udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Kabay Lizett

2003. január 10.

Az 1986-ban elhunyt Mircea Eliade vallástörténész feltette a kérdést: Sámánizmus a románoknál? De la Zamolxis la Genghis-Han című művében. (Bukarest, 1980.). Válaszként kifejtette: a románságnál a sámánizmus egyetlen meghatározó eleme sem szerepel. Mircea Eliade Györffy István 1925-ben, az Etnographia XXXVI. számában megjelent tanulmányára hivatkozott, amelyben a magyar kutató a moldovai katolikus egyház 1644-1650-ben közigazgatói tisztségét is betöltő Bandinus X. Ince pápának küldött jelentését közölte. Bandinus beszámolója szerint a moldovai bűbájosokat ugyanolyan tisztelet övezte, mint az olaszországi legelmésebb, szentséges tudósokat. Bandinus leírta a táltosoknak révületből visszatérő lassú eszmélését, hogy "álmukat" jóslatként adták elő. Eliade szerint "a sámánizmus egyetlen alkotóelemét sem erősítik meg a román tartományok varázslói és "vrák"-jai, sőt az elragadtatás (eksztázis), amelyről Bandinus beszél, Románia egyetlen más vidékén sem létezik. Ezek miatt hisszük, hogy azok a bűbájosok (incantatores), amelyekkel Bandinus Moldovában találkozott, nem románok voltak, hanem csángók, a moldovai Kárpátok magyar lakossága." /Kabay Lizett: Hogyan bizonyítja Mircea Eliade a csángók magyarságát? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2007. december 13.

A magyar nép ősi szimbólumaival és hitvilágával foglalkozó nyolcadik könyve kéziratának befejezése után két nappal, életének 87. évében, 2007. december 9-én Kolozsváron elhunyt Kabay Lizett. /sz. 1921./ A Házsongárdi temetőben helyezik örök nyugalomra december 15-én. A Magyarok Világszövetsége elnökének búcsúzó üzenetét András Imre Kárpát-medencei régióelnök közvetíti. /Elhunyt Kabay Lizett. = MNO, 2007. december 13./ Kabay Lizett hatalmas ismeretanyaggal és képzelőerővel rendelkezett ahhoz, hogy megfejtse az ősi szimbólumokat. „Kulcsképekhez kulcsszavak” című, 2000-ben megjelent könyvében olyan jelképek is szerepelnek, amelyekkel az 1961-ben Tatárlakán feltárt két égetett agyagkorong egyes rajzai értelmezhetővé váltak. Ilyen a sumér tízes számnév és a Nap ékjele, valamint a Nap és a Hold együttes ábrázolása. „A táltos színeváltozása” /Mentor, Marosvásárhely, 2005/ című munkájában a magyar nyelv hangzórendszerét vallatta, s az ősi vallás jelképrendszerét igyekezett közérthetően megmagyarázni. /MTI/

2008. június 12.

Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban bemutatták be a tavaly elhunyt Kabay Lizett /1921- Kolozsvár, 2007. dec. 9./ néprajzi esszékötetét, a Világszarvas, világtáltos című munkáját. Akár trilógiának is felfogható a korábbi három Kabay-könyv, amelyek bővelkednek erdélyi magyar vonatkozásokban, olyan elemekben, amelyek jelen vannak mindnyájunk életében. (Júlia szép leány halála, A táltos színeváltozása és Kulcsképhez kulcsszavak). A Világszarvas, világtáltos kötet kapcsán Székely Sebestyén György művészettörténész személyes élményei alapján emlékezett vissza Lizi nénire, Kabay Lizett néprajzkutatóra és meseelemzőre. Nyolc könyv megjelenése jelezte tudományos munkásságát. /Ö. I. B. : Az Aranyszarvas világában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék