udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33

Névmutató: Kis József

2004. június 8.

Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2004. augusztus 13.

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke közölte, hogy a pénzügyőrség politikai megrendelésre állandóan zaklatja és ellenőrzi a magyar részvényesek tulajdonában levő cégeket. A magyar tulajdonban levő cégek csődbe mennek az állandó ellenőrzések és büntetések miatt. Albert Álmos példaként Kis József zágoni polgármester esetét hozta fel, akinek saját és a polgármesteri hivatal cégeit május folyamán tizenhatszor ellenőrizték, az ellenőrök "óránként" beszámoltak tevékenységükről Nistor Tiberiunak, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal igazgatójának és Horia Grama prefektusnak. /Magyar cégeket zaklatnak Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2008. június 24.

Nem érvényesítette a zágoni tanács a két megválasztott MPP-s tanácstag mandátumát június 20-án tartott alakuló ülésén. Amikor Damó Csabára került a sor, csak MPP-s társa szavazott igennel, a többiek tartózkodtak, ugyanez történt Igyártó Gábor esetében. A két MPP-s tanácstag tehát nem tehette le az esküt, öt napon belül fellebbezhetnek a közigazgatási bíróságon. Damó Csaba szerint Kis József polgármester áll a történtek hátterében, régi az ellentét köztük, ez volt a bosszúja. Kis József tagadta ezt. /Farkas Réka: A zágoni tanács felülbírálta a népakaratot (Nem érvényesítették az MPP-sek mandátumát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2010. szeptember 9.

Berszán Lajos, a csángóföldi iskolaalapító pap (Búcsú Zágonban könyvbemutatóval)
Kettős ünnepre gyűltek össze tegnap a zágoniak: a katolikus templomban megtartották a 188. búcsút, az ünnepi szentmisét követően pedig ismertették a zágoni születésű Berszán Lajos atya életútját és a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum tizenöt évét bemutató könyvet.
Katolikusok, reformátusok, sőt, ortodoxok is hallgatták Kádár István lelkész prédikációját, majd imádkoztak a templomban eddig szolgált 25 lelkipásztorért is, közülük tizenheten már visszaadták lelküket Teremtőjüknek.
Berszán Lajos Zágon szülötte, de papként sosem szolgált a faluban. Kisgyermekként apa nélkül maradt, így az akkori plébánost tekintette szellemi vezetőjének, apjának — talán ez vezette a papi pályára is. A kommunizmus legdühöngőbb időszakában végezte papi tanulmányait, majd több templomban is szolgált. Életműve gyöngyszeme a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum, tizenöt évvel ezelőtt alapította, járta végig az iskolaindítás nehézségeit. Mára bebizonyosodott, az iskola a csángók, az erdélyi magyarság megmaradásának egyik biztosítéka. Erről a fáradhatatlan munkáról szólt a könyvet méltatva Kis József polgármester, majd Berszán Lajosról, a zágoniak pap bácsijáról vallott néhány diákja. Kedves, de szigorú, mindig megbocsátó és mindenre ráérő papról, tanárról, nevelőről, példaképről szóltak a visszaemlékezők. A kötet szerzője, Balog László munkája indítékaként említette, hogy az iskolaalapítás óta eltelt 15 év a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb civil kurázsi, amit mindenképpen meg kell örökíteni, példaként hátrahagyni a jövő nemzedékeinek.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. november 1.

Zágon ünnepelt (Csutak Vilmos-szobrot avattak)
Zágonnak van, mivel büszkélkednie, minden évben megemlékezhet egy-egy nagy elődről, szoborral tiszteleghet előttük - mondotta beszédében Kis József polgármester Csutak Vilmos igazgató-tanár, történész mellszobrának szombati avatóünnepségén. Az alkotás a Mikes-Szent-kereszty-kúria szobor- és kopjaparkját gazdagítja, a megemlékezésen a helybeliek mellett jelen volt Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Pálosi Ferenc tiszteletbeli konzul, parlamenti képviselők, szenátorok, önkormányzati vezetők, egyházfők. A szobrot Zágon polgármestere és Szén József, Kisköre korábbi elöljárója leplezte le.
A mellszobor Kisköre testvértelepülés ajándékaként került Zágonba. Szén József beszédében kiemelte: Csutak Vilmos szobrával követendő pél-dát állítottak egy olyan faluban, amely őrzi a múlt értékeit. Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium jelenlegi igazgatója nagy elődje életútját elevenítette fel, hangsúlyozta kitartását, szülőföldje és a magyar oktatás melletti következetes kiállását. Incze Sándor esperes elmondta: a Székely Mikó Alapítvány már gondolt egy Csutak Vilmos-szobor állítására, de a zágoni polgármester megelőzte őket. Jövő évben azonban a megyeszékhelyen egész alakos szoborral tisztelegnek a nagy iskolaigazgató emléke előtt. Semjén Zsolt nem csak az eseményt méltatta, de kiemelte: a magyarországi rendszerváltás azonnali következményei érezhetőek, több, a határokon kívüli magyarságot érintő törvényt fogadott el az Országgyűlés. Jövő évben a szentgyörgyi Csutak-szobor állításánál magyar állampolgárokként, magyar útlevéllel a zsebükben ünnepelhetnek a háromszékiek - vázolta a jövő képét. A magyar miniszterelnök-helyettes jelenlétét az Orbán-kormány üzeneteként értelmezte Tamás Sándor tanácselnök: nyolc év hideg szünet után az új magyar kormány fontosnak tartja, hogy hangsúlyosan odafigyeljen Erdélyre, Székelyföldre - mondta.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. november 10.

Iskolák a határon túl
Nagyjából tíz évvel ezelőtt egyre több nyolcadik osztályt végzett partiumi magyar diák döntött úgy, hogy magyarországi középiskolában folytatja a tanulmányait. Ennek az oka vélhetően részben a jobb magyarországi iskolai körülményekben, részben pedig abban keresendő, hogy így megszabadulhattak a román nyelv elsajátításának a nehézségeitől, okafogyottá vált a képességfelmérő vizsgán az izgalom, s persze a román nyelv és irodalom, illetve az ugyancsak románul zajló történelem érettségi vizsgától sem kellett tartaniuk a Magyarországon tanuló diákoknak. Az akkori képességfelmérő vizsga román nyelv és irodalom próbáján nagyon sok jó képességű diák bukott el, s nekik az őszi pótvizsga után a legtöbb esetben már nem jutott hely a hazai magyar tannyelvű gimnáziumi osztályokban, ezért ezek a gyerekek itthon csak szakiskolában tanulhattak tovább. A magyarországi gimnáziumok azonban megoldást jelentettek erre a problémára, ugyanis az ottani tanintézmények nem kérték ezt a képesítést, szemben az itthoniakkal, így azok a diákok is gimnáziumi képzésben részesülhettek, akiknek a továbbtanulását megakadályozta volna a sikertelen képességvizsga.
Csökkenő tendencia. A tíz évvel ezelőtti kivándorlás divatja a nagyszalontai Arany János Általános Iskolát is érintette, éveken át sorra hagyták el a várost jól tanuló gyerekek, s kezdték a kilencedik osztályt többnyire a sarkadi Ady Endre–Bay Zoltán Gimnáziumban. Mára ez a folyamat lecsengett. „Évről évre csökken azoknak a diákoknak a száma, akik a határ túloldalán folytatják az iskolát, ezzel szemben több az olyan magyar gyerek, aki román tannyelvű osztályban tanul” – mondta lapunknak Tornai Melinda, a szalontai Arany János Általános Iskola igazgatónője, aki szerint manapság már nem azért mennek el Magyarországra a diákok, mert félnek a román nyelv nehézségeitől, hanem inkább azért, mert egy-egy adott szakképzést itthon nem kapnak meg. Az Arany János Általános Iskola idén végzett nyolcadikosai közül szeptember elején négy diák kezdte az iskolát magyarországi tanintézményekben, mind jó képességűek. Ketten családi okokból költöztek Magyarországra, két tanuló pedig azért ment el Békéscsabára, mert olyan szakképesítést szeretnének, amit itthon nem sajátíthatnak el magyarul.
Az elmúlt években minőségi változáson estek át Szalonta középiskolái, jól felszerelt tantermek, felújított épületek várják a gyerekeket, azonban vannak olyan szülők és gyerekek, akiknek az elvárásait még nem tudják teljesíteni a helyi tanintézmények, így mindig van néhány olyan diák, aki máshol próbálkozik. Mára a képességfelmérő vizsga egyszerűsödött, már nem ezen múlik a gimnáziumi továbbtanulás, viszont még sok olyan szakképzés van, ami magyar nyelven nem érhető el.
Nem csábítanak. Kíváncsiak voltunk, miként látják ezt a helyzetet a magyarországi iskolavezetők, ezért felkerestük Megyesi Tibort, a sarkadi Ady Endre-Bay Zoltán Gimnázium igazgatóhelyettesét és Klimaj Tamásnét, az Arany János Kollégium vezetőjét.
„Az első szalontai gyerekek 2000-ben érkeztek az iskolába, majd 2002-től évente öt-hat szalontai diák kezdte a kilencedik osztályt az iskolában. A nagy érdeklődés valószínűleg annak volt köszönhető, hogy ettől az évtől indult be a két tannyelvű képzés az iskolában, ami akkoriban a megyében egyedülálló tanulási lehetőség volt – mondja az igazgatóhelyettes. – Nagyjából 2008-ra lecsengett ez a folyamat, jelenleg csupán egy szalontai diáklányunk van.” Megyesi Tibor elmondta, nagyon sajnálják, hogy az utóbbi években nem érkeztek új szalontai diákok az iskolába, nem is igen értik, hogy ez miért van így, hiszen Románia uniós csatlakozásával a tanulás, a munkavállalás is könnyebbé vált, viszont a szalontai érdeklődés alábbhagyott. „Régebben sok szalontai diákunk volt, sőt, több tanár kolléga is dolgozott nálunk, igaz, a pedagógusok közül a legtöbben csak egyfajta »ugródeszkának« használták az iskolát.” Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a sarkadi iskola nem reklámozza magát Nagyszalontán, nem szeretnék, hogy a két város közötti testvérvárosi kapcsolat esetleg megromoljon amiatt, hogy Sarkad „elcsábítja” a diákokat. A sarkadi iskolavezetés hozzáállása azért is példaértékű, mert az érdekeik nem ezt diktálnák, ugyanis a diákok létszáma alapján kapják az államtól a juttatásokat. A sarkadi iskolához kényelmes kollégium is tartozik, ott lakik az egy szem szalontai diáklány is. Klimaj Tamásné kollégiumvezetőtől megtudtuk, volt olyan év, amikor minden évfolyamról négy-öt szalontai gyermek lakott a kollégiumban. A bentlakás egyébként teljesen ingyenes minden gyereknek, a szalontaiaknak is, és az oktatásért sem kell fizetni, csak az étkezés kerül pénzbe.
Átjárók helyett áttelepülők. Felkerestük a hajdú-bihari Létavértest is, amelyhez több Bihar megyei nagyközség, kisváros is közel fekszik. Az Arany János Általános Iskolában Nagy Józsefné igazgatóval beszélgettünk. A nagyközségi jellegű kisváros iskolájában már rég túl vannak a sportterem létesítésén, nagyvárosok is megirigyelhetnék a 2006-ban felépült uszodájukat, ami önmagában eléggé vonzónak tűnhet a romániai diákok számára, annál is inkább, mivel például Székelyhíd alig néhány kilométerre húzódik Létavértestől a határ innenső oldalán. Az igazgatónő ezzel szemben nem kis meglepetésünkre elmondta, jelenleg egyetlen nyolcadikos romániai diákjuk van, az eltelt húsz esztendőben évente átlag egy-két „külsős” tanult náluk. Mivel telítettek az osztályaik, ezért nem is áll érdekükben a határon túlról diákokat toborozni. A mostani „egyke” ötödikes kora óta tanul náluk, könnyen beilleszkedett, semmiféle tudásbeli lemaradás nem volt tapasztalható nála a magyarországi társaihoz képest. Egyébként ahhoz, hogy külföldi gyermeket ingyen felvegyenek az iskolájukba, lakcímkártyával kell rendelkeznie – sorolta Nagyné, aki elmondta, további közel tucatnyi romániai származású tanulójuk van, akik még apró gyerekként települtek át Létavértesre szüleikkel. Az igazgatónő tapasztalata szerint nem az iskola felszereltsége, inkább a román nyelv tanulásától való ódzkodás miatt viszik a szülők gyermekeiket Magyarországra. Érmihályfalva szintén határátkelővel rendelkező érmelléki település. A város általános iskolájának aligazgatója, Varga Róbert tudomása szerint jelenleg egyetlen kisiskoláskorú sem tanul az anyaországban. Régebben volt egy-két eset, de tömegesen korábban sem jártak a határon túlra okosodni. A székelyhídi Oláh Katalin tanítónőnek két gyermeke tanult korábban Létavértesen. A most tizedikes Csenge lánya az ötödik osztályt kezdte Magyarországon, míg az immár ötödikessé cseperedett Fanni óvodába is oda járt. A tanító édesanya elmondása szerint ő nem helyeselte a lányok átvitelét, de férje nyomásának engedett, akinek szülei rég kitelepültek. Egyébként a kisebbik leányzót három évvel ezelőtt visszaigazolta a székelyhídi iskolába, míg Csenge tehetséges táncosként egy debreceni gimnázium tánctagozatán építgeti karrierjét. Oláh Katalin pedagógusként állítja, hogy a romániai oktatás magasabb színvonalú a magyarországinál, alaposabb a követelményrendszer. Ugyanakkor ő is osztja a létavértesi igazgatónő véleményét, miszerint a román nyelv tanulása alóli kibúvás a legfőbb oka az iskolacserének.
Más szülők épp ellenkezőleg igyekeznek elébe menni a dolgoknak, sok szalontai szülőhöz hasonlóan az Érmelléken is, magyar létükre román iskolába íratják gyermeküket, mondván, hogy ez a legbiztosabb útja a majdani érvényesülésnek. Például Kis József, tanár feleségével egyetértésben, már óvodáskorú apróságukat román csoportba íratta, vállalva a napi több kilométer ingáztatást. Erdélyi Riport (Nagyvárad)

2010. december 3.

Főhajtás a nagyenyedi református sírkertben
2010. november 21-én emlékező istentisztelet után került sor a 215 éve az enyedi református temetőben nyugvó zabolai I. Kováts József (1732—1795) filozófia- és matematikaprofesszor, valamint Herepei Ádám (1756—1814) históriaprofesszor és jeles szónok felújított síremlékének avatójára.
A ködfátyol lepte legendás sírkertben, a ,,súlyos nevű professzorok" nyugvóhelyénél számos, múltunkat tisztelő enyedi, kolozsvári, dévai ünneplő jelenlétében zajlott le az egyszerűségében is megható megemlékezés, amelyen Rácz Levente, a Dr. Szász Pál Egyesület elnöke ismertette a két professzor termékeny életét és munkásságát, majd Szőcs Ildikó, a Bethlen Kollégium igazgatója mondott köszöntőt. A két szakszerűen felújított síremléknél a kegyelet koszorúját helyezte el Szücs Zoltán kolozsvári magyar konzul, az enyedi református és unitárius egyház, a Bethlen Kollégium, a Fehér Megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület képviselője. A rendezvényen részt vett Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója, Herepei Ádám oldalági rokona is. Herepei Ádámnak magas, az ég felé törő, felül egykor fej alakú gömbben végződő sírköve még áll a temető nyugati részén, eldugott helyen, de az alsó, hasáb alakú része már málladozik... A ,,sírkő" déli, völgy felé néző oldalára sugaras nap van bevésve, amely az örök életet és annak a sötétség fölötti diadalát jelképezi. Vagy talán napkeletet, ahová híres tanítványa elindult az őshaza felkutatására — írja Vita Zsigmond a nyolcvanas évek elején megjelent tanulmányában. Kertész József volt enyedi diák 1929-ben kiadott, Hazajáró lelkek — nagyenyedi képek című, művelődéstörténeti szempontból is értékes könyvében közli Herepei Ádám sírkövének veretes feliratát. Az évtizedek folyamán nagyon megkopott, nehezen olvasható, ékes magyar sírfelirat most, közel két évszázad múlva így szól hozzánk: Maradéki, betsüld emlékezetit, tanitása az eltölt idöt esmertette, a jelen való állása okait magyarázta. Ékesen szollása beszédét foganatossá, a papi cathedrát kedvessé tette, a n. enyedi fő iskolában XXIV esztendők alatt nevelvén fiakat a hazának. Az élet LVIII-ikába elnyugodott MDCCCXIV-ben. Emlékezetit baráti, tanítványi tisztelik. Herepei Ádám 1790-től haláláig az enyedi kollégium történelem-, költészettan-, classica literatura-, politika- és retorikaprofesszora. Feltételezhetően jelen volt Kőrösi Csoma Sándor felvételénél, ő ismerhette fel a tizenöt éves székely legényke kiváló szellemi adottságait. Rendkívüli népszerűségére és nagy hatására utal Hegedűs Sámuel, Herepei tanítványának és utódjának megállapítása: Kőrösi serdülő ifjúságában az enyedi kollégiumban a históriai tudományok különös kedvességben voltak, mit a derék professor Herepei Ádámnak lehetett tulajdonítani. Váró Ferenc iskolatörténetében így jellemzi nagy elődjét: Valószínűleg az ő leckéi ébresztették Kőrösi Csoma Sándorban az ábrándos elhatározást, hogy az ős magyar haza fölkeresésére induljon. Kőrösi Csoma Sándor egész őstörténeti felfogásának kialakulásában és ujgurokra vonatkozó ismereteiben neki lehetett döntő szerepe, hiszen diákoskodása idején Herepei tanította történelemre. Kortársai egyöntetűen kiemelik — állapítja meg Csetri Elek —, hogy Herepei nem a történelem eseményeit tanította, hanem a történelem lelkét ragadta meg, elbűvölően érdekes és színes előadásokat tartott. Sajnos, kéziratban maradt művei az 1849-es vérengzés alkalmával megsemmisültek. Herepei Ádám 1814 szeptemberében halt meg Nagyenyeden. Sírja fölé Baczkamadarasi Kis József, a hálás tanítvány emelt szép emléket, amelyet sok évtizedes fogságából szabadított ki ez év áprilisában a múltjára büszke enyedi polgárok és diákok egy kis csoportja. A súlyosan megrongált sírköveket a Dr. Szász Pál Egyesület újíttatta fel a Szülőföld Alap támogatásával. JÓZSA MIKLÓS, Nagyenyed, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. július 14.

Rendőrök szállták meg Zágont
Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott Zágonban az országos és megyei rendőrfelügyelőség, a pénzügyőrség, az erdészeti felügyelőség, a központi munkaügyi felügyelőség, valamint a környezetvédelmi minisztérium közös ellenőrző csoportja. Több mint ötven ellenőr csoportokba oszolva lepte meg a község fakitermelő és fafeldolgozó cégeit – számolt be Kis József polgármester, aki érthetetlennek tartja a nagy erőfelvonultatást. A zágoni vállalkozók körében nagy a felháborodás, azt találgatják, ki jelentgethetett, miért épp Zágont szemelte ki az országos szinten összeállt ellenőrző csoport.
Kedden a papolci Intertransnál és Dutu Impexnél, valamint a zágoni Nelly Kft.-nél kezdték az ellenőrzést. Utóbbi a polgármester érdekeltsége. Cégének két kapuján egyszerre több autóval, porfelhőt verve érkeztek az ellenőrök. Köszönés helyett a fűrésztelepen levő személyeket azonosították, csak miután mindenki előállt, akkor kezdték az ellenőrzés hivatalos részét. A látogatásról nem készült jegyzőkönyv, a cég adminisztrátorát 25-ére rendelték a megyeszékhelyre. A polgármester az ellenőrzésről így nyilatkozott: "Kevés a működő, adófizető cég, ezek tartják el az ellenőrző szerveket is. Nem lehet minősíteni ezt a viselkedést, mintha gyilkosokat kerestek volna." A papolci Intertransnál ugyancsak "sikeres" volt a rajtaütés: a gatternél dolgozó emberek annyira megijedtek, hogy sokan még saját nevüket sem tudták a kötelező nyilatkozatok alá leírni. Itt is több rendőr- és civil autóval jelentek meg az ellenőrök. Elsősorban a telepen levő személyeket ellenőrizték, nyilatkozatokat kértek, ki mióta, mennyi fizetésért, milyen feladatkörben dolgozik. Következett a könyvelés, az árukészlet, a környezetvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése. Délelőtt tizenegykor kezdték a vizsgálatot, és majdnem éjfélig tartott – számolt be a cég egyik vezetője, Benedek Csaba. Az ellenőrzés mérlege: a rendőrfelügyelők 15 500 lejes, a környezetvédők 10 000 lejes, a pénzügyőrök 1500 lejes büntetést szabtak ki. Ha 48 órán belül fizet a cég, a büntetés teljes összege 9750 lej. Szerdán már törlesztettek is, nem akartak újat húzni az ellenőrökkel – mondta a cégvezető. Pedig lett volna, amibe belekötniük. Az udvaron lévő famennyiség felleltározása átalányozásban, és nem a rönkök darabonkénti felmérésével történt, ennek tudható be, hogy a papíron szereplő 468 köbméter faanyag helyett 479-et mértek fel az ellenőrök. A pénzügyőrök azért büntettek, mert szerintük helytelenül töltötték ki a fuvarlevelet. Az Intertrans tavaly 98 000 lej adót fizetett az államnak, jelenleg nincs semmiféle elmaradása a helyi és központi költségvetés felé. Tizenöt alkalmazottal dolgozik, ami azt jelenti, tizenöt család léte függ a vállalkozástól. Tegnap folytatódott az akció, ekkorra azonban már minden vállalkozó tudott az ellenőrzésről. Legtöbbjük úgy látta jónak, hogy bezárja cége kapuját, és inkább egész héten nem dolgozik, mint hogy büntetést fizessen. Úgy értékelik, az ellenőrök addig nem csukják be maguk mögött az ajtót, míg büntethető szabálytalanságot fel nem fedeznek. A nehézségekkel küzdő vállalkozók számára akár néhány ezer lejes büntetés is a csődöt, fizetésképtelenséget jelentheti. Nem tudnak az alkalmazottaknak fizetést adni, ami több család létfenntartását is veszélyeztetheti. Falvakon általában a férfi a család kereső tagja, ha nem kap fizetést, feleség, gyerek is érzi a következményeket. Tegnap délben a zágoni magánerdészetnél is megjelentek az ellenőrök. Több fehér inges, nyakkendős úriember a hivatal előtti padról telefonált lázasan. A kiszivárgott hírek szerint a délután folyamán az erdészetnél terepellenőrzést folytattak. Nevét nem vállaló politikus, elöljáró úgy értékelte, a központilag irányított, rajtaütésszerű ellenőrzés összefüggésben lehet az utóbbi napokban Borbély László környezetvédelmi miniszter ellen megfogalmazott vádakkal. Meg nem erősített hírek szerint az ellenőrző csoportot a kovásznai Clermont Szállodában szállásolták el. Az ötcsillagos luxusszállodában egy kétágyas szoba ára egy éjszakára reggelivel 82 eurótól 181 euróig terjed, a vendég ingyen használhatja az úszómedencét, tornatermet.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. augusztus 29.

Szobrot állítottak Domokos Gézának (Zágon ünnepe)
Domokos Géza (1928–2007) író, szerkesztő, politikus szobrát avatták augusztus 27-én, szombaton a zágoni Mikes–Szentkereszty-udvarház immár szoborparknak nevezhető kertjében a Zágoni Napok nyitányaként. A folytatásban a száz évvel ezelőtt született, gyermekéveit Zágonban töltő Kiss Manyi (1911–1971) színésznőre emlékeztek.
Barabás Tünde, a Mikes Kelemen Művelődési Központ vezetőjének köszöntője után Kis József polgármester megnyitóbeszédében elmondta, még éltében megígérte Domokos Gézának, hogy szobrot állít emlékére, s lám, teljesítette azt.
Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke ünnepi beszédében elmondta, 1990-ben együtt indultak a politikai pályán, akkor a parlamentben magyarellenes hangulat uralkodott, ám Domokos Géza bölcsességével, tapasztalatával, türelmével arra intette őket, forróbb fejű fiatalokat, felelős embereknek szóba kell állniuk, tárgyalniuk kell a hatalommal, de nem kell megalkudniuk, és azt, amit lelkünkben hordozunk, lépésről lépésre érvényesítenünk kell. Mindig az első vonalban volt, nem állt félre soha, még akkor sem, amikor kevesen maradtak mellette, mondta a politikus, hozzátéve, Domokos Géza olyan erkölcsi értékeket adott át, amelyekről nem szabad lemondanunk.
Tamás Sándor, a megyei tanács és a háromszéki RMDSZ elnöke hangoztatta, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatója, az RMDSZ alapítója, első elnöke írástudóként, politikusként mindvégig az értelmes lét lehetőségét kereste, azt, hogy miként lehet hatékonyan cselekedni a magyarságért, társadalomért, hogyan lehet a történelem csapdáiban a közösség számára előnyöket formálni. Olyan ember volt, aki építeni tudott, legfőbb hagyatéka, hogy építenünk kell, intézményeket, emlékhelyeket, múzeumokat, szellemi műhelyeket kell létrehoznunk. Az elnök idézte II. Rákóczi Ferencet: "a lecke ennyi, a magam személye elé helyezem a közügyet", s ezt érvényesnek mondotta Domokos Gézára is, aki, bár nem fogalmazta meg így, de ennek szellemében dolgozott egész életében.
A szobrot a polgármester és a tanácselnök közösen leplezte le, megáldotta Balázs Imre római katolikus plébános, nt. Incze Sándor ny. református esperes és Nicolae Hagiu ortodox lelkész. Balázs Imre a Kriterion Könyvkiadót alapító Domokos Gézát méltatta. Incze Sándor arra a Domokos Gézára emlékezett, aki 66 évvel ezelőtt fogadta őket a Székely Mikó Kollégiumban, akinek szeméből a szeretet sugárzott, továbbá hangsúlyozta, Domokos Géza hívő keresztény ember volt, a bentlakásban sokszor ő tartotta a kisebb diákoknak a bibliaórát.
Varga Gábor dombóvári szobrász alkotásának megkoszorúzása után Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa megnyitotta a Székely Nemzeti Múzeummal közösen létrehozott In memoriam Kiss Manyi kiállítást, melyet a kúriában berendezett Kiss Manyi-emlékszobában helyeztek el. Elmondta, Zágon és a család mindennél fontosabb volt Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért a székelyföldi faluba, művészete is ebből a talajból gyökerezett. Bár a tárgyak, képek csak halvány lenyomatai lehetnek egy ember életének, egy művész pályája szempontjából mégis konkrét fogódzót jelentenek az emlékek megőrzéséhez. Segíthetnek abban, hogy mind a falu, mind az ide látogató emlékezetében a színésznő, a 20. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége méltó módon fennmaradjon. A megnyitón közreműködött Zorkóczy Zenóbia előadóművész.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. november 29.

Zágon a legnépesebb község
A még nem hivatalos népszámlálási adatok szerint Zágon a legnépesebb Kovászna megyei község – számolt be az orbaiszéki polgármesterek legutóbbi találkozóján Tamás Sándor megyeitanács-elnök.
Zágon az egyedüli község, melynek lakossága meghaladja az ötezres lélekszámot. A 4500–5000 lakossal rendelkező községek: Zabola, Szitabodza, Szentlélek (egyben a megye "legmagyarabb" községe, ahol a 99 százalékot is meghaladja a magyarok aránya), Uzon, Gelence és Bardoc. Listavezető helyezése ellenére Zágonban is a lakosság csökkenése tapasztalható: idén 5180 polgárt számláltak meg a biztosok, az előző népszámláláskor viszont több mint 5500-at. Mi több, Mikes szülőföldjén teret veszít a magyarság, a 2664 román nemzetiségűvel szemben 2516 magyar él a község két településén, Zágonban és Papolcon. Az arányt Papolc rontja, ott csupán 417 magyar ajkú él a 847 román nemzetiségűvel szemben. Roma nemzetiségűnek kevesen vallották magukat Zágonban, a magyar vagy román ajkú cigányok inkább a magyar vagy román nemzetiséget választották – mondta el Kis József polgármester. Érdekes a roma lakosság részarányának változása Nagyborosnyón. Eddig 175 cigányt tartottak nyilván, a mostani népszámlálás adatai szerint csak 38-an vallják magukat romának.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. június 11.

Háromszéken tarolt az RMDSZ
Nagy volt a hangzavar tegnap este az RMDSZ eredményt váró sepsiszentgyörgyi rendezvényén, a Park vendéglő előtti téren összegyűltek a jelöltek, támogatók, s az újságírók többsége is itt várta a párhuzamos számlálást, a tapasztalat szerint ugyanis ez a leggyorsabb módja a végleges eredmények megismerésének. Háromszéken a részvétel jelentősen jobb volt, mint négy évvel ezelőtt, a szavazásra jogosultak 54,47 százaléka adta le voksát. Ahogy telt az idő, és érkeztek az eredmények, úgy vált mind mámorosabbá a hangulat, „Győztünk, győztünk!” – hangzott jobbról is, balról is. Település- és polgármesternevek röpködtek, fél tizenegy felé már lehetett tudni, hogy Bokor Tibor győzött Kézdivásárhelyen, és hamarosan érkezett a hír, az MPP elveszítette Barótot is, Lázár-Kiss Barna lett az erdővidéki központ polgármestere 2035 vokssal, Nagy István 1215 szavazatot kapott. „Megvan a legnagyobb győzelem” – hangzott az újabb bejelentés, valóban meglepő hír érkezett: az alig 9 százalékban magyarok lakta Előpataknak magyar polgármestere lesz, Kovács László felülkerekedett három román ellenjelöltjén. Fél tizenkettőig csupán két községben nem született RMDSZ-es győzelem: Nagyborosnyón az EMNP-s Szőcs Levente nyert, Maksán szintén néppárti polgármester lesz, Bács Benke László. Független nyert Nagybaconban, az MPP által támogatott Simon András. Hivatalos, jegyzőkönyv szerinti eredmény először Sepsibükszádról érkezett, az RMDSZ-es Bács Márton Csaba a voksok kétharmadát, 621 szavazatot szerzett meg, Mikóújfaluban Nyáguj Vilmos maradt a polgármester, fölényes győzelmet aratott MPP-s vetélytársával szemben. Dálnokon RMDSZ-es, de új polgármester lesz: Bartók Ede Ottó. Gyorsan érkeztek a hírek azokból a községekből, ahol egyetlen jelölt volt: Kökösből, Rétyről, Sepsibodokról, Gidófalváról, és már éjfél előtt lehetett tudni, hogy Sepsikőröspatakon is megtört Silviu Ioachim uralma, Kisgyörgy Sándor lesz a község polgármestere. Kommandón újrázott Kocsis Béla, Málnáson Kasléder József. Gelencén MPP-s győzelem született, Cseh József lesz a polgármester – hangzott el éjfél után alig pár perccel, Árkoson Máthé Árpád folytathatja eddigi községvezetői munkáját, Zágonban Kis József fölényesen nyert. Illyefalván Fodor Imre marad a polgármester, 80 százalék fölötti győzelmet aratott, és Gelence kivételével a felső-háromszéki falvakban RMDSZ-es győzelem született: Barátoson Keresztély Csaba, Bereckben Dimény Zoltán, Csernátonban Bölöni Dávid, Esztelneken Varga Attila, Kézdialmáson Molnár István, Kézdiszentkereszten Páll Endre, Kézdiszentléleken Balogh Tibor, Lemhényben Lukács Róbert, Ozsdolán Brânduş Dendyuk Szilveszter, Szentkatolnán Tusa Levente, Torján Daragus Attila. Ráduly István marad Uzon polgármestere, és Ádám Attilának is sikerült újráznia Zabolán, Sikó Imrének Bölönben, Ilkei Ferencnek Vargyason. Kovásznán Lőrincz Zsigmond 80 százalékos győzelmet aratott. Lapzártáig nem érkezett hír Hidvégről és Bardocról. Tamás Sándor háromnegyed egykor érkezett meg Sepsiszentgyörgyre, hatalmas taps és győzelmi zene fogadta (ezt aztán újrajátszották a sorra érkező megválasztott polgármesterekkel), bár megyei eredményeket még nem összesítettek, egyértelmű volt, no meg az RMDSZ megyei elnökeként is learathatta a babérokat a „visszaszerzett” ülésekért. Sepsiszentgyörgyön nem volt kétséges Antal Árpád győzelme, a találgatás a százalékról folyt, sikerül-e megőriznie a 80 százalék fölötti arányt, no meg, hogy milyen összetétele lesz a tanácsnak. A nem végleges, de számottevő eredmények szerint 78 százalékos eredményt ért el Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie a kétharmados többséget a városi tanácsban. Az EMNP-nek, a liberális pártnak és a szociáldemokratáknak két-két önkormányzati képviselője lesz, az MPP-nek egy.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 27.

Hazatért a nagy bujdosó
Egy kis Magyarország, egy kis Erdély sereglett össze Mikes koporsója körül, emlékezni a nagy bujdosóra, II. Rákóczi Ferenc íródeákjára, a törökországi levelek szerzőjére – mondta prédikációjában Szőcs László kézdi-orbaiszéki református esperes szombaton Zágonban Mikes Kelemen jelképes temetésén. A Mikes hamvait helyettesítő, feltételezett rodostói sírjáról származó földet Incze Sándor nyugalmazott esperes, Kis József polgármester és a Rodostó Alapítvány képviselői tavaly hozták haza Zágonba, a jelképes temetésre a helyhatósági választások miatt nem került sor korábban, a szervezők el akarták kerülni, hogy a rendezvénynek politikai indíttatást tulajdonítsanak.
A szombati eseményen jelen volt Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Harrach Péter országgyűlési képviselő, Csige Sándor konzul, a Rodostó Alapítvány képviselői, Zágon testvértelepüléseinek, a magyarországi Kocsér és Kisköre, valamint a lengyelországi Namyslow delegációi, lelkészek, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, a megye vezetősége, szomszédos települések polgármesterei, számos zágoni polgár.
Kis József zágoni polgármester megnyitóbeszédében így fogalmazott: nagyjaink tárgyi elmékeinek, munkásságának felkutatása, emlékének ápolása mindannyiunk kötelessége ugyanúgy, mint az utódoknak való átadása. Mikest többszörösen ki kell emelni, a hűség emberi megtestesítőjeként, a történelem megörökítésében szerepet vállaló íróként is – mondta. Rosszallását is megfogalmazta: tizenkét évnyi próbálkozás után sem tudta elérni, hogy újjáépüljön a rodostói Mikes-ház és annak hű másolata Zágonban. „Többet nem tudok ígérni, s az ígéretekben sem hinni. A magyar kormány segítségét vártuk, a zágoniak tartják ígéretüket, faanyaggal és ácsmestereinkkel tudunk az ügy mellé állni. A magyar nemzet kötelessége Mikes emlékének ápolása, hátha három-négy év múlva mégis elkezdhetjük az építkezést.”
Mikes búcsúztatási szertartása a Mikes–Szentkereszty-kastély udvarán kezdődött. A zágoni magyar templomok harangzúgásával kísérve indult a gyászmenet a Mikes-kert felé, ahol egykori szülőházának helyén tért végső pihenésre a bujdosó. A Mikes-koporsót díszruhás huszárok vitték, majd elhelyezték a Mikes-emlékmű előtti sírba. A sírjáról hozott föld itt vegyült az anyafölddel – ez a felirat áll a most állított Mikes-emléktáblán.
A szülőháznál Márk Sándor református lelkész mondott imát, ismertette röviden Mikes életútját. A sírt Balázs Imre plébános áldotta meg, mondván: „szívünkbe zártuk, őrizzük, ennek látható jele a Mikes-emlékmű”. Harrach Péter ünnepi beszédében az esemény üzenetét „a téren és időn átnyúló nemzeti összetartozásban” fogalmazta meg. Füzes Oszkár a magyar köztársasági elnök, a kormány, egész Magyarország szívből jövő háláját tolmácsolta, köszönetet mondott mindazoknak, akik megszervezték az ünnepséget. Veres Miklós irodalomtörténész a Rodostó Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia nevében köszöntötte a jelenlevőket. Tamás SÁndor megyeitanács-elnök románul is szólt, Mikes a magyarok számára ugyanolyan, mint a románoknak Constantin Brâncoveanu – vonta meg a párhuzamot.
Az emlékkoszorúk elhelyezése előtt fellépett a zágoni ifjúsági fúvószenekar, a Mikes Vegyes Kar, majd Beder Melinda tanítónő vezetésével a Mikes Kelemen Általános Iskola tanulói mutattak be rövid műsort. A rendezvényt a Mikes Kelemen Kultúrotthonban felszolgált közös ebéd zárta.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. szeptember 2.

Könyvbemutató az új konferenciateremben (Zágon)
Felavatták a hét végén a Mikes–Szentkereszty-kastély alagsorában kialakított konferenciatermet. Az esemény a zágoni napok része volt, a szalagot Kis József polgármester és Krzysztof Kuchzynski, Zágon lengyelországi testvértelepülése, Namyslow vezetője vágta el, jelen volt Márton Árpád képviselő, valamint Tamás Sándor megyeitanács-elnök is.
Kis József hangsúlyozta: a megyeháza komoly szerepet vállalt a műemléképület felújításában, a munkát a tetővel kezdték, mostanra jutottak a pincéig. A munkálatok során mindvégig igyekeztek megőrizni az épület korhű jellegét.
A konferenciaterem első eseményeként mutatták be vasárnap Zágon egyház- és művelődéstörténeti monográfiáját taglaló sorozat első két kötetét. A falutörténet megírásának ötlete Berszán Lajos lelkész nevéhez fűződik. Szerzője Balogh László, szerkesztette Málnási Levente, három-négy éves munka húzódik a kiadás mögött. A szerző elmondta: a most megjelent kötetek az akadémiai és a „falusi” jellegű monográfiák közé illeszthetőek be. Kis József szerint a zágoni utódoknak is szükségük lesz a kötetekre, Tamás Sándor meg is ígérte, hogy egy ennél bővebb, a Székelyföld településeit bemutató sorozatban helyet kapó zágoni monográfia kiadását is támogatja a megyeháza – ugyanis erre vonatkozó programot indítottak a megyei önkormányzatnál. Megjegyezte továbbá: nagyon sokan voltak a könyvbemutatón, ami azt jelenti, Zágonnak nemcsak a múltja, hanem a jelene is erős.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. október 18.

Diakónia Zágonban
Ünnepélyesen megnyitották tegnap Zágonban a Diakónia Alapítvány helyi kirendeltségét. Az idős- és beteggondozást nyújtó iroda az orvosi rendelő épületében, egyelőre egy alkalmazottal működik. Személygépkocsi is rendelkezésre áll, így nemcsak zágoni, hanem papolci rászorulókon is segíthetnek. Az előzetes becslések szerint a községben 40–50 személy szorul segítségre.
Megnyitóbeszédében Kis József polgármester azt mondta: Zágon mindig élen jár az új megvalósításokban, s bár a Diakónia szolgálatának honosításával kissé elmaradtak, de pótolják a hátrányt. Az elöljáró mindenkit biztosított: nem lesz gond az új intézmény finanszírozásával, akár helyi forrásokból is előteremtik a pénzt.
A Diakónia Keresztyén Alapítvány, az Erdélyi Református Egyházkerület Szeretetszolgálatának tevékenységét Tóth Anna, a megyei szervezet vezetője ismertette. 2002-ben indult a szolgálat, református szervezet koordinálja, de hovatartozástól függetlenül minden rászorulón segítenek. Kovászna megyében ma már 54 településen dolgoznak, ebből három város. Alapápolást nyújtanak olyan személyeknek, akik nem tudnak gondoskodni magukról, orvosi szolgáltatással, kezelésekkel segítenek egészségügyi asszisztensek együttműködésben a családorvosokkal. Közösségi szolgáltatást végeznek, vizet, fát hordanak be, recepteket, gyógyszert váltanak ki, kapcsolatot tartanak az önkormányzatokkal, orvosokkal, bevásárlásban segítenek, szükség esetén ágyneműt, pizsamát biztosítanak. Mosodát is működtetnek, segédeszközöket (mankókat, tolókocsit, speciális ágyat, járókeretet) kölcsönöznek.
A zágoni irodát a papolci Veres Jolán vezeti, napi nyolcórás alkalmazásban. Örvend, hogy elkezdheti a munkát, bízik a közösségi összefogás erejében – hangoztatta a megnyitón. Ördög-Gyárfás Lajos, az alapítvány kuratóriumának elnöke saját tapasztalatát osztotta meg: egyszer mindenki saját bőrén érezheti a szolgálat szükségességét. Márton Árpád képviselő szerint az egyházi vagyonok visszaszolgáltatása hozzájárult ahhoz, hogy a felekezetek szociális kérdések megoldásában is szerepet vállalhassanak. A jelen lévő lelkészek is méltatták a szolgálat beindulását, támogatásukról biztosították a működtetőket. Beszédében Hölgyesi Pál Zsolt plébános megfogalmazta a szeretetszolgálat lényegét: szabadon, örömmel, szeretettel fordulni a beteghez, rászorulóhoz. Tamás Sándor megyeitanács-elnök az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Szeretetszolgálat, önzetlenség, felbecsülhetetlen munka, az erőfeszítés mellett szükséges az együttműködés. A megyeháza évi 300 ezer lejjel támogatja a hasonló szolgálatokat, jövőben 20 százalékkal növelik a keretet – jelentette be.
A létesítmény megáldása, az avatószalag elvágása után a jelenlévők szemrevehették a Diakónia új kirendeltségét. Az ünnepet szeretetvendégség zárta.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. február 5.

Van-e élet kultúrházainkban?
Az utóbbi időszakban több háromszéki kultúrotthont felújítottak, bővítettek. A helyi erőforrások mellett európai uniós alapokból, kormányzati pénzekből, önkormányzatok által kiírt pályázatokon elnyert forrásokból dolgoztak.
Fontos szerepet játszott a Kovászna Megye Tanácsa által meghirdetett pályázat, melyen tízezer lejes támogatást kaphattak az igénylők – legalább ugyanekkora önrész biztosításával. Annak próbáltunk utánajárni, van-e élet a használhatóvá tett kultúrotthonokban, kihasználják-e a helyi közösségek a létesítmények által nyújtott lehetőségeket. Elsőként Orbaiszéken néztünk körül.
Kovászna élen jár
Az elmúlt évek során látványosan nőtt a művelődési élet szerepe Kovásznán. Egymást követik a rendezvények, hetente több előadás, foglalkozás, szórakozási lehetőség közül válogathatnak az érdeklődők. Nem véletlen: a művelődési ház, a kultúrközpont, a csomakőrösi kultúrotthon, a vajnafalvi közösségi ház, a városi képtár megfelelő helyszíne a művelődési eseményeknek. „Igyekszünk változatossá tenni Kovászna és Csomakőrös kulturális életét, bátorítjuk a helyieket, vendégeket hívunk meg. Amíg a közösség is felkarolja a kultúrát, úgy érzi, hogy számára fontos a művelődés, működnek a város kultúrintézményei” – vélekedett Czilli Balázs, a városi művelődési ház igazgatója.
A legnagyobb tömegeket a művelődési központ mozgatja meg. Nemcsak a helybeli csoportok – a Diákszínpad, a Pódium, a Pokolsár Egyesület színjátszói, kórusok, fúvószenekar, táncegyletek – kapnak itt szereplési lehetőséget. Szinte folyamatosan lépnek fel meghívott, idegenből érkező előadók, társulatok – magyar és román részről egyaránt. Nemrégiben a Hahota társulat nevettette a közönséget. Mindkét előadás telt házas volt, nemcsak kovásznaiak, a környékbeli falvakból is érkeztek nézők. Ez mutatja: a kovásznai létesítmény lassan egész Orbaiszék kulturális központjává, színházává válik. A városi művelődési ház kisebb rendezvényeknek ad otthont. Óvodások, iskolások léphetnek fel. Havonta itt tartja összejöveteleit az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub, a Fábián Ernő Népfőiskola. Hetente zajlanak a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola kihelyezett tagozatainak órái – fúvószene, zongora, gitár, kóruséneklés szerepel az ajánlatban, idéntől szülői igényre megkezdődött a hegedűoktatás is. Részt lehet venni heti rendszerességgel tartott rajzórákon, kézműveskörökön. A Konnát Rita vezette Kádár László Városi Képtárban havonta szerveznek tárlatokat, könyvbemutatókat, fotókiállításokat. Kialakultnak mondható a látogatók közössége, de egyre több fiatal jelenik meg a képtárban szervezett eseményeken.
Csomakőrösön tavaly adták át a felújított kultúrotthont. Az avatón a kovásznai Diákszínpad lépett fel, egy héttel korábban szüreti bált tartottak. Karácsonyi, szilveszteri események nem zajlottak. Az idei tervek: februárban farsangi mulatságot szerveznek, következik a nőnapi kosaras bál, majd a Csoma-napok alkalmával is szerepet kap a kultúrotthon, itt tudnak próbálni a helyi táncegyüttes tagjai is – mondta el érdeklődésünkre Kosztándi Annamária, a kultúrház felelőse.
Vidéken is igyekeznek
Zágon egykor élen járt a háromszéki művelődési életben. Ma ez már nem mondható el, különféle okok miatt. A feltételek adottak, de a közönség kiábrándult, ha helyiek lépnek fel, azt megnézik, de ha pénzt kell kiadni egy előadásért, oda már nehéz nézőket toborozni – véli Kis József polgármester. A szervezés dolgában is akadna javítanivaló.
Az értelmiségiek – főként a tanügyiek – nem tekintik szívügyüknek a művelődést, legtöbben ingáznak, jönnek, s minél előbb mennek is, nem vesznek részt a kulturális életben. A pedagógusok részéről Beder Melinda és Csoma Ibolya vállal szerepet a szervezésben – jegyezte meg a polgármester. Dezső Tibor Attila református lelkész is bekapcsolódik a művelődési élet felrázásába. A községközponti kultúrházban néptáncot oktat, a népzenét is próbálja belopni a helyiek szívébe. Ehhez az irányvonalhoz kapcsolódik a múlt szombati előadás: a Székely Mikó Kollégium és a Százlábú táncegyüttes adta elő az Ide, lábam, ne tova című produkciót, muzsikált Dezső Attila és barátai. A polgármesteri hivatal igyekszik gondot fordítani a zágoni és a papolci kultúrotthonra. Most a Progressio Leader-csoportnál megnyert pályázati pénzből újítják fel a két létesítményt, bútorzatot cserélnek, hangosítást szerelnek. Nem elégszenek meg ennyivel, tovább keresik a kultúrotthonok fejlesztésére felhasználható pénzforrásokat – jelentette ki Kis József polgármester. Nagyborosnyó polgármesteri hivatala öt kultúrotthon működéséért felel. A községközponti termet öt éve újították fel saját erőből. Ifjúsági rendezvényeknek, gyerekcsoportok fellépésének ad helyet. A színházi előadásokat is szeretnék meghonosítani, éppen a szentivánlaborfalvi színjátszókat várták Kelemen Alpár vezetésével – mondta el Szőcs Levente polgármester. Kisborosnyón tavaly újították fel a kultúrotthont. 80 ezer lej volt a költség, tízezer lejt a megyeháza pályázatán nyertek el. Öltözőt építettek, kutat fúrtak, vizet vezettek, illemhelyet építettek, az öltözőből konyhát alakítottak ki. Egyelőre iskolások fellépéseinek ad helyet, emellett esküvők, torok, mulatságok rendezésére igényelhető.
Lécfalván három évvel ezelőtt fektettek be a kultúrotthon fejlesztésébe. Szerepet vállal itt a Leza Egyesület, a megyei tanácsnál és a Leader-alapoknál pályáztak sikeresen. A kultúrotthonban tartja próbáit a Nemere táncegyüttes.
Cófalván 2011-ben javították a kultúrotthont, azóta van ott is konyha, így a hagyományos mulatságok mellett akár esküvők is tarthatók.
A feldobolyi kultúrotthon egyelőre használhatatlan állapotban. A napokban írják alá a 145 ezer eurós finanszírozási szerződést, így alapjától a tetőig megújulhat. Ha elkészül, helyet adhatnak különféle kultúrcsoportok fellépésének, magánrendezvények részére is bérbe lehet adni a kultúrotthont – jelezte Szőcs Levente.
Más orbaiszéki községekben is hasonló a kultúrházak helyzete. Kisebb-nagyobb megvalósításokról majdnem mindenhol lehet beszélni, néhol a kultúrcsoportok tevékenysége, fejlődése és közösségi szerepvállalása is megmutatkozik. Látható és figyelemre méltó az igyekezet, hogy pályázati pénzeket használjanak fel korszerűsítésre, felújításra – az viszont sajnálatos, hogy esetenként a fejlesztések fő célja nem más, mint lakodalmak, keresztelők, más bulik szervezésére alkalmassá tenni a kultúra hajlékait…
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. július 27.

Dalostalálkozó Zágonban
Szombaton zajlott a 42. Zágoni Dalostalálkozó. A háromszéki vendégek mellett jelen volt a magyarországi Bodajkról érkezett vegyes kar. A meghívott kórusok a zágoni ifjúsági fúvószenekar vezetésével, harangzúgásban az iskola udvarából indultak a református templomba, ahol a hangverseny zajlott.
A mindenkori zágoni dalárdisták kopjafájánál koszorúkkal emlékeztek elhunyt dalos testvéreikre. A templom előtti téren a hat kórus tagjai Bokorné Temessy Emma vezényletével közösen énekelték el Gárdonyi Zoltán Tartsd meg nemzetünket, Isten című művét. Kis József polgármester, a kórus tiszteletbeli elnöke nem lehetett jelen az eseményen, üdvözlőbeszédét Barabás Tünde kultúrigazgató tolmácsolta. A templomban Hölgyes Pál Zsolt plébános John Lennon szavaira építette mondanivalóját: „Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” Dezső Attila református lelkipásztor megáldotta a templomot megtöltő kóristákat, majd a Mikes Kelemen Vegyes Kar elnöke, Bokor Gábor köszöntötte a találkozó résztvevőit. A zágoni dalostalálkozó olyan kapocs, mely nemzetet tart össze, segíti megőrizni magyarságunkat, kultúránkat, identitásunkat – hangoztatta. Az elnök olvasta fel Balázs Imre nyugalmazott zágoni plébános üdvözletét. A kórus régi barátja írásában kiemelte: a zenét szerető ember élete a harmóniának köszönhetően kiegyensúlyozott. Elsőként a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar lépett pódiumra Bokorné Temessy Emma vezetésével, előadásukat vastapssal jutalmazták a vendégkóristák és a helyi hallgatóság. Ugyanilyen sikerrel énekelt az uzoni Szivárvány Női Kar (karnagy: Demeter Melinda), a baróti Zathureczky Vegyes Kar (Aczél Zsuzsanna), a Papolci Református Vegyes Kar (Márton János), a baróti Rozmaring Női Kar (Aczél Zsuzsanna), majd a bodajki Szívhang Vegyes Kar (Kovácsné Nagy Márta). Vegyes repertoárt hoztak a kórusok, népdalfeldolgozások, egyházi művek, de hangszálat és zenei tudást egyaránt próbára tevő világi darabok is felcsendültek. Több kórus szakított a hagyományos énekléssel, a dalostalálkozó történetében talán először gitár, zongora, trombita kíséretével is éne­keltek. Az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Zathureczky Vegyes Kar részéről Krizbai Imre tiszteletes lelkesen biztatta a jelenlévőket: soha ne hagyjanak fel az énekléssel. Külön köszöntötte a zágoni kórus vezetőjét, akit az elmúlt huszonöt évnyi erdélyi kóruséneklés nagy apostolnőjének nevezett. Márton János, a papolci kórus vezetője az egyik darabbal Isten áldását kérte minden kórusra és kóristára. A bodajkiak közös éneklésre biztatták a templomban levőket. Minden kórust emléklappal tüntettek ki, ajándékként a zágoni kórus első CD-hangfelvételét kapták meg, majd a 150 kórustagot violinkulcsos mézeskaláccsal lepték meg a helyiek. A bodajki kórus a zágoniakkal való találkozásaikat megörökítő fényképalbummal kedveskedett a vendégfogadóknak, majd megajándékozták a két énekkar ismerkedésénél bábáskodó Zagyváné Rencz Katalint, Bodajk volt polgármesterét.
A templomban Nicolae Cosneanu alpolgármester mondott záróbeszédet. Magyarul köszöntötte a községháza nevében a kórusokat, és reményét fejezte ki, hogy jövőben is sor kerül a dalostalálkozóra. A székely és a magyar himnusz eléneklése után vonultak ki a templomból. Megtekintették a kórusteremben berendezett emlékkiállítást, majd a napot a polgármesteri hivatal által felajánlott közös ebéd zárta.
Szekulits Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. július 31.

Fiatal fúvósok találkoztak
Hetedik alkalommal szervezték meg Zágonban az ifjúsági fúvószenekarok találkozóját. Újdonságként a vasárnapi esemény kezdeteként a falu különböző pontjairól vonultak fel a részt vevő zenekarok, adott pillanatban Zágon egészét betöltötte a fúvósmuzsika. A fúvósegyletek szabadtéri koncertje a Mikes–Szentkereszty-kastély udvarán zajlott. Nagyon sok helybeli, idegenből érkezett hallgatta élvezettel a muzsikát, annak ellenére, hogy a Mikes Kelemen Kultúrközpont udvarán az sem volt, ahová leülhettek volna.
Barabás Tünde zágoni kultúrigazgató köszöntötte a kastély udvarán a résztvevőket, majd Kis József polgármester üzenetét közvetítette. Zágon múltjának szerves része a fúvószene, az első zenekar 1895-ben alakult. Azóta sok változás történt az egylet tagságában, jelenleg az ifjúsági fúvósok viszik tovább a hagyományt. A találkozó jó esélyt ad a szakmai fejlődésnek, új barátságok megkötésének – üzente az elfoglaltsága miatt távol maradt polgármester. A fúvóstalálkozó a részt vevő öt zenekar közös muzsikálásával kezdődött, a három számot felváltva Lázár László Pál, Musát Gyula és Deichler András vezényelte. Elsőként a zágoni ifjúsági fúvószenekar mutatkozott be Veres István vezényletével. Közreműködött a Szivárvány ma­zsorettcsoport Horváth Zita művésze­ti vezető irányításával. Bemutatkozott még a magyarországi Szigetvárról érkezett fúvószenekar – karnagy Deichler András –, az uzoni Atlantisz Kulturális Egyesület fúvószenekara Lázár László Pál vezetésével, a Hargita megyei Csíkdánfalva fúvószenekara Bálint István vezényletével és a barátosi Ferencz Ernő Fúvószenekar élén Kelemen Szilárd karnaggyal. A vasárnapi találkozót megelőzően szombat este kiemelkedő összejövetel zajlott a kultúrotthonban. Megünnepelték a helyi felnőtt fúvószenekar fennállásának 120. évfordulóját, valamint az ifjúsági fúvószenekar tízéves születésnapját is.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 25.

Egy forrásgyűjtés tanulságai
Zágon sokkötetes múltidézést érdemel
Balog László és Málnási Levente Források Zágon egyház- és művelődéstörténetéhez című kétkötetes munkája nemcsak a tanulmányozott település szellemiségére irányítja rá a figyelmet, hanem bebizonyítja, hogy a források feltárását soha nem lehet lezártnak tekinteni, még egy olyan település esetében sem, amelynek múltját többen is igyekeztek feltérképezni.
Balog László, a Sapientia Tudományegyetem könyvtárának igazgatója a kézdivásárhelyi könyvbemutatón Salamon Ferenc magyartanárral közösen értékelte a kutatómunka erényeit és „hiányosságait”. Ez utóbbi abból a helyzetfelismerésből adódik, miszerint egy ilyen kútfő értékű vállalkozást soha nem lehet befejezni, elsősorban az adatok hatalmas mennyisége miatt.
Salamon külön értékként ki­emelte a katolikus és református egyházi dokumentumok felleltározásának fontosságát. Elmesélte, kezdő tanárként két évet tartózkodott a nagyközségben, és iskolatörténeti kutatásai során sokatmondó tényre bukkant: 1921-ben a helyi iskolából nemcsak a hűségesküt megtagadó tanárokat ebrudalta ki az új hatalom, hanem az iskola harangját is eltulajdonították, és azt az egyházi épületre szerelték fel; csak 1940-ben került vissza a helyére.
Hiányolta viszont a kötetből a Szentkereszty és Mikes családok történetét, de amint kiderült, a felvállalt és elvégzett munkának nem volt célkitűzése családtörténeti szálak kibogozása, ezek és még sok más témakör olyan hatalmas forrásanyag feldolgozását kívánja, hogy nemcsak a tervezett harmadik kötetre, hanem még jóval többre lenne szükség.
Amint a művelődéstörténeti rész jól mutatja, helybeli kutatók munkáit is befoglalták, de találunk ott más, Zágonról írt, eddig megjelent írásokat is. Ezek érdembeli feldolgozása úgyszintén további köteteket igényelne.
– A 26. órában vagyunk – kongatta meg a vészharangot Balog László. – Egyrészt azért, mert az adatközlők egyre kevesebben vannak, de azért is, mert a mai életfelfogás más irányba tart, valamint a kultúra- és falukutatásra, hétköznapi életre, mikrovilágok feltárására szánt kutatási támogatások beszűkültek.
Hozzáfűzte: hinni kell az alkotómunka értelmében, az írott malasztnak is „meg kell találni a helyét a nép életében, mindennapjaihoz hozzá kell tartoznia a könyveknek, s ha kell, újra meg kell szerettetni velük az olvasást, függetlenül a jelenben tapasztalható érdektelenségtől.”
Ezt a hitet igazolja ez a hiánypótló munka is, amely nem született volna meg, ha nt. Berszán Lajos atya, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum megalapítójaként (tegyük hozzá: zágoni születésűként) nem szorgalmazza, és Kis József polgármester, valamint az önkormányzat nem támogatja – összegzett Balog László.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. február 4.

Bejegyzés előtt a kórházegyesületek
Kézdivásárhely Hosszas vajúdás után a közeljövőben bejegyzik a Háromszék az Egészségért Egyesületet, amelyet tizenegy kézdiszéki önkormányzat hoz létre a kézdivásárhelyi városi kórház támogatása érdekében.
Az egyesület alapítása immár három éve húzódik, két évvel ezelőtt a kormányhivatal támadta meg az erre vonatkozó tanácsi határozatokat, arra hivatkozva, hogy a megyei önkormányzat nem lehet az egyesület tagja. Ezért tavaly újra el kellett fogadtatni a helyi testületekkel az alapító iratot, Csernáton önkormányzata utolsóként szavazta meg a határozattervezetet. 
Most, amikor úgy tűnt, már semmi akadálya az egyesület bejegyzésének, kiderült, még mindig hátravan egy formai eljárás, a soron következő tanácsülésen minden alapító önkormányzatnak külön-külön el kell fogadni a cenzor személyére vonatkozó határozatát, csak utána mehetnek a bíróságra.  A tizenegy alapító önkormányzat a lakosság számaránya szerint fizeti majd a tagsági díjat, egy lakos után havi 50 banit, azaz évi hat lejt. 
Dr. Kelemen András főigazgató számításai szerint a kézdivásárhelyi önkormányzat és a környező községek évi 360 ezer lejjel járulnak majd hozzá a kórház működési költségeinek fedezéséhez, ami nagy segítséget jelent az egészségügyi intézménynek. Azt is tudni kell, hogy a Kézdivásárhelyen működő vállalkozások, elsősorban a német tőkéjű nadrággyárak évek óta segítik az intézményt, a New Fashion és a Zarah Moden évente mintegy 100 ezer eurót utal a kórház számlájára, ezt a pénzt fejlesztésre, illetve korszerű műszerek vásárlására fordítják. (iochom) Kovászna Hivatalosan is bejegyezték a Pro Holland Kórház Egyesületet. A szervezetet az orbaiszéki önkormányzatok alapították, célja a Holland-kórház néven ismert, a Dr. Benedek Géza Szívkórház külső egységeként működő kovásznai városi kórház anyagi támogatása. A községek közül Nagyborosnyó nem tagja az egyesületnek, a település vezetősége szerint ugyanis a lakosság nagy része a sepsiszentgyörgyi egészségügyi intézmények szolgáltatását veszi inkább igénybe, így nem indokolt a szervezetbe való belépésük.
Az egyesületet alapító települések – Kovászna, Zágon, Barátos, Kommandó, Zabola – lakosonként 50 bani tagsági díjat fizetnek évente (hozzávetőlegesen 24 ezer személy után). Kivétel Zabola, ahol csak a lakosság fele után törlesztik a tagsági díjat, ugyanis a község a kézdivásárhelyi kórház támogatásában is részt kíván venni. 
Az egyesület elnökének Thiesz János kovásznai polgármestert, alelnöknek Kis József zágoni elöljárót választották meg. Thiesz a napokban összehívja az egyesület közgyűlését, ahol többek között az idei költségvetésről is döntenek, és tárgyalnak a tagsági díjakon kívüli más finanszírozási lehetőségekről. (bokor) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. március 21.

Pataki Csaba szenátor hazajönne Bukarestből
Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke pályázza meg a megyei tanácselnöki tisztséget – erről csütörtökön este döntött egyhangúlag a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) a 22 megyei tanácsosjelölt rangsorolása alkalmával.
Bár az RMDSZ alapszabályzata értelmében Patakinak – a szervezet megyei elnökeként – alanyi jogon jár a listavezetői pozíció, a szenátor ragaszkodott ahhoz, hogy erről a testület is szavazzon.
Az RMDSZ-nek jelenleg tíz képviselője van a megyei tanácsban, ezt a számot a szövetség felfele kerekítené június 5-én. A megyei tanácsok elnökét – mint ismeretes – a választási törvény értelmében a képviselőtestület választja meg.
Pataki szerint az RMDSZ-nek azt kell ismét bebizonyítania a helyhatósági választáson, hogy a szövetség a legfontosabb politikai tényező Szatmár megyében. „A közigazgatási intézmények élére nem magányos harcosok kellenek, hanem olyan vezetők, akik képesek irányítani a hozzájuk tartozó intézményeket, emellett csapatban tudnak és akarnak dolgozni. Az egyik legfontosabb csapat a megyei tanácsosi frakció” – nyilatkozta Pataki Csaba. 
Az RMDSZ hat háromszéki településen jelentette be polgármesterjelöltjét a hétvégén. Csernátonban Bölöni Dávid, Barátoson Tánczos Szabolcs, Bardócon Balázsi Dénes, Ozsdolán Brânduș-Dendyuk Szilveszter, Uzonban Ráduly István és Zágonban Kis József indul RMDSZ-színekben a polgármesteri címért az idei helyhatósági választásokon. Barátoson Kerestély Csaba jelenlegi polgármester nem vállalt további mandátumot, ezért jelölték Tánczos Szabolcsot a tisztségre. Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék