udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 11 találat lapozás: 1-11

Névmutató: Hágó Attila Nándor

2007. május 2.

Az idei Rákóczi–megemlékezés hagyományos részeként idén is koszorúzás volt a nagymajtényi síkon, az emlékműnél. A résztvevőket köszöntötte Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Varga Attila képviselő beszédében Rákóczi személyiségét méltatta, Hágó Attila Nándor, a nagykárolyi múzeum igazgatója pedig Károlyi Sándor történelmi szerepét elemezte. /Idén is volt koszorúzás a nagymajtényi síkon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./

2008. július 11.

Ötvenéves a Nagykárolyi Múzeum, ez évfordulóra számos programmal készülnek, jelezte Hágó Nándor Attila, a múzeum igazgatója. Egy kisebb múzeumtörténeti bemutatót állítanak össze, az elmúlt ötven év eseménytörténetéről, régészeti kutatások eredményeiről. Az Ecsedi-láp és az ember című kiállítsuk bemutatja majd az egykori Ecsedi-lápot a lecsapolás előtt, aztán a jelenlegi állapotot, a néprajzát, népi mesterségeket, valamint szokásokat és irodalmi sajátosságokat. /Dobos Hajnalka: Ötvenéves a Nagykárolyi Múzeum. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 11./

2008. november 27.

Egy éve heti rendszerességgel szerveznek a múzeum munkatársai honismereti előadásokat a nagykárolyi Szent László Közösségi Házban, a közönség díjmentesen hallgathatja az előadásokat. Az előadásokra mind kevesebben kíváncsiak, mondta el Hágó Nándor régész, a városi múzeum helytörténésze. „Történelemtől régészetig, botanikától szépirodalomig számos témakörben tartottunk előadásokat” Az előadók között egyetemi tanárok, hazai és külföldi szakértők vannak, részletezte Hágó Nándor. Az emberek nem érdeklődnek. A szervező a diákok és tanáraik távolmaradását is fájlalja. Végh Balázs Béla is tartott előadást, témája: a százéves Nyugat folyóirat öt nagykárolyi kötődésű munkatársa: Ady, Kaffka Margit, Kabos Ede, Ambrus Zoltán és Szép Ernő munkássága, nagykárolyi kötődése. /A diákság is távol marad. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2009. március 17.

Németi János régész a nagykárolyi cigányság történetét ismertette nemrégiben a nagykárolyi múzeum Helytörténet mindenkinek című előadás-sorozata keretében. A történelem több nagykárolyi származású zenészdinasztiát is számon tart. „Ezek a családok olyan világhírű muzsikusokat adtak a zenetörténetnek, mint például Ruha István és Fátyol Rudolf hegedűművészek” – tette hozzá Németi. Németi szerint manapság azért beszélnek mindenütt cigányproblémáról és megélhetési bűnözésről, mert a roma lakosságot megfosztották eredeti életformájától. A kosárfonáshoz, gyékényszövéshez is jól értettek a nagykárolyi cigányok, de ezeket a termékeket ma már nincs kinek eladniuk. A több mint egy éve útjára indított Helytörténet mindenkinek című sorozatról Hágó Attila Nándor régész, a városi múzeum helytörténésze, az előadások ötletgazdája elmondta: „Célunk, hogy minél több, lehetőleg helyi szakember ismertesse meg a városlakókkal Nagykároly és vidéke nevezetességeit.” /Végh Balázs: Helytörténeti előadás Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2011. augusztus 29.

Felavatták a Rákóczi–szobrot Vetésen
Augusztus 28-án, vasárnap, a vetési pátens napján, a Vetési Református Egyházközség parókiájának kertjében Török József, a Vetési Albert Kultúrkör elnöke köszöntötte azokat a helyi lakosokat és meghívott vendégeket, akik részt vettek II. Rákóczi Ferenc mellszobrának avatási ünnepségén. Juhász Lajos polgármester elmondta, hogy a múlt rossz oktatáspolitikája odavezetett, hogy kezdjük elfeledni múltunkat és történelmünket. A Vetési Albert Kulturkör ezért válalta fel, hogy nem csak feltárja, hanem megismerteti és emléket állít azoknak a történelmi személyiségeknek, akik Vetéshez kapcsolódnak. A Vetési Albert emléktábla felavatása után a II. Rákóczi Ferenc emlékére állított mellszobor, Vetés község első szobra, de reméhetőleg újabbak követik. A szobrot a polgármester és Erdei D. István parlamenti képviselő leplezte meg, majd Kulcsár Erzsébet helyi református lelkipásztor áldotta meg. Muzsnay Árpád méltatta az esemény jelentőségét, majd Thoroczkay Sándor és Hágó Nándor tartott előadást II. Rákóczi Ferencről és a vetési pátensről. Közben a Vetési Albert Kultúrkör kulturális csoportja kurucnótákat énekelt, majd Nagy Magdolna és Varga Sándor szavalt. Az ünnepség a szobor megkoszorúzásával ért véget.
Elek György. erdon.ro

2011. szeptember 17.

Katolikus nőszövetségek találkozója Nagykárolyban
„Megélni a krisztusi szeretetet és ezen keresztül építeni Isten országát” mottó jegyében került sor szeptember első felében a nagykárolyi Szent László Közösségi Házban az erdélyi római katolikus nőszövetségek hagyományos – immár tizenkettedik – találkozójára, a helyi Árpád-házi Szent Erzsébet Nőszövetség szervezésében.
A megérkezés napján a jelen levő lelki vezetők közösen celebráltak szentmisét a Kalazanci Szent József-templomban. Másnap szentmise után Fábián Mária, az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egységének elnöke köszöntötte a jelenlevő húsz nőszövetség 42 képviselőjét és a 10 lelki vezetőt.
A tanácskozás bevezető előadását Ágoston Ferenc krasznabélteki plébános, a Szatmár megyei nőszövetségek szövetségének lelki vezetője tartotta a szeretetszolgálatról. A diakónia, vagyis a szeretetszolgálat fontosságát hangsúlyozva többször is idézte Kalkuttai Teréz Anyát, aki szerint „a mi egészen különös feladatunk, hogy a legszegényebbeket szolgáljuk”. Elhangzottak a nőszövetségek elnöknőinek tevékenységi beszámolói, majd városnézés keretében megkoszorúztuk Petőfi Sándor szobrát, a Károlyiak egykori kastélyának parkjában meghallgattuk Hágó Nándor múzeumigazgató értékes és érdekes előadását a város, a Károlyiak és a kastély történetéről. Délután a gyerekek műsorát láttuk. A nap befejezéseként megünnepeltük a helyi római katolikus nőszövetség megalakulásának 20. évfordulóját, az eseményt megtisztelte jelenlétével Schönberger Jenő püspök Szatmárnémetiből.
A tanácskozás harmadik napján folytatódtak a nőszövetségi beszámolók, majd lelkipásztori tanácsok és javaslatok hangzottak el. Kovács Sándor főesperes, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa, az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egysége lelki vezetője az imádság fontosságáról beszélt. Fábián Mária felolvasta II. János Pál pápa nőkhöz intézett köszönőlevelét. A tanácskozás zárásaként Schönberger Jenő köszöntötte a jelenlévőket, és további sikeres munkálkodást kívánt nekik az elkövetkezőkben is. Az őszi fórumot záró hálaadó szentmisén az elnöknők megújították fogadalmukat.
Molnos Sára. Szabadság (Kolozsvár)

2011. december 23.

Alexander” Károlyinak állítottak szobrot Nagykárolyban
A szobor talapzatán az „Alexander Károlyi” felirat látható, lényegében a magyar főúr aláírása, melyet a szatmári békeszerződésről másoltak le. Lapunk arra vonatkozó érdeklődésére, hogy miért nem Károlyi Sándorként írták a nevét, Bekő Tamás városmenedzser elmondta: a város vezetősége döntött a latin nyelvű verzió mellett, mivel úgy vélték, ha magyarul írták volna a gróf nevét, ki kellett volna írniuk románul és németül is, ezt pedig sokallták.
Szobrot állítottak december 22-én Károlyi Sándornak a nagykárolyi kastélykertben, leleplezését követően pedig megmutatták az érdeklődőknek a felújított Károlyi-kastélyt is. A frissen restaurált épület műszaki átvétele a napokban történt meg. A szobor talapzatán az „Alexander Károlyi” felirat látható, lényegében a magyar főúr aláírása, melyet a szatmári békeszerződésről másoltak le.
Lapunk arra vonatkozó érdeklődésére, hogy miért nem Károlyi Sándorként írták a nevét, Bekő Tamás városmenedzser elmondta: a város vezetősége döntött a latin nyelvű verzió mellett, mivel úgy vélték, ha magyarul írták volna a gróf nevét, ki kellett volna írniuk románul és németül is, ezt pedig sokallták. A szobor egyébként Bíró Lajos magyarországi szobrászművész alkotása, és 3 millió forintba került, melyből egy milliót a magyar kormány állt, kettőt pedig a nagykárolyi önkormányzat fedezett.
A leleplezés előtt Csehi Árpád megyei tanácselnök kifejtette: a felújított nagykárolyi kastélyra nemcsak a helybéliek lehetnek büszkék, hanem az egész megye jelképének számíthat, s jelentős mértékben növelheti a környék turisztikai vonzerejét. Károlyi Sándor történelmi szerepét a nagykárolyi múzeum munkatársa, Hágó Nándor méltatta, aki szerint vannak, akik árulónak tekintik a sokat vitatott személyiséget, sokan viszont a reálpolitikust látják benne.
Nagykároly, illetve a történelmi Szatmár vármegye (melynek főispánja volt) fejlődésére nagy hatással volt: iskolákat alapított, templomokat építtetett, manufaktúrákat hozott létre, támogatta a kisiparosokat, szerzetesrendeket telepített a városba. A szabadságharc idején elnéptelenedett területekre sváb és zsidó lakosságot hozott, összesen 32 települést alapított.
Kovács Jenő polgármester ünnepi beszédében kifejtette: szerinte Károlyi Sándor kiváló helyzetfelismerő képességgel rendelkező, a lehetőségeket kihasználni tudó pragmatikus politikus volt, aki megérdemli, hogy a nagykárolyiak megőrizzék jó emlékezetükben, mivel „nem kizsákmányoló, hanem vezető volt”. A műalkotás készítője, Bíró Lajos magyarországi szobrászművész elmondta: a nyolc éve tartó Rákóczi-ünnepségsorozat méltó befejező eseményének tekinti a nagykárolyi Károlyi-szobor leleplezését, mely számára egy Rákóczi lovas szobor tervezésével kezdődött.
Kovács Jenő köszönetet mondott a kivitelezőknek a nagykárolyi kastélyon végzett munkálatokért, akik „az alapoktól a tetőig” felújították az ingatlant. „Sok hibát lehet találni az épületen, én is több hiányosságot látok, de mindent egybevéve büszke vagyok erre a megvalósításra, és büszkék lehetnek rá a károlyiak is – fejtette ki az elöljáró. – A kivitelezők még dolgozni fognak a hiányosságok helyreállításán, a végső átvételt pedig tavasszal tartjuk majd meg.”
Mint ismeretes, a nagykárolyi és az erdődi önkormányzat közös pályázat keretében körülbelül 5 millió eurót nyert a nagykárolyi Károlyi-kastély és az erdődi várrom restaurálására. A pénz túlnyomó többségét, azaz több mint 4,5 millió eurót Károlyban költötték el. A munkálatokat a Regionális Operatív Program finanszírozásának felhasználásával végezték.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2016. február 8.

XV. Nemzetközi Fotóművészeti Kiállítás 
Vasárnap délben ismét nívós fotókiállítás megnyitójára került sor a nagykárolyi Károlyi-kastélyban.
Ahogy azt már megszokhattuk, idén is elhozták Nagykárolyba a Magyar Fotóművészek Világszövetségének Nemzetközi Fotóművészeti Kiállítását, sorban a tizenötödiket. A szövetség legutóbbi versenyére szerte a Kárpát-medencéből érkeztek alkotások, ezek közül 45 képet állítottak ki vasárnap, köztük a nagykárolyi fotós, Bikfalvi Zsolt egyik alkotását is. Gaja Dalma magyar népdallal kedveskedett a vasárnap déli kiállításmegnyitón, utána Hágó Attila Nándor, a Vasile Vénig László Fotóklub elnöke, a városi múzeum vezetője ismertette a közönséggel, hogy az esemény része a Szathmáry Pap Károly előtti főhajtás jegyében rendezett emlékrendezvény-sorozatnak. Bikfalvi Zsolt a Magyar Fotóművészek Világszövetségének képviseletében magáról a versenyről szólt pár szót. Mint megtudtuk, három kategóriában lehetett idén is pályázni, mely pályázatra egyébként több száz fotó érkezett be szerte a Kárpát-medencéből. A beérkezett pályamunkák általános (fekete-fehér és színes), természetfotók (fény témakörben) és magyar táncok kategóriában lettek díjazva. A Nagykárolyban két hétig látogatható vándorkiállítás tavaly szeptemberben indult útjára, Nagykároly után pedig többek között Kolozsvár, Marosvásárhely, Szeben és Bukarest ad otthont a tárlatnak.
A kiállítás a kastély nyitvatartási ideje szerint látogatható: hétfő kivételével hétköznaponként 9–17 óra között, szombaton 10–14 óra között, vasárnap pedig 10–17 óra között. frissujsag.ro

2016. február 9.

Vénig László életművét díjazták 
Vénig László munkássága előtti főhajtással egybekötött kiállítás megnyitójára került sor az elmúlt hét végén Élesden. A kiállítást a nagyváradi Tavirózsa Fotósklub tagjai szervezték.
Szombat délután az élesdi Octavian Goga könyvtár kiállítótermében került sor Vénig László fotóművész emlékkiállításának megnyitójára. A kiállítás szervezője a nagyváradi Tavirózsa (Nufărul) Fotósklub volt, amely idén ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját, ennek a fotósklubnak sok éven keresztül volt tagja Vénig László is. Az esemény fővédnöke pedig az Eurofotó Art Szövetség volt, utóbbi szövetségnek a nagykárolyi Vénig László Fotóklub is tagja.
Minden év januárjában az Eurofotó Art Szövetség meghirdeti a Carol Pop de Szathmáry (Szathmáry Pap Károly) Fotóművészeti Fesztivált (ennek az idei rendezvénysorozatához egyébként Nagykárolyban is csatlakoztak, Bikfalvi Zsolt két héttel ezelőtti kiállítása és az elmúlt hétvégén megnyílt MFVSZ-kiállítás is része a fesztivál programjainak). A fesztivál egyik kiemelkedő eseménye volt a Vénig László-emlékkiállítás is, aminek alkalmából életműdíjjal emlékeztek meg Vénig László művészi nagyságáról.
Az esemény főhajtással és egyperces néma csenddel vette kezdetét, majd Létai Zoltán, Élesd város alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket. Létai nemcsak alpolgármesteri minőségében volt jelen az eseményen, hanem Vénig László régi barátjaként, fotóstársaként is. Létai Zoltán volt a kezdeményezője annak is, hogy ez a kiállítás Élesden kerüljön megrendezésre, ezzel is tisztelegve a régi barát előtt.
A hozzászólók sorában ott volt Tóth István is, aki a Tavirózsa Fotóklub és az Eurofotó Art Szövetség elnökeként szép szavakkal emlékezett sok évtizedes barátságukra és Vénig László egyedi fotózási stílusára, amelyet saját bevallása szerint mind a mai napig csodál. Ezután átadta a sorozatszámmal ellátott arany emlékplakettet, az életműdíjat, valamint az ehhez járó oklevelet is Vénig Évának, Laci bácsi özvegyének.
Adela Ramona Novicov művészettörténész, a nagyváradi egyetem képviselője beszédében próbálta megtalálni, megfejteni mi is volt Vénig László fotóinak, stílusának titka. Fotóit a kort messze megelőző technikával készítette, de nemcsak ez tette őt különleges fotóművésszé, hanem az alkotásainak mondanivalója is, mondta méltatásában a szakember.
A Vénig család nevében ifj. Magdó János köszöntötte a megjelenteket, és megköszönte azt a nem mindennapi rendezvényt, amit szeretett nagyapja emlékére szerveztek. Végezetül, de nem utolsósorban Hágó Attila Nándor, a Vénig László Fotóklub elnöke is szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében felidézte azt a kevés időt, amelyet Laci bácsi velük tölthetett. Útmutatásai, tanácsai, amelyekkel elindította a fotóklubot, meghatározták a tagok későbbi céljait, illetve a fotós pályán való haladási irányukat — emelte ki Hágó. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti)

2016. augusztus 1.

Nagykárolyi képzőművészek kiállítása a Kastélyban
Fennállásának 15 éves évfordulóját különleges kiállítással ünnepli a Provinciart Kulturális Egyesület, melynek megnyitójára vasárnap délben került sor a Károlyi Kastély Lovagtermében.
A szép számban összegyűlt vendégsereget a megnyitó moderátoraként Adi Stefanut köszöntötte, aki röviden bemutatta az egyesületet, az alapítóit, illetve a jelenlegi tárlat anyagának alkotóit. Elmondta, hogy az egyesület elsődleges célja egyesíteni a Nagykárolyi és környékbeli művészeket, felkarolni a fiatal tehetségeket, kiállításokat szervezni, de ezen túlmenően aktív kapcsolatot tartanak fenn más kulturális egyesületekkel, versenyekre, táborokba járnak. A vasárnap megnyílt kiállításon Vasile Vénig László, Georgia Ioana Ciontoș, Franz Ritzmann, Demeter Gui, Kádár Ferenc, Lázin Csaba, Smaranda Milu Némethi, Virginia Pișcorean, Lendvay Zoltán, és Czumbil István Adrian alkotásait láthatjuk.
A folytatásban Kovács Jenő, városunk polgármestere vette át a szót, kifejezve abbéli örömét, hogy igazi kulturális és turisztikai központ lett Nagykároly. Ennek nagyon jó példája, hogy sikerült a máshol hagyományos városnapokat egy magas színvonalú fesztivállá változtatni, amely minőségi szórakozást nyújt minden korosztály számára. Nagyon örül annak is, hogy a Provinciart Kulturális Egyesület „nem tűnt el" az elmúlt 15 évben, hanem töretlenül dolgoznak, alkotnak, és folyamatosan fejlődnek.
Az egyesület tagjai Dragos Georgescut, a „Gróf Károlyi" Kulturális Idegenforgalmat Népszerűsítő Alapítvány egyik képviselőjét is felkérték, hogy szóljon pár szót a megnyitón, aki kifejtette, hogy nehéz helyzetben van, hiszen a művészetről nem lehet beszélni, azt látni, hallani, érezni kell. A művészet megítélése nagyon szubjektív, hiszen minden alkotásban benne van maga az alkotó, ugyanakkor kicsit a néző is.
Zárásként Dr. Hágó Attila Nándor, a Városi Múzeum vezetője szólt pár szót az egybegyűltekhez, kifejezve örömét, hogy a mai világban fenn tudott mAradni ez az egyesület, annak ellenére, hogy az alapító tagok közül többen már nem élnek, illetve sokan vannak, akik már elköltöztek a városból.
A megnyitót egy zenei blokk tette igazán különlegessé, melyet Bogdan Georgescu, Szűcs József és Marius Georgescu adott elő.
A kiállítást egy hónapig tekinthetik meg az érdeklődők a Városi Múzeum nyitva tartásának megfelelően. A különleges alkotások két helyen, a földszinti és az emeleti kiállítóteremben kaptak helyet.
nagykaroly.szatmar.ro

2017. július 4.

Konferencia és kiállításmegnyitó a reformáció jegyében
Július 4-én, kedden egész napos programsorozattal emlékeztek meg Nagykárolyban a Reformáció 500 évfordulójáról, melyet a Károlyi Kastélyban szerveztek meg.
Az esemény egy konferencia, illetve egy, a témában szervezett kiállítás köré szerveződött. A programsorozat délelőtt indult, a gyülekező után a jelenlévők egy istentiszteleten vehettek részt, melyen Nt. Forró László főjegyző hirdette az igét. A folytatásban a köszöntések után került sor az első előadásra, melyet dr. Bara Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott „Gróf Károlyi Sándor és a reformátusok címmel”.
A nap második előadását dr. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója tartotta. Beszámolója révén a Szatmár megyei református templomok régészeti leleteiről tudhattak meg érdekességeket a résztvevők. Délben kikapcsolódásképpen különleges műsor várta a konferencia látogatóit, akik a Carmina Renascentia régi zene együttes előadását hallgathatták meg.
A kellemes dallamok után került sor a Reformációs kiállítás megnyitójára, melynek keretén belül dr. Szőcs Péter köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a kiállítás megtekintésekor a részletekre is figyeljenek a látogatók, hiszen a bemutatott tárgyak értékei innen látszanak leginkább: a terítők hímzéseire, az örvös munkákra, a nyomdai munkák kivitelezési módjára. A továbbiakban Felician Bob, a Szatmár megyei múzeum igazgatója szólalt fel, aki az 500 évvel ezelőtti események erdélyi vonatkozásairól beszélt, majd dr. Hágó Attila Nándor, a Városi Múzeum vezetője vette át a szót, és mutatta be pár mondatban a kiállítást.
A kiállítás első részében a régióból származó kegytárgyakat láthatunk, illetve egy összeállítás révén a reformáció történetét ismerhetjük meg. A második részben fotókat láthatunk, melyek a környező templomok alaprajzát, külsejét és belsejét mutatják be.
Az ünnepélyes megnyitó után sor került a konferencia harmadik, és egyben utolsó előadására, melyet Ft. Illyés Csaba esperes tartott az „A reformáció egy mai katolikus lelkész szemével” címmel.
Az egy napos programsorozat fórumbeszélgetéssel, majd svéd asztalos ebéddel zárult. Bagosi Andrea / szatmar.ro



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék