udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Névmutató: Horváth Balázs

1992. január 1.

Tavaly szeptemberben felhívás jelent meg budapesti lapokban: adakozzanak a moldvai árvízkárosultak megsegítésére. Az adományokat a Margitszigeten a Máltai Szeretetszolgálat és az IDF /Ifjúsági Demokrata Fórum/ képviselői vették át. Jelen volt többek között Horváth Balázs miniszter, Kozma Imre atya, Lezsák Sándor, Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Sok segély érkezett, mondták el a moldvai csángók a falvakban, de a segélyeket a parókiára és a tanácsházára vitték, ahonnan nem mindenki kapott a rászorultak közül. Külsőrekecsinbe a legtöbb segítség Magyarországról érkezett. /Demse Márton: Csángó tudósítás. Árvíz után Klézsén. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 1./

2004. január 9.

Szilágyi Domokos (1938-1976) erdélyi költő Plugor Sándor (1940-1999) grafikusművész rajzaival illusztrált Öregek könyve című, 1976-ban Bukarestben közreadott verseskönyvének a hasonmás kiadását jelentette meg a veszprémi Kollázs Kiadó, amely a magyar kultúra napja tiszteletére január 22-én Sepsiszentgyörgyön, Kolozsvárott, Budapesten és Veszprémben mutatja be a kötetet. – A kötet nem jelenhetett volna meg Horváth Balázs veszprémi országgyűlési képviselő támogatása nélkül – jelezte Nagy Károly, a könyvkiadó vezetője. /Szilágyi Domokos hasonmás–kötete a magyar kultúra napjára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./

2005. szeptember 27.

Elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot a magyar parlament szeptember 26-i ülésén. Az Országgyűlés a javaslatot 257 igen, hat nem és egy tartózkodás mellett fogadta el. A szavazás alatt egy „Ne legyetek hazaárulók” feliratú transzparens jelent meg a karzaton. /Magyar igen a csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27 A ,,nem” gombot a független Balogh László, Boross Imre, Ékes József, Körömi Attila, Lezsák Sándor és Medgyasszay László nyomta meg, Horváth Balázs (független) tartózkodott. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik tagja néhány másodpercre megzavarta a parlament plenáris ülését, amikor a karzatról transzparenst lógatott le, és röpcédulákat szórt a képviselők közé. ,,Ne legyetek hazaárulók!” – volt olvasható a karzaton egy transzparensen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke elmondta: ez a döntés azért is különös jelentőségű, mert néhány hét múlva sor kerül Bukarestben a közös román–magyar kormányülésre. – Bár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja Románia európai uniós csatlakozását, az Országgyűlésnek nem kellett volna ilyen sietősen döntenie ebben a témában – fejtette ki Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke. A püspök szerint az Országgyűlésnek nem kellett volna szavazásra bocsátania a csatlakozási szerződés jóváhagyását a Romániát érintő novemberi országjelentés előtt. /(MTI–L.): Budapesten rábólintottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2007. február 24.

A környezeti rehabilitáció kellő pénzügyi garanciáját hiányolja a verespataki aranybánya-beruházási tervet illetően az a független szakértői bizottság, amelyet a román és a magyar kormány kért fel a hatástanulmány elemzésére – nyilatkozta az MTI-nek Horváth Balázs, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője. /B. T. : Verespatak: hiányos pénzügyi garancia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2008. szeptember 18.

Az erdélyi magyaroknak egykor szimpatikus Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya négy évvel ezelőtt Balsai Istvánt, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, az alapító tagokat kirúgatta a pártból. Ezt követően nemsokára neves politikusokat (sokuk MDF-alapító is), Balogh Lászlót, Csampa Zsoltot, Ékes Józsefet, Fülöp Istvánt, Lezsák Sándort, Medgyasszay Lászlót, Németh Zsoltot (nem a fideszes Németh Zsoltról van szó, hanem volt MDF-es névrokonáról), Pichler Imrét és Püski Andrást is kizártatta a pártból. Ezt a kiebrudalást jogerős bírósági határozat is jogellenesnek minősítette. Dávid Ibolya később a szocialistákhoz kötődő Tisztelet Társasága tagjait MDF-es támogatással bejuttatta a parlamentbe. Az elnök asszony szerepe és pártja hozzájárulása a budapesti főpolgármester újraválasztásához és a második Gyurcsány-kormány újjászületéséhez mindenki számára ismert. Legújabb választási húzása riválisa, Almássy Kornél titkosszolgálati eszközökkel való eltávolítása. Nevezettet egy titkosszolgálati úton beszerzett hangfelvétellel próbálták leszerelni pártelnöki ambícióiról. Almássy előbb védekezett, ellenállt, majd úgy járt el, ahogyan ezt Dávid Ibolya előírta: ,,Arra kérem, vonuljon ki a Magyar Demokrata Fórum politikájából és a közéletből, mert méltatlan egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz, vagy ilyen eszközöket maga támogat". Dávid Ibolya nem árulta el, hogy a titkosszolgálati anyagot ki juttatta el hozzá. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy nagyváradi baloldali magyar ifjúsági értekezleten a magyarországi kampánytechnikáról kifejtette: ,,Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgy sem lehet soha meggyőzni. " Továbbá: ,,Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz nekik hírt, vagy kitalál ő valamilyen hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valamilyen hülyeséget neki. Ha politikát akarsz eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel. "A politikai cinizmus csúcsteljesítménye ez. /Sylvester Lajos: A pártépítő ,,állam asszony” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

2011. január 14.

Európában példátlan diszkrimináció szűnne meg
Magyar orvosi kar Marosvásárhelyen
Ádám Valérián csángó meseíró és orvos szinte misszionáriusi hittel keresi fel a magyarországi orvosokat, hogy Erdélybe csábítsa őket tanítani. Ugyanis a gyakorlati oktatást kizárólag román nyelven lehet hallgatni.
– A Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület titkáraként magyar nyelvű orvosi kart alapít. Mi a probléma, nincs magyar nyelvű oktatás?
– Az európai felsőoktatási intézményekben sehol sem fordulhat elő, hogy a gyakorlatot és az elméletet különböző nyelveken oktassák. Ezzel ellentétben az erdélyi egyetemek még mindig ott tartanak, hogy ugyanazon a karon a gyakorlati órát román nyelven, az elméleti előadásokat magyar nyelven oktatják. Ezzel együtt jár az a szomorú tény, hogy a tanszékek 60 százalékán nincs is akkreditált tanár. Pénz és erős érdekérvényesítés hiányában az oktatás tudományos háttere nem valósul meg, ezért döntöttünk úgy, hogy megszervezzük az erdélyi magyar nyelvű orvosi kart. Ennek érdekében az anyaországhoz is fordultunk, hogy a kidolgozott programhoz adjon politikai támogatást.
– Hogyan tervezik, kik fognak tanítani?
– Hatvan anyaországi oktatóra van szükségünk, hogy a román törvényeknek megfelelő oktatói névsort tudjunk összeállítani, amelyek közül oktatót főállásban kell foglalkoztatnunk. Ennek érdekében 260 magyarországi professzort, illetve minősített szakorvost kerestem fel, akiknek többsége ugyan azt ígérte, hogy szívesen segítene, ám a jószándék ellenére sem tartom valószínűnek, hogy az állását kockáztassa valaki az erdélyi egyetemi oktatás érdekében. Ezt mutatják a tapasztalataink is. Az elmúlt időszakban több mint 60 tanár látogatott Marosvásárhelyre, és kiderült, hogy nem mindenki tudná hosszabb távon vállalni ezt a munkát.
– Áthidalhatatlan nehézségekről van tehát szó. Megállnak a munkával?
– Semmiképp, ám az elképzeltnél nagyobb, szélesebb körű összefogásra van szükség. Tavaly az előző kormány a magyar egyetemekről több oktatót is nyugdíjba küldött. E professzorokat szeretnénk elsőként Erdélybe hívni, hogy tanítsanak hosszabb-rövidebb ideig. Ugyanakkor mindenkire igaz, hogy aki eljön hozzánk, semmiképp sem kerüljön hátrányba, ezért főként pénzügyileg kell megszervezni számukra az itteni életet és munkát, illetve el kell érnünk, hogy a jelentkezőket elengedje az anyaországi tanszék, illetve támogassa a kezdeményezésünket.
– Feltételezem, senki sem jár szívesen olyan kezelésre, ahol az orvos egy számára idegen nyelven tanulta a szakmáját...Marosvásárhelyen a magyar kisebbségre mennyire jellemző a román nyelv ismerete?
– A magyarság megtanul románul, de csak alapvető szinten. A tudományos nyelv elsajátítása legtöbb esetben az egyetem után, az orvostanhallgatói évek alatt történik, amikor már az adminisztrációban és a szakvizsgák letételében nincs lehetőség a magyar nyelv használatára. A legtöbb magyarajkú orvostanhallgató, aki anyanyelvű középiskolát végzett, az egyetemen nyelvi nehézségekkel küzd, amely komoly megterhelést jelent a szakmai képzésben.
– A magyar nyelvű kar nemzeti identitási kérdés is egyben?
– A magyarajkú orvos- és gyógyszerész utánpótlás a megmaradás egyik pilléreként is értelmezhető. Csak akkor válik lehetővé, ha mi saját magunk tudunk majd erről gondoskodni. A különálló kar megalakulása ugyanakkor megerősíti bennünk az önbizalmat, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva másoknak.
– Honnan tudnak mindehhez pénzt szerezni?
– Először a jelentkezők számát igyekszünk felmérni. Van olyan professzor, aki már rendelkezik olyan anyagi biztonsággal, hogy szívességből, vagy csupán egy minimális fizetségért is tanítana. A kar finanszírozásának előteremtésével csak akkor tudunk számolni, amikor megvan a teljes oktatói csoport. A források előteremtéséhez elsősorban az erdélyi római-katolikus egyház nyújt számunkra segítséget. A kárpótlási törvények során számos ingatlant kaptak vissza. Olyan épületeket például, amelyek központi, belvárosi építmények, s amelyek hasznosítása a gyógyításban és az orvosi képzésben is nagyon hasznosak lehetnek. De a szervezésben támogat minket a Szülőföld Alap, illetve a nemzetpolitikai államtitkárság is. Az általuk nyújtott két és fél millió forint nem nagy összeg, de elég ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni a munkát. A korábbi kormánytól sajnos még ennyit sem kaptunk, pedig több szocialista politikus is tett látogatást Erdélyben az utóbbi években.
– Kikről van szó?
– Vendégünk volt Marosvásárhelyen például Szili Katalin, a parlament elnöke, aki többek között orvostanhallgatókkal, rezidensekkel találkozott. Utána hosszan beszélgettünk arról, hogy mi mindenben fog segíteni az erdélyi magyaroknak. Miután hazament, többet nem hallottunk felőle. Pedig a sajtó – a Duna TV-től kezdve a helyi újságokon át a Népszabadságig – az elnök asszony nagylelkűségéről zengett. Mindannyian csalódtunk, hogy semmi sem történt.
Az interjú kapcsán megkerestük Szili Katalint is, hogy megkérdezzük tőle, mit szól a csalódottságának hangot adó egyesület nézetéhez. Az egykori házelnök válaszlevelében lényegében azt felelte, hogy már nem házelnök, és nem tudja mire vélni kérdésünket.
Horváth Balázs. Mindennapi.hu

2014. április 3.

Erdélyi orvosokat díjaztak Budapesten
Több erdélyi is szerepel az Év praxisa a Kárpát-medencében pályázat idei kitüntetettjei között, az elismerést tíz határon túli és tíz magyarországi háziorvos vehette át szerdán Budapesten.
A szavazatok alapján első helyezést ért el Orbán Klára Székelyudvarhelyről és Molnár Mária Bonyhádról, második lett Bakcsy Gabriella Gyimesközéplokról és Dani Győző Orosházáról, harmadik pedig Oláh Amália Székelyudvarhelyről és Szalai Ilona Érdről.
A miskolci Munkácsi László és a csíkszentimrei Kristó Ibolya a negyedik, Rittling Ferenc Dagról és Kolumbán Antal Ilona Zetelakáról az ötödik, Tövissi Melinda Csíkpálfalváról és Oldal Edit Jászberényből a hatodik helyezést érte el.
Hetedik lett a litéri Horváth Balázs és a gyimesbükki Deáky Papp Mária, nyolcadik Mátéffy Izabella Pozsonyból és Németh Mária Győrből, kilencedik Simon Szabó Rozália Csíkszentimréről és Máté Csongor Győrből, tizedik Darvas Ilona Nagyváradról és Siket Nándor Újfehértóról.
A díjakat Beneda Attila, az egészségügyért felelős államtitkárság kabinetfőnöke és Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója adta át. A negyedik alkalommal meghirdetett pályázatra több mint 200 jelölés érkezett. A legidősebb ajánló 83 éves volt Csíkszentimréről. Krónika (Kolozsvár)

2015. december 12.

Hangokból építkezve
Kimondva vagy kimondatlanul a harmadik összművészeti fesztiválunk zenei vonulatának szellemi vezérvonala Szabados Györgyhöz kötődik. Kimondva, mert a kortárs zenei gondolkodást nem csupán magyar vonatkozásban meghatározó zeneszerző, zongoraművész, zeneíró filmben és a Grencsó Kollektíva révén zenében is közvetlenül jelen van a fesztiválon, és kimondatlanul, mert már az első nap az ő filozófiája lengte be a zenei programokat.
Hiszen sem a Borbély–Dresch Quartet koncertjén, sem a gyimesi parasztmuzsikusokat, a Timár testvéreket felvonultató Rekegőben nem esett szó a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniáját egyedi módon megteremtő művészről, a zenei nyelv(ek) és megfogalmazások mélyén mégis ott volt az ő hitvallása a muzsikáról, a „titkok titkáról”. Az ember és a közösség szellemi tevékenységéről, ami maga a sajátos őserejű szellem, maga a géniusz.
A két „dudás”, a szaxofonok és furulyák egész arzenálját felvonultató két Mihály – Borbély és Dresch – és két fiatal művésztársuk – G. Szabó Hunor (dobok) és Horváth Balázs (nagybőgő) – a magától értetődő belső világokat idéző zenei anyanyelvből, népzenénk „géniuszából” táplálkozva villantotta fel azt, amire mestereik „tanították” (és itt nemcsak Szabadosra, hanem a gyimesi muzsikusokra is gondolunk). Vagyis azt, hogy egy zenei megnyilvánulás nem elsősorban kinyilatkoztatás, kulturális aktus, hanem olyan építkezés, amelyet minden előadás alkalmával érdemes „elkövetni”. Kategorikusabban fogalmazva: el kell követni ahhoz, hogy a pontosan megkomponált szerkezeti elemek, a közöttük-velük-ellenük megjelenő improvizáció túllépjen a fülnek tetsző harmóniákon: szellemi létezésünk egészét érintse.
Hangokból építkező világ ez, amely – ha érző és értő lélekre talál – teremtő erővé emelkedik.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék