udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Grün György

2005. november 28.

Gazdasági megerősödés nélkül a szórványmagyarság sorsa nem javulhat jelentősen. A küszöbön álló EU-csatlakozás fokozott kihívást jelent a gazdasági háttér kialakítása szempontjából. A november 26-án Vajdahunyadon tartott magyar gazdasági fórum mindezekre próbálta felkészíteni a Hunyad megyei magyar vállalkozókat. – Önmagában a csatlakozás nem cél, nem oldja meg a problémákat – hangsúlyozta Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetségének kereskedelmi attaséja. Éppen ellenkezőleg, a verseny felerősödik. Ebben a helyzetben az információ a legfontosabb tényező a vállalkozó számára. Grün György, a Hunyad megyei kereskedelmi kamara képviselője közölte, a szükséges tudnivalók kiválasztásában a kereskedelmi kamara is segítséget nyújt. Szepessy Szabolcs, az ITDH kolozsvári képviseletének vezetője elmondta, hat erdélyi képviseletén keresztül az ITDH támogatást nyújt az erdélyi és magyarországi vállalkozók közötti kapcsolatteremtésben, import-export tevékenységben, emellett szakmai tanácsadással szolgál. A szintén anyaországi Új Kézfogás program anyagi támogatást nyújt a szomszédos országokban induló vagy már működő kis- és középvállalkozásoknak. Végül a Szülőföld program nagyobb mértékű beruházásokat támogat. /Chirmiciu András: Magyar gazdasági fórum Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2014. április 26.

Hunyad 2020 fejlesztési tanulmány
Vitaindító ötletdoboz
Tartós fejlődéshez hosszút távú fejlesztési stratégia szükséges, olyan, amely túltekint a legközelebbi választáson, hangsúlyozta csütörtökön Déván Winkler Gyula EP-képviselő, amikor a sajtó előtt mutatta be a Hunyad 2020 című tanulmányt.
Romániában sajnos túl sok vezető pozícióba kerülő politikus gondolja úgy, hogy a világ az ő hatalomra kerülésével kezdődik, azaz rá se hederít az elődei által elindított projektekre, nem folyatja azokat, hanem sajátjaival rukkol elő.
Mivel ingatag talajra nem lehet – nem szabad – építeni, a Hunyad 2020 tanulmány éppen ezért a 2007–2013-as megyefejlesztési stratégiából indul ki, arra épül, a további fejlesztéshez szolgál ötleteket. „Tulajdonképpen ötlet-doboz”, szögezte le Grün György, a megyei kereskedelmi kamara volt igazgatója, a tanulmány fő szerzője.
Hunyad 2020 tulajdonképpen az RMDSZ által már 2012-ben elkészített Erdély 2020 stratégiai terv Hunyad megyére leszűkített változata. Noha csak egy megyéről van szó, annak igen eltérő részei külön fejlesztési célok felvázolását teszi szükségessé. Szászváros térsége és a Zsil-völgye más-más adottságokkal rendelkezik, hangsúlyozta Winkler a tanulmány társszerzőjeként. Részletes, számos területre lebontott tanulmányról van szó, melyet eljuttattak a megyei és helyi hatóságoknak, s társadalmi párbeszéd indítójának tekintenek, melybe a civil szférát és szakembereket is bevonnák. Tartós fejlesztéshez összehangolt, pontos célkitűzésekre lenne szükség, illetve széleskörű együttműködésre a helyi hatóságok, üzleti szféra és a lakosság részéről. Igen, a lakosság jelentős része meg kell hogy változtassa mentalitását, árvíz esetén például nem várhatja ölbe tett kezekkel, hogy kizárólag a hatóságok tegyenek rendet portáikon, ahogy oly sokszor láttuk az utóbbi években, hanem az érintetteknek is részt kell venniük a károk eltakarításában, hangsúlyozta az EP-képviselő. Vagy azok, akik tele szemetelik a környezetüket, aztán panaszkodnak, hogy miért nem jönnek a turisták? Mit lássanak, szeméthegyeket a folyók és tavak partján? Grün György is hasonlóan vélekedett, szerinte a társadalmi hozzáállás megváltoztatásához az iskoláknak is jelentős szerepet kellene juttatni.
Chirmiciu András. Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék