udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Jánosi Csaba

1996. augusztus 15.

Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Tusnád és Tusnádfürdő között úton, az országút közelében felavatták a millecentenáriumi emlékművet. Egy magas, tölgyfából készült kereszt áll a középpontban, rajta a felirat: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére." A keresztet félkörben felállított hét kopjafa veszi körül, emlékeztetve a magyarságot 1100 évvel ezelőtt a Kárpát medencébe bevezető Árpád vezéreire. Az emlékmű körül növekedik tizenegy fenyőfa, a honfoglalástól eltelt tizenegy évszázad jeleként. Az emlékművet Jánosi Csaba vázlatai alapján a Nádas mezőgazdasági társaság mesterei készítették, a faragás Kovács és Szabó Csaba munkája. A község lakói templomi zászlókkal vonultak ki az avatásra, meghallgatták Incze Dénes tusnádfürdői esperes szentbeszédét. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

1996. augusztus 15.

Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Tusnád és Tusnádfürdő között úton, az országút közelében felavatták a millecentenáriumi emlékművet. Egy magas, tölgyfából készült kereszt áll a középpontban, rajta a felirat: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére." A keresztet félkörben felállított hét kopjafa veszi körül, emlékeztetve a magyarságot 1100 évvel ezelőtt a Kárpát medencébe bevezető Árpád vezéreire. Az emlékmű körül növekedik tizenegy fenyőfa, a honfoglalástól eltelt tizenegy évszázad jeleként. Az emlékművet Jánosi Csaba vázlatai alapján a Nádas mezőgazdasági társaság mesterei készítették, a faragás Kovács és Szabó Csaba munkája. A község lakói templomi zászlókkal vonultak ki az avatásra, meghallgatták Incze Dénes tusnádfürdői esperes szentbeszédét. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

1999. november 11.

Nov. 10-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a Csomád-Bálványos régió fejlesztési stratégiája elnevezésű kiállítás. A kiállítást Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Jánosi Csaba, a bemutatott anyag készítője nyitotta meg. Néprajzilag, történelmileg, mezőgazdasági és turisztikai szempontból is érdekes Lázárfalva, Torja, Tusnádfürdő, Bálványos stb. vidéke. /Kiállítás Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./

2007. január 23.

Hatéves múltra tekint vissza a székelyföldi fürdőépítő kalákák története. Jánosi Csaba, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület elnöke emlékezett, először Lázárfalván a Nyírfürdőt hozták rendbe. A következő években több mint hat fürdőt újítottak fel kalákában, összefogással. A lázárfalvi után következett a tusnádi Nádasfürdő, a csíkkozmási Sószékfürdő, majd a kászoni Sóskútfürdő, a csíkszentkirályi Borsárosfürdő, a csobotfalvi Kerekeger, a homoródkarácsonyfalvi Dungófürdő, végül pedig a csíksomlyói Barátok feredője. Jánosi Csaba jelenleg Hargita megye borvízkataszterének elkészítésén dolgozik, ugyanakkor a Székelyföld ásványvizei című könyv megírásában is részt vesz. A kataszteren dolgozva eddig 493 ismert forrást jegyeztek fel. /Kozán István: A kalákamozgalmat folytatni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

2007. augusztus 9.

Az erdélyi magyar tudományosság jeles művelői munkásságának népszerűsítését, emlékük ápolását tűzte ki céljául az Agora – Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport Scientia Transylvanica könyvsorozata. Korábban Molnár Jenő kolozsvári professzor földrajzi írásaiból jelentettek meg egy kötetre valót, legutóbb Kristó András csíkszeredai tanár, neves geológus tudományos írásaiból adtak közre Beszélő tájak címmel egy válogatást. Korán távozott el Kristó András, 1994-ben 64 évesen hunyt el, rendszeresen közölt a Hargitában, a Hargita Népében, a Hargita Kalendáriumban. A könyvben Jánosi Csaba írt Kristó András emlékezete címmel, dr. Vofkori László pedig Kristó András tudományos munkásságát méltatta. /(Borbély László): Kristó András: Beszélő tájak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék