udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 24 találat lapozás: 1-24

Névmutató: Kákonyi Csilla

2010. 10.

Hangok, színek szövetsége?;;;?Zene- és képzőművészet ünnepi találkozásának adott teret a Kemény Zsigmond Társaság keddi rendezvénye. Selmeczi György zeneszerző, zongoraművész, karmester az új magyar egyházi zene misztériumába avatta be a Bernády Ház nagyérdeműjét, ezt követően Nagy Miklós Kund Kákonyi Csilla festőművésznő három, különböző időpontokban készült Krisztus-ábrázolását méltatta.?;;;?– Az elmúlt 50 évben mindannyiunk számára létezett egy kötés Isten és a zene között. Az ihletett, áldott zenélés kapcsolatteremtés Istennel, elfogadása annak, hogy részei vagyunk a kicsinységnek, ami szemben áll ezzel a hatalmassággal. Mindig is ez volt az egyházi zene funkciója. A jó Istennel való szembesülés teremtette meg a késztetést a zseniális művészben arra, hogy monumentálisat alkosson, hogy elkezdje érzékelni a tér, az idő végtelenségét és ezt zenei formába öntse. Az isteni fogantatású zenében szövetségre lép az idő, a tér, a hang, olyan egység teremtődik, amelyben az énnek, az egónak a helyzetét csodálatos élmény meghatározni – mondta elöljáróban a zeneművész, majd arról beszélt, hogyan formálta saját képére a – nemzetkarakterológiájában ellentmondásos, a muzsikálás természeti törvényét egyrészt elfogadó, másrészt a megszokottól berzenkedő, újítani vágyó – magyar nép a gregorián énekeket. Selmeczi György arra is felhívta a figyelmet, hogy minden más kultúrnéptől eltérően a magyarnak nincsenek olyan nemzeti szerzői, akik kiemelkedő egyházzenei műveket alkottak volna.?;;;?– Zenebarátaim 1986 tavaszát tekintik mérvadónak a magyar egyházi zene létrejöttében, amikor gyermeki lelkülettel, pimaszságból megírtam az első misémet. Ennek az állításnak persze semmi alapja nincs, jó néhányan megelőztek. A rendszerváltás előtti években mindenkiben ott rejtőzött az igény arra, hogy a muzsika révén találkozzon az Úrral. Ugyanakkor, a már említett ellentmondásosságunk folytán, az újra is áhítoztunk. És ez az új azáltal lett új, hogy nagyon régi volt. Valami csodálatos, felszabadító dolog teremtődött, amelytől boldogok lettek az emberek – hallhattuk a meghívottól, aki a továbbiakban a 60-as, 70-es évek egyházi zenét ideologizáló, a zene vallásos dimenzióit rejteni igyekvő tendenciáira is kitért.?;;;?Az est második felében Nagy Miklós Kund Kákonyi Csilla három – 1987-ben, 2007-ben, illetve 2008-ban készült –, a képzőművész szándékától elvonatkoztatva trilógiának is tekinthető alkotását mutatta be az egybegyűlteknek.?;;;?– A megfeszített Krisztust a művészettörténet legnagyobbjai is megfestették, talán ebben a témában született a legtöbb kép. Kákonyi Csilla festményei mégis eltérnek a korábbiaktól. A Megfeszítve című nagykompozíciót 1987-ben alkotta a festő, az időpontból megértjük, miért ilyen magányos ezen a képen Krisztus. Ez a mű nem azt a történelmi mozzanatot hívja elő, amikor a Megváltó körül ott vannak a jól ismert alakok, itt a Messiás egyedül van. Ez az egyedüllét teszi különlegessé a kompozíciót – mondta a méltató, aki a Golgota motívumát a húsz, illetve huszonegy évvel később készült – a transzcendentális tér profanizálódásának jeleit rejtő – festménnyel hasonlította össze.?;;;?A találkozó végén Selmeczi György nem mindennapi zenei élménnyel – a Budapesti Rádió kórusa számára Csemiczky Miklóssal,Vajda Jánossal, Gyöngyösi Leventével, Orbán Györggyel közösen szerzett Öt szerző miséjével – búcsúzott a nagyérdeműtől.?;;;?Nagy Székely Ildikó, Népújság (Marosvásárhely)

1995. augusztus 2.

Aug. 2-án immár 21. alkalommal nyitotta meg kapuit Gyergyószárhegyen a Barátság művésztelep. Az aug. 20-ig tartó rendezvényre harminc művészt hívtak meg, köztük határon túliakat is, Magyarországról, az Egyesült Államokból és Kárpátaljáról is. A tábor művészeti vezetői Kákonyi Csilla és Mátyás József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1995. augusztus 2.

Aug. 2-án immár 21. alkalommal nyitotta meg kapuit Gyergyószárhegyen a Barátság művésztelep. Az aug. 20-ig tartó rendezvényre harminc művészt hívtak meg, köztük határon túliakat is, Magyarországról, az Egyesült Államokból és Kárpátaljáról is. A tábor művészeti vezetői Kákonyi Csilla és Mátyás József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1995. augusztus 29.

Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

1995. augusztus 29.

Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

1996. október 17.

40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1999. augusztus 16.

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1999. november 13.

Napvilágot látott Jánosházy György könyve Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművészről /Mentor, Marosvásárhely, 1999/, ez a Művészeti Monográfiák című sorozat indító kötete. /B.D. [Bölöni Domokos]: Kákonyi Csilla festészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

2000. május 15.

A Magyarok Világszövetsége égisze alatt létrejött Magyar Képző- és Iparművészeti Társaság máj. 13-14-én Gyergyószárhegyen tartotta elnökségi ülését. Az anyaországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Szlovéniából érkezett képzőművészek és művészettörténészek megtekintették a Lázár-kastélyt, a ferences kolostort és a képzőművészeti gyűjteményt. Az elnökségi ülés egyik célja volt, hogy a szakmai szövetség vezetői személyesen ismerkedjenek meg több jeles erdélyi alkotóval. Az ülést Szabó Lilla, a Képző- és Iparművészeti Társaság elnöke vezette, a vajdasági magyar képzőművészek képviselőjeként Szombathy Bálint médiaművész és Gyurkovits Hunor festőművész volt jelen, a kárpátaljai magyar alkotókat Tóth Lajos, a Révész Imre Társaság elnöke képviselte, Szabó Kinga művészettörténész pedig a szlovákiai magyar képzőművészeti társaság vezetőségi tagjaként vett részt az ülésen, amelyre az erdélyi magyar képzőművészek, műkritikusok köréből többek között Botár László, Berszán Márkos Zsolt, Gaál András, Kákonyi Csilla, Márton Árpád, Nagy Miklós Kund, Orth István, Petrovits István, Szabó András, Veress Pál, Vinczeffy László, Zolcsák Sándor, Zsigmond Márton kapott meghívást. A kétnapos megbeszélésen az erdélyi magyar képzőművészet külföldi bemutatásáról, népszerűsítéséről is szó esett. A társaság jogilag függetlenedett a Világszövetségtől, közhasznú társaság rangjára emelkedett, és a művészeti életben is egyre számottevőbb tényezőként tud fellépni. A társaság szándéka: segítséget adni művészettörténészeknek tetemes tartozásaik törlesztéséhez, a nagyközönségnek kézzelfogható ismereteket nyújtani az anyaország határain túli magyar képző- és iparművészet évtizedeken át elhallgatott/elfelejtett értékeiről. /Az egységes magyar kultúráért. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

2000. október 13.

Budapesten, a Vármegye Galériában okt. 17-én nyílik a Magyar Millennium égisze alatt rendezett képzőművészeti kiállítás, a Kárpát-medencében élő képzőművészek tárlata. Németh Zsolt államtitkár nyitja meg a tárlatot, amelyen a Hargita megyei képzőművészeket Antal Imre (Gyimesközéplok), Bíró Gábor (Székelyudvarhely), Fekete Miklós (Csíkszereda), Imets László (Csíkszereda) képviseli; továbbá jelen lesznek munkáik által, többek között olyan jeles képzőművészek, mint Gyurkovics Hunor (Szabadka), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Kovács Géza (Segesvár), Kusztos Endre (Szováta), Miholcsa József (Marosvásárhely), Miklóssy Mária (Sepsiszentgyörgy), Páll Lajos (Korond), Torok Sándor (Szabadka), Zolcsák Sándor (Marosvásárhely). /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2001. november 21.

A Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Vármegye Galériában. A Határok nélkül című tárlat negyven képzőművésznek a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepen készült munkáit mutatja be. Kolozsvárt Kopacz Mária és Székely Géza képviseli festményeivel, Marosvásárhelyről többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Simon Endre, Csíkszeredából Márton Árpád, Nagybányáról Véső Ágoston, Dudás Gyula, Déváról Mátyás József, Sütő Éva, Zilahról Szabó Vilmos, Brassóból Ábrahám Jakab jelentkezett alkotásaival. /Határok nélkül a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2002. január 29.

Jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták Haller József festőművészről készült monográfiát, Banner Zoltán munkáját. A Mentor Kiadó (Marosvásárhely) Művészeti Monográfia sorozat negyedik kötetéről van szó, mely Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor pályáját, műveit elemző kiadványok után látott napvilágot. Haller szobrász szakon végzett a képzőművészeti főiskolán, de grafikusként vált ismertté és elismertté, majd később festői adottságait is kiteljesítette. /Fekete-fehérben a világ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2002. május 8.

Máj. 3-án nyílt meg Gyergyószentmiklóson Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművész tárlata. A radnóti születésű festőművésznő 1966-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári népművészeti főiskolán. Marosvásárhelyi és országos tárlatok rendszeres részvétele mellett 19 egyéni tárlattal mutatkozott be a hazai és külföldi közönség előtt. /Kákonyi Csilla Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2003. április 10.

Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban ápr. 9-én bemutatták Németh Júlia Kós András /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét. A könyv a kiadó Művészeti Monográfiák sorozatának újabb darabja. A sorozatban eddig a következő kiadványok láttak napvilágot: Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor, Haller József, Marx József. Kós András szobrászművész személyében az erdélyi gyökerek a modernséggel egyesülnek, amit a most megjelent hatodik kötet is tükröz. Az eseményen jelen lévő nyolcvankilenc éves Kós András köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a kötet kiadásához. /Ö. I. B.: Kós András élete és művészete kismonográfiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2003. október 31.

Marosvásárhelyi a Bernády Ház okt. 29-én tárlatnyitónak adott helyet. A földszinten Kákonyi Csilla festményei, a tetőtérben Bálint Zsigmond fotóművész Siklód anno... című kiállítása nyílt meg. A. E.: Kettős kiállítás Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2004. december 7.

Kákonyi Csilla festőművész kiállítása nyílt Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Azokat a munkáit mutatta be, melyek még nem szerepeltek Jánosházy György róla szóló monográfiájában (Kákonyi Csilla. Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 1999.). /Barabás István: Titkok nyomában. Kákonyi Csilla bukaresti kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2006. november 4.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban nyílt jubileumi kiállításon tizenhárom képzőművész tisztelgett az 1956-os forradalom emléke előtt. Beszédes tény, hogy az 56-os erdélyi megmozdulások első résztvevői, majd a terrorakciók megszenvedői elsők között éppen a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai voltak, Balázs Imre, Tirnován Vid és Szécsi András. Festmények, grafikák, szobrok, domborművek, emlékműtervek kerültek most a közönség elé. A Korondon élő Páll Lajos, akit 1956 után bebörtönöztek, festői kompozícióba emelte megkínzott társai szenvedését, a keresztre feszítettek áldozatvállalását. Kusztos Endre szénrajzát hozta el, Haller József grafikáit, Kákonyi Csilla olajképeit, Márton Árpád és Fekete Zsolt festményét. A brassói grafikus, Csutak Levente mellett Hunyadi László szobrászművész a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely megörökítésére vállalkozott. Művét Kiskunmajsán felavatták. Ugyancsak dombormű Kiss Leventéé, aki ezzel az egyik legkegyetlenebbül megkínzott erdélyi áldozat, a végül önkéntes tűzhalált választott Moyses Márton emléke előtt tisztelgett. Bocskay Vince monumentális emlékművének kicsinyített változatát mutatta be, másik szovátai kollégája, Kuti Dénes pedig festményét. Gyarmathy János bronz kisplasztikája mellett a csíkszeredai Xantus Géza is jelentkezett munkájával. /N.M.K.: Művészeink 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2007. március 24.

Dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul ismerkedni, tájékozódni érkezett Marosvásárhelyre. Úgy érzi, vissza kell még jönnie Vásárhelyre, folytatni a műterem-látogatásokat. Most Kákonyi Csillát, Kiss Leventét, Haller Józsefet, Gyarmathy Jánost és a Hunyadi házaspárt, Lászlót és Máriát sikerült fölkeresnie, festőművészeket, szobrászokat és textilművészeket. Kíséretében könyves ember volt, Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó vezetője, az ő Műterem-sorozatukban jelent meg a meglátogatottak zöméről kötet. /Nagy Miklós Kund: Képnézegetőben műteremről műteremre. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

2008. június 25.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is június utolsó napjaiban szervezik meg a 6. Csűrszínházi Napokat a ferences templomáról és kolostoráról híres Mikházán. A június 27-én rajtoló mulatság nemcsak színházi, bábszínházi előadásokkal, hanem lovasbemutatóval, képzőművészeti kiállításokkal is várja a látogatókat. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője a magyarországi Művészetek Völgye mintájára álmodta meg mindezt. A Csűrszínházi Napok képzőművészeti kínálatát Kákonyi Csilla festőművész és férje, Bálint Zsigmond fotóművész közös tárlata biztosítja. A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar Kodály Háry János című daljátékát adja elő, majd a marosvásárhelyi Szivárvány Alapítvány együttese és a budapesti Erkel Ferenc Néptáncegyüttes lép fel, végül a Gruppen Hecc társulat kabaréja következik. Másnap a magyarországi Forrás Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Az utolsó napon, vasárnap a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Haragos úr a bábszínházban című előadása zárja a rendezvényt. /Máthé Éva: Csűrszínház – hatodszor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2008. szeptember 13.

Megjelent Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművésznő legújabb kisalbuma: A fény madarai /Gyergyószentmiklós, 2008/ Az előszónak is számító méltatás szövegét két rangos szerző jegyzi: Jánosházy György és Banner Zoltán. /B. D. : Félelem és szorongás között – a szépség erdejében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék