udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94

Névmutató: János Zsigmond

2001. december 16.

Az Erdélyi Püspökséget 1009-ben alapította Szent István király, ebből a századból való a Gyulafehérváron épült első székesegyház is. Ennek helyén létesült a második katedrális is, amelyet valószínűleg Szent László király uralkodása alatt kezdek építeni. A történelem során többször kárt szenvedett és átépítették, így nyerte el mai formáját a gyulafehérvári székesegyház. Több történelmi személyiség nyugszik a templomban, így Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond és Izabella királyné, I. Rákóczi György fejedelem és Martinuzzi György bíboros. A Gyulafehérvári Egyházmegyének - a 2000. évben megjelent jubileumi sematizmus szerint - 500 ezer híve van, 304 temploma, ebből 258 plébániatemplom, 350 papja /közülük 43 nyugdíjas, 111 fő pedig 40 évnél fiatalabb/. /Czoborczy Bence: A Gyulafehérvári Egyházmegyében. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./

2003. április 10.

Marossárpataknak közlönye is van, a Marossárpataki Újság. A március 15-i különszámban terjedelmes írás szólt Miholcsa József újonnan felavatott sárpataki lovas szobráról /Sebesült huszár a címe/. Miholcsának ez a második alkotása, amit a falunak adott. Az első Szent István királyt ábrázolja. Két éve, hogy a Miholcsa család Sárpatakra költözött. Miholcsa Józsefnek idén, ötvenedik életévében éppen öt köztéri szoborra van megrendelése. Torjára tavaly két és fél méteres Árpád-szobrot készített, de végül 2002-ben nem állították fel, mert a helybeliek nem tudtak megegyezni a helyszínről. Barabás Miklós mellszobra félig készen van, Sárpatak részére készíti. Következő, korondi szobrának a címe ez lesz: Erős várunk nékünk az anyanyelv. Hét méternyi, terméskőből épülő emlékmű lesz, rajta fém domborművekkel. Augusztus huszadikán Marossárpatakon is újabb szoboravató lesz, ezúttal János Zsigmond a téma. Fafaragványai is kelendőek. A múlt ősszel, soproni kiállítása nyomán hét munkáját vásárolták meg a műgyűjtők. Korábban négy éven át a marosvásárhelyi művészeti középiskolában is tanított, de szűkült a magyar tagozat. Már csak helyettesítő állások jutottak a művésznek. Jövőre még két Miholcsa-szobrot avatnak Marossárpatakon: II. Rákóczi Ferencét és Bethlen Gáborét. /Máthé Éva: A falu befogadta őket. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./

2003. június 9.

A nyugati kereszténység egyik legkeletibb bástyájának tartott Mária-kegyhelyen 437. alkalommal tartottak fogadalmi búcsút annak emlékére, hogy a csíki katolikus székelység legyőzte a térítő szándékkal támadó protestáns fejedelem, János Zsigmond hadait. Jún. 7-én több százezer ember vett részt a hagyományos pünkösdszombati zarándoklaton Csíksomlyón. A zarándokokat a kegyhely őrzői, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány csíksomlyói rendházának lakói fogadták. A kisbazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztető labarumot a csíkszeredai Segítő Mária római katolikus gimnázium diákjai vitték. Köszöntő beszédében Jakubinyi György, a Szent István által alapított gyulafehérvári római katolikus egyházmegye érseke a búcsún megjelent hívők sokaságát, az egyházi és világi méltóságokat zarándokként köszöntötte, egyedül Tőkés Lászlót, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökét említette név szerint. - Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja - mondta Jakubinyi érsek. Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és kötelességünk az evangélium tanítását megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. Az ünnepi szentmisét is Jakubinyi György érsek mutatta be. A koncelebráns Tamás József, az erdélyi főegyházmegye Csíkszeredában székelő segédpüspöke volt. Szentbeszédet P. Bartók Albert ferences szerzetes, hajdani csíksomlyói házfőnök mondott.

2003. augusztus 17.

Nagybányán a Szentháromság plébánia és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület közös rendezésében idén negyedik alkalommal emlékeznek meg Szent István királyról, Nagybánya védőszentjéről. A rendezvénysorozat aug. 17-én kezdődik a Deák Endre vezette nagykárolyi Collegium Régizene Együttes előadásával. Kapnikbányán a város két jeles szülötte, Born Ignác (1742-1791) és Papp Simon (1886-1970) geológus és mineralógus előtt tisztelegtek a római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten, majd egy emléktábla leleplezésével és a munkásságukat bemutató kiállítással. A gyűjtemény a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, valamint a Máramaros Megyei és az Ásványtani Múzeum közreműködésével kerülhetett bemutatásra. Cantate Dominum Canticum Novum! (Énekeljetek az Úrnak új éneket!) címmel aug. 18-án rendezik meg Nagybányán, a Szentháromság templomban a már hagyományossá vált énekversenyt. Ugyanezen a napon este a templomban orgonahangverseny lesz, amelynek előadója Kristófi János Zsigmond, a nagyváradi székesegyház orgonistája, a zenepedagógiai egyetem tanársegéde. Aug. 20-án, Szent István király napján a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa rendez szabadtéri koncertet Czol Ernő karnagy vezetésével. Színházi előadás is lesz a Németh László Gimnázium diákszínjátszóinak fellépésével. A Magyar Házba várják Sára Sándor neves magyar filmrendezőt, akinek A vád és a Magyar nők a Gulágon című filmjeiből vetítenek részleteket a beszélgetésre is lehetőséget nyújtó közönségtalálkozón. /Rencz Gizella: Szent István-napok - 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./

2003. november 8.

A jövő héten lesznek Kolozsváron az Unitárius Kollégiumi Napok. Tíz éve, 1993-ban kezdődött újra a teológiai líceumok élete. A kollégium a jövő héttől János Zsigmond fejedelem nevét viseli. 1557-ben az erdélyi országgyűlés Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon iskolák alapítását mondta ki a kolostorok helyén. János Zsigmond tervei között szerepelt egy akadémia létrehozása is, ezt azonban korai halála megakadályozta. /Sz. Cs.: Tízéves az Unitárius Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2003. november 10.

Kolozsváron az Unitárius Kollégium által évről évre megrendezett Kollégiumi Napok egyre nagyobb érdeklődésnek örvendenek. Popa Márta igazgató rámutatott arra, hogy a nov. 12-16-a közötti Kollégiumi Napokon mások is betekinthetnek az iskola életébe. Tíz éve annak, hogy az Unitárius Kollégium ismét megnyithatta kapuit. Az évfordulón János Zsigmondról, Erdély első fejedelméről nevezik el az iskolát. /Sz. Cs.: Tízéves az Unitárius Kollégium. Szerdától János Zsigmond fejedelem nevét is viseli. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2003. november 12.

A kolozsvári Unitárius Kollégium 446 évvel ezelőtt alakult meg, s 1948-ig, az államosításig beírta nevét Erdély kulturális történetébe. Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg újra kapuit. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök emlékezett az újraindulásra. 1993- beindulhatott a felekezeti oktatásnak egy már meglévő formája, nevezetesen a teológiai típusú. A nyugati kereszténységhez tartozó egyházak nevelési rendszerétől mindig is idegen teológiai szemináriumokat akarták erőltetni, melyek az ortodox s a római katolikus egyház esetében középiskolai szinten készítették elő a későbbi egyházi papképzést, az ortodoxok esetében a középfokú papképzést. A püspök hangsúlyozta, az iskolának, így a felekezeti iskolának is általános műveltséget kell adnia. Ezért küzdöttek évek óta. Az RMDSZ, konkrétan Asztalos Ferenc parlamenti képviselő segítségével sikerült elismertetni, hogy az ún. teológiai szemináriumok is indíthatnak reál osztályokat,. Ezt a múlt tanévben újból megerősítette a minisztérium. A kolozsvári Unitárius Kollégium felvette János Zsigmond fejedelem nevét. János Zsigmond nevéhez fűződik az önálló Erdélyi Fejedelemség megalapítása. János Zsigmond: kidolgozta az akadémia létrehozása tervét, de korai halála megakadályozta ennek megvalósításban. Popa Márta, az Unitárius Kollégium igazgatója úgy összegezte, hogy az építés nehézségeivel együtt gyönyörű tíz év volt; megérte: az iskola visszakapta megérdemelt helyét az erdélyi közoktatásban. Ez az egyedüli magyar nyelvű egyházi iskola, ahol a reálszakot engedélyezték. /Csomafáy Ferenc: Véglegesen helyreállítani Erdélyben, Romániában a felekezeti oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2003. november 13.

Nov. 12-én megkezdődtek Kolozsváron a fennállásának 10. évfordulóját jubiláló Unitárius Kollégium iskolanapjai. Az ötnapos rendezvény első napján iskolanév-változtatást ünnepelték, melynek során felkerült a tanintézmény falára a János Zsigmond Unitárius Kollégium felirat. Pópa Márta igazgatónő üdvözlő beszédével után dr. Szabó Árpád unitárius püspök szólt. Bemutatták a kollégium évkönyvét. /D. I., Sz. Cs.: Mától János Zsigmond Unitárius Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2004. január 6.

Zsakó Erzsébet Hinni és Tenni című, az unitárius nőszövetségek történetéről szóló könyvét mutatták be Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében. Zsakó Erzsébet elsőkönyves szerző, nyomon követi az unitárius nőmozgalom történetét a XIX. század utolsó évtizedeitől a XX. század végéig. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök szerint a könyv az unitárius múlt évszázados szerepét hozza élet közelbe. dr. Gaal György kiemelte, hogy megvalósult az Unitárius Egyház történetének megismeréséhez szükséges részegységek feltárása. A szerző bemutatta a nőszövetség tevékenységét: a gyermekek iskoláztatatása, a népművészet, orvosi ellátás stb. terén. 1990-től szociális téren jelentős tevékenységet fejtenek ki: tanfolyamokat szerveznek, pályázatokat készítenek, a nyugdíjasok gondjaival foglalkoznak. /Csomafáy Ferenc: A szellem gyertyája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2004. április 7.

Kolozsváron rendezték meg ápr. 3-án az Atlantisz harangoz című országos versmondó-vetélkedőt. A rendezvényre a Koós Ferenc Alapítvány, a Phoenix és Gaudeamus könyvesházak, valamint a vetélkedőnek otthont adó János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében került sor. Az idei verseny tematikája a kisebbségi lét irodalma volt. Közel 50 középiskolás mérhette össze tudását és előadói tehetségét. A díjazottak az oklevelek mellett értékes könyvajándékokat, CD-t, valamint emlékplakettet vehettek át. /Tóth Ibolya: Újra felcsendült Atlantisz harangja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./ Magyari Eszter, a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt vezetője társaival együtt negyedik alkalommal szervezte meg az Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. Erdély legeldugottabb településeiről jönnek ilyenkor ide a fiatalok. Az Erdélyi Vitézi Rend lovagjai Magyari Esztert nemrégiben maguk közé választották. /Szabó Csaba: Atlantisz, a biztos szárazföld. Jelenség lett a Phoenix könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2004. május 22.

Az erdélyi unitáriusok lapja, az Unitárius Közlöny megújult külsővel jelent meg. Az Új ezred – új lelkület címen Józsa István Lajos arról értekezett, milyen lesz a 21. század unitarizmusa. A lap bemutatta János Zsigmond marossárpataki szobrát. /A megújult Unitárius Közlöny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

2004. június 16.

Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium Kolozsvár 23 végzős diákja ballagott. Ebben a tanévben az iskola 10 esztendős újraindítását ünnepelte, felvette Erdély első fejedelme, János Zsigmond nevét, először indult első osztály is, ugyanakkor remélhetőleg ők voltak az utolsók, akik társosztály nélkül ballagtak, mert a kollégium évfolyamai ezután párhuzamos osztályokkal fognak búcsúzni. /Solymosi Zsolt: Elballagtak az Unitárius Kollégium végzősei (is). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2004. augusztus 24.

Marossárpatak község szobrász lakója, Miholcsa József elhatározta, hogy megmintázza, kifaragja a nagy elődök és az erdélyi fejedelmek portréit, és településének adományozza a mellszobrokat. Eddig három nagy előd kőmását készítette el, és ajándékozta a Sárpatak Alapítványnak /Szent István, János Zsigmond és II. Rákóczi Ferenc/, most megszületett Bethlen Gábor szobra is. Aug. 20-án a Szent István-napi megemlékezéseken került a nagy fejedelem portréja az említett három mellszobor társaságába. /Újabb szobor Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2004. szeptember 7.

A kolozsvári Unitárius Kollégium 1993-ban indulhatott újra, jelenleg János Zsigmond erdélyi fejedelem nevét viseli. Popa Márta igazgatónő elmondta, hogy az állam által engedélyezett teológiai líceumokat az ortodox teológia mintájára képzelték el, ami középfokú papi képzést jelent. Ez teljesen ellenkezik a történelmi egyházak által működtetett iskolák elképzelésével. Nem papokat nevelnek, hanem ugyanúgy, mint a világi iskolában, általános műveltséget nyújtanak a diákoknak, ugyanazokat a tantárgyakat tanítják. Mindezek mellett súlyt fektetnek a valláserkölcsi nevelésre. Idén sikerült elérni, hogy az állami és a magánoktatás mellett megszavazták a felekezeti oktatást is. Mióta reáloktatás van a kollégiumban, a diákok száma megnőtt, az oktatás minősége is javult. Az elemi osztálynak olyan sikere volt, hogy a második évben két első osztályt kellett indítaniuk Jelenleg 90 diák lakik bentlakásban. A szórványból is jönnek diákok. Amerikai segítséggel megoldották, hogy valamennyi bentlakó diák ittléte ingyenes. Felekezetre való tekintet nélkül várják a diákokat.   /Szentes Szidónia: Egész nap az iskolában élünk. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 7./

2004. október 1.

Szeptember 30-án ünnepélyesen felavatták Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium új címerét, melyet Felházi Ágnes képzőművész, a kollégium tanára készített. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszédében kiemelte, hogy ezzel az avatóval történelmet ír a János Zsigmond Unitárius Kollégium, hiszen sötét évtizedek után születik meg a címer. Popa Márta igazgatónő ünnepélyesen átadta az egyház képviselőinek, valamint az osztályfelelősöknek a címer másolatait. /Szabó Csaba: Címeravató a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. Történelmet írtak Kolozsvár legrégibb scholájában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 4.

A szabadságharcba torockószentgyörgyiek is belekapcsolódtak Rákóczi oldalán. Az osztrákok ezért 1704-ben felrobbantották a várat, és a falut magát is lerombolták. Erre emlékeztek okt. 2-án a helyi unitáriusok. Négy tudományos előadás hangzott el, az előadók: Magyari András a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott történelemprofesszora, Onodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára, Gaal György kolozsvári helytörténész és Thoroczkai Sándor. Végül megkoszorúzták az emléktáblát. /Bakó Botond: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. november 12.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2004. november 27.

Ötödik alkalommal szervezte meg Kolozsváron a kollégiumi napokat a János Zsigmond Unitárius Kollégium, nov. 16–19-e között. A szellemi elődök: Brassai Sámuel, Berde Mózsa, Dávid Ferenc szobránál és János Zsigmond emléktáblájánál koszorúzva sor került az új tanári szoba, valamint egy zöld sarok, a Korall terem felavatására is. Bemutatták a Cipó diáklapot és a kollégium új honlapját, megnyitották Magyar Dóra és diáktársai rajzkiállítását, a kollégium Peregrinus együttese koncertet adott és fellépett a Szamóca néptáncsoport. Az alternatív tevékenységek fogadták a látogatókat, voltak vetélkedők is. /Solymosi Zsolt: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Nyitott kapuk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2005. január 7.

A kettős állampolgársággal kapcsolatos írásokban szóba került több erdélyi fejedelmek neve, legalább megtudja az egyre sekélyesebb ismeretekkel rendelkező (romániai) magyar társadalom is, hogy kik is voltak ezek, írta Szabó Csaba, a lap munkatársa. Szerinte János Zsigmond, Báthory István, Bethlen Gábor, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc törökpártiak voltak. Erdélyben ugyanis, kiváltképpen a szórványban elképesztő a kettős állampolgársággal, de a magyarországi politikai eseményekkel kapcsolatos tájékozatlanság is. Szabó Csaba ironikusan írt a kérdésről: valójában négyes állampolgárságot kellene kérni: németet, törököt, magyart és románt. „Mert hát mind a négy ma is létező államnak részei voltunk” írta. /Szabó Csaba: Ötös állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. április 11.

Április 8–9-én Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében ötödik alkalommal tartották meg az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedőt, amelyre Erdély minden tájáról érkeztek középiskolás részvevők. Az idei téma kizárólag József Attila művészi hagyatéka volt. Az ünnepélyes megnyitón Szabó Árpád unitárius püspök rámutatott, Atlantisz hangjai nemcsak egy elsüllyedt civilizációé vagy figyelmeztető vészjóslásé, hanem a mindenkori jelenkor lelkiismeretének hangjai is. Márk Attila daltuljadonos bemutatta új albumát, amely 14 megzenésített József Attila-verset tartalmaz. Az eseményen megjelent a magyar főkonzulátus képviselete, Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter, az Unicornis Kiadó igazgatója (Ádám János) és Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. /Ördög I. Béla: József Attila-i Atlantisz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék