udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Höncz László

2009. november 18.

A tehetséges tollforgatóként jelentkező sepsiszentgyörgyi Höncz László emlékirat-gyűjteményt állított össze a rendszerváltás két évtizedes évfordulójára /Bűnösként is győztes/. Ő egyike annak a három Kovászna megyei polgármesternek, akiket a faluközösség 1989. december 22-e után visszahelyezett a faluvezetés élére. Bölön és Uzon polgármestere volt. Könyve részletes keresztmetszetét adja a XX. század utolsó negyedének. /(kgy. z.): Rendhagyó bemutatók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

2009. november 21.

Sem az iskolák, sem a kultúrházak, sem az katolikus egyház nem engedélyezik a moldvai csángó falvakban, hogy ingatlanjaikban tartsák az iskolán kívüli magyar foglalkozásokat. A legtöbb településen bérelt épületben tanulnak a gyermekek, mert saját házak vásárlására nem futja az oktatási programot fenntartó Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Székeket hoztak a külsőrekecsini Gyermekek Házához. Támogatók adományából építették fel ezt a házat. A magyar órákat korábban egy családnál tartották. Az emeleten tanári lakást és számítógéptermet alakítottak ki. Moldvában 21 településen tartanak magyar órákat, de csak hét faluban van magyar közösségi ház. Ezeken a településeken egyre többen tanulnak magyarul. – Az emberek azt érzékelik, hogy nem csak egy rövid időre jövünk, itt megzavarjuk az ők életüket, és aztán tovább állunk, hanem hosszú távon gondolkodunk – hangsúlyozta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Lujzikalagorban három évig kis raktárban tartották a magyar órákat. Az 5000 lelkes községben már 100 gyermek jár a magyar foglalkozásokra. Ezért bérelte ki a Csángó Szövetség most a házat. 35 ezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy a Csángó Szövetség megvásárolhassa a házat, ahol a tanári lakás is helyet kapna. Az összeget közadakozásból próbálják összegyűjteni. Duna TV. /Hosszú távon gondolkodik a Csángómagyarok Szövetsége. = Erdély. Ma, nov. 20./ 8/ November 18-án volt az Erdővidéki Közművelődési Napok leggazdagabb kínálata: Barótra, Olasztelekre, Kisbaconba, Erdőfülébe, Nagybaconba, Ürmösre, Bölönbe, Nagyajtára és Vargyasra vittek programot a szervezők. Másnap Baróton Hidak címmel a felsőrákosi alkotótábor anyagából, Bardocon pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület tagjainak munkáiból nyílt fényképkiállítás, Bölönben Höncz László Bűnösként is győztes című könyvét, Baróton pedig Magyari Hunor Az erdővidéki református egyházmegye templomai című albumát mutatták be. Vargyason megnyílt az Erdővidék nagyjai című kiállítás, Középajta népe pedig Magyari Hunor albumát ismerhette meg, a bölöni Kék virág néptáncegyüttes Zalánpatakon és Középajtán lépett fel. Baróton előbb dr. Bona Gábor, majd Pelyach István történész tartott rendhagyó történelemórát az 1848―49-es szabadságharcról, majd a csíkszeredai Mesehetes zenekar szerzett lépett fel. Dr. Egyed Emese Baróti Szabó Dávid Kisded szótáráról /Tortoma Kiadó, Barót/ beszélt, mely most jelent meg. Az 1792-ben Kassán nyomtatott második kiadás alapján készült könyvet méltatva a kolozsvári egyetemi tanár kiemelte: ,,Amikor készült, munkafüzet volt, tanári segédletként tudták használni a magán- és iskolai oktatásban azok, akik tudatosan akartak magyarul beszélni, s azok is, kik magyarul akartak megtanulni. ” Erdőfülében a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát telt ház fogadta. Örökségvédelem és hagyományápolás című előadásában arra tért ki, hogy mennyi hasznot hajthat a ma emberének az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott közös tudás. Olaszteleken kiállítás nyílt Nagy Viktor fényképeiből, majd Kolumbán-Antal József székelyudvarhelyi író Székely honfoglalás című kötetét mutatták be. Kisbaconban Csikány Tamás és Kedves Gyula budapesti történész Székelyek a napóleoni háborúkban, valamint Huszárok az 1848/49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén címmel tartott előadást. Szabó Zsolt főszerkesztő, valamint Benkő Levente szerkesztő ismertette a Művelődés című folyóiratot, Jánosi József pedig Erdővidéki táncélet című kötetét. Fehér János művészettörténész Erdővidék épített örökségéről értekezett. Baróton megnyílt Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművész akvarell-kiállítása. /Hecser László: Gazdag Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2009. december 12.

A Háromszék napilap december 12-én megjelent számától kezdődően részleteket közöl Höncz László magánkiadásban frissen megjelent, Bűnösként is győztes című könyvéből. A szerző 1952-ben született Sepsiszentgyörgyön, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait, Aradon technikusi diplomát szerzett. A Stefan Gheorghiu káderképző akadémia közgazdaság-tudományi karán szerzett pénzügyi, könyvelői diplomát. A fordulat után a gyógyszerésztechnikumot is elvégezte. A rendszerváltás előtt a KISZ- és pártapparátus tagja volt, 1982–84 között Bölön, 1986–92 között Uzon polgármestere. 1992-től 1999-ig a prefektúra, majd a megyei tanács vagyoni és pénzügyi ellenőrző irodájának munkatársa. 1999-től magánvállalkozó. Könyvében a kommunista rendszert és az azt követő átmenetet a maga ellentmondásaiban mutatja be. /Bűnösként is győztes (Ilyen a történelem kereke). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

2013. május 23.

Művelődés és mozgás (Uzon Községi Napok)
Könyvbemutatóval rajtoltak tegnap délután az idei községi napok Uzonban: Höncz László volt polgármester egy érdekes korszakról, a nyolcvanas-kilencvenes évekről számol be saját kiadású kötetében.
Höncz László sok mindent belülről látott, hiszen tanulmányai elvégzése után a hetvenes években a Kommunista Ifjúsági Szervezet titkáraként, a nyolcvanas években Bölön és Uzon polgármestereként, illetve a megyei pártbizottság munkatársaként, a kilencvenes években pedig a prefektúra és a megyei tanács pénzügyi ellenőreként dolgozott. Bevallása szerint egy tavaly decemberi újságból értette meg a változások lényegét: hogy valójában a Securitate irányításával ment végbe mindaz, amit az emberek forradalomnak hittek. A Bűnösként is győztes című könyv a Ceauşescu-korszak kezdeteitől veszi sorra Kovászna megye megalakulását (nagyon nehéz volt kiharcolni, nem szabad hagyni bedarálását – figyelmeztetett), a szocializmus bukását, Temesvár lázadását.
A komoly nyitány után a Szalonspicc zenekar előadásával a szórakozás is megkezdődött, a mai nap pedig teljes egészében a kikapcsolódásé: délelőtt tűzoltó-bemutató, gyermek-habparti, minifoci-bajnokság követi egymást, délután zene mindenkinek. A legszínesebbnek a vasárnapi műsor ígérkezik: kerékpártúra, szoborszentelés, emléktábla-avatás, főzőverseny, fotókiállítás, huszárok fogadalomtétele, bemutatója, mazsorettek és fúvósok felvonulása, a szentivánlaborfalvi Székely István Férfikar fellépése, kézműves-foglalkozások között lehet válogatni, a zárórendezvény pedig Piramis-koncert és tűzijáték lesz.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. április 15.

Önigazolástól a végső bukásig
A napokban megjelent Höncz László József annak idején sikert aratott könyvének második, bővített kiadása. Aki kezébe veszi, mindjárt a címen fennakadhat: az első kiadás fő címe – Bűnösként is győztes – elmaradt, s az alcím lépett elő főcímmé: Ilyen a történelem kereke.   
Az eredeti már önmagában sejtetett valamit, amire aztán a könyv lapozása során jön rá az olvasó: amolyan önigazolás az egész, válaszkeresés arra, hogy ami történt, miért alakult úgy,  s aki az egész történetnek középpontjában áll, milyen szerepet vállalt és  töltött be az adott helyzetben. Mindezek megértéséhez azonban szükség van néhány életrajzi vonatkozás említésére is. A szerzőről tudni kell, hogy a megyeszékhelyen született félig szász családban, a középiskola után férfikészruha-gyártásból szerzett  technikusi  diplomát. Aránylag korán kezdett politizálni az akkori ifjúsági szervezetben, innen került a pártakadémiára, ahol pénzügyi és könyvelési szakot végzett. Ez lehetővé tette, hogy előbbre lépjen, két nagy község élére állították, s uzoni polgármestersége idején következett be a rendszerváltás, ami viszont az ő vezetői beosztását nem  semmisítette meg. Lehet, sokan nem tudják, hogy az 1989. decemberi események után Háromszéken mindössze két olyan községvezető maradt a helyén, akiket a település polgárai megtartottak, most már tényleg demokratikusan újraválasztottak. Egyikük Höncz László volt Uzonban, a másik  egy Bodza vidéki elöljáró... Akkor még nem lehetett tudni, minek is nevezik az új tisztségeket, annyi bizonyos viszont, hogy Uzonban erre a választásra már délután négy órakor sor került, elsőnek az országban. Máshol még bizonytalankodtak, a nagyközségben már határozat született, a közelgő ünnepekre való tekintettel élelmiszerrel, hússal és kenyérrel töltötték fel az üzletet. Ezzel a lépéssel a régi-új községvezető kétségtelenül megnyerte azt a csatát, amely biztosította számára, hogy az elkövetkező napokban emelt fővel, határozottsággal intézze a település ügyeit. S ehhez arra is szükség volt, hogy napokig ne hagyja el a tanácsépületet, a községet. Persze, mellette ott voltak a községben tekintélynek örvendő értelmiségiek, szakemberek, de egyszerű munkások, földművesek is, akik minden hívó szóra ugrottak, s ritka fegyelmezettséggel óvták a falut, egymást, s nem ültek fel a megyeszékhelyről, Brassóból, a szomszédos településekről érkező rémhíreknek. Ilyenből éppen elég volt, s minden bizonnyal egyedüli volt Uzon abból a szempontból is, hogy nem osztottak fegyvereket, pedig azok ott voltak a községi rendőrség épületében, mindenki elől elzárva.
Ha csak Uzonra és Bölönre szorítkoznék, ez az írás sok olvasó számára kevésbé lenne  érdekes. A szerző éppen ezért a második kiadásban elhagyja az erre az időszakra vonatkozó, elsősorban  személyesen róla szóló fejezetek egy részét, s próbálja  szélesebb mederbe terelni a romániai eseményeket, de ezeket is mélyen beleágyazva olyan eseménysorozatokba, amelyek a világ  sodrását idézik fel a XVIII. század végétől napjainkig. Igyekszik megtalálni a mozgatórugókat, amelyek az emberiséget a végső bukásba taszítják. Hihetetlen szálak bontakoznak ki, s amit érzünk, azt tulajdonképpen már évszázadokkal korábban  alapozták meg. Ma már nyilvánvaló, hogy olyan világkormány felállítása a cél, amely megfojt minden szembenállást, megfoszt minden akarattól, hadat üzen mindannak, ami nem előnyös számukra. A szerző olyan írott bizonyítékokat is közöl, amelyek a világuralomra törők terveiről, elképzeléseiről vallanak. Ugyanígy, a román nyelvű sajtóból, a decemberi eseményeket taglaló művekből idézett részek alapján megbizonyosodunk afelől, hogy az ország lakossága játékszer volt egy játszmában, amelynek a forradalom nevet adták.
Péter Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék