udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Névmutató: Halász Judit

2007. június 12.

Búcsúnak szánt előadását tartotta a Százszorszép Gyermekszínpad Aradon a minorita kultúrházban. Ujj Ágnes rendezésében a hatodikosok a Játsszunk együtt című zenés, dramatikus játékkal szerepeltek a legutóbbi Hócompóc bohócai musical után. Ujj Ágnes több mint 30 magyar gyermekverset gyűjtött csokorba Bródy, Tolcsvay és Halász Judit zenéjével, valamint a Ghymes együttes két dalát. A nyugalmazott magyartanár elmondta: a szaporodó tananyag miatt nem valószínű, hogy folytatják. Kár lenne, mert ilyen odaadó és hozzáértő pedagógussal való együttmunkálkodást nagyon sok gyerek igényli. /Sólya R. E. : A Százszorszép Gyermekszínpad utolsó előadása? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2010. február 15.

Lélekmelengető ajándék a szórványnak – Sikeres háromszéki előfutár
Gazdag kultúrprogrammal lepte meg a hétvégén a Kovászna megyei tanács a dévai és vajdahunyadi magyar gyermekeket.
A Téglás Gábor Iskolában már kora délelőtt ostorcsattogástól volt hangos a folyosó és a hetyke kis ostorokat „gyártó” kötélverőgép körül valósággal hemzsegtek a kisdiákok. Nem volt kisebb a népsűrűség a gyöngyfűző lányok körül sem és a szalmafonást oktató Rádu József is egyaránt gyorsan kellett mozgassa kezét és száját, hogy megfelelő iramban mutassa, magyarázza a szalmafonás csínját-bínját.
– Adott pillanatban annyi volt a gyermek, hogy magunkat sem láttuk – fogalmazott székely tömörséggel a kézműves foglalkozásokat irányító Rádu József, aki a kézdiszentléleki Csiporkázó Játszóház képviseletében jött el negyedmagával régi magyar mesterségekre oktatni a szórványbeli gyermekeket. Mint kiderült, otthon, Székelységben, kürtöskalácssütéstől, kosárfonásig és bőrdíszművességig sok mindent tanítgatnak az érdeklődőknek. S bár a köréjük gyűlő gyermekek fel sem fogták micsoda kincsek birtokába jutottak e délelőttön, játszva sajátították el a kézművesség számos titkát.
Eközben azonban az iskola aulájában is egyre mozgalmasabb lett az élet, a nézőtérre begyűlt diákok kíváncsian várták a színpadra készülő, Kelekótya együttes fellépését. A hamarosan felcsendülő Kaláka, Dévai Nagy Kamilla, Halász Judit, Bojtorján, stb. dalokat ugyan nem üdvözölte régi ismerősként az ifjú hallgatóság, bátortalanul dúdolgatva még Bőrönd Ödön és a Fakatona dalát is, a sűrűn felzúgó taps egyértelműen jelezte: szívesen hallgatják a baróti Kelekótya előadását. A fiatal zenészek pedig úgyszintén szívesen énekeltek. Mint kiderült, az együttes 2001-beli megalakulása óta bejárta már Erdővidék minden zegét-zúgát, sőt ennek határain túl is egyre gyakrabban örvendeztetik meg közönségüket az ismert gyermekdalokkal. Pontosabban azokkal a gyönyörű, megzenésített gyermekversekkel, melyek ott kellene muzsikáljanak mindannyiunk szívében. Ez sajnos, mint a Hunyad megyei előadások során kiderült még nincs így, sok szórványbeli kisiskolás, gimnazista számára az Icinke Picinke története is újdonságként hangzik. Remélhetőleg azonban hamarosan változni fog a helyzet. Kelekótyáék, saját bevallásuk szerint, mindenképpen szívesen tennének ennek érdekében.
Hasonló jó szándékkal léptek színpadra a dévai Téglás iskolában a kézdiszentléleki Perkő táncegyüttes tagjai is, akik felcsíki, kalotaszegi, mezőségi, széki táncokkal örvendeztették meg a közönséget. – Úgy érzem sikerült egy kis ízelítőt nyújtani a magyar néptánc és -zene kultúrából és remélem, hogy lesz ennek még folytatása – fogalmazott az előadás után Gergely Zoltán a Perkő táncegyüttes vezetője.
A játszóház, koncert és néptáncelőadás a délután folyamán Vajdahunyadon folytatódott. Az érdeklődés itt sem volt halványabb, sőt a helybeli diákok saját produkcióval is meglepték a kovásznai vendégeket.
A Kovászna megyei tanács által kezdeményezett és támogatott gazdag rendezvénysor amúgy egyfajta előfutára volt a Háromszék és Hunyad megye közti együttműködést szentesítő szerződés mai, hivatalos aláírásának. Egyszóval ez csak a kezdet – ami viszont nagyon jóra sikeredett.
Gáspár-Barra Réka. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2015. március 21.

Átadták a Magyar Örökség Díjakat
Az elismerést - többek között - Halász Judit énekesnő, Tolcsvay László zeneművész, valamint a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar kapta. A Magyar Örökség Díjakat azoknak ítélik oda, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar társadalom erkölcsi és szellemi felemeléséhez.
A díjazottak között van még Koncsol László szlovákiai magyar költő, aki sokoldalú közösségi szolgálatáért vehette át az elismerést. Csapodi Csaba és felesége, Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes és Bálint Tibor erdélyi író munkássága is bekerült a „Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába".
Tolcsvay László, a Tolcsvay Trió és Fonográf egykori tagja, a nemzeti hagyományt megújító zeneművészetéért vehette át az elismerést. A Híradónak nyilatkozó művész úgy nyilatkozott, hogy örömteli, ha érdemesnek tartják az ember munkásságát a díjra. „Ez egy ilyen állomáspont egy megállóhely. az ember egy pillanatra eltöpreng azon, hogy mit csinált eddig és hát ilyenkor tovább kell indulni. Ez az egyetlen lehetőség.” – fogalmazott
Halász Judit színész-énekes a gyermekvilágot gazdagító művészetéért vehette át a kitüntetést. Az idén 73 éves művész, számos daloskönyvet, illetve gyermekeknek szóló lemezt jelentettet meg az elmúlt évtizedekben. Az énekesnő azt mondja; a legnagyobb öröm számára, ha mosolyt és tudást adhat a gyerekeknek.
„Nagyon sok mindent tudok erről az országról, erről a világról, ami a miénk és, amit szeretné k tovább adni azoknak a gyerekeknek, aki minket követnek, akik utánunk jönnek. Azt a sok értéket, amit a kultúrából öröklünk, amit meg kell, hogy őrizzünk és tovább kell, hogy adjunk.” – emelte ki a művésznő
A Magyar Örökség díjakat évente négyszer ítélik oda azoknak, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar társadalom erkölcsi és szellemi felemeléséhez. A következő díjátadó június 20-án lesz.
hirado.hu

2015. október 1.

21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Novemberben kezdődik Erdély legnagyobb könyves seregszemléje
November 12-én veszi kezdetét Marosvásárhely egyik legrégebbi, folyamatosan megszervezett kulturális rendezvénysorozata, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ és a vasarhely.ro által szervezett Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Az immár 21. alkalommal sorra kerülő összművészeti seregszemle ez esztendőben négynapnyi hosszúságúra bővült, november 15-ig, vasárnap délig tart. A vásárnak ez esztendőben is a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ad otthont, így az idei rendezvénysorozattal kapcsolatos első sajtótájékoztatót is értelemszerűen ott tartották szerda délelőtt a szervezők.
A jelenlévőket Káli Király István főszervező fogadta, aki elmondta: a vásár szimbólumát ugyan megőrizték, de annak mottója ez évben megváltozott: "Kapu a lélekhez".
– Vásár kiállítók, kereskedők nélkül nem lehetséges. Több mint száz meghívót küldtünk el hazai magyar és román, illetve magyarországi kiadóknak, eddig 32 visszajelzés érkezett. Ez a tavalyi résztvevők 75 százalékát teszi ki, de reméljük, hogy a szerda éjjel záruló részvételi határidőig még többen visszajeleznek. Az idei vásár szellemi védnöke a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum, amely a maga teljességében jelenik meg, igyekszünk minél jobb kiállítófelületet biztosítani nekik, ahol bemutathatják a magyar irodalom ereklyéit. A vásár szellemiségére ezentúl is jellemző a vásárhelyi írók, költők emlékének őrzése és felelevenítése, ezért az egyik beszélgetősarkot Székely Jánosról, a másikat Jánosházy Györgyről nevezzük el. A vásár csütörtöktől szombatig délelőtt 10 órától este 8 óráig, vasárnap délelőtt 10 órától délután 2 óráig tart nyitva.
Szepessy Előd hozzátette: a gazdag kiadói jelenlét mellett idén is nagy hangsúlyt fektettek a kulturális programok sokszínűségére, amelyekre a legkisebbektől az idősekig mindenkit szeretettel várnak.
– Lesznek nagyméretű eseményeink és kisebb rendezvényeink egyaránt. Előbbiek közé tartozik Halász Judit tudomásunk szerint első erdélyi, Csiribiri című gyerekkoncertje, amelyre a vásár keretében kerül sor november 14-én, szombaton 11 és 17 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében. További kiemelt fontosságú eseményünk a Kolozsvári Állami Magyar Színház Leonce és Léna című, többszörös díjnyertes előadása Tompa Gábor rendezésében, amelynek mellékszereplőjeként Viola Gábor UNITER-díjat nyert. Az előadásra a nyitónapon, november 12-én, csütörtökön 19 órakor kerül sor, ugyancsak a színház nagytermében. Ami a kisebb, de nem kevésbé fontos eseményeinket illeti, megemlíteném a magyar írók estjét, amelyen meghívottként részt vesz Györe Balázs, Tompa Andrea és Papp Sándor Zsigmond, moderál majd Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, valamint az erélyi szépirodalmi lapok főszerkesztőinek estjét, amelyen a Látó, a Helikon, az Irodalmi Jelen, a Korunk, a Székelyföld és a Várad folyóiratok munkatársai vesznek részt. De lesz felolvasószínházunk és Jánosházy-emlékestünk is, mindkettő ifj. Király István rendezésében, továbbá a vásár ideje alatt jelenik meg a Mentor Könyvek gondozásában az a kötet, amelynek kéziratát halála előtt adta át Káli Király Istvánnak Jánosházy György. További újdonság, hogy idén nem záró-, hanem nyitógálát szervezünk, a belépős rendezvényeinkre (Halász Judit koncertje, a kolozsvári színház előadása) jegyeket október 10-től lehet vásárolni.
A várható gyerekprogramokkal kapcsolatosan Makkai Kinga megjegyezte, idén is számos gyerekfoglalkozást szerveznek tipegőkorúaktól kisiskolásokig. – A tavaly meghirdetett olvasójáték nagy sikernek örvendett, több mint száz csapat jelentkezett rá, így ezt az idén is megszervezzük, vasárnapig lehet rá jelentkezni. Délelőttönként a gyerekekkel foglalkozunk, délutánonként, illetve szombaton és vasárnap délelőtt pedig családos programot szervezünk a színház egyes számú próbatermében, a könyvvásár Gyerekszigetén.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila szerint természetes a könyvvásár támogatása, az együttműködés.
– Felelősséget érzünk a soron következő generáció iránt. Örvendek annak, hogy a régóta előkészített Kolozsvár–Marosvásárhely színházi tengelyen a könyves szakma képviselői elérték a továbblépést, és vendégül láthatjuk a Leonce és Léna című előadást. Ebből is látszik, milyen szépen kiegészítjük egymást. A Halász Judit-koncertre érkező gyerekek is minden bizonnyal kellemes emlékekkel távoznak majd a színházból, ahova a későbbiekben – reményeink szerint – szívesen visszatérnek majd – mondta Gáspárik Attila, majd a sajtótájékoztató végén a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár reklámfilmjét tekinthették meg a jelenlévők.
A rendezvénysorozattal kapcsolatos további információk a www.vasarhely.ro/konyvvasar, valamint awww.facebook.com/konyvvasar című honlapokon szerezhetők, az eseményre a későbbiekben visszatérünk.
Kaáli Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

2015. október 1.

Várják a kiadók jelentkezését a vásárhelyi könyvvásárra
Erdély legnagyobb könyves szemléjére, a november 12–15. között megrendezésre kerülő 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra számos romániai magyar, román és magyarországi kiadót és könyvforgalmazót hívtak meg a szervezők – számolt be a szerdai sajtótájékoztatón Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke.
Az idei vásár mottója: „Kapu a lélekhez". „A könyv lélekmentő, hiszen valamennyi könyvben benne van a szerző lelke, és benne lesz az olvasó lelke is" – fogalmazott Káli Király István, összefoglalva a könyves rendezvénysorozat lényegét. A seregszemlének, ahogy eddig is, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ad otthont, ahol a vásár mellett könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, dedikálások, irodalmi estek, koncertek, színházi előadások, valamint sok-sok gyerekprogram várja az érdeklődőket.
Eddig 32 visszajelzés érkezett a szétküldött meghívókra, ez mintegy 75 százaléka a tavalyinak, de az utolsó pillanatig várják a szervezők a jelentkezőket – hangzott el a sajtótájékoztatón. Az idei vásár szellemi védnöke a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, amely megismerteti a vásárhelyi közönséggel tevékenységét: külön standon lesz jelen az intézmény, ahol saját kiadványait forgalmazza majd.
A város neves íróinak emlékét is ápolják a könyvvásár szervezői. Az idén a vásár idejére berendezett két beszélgetősarkot Székely Jánosról, illetve az ez év februárjában elhunyt Jánosházy Györgyről nevezik el, utóbbi emléke előtt tisztelegve egy emlékestet is szerveznek, ahol bemutatják a Mentor Könyvek Kiadónál megjelenő kötetet is, amelynek kéziratát halála előtt négy nappal adta le Jánosházy.
Halász Judit először Erdélyben
A könyvbemutatók és író-olvasó találkozókon kívül ezúttal is számos kulturális rendezvény várja a látogatókat – ismertette Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ vezetője, a könyvvásár társszervezője.
A legnagyobb esemény Halász Judit Csiribiri című előadása lesz. A nagy népszerűségnek örvendő énekes még nem lépett színpadra Erdélyben – magyarázta Szepessy. A koncert elsősorban gyerekeknek szól, de természetesen a felnőttek érdeklődésére is számítanak. A két marosvásárhelyi koncert mellett Kolozsváron is szerveztek egy fellépést Halász Juditnak.
A Magyar írók estjén Györe Balázs, valamint az erdélyi származású Tompa Andrea és Papp Sándor Zsigmond találkozik az olvasókkal a Kultúrpalota kistermében, ahol Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese beszélget velük. A Főszerkesztők estjén az erdélyi szépirodalmi lapok, a Látó, Helikon, Irodalmi Jelen, Korunk, Székelyföld és Várad főszerkesztői jelenlétében kerül sor kerekasztal-beszélgetésre.
A gyerekeket is bevonják
A gyerekekről ez alkalommal sem feledkeznek meg a szervezők, sőt egyre nagyobb figyelmet fordítanak rájuk – mondta Makkai Kinga, a gyerekprogramok felelőse, aki visszaemlékezett, hogy a tavaly meghirdetett vetélkedőre közel száz csapat jelentkezett, ami azt jelenti, hogy 300 gyerek olvasta el a kijelölt könyveket. Idén is meghirdették a versenyt, amelyre most vasárnapig jelentkezhetnek a csapatok. A szervezők a programok összeállításakor a legkisebbekre, a totyogókra is gondoltak, de azokra is, akik már olvasnak, akik már fogyasztói az írott kultúrának.
A színház mint vásártér
Természetes, hogy egyik kulturális intézmény segíti egy másik kulturális intézmény rendezvényét – hangsúlyozta Gáspárik Attila, a helyszínt biztosító Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, aki hálás is a szervezőknek, hiszen, mint mondta, azok a gyerekek, akik eljönnek egy-egy rendezvényre, koncertre ez alkalommal, biztos, hogy máskor is ellátogatnak a színházba, tudni fogják, hogy „ez egy jó hely".
A színházigazgató ugyanakkor kiemelte: Marosvásárhelynek szüksége lenne egy kiállítócsarnokra az „igazi nagy vásárok" lebonyolítására. Színházi programok is színesítik a könyvvásárt: a Kolozsvári Állami Magyar Színház Leonce és Léna című, Tompa Gábor rendezte produkciójával vendégszerepel a rendezvény idején, Garaczi László Ovibrader című darabját pedig felolvasószínház keretében láthatják a nézők a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

2015. november 16.

Könyvek nagybetűs ünnepe
Sikeres volt a szemle
Sok vásárhelyi számára a karácsonyi készülődés november közepén a Nemzeti Színház előcsarnokában kezdődik – ez bizonyosodott be újra az elmúlt napokban a 21. könyvünnepen. Csütörtök déltől végtelen folyóként szelte át az írott szó szigetét az ezerarcú város, és aki ennek a lassan, ráérősen haladó emberfolyónak a részévé vált, nagy valószínűséggel szentesti ajándékokat is talált a standtól standig mozdulás ritmusában. A "könyves partok" őrzőivel, a hazai és magyarországi kiadókkal, kereskedőkkel szombat délelőtt, az első két nap ostromát követő csendesebb órákban beszélgettünk. A szemle sikeréről, a legnépszerűbb, illetve mellőzött kiadványokról, a vásárlóerőről a korábbi években is megkérdeztük az illetékeseket, idén igyekeztünk a könyvkiadás olyan szereplőit megszólítani, akik eddig még nem osztották meg velünk tapasztalataikat.
A gyermekirodalmi, főként kortárs műveket kínáló szentendrei Cerkabella Könyvkiadó a marosvásárhelyi könyvünnep újabb résztvevői közé tartozik, tavaly jött el első ízben a szemlére.
– A múlt évben is nagyon szerettük ezt a vásárt, és idén mintha még jobb lenne. Látszik, hogy a helyi közönség, a felnőttek és a gyermekek egyaránt készülnek rá. A kisdiákok is hozzák a zsebpénzüket, és vásárolgatnak. Ez magyarországi viszonylatban nem annyira megszokott – mondta Moravcsik László, a kiadó ve-zetője.
A vásárhelyi Garabontzia Kiadó illetékese, Kleindl László szerint is az előző évekhez képest idén nagyobb volt az érdeklődés a könyvvásár iránt.
– A gyermekkönyvek és az előre beharangozott kiadványok bizonyultak a legnépszerűbbeknek, az egyik kedvenc Bódizs Edit Interjú a nagymamámmal című könyve volt. A gyerekek az utolsó 5-6 lejüket is odaadták a vágyott műért, de a karácsonyi ajándékokat kereső nagyszülők sem voltak szűkmarkúak. Egyesek több száz lejre vásároltak – mondta a kiadó illetékese, aki szerint nagyon megkívánta már a helyzet a vásár négynaposra növelését, a korábbi években ugyanis előfordult, hogy vasárnap is jöttek érdeklődők a szemlére, de már csak a könyvsziget hűlt helyét találták. Volt azonban, aki úgy vélte, hogy éppen a rendezvény időtartamának kitolása miatt csökkent a forgalom, némelyek ugyanis utolsó napra hagyják a látogatást.
A székelyudvarhelyi Bagolyvár Könyvesbolt ötödik alkalommal képviseltetett a vásáron. A bolt ügyvezetője, Barabás Enikő szerint a szemle mind kínálatában, mind keresletében a tavalyi színvonalat hozta, de idén óvatosabban vásároltak az emberek, mint a korábbi években, el is hangzottak az előcsarnokban a könyvek árát sokalló megjegyzések.
– A vaskosabb, drágább kiadványokat a legtöbben szinte meg sem nézték. Átlagban 50 lej körül vásároltak, sokan 20-30 lejt szántak, de volt aki 80-100 lejt is áldozott könyvre – mondta Barabás Enikő, majd arra is felhívta a figyelmünket, hogy a könyvesbolt standjánál meghirdetett árkedvezményekre nem "haraptak rá" a vásárlók, mintha nem bíznának a nagyobb, 50- 75 százalékos engedménnyel kínált kiadványokban.
– A gyermekkönyvek továbbra is keresettek, és most már az ifjúsági művek is. Örömmel látom, hogy a fiatalok is kezdenek olvasni, sőt, gyűjtik a pénzüket könyvre. Ami a szépirodalmat illeti, a "slágerkönyvek", főleg külföldi szerzők művei kelendőek, a magyar írók alkotásai még mindig nincsenek a megérdemelt helyükön – összegzett az ügyvezető.
A kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület kiadványait kínáló munkatársak azt mondták, számukra minden évben sikeres a szemle, még a kincses városhoz viszonyítva is. A tudományos munkákat, szakkönyveket elsősorban az egyetemisták és az idősebb korosztály keresi, aki egyes sorozatokat gyűjt, például az Erdélyi magyar szótörténeti tárat, az nem szalasztja el a legújabb kötetet sem.
A vásár idei színfoltja volt a kolozsvári Koinónia Kiadót elkísérő, hamarosan egyéves Koffer kávézó, ahol édességet, gyümölcsöt, válogatott alapanyagokból készült kávét és gyümölcslevet lehetett kapni. Akik pedig beálltak a kávésorba, a tetszetős gyermekkönyvekben (is) bővelkedő kiadó kínálatát is megtekintették, és talán találtak kedvükre való olvasni-, ajándékoznivalót. Szintén újdonságnak számított az előcsarnokban zajló portréfestés, Nagy Jolán képzőművész szombat este főleg izgatott gyermekarcokat örökíthetett meg.
A Nemzeti Színházban és a Színház téren folyton átalakuló tömeg hullámzását a szemle kísérőrendezvényei is meghatározták. Népszerűek voltak a színházi előadások, a Makkai Kinga szervezte gyermekprogramok, Halász Judit pedig kétszer énekelhetett telt házas, az állóhelyeket is betöltő, részben a színpad előtt táncoló közönségnek.
Az elmúlt négy napon valahogy ismét egy hullámhosszon volt Marosvásárhely, az elit értelmiségi réteg és a könyvet becsülő, hétköznapjaikban észrevétlen emberek. Ma délelőtt nem kívánkozom a Színház térre… Üresnek, magányosnak érezném a helyet, ahol tegnap még egymáshoz értek a hangok, a könyvet, kultúrát, anyanyelvet ünneplő tekintetek.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

2015. november 16.

Programdömping könyvek között
A 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár az eddigiektől eltérően csak vasárnap délután zárta be kapuit, így a közönség egy nappal tovább válogathatott a széles kínálatból a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában.
A könyvbarátokat a négy nap alatt közel száz rendezvény várta, köztük dedikálások és könyvbemutatók, de színházi előadások és koncert is, a programok pedig sok embert vonzottak.
A csütörtöki nyitónapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház Leonce és Léna című produkciója vonzotta a legtöbb embert a színházba, a nagyterem zsúfolásig megtelt. Szintén nagyon sokan voltak kíváncsiak Halász Judit Csiribiri című előadására. Az elsősorban gyermekeknek szánt koncert is telt ház előtt zajlott, sokan a lépcsőn és a színpad szélén is ültek a szombat délelőtti és délutáni koncerten egyaránt.
Halász Judit dalait szinte mindenki ismeri, a Micimackót vagy a Boldog születésnapot című szerzeményt a közönség apraja-nagyja együtt harsogta az énekessel. Az egyórás produkció során a gyerekekkel is kapcsolatot alakított ki az előadóművész, rövid kis versikékre, dalocskákra tanította őket.
Az idei könyvvásár szellemi patrónusa a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum volt, amely saját standdal vett részt a négynapos könyvünnepen, két kiállítást is hozott magával, illetve számos kiadványt. Péntek délután a színház kistermében mutatták be a múzeum által megjelentetett Az ellopott tragédia című Rejtő Jenő-emlékkötetet.
A könyvről a szerkesztő, Thuróczy Gergely beszélt. A kiadvány a sokoldalú írót, filmírót, lapszerkesztőt, bulvárújságírót, a teljes életpályát, Rejtő szerelmi életét, ifjúságát, valamint tragédiáját próbálja az olvasónak bemutatni. Az 500 oldalas kötet első része egy 150 oldalas kismonográfiát tartalmaz, a második részben jobbára kiadatlan Rejtő-szövegeket találni, a harmadik rész pedig írókollégák Rejtőről szóló tanulmányait teszi közzé.
Sok minden kiderült Rejtő Jenőről, például az, hogy soha nem fizetett kézirattal az éttermekben és kávéházakban, ahogyan azt az egyik mítosz állítja, minthogy az sem igaz, hogy a francia idegenlégió tagja lett volna. Munkaszolgálatra hívták be a második világháború idején, haláláról senki nem tudott hírt adni, testét nem temették el, hivatalosan eltűntnek nyilvánították.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

2015. november 17.

„A világ leghangulatosabb vására”
Arra a kérdésre, hogy mennyi könyvet adtak el a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron részt vevő kiadók és kereskedők, Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nem tudott válaszolni – mivel nem kérik ki a kiadóktól az adatokat –, de azt elmondta, hogy az idei vásár a tavalyinál is jobban sikerült, pedig arra is azt mondták, hogy a legjobb volt.
„Mindenki dicsérte, minden meghívott és résztvevő a leghangulatosabb rendezvénynek nevezte, olyannak, amilyen nincs még egy a világon” – magyarázta a főszervező. Hozzátette, hogy maga az egy csoda, hogy rengeteg gyerek, fiatal bement a helyszínt biztosító Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előterébe, kinézte, hogy mit szeretne megvásároltatni magának, egyszóval nem csupán azért jöttek, mert hozták őket a szüleik vagy a tanáraik, hanem mert tényleg érdekelte őket az esemény.
A vendégszereplő Kolozsvári Állami Magyar Színház is elégedetten távozott, ahogyan Halász Judit és zenekara is boldog volt, hogy ilyen közönség előtt énekelhetett, léphetett fel, hogy ilyen érdeklődés fogadta. A vásárlóközönség részéről is pozitív visszajelzést kaptak a szervezők, többen is felvetették, hogy lehetne gyakrabban is szervezni könyvvásárt.
A bevételekről a szervezők nem tudtak beszámolni, mivel az valamennyi kiadónak és könyvkereskedőnek az üzleti titka, de megállapítható, hogy az érdeklődés akkora a vásár iránt, hogy valamennyi jelentkezőnek nem jut hely. Idén 44 standot állítottak fel, ennél több már nem fér el a színház előterében. Kérdésünkre, hogy lehetne-e nagyobb területen szervezni a vásárt, Káli Király István elmondta, egyedül a sportcsarnok jöhetne számításba, de ott lehetetlen időt egyeztetni.
„Három évvel ezelőtt már megpróbáltuk, de szerződést csak egy hónappal az esemény előtt kötnének, az pedig nekünk nagyon kockázatos. Nem hívhatunk kiadókat és forgalmazókat úgy, hogy bizonytalan a vásár helyszíne” – magyarázta a könyves céh elnöke.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

2015. november 17.

Hangulatosnak ítélte a főszervező a nemzetközi könyvvásárt
Arra a kérdésre, hogy mennyi könyvet adtak el a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron részt vevő kiadók és kereskedők, Káli Király István szervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nem tudott válaszolni, de azt elmondta, hogy az idei vásár a tavalyinál is jobban sikerült, pedig arra is azt mondták, hogy a legjobb volt.
„Mindenki dicsérte, minden meghívott és résztvevő a leghangulatosabb rendezvénynek nevezte, olyannak, amilyen nincs még egy a világon” – magyarázta a főszervező, hozzátéve, hogy az maga egy csoda, hogy rengeteg gyerek, fiatal megfordult, bejött a színház előterébe, kinézte, hogy mit szeretne megvetetni magának, akik nem csupán azért jöttek, mert hozták a szüleik vagy a tanáraik, hanem mert tényleg érdekelte őket az esemény. A kolozsvári színház társulata is elégedetten távozott, ahogyan Halász Judit és csapata is boldog volt, hogy ilyen közönség előtt énekelhetett és zenélhetett, hogy ilyen érdeklődés fogadta a marosvásárhelyiek részéről. A vásárlóközönség részéről is pozitív visszajelzést kaptak a szervezők, többen is kifejezték azt a kívánságukat, hogy lehetne gyakrabban is szervezni könyvvásárt.
A bevételekről a szervezők nem tudtak beszámolni, mivel az valamennyi kiadónak és könyvkereskedőnek az üzleti titka, de megállapítható, hogy az érdeklődés akkora a vásár iránt, hogy valamennyi jelentkezőnek nem jut hely. Az idén 44 standot állítottak fel, ennél több már nem fér. Bár volt olyan kiadó, amely annak ellenére, hogy nem jelentkezett be, mégis kiállított, helyet foglalt a színház előcsarnokában. Kérdésünkre, hogy lehetne-e nagyobb területen szervezni a vásárt, Káli Király István elmondta, egyedül a Sportcsarnok jöhetne számításba, de ott lehetetlen időt egyeztetni.
„Három évvel ezelőtt már megpróbáltuk, de szerződést csak egy hónappal az esemény előtt kötnének, az pedig nekünk nagyon kockázatos. Nem hívhatunk kiadókat és forgalmazókat úgy, hogy bizonytalan a vásár helyszíne” – magyarázta a könyves céh elnöke.
Antal Erika
Székelyhon.ro

2016. március 6.

Örömmel lenni irgalmasnak
A Nagyváradi Római Katolikus Egyetemi Lelkészség szervezésében múlt szombaton immár negyedik alkalommal szervezték meg a Bihar megyei magyar nyelvű nevelőotthonok találkozóját a PKE-n.
„Aki irgalmasságot gyakorol, tegye örömmel (Róm 12,21)”- ezzel a mottóval rendezte meg immár negyedik alkalommal múlt szombaton a Partiumi Keresztény Egyetemen a Bihar megyei magyar nyelvű nevelőotthonok találkozóját a Nagyváradi Római Katolikus Egyetemi Lelkészség. Öt településről- Várad, Gálospetri, Székelyhíd, Nagyszalonta és Szentjobb- érkeztek résztvevők, körülbelül 150 vendég, akik közül 130-an voltak gyermekek. A szervező egyetemisták tésztával és ásványvízzel fogadták az érkezőket, akik hamarosan birtokukba vették a dísztermet.
Valószínűleg kevés rendező örül annak, ha a hivatalos program már az elején felborul, ez esetben azonban nemhogy bosszankodtak volna a házigazdák, hanem kifejezetten jó néven vették ezt, hisz végső soron nem a formalitásról, vagy a beszédek tartásáról szólt ez az összejövetel, hanem arról, hogy a megjelentek találkozzanak egymással, jól érezzék magukat, minél jobban megismerjék egymást, ők legyenek a középpontban. Így senki se vette zokon azt, amikor a hangszórókból hallatszó dalok hatására a gyermekek spontán módon táncolni kezdtek, majd Szerafina nővér és egy bohóc irányításával körbeálltak, vidáman mozogtak, ugrabugráltak és vonatoztak a székek közt. Lazán, felszabadultan, és pozitívan értelem vett gátlás mentesen.
Dezsőke
Az egybegyűlteket aztán Pék Sándor várad-újvárosi esperes-plébános köszöntötte hivatalos formában, arra kérve őket, hogy mondjanak közösen egy rövid imát, hiszen együtt imádkozni is jobb. Megható pillanata volt a találkozónak amikor az őt felköszöntő gyerekek felállva énekelték Szántó Ildikó gyermekvédőnek Halász Judit Boldog születésnapot című dalát, majd előkerült a jövőre már 18. születésnapját ünneplő „Dezsőke”, aki az elmúlt években az összejövetel arcává vált, nélküle talán nem is volna érdemes lebonyolítani ezt a találkozót. Ezután egymás után egy-egy műsorral kedveskedtek egymásnak a gyermekotthonokban nevelkedők, szellemi meglepetés gyanánt, ajándékként pedig a Libavonat zenekar zakatolt.
„Mindig szívesen és boldogan készülök erre a rendezvényre, annyira jó itt lenni”- nyilatkozta az Erdély Online-nak Diósi Mária, a váradi Szent Angéla-ház 15 éves lakója.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék