udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Predescu, Ion

1996. március 12.

Márc. 12-én a szenátus gyorsított tűzte napirendjére Ion Predescu /Szociális Demokrácia Pártja, a vezető párt/ és Valer Suian /Román Nemzeti Egységpárt/ által benyújtott kezdeményezést, majd Hajdú Gábor és Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátorok módosító indítványait elvetve, az RMDSZ ellenszavazatával, elfogadták az immár hírhedt rendelkezéseket, hogy 3 hónaptól 3 évig terjedhető börtönbüntetéssel sújtható más állam zászlajának, felségjeleinek kitűzése, illetve himnuszuk eléneklése, továbbá 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki "az ország vagy a román nemzet bármely eszközzel történő nyilvános gyalázásáért". A törvényjavaslat képviselőházi vitája még hátravan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./

1996. szeptember 4.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1996. szeptember 17.

Szept. 16-án a képviselőházi ülésen a képviselők hallani sem akartak arról, hogy a Büntetőtörvénykönyvből kivegyék a zászlók, himnuszok nyilvános használatának tiltását, Ion Predescu igazságügyminiszter kijelentette: beton ez a rendelkezés...Akkor megérkezett Adrian Nastase házelnök, pártvezér az alapszerződés aláírásáról, és kiadta az utasítást: igenis, most ki kell venni ezt a tiltó paragrafust. Másnap, 17-én azután Predescu miniszter maga kezdeményezte a cikkely eltávolítását, számolt be a történtekről Kónya Hamar Sándor képviselő. Megváltoztatták tehát a rendelkezést, a jövőben nem büntetendő a himnusz, megszavazták viszont az a betoldást, hogy az ország, illetve a nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. /Zsehránszky István: Loccsanó parlament. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./

2012. augusztus 15.

Előrehozta a referendum-döntés határidejét az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság kedden úgy döntött, hogy augusztus 21-ig kell a kormánynak elküldenie a választói névjegyzéket. A testület korábban augusztus 31-ét szabta meg határidőként a kormánynak. Az Alkotmánybíróság több mint hét órás ülésén arról is döntött, hogy megfelel a törvényes előírásoknak az a hibaigazítás, amelyet a testület egyik tagja küldött a Hivatalos Közlönynek a referendummal kapcsolatos határozat kapcsán. Ez azt jelenti, hogy a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választói névjegyzékben.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság augusztus 2-án hivatalosan közölte, hogy szeptember 12-re halasztotta a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló július 29-i referendummal kapcsolatos döntését, mivel ellentmondó adatokat kapott az állandó választási névjegyzékekről, illetve hogy augusztus 31-i határidővel kérte a kormánytól a referendum alapjául szolgáló névjegyzékeket.
Egy nappal később a testület augusztus 31-re tűzte ki a népszavazás érvényességével kapcsolatos döntés időpontját.
Az Alkotmánybíróság keddi ülésén azt is megállapították: Ştefan Minea alkotmánybíró jogszerűen járt el, amikor szolgálatos bíróként a múlt hétfőn hibaigazítást küldött a Hivatalos Közlönynek.
A testület abba az augusztus 2-i határozatába „toldott bele” négy nappal később egy mondatot, amelyben elutasította a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti, a Hivatalos Közlönyben is megjelent változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is.
A hibaigazítás vitákat keltett, és az Alkotmánybíróságon belül is ellentétekhez vezetett, ezek nyomán a testület több tagja is – Ion Predescu, Tudorel Toader és Acsinte Gaspar – jelezte: nem tartják jogszerűnek az utólagos javítást.
A keddi döntés értelmében a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választási névjegyzékben. Az elmúlt időszakban a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) megpróbálta elérni, hogy a névjegyzékből töröljék a külföldön élőket, ezzel azt remélve, hogy a népszavazás – amelynek érvényessége részvételi küszöbhöz kötött – sikeres lehet.
A választói névjegyzékek kapcsán kirobbant botrány során lemondott Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, mint utólag kiderült, amiatt, hogy az USL vezetői nyomást gyakoroltak rájuk a névjegyzékek megcsonkítása reményében.
A névjegyzékek ügyében vizsgálatot indított a legfelsőbb bíróság ügyészsége is, több magas rangú tisztségviselő ellen bűnvádi eljárás indult.
Krónika (Kolozsvár)

2015. február 7.

Ki is vezeti most a Román Hírszerző Szolgálatot?
Eddigi viszonylagos névtelensége után hirtelen az újságok első oldalára került Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat ügyvivő igazgatója. Nem biztos, hogy örvend a hirtelen jött népszerűségnek, hiszen egyrészt egy titkosszolgálat vezetője – akárcsak az intézmény – inkább a névtelenséget kedveli, másrészt viszont Elena Udrea vádjai hívták fel rá a figyelmet.
Zöldségárus, terrorelhárító…
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatója, a 44 éves Florian Coldea az Arad megyei Tornován született. Korábban korábban még egy alkalommal szerepelt neve az újságok első oldalán: a Bagdadban elrabolt három román újságíró kiszabadításában való részvétele miatt – akkoriban a munkatársai maguk között csak „007-es ügynöknek” nevezték.
Florian Coldea ipari szakközépiskolát végzett, szüleinek állítása szerint pedig a család ARO-típusú terepjáróval zöldséget árult a piacon. Másfél évet tanult a temesvári műegyetemen, tanulmányait azonban abbahagyta, mivel több vizsgán sem kapott átmenő jegyet.
Eléggé „későn érő” diák volt: csupán 25 éves korában, 1996-ban végezte el a Mihai Viteazul Hírszerző Akadémia pszicho-szociológia karát. Az első államvizsgán szintén megbukott, csak második nekifutásra volt sikeres. Igaz, nemsokára doktori címet is szerzett, katonai hírszerzési témakörben. Hírszerzői sikerében – ugyancsak bukaresti lapértesülés szerint – nagy szerepet játszott egyik rokona, az 1989 előtt a Securitate terrorelhárító egysége, az USLA parancsnokhelyettesi tisztségét betöltő Dan Gheorghe, aki „átmentette” magát a Román Hírszerző Szolgálatba, ahol egyébként a csausiszta-szárny” egyik képviselőjének ismerték.
Florian Coldea politikai vonalon Traian Băsescu embere volt, „hátországát” a Demokrata Liberális Párt két, hangadó aradi politikusa, Gheorghe Falcă és Gheorghe Seculici biztosította. A Román Hírszerző Szolgálat honlapján közölt életrajzából kiderül, hogy hírszerzőként „komplex antiterrorista küldetésekben, akciókban és műveletekben vett részt a Román Hírszerző Szolgálat külföldi partnereivel együtt”.
Kis ideig a SRI Terrorizmust Megelőző és Leküzdő Felügyelőségén dolgozott, és már 33 évesen az ország legfontosabb titkosszolgálata igazgatójának, George Maiornak az első helyettese lett. Politikai megfigyelők szerint „felfelé bukásában” – egykori szekus protektora mellett – nagy szerepet kapott az elrabolt román újságírók kiszabadításában játszott szerepe. Erről konkrét adatok ugyan nincsenek, az ügycsomót Traian Băsescu jó időre titkosította, a román sajtó szerint azonban Florian Coldea egyike volt a kiszabadításukra irányuló akció vezetőinek.
Furcsa cetlik
Florian Coldea neve azonban számára kellemetlenebb esetekben is felmerült. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt akkori elnöke 2007-ben két fénymásolattal bizonyította, hogy Traian Băsescu államfő felkérésére a titkosszolgálatok munkatársa kompromittáló anyagokat gyűjtött az alkotmánybíróság tagjairól, pontosabban Ion Predescuról, Nicolae Cochinescuról és Aspazia Cojocaruról. Mircea Geoană szerint a fénymásolatokon Coldea aláírása szerepelt, ezért a pártelnök kérte az államfő, a SRI teljes vezetősége lemondását, illetve Florian Coldea vád alá helyezését.
A későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a fénymásolatok eredetije valóban Florian Coldea íróasztaláról származnak, és maga sem tagadta, hogy a „cetlik valahogy elkallódtak”. A fénymásolatok végül is semmit sem bizonyítottak, mert arra is fény derült, hogy a SRI semmilyen jelentést nem készített az alkotmánybíróság említett tagjairól. A kivizsgálások idejére Florian Coldeát felfüggesztették tisztségéből, ám végül minden megoldódott George Maior megállapításával, miszerint „a Román Hírszerző Szolgálat nem végzett politikai rendőri tevékenységet”.
Florian Coldea öt hónappal a botrány kirobbanása után ismét elfoglalhatta titkosszolgálati tisztségét, mi több, Traian Băsescu jóvoltából 2008-ban dandárparancsnoki, 2012-ben vezérőrnagyi, 2014-ben pedig altábornagyi rangot kapott.
500 ezer eurót kért?
Korábban is terjedtek olyan hírek, hogy Florian Coldea a dâmboviţai hatalmat szolgáló, kulisszák mögötti szálak mozgatója, mi több, a romániai igazságszolgáltatást is befolyásolni tudja. Erre nincsenek bizonyítékok, ám most a SRI ügyvivő igazgatóját Elena Udrea most azzal vádolja, hogy volt férjétől, Dorin Cocoştól az altábornagy 500 ezer eurót kért – készpénzben – a szociáldemokrata Sebastian Ghiţă televíziójának támogatására.
A több dossziéban is a legkülönfélébb bűncselekményekkel megvádolt Elena Udreának arról is tudomása van, hogy Victor Ponta Coldeát leváltotta volna tisztségéből, ha megnyeri az államfőválasztást. Florian Coldea ugyanis – Udrea szerint – Klaus Johannist támogatta. Elena Udrea szerint egyébként minden gondja-baja a Florian Coldeával való konfliktusából származik. Igaz, erre semmilyen bizonyítéka sincs.
Mindezek kapcsán Florian Coldeát hétfőn hallgatja meg a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság.
Bogdán Tibor
maszol.ro



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék