udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Névmutató: Hegyi Miklós

2002. szeptember 11.

Petrillán az utóbbi tíz esztendőben közel hétszázzal csökkent a magyarság létszáma. A református egyházközségbe az idén új lelkész érkezett, Májai Varga Zoltán, aki megpróbálja megmozgatni az apadó gyülekezetet. Varga Vince római katolikus plébános már közel hat éve tevékenykedik ugyanilyen elszántsággal. Tavaly sikerült új RMDSZ székházat avatni. Dezméri István elnök vezetésével, és Hegyi Miklós támogatásával a megye egyik legszervezettebb, legaktívabb RMDSZ-szervezete működik Petrillán. Az iskolába még nehezen megy a gyermektoborzás. /(GBR): Erősödik a petrillai magyar közösség. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2009. október 4.

A petrillai római katolikus templomban szeptember 3-án a helyi közösség megemlékezett a főegyházmegye millenniumáról és híres püspökéről, Márton Áronról. A gyulafehérvári főegyházmegye történelmét Dezméri Margit mérnök ismertette. Batthyány Ignác püspök a tudományok jeles pártfogója és a híres könyvtár megalapítója volt. Gr. Majláth Gusztáv püspök családi örökségéből négy gimnáziumot alapított, köztük a csíkszeredait, amelyet most neves tanulójáról Márton Áron Gimnáziumnak hívnak. Márton Áron nemcsak iskolaproblémákkal foglalkozott, a saját népének és más népeknek a sorsa aggasztotta. Észrevette, hogy a magyarságot összefogás helyett a széthúzás bomlasztja. Ezért hirdette: „Nékünk a falusi bírótól az országgyűlési képviselőig, a bábaasszonytól az orvosprofesszorig, a foltozó vargától a nagy gyárosi a falusi tanítótól a püspökig minden poszton legkiválóbb és felelősségüknek tudatában levő emberekre van szükségünk, s ha a sokat emlegetett népi egységet is komolyan akarjuk, meg kell tanulnunk és elsősorban a jövő nemzedéknek a tudatába bele kell égetnünk, hogy a népért való munka nem külön foglalkozási ág, hanem minden hivatással elválaszthatatlanul együtt járó kötelesség”. Márton Áront 1944. május 18-án felemelte a szavat a zsidók üldözése és elhurcolása ellen. Prédikációjából világot átjáró felhívás lett, amiért a jeruzsálemi Yad Vashem intézet a püspököt a Népek igaza kitüntetésben részesítette. A püspök 1946. április 7-én tartott beszédében határozottan síkra szállt az erdélyi magyarok üldöztetése ellen. Bátorságáért, rendületlen magatartásáért kellett elviselnie a sok évi börtönt, kényszerlakhelyet. /Hegyi Miklós: Millenniumi rendezvény a Zsil-völgyében. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 4./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék