udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 150 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-150

Névmutató: II. Rákóczi Ferenc /erdélyi fejedelem/

1993. július 29.

Bodó Levente műtermében, Szentegyházán Gábor Áron és Mikó Imre portréi után II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készíti. A szobrot a Julianus Alapítvány rendelte meg, a Beszterce-Naszód megyei Vicén fogják felállítani nov. 13-án. /Ferencz Imre: Szobor készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

1993. november 13.

Nov. 13-án Vice községben II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Bodó Levente /Szentkeresztbánya/ alkotását avatták a római katolikus templom udvarán. Az ünnepség református istentisztelettel kezdődött, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét, majd a katolikus templomban volt mise. Ezen a napon tudományos tanácskozás folyt, Magyari András, Benkő Samu és Budapestről Köpeczi Béla tartott előadást. Az avatóbeszédek sorát Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke nyitotta meg. Gergely István csíksomlyói plébános leplezte le a szobrot. /Guther M: Ilona: Lopva kiragasztott plakát után szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1995. április 29.

Szatmárnémetiben II. Rákóczi Ferencre és korára emlékeztek ápr. 28-29-én. A már hagyományossá váló ünnepséget ezúttal is Muzsnay Árpád szervezte. Tudományos tanácskozás keretében Magyari András kolozsvári professzor, Balogh Béla nagybányai levéltáros, Görbe István szatmári tanár és Kovács Ágnes debreceni tanár tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1995. július folyamán

Besztercén jún. 10-11-én rendezték meg az I-IV. osztályos tanulók országos versmondó vetélkedőjét. A kisdiákokat és kísérőiket a városban élő magyar családok látták vendégül. A bíráló bizottság elnöke Kötő József, az EMKE országos elnöke volt. A résztvevőket autóbusszal szállították Vicére, ahol megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. /Besztercei Híradó (Beszterce), júl./

1996. február 27.

Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1996. március 8.

Három évvel ezelőtt Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár kezdeményezésére rendezték meg a régió első újság-írótalálkozóját. Mintegy százan összegyűltek Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és az anyaországból, hogy megbeszéljék a közös gondokat. A következő évi összejövetel elmaradt, anyagi okok miatt. 1995-ben Nyíregyházán a Primon Vállalkozásélénkítő Alapítvány segítségével létrejött a második találkozó. A megjelent előadók között volt Molnár Péter /SZDSZ/ és Bencsik Gábor, a Magyar Újságíró Szövetség főtitkára. Most február végén megtartották a harmadik találkozót, másodízben Nyíregyházán. Ennek meghívóját Lendvai István, a Fimex Fair BT. ügyvezető igazgatója, egyben a legnagyobb magyarországi vásár, a Kelet-Nyugat vásár igazgatója írta alá,a már jelzett Primon Alapítvány vezetőjével együtt. A mostani találkozó témája: Egy nap a médiáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1996. október 20.

Kassán a XXVI. Fábry Zoltán Irodalmi Napok című rendezvényt okt. 18-20-a között tartották. Megemlékeztek II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvai hazahozatalának 90. évfordulójáról, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke mondott ünnepi beszédet. A rendezvény keretében az Irodalom és önazonosság című szimpóziumon többek között Gál Sándor /Szlovákia/, Kötő József /Románia/ és Göncz László /Szlovénia/ tartott ismertetést a témáról. A közösség és jövőkép kerekasztal-beszélgetésen a felszólalók között volt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke. A résztvevők Stószon megkoszorúzták Fábry Zoltán sírját és emléktábláját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 892. sz./

1997. július 29.

Nagyváradon a Kőrösvidéki Múzeumban láthatók a szocreál stílusban készült mellszobrok, bizonyos román fejedelmeket ábrázolnak. Anonymusra hivatkozva az egyes szobrok alatt feliratok hirdetik: román vajdák, így Gelu, Erdély vajdája, Glad, a temesi ország vajdája, Menumorut, Biharország román vajdája. - Roland Borsa pedig "Erdély román ország vajdája", valójában magyar főúr, akit a magyar király nevezett ki vajdának. II. Rákóczi Ferenc - a felirat szerint -Erdély román ország fejedelme. /Szilágyi Aladár: Nagyváradi legendárium. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 29./

1999. május 25.

A magyarországi borsodi kisközség, Köröm határában lévő Rákóczi emlékműnél - azon a mezőn, ahol 1707. május 24-én II. Rákóczi Ferenc megnyitotta az Ónodi Országgyűlést - rendezte meg máj. 22-én a tíz évvel ezelőtt alakult Rákóczi Szövetség második nemzetközi találkozóját. A Rákóczi emlékének ápolásával, a határokon túl élő magyarság gondjainak felkarolásával foglalkozó, ma már 56 egyesületben háromezer tagot számláló civil szervezet küldötteit és a velük érkezett hagyományőrző csoportokat elsőként Tóth Tibor körömi polgármester köszöntötte. Németh Zsolt államtitkár beszédében leszögezte: a szövetség kiemelkedő érdemeket szerzett a határon túl élő magyarság törekvéseinek felkarolásában, illetve gondjainak megoldásában, valamint a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolatainak erősítésében. "Nyolcvan éve élünk olyan helyzetben, amelyben a nemzet és az ország nem azonos. Ez a 80 év csaknem úgy telt el, hogy nem, vagy csak néha tudtunk beleszólni sorsunkba. Nem olyan régen sikerült úgy alakítani mások segítségével is a politikát Romániában és Szlovákiában, hogy az ott élő magyarság is beleszólhat az állam, az ország ügyeinek intézésébe, és megpróbálja saját arculatára is alakítani a viszonyokat" - mondta Duray Miklós szlovákiai magyar politikus. /A Rákóczi Szövetség nemzetközi találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1999. július 13.

A határon túli magyar katolikus közösségek negyvenkét leendő papja számára szervezett négynapos találkozót Pannonhalmán a Rákóczi Szövetség. A Pannonhalmára /a bencés kolostorba/ érkezett kispapokat Várszegi Asztrik püspök, főapát köszöntötte. A kispapok találkozóján a II. Rákóczi Ferenc fejedelemről tart előadást Ladocsy Gáspár tábori püspök. Az egyház felvidéki működési feltételeiről Gábor Bertalan szlovákiai pap beszél. A teológus-hallgatók a program során az egyház-szociológia különböző kérdéseivel ismerkednek, áttekintik a civil szervezetek és az egyház együttműködésének lehetőségeit. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a papság a határon túli magyarság életében fontos szerepet tölt be; a hagyományok, a nyelv ápolása révén segít életben tartani az anyaországtól távoli közösségek azonosságtudatát. /Népszava, jún. 13., Határon túli magyar kispapok találkozója Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1999. október 5.

A Beszterce környéki Vicében október 2-án rendezték meg a IV. Mezőségi népitánc- és énektalálkozót. A találkozó a népviseletbe öltözött csoportok felvonulásával kezdődött. Ökumenikus istentisztelet után a résztvevők átvonultak a templomkertben levő II. Rákóczi Ferenc szoborhoz. A fesztiválon a csoportok bemutatták táncaikat, énekeiket. Az emléklapok átadása után táncház, majd a házigazdák rendezte, éjszakába benyúló bál zárta a rendezvényt. Az előző évekhez képest kevesebb volt a részt vevő csoport. /Tóthpál Tamás: IV. Mezőségi népitánc- és énektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2000. január 18.

Gyergyószárhegyen rendbehozták az emlékműveket. A Hősök emlékoszlopát már 1990-ben rendbe tették, a megrongált címer helyett új készült, a márványtáblákon sorakozó neveket újrafestették. A második világháborúban elesett 76 személy nevével márványtáblát helyeztek az oszlopra, amit 1990. augusztus 20-án ünnepi szentmisén szentelt meg Simon József plébános. A Tatárdombnál az 1990. március 19-én szélsőséges elemek által megrongált márványtábla helyébe az eredeti, 1908-as szöveggel ellátott márványtáblát helyezték el 1990. november 15-én. Az 1596-os Véres farsang néven ismert történelmi esemény emlékére az emlékoszlopon 1992. augusztus 1-jén feliratos márványtáblát helyeztek el a következő szöveggel: Bármilyen kegyetlen is volt a megtorlás, nem tudta kiölni a székelyek tudatából a szabadság utáni vágyat, amelyért évezredes történelme során annyi vért hullatott, DE SOHA LE NEM MONDOTT RÓLA. 1992. szeptember 22-én az 1916. szeptember 22-én benyomuló román katonák által kivégzett községi elöljáróknak állítottak emléket egy emlékkővel. 1994. október 6-án felszentelték az 1848-49-es magyar szabadságharc gyergyószárhegyi hőseinek névsorát tartalmazó emléktáblát a hősök emlékoszlopán. A millecentenárium évében, 1996. április 26-án márványtáblát helyeztek el a hősök emlékoszlopán a következő felirattal: Millecentenárium 896-1996 - Emlékezz magyar, e föld 1100 éve szülőfölded. Ugyancsak ez alkalommal elültettek tizenegy millecentenáriumi fát és a mellettük levő táblákon történelmünk nagyjainak nevei sorakoznak /Árpád fejedelem, Szent István király, IV. Béla király, Hunyadi János, Mátyás király, Szilágyi Erzsébet, Bethlen Gábor fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Szent László király és Antall József/. 1998. március 15-én a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére a hősök emlékoszlopára emléktáblát helyeztek el, amelyen az alábbi felirat olvasható: 1848-1998 - A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket. Isten áldd meg a szabadságszerető magyart! Ugyanezen a napon a szárhegyi temetőben lévő honvédsírra márványtáblát helyeztek el: Gurzó Lajos 1848-as honvéd főhadnagy. A Szárhegy határában 1944-ben lelőtt két német katona sírját vaskereszttel jelölték meg. 1998. november 1-jén márvány emléktáblát helyeztek el Both Ferenc 1848-as honvéd alhadnagy sírkövén. /Borsos András, Gyergyószárhegy Hősök emlékoszlopa Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2000. április 5.

Ápr. 14 és 16-a között, hetedik alkalommal rendezik meg a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ a hagyományos Kölcsey Napokat. Az egyik meghívott Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, aki előadást tart majd a magyar állam megalapításának ezredik évfordulója kapcsán. A Kölcsey Napok keretében Jókai Mór születésének 175. évfordulója alkalmából, méltatják a magyar irodalom legnagyobb romantikusát. Az irodalmi kávéház vendége Fábián Imre nagyváradi író lesz. A tanulók történelmi vetélkedőjének témája: a magyar államiság ezer éve. A vetélkedőn részt vesznek Debrecenből a Fazekas Mihály Gimnázium, Nyíregyházáról a Kölcsey Ferenc Gimnázium, Vásárosnaményből a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Nagybányáról a Németh László Líceum, Székelyudvarhelyről a Tamási Áron Líceum, valamint a két szatmárnémeti magyar nyelvű középiskola, a Hám János Iskolaközpont és a Református Gimnázium képviselői. /Simon Levente: Kölcsey Napok - hetedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2000. október 13.

Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2000. október 18.

Okt. 15-én emlékezett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban felégetett Gálfalva és Katorzsa helyén épült Gyergyóújfaluban felszentelték az emlékművet, melyre felvésték azok nevét, akik életüket adták a szabadságharc, majd az első és a második világháborúban (54 honvéd, 182 hadfi, 72 katona). Kolumbán Imre, a község polgármestere megköszönte a magyarországi testvértelepülés, Nagybaracska küldöttségének a fehér márványból faragott millenniumi keresztet. A nagybaracskaiakon kívül jelen volt Szilágyi (Délvidék - dr. Risányi Endre polgármester vezette) küldöttsége is. /Bajna György: Emlékezés és emlékeztetés Gyergyóújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. november 20.

Nov. 20-án, az államalapítás ezeréves évfordulójára emlékezve emléktáblát lepleztek le Magyarvalkón, a református templomban a magyarországi Rákóczi Szövetség vezetőségi tagjai, valamint Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke. Pécsi. L. Dániel elnökségi tag elkészítette Magyarvalkó címerét. A Rákóczi Szövetség a felvidéki és kárpátaljai magyarok kulturális-érdekvédelmi szervezeteként működött, idén viszont olyan módosulás történt az alapszabályzatban, miszerint minden határon túli magyar kulturális képviseletét kívánja felvállalni. Ennek jegyében alakítják meg a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezetét. Magyarvalkón ifjúsági vetélkedőt tartottak II. Rákóczi Ferenc életéről. /Salamon Márton László: Millenniumi emléktáblát lepleztek le Magyarvalkón. Rákóczi-napokra virradtak fel Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2001. február 28.

Désen febr. 26-án az Amicitia Baráti Társaság szervezte történelmi vetélkedőre gyűltek össze az iskolások. A II. Rákóczi Ferenc és kora című verseny elődöntőjének győztesei márciusban, Tokajban mérik össze tudásukat, a nemzetközi döntőn. Désen negyedik alkalommal rendezték meg a vetélkedőt. A rendezvényen Ráskai Mária, a társaság elnöke és Máté Kálmán történelemtanár, az 1. Számú Általános Iskola aligazgatója köszöntötte a tanulókat. /(lukács): II. Rákóczi Ferenc és kora Történelmi vetélkedő Désen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2001. április 30.

Az idei rendezvényen is nagyszámú érdeklődő vett részt a domahidi vasútállomás melletti emlékműnél, amelyet a szatmári béke emlékére állított a MÁV. Muzsnay Árpád, a rendezvény főszervezője ünnepi köszöntőjében kitért arra, hogy a majtényi fegyverletételt szenvedélyektől mentesen, a történelmi tények árnyalt elemzésével kell értékelni. Hármas évforduló az idei: 325 éve született II. Rákóczi Ferenc, 290 éve kötötték meg a szatmári békét, 130 éve adták át a Szatmárnémeti-Nagykároly közötti vasútvonalat. A megemlékezésen George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója, Köpeczi Béla budapesti történész, Fülöp István, Mátészalka alpolgármestere és dr. Németi János nagykárolyi történész méltatta az eseményt. /Az élő Rákóczi. Megemlékezés és koszorúzás a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2001. április 30.

Ápr. 28-án Nagykárolyban, a Károlyi-kastélyban megnyílt a Rákóczi útja című kiállítás, Az élő Rákóczi rendezvénysorozat keretében. A kiállítás anyaga egy hónap múlva Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen és a székelyföldi városokban lesz megtekinthető. A sárospataki Rákóczi Múzeumban összeállított kiállítás itteni bemutatása üzenetet is hordoz, összekapcsolja azokat az egykori Rákóczi uradalmakat, birtokokat, amelyek vonzáskörében ma is Rákóczi kultuszhelyek szerveződnek, intézmények működnek, különböző egyesületek őrzik a fejedelem emlékét, fejtette ki Tamás Edit, a sárospataki Rákóczi Múzeum munkatársa. A kiállítást először Párizs elővárosában mutatták be 1998-ban. A bemutatott anyagot 1998 után a Rákócziak munkácsi várába vitték. Ez a kiállítás több mint a szabadságharc, illetve II. Rákóczi Ferenc életének a bemutatása. Felvillantja a család történetét, a XVII. század elejétől, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna időszakától kezdődően, utal a Wesselényi-féle összeesküvésre, majd II. Rákóczi Ferenc életének a végigkísérése révén a szabadságharc eseményeit eleveníti meg. /Párizs után Nagykárolyban is megnyílt a Rákóczi útja című kiállítás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2001. május 3.

II. Rákóczi Ferencre és kurucaira emlékeztek április 27-én és 28-án Szatmár megyében. Az élő Rákóczi címmel a Rákóczi kor legjelesebb szakértői, ismerői részvételével az 1711-es szatmári béke előzményeiről, részleteiről és következményeiről tartottak történelmi tanácskozást. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület alelnöke kifejtette, hogy a tanácskozás a téma legjelesebb magyar, illetve nemzetközileg is elismert szaktekintélyei részvételével zajlott le /Köpeczi Béla akadémikus, R. Várkonyi Ágnes budapesti egyetemi tanár és Magyari András, a kolozsvári egyetemi docens és mások/. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy a szatmári nem feltétel nélküli békekötés volt. Az előadások anyaga egy nyíregyházi alapítványnak köszönhetően könyv alakban is megjelenik. Kiállítás nyílt a szabadságharcról, illetve II. Rákóczi Ferenc életéről. A kiállítás anyagát egy hónap múlva Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen bemutatják, azután a székelyföldi városokba is eljut. /Boros E.: Az élő Rákóczi útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-150




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék