udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 154 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-154

Névmutató: Jakab Antal

1993. június folyamán

Máj. 10-én kísérték utolsó útjára, a gyulafehérvári székesegyház kriptájába a Szent István alapította, ma több mint félmilliós lélekszámú római katolikus erdélyi egyházmegye nyugalmazott püspökét, dr. Jakab Antalt. A püspök Kilyénfalván született 1909-ben. Gyulafehérvári, majd római tanulmányai után segédlelkész volt Gyergyóditróban, Gyulafehérváron, majd Kolozsváron. Később az egyházjog tanára lett a Hittudományi Akadémián, Gyulafehérváron. Márton Áron püspök elhurcolása után az egyházmegye életét irányító titkos ordinátus lett, 1951-ben letartóztatták. Tizenhárom évig, 1964-ig volt börtönben, közben ólombányában is dolgoztatták. 1968-ban újra elfoglalhatta teológia katedráját. 1971-ben nevezte ki a pápa utódlási jogot biztosító segédpüspöknek. 1980-tól, Márton Áron püspök halálától ő volt az egyházmegye püspöke, 1990-ben kérte, hogy nyugalomba vonulhasson. Püspöki évei állandó lelkiismereti gyötrődést jelentettek, amelyek nem óhajtott kompromisszumokkal is jártak. /Jakab Gábor: Elhunyt dr. Jakab Antal püspök. = Keresztény Szó (Kolozsvár), jún./ Dr. Jakab Antal /Kilyénfalva, 1909. márc. 13. - Gyulafehérvár, 1993. máj. 5./ 1951. aug. 24-től 1964. ápr. 16-ig börtönben volt.

1990. február 14.

György Lajos születésének 100. évfordulója /ápr. 3./ méltó megünneplésére emlékbizottság alakult, amelynek fővédnöke dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök. Az emlékbizottság támogatást kér, hogy a méltatlanul elfeledett egyházi elöljáró, irodalomtudós, szerkesztő, egyetem- és tudományszervező emlékét jelentőségéhez mérten ünnepelhessék meg. /György Lajos emlékbizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1990. március 11.

A Paris Match jan. 25-i száma elmarasztalta a romániai ortodox és katolikus egyházak diktatúra alatti magatartását. Erre a cikkre Léstyán Ferenc marosvásárhelyi plébános válaszolt. A gyulafehérvári püspökség épp az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot, írta. Ez a püspökség a diktatúra idején egyszer sem tett hűségnyilatkozatot, ezért az egyházmegye főpapjai sorra börtönbe kerültek. Márton Áron püspököt 25 évre ítélték, 6 évet töltött börtönben, majd további 12 évet kényszerlakhelyen. Börtönévei idején az egyházmegye vezetését delegált ordinátusok vették át: Sándor Imre, majd Boga Alajos, mindketten börtönben haltak meg. Dr. Jakab Antal, a jelenlegi megyéspüspök 12 évet ült börtönben, Márton József 2 évet, mert egyik ordinátus sem engedett a kényszernek. Börtönben halt meg: a teológia rektora, Gajdátsy Béla, dr. Marcalik Győző kanonok, felszentelt püspök, a püspöki iroda vezetője, Boros Fortunát, a ferencesek tartományfőnöke, dr. Sheffler János szatmári püspök. Pacha Ágoston temesvári püspök csak azért nem végezte életét a börtönben, mert amikor látták, hogy közeledik a vég, kiengedték, pár hónapra rá meghalt. Az egyházmegye papsága nemcsak passzívan elviselte a diktatúrát, hanem memorandumokban tárták fel az egyházat és híveket ért sérelmeket. A memorandum aláíróival szolidaritást vállalt a papság túlnyomó többsége. /Válasz a Oaris Match-nak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 11./

1990. március 22.

Jakab Antal gyulafehérvári római katolikus püspök a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához intézett, márc. 22-i nyílt levelében tiltakozott a marosvásárhelyi események során a magyar nemzetiséget ért sérelmek ellen. Kérte az ügy kivizsgálását és a pogromban résztvevők felelősségre vonását. /A római katolikus főpásztor levele a NEIT-hez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

1990. március 25.

A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./

1990. április 15.

Ápr. 15-én, húsvétvasárnapon Csíkszeredában a tizenegy órai szentmise alatt négy helikopter érkezett a város fölé és a tömeg fölött körözött. A hívek nagyobb része ugyanis a szabad ég alatt volt, mert nem fértek be a templomba. Nagy zajt csaptak a gépek. "Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották" - olvasható dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspöknek a kultuszminiszterhez írt tiltakozó levelében. /Hídfő (Székelyudvarhely), máj. 8. - 7. sz./

1990. április 29.

Ápr. 29-én több mint 50 ezer ember gyűlt össze Csíksomlyón, hogy jelen legyen Bálint Lajos gyulafehérvári kinevezett megyéspüspök beiktatásán és dr. Jukubinyi György teológiai tanár gyulafehérvári egyházmegyei segédpüspökké szentelésén. A püspökszentelés szertartását Francesco Colassuono érsek, pápai nuncius végezte, aki először megköszönte dr. Jakab Antal püspök fáradtságos munkáját és kérte, élettapasztalatával segítse az új főpásztort, Bálint Lajost. /Püspökszentelés Csíksomlyón. = Hunyad Megyei Hírlap (Déva), máj. 4. - 13. sz./ Rengeteg a tennivaló, ismerte be az új főpásztor, a szorosan vett igehirdetői feladatokon kívül össznemzetiek is vannak, a tömeges kivándorlás leállítása, a helytállás, az önazonosság vállalása. /Püspökszentelés Csíksomlyón. = Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 20./

1990. május 26.

Jakab Antal gyulafehérvári püspök ismételt kérésére a Szentszék elfogadta lemondását. Jakab Antal Márton Áron püspök közvetlen munkatársaként tevékenykedett, tizenhárom évig volt börtönben, majd kilenc évig segédpüspök és tíz évig püspök. A pápa márc. 14-én kelt levelében kinevezte utódjának Bálint Lajos segédpüspököt, ugyanekkor Jakubinyi Györgyöt pedig segédpüspöknek. A pápai leveleket püspöki körlevelében közölte Bálint Lajos püspök. /Római katolikus püspöki körlevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

1991. január 13.

A Szent István korában alapított erdélyi püspökséget 1932-ben, román nyomásra nevezték el gyulafehérvárinak, tisztázta az elnevezést Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a vele készült beszélgetésben. A gyulafehérvári egyházmegyének mintegy 250 plébániája, 350 papja van, közülük hetven nyugdíjas. A hívek száma 526 ezer, szinte kivétel nélkül magyarok. Gyulafehérvár 150-200 kilométerre fekszik Székelyföldtől. Gyulafehérvár elrománosodott város, azonban itt van 90 éves székesegyház, az 500 éves püspöki palota és a szeminárium. A moldvai csángók a román egyházmegye területén vannak, "mi oda nem mehetünk át". 1955-57 között Gyulafehérváron tanult Románia leendő római katolikus papsága, beleértve a csángó kispapokat is. Az addig nyelvújítás előtti magyar nyelvet beszélő csángó fiatalok a szemináriumban kezdtek ráébredni hovatartozásukra. Emiatt 1957-ben Iasiban a kormány engedélyezte a bezárt szeminárium megnyitását, hogy így - elválasztva magyar testvéreitől - román nyelven biztosítsák a moldvai csángó kispapok nevelését. Az elmúlt években, a diktatúrában egyre kevesebb kispap felvételét engedélyezték a szemináriumba, a felvehető huszonnégy fős keretet tizenháromra csökkentették, ugyanennyit engedélyeztek a mintegy 300 ezer hívővel rendelkező iasi egyházmegyének. Jakab Antal püspök azonban, dacolva a hatóságokkal, huszonnégy hallgatót vett fel. /e. l.: Szórvány és megmaradás. Beszélgetés az erdélyi segédpüspökkel. = Új Ember (Budapest), jan. 13./

1991. november 5.

Jakab Antal figyelmeztetett cikkében: magunknak okozunk kárt vele, ha hátba döfjük az RMDSZ alelnökét, ahogy azt a kolozsvári ügyvéd tette. A magyarellenesség nem csillapodik, a kormányfő Gyulafehérváron - mindenki láthatta - karmozdulatával vezényelte a kórust. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./ A kolozsvári ügyvéd: Kapcza Imre, az RMDSZ alelnöke Szőcs Géza. Előzmény: 1072. sz. jegyzet. 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron Petre Roman miniszterelnök vezényelte a Szőcs Géza ellen ütemesen ordítozó tömeget, ezt a tévé is mutatta, minderről beszámolt a Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4-i száma.

1993. február 15.

Szilágyi István kolozsvári író, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi hetilap főszerkesztője az irodalmi életről kifejtette: "Az elvándorlás, a cenzúra és az alkohol gyengített minket a kemény diktatúra idején." Az elvándorlás miatti vérveszteséget nem tudják kiheverni. A szabadság nem hozta meg a várt élénkülést. Nincs igazán jelentős irodalom, ám mind a négy irodalmi lap, a Látó, a Korunk, a Helikon és az A Hét is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsa. A Helikon szerkesztőségében több író dolgozik: Király László főszerkesztő-helyettes költő, azután Sigmond István író, Lászlóffy Aladár költő, Mózes Attila író. K. Jakab Antal rangos kritikus. /Osztovits Ágnes: Rendhagyó folyóiratszemle. Szilágyi István a kolozsvári Helikonról. = Magyar Nemzet, febr. 15./

1993. május 10.

Meghalt Jakab Antal /Kilyénfalva, 1909. márc. 13. - Gyulafehérvár, 1993. máj. 5./ nyugalmazott római katolikus püspök, máj. 10-én volt a temetése Gyulafehérváron. A temetésen jelen voltak az erdélyi magyar egyházfő, Takács Csaba ügyvezető elnök az RMDSZ-t képviselte. /Lerótták kegyeletüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ Jakab Antal 1951. aug. 24-től 1964. ápr. 16-ig börtönben volt.

1994. március 7.

Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1996. február 15.

Febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt a megemlékezés Márton Áron püspökre. Jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki febr. 13-án töltötte be ötvenedik évét. Márton Áron püspök "Rómához való hűségében, hitéhez való ragaszkodásában és a minden nép iránti szeretete mellett: magyarságában megingathatatlan volt" írta róla Fodor Sándor. Ebben követték őt utódai. Jakab Antal püspök ellenszegült a Kolozsváron lévő Szent Péter-i templom lebontásának a diktatúra utolsó, kemény éveiben, és nem volt hajlandó figyelembe venni a teológiai felvételeknél az állam által szabott keretet, és levélben figyelmeztette egyik főpap társát, hogy ne tegyen napi politikai (ezúttal a diktátornak hízelgő) nyilatkozatot. Ugyanezen az úton indult el Bálint Lajos püspök, majd érsek is. Korán megrendült egészségi állapota akadályozta meg abban, hogy folytassa munkáját, ezért nyugalomba vonult. Ezután a Szentszék dr. Jakubinyi György segédpüspököt, a tudós teológiai professzort nevezte ki a főegyházmegye élére. A több nyelven tudó fiatal érsek szintén távol tartja magát a napi politikától, azonban felemeli szavát hívei és nemzete sorskérdéseiben. /Fodor Sándor: Az ötvenéves érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/

1996. április 17.

Buchwald Péter szenátor nyílt levélben szólította fel Jakab Antalt, hogy hagyjon fel személye módszeres lejáratásával, azzal az állításával, hogy része volt a romániai magyarság nemzettudatának rombolásában. Nem kér bocsánatot - írta Jakab Antal -, mert közéleti csalásban vett Buchwald Péter részt négy évvel ezelőtt. Jakab Antal jelen volt négy éve azon az RMDSZ-gyűlésen, ahol a parlamentbe jelölteket választották ki. A jelölő bizottság elnöke Dáné Tibor volt, Buchwald Péter nagybátyja. A jelöltek mindegyike kisebb-nagyobb beosztású párt-vagy KISZ-tag volt. Dr. Horák Alíz orvosnő feleslegesnek ítélte a gyűlést, mert szerinte előre eldöntötték a jelöltek névsorát. A szavazás eredményéről azt mondták, hogy "nem hivatalos végeredmény", harmadnap kiderült, hogy az "első szavazatszámlálás után reménytelen pozícióba kerültek, köztük Buchwald Péter úr s a névjegyzék élére sodortatott..." Ezt a csalafintaságot régebben Mátis Jenő is megemlítette az Orient Expresszben. /Jakab Antal: Bocsánatkérés helyett. = Orient Expressz (Bukarest)4, ápr. 17./

1996. szeptember 17.

Csíkszeredán szept. 17-én két nagyszerű létesítményt szenteltek fel a városban: Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házat és Zsögödfürdőn a gyermeküdültető tábor központi épületét. Dr. Vecser László, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas első igazgatója 1990-ben gondolt először arra, hogy a megújulást szolgáló szellemi műhelyt kellene létrehozni. A külföldi és hazai összefogással felépült, 2,2 millió márka értékű épületben konferenciaterem, tárgyalóterem, kápolna, 120 személy részére egy és kétágyas szobák vannak. A ház nyitott bármely szervezet számára, itt fog majd működni a Venczel József Szociológiai Intézet is. Az épületet dr. Jakubinyi György érsek szentelte épületet. Szász János, a Caritas jelenlegi igazgatója nem tagadta, sok nehézséget kellett legyőzni, amíg Zsögödfürdőn megépült a gyermeküdülő, itt is segített a nemzetközi összefogás. Az épületben hatvan gyermeket tudnak egyidőben elszállásolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését 1990. febr.10-én körlevéllel rendelte el dr. Jakab Antal püspök. Kezdetben a külföldi segélyek elosztását intézték, később a tevékenysége kiterjedt a szociális segélynyújtás más területeire is: öregek gondozása, hátrányos helyzetű családok segítése, elesettek felkarolása, mozgássérültek ápolása, leányanyák támogatása, orvosi-jogi-szociális tanácsadás, szegénykonyha létesítése, öregek otthonainak, árvaházaknak és kórházaknak a támogatása. Eddig 19 létesítményt sikerült felépíteni, köztük a csíkzsögödi gyermeküdültető tábort. A csíksomlyói Tanulmányi Ház szellemi fellegvár akar lenni, a szellemi függetlenségnek és az értelmes gondolkodásnak otthont biztosítva. A már meglevő csoportok, szervezetek, szellemi mozgalmak időszakos összejöveteleiket, konferenciáikat, továbbképzésüket itt rendezhetik meg. Dr. Vencser László, a ház rektora megnyitóbeszédében kifejtette, hogy szellemi műhelyre van szükség, ahol a kor teremtette új helyzetben az emberek megtalálják kérdéseikre a választ. /Dobos László: Szellemi műhely a jövő évezrednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1996. október 15.

A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

1996. október 27.

Mit kezdjünk a hagyományokkal? - tették fel a kérdést a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom idei tanulmányi hétvégéjén /Csíksomlyó, okt. 24-27/. Horváth Árpád svájci, luzerni filozófus a katolikus egyházban létező konzervatív és progresszív irányzatokról értekezett, Szegő Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára a hagyomány természetét vizsgálta, Tánczos Vilmos néprajzkutató a liturgia és a népi paraliturgia nem felhőtlen viszonyáról beszélt, Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár Babits Mihály nemzet- és kereszténység-felfogását értelmezte. A rendezvénynek az új Jakab Antal Tanulmányi Központ adott otthont. /Jakabffy Tamás: Újra együtt volt a Pax Romana. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az összejövetel egyik résztvevője Békés Gellért bencés teológiatanár volt Pannonhalmáról, aki három évtizedig Rómában a Sant' Ansolmo Akadémia teológiatanára volt, továbbá alapító főszerkesztője a Rómában megjelenő Katolikus Szemle folyóiratnak. Békés Gellért elmondta, hogy a Pax Romana megteremti azt a fórumot, ahol nem csak katolikusok, de nem hívők is elmondhatják gondolataikat. Ez tehát egy nyílt fórum, egy állandó dialógus annak érdekében, hogy az ember tudatosan, Isten akarata szerint élhesse életét. - Most a hagyományokról volt szó. Nem szabad elvetni az értékeket - a hagyomány értékeit - a konzervativizmustól való ódzkodás jelszavával. Vigyázni kell arra is, hogy az egykori vallási gettósodás a diktatórikus rendszer megszűnte után ne folytatódjék. Nem szabad engedni a lassú elszigetelődésnek. Az értelmiség feladata, hogy megtalálja azt, ami maradandó. Az élet parancsa nemcsak hagyományok kritikátlan őrzése, hanem az értékek továbbfejlesztése. /Váradi Márta: Mit kezdjünk a hagyománnyal? Pax Romana tanulmányi hétvége Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1997. július 4.

Pedagógia a keresztény világszemlélet tükrében címmel tanulmányi hétvégét szerveztek a Jakab Antal Tanulmányi Házban /Csíksomlyón/. Az 1970-es évektől kezdődően a vallásosok aránya növekszik. Magyarországon az emberek 65 %-a hisz Istenben, az egyházhoz a lakosság 15 %-a kötődik. Erdélyben a vallásosok aránya 75-80 %, az egyházhoz 25 %-uk kötődik. Ez a nagyobb fokú vallásosság jellemző a Magyarország határain túli magyarlakta vidékekre. /Ambrus Attila: Istenkereső magyarság. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 4./

1997. október 18.

Okt. 15-én kezdődött el a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom tanulmányi hétvégéje Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A négynapos találkozó címe: A Biblia és mi. A mozgalom hatodik tanácskozását tartotta, és három Illyefalván, valamint Jegenyén tartott összejövetel után már a másodikat Csíksomlyón. Jakab Gábor, a mozgalom lelkésze a nyelvben meghonosodott kifejezések sorával bizonyította, hogy a biblikus hangvétel és szóhasználat az idők során a hétköznapi életbe és szóhasználatba illeszkedett. A meghívott előadók - köztük Jakubinyi György érsek, Benyik György egyetemi tanár és mások - szóltak a történeti Jézus-kutatásról és a különböző ószövetségi értelmezésekről. A csoportos megbeszéléseken a papok és világiak együttműködésének szorosabbra fűzéséről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18-19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-154




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék