-egy igazgatói székre. A Háromszék kérdésére válaszolva George Scripcaru elmondta, az MPP-vel nem egyezkedtek, koalíciós partnerük az RMDSZ, így a vezető posztokról a szövetséggel tárgyaltak. „Más politikai alakulatokkal is van kapcsolatunk, tárgyalunk, de ezek az egyeztetések csak ránk és rájuk tartoznak" ― nyilatkozta a D-LP országos alelnöke.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. január 15.

Sikeres egyeztetés: a háromszéki közintézmények kétharmadát magyarok fogják vezetni
A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt megyei közintézmények 65 százaléka magyar irányítás alá kerül.
Az országban elsőként Kovászna megyében írták alá az együttműködési megállapodást az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi szervezetei. Két nap intenzív tárgyalás után szerda estére megegyeztek, hogyan osztják el a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeit.
A szövetség megyei szervezetének vezetői szerint az RMDSZ az elmúlt húsz év legjobb eredményét érte el a tárgyalásokon. A kormányhoz tartozó 35 háromszéki intézmény 65 százalékát az RMDSZ szerezte meg, így 24 igazgatóság élére kerül magyar vezető. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és RMDSZ-elnök rámutatott: eddig a megyei intézményvezetőknek legtöbb 45 százaléka volt magyar nemzetiségű. Mint mondta, több intézmény élére első alkalommal sikerül magyar igazgatót kinevezni, így például az országos levéltár vagy a sportigazgatóság is az RMDSZ-hez került. Ugyancsak a szövetség jelöl igazgatót többek között a pénzügy és a pénzügyőrség, a környezetvédelmi, az erdészeti, a művelődési felügyelőség, az egészségbiztosítási pénztár, a mezőgazdasági és ifjúsági igazgatóság élére.
Magyar marad a főtanfelügyelő, a főállatorvos, az építészeti főfelügyelő és a közegészségügyi hatóság igazgatója is. Az egyezség értelmében, ahol az egyik alakulat jelöli az igazgatót, a másik szervezet kapja meg az igazgatóhelyettesi tisztséget. Azokban az intézményekben, ahol több aligazgatói tisztség van, azokat fele-fele arányban osztják el. Az igazgatókat mindkét párt a következő napokban nevesíti.
„A tárgyalások kiindulópontját az etnikai arány jelentette, a Háromszéken fennmaradó 10 százalékot – a 65 százaléktól 75 százalékig – a szórványközösségek megerősítése érdekében más megyékben használhatjuk fel, erre ígéretet kaptunk a PDL tárgyalócsapatától – mondta a Krónikának Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. – Fontos ez a lépés is, hiszen a szórványközösségek a megmaradásukhoz szükséges kulcspozíciókhoz juthatnak – gondolok itt Hunyad, Arad, Temes megyére például.”
Scripcaru: tévedés volt összefogni
A tárgyalásokon a PDL-t George Scripcaru brassói polgármester, a párt országos alelnöke és Dan Manolăchescu sepsiszentgyörgyi elnök képviselte. Gheorghe Baciu Kovászna megyei elnök nem volt jelen a megállapodás aláírásán. Újságírói kérdésre Scripcaru elmondta, a Magyar Polgári Párttal nem tárgyaltak az igazgatói állásokról. „Több politikai alakulattal van kapcsolatunk, de ez a párt belügye, a koalíciós partner az RMDSZ, a koalíciós egyeztetések csak ezzel az alakulattal zajlanak” – fejtette ki Scripcaru. Ugyanakkor tévedésnek nevezte, hogy a helyhatósági választások alkalmával a román pártok megyei képviselői koalícióra léptek, ezt a hibát, mint mondta, többször nem követik el.
Elégedetlen az MPP
Az MPP megyei szervezetének képviselői szerint elkeserítő, hogy az RMDSZ helyi szinten is tisztségekre vadászik a kormányzati szerepvállalást követően, ahelyett hogy a területi autonómia ügyéért harcolna. „Vissza nem térő alkalom adódott, hogy az RMDSZ az önrendelkezésről tárgyaljon a demokrata-liberálisokkal, ehelyett bársonyszékekre vadásznak. Elkeserítő, ami történik” – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Kulcsár Terza József, a polgári párt megyei elnöke.
Az RMDSZ csíki szervezete bejelentette: tanácskozássorozatot, szakmai fórumokat indított el különböző szakmai ágazatok képviselőivel. A velük folytatott kommunikáció eredményeképpen megfogalmazott, intézményvezetéssel kapcsolatos elvárásokat, kéréseket, problémákat a csíki RMDSZ közölni fogja az illetékes intézményvezetőkkel, ugyanakkor annak függvényében jelölne vezetőket, hogy mennyire felelnek meg a megfogalmazott elvárásoknak, illetve rendelkeznek-e azokkal a képességekkel, amelyek a kérések megvalósításához szükségesek. Orvosokkal, ifjúsági szervezetek, civil szervezetek, művelődési intézmények, vállalkozók érdekvédelmi szervezetek, mezőgazdasági szakmai szervezetek képviselőivel terveznek tanácskozásokat. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. január 19.

Csík: már nem gyászolnak
Elvitték tegnap az „Ebből az intézményből magyar vezetőt távolítottak el” feliratú, gyászjelentés formájú táblát a Hargita Megyei Tanács bejárata elől. A helyi RMDSZ vezetői így kívánták jelezni, hogy a szövetség kormányra lépésével csökkent a magyar igazgatók leváltása miatti feszültség Székelyföldön.
Utolsó szakaszába érkezett tegnap az RMDSZ és a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) közötti egyeztetés a kormányzati tisztségek elosztásáról: a koalíciós partnerek lapzártánkkor az országos ügynökségek és hatóságok vezetőségi posztjain alkudoztak.
Kovászna és Temes az élen
Eközben helyi szinteken is zajlanak a tárgyalások a PD-L és az RMDSZ között a megyei intézményvezetői tisztségek elosztásáról, igaz, eddig nem sok eredménnyel: mindeddig csak Kovászna és Temes megyében sikerült aláírni a koalíciós partnerrel a megállapodást – erősítette meg tegnap lapunknak Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök.
Emlékeztetett: a területi szervezetek január 21-ig kaptak határidőt arra a két alakulat vezetőségétől, hogy megkössék a helyi egyezségeket. „Ott, ahol nem sikerül megállapodni a határidőig, a PD-L és az RMDSZ országos vezetői próbálnak megoldást keresni a helyi tisztségek elosztására” – magyarázta Kovács Péter.
Temes megyében egy igazgatói és hat aligazgatói tisztséget sikerült két tárgyalási forduló után kialkudni a helyi RMDSZ-nek, Kovászna megyében pedig a posztok 65 százalékát szerezte meg a PD-L-vel folytatott egyezkedéseken.
Baciu: vissza az egész!
Ez utóbbi megállapodással azonban máris elégedetlen a demokrata-liberálisok háromszéki vezetője, igaz, Gheorghe Baciu nem is vett részt a helyi „koalíciós szerződés” múlt heti aláírásán. Az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokon a PD-L régióért felelős alelnöke, Gheorghe Sricpcaru képviselte a koalíciós partnert, a megyei elnök Bukarestben volt.
„Nekem csak az utolsó pillanatban szóltak a megállapodásról” – panaszkodott Baciu, aki szerint a nélküle megkötött egyezséget újra kell tárgyalni. „Elfogadhatatlan, hogy a választásokon nyertes párt olyan kulcsfontosságú intézményekből küldi haza az embereit, mint például a pénzügyi igazgatóság vagy a mezőgazdasági igazgatóság” – nyilatkozta a Kovászna megyei PD-L elnöke.
„A kutya ugat, a karaván halad” – kommentálta tegnap megkeresésünkre Gheorghe Baciu panaszait Tamás Sándor. A háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a PD-L helyi vezetőjének kifogásai felboríthatják a már megkötött megállapodást. „Nyilván, hogy Baciu tiltakozik, hiszen most nagyon haragszanak rá azok az igazgatók, akiknek most távozniuk kell posztjukról, s akiket korábban ő juttatott tisztségbe” – mondta Tamás Sándor.
Csíkban ma tárgyalnak
Hargita megyében ma tart tárgyalási fordulót az RMDSZ és a PD-L az intézményvezetői tisztségek elosztásáról. Borboly Csaba megyei tanácselnök, a Csík Területi RMDSZ elnöke reméli, hogy a háromszékinél is jobb arányban jutnak igazgatói posztokhoz.
„Hangsúlyoznám azonban, hogy nem is az arány számít. Számunkra az a fontos, hogy olyan intézmények élére kerüljenek felelős, szakértelemmel rendelkező magyar igazgatók, amelyek az emberek mindennapjait érintik. Ilyen az oktatás, a mezőgazdaság, az egészségügy” – magyarázta az ÚMSZ-nek Borboly Csaba.
Oldódott a feszültség
Csíkszeredában egyébként tegnap jelképesen is jelezték, hogy véget értek a magyar igazgatók eltávolításával keletkezett feszültségek Hargita megyében: Korodi Attila képviselő és Bencze István, a csíkszeredai városi RMDSZ ügyvezető elnöke sajtóesemény keretében elvitte az „Ebből az intézményből magyar vezetőt távolítottak el” feliratú, gyászjelentés formájú táblát a Hargita Megyei Tanács bejárata elől.
„Most már nyugodtan bevehetjük a táblát, elérte célját. Ezentúl új időszak kezdődik a megye közéletében” – jelentette ki Korodi, utalva arra, hogy a megyébe nemrégiben magyar prefektust neveztek ki, és hamarosan a megyei intézmények élére is jobbára magyar tisztségviselők kerülnek.
Korodi emlékeztetett, hogy a magyar igazgatók tavalyi leváltása elleni tiltakozásul 2009. április 30. – május 22. időszakban a helyi RMDSZ hét darab ilyen táblát helyezett ki Csíkszeredában egy-egy intézmény bejárata elé. Ezek egy részét egyébként azóta ellopták.
Cseke Péter Tamás, Inczefi Tibor. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 20.

RMDSZ- PDL: vidéki perpatvar
Bár az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) csúcsvezetése közötti megállapodás értelmében január 20-áig kell megszülessenek a két alakulat helyi szintű együttműködéséről szóló megegyezések, a tárgyalásoknak koránt sincs vége.
A legtöbb megyében a decentralizált intézmények vezető tisztségeinek elosztása körül zajlik a vita. Maros, Szatmár, Kolozs és Hargita megyében javában zajlanak a koalíciós pártok közti egyeztetések, Bihar megyében pedig a megyei RMDSZ-szervezet közölte: nem hajlandó felrúgni a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) korábban kötött együttműködési megállapodást. Kovászna megyében – az erdélyi megyék közül elsőként – már aláírták az ezzel kapcsolatos egyezményt.
Bihar megye: az RMDSZ a liberálisokkal folytatja
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Krónikának ismét megerősítette: szó nincs arról, hogy felmondanák a megyei és a nagyváradi önkormányzatban a PNL-vel fennálló megállapodást. Kifejtette, a megyei szervezet kezdettől úgy gondolkodott, hogy a PNL-t tartja meg partnerként, függetlenül a kormányban kialakult viszonyoktól.
„Az intézményvezetői tisztségeknél fontosabb a tavaly leváltott magyarok erkölcsi kárának megtérítése” – fogalmazott Szabó. Szerinte miután az elmúlt évben az RMDSZ azért harcolt, hogy az intézmények élére ne politikai alapon nevezzen ki vezetőket a kormány, akkor sem szabad változtatnia álláspontján, amikor a saját embereiről van szó.
„A bíróság már több esetben elrendelte az eltávolított tisztségviselőket ért anyagi kár megtérítését, most annak kell következnie, hogy a felelősök nyilvánosan megkövetik a leváltottakat, és elismerik, hogy jól végezték a dolgukat” – magyarázta. Ha ez megtörténik, lehet, hogy születik konkrétabb megegyezés is, de biztosan nem egy-két napon belül – mondta Szabó Ödön. A Bihar megyei önkormányzatban az RMDSZ a liberálisokkal alkot többséget, a testület elnöke és egyik alelnöke PNL-s, a másik alelnök pedig az RMDSZ színeiben tevékenykedik.
Az RMDSZ és a PDL hétfőn este megállapodott az állami ügynökségek vezetői tisztségeinek elosztásáról, a tárgyalások eredményeképpen a szövetség többek között a pénzügyőrség és a környezetvédelmi felügyelőség élére jelölhet képviselőt.
A Mediafax PDL-forrásokból úgy tudja, a pénzügyőrségen és a környezetvédelmi felügyelőségen kívül az RMDSZ az Országos Vízügyi Hivatal és a Kisebbségügyi Hivatal vezetését is megkapja.
Az idézett források szerint a koalíciós partnerek abban is megállapodtak, hogy a szövetség ezenkívül egy repülőtér-igazgatói tisztséget is kap. Arról még folynak a tárgyalások, hogy melyik repülőtér igazgatóját jelölheti az RMDSZ.
Maros megye: szombatra halasztottak
Az RMDSZ Maros megyei szervezete eddig többször tárgyalt a PDL helyi vezetőségével, legutóbb tegnap. „A megyében a vezető tisztségek 40 százalékát kapja meg az RMDSZ, és a vezető-helyettesi állások negyven százalékát szintén magyar nemzetiségű szakemberek töltik majd be” – tudtuk meg Kelemen Atillától. Kérdésünkre, miszerint korábban leváltott vezetőket helyeznek-e vissza tisztségeikbe, a megyei RMDSZ-elnök azt válaszolta: lesznek régi és új jelöltek is. Maros megyében várhatóan szombaton írják alá a koalíciós egyezményt, ekkor hozzák nyilvánosságra a tisztségekre jelölt személyek névsorát is.
Hargita megyében ugyancsak tegnap ültek asztalhoz a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi képviselői, a szövetség Csíki Területi Szervezetének sajtóosztályától azonban megtudtuk, a feleknek lapzártánkig nem sikerült megállapodniuk, így a tisztségek elosztására vonatkozó megállapodást várhatóan ma írják alá. Kolozs megyében jelentős igényekkel lép fel az RMDSZ: László Attila, a szövetség megyei elnöke közölte, a magyar lakosság arányának megfelelően a megyei intézmények igazgatói tisztségeinek 16 százalékát kérik a PDL-től. Egyelőre itt sem született egyezség a PDL-vel, a tárgyalások a napokban folytatódnak.
Szatmár megye: el sem kezdték az egyezkedést
A Szatmár megyei RMDSZ objektív okok miatt még nem tudott tárgyalóasztalhoz ülni a PDL helyi képviseletével – tudtuk meg Nagy Szabolcstól, a szövetség megyei szervezetének sajtóreferensétől. „A PDL megyei vezetője, Ioan Holdiş parlamenti képviselő az elmúlt időszakban nagyon elfoglalt volt, ezért nem tudtunk egyeztetni vele a megyei együttműködés mikéntjéről” – fogalmazott a sajtószóvivő.
A szatmári RMDSZ-nek jelenleg még nincs pontos ütemterve a partnerségről szóló tárgyalások megszervezésére, de a közeljövőben egyeztetni fog a nagyobbik kormánypárt helyi szervezetével. Szatmár megye ügyeit az RMDSZ a megyei önkormányzatban jelenleg a liberális és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kezeli, ez a két politikai alakulat látja el a megyei tanács alelnöki tisztségeit. A tanácselnöki pozíciót az RMDSZ birtokolja, és ugyanígy övék a nagyobb városok, Szatmárnémeti, Nagykároly és Tasnád polgármesteri széke is.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke korábban úgy nyilatkozott a Krónikának, hogy a szövetség a megye magyar lakosságával arányosan 40 százalékot szeretne kapni a decentralizált intézmények igazgatói székeiből, ezért nem zárkóznak el a tárgyalások elől.
Kovászna megye: Baciu visszakozott
A Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei egyeztetőtanácsa hétfői ülésén érvényesnek nyilvánította az RMDSZ-szel kötött helyi szintű megállapodást a decentralizált intézmények vezetői tisztségeinek újraelosztásáról. A szervezet várhatóan pénteken, az RMDSZ-szel egy időben hozza nyilvánosságra az igazgató- és aligazgatójelöltek névsorát.
Mint ismeretes, Gheorghe Baciu, a PDL megyei szervezetének elnöke nem vett részt múlt héten a két párt közötti tárgyalások véglegesítésén, ezt követően úgy nyilatkozott: nem hajlandó aláírni az RMDSZ-szel kötött megállapodást, és javasolni fogja a vezetői tisztségek újraelosztását. A PDL egyeztetőtanácsának ülését követően azonban viszszakozott: mint mondta, a sajtó félreértelmezte nyilatkozatait, egy pillanatig sem kérdőjelezte meg az egyezség legitimitását. A háromszékiek országos viszonylatban elsőként írták alá a megyei szintű RMDSZ–PDL-együttműködést, az egyeztetések eredményeként a kormánynak alárendelt 35 megyei közintézmény 65 százaléka magyar irányítás alá kerül.
A koalíciós partnerrel kötött egyezmény értelmében az RMDSZ öt megyei intézmény élére jelölhet igazgatót Szilágy megyében – jelentette be a PDL-vel folytatott egyeztetést követően Seres Dénes, a szövetség területi szervezetének elnöke. Mint mondta, a megállapodás szerint az RMDSZ további hét dekoncentrált intézmény aligazgatói tisztségét is megkapja. Lucian Bode, a demokrata-liberálisok Szilágy megyei szervezetének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: a vezetői tisztségek elosztása az etnikai arányok figyelembevételével történt.
Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely, Máthé Éva, Nagy Orsolya, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2017. április 3.

Tanasă szerint változni fog a helyzet Hargita és Kovászna megyében
A Hargita, Kovászna és Maros megyei románok képviselőinek hétvégi székelyudvarhelyi találkozóján a különböző szónokok főként az autonómiatörekvések ellen érveltek, illetve a Hargita és Kovászna megyei településeken meghozott, majd a törvényszéken érvénytelenített önkormányzati autonómiapárti határozatokról értekeztek, nem utolsósorban pedig a székelyföldi román közösségek elnyomásának kérdéséről és a közösség nehézségeiről tárgyaltak.
„Itt nehezebb a helyzet, hiszen a lakosságnak csak 2,48 százaléka román, de nekik is tudniuk kell, hogy számon tartjuk őket, és a közgyűléssel jelezzük, hogy mellettük vagyunk” – fogalmazott Ioan Sabău-Pop, a fórum elnöke. A megbeszélésen jelen volt Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, Gheorghe Baciu Kovászna megyei szenátor (PMP) és Octavian Goga kovásznai képviselő (PMP), valamint Dumitru Acu, az ASTRA (Asociația Transilvană pentru Literatura Română și Cultura Poporului Român) vezetője. A mintegy ötven részvevő között a három megyéből érkezett román polgármesterek és önkormányzati képviselők mellett civil szervezetek képviselői is voltak, és eljött Dan Tanasă blogger is. Noha Lucian Goga Maros megyei prefektust is meghívták, ő nem tudott megjelenni az eseményen, néhányan ezt nehezményezték is, miként azt is, hogy a székelyudvarhelyi románok sem vettek részt a közgyűlésen. „Kiegyensúlyozott, de ugyanakkor határozott és alkotmányos állást kell foglalnunk az úgynevezett Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezettel kapcsolatosan, amelyet január 26-án publikáltak Románia Hivatalos Közlönyében” – fogalmazott Sabău-Pop. Szerinte az autonómiát előirányzó törvénytervezetnek csak a közbeszédben és legfeljebb ötlet szintjén kellene megmaradnia. Az állampolgári kezdeményezésről több átfogó tanulmányt is készítettek, többek közt a Román Tudományos Akadémia kutatói, ezeket kinyomtatva kapták meg a részvevők, és a közgyűlésen röviden be is mutatták a kutatások eredményeit.
„Reméljük, a parlament nem hagyja jóvá. Olyan információink is vannak, hogy még a kezdeményezői sem reménykednek ebben, de azt akarják, hogy forró legyen a helyzet. Ez románellenes pszichózist eredményez” – fogalmazott Ioan Sabău-Pop, aki szerint az autonómiával egy párhuzamos állam alakulna ki, amely rátelepedne a román államra. Képzeljék el, ha most ennyi panasz és elégedetlenség érkezik a román közösségektől, amelyek önállóan nem tudnak védekezni, mi történne, ha létrejönne egy állam az államban? – tette fel a kérdést. Szerinte meg kell előzni az autonómiát.
Veres Réka / Székelyhon.ro



lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék