udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Gindele Róbert

2009. december 7.

Barangolások Szatmárban /Scriptor Alapítvány, Szatmárnémeti, Hírlap Könyvek sorozat 17. kötete/ címmel mutatták be Németi János nagykárolyi régész legújabb kötetét a nagykárolyi Szent László Közösségi Házban. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke a szerző munkásságát, Gindele Róbert, a Szatmár Megyei Múzeum régésze pedig a most megjelent könyvet méltatta. Kovács Jenő polgármester kifejtette, létre kellene hozni Nagykároly várostörténeti múzeumát, amelyre szaktanácsadóként tisztelettel felkérte a nemrég 70. évét betöltött Németit. /Végh Balázs: Régészeti barangolás Szatmárban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2011. június 5.

Falumúzeumot avattak Börvelyben
Szatmár megye - A gyermeknapi rendezvény keretében avatták fel az új börvelyi falumúzeumot, a Pro Villa Berve Hagyományõrzõ Egyesület szeretné, ha a kezdeményezésük tovább bõvülhetne.
A Pro Villa Berve Hagyományörzõ Egyesület szombaton, június 4-én rendezte meg Börvelyben a gyermeknapi ünnepségeket. A programok déli tizenkettõkor kezdõdtek a futballpályán, a gyermekek nyolc csoportba szervezõdve versengtek egymással többféle hagyományos játék keretében: volt zsákbaugrás, kötélhúzás, perecevés, biciklis ügyességi verseny és az ilyenkor szokásos staféták. Fellépõk is színesítették az eseményt, a nagykárolyi breaktáncos fiúk látványos bemutatója mellett Lõrincz Szilveszter és Tünde gitárjátékkal, énekkel szórakoztatta a közönséget. Közben az óvoda udvarán is zajlottak a foglalkozások, játékok, a kicsit egymáson próbálgathatták arcfestõi ügyességüket, vagy járdarajzolásban jeleskedhettek. A mintegy százhúsz gyermeket megmozgató esemény végén mindenki kapott egy-egy édességgel, játékkal megrakott ajándékcsomagot is.
Megnyitották a falumúzeumot
A nap betetõzése az új falumúzeum megnyitása volt, erre délután öt órakor került sor. Az óvoda két termében berendezett kiállítás szõtteseket, hagyományos viseletet, cserépedényeket, valamint körülbelül négyszáz XIX. század végi, XX. század eleji iratot mutat be. A kiállítás gerincét Bákai Gábor, az egyesület alapítótagjának gyûjteménye adja, ehhez tette hozzá a falu lakossága a még fellelhetõ régi, hagyományos tárgyakat. Az eseményen Pályi Kiss Zsigmond, Börvelyben szolgáló református lelkész, Kiss Hajnalka magyar szakos tanár és Gindele Róbert régész, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa mondott köszöntõ és értékelõ beszédet.
erdon.ro

2012. november 14.

Jubileumi régészkonferencia
Őskor, ókor, népvándorláskor, középkor – négy szekcióban, nagyon gazdag és érdekes tematikában hangzottak el előadások pénteken és szombaton a jubileumi X. Erdélyi Magyar Régészkonferencián. A megnyitó és a munkálatok helyszíne a marosvásárhelyi várban levő régészeti és történeti múzeum, a régi sorozóközpont újonnan átadott felső szintje volt, amelynek átalakítása, felújítási munkálatai a jövő évben érnek véget. A konferencia szervezője az erdélyi magyar régészek Pósta Béla Egyesülete a házigazda Maros Megyei Múzeummal együtt, amely negyedik alkalommal vállalta ezt a szerepet.
A kétnapos tanácskozást Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke nyitotta meg, aki örömének adott hangot, hogy nő, terebélyesedik az erdélyi régésziskola, amelyet a magyarországi szakemberek is támogatnak, akik szép számban és tartalmas dolgozatokkal vettek részt a konferencián.
Azt a bizakodást visszük tovább, amellyel Pósta Béla 1899-ben elindította az erdélyi régészeti iskolát. A hosszú ideig Csipkerózsika-álmát alvó kezdeményezés nem szűnt meg, sikerült tovább fejleszteni a fiatal szakemberekkel megszaporodott egyesület keretei között – mondta dr. Bajusz István, a Pósta Béla Egyesület igazgatója, aki köszönetét fejezte ki az EMÉ-nek, hogy Kolozsvár központjában székhelyet biztosít a régészeknek, továbbá a Maros Megyei Múzeumnak, amely a 10. születésnaphoz méltó keretet teremtett a tanácskozásnak, amelyen több mint száz résztvevő volt jelen.
Maros megye "gyomra" sok izgalmas dokumentumot rejteget a múltról – hangzott el Lokodi Edit, a megyei tanács alelnökének üdvözlőbeszédében, aki azt kívánta a régészeknek, hogy továbbra is legyen pénz, támogatás, hogy kutathassanak, s a valós helyzetet feltárva ne kelljen a régészeti adatokat elferdíteni. Beszédében köszönetet mondott a múzeum igazgatójának, Soós Zoltánnak, hogy olyan szépen átalakult a régi épület, amely valamikor a város polgármesteri hivatalának is helyet adott.
Öröm volt a szervezést vállalni negyedik alkalommal is – hangsúlyozta Soós Zoltán, a Megyei Múzeum igazgatója, majd hozzátette, hogy a tanácskozás teret biztosít az Erdélyben dolgozó régészeknek, hogy kutatásaik eredményeit ismertessék. A diákoknak pedig arra, hogy megszeressék a választott szakmát, amely nem tartozik a jövedelmező mesterségek közé, de nagyon érdekes, izgalmas, és lélek kell ahhoz, hogy magas szinten lehessen művelni. Kérdésünkre Soós Zoltán hozzátette, hogy a tízfős marosvásárhelyi régészcsapat, amely romániai szinten a legnagyobb magyar régészközösség, nagyon sok kutatásban vesz részt, s örömmel mutatják be eredményeiket egy olyan rangos rendezvényen, ahol bel- és külföldi kutatók, oktatók és diákok együtt vesznek részt. Az erdélyi régésziskola egyre szorosabban zárkózik fel a magyarországi kutatókhoz, s hiánypótló eredményeik ismertetésére alkalmas fórum a tanácskozás. A szakmai tájékozódás mellett a diákoknak lehetőséget teremt, hogy munkahelyet keressenek, s pályázati lehetőségekről tájékozódjanak. Az idei konferencia sajátossága, hogy két napig tartott, ami egyrészt azt jelzi, hogy mennyiségben és minőségben olyan tudományos tőkét tud felmutatni, ami a korábbi egynapos rendezvényekhez képest igényeli ezt a terjedelmet, s reméljük, hogy jövőben már három napra lesz szükség – mondta Soós Zoltán, aki érdeklődésünkre elárulta, hogy a nagytermet díszítő gyönyörű barokk kandalló a nyárádszentbenedeki Toldalagi-kastélyból származik.
A nyitóünnepségen két könyvet mutattak be. Gindele Róbert és Istvánovits Eszter munkája a nyíregyházi és a szatmári múzeum történészeinek példamutató együttműködése révén született – hangzott el Kulcsár Valéria ismertetőjében.
A Berecki Sándor, Czajlik Zoltán és Soós Zoltán (szerk.) által jegyzett Erdélyi régészeti lelőhelyek és műemlékek légi felvételei című érdekes, szép háromnyelvű kötetet Pánczél Szilamér Péter ajánlotta a közönség figyelmébe. Az első plenáris előadást László Attila tartotta Hubert Schmidt és László Ferenc kapcsolatáról.
A középkorról szóló dolgozatok bemutatásával folytatódott a konferencia, majd szombaton az őskor, ókor, a népvándorlás kora és a középkor kutatása terén elért eredményeiket ismertették az erdélyi és a magyarországi résztvevők.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék