udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 52 találat lapozás: 1-30 | 31-52

Névmutató: Horthy Miklós

1992. augusztus 19.

aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./

1993. augusztus 16.

A Tineretul Liber ifjúsági lap szerint Horthy Miklós kormányzó hamvainak hazaszállítása még a magyar politikai körökben is vitát kavart. A román lap szerint "szomszédunk melyet inkább nem szeretünk, mint szeretünk" válságba került. A Nyugat immár nem kezeli kivételezett országként. Budapestnek ezért "erősítőkre" van szüksége, ezek közé tartozik Horthy újratemetése is. /Bukaresti lapvélemény Horthy újratermetéséről. = Magyar Hírlap, aug. 16./

1993. augusztus 21.

Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával, Teodor Melscanuval, és tájékoztatta őt, hogy a magyar kormány bármely tagjának részvétele Horthy Miklós újratemetésén szigorúan magánjellegű. /Jeszenszky és Melscanu beszélgetése. Telefonon a temetésről. = Pesti Hírlap, aug. 21./

1993. augusztus 31.

Nyílt és korrekt volt a magyar-román főosztályvezetői szintű szakértői konzultáció légköre, közölte aug. 31-i sajtóértekezletén Herman János külügyi szóvivő, cáfolva a román lapjelentéseket, hogy azok eredménytelenek voltak. Nincs előrelépés viszont a kisebbségi nyilatkozat, a kisebbségügyi vegyes bizottság felállítása, az aradi emlékmű helyreállítása és a főkonzulátusok újramegnyitása terén. Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával és vázolta Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot. /M- Cs.: Herman: nem volt eredménytelen a magyar-román külügyi konzultáció. = Magyar Hírlap, szept. 1./ Román-magyar külügyminiszteri találkozó lesz Romániában szeptemberben, jelentette be Hermann János. /Még ebben a hónapban Jeszenszky-Melescanu találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. augusztus 31.

Antall József miniszterelnök kétrészes televíziós interjúban foglalkozott Horthy Miklós történelmi és politikai szerepével. Horthy Miklós volt kormányzó és családtagjai újratemetésén a miniszterelnök nem vesz részt. Antall József az újratemetésen családtagjaival képviselteti magát. /A kormányfő nem vesz részt Horthy Miklós újratemetésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

1993. szeptember 10.

Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

1993. szeptember 14.

Borbély Imre, az SZKT alelnöke magánemberként részt vett Horthy Miklós újratemetésén. Horthy tisztességes magyar ember volt, nyilatkozta, meggátolta - amíg kezében volt a hatalom - a zsidók deportálását. Reméli, hogy jelenléte ellensúlyozza a szervezeten belüli kedvezőtlen jelenségeket, a hatalomhoz való túlzó közeledést. "...rá kell mutatni a valódi magyar értékekre, céljainkra, és ezekhez kell hűségeseknek lennünk." /Borbély Imre: A "sőt" szimbóluma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1993. szeptember 23.

Paul Everac, a tévé vezérigazgatója írásos figyelmeztetésben részesítette Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, mert szept. 6-án rövid képes beszámolót adtak Horthy Miklós újratemetéséről. /Horthyért kapta. = Népszava, szept. 23./

1993. szeptember 23.

Herédi Gusztáv Horthy Miklós szerepét értékelte: nem volt nagy államférfi, de gyalázni sem illik, írta. Elsorolta érdemeit és hibáit, mulasztásait. /Herédi Gusztáv: Horthy Miklós (ahogy én látom). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1993. szeptember 24.

Bányai Péter kifejtette, hogy a szélsőjobb a legnagyobb veszély. A szélsőjobb "egyre nyíltabban jelentkezik az RMDSZ-ben is. A legegyértelműbben Borbély Imre nyilatkozatában, Horthy Miklós temetésén való részvételével kapcsolatban." Borbély Imre, az SZKT alelnöke Horthy Miklóst tisztességes magyar embernek nevezte, aki összetartotta a magyar nemzetet. Bányai Péter idézte a népi írókat, akik elítélték a Horthy-rendszert, idézte Bibó Istvánt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Teleki Pált. Borbély Imre azt írta: "A Horthy-temetés mérföldkő " Jelenlétemmel hozzájárulok ahhoz, hogy az erdélyi magyarság ébredjen fel." Bányai Péter személyesen is érintett, írta, mert nagyanyját Auschwitzban "elégették". Bejelentette, hogy nem vesz részt az SZKT ülésén, mert nem maradhat szövetségben olyan emberekkel, akik így gondolkoznak. Egyelőre felfüggeszti SZKT-tagságát és reménykedik abban, hogy megtisztítják az RMDSZ-t a szélsőséges jobboldaliaktól. /Bányai Péter: Vétkesek közt cinkos, aki néma (avagy miért nem veszek részt az SZKT marosvásárhelyi ülésén). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Borbély Imre nyilatkozata: szept. 14.

1993. szeptember 25.

Fey László vitába szállt Borbély Imrével Horthy Miklós megítélését illetően. Fey szerint helyes, hogy az RMDSZ nem küldött hivatalos képviselőt az újratemetésre. /Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./ Borbély Imre írása: szept. 14-i jegyzet.

1993. október 21.

Borbély Imre, az SZKT alelnöke részt vett Horthy temetésén és utána tett nyilatkozata /A "sőt" szimbóluma, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ heves reakciót váltott ki. Borbély Imre Horthy Miklós pozitív oldalait emelte ki, a negatív oldalnak könyvtárnyi irodalma van. Borbély Imre kifejtette, hogy nézetei Antall József miniszterelnökéhez áll közel, aki történész is. Antall József Horthyról vallott nézete a Heti Magyarország szept. 3-i számában megjelent interjúban olvasható. Borbély Imre úgy látja, hogy az elmúlt 40 év beidegződései tovább hatnak a lelkekben. Borbély Imre megérti Bányai Péter fájdalmát és ezzel magyarázza cikkének elrugaszkodott hangnemét. Borbély Imre kezdeményezte a zsidó mártírokra való emlékezést Kolozsváron a Szent Mihály templomban, majd okt. 5-én ugyancsak ő kezdeményezte a parlamentben az egyperces néma felállást az aradi vértanúk emlékére. Borbély Imre a tárgyilagos, nyílt, legitim tárgyalások híve, ez segít a román-magyar viszonyban. A dialógust, a magyar-román kerekasztalt már évek óta sürgeti Tőkés László tiszteletbeli elnök. /Gazda Árpád: Beszélgetés Borbély Imrével, az SZKT alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Bányai Péter cikke: szept. 24-i jegyzet.

1993. november 3.

A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte az Antall József miniszterelnökkel Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatban készült interjút, átvéve a budapesti Heti Magyarországból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29., 30-31., nov. 2.,3./

1994. december 2.

Neumann Ernő temesvári főrabbi 54 éve tölti be ezt a tisztséget. Azért nem lehetett Románia főrabbija, mert a román hatóságok ezt megvétózták. Tőkés Lászlóhoz barátság fűzi, a forradalom ötödik évfordulóján felhívással fordultak a világ különböző személyiségeihez, hogy vegyenek részt a Tőkés László által rendezendő megemlékezésen. Õt is felháborítja az, hogy Antonescu-szobrokat lepleznek le az országban. Antonescu nyíltan elrendelte a zsidók lemészárlását, míg Horthy Miklós ilyesmit sohasem kezdeményezett. A magyarságot nem szabad kollektív bűnösséggel vádolni, nyilatkozta a Pest Megyei Hírlapnak. /Pest Megyei Hírlap, dec. 2./

1995. szeptember 8.

Ion Iliescu elnök válaszolt két amerikai kongresszusi képviselőnek /Alfonso d`Amato és Christopher Smith/ a kisebbségellenes megnyilvánulásokat bíráló, júl. 18-án kelt levelére. A román elnök "néhány téves információra" hívta fel a szerzők figyelmét, e tévedéseket jelölve meg "vádjaik és gyanakvásaik" alapjául. Iliescu a romániai kisebbségek korlátlan jogairól ír, elutasítva, hogy Marosvásárhelyt magyar városnak tekintsék, mert lakóinak nagyobbik része román. Antonescu rehabilitálását csak katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. Szerinte a tévé nem áll a kormány szolgálatában. - Edward Kennedy szenátor szintén levélben kérte a román kormányt, változtasson az államosított házak visszaadását szabályozó román törvényeken. /Magyar Hírlap, szept. 8./ Az amerikai törvényhozók azon megjegyzésére, hogy 1945 óta a románokon kívül egyetlen nemzet sem emelt háborús bűnösöknek szobrot, Iliescu azt válaszolta, hogy 1993-ban nagy ceremóniával hazaszállították Magyarországra Horthy Miklós hamvait, holott Horthy a nácik szövetségese volt. - Iliescu megfeledkezik arról, hogy Horthy nem volt háborús bűnös. /Új Magyarország, szept. 11./ Megjegyzés: Iliescu állításával szemben, a hatalmas méretű betelepítés ellenére, az 1992-es hivatalos népszámlálási adatok alapján Marosvásárhely lakosságának 51,1 %-a magyar.

1996. augusztus 23.

Corneliu Vadim Tudor aug. 23-án Csíkszeredába látogatott, ahol a megyei tanács nagytermében tartott sajtóértekezletet többszáz tisztelőjének jelenlétében. Magyarlakta megyébe érkezett, ezért általa nagyra értékelt magyar eredetű állampolgárokat hozott magával, Iuliu Furó bukaresti képviselőt, Barabás Lászlót, a Szocialista Munkapárt baróti elnökét. Tudor Kovászna és Hargita megyét ősi román megyéknek nevezte, majd keményen ostorozta az elnökjelölteket: Iliescu lelkiismeret nélküli illegalista, Emil Constantinescu amerikai kém, Petre Roman, az egykori KGB-tábornok fia Icig vajda, hozzátette: anélkül, hogy bármely nép érzelmeit sértené. Az alapszerződésről kijelentette: Funarral együtt nem fogadja el az 1201-es ajánlást. Magyarország Erdélyt akaró, revansista politikája mitsem változott, mondta Tudor, és egyenlőségjelet tett Kun Béla, Horthy Miklós és Göncz Árpád között. Frunda György elnökjelölését RMDSZ-diverziónak és arcátlanságnak tartotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1996. augusztus 23.

Corneliu Vadim Tudor aug. 23-án Csíkszeredába látogatott, ahol a megyei tanács nagytermében tartott sajtóértekezletet többszáz tisztelőjének jelenlétében. Magyarlakta megyébe érkezett, ezért általa nagyra értékelt magyar eredetű állampolgárokat hozott magával, Iuliu Furó bukaresti képviselőt, Barabás Lászlót, a Szocialista Munkapárt baróti elnökét. Tudor Kovászna és Hargita megyét ősi román megyéknek nevezte, majd keményen ostorozta az elnökjelölteket: Iliescu lelkiismeret nélküli illegalista, Emil Constantinescu amerikai kém, Petre Roman, az egykori KGB-tábornok fia Icig vajda, hozzátette: anélkül, hogy bármely nép érzelmeit sértené. Az alapszerződésről kijelentette: Funarral együtt nem fogadja el az 1201-es ajánlást. Magyarország Erdélyt akaró, revansista politikája mitsem változott, mondta Tudor, és egyenlőségjelet tett Kun Béla, Horthy Miklós és Göncz Árpád között. Frunda György elnökjelölését RMDSZ-diverziónak és arcátlanságnak tartotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2000. október 27.

Kolozsváron okt. 28-án a Szent Mihály-templomban tartják a 6. vitézzé avatás ceremóniáját. Berecky Árpád, a Romániai Független Vitézi Lovagrend országos törzskapitánya arról tájékoztatott, hogy egész Erdélyből hetvenkét, köztük számos köztiszteletben álló kolozsvári személyt avatnak lovaggá. A Független Vitézi Rendet 1921-ben Vitéz Nagybányai Horthy Miklós alapította, jelenleg négy világrészen működnek csoportjai. Legfőbb elöljárója vitéz József Árpád királyi herceg, második embere vitéz Radnóczy Antal dandártábornok főkapitány. Utóbbinak alárendeltje minden országos törzskapitány. /Szombaton vitézavatás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2001. április 21.

Balogh Levente ironikusan kifejtette, hogy egyszer mindenkiben "horgadni kezd" "a mélyszittya öntudattal párosuló honfiúi bú". Most ehhez adott segítséget a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a magyar államalapítás ezeréves évfordulójára megjelentetett kiadvány, a Magyar katonadalok és énekek a XX. Századból címmel. "Vége hát azoknak az ínséges időknek, amikor a turáni átoktól sújtott, népnemzeti érzéstől duzzadó, vájtfülű ifjak csupán az ősi szittya zenei műfaj, a rockzene területén nyomuló három őszülő halántékú sámán: Nagy Feró, Waszlavik Gazember László és Schuster Lóránt Igazságot Magyarországnak! című, gagyi kivitelezésű albumának hatodszor átmásolt, recsegő felvételeiről értesülhettek arról, hogy mit is művel a turul és a honvéd a Hargita bércein." A mostani felvételen az "egész 20. századi magyar történelem elénk tárul itten, ferencjóskástul, vérzivatarostul, fehérlóstul, donkanyarostul." "Aztán legyen úgy, mint régen volt, Horthy Miklós katonája vagyok, érces férfitorkok zengik, hogy Százados úr, sejehaj, Harminckettes baka vagyok én... És következik a csúcspont: Kolozsváron piros-fehér-zöld a lobogó, és honvéd áll a Hargitán." (Magyar katonadalok és énekek a XX. századból. Összeállította: Cseh Tamás, Péterdi Péter. Megjelent a MEGAFILM KFT. gondozásában, 2000) /Balogh Levente: Ferenc Jóska, vérzivatar és Don-kanyar. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. december 15.

Kallós Zoltán megkapta a Magyar Corvin-lánc kitüntetést /ez a tizenharmadik kitüntetése/. Előzőleg felhívták, hogy elfogadja-e, mert egyesek fenntartással viseltetnek e díj iránt, ugyanis az első Corvin-lánc díjazás a negyvenes években, Horthy Miklós és az akkori oktatási miniszter javaslatára indult el, ők alapították a díjat. Kallós viszont arra emlékezik, hogy Horthy idején a Református Kollégiumban, Kolozsváron, kötelező módon román nyelvoktatásban részesültek. Ezért természetesen elfogadta a kitüntetést, hiszen kötelességének érzi tenni valamit azért a közösségért, amelyhez tartozik. Kolozsváron, a Református Kollégiumba könyvtárában kezébe került Domokos Pál Péternek a Moldvai magyarság című kötete, ez nagy hatással volt rá, elhatározta, hogy egyszer eljut ezekhez az emberekhez. Kallós bekerült a Zeneakadémiára, s miután negyedéven kizárták onnan, Jagamas János tanácsára elment Moldvába tanítani. Akkor volt vagy hetven magyar iskola Moldvában, és létezett egy tanítóképző részleg is Bákóban, s a magyar tanítóképzősök Lészpedre jártak ki gyakorló tanításra, ahol ő is tanítottam. Lészpedről rendszeresen járt gyűjteni a többi csángó faluba is. Kiváló nótafák voltak, az egyiket például most javasolják a Magyar Népművészet Mestere címre: Demeter Antiné Jánó Annát Lészpedről, aki most hetvenöt éves. Most készít vele egy meséskötetet, körülbelül 25-30 sámánisztikus mesét, 8-10 balladának a meseváltozatát, és 10-15 Krisztus-legendát jegyzett fel tőle. Volt egy periódus a Ceausescu-időszakban, amikor nyolc évig nem lehetett odajárni, 1980-tól 1989-ig. - A Corvin-lánccal jelölhet egy ösztöndíjast. Kallós Szép Gyulát jelöli, hogy folytassa az ő munkáját. Szép Gyulával tíz éve együtt dolgozik. /Köllő Katalin: Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./


lapozás: 1-30 | 31-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék