udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4 találat lapozás: 1-4

Névmutató: Horváth Elek

2008. december 6.

Az idén májusban elhunyt Zerkula Jánosra, valamint feleségére, a november elején eltávozott Fikó Reginára emlékeztek a múlt héten Csíkszeredán megtartott XI. Erdélyi Prímások Találkozójának első napján. A gyimesi népzenei örökség legendás közvetítőjéről, valamint a zenész férj muzsikáját gardonyon kísérő feleségről készült felvételek sorakoztak Ádám Gyula fotóművész In memoriam Zerkula János című kiállításán. A Zerkula-emlékkoncerten a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban tanító Antal Tibor csángó népdalt énekelt, a vajdasági Török Tilla, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Népzene Tanszékének növendéke hegedűjátékát Rigmányi Júlia Katalin kísérte gardonyon. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, majd a Zerkula Emlékzenekar, amely korábban Tücsök Zenekar néven muzsikált, aztán a prímás halála után fölvette az oktatónak tekintett Zerkula János nevét. A prímástalálkozón a széki (Pali Marci és zenekara), magyarlapádi (Sipos Ferenc és Piros Pátlinkás Zenekara), vajdaszentiványi (Horváth Elek és zenekara), mezőségi (Mácsingó Náci és zenekara), budapesti (Jánosi András és a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékei), valamint a házigazda és szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara szerepelt. /Antal Ildikó: Zerkula-emlékest és prímástalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2014. augusztus 20.

A népművészet mesterei
Tíz alkotónak adományozott Népművészet Mestere-díjat a magyar kormány nevében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Budapesten.
A Mesterségek Ünnepe keretében, a Budai Várban megtartott ünnepségen díjat vehetett át Csiszár Aladár, a magyarországi táncházak, táborok rendszeresen meghívott adatközlője, napjainkig a jobbágytelki Marosszéki Népzene- és Néptánctábor hegedűoktatója, Fodor János, az erdélyi Mezőség tánckultúráját és néphagyományait kiválóan ismerő táncos, énekes és tanítómester, valamint Gaál János, a Néprajzi Múzeum egyházi- és bútorgyűjteményének restaurátora, famennyezet-készítő is. Az elismerést megkapta Holecz Ferencné Gyepes Ilona énekes, a Nyitra-vidéki Zoboralja magyar nyelvsziget helyi népdalkincseinek, különösen balladáinak gyűjtője és megőrzője, Horváth Elek, a magyar népzene egyik meghatározó adatközlője, a reneszánsz korig visszanyúló magyar zenei hagyomány őrzője, előadója és terjesztője, Kanalas János kosárfonó népi iparművész, oktató, Porkoláb Ferenc szűrrátét-készítő népi iparművész, Reszeginé Nagy Mária szalmafonó népi iparművész, Sebestyén István bukovinai székely mesemondó, népdalénekes, továbbá Szabó Ferencné Balázs Róza, a válaszúti magyar, román, cigány néptánc- és népdalkincs ápolója, megőrzője is. A Népművészet Mestere-díjat azok a nem hivatásos alkotók kaphatják meg, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságukban kiemelkedő teljesítményt értek el a népművészet területén. A négy kategóriában odaítélt díjat, amelyet idén adtak át 61. alkalommal, mára több mint 500 tárgyalkotó, zenész, mesemondó, énekes és táncos nyerte el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. november 10.

Huszárbál tizedszer, szoboravatással
A helyi Mátyás-huszárok szervezésében tizedik alkalommal rendeztek hagyományőrző huszárbált Marossárpatakon.
A november 7-i, szombati rendezvényen tucatnyi székelyföldi hagyományőrző huszárcsapat tette tiszteletét. Jelen voltak a paniti és marosvásárhelyi 9-es honvéd huszárok, a havadi, szovátai, sárpataki és gernyeszegi 15-ös Mátyás-huszárok, a gyergyói és kápolnásfalusi 11-es székely határőr huszárok, illetve a marosvásárhelyi 23-as határvadász zászlóalj képviselői. A lovas hagyományőrzők ezúttal gyalogosan, de teljes katonai felszerelésben pompázva találkoztak a sportterem előtti téren.
A sárpataki csatára emlékeztek
Pontosan fél ötkor, a tervezett programnak megfelelően, Miholcsa József h. ő., huszárezredes utasítására felsorakoztak a huszárok, s a szomszédos történelmi szoborparkba vonultak át. Itt először megemlékezést tartottak az 1848. október 31-án, a falu határában lezajlott marossárpataki csatáról. A jelenlévők körbeállták Miholcsa József Sebesült huszár c. alkotását, amely a levert szabadságharcra emlékeztet, de ugyanakkor a magyar lovasság önfeláldozó bátorságát is jelképezi. "A sárpataki ütközetet a kor krónikásai sokféleképpen leírták. A közelmúltban tudtam meg, hogy a településünk határában lezajlott csata nem a szabadságharc első győztes ütközete volt, korábban voltak még hadi sikerek Csapón és Magyarsárosnál, (…) Beczman ezredes (sz. m.: a székely katonaság vezére) arra a hírre, hogy Urbán Szászrégenből Marosvásárhely megtámadására készül, útját Szászrégen felé vette. Az első ütközet Marossárpatak határában, a Maros partján levő Berekben zajlott le október 31-én. A Beczman seregét alkotó háromszéki gyalogzászlóalj, 30-40 Mátyás-huszár és néhány ezer nemzetőr Urbán serege ellen kétoldalról indított támadást: a sárpataki erdő felől és attól jobbra, a Maros partja irányából. Jakab Elek szemtanú így örökítette meg az eseményeket: a csapatok egyszerre érkeztek a kitűzött helyre. Szólt a puska, suhogott a kard, a szurony dolgozott. (…) Néhány perc alatt sűrűn fedte a zöld vetést az elesettek teste. Az ellenség egy része a Marosba ugrott, s ott úszás közben lövetett le vagy levágták az utánaugrató huszárok, más részük a falu kertjei közé húzódott és itt lövetett agyon, a legnagyobb szám, kegyelmet nem kapva, a csatatéren halva maradt. (…)" – elevenítette fel az eseményeket Miholcsa József. Ezt követően a 15. Mátyás- huszárok részéről Váradi Csaba és Göndör Rezső az emlékezés koszorúját helyezte el a szobornál. Az előző évekhez hasonlóan idén sem maradt el egy 1848-as huszártiszt méltatása, Göndör Rezső huszártiszt Kézdiszentléleki Sánta Lajos alezredes katonai pályafutásáról beszélt.
Napba öltözött Boldogasszony-szobrot avattak
A Sebesült huszár szobortól Miholcsa József szobrászművész újabb szoboradományához, a frissen felállított Napba öltözött Boldogasszony c. alkotáshoz vonultak át a katonai hagyományőrzők. A szobor méltatására és megáldására Nyárádremete katolikus papját, Köllő Gábor plébánost kérték fel a szervezők. "Igazából méltatni nem szeretném a szobrot, de abban az imádságban, amit el fogok most mondani, minden artikulusban elrejtek valamit, amit átérezhetünk ezekben a pillanatokban. Amit elmondunk, csak egyszerű, halvány díszfénye mindannak, ami az üzenet mélységéből, a formák nagyszerűségéből fakad" – hangsúlyozta a plébános. Kozsik József színművész elmondta, hogy megtisztelő és felemelő érzés számára, hogy jelen lehet az ünnepségen. "Az öröm mellett egy kis szomorúság is betölti szívemet, mert aggódom a jövőnk miatt. Mint ahogy a székely himnusz is említést tesz róla, porlik a székely. Arra kérek mindenkit, főleg a fiatalabb nemzedéket, hogy találják meg a módját annak, hogy gyerekeik elkerüljék felületes életünk csapdáit" – mutatott rá a színész. Az alkotó, Miholcsa József részletesen bemutatta a szobrot, beszélt elemeinek jelentéséről, üzenetéről.
Szórakoztató programok, finom ételek, italok
Az állófogadáson a jelenlévők megkóstolhatták Antalfi Zoltán és Csipán minőségi gyümölcspálinkáit. A legnagyobb sikert a vadkörtéből és áfonyából főzött italok aratták. Nem hiányzott a terített asztalról az ízletes Fodor-kalács sem, s bőven jutott mindenkinek a vöröshagymával "dúsított" zsíros kenyérből is. Közben vetített képes beszámoló került bemutatásra, válogatás Kerekes Péter Pál marosvásárhelyi fotóművész Mátyás-huszárokról készített fotósorozatából.
A huszárbálba egyenruhába, díszmagyarba és népi viseletbe öltözve érkeztek a vendégek. Este 8 óra körül volt a bál ünnepélyes megnyitója. Miholcsa József h. ő. huszárezredes, főszervező köszöntőbeszéde után a marossárpataki Székely János néptánccsoport előadása következett. Vacsorára a marossárpataki táncoslányok ízletes disznópörköltet szolgáltak fel, amit finom kölpényi borral lehetett elnyomtatni. Kozsik József színművész verset mondott, énekelt, humoros huszártörténeteket adott elő. Nagy sikert aratott a Mátyás-huszárok nagyszerűen előadott verbunkos – csizmaveregetéssel, kardcsattogtatással fűszerezett – tánca. Éjfélkor bálkirálynőt választott egy huszárokból álló zsűri. A díszes koronát és a szép virágcsokrot idén a gernyeszegi Szász Renáta kapta. A bál kiváló hangulatban zajlott, a vajdaszentiványi Horváth Elek (Zsidó) vezette népi zenekar, illetve a könnyűzenét szolgáltató Csekme Attila egyaránt kitett magáért. A tombolahúzáson többek között népművészeti tárgyakat, finom italokat, vásárlási utalványokat, zöldséggel és gyümölccsel tele kosarakat, falumonográfiát, kis háziállatokat sorsoltak ki. Aki a hajnali kóstolót megvárta, főtt kolbászt fogyaszthatott mustárral. A mulatság a hajnali órákban közös nótázással ért véget. A Marossárpatakért Egyesület és a helyi polgármesteri hivatal idén is segített a rendezvény megszervezésében.
Berekméri Edmond
Népújság (Marosvásárhely)

2017. március 16.

Könyv és gyertya
Este a Kultúrpalota nagytermében folytatódott a március 15-i ünnepi rendezvénysorozat, amelyen átadták az idei Könyv és gyertya díjakat. A díjat olyan személyek kapják, akik „kiemelkedő munkát végeztek a magyar közösségért, szorgalmazták az itthon maradást, és szakmai felkészültségükkel segítették a közösség előremenetelét”.
A díjátadón Péter Ferenc, az RMDSZ megyei elnöke kijelentette: ma is küzdeni kell az 1848-as, de az 1989-es célok eléréséért is, és ahogyan bő másfél évszázada, úgy erre ma is csak a bátrak képesek. Ahol összefogás helyett a széthúzás az úr, ott nincs erős közösség, ott nehéz eredményeket elérni. Kívánom, hogy mindennapi küzdelmeink során legyünk ugyanolyan bátrak, mint elődeink, és maradjon meg a hitünk közösségünk erejében.
Könyv és gyertya díjban részesült: Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Dénes József szászrégeni nyugalmazott történelemtanár, Horváth Elek prímás – Gernyeszeg, Jakab István lelkész – Mezőcsávás, Karácsony Erdei Etel ügyvéd – Marosvásárhely, dr. Kelemen Atilla volt parlamenti képviselő – Mezőbánd, Komán János tanár – Radnót, László János tanár – Nyárádszereda, Magyari Károly – Marosvásárhely, Szekeres Adél pedagógus – Marosludas, Székely Ella pedagógus – Erdőszentgyörgy, Turbák Zoltán, Backamadaras község volt polgármestere – Ákosfalva, Veress László nyugalmazott gyógyszerész – Segesvár.
Jékely Zoltán Az én hazám című versét Ritziu Ilka Krisztina szavalta, fellépett a Tiberius kvartett, valamint Herczku Ágnes és a Banda.
MÓZES EDITH
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék