udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Gherghina, Gheorghe

2001. október 23.

A 2002. évi költségvetés tervezet megvitatása céljából kétoldali tárgyalásokra került sor okt. 22-án és 23-án az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt képviselői között. A konzultáción részt vett Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, Viorel Hrebenciuc a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Gheorghe Gherghina és Gheorghe Oana a Pénzügyminisztérium államtitkárai, az RMDSZ részéről pedig jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, az Szövetség költségvetési szakcsoportjának tagjai: Birtalan Ákos, Winkler Gyula, Vida Gyula képviselők, Pete István, Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselő, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Ráduly Róbert, a képviselőházi frakció alelnöke. Winkler Gyula képviselő elmondta, hogy az elmúlt héten a költségvetés tervezet átvétele után Birtalan Ákossal megfogalmaztak egy 26 pontot tartalmazó kérdéscsomagot a tervezettel kapcsolatban. A találkozó kezdetén Tanasescu írásban átadta az RMDSZ képviselői által összeállított kérdéscsomagra megfogalmazott válaszokat, elismerve a csomag kiemelkedő szakmai szintjét. A minisztertől kapott válaszok részben kielégítők, részben viszont nem lépnek túl az általánosság szintjén, különösen a költségvetési újraelosztás kritériumainak, valamint a bizonyos bevételek és költségek összegének megállapításának esetében. Az RMDSZ szakemberei felvetették a 2002. évi költségvetés tervezettel kapcsolatos legfontosabb észrevételeiket illetve módosító szándékaikat. Fontosnak tartják a jövedelemadóból a helyi költségvetések részére járó összegek, illetve százalékok megemelését. A személyi jövedelemadó alkalmazásakor az adófizető személy az adózási alap 3 százalékát egyházi, kulturális, tanügyi, közművelődési célokra, illetve a Romániában hivatalosan bejegyzett alapítványok és egyesületek támogatására ajánlhatná. A tárgyalásokon felvetődött az RMDSZ képviselettel rendelkező megyékben megkezdett illetve új infrastrukturális beruházások finanszírozási szintjének emelése. Az RMDSZ szakemberei kimutatták az erdélyi megyék költségvetési hozzájárulásának és a költségvetésből való részesedésüknek arányait. - Okt. 24-én újabb konzultációkra kerül sor, miután az RMDSZ módosító javaslatait a pénzügyminisztérium kiértékeli. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./

2010. március 5.

Isărescu borúlátó
„Nem látom, hogy tud kilábalni Románia a recesszióból olyan körülmények között, hogy csak olyan bevételi forrásokat keresünk, amelyekből ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat” – bírálta élesen a kormány válságkezelő intézkedéseit Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egy csütörtöki gazdasági szemináriumon. A jegybankelnök szerint irreális a kormány azon elképzelése, hogy a költségvetési bevételek elérhetik a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékát, szerinte a legoptimálisabb esetben is mindössze 30-31 százalékról lehet beszélni.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által egy nappal korábban nyilvánosságra hozott adatok pedig nem hagynak teret túlzott derűlátásnak, a tavalyi GDP ugyanis a bemutatott adatsorok szerint alacsonyabb lett a vártnál, így pedig az államháztartási hiány is magasabb lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által vártnál. Az INS szerint a tavalyi GDP várható becsült nominális értéke 491,23 milliárd lej. Ez alacsonyabb a korábban tervezett 505,5 milliárd lejnél, így a 36,4 milliárd lej értékű államháztartási hiány a GDP 7,4 százalékát is kiteheti annak ellenére, hogy Románia az IMF felé 7,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vállalt. A rosszabb mutatók miatt azonban Gheorghe Gherghina román pénzügyminisztériumi államtitkár szerint nem kerülnek veszélybe a jövőben esedékes nemzetközi hitelrészletek. „A GDP csökkenése nem jelenti azt, hogy Románia nem teljesítette az IMF-fel szemben vállalt kötelezettségét még akkor sem, ha a tavalyi adatok véglegesítése után esetleg valóban a GDP-hez viszonyítva 7,4 százalékra kúszik fel az államháztartási hiány” – szögezte le. Hozzátette: a kormány a washingtoni pénzintézettel abban állapodott meg, hogy abszolút értékben az államháztartás-hiány nem haladhatja meg a 36,5 milliárd lejt, így a 36,4 milliárd lej célértéken belül van.
Az INS ugyanakkor enyhén csökkentette a gazdaság tavalyi zsugorodására vonatkozó korábbi becslését, így a román GDP 7,1 százalékkal csökkent 2009-ben az előző évhez képest. Februárban az INS még 7,2 százalékot közölt. A tavalyi utolsó negyedévben a GDP-csökkenés 6,5 százalék volt 2008 hasonló időszakához viszonyítva. Derűlátásra adhat azonban okot a tény, hogy a GDP már szerényen növekedett tavaly a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest. A statisztikai hivatal szerint ekkor már 0,1 százalékkal nőtt a román gazdaság, a korábban előzetesként közölt 0,6 százalékos csökkenéssel szemben. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. október 13.

Németország támogatja Románia schengeni csatlakozását – Német vállalatoknak is tartozik a román állam
Angela Merkel német kancellár bukaresti tárgyalásain megígérte, hogy méltányosan értékelik majd Romániának a Schengen-övezethez való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit. A németek szerint a roma kérdés nem lehet elbírálási szempont.
A romák helyzete nem lehet szempont azok számára, akik döntenek majd Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásáról – mondta Angela Merkel német kancellár, aki kedden Bukarestben tárgyalt. Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően Merkel kijelentette, hogy a romakérdés nem játszik szerepet Románia schengeni csatlakozási folyamatában, de fontos, hogy a keleti határon jogszerűen történjen az átlépés, és legyenek meg az ehhez szükséges technikai feltételek. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Schengen-határ Románia felőli külső részén ne korrupcióval és törvénytelenül történjen a vízumkibocsátás. Merkel a Traian Băsescu államfővel folytatott tárgyalások után kijelentette, hogy Németország méltányosan értékeli majd Romániának a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit.
A megbeszéléseken szó esett még a hazai igazságügyi rendszerről, amelyet az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kísér. Merkel elmondta, hogy az igazságügy területén nagyon fontos az átláthatóság azoknak a német vállalkozóknak, akik Romániában akarnak beruházni.
A német kancellár elismerését fejezte ki Romániának a bukaresti kormány által alkalmazott megszorító intézkedések miatt, amelyeket szigorúaknak nevezett. Merkel támogatást ígért Romániának, hogy Bukarest javítsa az európai pénzek lehívásának és felhasználásának mértékét. Kiemelte, hogy Romániának és Németországnak közös érdeke a magát Moldovai Köztársaságtól függetlennek valló Dnyeszteren túli terület helyzetének és Nyugat-Balkán kérdésének rendezése.
Merkel több kérést is megfogalmazott Romániával szemben. A német kancellár azt kérte, hogy a beruházók megfelelő jogi garanciákat kapjanak a biztos és kiszámítható beruházási légkör megteremtése érdekében, és sürgette a német vállalkozásokkal szemben román állami vállalatok által felhalmozott adósságok törlesztését.
Gheorghe Gherghina, a pénzügyminisztérium államtitkára megerősítette a Hotnews című portálnak, hogy a román állami vállalatoknak valóban van adósságuk a német vállalkozásokkal szemben. Az államtitkár szerint az egyik ilyen vállalat a Román Állami Vasutaknak az infrastruktúra karbantartásával foglalkozó részlege. Emil Boc azonban megígérte Merkelnek, a román állam valamennyi vállalattal szemben kifizeti az adósságát, hogy ezzel is segítse a gazdaság fellendülését.
A német politikus Boc-kal folytatott tárgyaláson a romániai német kisebbségtől a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását is kérte. Boc ugyanakkor üdvözölte, hogy január 1-jétől Németország megnyitotta határait az idénymunkások előtt, így román állampolgárok is mehetnek 2011-től Németországba idénymunkásként. Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék