udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 9 találat lapozás: 1-9

Névmutató: Olteanu, Ionel

2001. május 31.

Az RMDSZ képviselői máj. 30-án kivonultak a képviselőház Jogi Bizottsága és az Emberjogi Bizottság közös üléséről. Azért kényszerültek a tiltakozás ezen formájára, mert a bizottság elnöke, az RTDP színeit képviselő elnök, Ionel Olteanu nem tartotta be a működési szabályzatot. Cornel Badoiu RTDP-s képviselő javasolta, hogy kormányrendeletből töröljék a megszorítást, miszerint a munkaerő alkalmazók nem részesíthetnek hátrányban senkit azért, mert az homoszexuális. A szavazásra bocsátott javaslat 12 igenlő voksot kapott a nagy-romániások és az RTDP egyes tagjai részéről, és 11 nemet (RMDSZ, NLP, DP, RTDP) valamint egy tartózkodást. Olteanu elnök az eredményt úgy értelmezte, hogy az előbbi csoportosulás akarata győzött, annak ellenére, hogy az eredmény - érdemben - 12-12 volt. Az RMDSZ addig nem vesz részt a bizottság munkálataiban, amíg ennek elnöke nem hagy fel sajátos szabályzat-értelmező szokásaival. /Sajátos szabályzat-értelmezés. Az RMDSZ kivonult a jogi bizottság üléséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2001. június 14.

Jún. 13-án az RMDSZ képviselői immár harmadszorra vonultak ki a képviselőház jogi bizottságának üléséről, mivel nem értettek egyet azzal, ahogyan Ionel Olteanu bizottsági elnök vezette az ülést. A testület a diszkriminációellenes törvénytervezetet vitatta meg, amelyet az RMDSZ és a DP hiányában pozitívan véleményezett. Székely Ervin képviselő elmondta: a szövetség tiltakozását az váltotta ki, hogy az ülésvezető elnök nem volt hajlandó beismerni, hogy a jogszabály szövegének egyes részeit nem megfelelő módon ismertette. Az RMDSZ-hez csatlakoztak a Demokrata Párt (DP) képviselői is. /Kivonult az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2001. július 25.

Ionel Olteanu, a képviselőház jogügyi bizottságának szociáldemokrata párti elnöke bejelentette: "független szakértőkből álló csoportot" hoztak létre, amely a magyar státustörvénynek a nemzetközi normákkal történő kompatibilitását hivatott megvizsgálni. A júl. 23-án létrehozott csoportban egyetemi tanárok és nemzetközi jogügyi, idegenrendészeti és nemzetközi munkaügyi szakértők kaptak helyet. /Román szakértők vizsgálják a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2001. augusztus 17.

A parlament alsóházának jogi bizottsága a jövő héten megvizsgálja a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvényt, hogy kialakíthassa saját álláspontját arról, mennyiben egyeztethető össze a magyar kedvezményjogszabály a román törvényekkel és az európai normákkal - jelentette be Ionel Olteanu, a szakbizottság elnöke. Az egyetemi tanárokból álló szakbizottság véleményét aug. 20-án a képviselőház jogi bizottságának irodája elé terjesztik. Személyes véleményt hangoztatva Ionel Olteanu azt mondta, hogy a státustörvény "felforgatja a vonatkozó nemzetközi normákat", s ezért a jogszabály szerinte "európai problémát" képez. Másrészt Olteanu számára "úgy tűnik", hogy a státustörvény "pozitív diszkriminációt" alkalmaz. Végül pedig a képviselőház jogi bizottságának elnöke szerint a státustörvény "megszegi a területenkívüliség elvét", amikor más államok állampolgáraira vonatkozik. /"Európai probléma" a státustörvény? A parlament jogi bizottsága a jövő héten tárgyal a jogszabályról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2001. augusztus 24.

A képviselőház és a szenátus akkor is kialakítják álláspontjukat a státustörvényről, ha az RMDSZ bizottsági tagjai nem vesznek részt az ülésen - nyilatkozta Ioan Olteanu. A kormánypárti képviselő szerint, ha nem bocsátanák vitára a státustörvényt, ez azt jelentené, hogy nem veszik figyelembe a valóságot. Hangsúlyozta: a két bizottság véleménye konzultatív jellegű, a státustörvény kapcsán kialakult nézetkülönbségek megszüntetése továbbra is a román és a magyar kormány dolga. /Szükséges és elengedhetetlen a státusvita - véli Ioan Olteanu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2002. május 17.

Ionel Olteanu és Frunda György, a parlament jogi bizottságainak elnökei Románia utóellenőrzésének befejezése mellett foglaltak állást máj. 16-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) monitoring bizottságának tagjai előtt. Frunda rámutatott: Románia "jó úton jár" az ET által a kisebbségi jogokkal kapcsolatban tett ajánlások teljesítését illetően, az ET-nek pedig bátorítania kell ezt a tendenciát az utóellenőrzési folyamat befejezése által. Elmondta, a román törvényhozás jogszabályokat alkotott a mezőgazdasági és erdőtulajdon, valamint az ingatlanok visszaszolgáltatására, az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet vitája pedig jelenleg folyik a parlamentben. A parlament június végéig elfogadja az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályt, amely ősztől alkalmazásra kerül. A tervezet szerint az egyházi javak visszakerülnek tulajdonosaikhoz, azon ingatlanok kivételével, amelyekben kórházak, iskolák és kulturális intézmények működnek. /Frunda: Románia jó úton jár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2002. szeptember 10.

Az Európa Tanács jogi bizottsága a múlt héten Párizsban tanácskozott. Napirenden - egyebek között - a Magyarország határain kívül élő magyarokról szóló törvény is szerepelt. Az eredeti terv szerint, Erik Jürgens holland szocialista raportőr javaslatára, szeptemberben kellett volni erről. A jogi bizottság azonban januárra elnapolta a magyar kedvezménytörvény tárgyalását. Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja tájékoztatott arról, hogy ülésen kifejtette az RMDSZ véleményét: román állampolgárok, de identitás, kultúra szempontjából a magyar nemzethez tartoznak. A spanyolországi katalánok hangsúlyozták, hazájukban elfogadott jogi állapot, hogy mindenki ahhoz a nemzethez tartozik, amelyikhez akar. Ugyanezt mondták a hollandok, akik kijelentették, hogy különbség van az emigránsok és a történelmi kisebbségek között, akik feje fölött a határok mozogtak. Frundának sikerült meggyőzni Erik Jürgenst arról, hogy külön tárgyaljanak a hagyományos nemzeti közösségekről, arról, hogy milyen jogok illetik őket meg, és külön arról, hogy kik az emigránsok. Ami a státustörvényt illeti, Jürgens elfogadta a racionális érveket, hogy sokkal egyszerűbb a már létező törvényből kiiktatni azokat az előírásokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, meghagyni azokat, amelyek működnek, és a törvényalkalmazás már beindult folyamatát továbbvinni. Ionel Olteanu román képviselőnek válaszolva kijelentette: nem az az érdeke az Európa Tanácsnak, hogy bíró legyen, pálcát törjön valaki felett, hanem az, hogy, mind Magyarország, mind a szomszédos országok számára elfogadható, és a nemzeti közösségek hasznát szolgáló kompromisszumos megoldást találjon. Ionel Olteanuról az egész román-magyar viszonyt egy feszült, erőltetett, nehezen működő kapcsolatnak állította be a mostani ülésen, Párizsban. Az újságíró /Mózes Edith hozzátette: - Történt ez aközben, amikor a magyar külügyminiszter Romániában éppen "mosolypolitikát" folytatott román kollégájával és magával a miniszterelnökkel. /Mózes Edith: Az Európa Tanács nem bíró akar lenni. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2004. március 30.

A kormánypárt és az RMDSZ szavazataival a képviselőház úgy döntött a Büntető- törvénykönyv vitáján, hogy a rágalmazás továbbra is bűncselekménynek minősül, a rágalmazó személy pedig 10–120 napos bírsággal sújtható. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozott ez ellen, és azt javasolta. Ionel Olteanu kormánypárti képviselő válaszképpen kifejtette: egyetlen európai norma sem kényszeríti Romániát arra, hogy a rágalmazást kivonja a bűncselekmények köréből, és hozzátette: Olaszországban még előzetes letartóztatást is alkalmaznak e bűncselekmény elkövetői ellen. A képviselőház az NLP, a DP és az RMDSZ tiltakozása ellenére márc. 29-én úgy döntött, hogy a besorozástól való távolmaradás békeidőben 1–3 hónapos szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntetendő. –  Az Európai Unióba 2007-ben belépést remélő Románia jegybanki kormányzója, Mugur Isarescu szerint a reális dátumot az euró bevezetésére 2011–2013 között kell meghatározni. Idén 9 százalékra szeretnék leszorítani a tavaly 14,1 százalékos inflációt. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

2010. január 18.

Markó: Az RMDSZ az elmúlt két évtizedben nem adta fel önállóságát
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét - fejtette ki szombaton Kolozsváron Markó Béla, szervezet megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az RMDSZ elnöke az elmúlt húsz esztendőt felölelő visszatekintésében leszögezte: Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet.
Magyar és román pártok képviselői is köszöntötték az RMDSZ-t
Markó az állami magyar opera épületében az egykori alapítók, az erdélyi magyar civil szervezetek és történelmi magyar egyházak vezetői, a romániai és külföldi meghívottak előtt tartott beszédében felidézte: a diktatúra utolsó éveiben felgyorsult Romániában a bomlás, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, már a legeldugottabb székely településen sem lehetett magyar emléktáblát látni. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és a többi erdélyi város nevét már a magyar újságokban sem lehetett leírni magyarul, nem volt egyetlen önálló magyar középiskola sem.
A nyolcvanas években egyre több magyar hagyta el Romániát, úgy látszott, hogy egyszínűvé válik az ország, és teljes diadalt arat a kommunista nemzetállam - mondta. Utóbb azonban bebizonyosodott, hogy Romániában mégis meg lehet maradni magyarnak. Bukarestben és Erdély különböző városaiban 1989 decemberében napok alatt jött létre az RMDSZ, napok alatt több százezren iratkoztak be a szervezetbe - emlékezett vissza Markó, aki szerint a magyar közösség akkor felismerte: szövetséget kell alkotni, el kell kerülni a pártosodást, azonnal és egységesen kell elkezdeni a politikai küzdelmet.
A szónok utalt a romániai magyarságon belüli vitákra, véleménykülönbségekre is. Tőkés László temesvári szerepvállalása azonban már akkor bebizonyította - fűzte hozzá -, hogy Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Szólt az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának, és Sütő Andrásnak az érdemeiről is.
Markó szerint az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást véghezvinni Romániában. Az elmúlt húsz esztendő mérlegét megvonva megállapította: az RMDSZ olyan politikai erővé nőtte ki magát, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem Romániában, sem Magyarországon, sem a Kárpát-medencében vagy Európában. "Ott vagyunk az önkormányzatokban, ott vagyunk a román parlamentben, de megfelelő súllyal jelen vagyunk Magyarországon is, teljes jogú tagjai vagyunk az európai néppártnak" - magyarázta az erdélyi politikai szervezet vezetője. "Az RMDSZ a román politikai élet legállandóbb és legstabilabb politikai szervezete, mi sem nevet sem programot nem változtattunk és ez mindössze rólunk mondható el" - folytatta. A szervezet stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét - mondta, hangsúlyozva: "Léptünk koalícióra többször, egyezségeinket betartottuk, és ezután is be fogjuk tartani, de mi csak egyvalakihez vagyunk hozzáláncolva: saját közösségünkhöz".
Az elnök véleménye szerint ma a romániai magyar közösség sok olyan jogot tudhat magának, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztották és amelyektől azután is, például Marosvásárhely 1990 véres márciusa után távol akartak tartani. Az alkotmány garantálja oktatási és nyelvhasználati jogainkat. Ismét vannak hivatalos magyar nyelvű településnevek. "Kötelező módon használni kell a magyar nyelvet írásban és szóban az önkormányzatokban, a különböző hivatalokban" - hívta fel a figyelmet. Megemlítette a számos önálló magyar középiskolát, a kiterjedt magyar nyelvű egyetemi oktatás és magyar nyelvű magánegyetemet. Hozzátette: mindezek mellett sok államosított ingatlant is sikerült visszaszerezni.
Markó azonban a hiányosságokra is kitért. "Mennyi minden nincsen még: az az önálló állami magyar egyetemtől a különféle autonómiákig" - figyelmeztetett. Mint elmondta sok joguk papíron létezik ugyan, azonban a gyakorlatban mindössze részlegesen alkalmazzák. "Messze vagyunk attól amit 1989 decemberében néhány év alatt reméltünk megvalósítani és íme, két évtized sem volt elegendő rá" - tette hozzá.
Emil Boc román miniszterelnök üzenetét az RMDSZ-szel kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke, Ioan Olteanu olvasta fel. A kormányfő hangsúlyozta: az RMDSZ az elmúlt évek során az egyik legjobb partner volt, kiegyensúlyozott politikát folytatott, és jelentős szerepet játszott a romániai társadalom demokratizálásában.
Bajnai Gordon miniszterelnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta a jelenlévőknek. Megállapította: az RMDSZ nélkül nehezen beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar román együttélés új korszakáról, közös kormányülésekről. Gémesi szerint az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a magyar-román viszonynak, példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára.
Az RMDSZ kompromisszum-készségére Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke is felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az MSZP és az RMDSZ egyaránt nehéz időkben vállalt kormányzati felelősséget, amikor ez a tevékenység nem népszerűséget hozott, hanem hatalmas felelősségét rótt rájuk.
Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke a Fidesz és a KDNP nevében kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek lesz ereje a jövőben is párbeszédet folytatni a román többségi társadalommal, felvállalni a nemzeti egység ügyét az európai normák betartásával. Csak egy erős anyaország képes arra, hogy a határon túli nemzetrészeket támogassa, a nemzeti egységet megvalósítsa - hangsúlyozta Harrach Péter.
Csapody Miklós az MDF nevében elmondta: az RMDSZ olykor a románokkal viaskodva vagy együttműködve, hol ellenzékben, hol kormányon mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében cselekszik. Forrás: Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék