udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Hajagos József

1999. július 19.

Júl. 19-én tudományos ülésszakot tartottak Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. Egyed Ákos akadémikus nemrég megjelent könyve (Erdély, 1848-1849, II. kötet) bemutatása kapcsán a forradalom és szabadságharc erdélyi sajátosságairól beszélt, kitérvén arra, hogy míg a Pesten megfogalmazott 12 pontban az unió az utolsó helyre került, a Kolozsvárott elfogadott programban már az elsõ helyen szerepelt. Ugyancsak az unióról szólt Pelyach István szegedi történész is, aki Magyarország középkori történetéig, az ország három részre szakadásáig nyúlt vissza elemzése során. Hangsúlyozta, hogy Szent István állama szerves egészet alkotott, s a '48-as uniós törekvések ennek visszaállítását célozták. Hajagos József Észak-Erdély szabadságharcában betöltött szerepérõl értekezett, Bóna Gábor a székely haderõ szerepét méltatta. Kedves Gyula hadtörténész a cári intervencióról megállapította, hogy az orosz hadsereg többszörös túlerõvel tört be az erdélyi szorosokon is, a székelyek keresztülhúzták számításait, hiszen Lüders tábornok nem tudott kijutni a magyar Alföldre. Végül Csikány Tamás megjegyezte: a magyar tüzérek a mai napig Gábor Áront tekintik példaképüknek. /Kézdivásárhely. Gábor Áron, a példakép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

2010. október 2.

Dombormű a vértanúk gyóntatópapjának
Tegnap a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum udvarán több száz tanuló és pedagógus jelenlétében avatták fel az iskola egykori tanára, az aradi vértanúk gyóntatópapja, Sujánszky Euszták emlékplakettjét, Vetró András alkotását. A domborművet a Nagy Mózes Közművelődési Egyesület állíttatta nagylelkű támogatók segítségével. Lázár Imre székelyudvarhelyi harangöntő műhelyében öntötték, feliratát Bakk Dávid László készítette.
Sujánszky Euszták (Gyöngyös, 1811. április 18. – Imreg, 1875. december 7.) minorita paptanár Nagybányán, Lugoson, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Nyírbátorban és Aradon tevékenykedett. A kantai 330 éves iskolának 1839 és 1841 között volt a tanára. 1849. október 5-én és 6-án vigasztalója és utolsó útra kísérője az aradi tizenhárom vértanú közül a tíz római katolikus vallásúnak és az október 6-ra virradó éjszaka katolizált Damjanich Jánosnak.
Az iskola egyik melléképületének belső udvarra néző falát díszítő domborműnél Bejan András iskolaigazgató, történelemtanár mondott ünnepi beszédet, méltatta Sujánszky életét és munkásságát. A domborművet Bejan András és dr. Zakar Péter történész, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke, az aradi Historia Domus kiadója leplezte le, majd ft. Vargha Béla kézdi-obaiszéki római katolikus főesperes megáldotta azt. Az iskola tanulói zenés-irodalmi összeállítással köszöntötték a nem mindennapi eseményt. A közművelődési egyesület koszorúzását követően az iskola dísztermében dr. Zakar Péter Sujánszky Eusztákról, Hajagos József gyöngyösi középiskolai tanár, történész pedig Aulich Lajos és Poeltenberg Ernő honvédtábornokokról tartott előadást.
Iochom István
Komment
Nagy István, Pécska írta (2010-10-03 18:53:12)
Tudtommal az aradi Historia Domus NEM jelent meg. Zakar Péter - 2007-ben - Sujánszky György Euszták: Az aradi rendház naplója (1847 - 1851) címmel írt könyvet, amelyben sajtó alá rendezte a Sujánszky által - az elején latinul, majd magyarul - vezetett rendházi naplót. Budapesten jelent meg 2007-ben a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség és a Historia Ecclesistica Hungarica Alapítvány kiadásában. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék