udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Névmutató: Horváth Márton

2000. június 24.

Kolozs megyében - Kolozsváron kívül - Bánffyhunyadon és Szamosújváron nyílik lehetőség arra, hogy RMDSZ-es alpolgármestert válasszon meg a helyi tanács. Valószínű, hogy magyar alpolgármestert választanak Szamosújváron és Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon Kisjancsi József az alpolgármester, Széken Szabó András, Kőrösfőn Korpos András, Kajántón Bakos István. Mócs községben Horváth Márton. Katona községben független magyar nemzetiségű alpolgármestert választottak. Várfalván polgármester maradt Kanyaró Pál. Magyarszováton a magyar polgármester mellé a konvenciós, ám magyar nemzetiségű Maneszes Sándor kerül. Harasztoson alpolgármesterből polgármester lett Széll Gyula. Bálványosváralján várhatóan az eddigi polgármester, Makodán Sándor lesz az alpolgármester. Vajdakamaráson valószínűleg Farkas Ferencet választják alpolgármesterré. /Kerekes Edit: RMDSZ-es alpolgármesterek Kolozs megyében. Még folynak a politikai alkuk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2008. június 16.

Június 15-én tartották a helyhatósági választás második fordulóját. Bukarestben a főpolgármesteri tisztséget Sorin Oprescu független jelölt nyerte el, legyőzve Vasile Blaga demokrata-liberális jelöltet. Az erdélyi megyékben ismét alacsony volt a szavazási kedv. Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben az RMDSZ, Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje nyert. Kolozs megyében, Kisbácsban Deák Ferenc, Magyarkályánban Farkas Ferenc, Magyargorbón Kovács István vesztettek a román jelöltekkel szemben. Nyertek: Tamás Gebe András Tordaszentlászlón, Zeng János Tordaszentmihályon, Horváth Márton Mócson, Antal János Kőrösfőn, valamennyien RMDSZ-jelöltek, továbbá Kanyaró Pál Várfalván, aki függetlenként indult. /Szociáldemokrata győzelem Bukarestben és több regáti városban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2009. július 28.

Budapesten, a kőbányai református templom kertjében július 26-án, vasárnap kopjafát avattak a Mezőség apostola, Kövesdi Kiss Ferenc /1913–2004/ emlékére. Az ötlet dr. Papp Vilmos nyugalmazott kőbányai lelkésztől, teológiai professzortól, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnökétől származik, aki évtizedeken át hűséges támogatója volt Kiss Ferenc mezőségi kutató- és szervező munkájának. Az avatóünnepségen a Horváth Márton polgármester vezette mezőségi mócsi és mezőkeszüi vegyes tánccsoport lépett fel. A templomban Kiss Ferenc életéről és tevékenységéről, műveiről és a Mezőségről készült kiállítás fogadta az érkezőket. Papp Vilmos közbenjárása révén a Magyar Református Presbiteri Szövetség támogatásával 1995-ben jelent meg Kövesdi Kiss Ferenc első Mezőségről szóló kötete: Még szólnak a harangok! A már vaskosabb másodikat a Kiss Ferenc iránti tiszteletből a Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület adta ki 1997-ben, Riadóra szól a harang! címmel. Ezek a kötetek ihlették a Kráter Műhely Egyesületet, amely Kövesdi Kiss Ferencnek a Mezőségről készült, száz évre visszatekintő monográfia teljes szövegét jelentette meg 500 oldalon. A tizenegy gyermekes székelykövesdi család ötödik gyermekét Isten választotta ki a szolgálatra – hangzott el dr. Papp Vilmos ismertetőjében, aki felidézte Kiss Ferenc hányatott életét. Kiss Ferenc ahol megfordult, nemcsak a gyermekeket, hanem a fiatalokat, szülőket is nevelte, dalárdát szervezett, színdarabokat tanított be, gazdasági ismeretekre oktatta a közösséget. Többször bejárta Mezőség mind a 147 települését, s összegyűjtötte a fellelhető adatokat a népesség alakulásáról, templomokról és iskolákról, papokról és tanítókról, dalárdákról és egyesületekről. Munkája nem puszta adattár, hanem nemzetmegtartó, családmegtartó biztatás arra, hogy a szórványról nem szabad lemondani. Azt vallotta, hogy „a Mezőség népünk szíve! S ha e szívvel baj történik, odalesz Udvarhely és Várad, Somogy és Zala”. A dalárdákról, kórusokról szóló kötete még kiadásra vár, s megérdemelné, hogy a Mezőségen is méltó emléket állítsanak Kiss Ferencnek. /Bodolai Gyöngyi: A Mezőségtől Kőbányáig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

2009. november 28.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) az ülésén értékelték a november 22-i elnökválasztás eredményeit. László Attila, RMDSZ Kolozs megyei elnöke gratulált Kelemen Hunornak, hogy a magas részvétel mellett ilyen eredményt ért el. Ezzel szemben Horváth Márton, Mocs polgármestere elégedetlen azzal az eredménnyel, amelyet az RMDSZ elnökjelöltjének sikerült Kolozs megyében teljesítenie. /Jakab Judit: MKT: Mircea Geoanára kell szavazni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2010. szeptember 17.

Hírsaláta
EREDMÉNYESEN DOLGOZIK A SZIVOT. Tavaly látványosan felpörgött a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (SZIVOT) tevékenysége: a napokban közzétett 2009-es beszámolójukból kiderült, 563 személy — lehetséges együttműködő és Szekuritáté-alkalmazott — iratcsomóját küldték a bíróságra. Ez a 2008-as szám duplája. A perek is jól haladtak: 311 esetben ítélet született, ezek nagy részében — 263 ügyben — a bírók megalapozottnak ítélték az átvilágítók által szolgáltatott terhelő bizonyítékokat. Ezek közül 16 ítélet végleges.
A szűrőn több „nagyhal” is fennakadt: a tunéziai nagykövet, Mihail Sorin Tănăsescu, és két SZDP-honatya, Florin-Costin Pâslaru és Elena Mitrea is elveszítette a SZIVOT-pert. Egy sor, kormányban vagy kormányzati intézményben dolgozó hivatalnokról is kiderült, hogy együttműködött: a listán szerepel a külügyminisztérium több fontos tisztségviselője, a környezetvédelmi tárcánál egy, a mezőgazdasági tárcánál két igazgató vesztett. A SZIVOT egy sor önkormányzati politikust is átvilágított tavaly: prefektusokat, alprefektusokat, polgármestereket és tanácstagokat. Itt már magyar vonatkozást is találunk, egy Kolozs megyei magyar polgármester és két Hargita megyei tanácstag is szerepel az átvilágítók által közzétett listán. Horváth Márton (RMDSZ) mócsi polgármester és Bondor István (RMDSZ) Hargita megyei tanácstag ügyében még nem született döntés, ellenben Vajna Imre (MPP) tanácstag esetében már megvan az elmarasztaló ítélet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2010. szeptember 23.

Szekus besúgók és rendszeráldozatok: tucatnyi erdélyi magyar politikus fennakadt az átvilágításon
Soha annyi erdélyi magyar politikus nem akadt fenn a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) hálóján, mint az elmúlt időszakban. Az átvilágító bizottság által nyilvánosságra hozott, az igazságszolgáltatás elé terjesztett határozatok tanúsága szerint az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) számos önkormányzati tisztviselője, egykori parlamenti és önkormányzati képviselőjelöltje együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal, jelöltetésük idején azonban minderről egyikük sem számolt be alakulatának, holott erre törvény kötelezi a választott, illetve a kinevezett magas rangú állami tisztségviselőket.
Nem árt tudni egyébként, hogy a módosított átvilágítási törvény értelmében bárki csak akkor nyilvánítható egykori besúgónak vagy ügynöknek, ha a CNSAS ez irányú döntését a bíróság is megerősíti. Máris ebbe a kategóriába tartozik Bálint Géza, az RMDSZ Szilágy megyei önkormányzati képviselője, az ő besúgói múltjáról szóló határozat immár a Hivatalos Közlönyben is megjelent. A tanácsost 1988. március 18-án, Badea fedőnévvel szervezte be a Szekuritáté Szilágy megyei parancsnoksága, és az aznap aláírt együttműködési nyilatkozat alapján azt a feladatot kapta, hogy jelentsen a Szilágycsehbe rokonlátogatás céljából hazalátogató magyar nemzetiségű elszármazottakról, illetve turistákról. Ugyanazon év áprilisában Badea már be is számol arról a titkosszolgálatnak, hogy egy Németországba kivándorolt orvos „lejárató” hangnemben beszélt a Romániában uralkodó állapotokról.
„Kijelentette, egyáltalán nem bánta meg, hogy távozott az országból, hiszen ezáltal számos nehézségtől megszabadult: az élelmiszerüzletek előtt kígyózó soroktól, a lakosság számára létfontosságú árucikkek beszerzésének nehézségétől” – adta vissza a kommunista rendszerrel elégedetlen emigráns szavait az informátor. A CNSAS mindezek alapján megállapította, hogy a Bálint Géza által a kommunista elnyomó gépezetnek szolgáltatott információk korlátozták a megfigyeltek alapvető emberi és szabadságjogait, éppen ezért a Szekuritáté kollaboránsának nyilvánították.
Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, csupán most értesültek Bálint Géza esetéről, az érintett bevonásával még a napokban megvitatják az ügyet, és ha bebizonyosodik, hogy a politikus valóban együttműködött a titkosszolgálattal, akkor felkérik, hogy mondjon le tanácsosi tisztségéről. „Már csak a félretájékoztatás miatt is kötelességünk ezt megtenni, hiszen Bálint Géza korábban azt nyilatkozta: nem volt köze a Szekuritátéhoz” – állapította meg Seres, akivel együtt különben Bálint is megpályázott egy szilágysági képviselői mandátumot a 2008-as parlamenti választásokon.
A napokban a Transindex hírportál tárta fel, hogy besúgónak nyilvánította a CNSAS dr. Vajna Imre MPP-s és Bondor István RMDSZ-es Hargita megyei önkormányzati képviselőt. A leleplezés nyomán Vajna beismerte, hogy negyedéves orvostanhallgatóként házkutatást tartottak nála a szekusok, és megfenyegették: kirúgatják az egyetemről, ha nem működik együtt, szerinte azonban senkiről nem adott megterhelő információkat. A politikus leszögezte: noha a Szekuritáté áldozatának tekinti magát, az MPP székelyudvarhelyi szervezetének elnöki, valamint megyei tanácsosi tisztségéről egyaránt felajánlja lemondását.
Nem fontolgatja a távozását Bondor István megyei tanácsos, noha Vajnához hasonlóan róla is megállapította az átvilágító bizottság, hogy együttműködött. A korábban iskolaigazgatóként és Hargita megye főtanfelügyelőjeként tevékenykedő politikus az iskolaigazgatók keddi székelyudvarhelyi tanácskozásán – amelyen őt is kitüntették – nyilvánosan elmondta: 1962-ben, tizedik osztályos diákként iskolája igazgatója megbízta, hogy jelentsen „az állam ellen cselekvő” diáktársairól. Bondor szerint kapcsolata 1967-ig tartott a Szekuritátéval, utána „használhatatlannak” nyilvánította a titkosszolgálat, éppen ezért leszögezte: a lelkiismerete tiszta, nem tartja magát kollaboránsnak.
Minderről azonban – várhatóan októberben – a bukaresti táblabíróság mondja ki a végső szót, ennek függvényében pedig az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete is megtárgyalja az ügyet. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester – aki nemrég lemondott a szövetség városi, széki és megyei elnöki posztjáról – magánvéleményének hangot adva lapunknak úgy vélekedett: a végleges bírósági határozat és az okiratok ismeretében, továbbá az érintett meghallgatásával a szervezetnek mindenképpen ki kell elemeznie és álláspontot kell megfogalmaznia az ügyben, mivel fontos tisztséget betöltő személyről van szó.
Szász Jenő MPP-elnöktől megtudtuk: az alakulat vezetősége elfogadta Vajna Imrének az udvarhelyi szervezet éléről történt lemondását, a megyei tanácsosi mandátum esetleges megvonásáról ugyanakkor a párt megyei szervezete hivatott dönteni. „Esetében enyhítő körülménynek számít, hogy csak a külföldi diákokról jelentett, az itthoniakat viszont megkímélte. Én továbbra is jó embernek, ugyanakkor az átmeneti időszak áldozatának tekintem Vajna Imrét, akinek sportszerűségét bizonyítja, hogy felajánlotta a lemondását. Azt azonban furcsállom, hogy eközben az RMDSZ politikai elitjét, Markó Bélát, Verestóy Attilát vagy Sógor Csabát ártatlannak nyilvánították a hatóságok, holott évekkel ezelőtt róluk is nyilvánosságra kerültek kompromittáló adatok” – nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő.
Ezzel egy időben a CNSAS leleplezte számos egykori parlamenti és önkormányzati képviselőjelölt besúgói múltját is. Fennakadt az átvilágításon Kádár Miklós nyugalmazott nagybányai református lelkész, akit az RMDSZ képviselőjelöltként indított a 2008-as parlamenti választáson, tavaly februárban pedig Ezüstfenyő-díjban részesült „a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért tett jelentős erőfeszítéseiért.” (Együttműködésének tényét idén májusban a bukaresti táblabíróság megerősítette).
Érdekes eset a Kövér Györgyé, az RMDSZ volt bukaresti szenátorjelöltjéé. Róla 2005-ben – akkori jelöltetése okán – történt átvilágítása nyomán a CNSAS megállapította, hogy tiszta a múltja, 2008-as politikai szerepvállalása miatt azonban dossziéját ismét kivizsgálták, és az időközben a hírszerző szolgálat (SRI) által rendelkezésre bocsátott adatokból kiderült: jelentett a Szekuritáténak. Kövért – aki két évvel ezelőtt, 81 évesen az RMDSZ legidősebb honatyajelöltje volt – 1949-ben Discobol és Georgică fedőnéven szervezték be az állambiztonsági szervek, kétszer írt alá együttműködési nyilatkozatot, és egyebek mellett az orvosi egyetemen tanuló diáktársairól írt jellemzéseket.
Ennek ellenére a CNSAS idei határozatában azt állapította meg róla, hogy nem minősíthető a Szekuritáté besúgójának. Kollaboránsnak nyilvánították Szekeres Carolt, az RMDSZ galaci képviselőjelöltjét, a táblabíróság azonban nem tartotta elégségesnek a CNSAS által felmutatott bizonyítékokat, és felmentette a Kárpátokon túli politikust, de az átvilágítók a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéknél fellebbeztek, jogerős ítélet márciusban születik. Megpróbálták beszervezni Matyi Istvánt, az RMDSZ Botoşani megyei szenátorjelöltjét is, aki 1978-ban írt alá együttműködési nyilatkozatot a Szekuritátén, amely Ady és Matei fedőnévvel látta el, ám mivel a CNSAS egyetlen, általa írt jelentésre sem bukkant, nem minősül volt besúgónak.
Bizonyítottan együttműködött viszont Horváth István, az MPP volt szilágysomlyói polgármesterjelöltje: a táblabíróság által is besúgónak nyilvánított politikus Baroti Lajos fedőnéven jelentett a kommunista rendszert vagy Nicolae Ceauşescu pártfőtitkárt bíráló, a magyarországi helyzetet magasztaló, a Szabad Európa Rádiót hallgató, disszidálást fontolgató „nacionalista magyarokról”. Horváth különben pénzt is kapott szolgáltatásai fejében: nyugták bizonyítják, hogy 1982-ben például 300 lejt vett át tartótisztjétől. Az érintett egyébként a bírósági tárgyaláson az elnyomó rendszer áldozatának vallotta magát, és feltárta: valójában 14 évesen beszervezték, ami „megpecsételte a sorsát”, továbbá sokakat segített abban, hogy Magyarországra meneküljön.
Sőt állítása szerint 1993-ban ismét be akarta szervezni a titkosszolgálat, ám amikor nemet mondott, munkahelyén lopással vádolták, és elveszítette állását. Együttműködött a CNSAS szerint Horváth Márton, a Kolozs megyei Mócs jelenlegi RMDSZ-es polgármestere is, ügyében azonban még nem született bírósági verdikt.
Fennakadt az átvilágításon Orbán Árpád, Székelyudvarhely egykori MPP-s tanácsosa, alpolgármestere, a párt 2008-as helyi polgármesterjelöltje is, esetében azonban a táblabíróság alaptalannak ítélte a CNSAS vádját, a legfelsőbb bíróság pedig februárban hirdet ítéletet.
Rostás Csaba. Krónika (Kolozsvár)

2011. december 10.

Hírsaláta
KORMÁNYALKALMAZOTT A SAJTÓSZABADSÁG ÉLHARCOSA. A távközlési és informatikai minisztérium tanácsosaként dolgozik Salamon Márton László, a Bukarestben kiadott Új Magyar Szó (ÚMSZ) felelős szerkesztője.
Az újságíró 2010 elejétől félállásban dolgozik a minisztériumi apparátusban. A minisztérium egyik államtitkára az RMDSZ-es Moldován József, aki szerint Salamon feladatai közé tartozik a lapszemlék készítése, valamint olyan dokumentumok lefordítása románról magyarra, illetve magyarról románra, amelyek "fontosak a magyar közösség szempontjából". Legutóbbi, idén májusban kitöltött nyilatkozata szerint az ÚMSZ felelős szerkesztője 3251 lejes éves fizetést kapott a távközlési minisztériumtól. Az ÚMSZ egyébként idén március 15-én üres címlappal jelent meg, tiltakozva a sajtószabadság megsértése ellen. (Krónika)
DÉZSI ATTILA LETT A KORMÁNYFŐTITKÁR. Az RMDSZ Hunyad megye prefektusát jelölte erre a pozícióra, és Emil Boc miniszterelnök elfogadta a szövetség javaslatát. A kormányfőtitkárság vezetői pozíciója két hete üresedett meg, miután a korábbi vezető korrupciós botrányba keveredett. A tisztséget az RMDSZ múlt héten kérte a demokrata liberálisoktól cserébe azért, hogy támogatják Vasile Blaga jelölését a szenátus elnöki tisztségére. A főtitkárság a legfontosabb kormányzati intézmények közé tartozik. Feladata a kormányülések előkészítése és monitorozása, a törvénytervezetek véleményezése, illetve a kormány teljes munkaapparátusának koordinálása. Emellett a főtitkárság rendelkezik az állami vagyonkezelő tulajdonában levő ingatlanokkal. Ezeknek a protokollcélt szolgáló ingatlanoknak az összértéke becslések szerint 250 millió euró. (Erdély FM)
MÉG EGY BESÚGÓ MAGYAR POLGÁRMESTER. A Legfelsőbb Bíróság végleges és visszavonhatatlan ítélete alapján Horváth Márton, Mocs község RMDSZ-es polgármestere együttműködött a Securitatéval. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácshoz eljuttatott dokumentum alapján Horváth Mártont 1982 szeptemberében szervezték be, hogy jelentsen a mezőkeszüi nacionalista megnyilvánulásokról. A két éve folyó perben januárban hozott ítéletet a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbezést követően pedig a testület keddi ülésén született végleges döntés. (Szabadság)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. június 1.

Aranka György-verseny a tordai Jósikában
Jósika Miklós Elméleti Líceum
A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum adott otthont Kolozs megye V-VIII. osztályos diákjai számára szervezett Aranka György Nyelv-és Beszédművelő Verseny idei fordulójának május 11-én. A versenyre a következő magyar vagy magyar tagozatos iskolák neveztek be: Kolozsvárról az Apáczai-líceum, a Báthory-líceum, a Brassai-líceum, az unitárius kollégium, a Református Kollégium, a Sigismund Toduta Zenelíceum, az Octavian Goga Iskola és a Talentum Református Iskola diákjai, Désről az 1-es számú iskola diákjai, Bánffyhunyadról a Technológiai Líceum tanulói, a körösfői Kós Károly Iskola, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola diákjai jelezték részvételi szándékukat a szervező Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjai mellett .
mérhette össze helyesírási, nyelvhelyességi, szövegértési, szövegalkotási és versmondási képességeit: Édes anyanyelvünk, Szép magyar beszéd és Versben bujdosó versenyformákban.
A párhuzamosan zajló írásbeli, majd szóbeli megmérettetés után a vendég diákok és kísérő tanáraik városnézésre mentek Szabó Hajnalka magyar szakos tanárnő vezetésével, aminek során a tordai templomokat, Jósika Miklós szülőházát, a Történelmi Múzeumnak helyet adó fejedelmi házat látogatták meg. Ezután az iskolanapok alkalmából Tordára látogató kiskúnfélegyházi vendégdiákok társaságában közös ebéden vettek részt. Az ünnepélyes díjkiosztásra az ótordai Református templomban került sor.
Édes anyanyelvünk V-VI. osztályosok kategóriája:I. díj: Pethő Róbert (Jósika Miklós Líceum), II. díj: Péntek Alíz (körösfői Kós Károly Iskola), III díj: Román Sarolta (unitárius kollégium), dicséret: Kelemen Szabolcs (Octavian Goga Iskola), Boros Péter (unitárius kollégium), Horváth Márton (Apáczai-líceum).
VII-VIII. osztályosok kategóriája: I. díj: Mátó-Székely Orsolya (unitárius kollégium), II. díj: Farkas Anna (unitárius kollégium), III. díj: Nagy-Betegh Kamilla (unitárius kollégium), dicséret: Benő Loránd (Báthory-líceum), Orbán Dávid (dési 1-es számú iskola).
Szép magyar beszéd V-VI. osztályosok kategóriája: I. díj: Lázár Katalin (Sigismund Toduta Zenelíceum), II. díj: Dimény Kristóf (unitárius kollégium) és Péntek Kitti (körösfői Kós Károly Iskola), III. díj: Ilyés Anna-Boróka (Apáczai-líceum), dicséret: Palocsay Johanna (Octavian Goga Iskola),Varga Eszter (Református Kollégium).
VII-VIII. osztályosok kategóriája : I. díj: Kovács Nóra (körösfői Kós Károly Iskola), II. díj: Szallós-Kis Csaba (Brassai -líceum), III. díj: Ilyés Zalán György (Apáczai-líceum), dicséret: Kömöcsi Panna (unitárius kollégium), Simon Eszter Nóra (Báthory-líceum).
Versben bujdosó V-VI. osztályosok kategóriája: I. díj: Gyurka Sára Krisztina (Református Kollégium), II. díj: Vernes Anita (unitárius kollégium), III díj: Czire Orsolya (unitárius kollégium), dicséret: Kerekes Ákos (Apáczai-líceum), Kun Eszter (Református Kollégium).
VII-VIII. osztályosok kategóriája : I. díj: Pánczél Kata (unitárius kollégium,), II. díj: Sánta Orsolya (unitárius kollégium), III. díj: Mihály Renáta (körösfői Kós Károly Iskola), dicséret: Szalma-Győrfi Anna (Báthory-líceum), Benedek Ida (Báthory-líceum)
Mihályfalvi Zsuzsa



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék