udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 28 találat lapozás: 1-28

Névmutató: Herédi Gusztáv

1990. február 25.

Herédi Gusztáv Domokos Pál Péter munkásságára hívta fel a figyelmet, aki tanára volt, és ötven éve a barátja. Közismert, hogy Domokos Pál Péter mit tett a csángókért. Az 1989-es forradalom új helyzetet teremtett. Eddig, ha erdélyi vagy magyarországi látogató érkezett egy csángó faluba, akkor a rendőr azonnal kiparancsolta onnan. Ma már lehet látogatóba menni, a meglátogatott családot már nem idézik be a rendőrségre és nem tartanak házkutatást. ? Magyar iskolák kellenek a csángóknak. Magyar óvodák és iskolák állítása az elemi feltétele annak, hogy a moldvai magyarok újra bekapcsolódhassanak a magyar kulturális vérkeringésbe, természetesen magyar papok is kellenének. /Herédi Gusztáv: Igazságot a csángóknak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

1990. március 15.

Az újjáéledő kisebbségellenességre, a cenzúra jeleire figyelmeztetett Herédi Gusztáv. Hazajött Demény Attila zeneszerző, a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője Magyarországról, a határon elvették iratait és kiabáltak vele, mint a forradalom előtt. A máltaiak több teherautó segélyszállítmányát küldték vissza a határról, mert könyveket akartak behozni. A helsinki értekezet záróokmánya szerint biztosítják a sajtó, a könyv szabad áramlását, emlékeztetett Herédi. /Herédi Gusztáv: Itt a cenzúra, hol a cenzúra? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1990. november 13.

Kolozsváron megtartották az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlését. A 305 küldött meghallgatta a leköszönő választmány beszámolóját, majd megválasztották az új vezetőséget. Az új vezetőség tagjai között van többek között Herédi Gusztáv, Dáné Tibor, Tőkés Elek, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Balázs Sándor, Kötő József, Nagy Károly, Szőcs Judit és Molnos Lajos. Az új választmány Buchwald Pétert választották az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, Kapcza Imrét, Bucur Ildikót és Csomortányi Istvánt alelnököknek, Pállfy Zoltánt pedig a megyei szervezet titkárának. Buchwald Péter 54 éves kutatóvegyész, a Gyógyszerkémiai Intézet főkutatója, több szakkönyvet írt. /(K.N.K.): RMDSZ tisztújítás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1991. szeptember 7.

Herédi Gusztáv köszöntötte Balogh Edgárt 85. születésnapján, kifejtve, hogy utóvédharcot vívott Balogh Edgár, az örök naiv, az örök balek. Sokan úgy tekintenek rá, mint a csőd-szocializmus apostolára, holott ő nemcsupán az volt. Nem volt a szocialista rend kegyeltje. Balogh Edgár jó magyar és jó kommunista volt. Amit épített /egyetem, stb/ "a szeme láttára omlott össze, s áldását kellett adnia a romlásra." Érthetetlen, hogy annyi megtiportatás, kétszeri letartóztatás után nem vonta le a következtetést, hanem a szocializmus igéit hirdette továbbra is. A "damaszkuszii úton ő sohasem ment végig." Végtelen türelemmel dolgozott fél életen át mások - jó vagy rossz kéziratán, csakhogy közölhetővé tegye" azokat. Az ő filológiai pontossága, lelkiismeretessége intő példa lehet, ugyanúgy hihetetlen munkabírása is. Fáradhatatlan népnevelő. _ az örök túlélő és újrakezdő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Két hozzászólás érkezett, mindketten elutasították Herédi Gusztáv elmarasztaló értékelését és védelmükbe vették Balogh Edgárt. /Okos György: Egy "balek" öregúr védelmében, Fey László: Köszöntő? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Dáné Tibor szintén visszatért Balog Edgár életművéhez, kiállva a szociáldemokrata eszmék mellett, emlékeztetve az elfeledetten élő 87 éves Lakatos Istvánra, az 1945-ben alakult Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának elnökére, a Márton Áron-per másodrendű vádlottjára, aki 1954-ben egy aláírás ellenében szabadulhatott volna, de ő erre nem volt hajlandó. Az Országos Magyar Bizottság, s a mögötte álló Magyar Szövetség történetéről és harcáról, amelyet a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ uszálypolitikája ellen vívott, nem tudunk semmit, addig az MNSZ-apologetika meghamisítja az akkori években történteket. - Balogh Edgár abban bízott, hogy a kommunizmus megszelídül. Tisztelettel kell említeni Balogh Edgár munkaközösségeket létrehozó munkásságát, életműve részét, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont és fáradhatatlan tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1993. június 16.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség az új tanévben is meg akar mindent tenni, hogy a kolozsvári három magyar gimnáziumot visszarománosítsa. A Brassaiba akarják helyezni az összes román estis osztályt. Funar polgármester hadjáratot hirdetett Bálint Kelemen Attila, Brassai Líceum igazgatója ellen. Akkor a tanári kar kiállt mellette. Végül azonban néhány tanár megalkudott, mondván, nem szabad ujjat húzni a tanfelügyelőséggel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a helyi RMDSZ csak tátotta a száját. A hatalom az intézetük magyar jellegét védő igazgatókkal hasonlóan járt el Zilahon, Nagyenyeden és Nagyváradon. Hargita megyében viszont tömegtüntetés védte meg Beder Tibor tanfelügyelőt. - Ki kell állni minden alkalommal, nem szabad alkukba belemenni, hangsúlyozta Herédi Gusztáv. /Herédi Gusztáv: Alku és alku között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1993. július 7.

A Brassai Líceum /Kolozsvár/ tanárai visszautasították Herédi Gusztáv írását /Alku és alku közt, RMSZ, jún. 16./, mondván, nem igaz a megalkuvás vádja. /Tények és fantazmagóriák. Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1993. szeptember 7.

A nehéz gazdasági helyzet ellenére sorra tatarozzák a templomokat, írta Herédi Gusztáv. A legnagyobb építkezések Illyefalván vannak. A vártemplomot tatarozták, a sarokbástyáiban szállodát rendeztek be, egy új épületegyüttesben tanácsterem, étkezde és kávézó is van. Új templom, imaház, paplak és harangláb épül Temesváron és Kőrösfőn, Magyarszováton, Detrehemtelepen, azután tataroznak Türében, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Kolozsvárott. Kolozsváron a római katolikusok új templomot emeltek a Dónát-negyedben, rendbehozták a Szent Mihály templom plébániaépületét, a városban több protestáns templom épül. Parajdon óvoda épül /luxemburgi segítséggel/, renoválták Kolozsváron a Báthory, Brassai és Apáczai Csere középiskolákat, Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumot. Gazdasági hasznú, magyar összefogású építkezésről nem tud beszámolni a cikkíró. /Herédi Gusztáv, Kolozsvár: : Építkező Erdély. = Magyar Nemzet, szept. 7./

1993. szeptember 23.

Herédi Gusztáv Horthy Miklós szerepét értékelte: nem volt nagy államférfi, de gyalázni sem illik, írta. Elsorolta érdemeit és hibáit, mulasztásait. /Herédi Gusztáv: Horthy Miklós (ahogy én látom). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1994. július 1.

Herédi Gusztáv állt ki írásában Tőkés László püspök mellett, cáfolva az igazságtalan vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1994. július 7.

Kolozsváron júl. 7-én reggel 9-kor megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék az ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakósai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főnyi csendőrlánc vette körül és válogatás nélkül ütöttek mindenkit gumibottal, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. A városi tanács egyik tagját, Herédi Gusztávot is megrugdosták. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ parlamenti tagok. A téren volt Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. Délelőtt 10-kor Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este azután eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát, azonban nem mond le a munka folytatásáról. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Markó Béla ismételten kérte Cosmanca közigazgatási államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, azonban Cosmanca ezt csak szóban tette meg. A magyar ügyvezető kormány állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy megbontsák Kolozsvár főterének arculatát. A kabinet tiltakozik az erőszak ellen. Júl. 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását és azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. A rendkívüli bizottság régészekből, történészekből áll, akiknek az UNESCO nyújt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9., Népszava, Népszabadság, júl. 8., Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek: Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

1994. október 1.

A Kolozs megyei Kide Nyírő József Kulturális Egylete meghívására a kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület 40 tagú csoportja is részt vett a kidei Sipos Dávid Emléknapon, okt. 1-jén. Az ünnepségen Nyírő Józseffel kapcsolatos emlékeiről Herédi Gusztáv /Kolozsvár/ beszélt. Nyírő József /1889-1953/ 1914-ben került Kidére, római katolikus plébánosként. Nyírő 1919-ben kilépett a papi rendből, majd megnősült. Az író 1921-ben költözött Kolozsvárra. Kide nagy szülöttjéről, a kőfaragó Sipos Dávidról B. Murádin Katalin emlékezett meg. Életéről keveset tudunk, 1762-ben halt meg. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6./

1994. október 25.

Beke György Atlantisz harangoz - A magyarság sorsa Erdélyben 1918-1992 című értékes könyvét ismertette Herédi Gusztáv. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1994. november 3.

A moldvai csángókat az elnéptelenedő falvakba, a kivándorló magyarok házaiba kellene hazatelepíteni, javasolta Herédi Gusztáv. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1994. december 21.

Kolozsváron a városi tanács ülésén, dec. 15-én a magyar és a román ellenzéki tanácsosok tiltakoztak Funar polgármester magyarokat sújtó lakásrendelete ellen. A tiltakozás szövegét közli a lap, amelyet az ülésen Herédi Gusztáv olvasott fel. A polgármester felszólította Herédi Gusztávot, hogy vonja vissza tiltakozását és kérjen bocsánatot, különben följelentést tesz ellene. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

1994. december 30.

Herédi Gusztáv összegezte az elmúlt évek tapasztalatait. A romániai magyarság demográfiai helyzete 1989-ben az összes régió magyarságához képest kedvező volt. Azóta sokan kivándoroltak, nagy a veszteség az értelmiség területén, orvosok, tanárok, mérnökök távoztak. "Fölemeltük a fejünket" , "megtanultunk szervezkedni" - emelte ki alcímekben a pozitívumokat. A falu azonban nagy gondban van. Az RMGE nem siet a segítségére gazdakörökkel, a szövetkezeti hálózat kiépítésével.- A gazdasági kérdésekkel többet kell foglalkozni. Meg kellene alakítani a magyar kereskedelmi és iparkamarát, a kisiparosok, kiskereskedők szövetségét. Szükség van arra, hogy a képviselők, jogászok járják a falvakat. Meg kell erősíteni az RMDSZ városi, falusi szervezeteit. - Bankot kell létesíteni, műhelyeket, gazdaboltokat. /Folytatásokban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28., 29., 30./

1995. január 9.

Herédi Gusztáv kolozsvári RMDSZ-tanácsost a főtéri ásatások elleni 1994 júliusi tüntetésen való részvétel miatt a rendőrség "hatóság elleni erőszak" címen 50 ezer lej pénzbírsággal sújtotta. Az ügy a bíróság elé került. Többszöri halasztás után a törvényszék tárgyalta az ügyét és elutasította az ellene benyújtott keresetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Helyesbítést közöl a lap: Herédi panaszát elutasították, maradt tehát a pénzbírság kifizetésének kötelezettsége, de fellebbezni még lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16./

1995. február 7.

Egy hónappal ezelőtt temesvári "forradalmárok" látogattak több városba, így Kolozsvárra is. Kolozsváron az ünnepi beszédek és a himnusz után a temesváriak elénekelték a Doamne ocroteste pe unguri kezdetű gúnydalt, amely a magyar himnuszt csúfolva útszéli szavakkal jöttmenteknek nevezi a magyarokat, figyelmeztetve arra, hogy Erdélyben a románok az urak. Funar, Medrea alprefektus és Zanc prefektus élvezték ezt a dalt, melyet elsősorban Dan Iosif elnöki tanácsadó énekelt. Az esetről beszámoló Herédi Gusztáv odament Dan Iosifhoz, megmondta a véleményét minderről. Az elnöki tanácsadó azonban kiabálni kezdett: ez nem lehet sértő, aki Romániában született, az román... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

1995. március 8.

Csávossy György, az RMGE elnöke kiáll a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ mellett: igenis tett valamit az erdélyi faluért. Vitatja Herédi Gusztáv megállapításait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 29./, aki megkérdőjelezte a gazdakörök létét. Jelenleg 113 gazdakör működik, ezüstkalászos tanfolyamot 1994-ben 40-en, 1995-ben 100-an végeztek a magyarországi Nagyváthy János Gazdaképző Egylettől kapott videokazetták segítségével, akik a vizsgáztatásban is segítettek, aranykalászos tanfolyamon 1994-ben 40-en, idén 70-en vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1995. június 24.

Herédi Gusztáv írt Gáll Ernő A nacionalizmus színeváltozása című könyvéről, hozzátéve azt, hogy "a romániai magyarságnak előbb-utóbb kell hogy legyen egy önismereti tudományos szervezete, nevezzük azt Magyarságtudományi vagy Hungarológiai Intézetnek, Politológiai Akadémiának vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamilyen önálló szakosztályának." A politikatudomány - ezen belül a nemzetiségi kérdés - intézményesített művelésére nagy szükség van. Az idő múltán pedig ez a tevékenység a politikatudomány, a nemzetiségpolitika erdélyi iskolájává növekedhet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Szabad Szombat mell., jún. 24-25./

1996. április 20.

Ápr. 20-án Kolozsváron meghallgatták a városi és a megyei tanács kolozsvári RMDSZ-jelöltjeit. A jelölteknek tíz kérdésre kellett írásban válaszolniuk, a helyhatósági választásokon nem érdekelt személyekből álló bizottság további kérdéseket tehetett fel. A kérdőív lényegében a jelölt végzettségére, korábbi és mostani munkahelyére, RMDSZ-beli tevékenységére, idegen nyelvtudására, viszonyára az egykori állampárthoz, valamint arra vonatkozott, hogy milyen szakbizottságban szeretne tevékenykedni a városi, illetve a megyei tanácsban, melyek az elképzelései a következő négy évre a helyhatóságban és a szervezetben. Herédi Gusztáv kivételével, aki korára és egészségi állapotára hivatkozva visszalépett, a jelenlegi tanácsosok az összejövetel kezdetén beszámoltak eddigi helyhatósági tevékenységükről is. /Meghallgatták a jelölteket. RMDSZ-tanácsosok végleges listája a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék