udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44

Névmutató: Klárik Attila

1999. május 6.

Sepsiszentgyörgyön ápr. 12-16-a között rendezték meg a magyar irodalmi tantárgyverseny országos szakaszát. Tizenöt megyéből mintegy 150 tanuló vett részt a vetélkedőn. /Klárik Attila: Olimpiai kis trakta. = A Hét (Bukarest), máj. 6./

1999. október 7.

Október 1-4-e között az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Államtitkársága kezdeményezésére Brassó-Pojánán tanácskozott a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanárok munkabizottsága. Megvitatták és kidolgozták a magyar nyelv és irodalom tanításának reformszemléletű tanterveit az I-XII. osztály számára. A magyartanárok munkacsoportjának megbeszélésén jelen voltak dr. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, dr. Zsolnai József kutató és tantervkészítő, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára és más magyarországi szakértők is. Az év végéig teljes egészében elkészülő új Magyar nyelv és irodalom tantervcsomag (I-XII. osztályig) illetve a hozzárendelt Gyakorlati útmutató alkalmazására a 2000-2001-es iskolai tanévvel kezdődően kerül majd sor. A munkatanácskozáson részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár is. /Klárik Attila: Egységes tantervkoncepció született... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1999. október 9.

Új igazgatót /Garbea Péter/ neveztek ki a Közoktatási Minisztérium Magyar Nyelvű Oktatási Osztályának az élére, aki a szakoktatásért, illetve a kisegítő iskolahálózatért felel. Az október 1-jén beiktatott igazgató szakmai tanácskozást hívott össze november elejére. A tanácskozás témája: a romániai magyar szakoktatás jelenlegi helyzete, valamint a kisebbségi tankönyvellátás. (Klárik Attila): Új kézben a romániai magyar szakoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1999. november 3.

Október 24-29 között Szegeden tartották meg a romániai magyar pedagógusok szakmai továbbképzését, amelyet a magyar Oktatási Minisztérium, illetve a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola közösen szervezett. A román-magyar együttműködési oktatási munkaterv alapján - 1995-től - minden évben megszervezett tanfolyamon 25 vezetői állást betöltő pedagógus vett részt, azokat a megyéket képviselve, ahol magyar nyelven is zajlik az oktatás. /(Klárik Attila): Romániai tanügyi vezetők továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1999. november 10.

Az egyetemisták folytatják országos sztrájkjukat, kitartanak követeléseik mellett: 100 %-os ösztöndíjemelés, a bennlakások állami támogatása, 50 %-os kedvezmény a gyorsvonatokra. A sztrájkot azért folytatják, mert elégedetlenek a nov. 4-én Radu Vasile kormányfő és a Diákliga vezetősége közötti megállapodással. /Klárik Attila: Folytatódnak a tiltakozó megmozdulások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2000. április 18.

Sepsiszentgyörgyön tartották meg az első ízben megrendezett Kriza János Országos Balladamondó Versenyt. Az április 13-15-e között zajló versenyt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Mikes Kelemen Kulturális Egyesület Könyvtári Szakosztálya szervezte. A bírálóbizottságnak nem volt könnyű dolga. A két első díj, a szászrégeni Berekméri Hubát, valamint a kézdivásárhelyi Salamon Bíborkát illette. A különböző megyéket 30 diák képviselte. /(Klárik Attila): Az első országos magyar balladamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2000. augusztus 19.

Az Élő Erdély (https://www.hhrf.org/erdely) elnevezésű honlap az első kizárólag interneten megjelenő, kiadó és szerkesztőség nélküli, nonprofit, alulról szerveződő romániai magyar folyóirat. Ezt a szolgáltatást 1998-ban indította két vállalkozó szellemű ifjú, a grafikus és programozó Sándor Levente és a honlap tartalmi részéért felelő Simon Attila. A szerkesztést illetve a honlap fenntartását természetesen többen felvállalták. A honlap állandó rovatai: hírösszefoglaló (Hír - Esemény - Szemle - Jegyzet - Pályázati Figyelő - Ifjúság), a Fórum (Napi bajunk - Politika - Levelező rovat - Apróhirdetések), az Utazó (Vidékek - Erdélyről röviden - Természet - Konyha) és a Könyvház, amely magába foglalja a Könyvajánlót, valamint az Olvasmányt. Nem hiányoznak olyan közérdekű rovatok sem, mint a Valutaárfolyam, a Gazdaság, a Számítástechnika, a Letölthető Programok, a Keresők, a Menetrend, az Időjárás, a Szótárak és az Ingyenes képeslapküldő szolgálat. A Magyar Elektronikus Könyvtár is fellelhető (Határon Túli Irodalom - Új könyvpiac - Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár - Forrás - Színház), akárcsak az Országos Széchényi Könyvtár, amely gazdag magyarországi és külföldi könyvajánló rovattal rendelkezik. A magyar Országos Oklevéltár honlapja a Mohács előtti okleveleket mutatja. Megtalálható a Magyarország levéltárai címszó is, valamint a Magyar Nyelvőr és a Magyar Periodika. /Klárik Attila: Élő Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2001. január 13.

Páll Zsolt svédországi magyar rendező Göteborgban él. Páll Zsolt /sz. Kézdivásárhely, 1969. ápr. 11./ 1986-ban, 17 évesen kivándorolt Svédországba, ahol 1990-1994 között a Göteborgi Tudományegyetem filozófia- dramaturgia-pedagógia szakos diákja volt, majd a New York City University rendezői szakának ösztöndíjas hallgatója. Göteborgban a MIFFO FILM társproducere. 1996-ban az általa rendezett Vägskäl című színmű az Év előadása címet nyerte el Svédországban, 1997-ben Drive-in című rendezése megkapja a legeredetibb produkciót illető és egyben az innovációs díjat, 1998-ban az általa rendezett Amigó álmai lett a legjobb ifjúsági előadás Dél- Svédországban, 2000-ben pedig az ugyancsak általa rendezett Stefan Sundström című dokumentumfilm nyert fesztiváldíjat. Páll Zsolt a Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT) társelnöke, a Magyar Ifjak Világfóruma (MIV) alapító tagja, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) küldötte a Magyarok Világszövetségében. Páll Zsolt közel 14 éve ingázik Svédország és Erdély között. Soha nem vetődött fel benne a nemzeti hovatartozás kérdése, ″ez olyan természetes és magától értetődő volt számomra.″ - A Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT) újonnan megválasztott elnökeként a kisebb rendezvényeken túl évi két-három nagyobb tábort is szervez. Páll Zsolt hozzátette: ezeket a tevékenységeket mindannyian szabadidejükben valósítják meg. - Sokak számára nem fontos a magyarságuk, nem tekintik magukat a magyar nemzet alkotó részének. A tökéletesen kiépített fogyasztói társadalom az, amely tökéletesebben asszimilál. - Páll Zsolt szereti a verseket, mindig visz magával versesköteteket. A mai romániai magyar líra, az általa ismert alkotók műveiből kiindulva - Orbán János Dénes, Király Zoltán, Sántha Attila és így tovább - az útkeresés, forma- és nyelvkeresés, önazonosság-keresés, helyzetkeresés költészete. Ugyanakkor játék is, természetesen. Ezekből a versekből mélységes pesszimizmus is érződik. - Páll Zsolt a mai erdélyi színjátszásról is beszélt. 1989 előtt az itteni színházak nagy látogatottságnak örvendtek, mert az ellenállás közismert fórumaivá váltak. Nagyon jó előadások is születtek. ″Most pedig mind a társulatépítés, mind az arculatkeresés és egyáltalán az új - talán nem is forma, hanem - megközelítés az, ami jellemzi a mai erdélyi magyar színjátszást, persze ott, ahol ezt tudatosítják.″ ″Az igazi színházi élményre, véleményem szerint, még várnunk kell egy keveset ezen a vidéken.″ /Klárik Attila: ″Bőrömön érzem az emberi szellem minden vívmányát, és ez tökéletesen felvértez″ Beszélgetés Páll Zsolt svédországi magyar rendezővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2001. június 19.

Sepsiszentgyörgyön jún. 17-én az Intim bárban bemutatkozott az új helyi ifjúsági lap, a Csigalépcső szerkesztősége: Szonda Szabolcs, Béres Károly, Klárik Attila, Köllő Zsolt, Papp Attila, Turoczki Emese és Toró Attila. Még nem döntöttek, ki lesz a főszerkesztő. Az első szám jól sikerült. /(Éltes Enikő): Csigalépcsőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. február 13.

Országos vezetőséget választott első konferenciáján az RMDSZ Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK) nevű platformja. A hét végén Sepsiszentgyörgyön megtartott, képzéssel összekötött értekezletre az alapítás első évfordulóján került sor.   A platformot olyan fiatalok alapították, akik a politizálás RMDSZ-en belüli útjait keresik, a nemzeti liberális eszmék ideológiai alapján állva. A meghívott Sógor Csaba RMDSZ-szenátor arra buzdította őket, működjenek közre az egykori Reform Tömörülésből az RMDSZ-ben maradtakkal. A konferencián elhangzott előadások az erdélyi magyarság történetének korszakváltásáról, a sajtó, valamint a vállalkozók közéletben játszott szerepéről szóltak. Megválasztották a vezetőséget (titkár Tóth Sándor, alelnökök: Klárik Attila, Szőcs Endre, Dénes Judit és Dénes István, akik felváltva, féléves turnusokban töltik be az elnöki tisztséget), s célul tűzték ki az országos szervezeti struktúra kiépítését. /(b. kovács): Színre lép az új platform (NSZK-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2006. június 20.

„Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben a kultúra támogatására” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök június 19-én Sepsiszentgyörgyön, a romániai magyar hivatásos előadóművészeti intézmények igazgatóinak, tagozatvezetőinek, valamint az őket fenntartó önkormányzatok képviselőinek találkozóján. Szorosabb együttműködésre van szükség a megyei és helyi önkormányzatok, valamint a művelődési intézmények vezetői között. Az RMDSZ ezután nagyobb figyelmet fordít e kérdésre. Megállapodtak abban, hogy ősszel újabb találkozóra kerül sor, ahol egyrészt áttekintik az addig megvalósult feladatokat, ugyanakkor feltérképezik a még megoldásra váró problémákat. Markó Béla a sajtótájékoztatón kifejtette: az RMDSZ támogatja, hogy Románia történelmét és földrajzát anyanyelven oktassák és nemcsak I-IV. osztályban, hanem V-XII.-ben is. Markó szerint a tanügyi törvény továbbra is diszkriminatív elemeket tartalmaz, ugyanis az említett két tantárgy oktatása továbbra is kötelezően román nyelven folyik az I-IV. osztályok kivételével. A szövetségi elnök kiemelte, ennek következménye, hogy a képességvizsgán és az érettségin is román nyelven kell vizsgázni ezen két tantárgyból. A találkozón jelen volt a Művelődési Minisztérium igazgatója, Demeter András, valamint Klárik Attila művelődési tanácsos is. /Fokozottabb önkormányzati szerepvállalás szükséges a kultúra intézmények támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

2008. április 2.

Április 1-jén véglegesítették Sepsiszentgyörgyön az előválasztásokon kialakult városi tanácstaglistát. A végleges lista: Szentes Ádám, Sztakics Éva, Keresztély Irma, Klárik Attila, Czimbalmos Csaba, Kató Béla, Miklós Zoltán, Bodor Loránd, Mild Zoltán, Vass Ildikó, Bajcsi Tibor, Vajna László, Albert Alpár, András Róbert és Tischler Ferenc. /Farkas Réka: Véglegesítették a sepsiszentgyörgyi jelölteket (RMDSZ-előválasztások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

2008. április 25.

Április 24-én mutatta be Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzati jelöltlistáját az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP). „Az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozattervezetet terjesztem a leendő helyi tanács elé, annak harmadik ülésén” – ígérte Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Csinta szerint az MPP minden polgármestere ugyanezt fogja tenni. A párt Kovászna megyei tanácselnökjelöltje, Kovács István az MPP szintén az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozta. A területi autonómia volt a kulcsszó az RMDSZ sajtótájékoztatóján is. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi e sepsiszentgyörgyi elnöke kijelentette: jelöltjeik számára elsődleges cél, hogy az emberek jobban boldoguljanak szülőföldjükön. Az MPP javaslatát azonban kirakatcselekvésnek minősítette, mondván, nem az a legfontosabb, hogy a jövendőbeli önkormányzat első üléseinek napirendjét megszabják. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi jelöltlistájának élén Tóth Birtan Csaba áll, akit Keresztély Irma főtanfelügyelő, Czimbalmos Kozma Csaba alpolgármester, Klárik Attila LAM Alapítvány vezetője és Miklós Zoltán közgazdász követ. /Kovács Zsolt: Hangsúly az autonómián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2009. október 29.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert választotta elnökének az RMDSZ városi szervezete. Elnökségi tagokká Sztakics Éva alpolgármestert, Klárik Attila önkormányzati képviselőt és két fiatalt, Kelemen Éva Orsolyát, valamint Kelemen Szilárdot választották. Antal Árpád elmondta: erősebb, hatékonyabb, nyitottabb szervezetet szeretne, hogy az RMDSZ-től elfordultakat vagy éppen az MPP-ből kiábrándultakat visszahozza a szervezetbe. Az ügyvezető elnöki tisztséget Tóth-Birtan Csabának ajánlotta fel. /Farcádi Botond: Antal Árpád a sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2010. január 29.

Magyar rivalizálás a tanácsokban
A háromszéki városok önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok közül legtöbben úgy látják: van még javítanivaló az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közti együttműködésben. A helyhatósági választások óta eltelt időszakban a 9 MPP-s, 8 RMDSZ-es és 4 román párti képviselőből álló sepsiszentgyörgyi testület ülései rendszerint a két frakció közti vitáktól voltak hangosak.
Sepsiszentgyörgy: vitáktól hangos testületi ülések
Klárik Attila, a tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, a polgári párti képviselőkkel egyénenként jól tudnak kommunikálni, a teljes frakcióval azonban már sokkal nehezebb együtt dolgozni. „Úgy tűnik, a polgári párti képviselők attól tartanak, ha kompromisszumot kötnek az RMDSZ-szel, elveszítik a szavazótáborukat.
Az ellenzéki magatartás azonban gyakran abszurd helyzetekbe sodorja az MPP-s tanácstagokat: az is előfordult, hogy a polgári párti képviselő a vita hevében a saját benyújtott javaslata ellen szavazott” – mutatott rá a frakcióvezető. Klárik úgy látja, az MPP képtelen csapatként fellépni, ezért gyakran megtörténik, hogy a bizottságokban egyetértenek, majd a plénumban felrúgják a megállapodást. Gazda Zoltán MPP-s önkormányzati képviselő szerint a polgári frakció gyakran elkövette azt a hibát, hogy első körben rendszerint Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterrel és nem a szövetség frakciójával egyeztettek.
„Az együttműködési megállapodást a polgármester rúgta fel, amikor novemberben Bálint József MPP-s alpolgármester leváltását kezdeményezte és végül el is érte a célját – mondta Gazda. – Véleményem szerint minél hamarabb újra kell tárgyalni az együttműködést a város fejlődése érdekében.” Hangsúlyozta: az MPP-nek fontos a városfejlesztés, ezért a jövőben a sarkalatos döntések előtt szorgalmazzák az egyeztetést az RMDSZ frakcióval.
„Az újabb megállapodás azonban nem lesz feltételek nélküli” – tette hozzá. Mint kiderült, a hat RMDSZ-es, öt MPP-s és négy független képviselőből álló baróti önkormányzati testületben is rendszeresek a két frakció közötti nézeteltérések. Pál Szilágyi Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője úgy látja, mindkét fél nyitott a párbeszédre. „Szándékosan egyik fél sem akadékoskodik, a város érdekeit tartjuk szem előtt” – szögezte le az önkormányzati képviselő. Véleményét Szabó Miklós polgári párti tanácsos is osztja. „Érződik a szemléletbeli különbség, de a város érdekében mindkét fél hajlandó a kompromiszszumra az eredményes munka érdekében” – nyilatkozta a Krónika érdeklődésére.
Kézdivásárhely: rosszabbra számítottak
Kézdivásárhelyen az önkormányzati választások eredményeképpen Rácz Károly, az MPP jelöltje foglalta el a polgármesteri széket, a tanácstestületben pedig tíz MPP-s és kilenc RMDSZ-es képviselő tevékenykedik. A város alpolgármestere, Szarvadi József is az MPP-t képviseli. Rácz Károly polgármester a Krónika érdeklődésére elmondta: elfogadhatónak tartja a két frakció közti együttműködést, bár néha úgy érzi, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a párt érdekeit tartják szem előtt.
Ennek ellenére a tanács működik, s a polgármester szerint most, a gazdasági válság idején még szorosabb együttműködésre lesz szükség a két frakció között, hogy a pénzhiányt a városatyák leleményességével ellensúlyozni tudják. Deme László RMDSZ-es tanácsos kifejtette: kezdetben úgy vélte, nehéz, vitáktól terhes négy évnek néznek elejébe. Ennek ellenére a szövetség képviselője szerint a két frakció reményein felül együtt tud működni. Deme László elmondta, hogy a bizottsági üléseket, majd frakción belüli megbeszéléseket követően nem a tanácsülésen terjesztik elő javaslataikat, hanem a polgármesterrel konzultálnak a viták elkerülése érdekében.
Csíkszereda: „összerázódott” a testület
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert-Kálmán érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az RMDSZ és MPP közti együttműködés folyamatosan javul a helyi önkormányzatban. A 12 szövetségi és 7 MPP-s tanácsosból álló testület Ráduly megfogalmazása szerint „2008-ban összerázódott, az elmúlt évben pedig a két frakció nagyon jól együtt tudott működni a város érdekében.” Xántus Attila, az RMDSZ-frakció vezetője is pozitívnak értékelte a polgári párttal fenntartott viszonyt.
„A közös munka jónak mondható annak ellenére, hogy voltak döntések, melyek kapcsán nem értettünk egyet az MPP-vel. A kényesebb problémákban azonban meg tudtunk egyezni” – mondta a frakcióvezető. Az MPP-s Pap Előd is hasonlóan nyilatkozik a kérdésben. „Az első fél év szinkópái után normálisnak mondható viszony alakult ki a két párt képviselői között”– magyarázta a polgári párti frakcióvezető.
Tusnádfürdő: a többség diktál
Tusnádfürdőn azonban szintén nem felhőtlen a viszony a két frakció között, az együttműködésének megítélésében, mint kiderült, jelentős különbségek vannak. Míg a fürdőváros MPP-s polgármestere, Albert Tibor érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, a négy MPP-s, három szövetségi és egy független képviselőből álló tanácstestület munkáját eddig eredményes együttműködés jellemzi, az RMDSZ-es Butyka Zsolt szerint a jelentős döntéseket rendszerint a többségben lévő polgáriak hozzák meg. „Az MPP lehetne nyíltabb, közlékenyebb is” – mondta a szövetség tanácsosa.
Székelyudvarhely: marad a viszály
Székelyudvarhelyen mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy újraalakult a városi tanács, s az eredményhirdetést követően a testület képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak: remélik, hogy eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Az új testületben, mint ismeretes, a Zöld Párt is kapott egy mandátumot. A csütörtöki tanácsülést követően megtudtuk: az RMDSZ és az MPP képviselői mára már nem enynyire derűlátóak.
„Azt látom, hogy az RMDSZ frakciója nem elég nyitott, nem elég rugalmas, ugyanakkor bizalmatlanságot is érzek, és azt, hogy rendszerint erőből állnak hozzá a feladatokhoz – nyilatkozta kérdésünkre Szász Jenő, Székelyudvarhely MPP-s alpolgármestere. – Sokszor nehezen, kompromisszumok révén hozzuk meg a legtöbb döntéseket.” Szász úgy véli, Bunta Levente polgármester részéről aktívabb munkára van szükség a jövőben. A polgári párt elnöke azt is elvárja, hogy az RMDSZ-es városvezető jóval több munkát bízzon a képviselő-testületre. Nehezen megy az együttműködés Bunta Levente szerint is.
„Sok energiába kerül, hogy bármiféle előrelépés történjen a közös munkában. Sokszor úgy érzem, hogy csak akkor vagyunk eredményesek, ha jól kifárasztjuk egymást” – magyarázta a Krónikának Székelyudvarhely polgármestere. Bunta szerint Szász Jenő tevékenysége is kifogásolható. „Keveset jár be dolgozni, és olyankor is két órát dolgozik. A helyébe szégyellném felvenni a fizetést. Egyedül a tanácsülésen villog” – jegyezte meg Bunta. Ami az MPP-s tanácsosok munkáját illeti, a polgármester elmondta, van, aki többet, van, aki kevesebbet dolgozik, attól függően, hogy kit milyen feladatokkal bíznak meg.
A gyergyószentmiklósi tanácsban tíz polgári párti és hét RMDSZ-es tanácsos dolgozik. „A testületbeli viták nem amiatt vannak, mert más pártokat képviselünk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gáll Árpád, az RMDSZ-frakció vezetője. Véleményét az MPP-s frakcióvezető, Dr. Simon Katalin-Emese is osztja. Emlékeztetett: korábban kizártak öt RMDSZ-es tanácsost a szövetségből amiatt, hogy a pártérdek ellenére megszavazták a távfűtésrendszer felújítására vonatkozó polgári párti beadványt.
A frakcióvezető elismerte, hogy noha éppen az említett munkálatokat célzó döntések meghozatalánál kezdetekben kemény RMDSZ-es ellenállásba ütköztek, az említett öt RMDSZ-es tanácsosnak köszönhetően, „az utolsó száz méteren, még tél beállta előtt sikerült felújíttatni a város fűtésrendszerét a magyarországi érdekeltségű Thermoenergy Kft.-vel. Érdeklődésünkre mindkét frakcióvezető a rendszer felújítását nevezte a tanácstestület legfontosabb megvalósításnak. Az RMDSZ soraiból kizárt öt tanácsos – Tinka Kálmán, Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor és Len Emil – továbbra is folytatja tevékenységét mindaddig, amíg hivatalos törvényszéki határozat nem születik a mandátumuk megszűnéséről.
Bíró Blanka, Csáki Emese, Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. december 24.

Vizsgálat a Mikó visszaszolgáltatása ügyében
Karácsonyi hangulatrontónak ennél jobb sem kellett: a Korrupcióellenes Ügyészség átiratban értesítette a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot, lépjen be abba a perbe, melyben az állam megkárosításával vádolják a Székely Mikó Kollégiumot a református egyháznak visszaszolgáltató bizottságot. A városvezető testület tegnapi ülésén úgy döntött, nem engedhetik, hogy veszélyes precedenst teremtsenek némely szervek, tehát nem vesznek részt a perben.
Az ünnepinek szánt — s amúgy valóban olyanná sikeredett — tegnapi tanácsülésen ismertette Antal Árpád András polgármester a Korrupcióellenes Ügyészség átiratát, melyet hétfőn kapott kézbe, s arról értesíti a városházát, feljelentés nyomán vizsgálatot indítottak a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében, az állam 1,3 millió eurós megkárosításával vádolnak három személyt, köztük Markó Attilát, ki akkoriban a restitúciós bizottság vezetője volt. Az ügy olyannyira előhaladott, hogy a három gyanúsított személyi vagyonát zárolták már. A polgármester szerint azonban az államnak nem lehet jogi szerepe ebben az ügyben, hiszen a Mikó épülete az önkormányzat tulajdona volt a visszaszolgáltatás időpontjában, így ha igaz volna is, amit a feljelentők állítanak — mármint, hogy a Székely Mikó Kollégium sohasem képezte a református egyház tulajdonát —, akkor is a város károsodott volna, nem az állam. Azért ismertette az önkormányzattal a helyzetet, illetve kérte ki a képviselők véleményét a felszólításról, mert 2002-ben is a városi tanács szavazta meg az ingatlant az egyháznak átadó jegyzőkönyvet — tette hozzá. A frakciók nevében Klárik Attila elmondta, szerinte veszélyes precedenst teremtene Sepsiszentgyörgy, ha belépne a perbe, amilyen nehezen indult a restitúció, épp annyira vissza akarják most fordítani a folyamatot egyesek, ezért az RMDSZ határozottan elzárkózik az ügyészség felszólításától — mondta. A románok részéről a liberális Ivan Nicolae elmondta, a Korrupcióellenes Ügyészség átiratát nem ismeri, ezért nem foglalhat állást, de személyes véleménye, hogy az iskolának a város tulajdonában kellene lennie. Az MPP álláspontját a frakcióvezető Bálint József alpolgármester ismertette, mint mondta, a 2008 előtti képviselő-testületek számos döntésével nem értenek egyet, a Mikó visszaszolgáltatásával viszont igen. A szavazáskor csupán Ivan voksolt a perbe lépés mellett, a szociáldemokrata Pârvan Rodica véletlenül a tartózkodás gombját nyomta meg, de utólag kérte, javítsák szavazatát nemre. Hogy mennyire súlyos következményei lennének egy ilyen perben való részvételnek, azt a Háromszék kérdésére Antal Árpád András fejtette ki: lavinát indítana el, következne a szórványbeli egyházi tulajdonok — nem csak épületek, de földek, erdők is — visszaállamosítása, majd a többi városokbeli, végül a kolozsváriaké. ,,És a legszomorúbb az, hogy magyar emberek tettek feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészségnél“ — fűzte hozzá.
Váry O. Péter, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 28.

A városi tanács továbbra is akadályozná lapunk szabad terjesztését
Tegnapi ülésén — bár némi akadályoztatás árán — ismét napirendjére tűzte a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a Háromszék megyeszékhelyi lapárusító bódéi helyfoglalási szerződésének meghosszabbítását. A tervezetet (az RMDSZ-es és román tanácstagok ellenkezésével) ezúttal sem fogadta el a testület, viszont Antal Árpád polgármester ígéretet tett egy új, a városvezetés mai elvárásait tartalmazó szerződés kidolgozására. Ez a lépés — reméljük — a lapunk ellen indított ellehetetlenítési eljárás végét jelenti.
Az immár több mint egy éve húzódó hercehurca hátterének megvilágítására az eddigi történések felidézése szükséges. A Háromszék 1992-ben alapított saját lapterjesztő hálózatot, hogy e lépésre kényszerültünk, nem a postai terjesztés ellenében, hanem annak kiegészítésére szükségeltetett. Sepsiszentgyörgyön tíz lapárusító helyet működtetünk, ezekből hét közterületen található — természetesen, a törvényes előírások betartásáért helyfoglalási szerződést kötöttünk az önkormányzattal, 2004-ben három évre, lejárta után ugyancsak háromesztendős meghosszabbítási lehetőséggel. Ez működött is 2007-ben, tavalyra azonban az új városvezetés más elképzelés megvalósításához kezdett, egy, az RMDSZ érdekeltségi körébe tartozó lap felfuttatásáért a Háromszék ellehetetlenítésével próbálkoztak. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele néhai szerkesztőségi székhelyünk története is, hadd ne ragozzuk a múltat: mi területi autonómiánkat megvalósítottuk. A támadás gazdasági vonalon folytatódott ellenünk, a lapárusító bódéink helyfoglalási szerződését előbb változatlan formában hosszabbította volna meg az önkormányzat, erre a testület gazdasági bizottsága rá is bólintott, ekkor azonban a városvezetés egy társulási szerződés ajánlatával állt elő, mely értelmében a butikok helyét ingyen kapta volna lapunk — és az RMDSZ-es lap, illetve egy igencsak kis példányszámú, ám koalíciós érdekeltségű román újság is —, ellenszolgáltatásként a városháza hirdetéseit, reklámjait kellett volna meghatározott mennyiségben, díjmentesen közölnünk. Ez határozattervezetként az önkormányzat napirendjére került, első nekifutásra azért bukott el, mert néhány képviselő a sajtó függetlensége elleni támadásként értelmezte a társulási szerződést. Majd másodszor is napirendre került a tervezet, ekkorra már kiderülvén több háttértörténés, újból elvetette a testület. A tavalyi év folyamán lapterjesztőnk többször is törleszteni kívánta a bérleti díjat, ám erre nem volt jogi lehetőség (a bérleti díj összegét ugyanis az önkormányzatnak kellett volna közölnie a céggel). Ez azonban jó indok volt arra, hogy a szerződés meghosszabbítására vonatkozó, a tegnapi tanácsülésen napirendre tűzött határozattervezet ne kapja meg a városháza jogászának szakvéleményezése alapján a jegyzői jóváhagyást. A tervezetet egyébként Kovács István MPP-s tanácstag terjesztette elő, elmondván, lapterjesztőnk — némi kényszerű közbenjárással — visszamenőleg törlesztette a várossal szembeni "adósságát", sőt, az idei első negyedévre is kifizette a bért, vállalja az urbanisztikai szempontok teljesítését (a városvezetés új kinézetű butikokat terveztetett), illetve a bér tárgyalásos úton történő módosítását is, valamint a városvezetés által kért egyéb feltételek teljesítését, így például a parkolójegyek árusítását. A polgármester ellenben azt javasolta, a városháza kössön két hónapos szerződést lapterjesztőnkkel, ezalatt döntsenek arról, meghirdetik-e a licitet az újságárus bódékra a város egész területén, vagy lapterjesztőnk számára kidolgozzák egy újabb szerződés feltételeit. Több hozzászólással ebből vita alakult ki, többek között Bereczki Kinga MPP-s tanácstag fejtette ki, a közvéleménnyel megy szembe a tanács, ha akadályozzák, hogy küldetésünknek eleget tegyünk. Kovács István pedig azzal is érvelt, a gazdasági patriotizmuson túl — a másik két lapot, melynek társulási szerződést ajánlott a polgármester, nem Szentgyörgyön bejegyzett cég működteti — a Háromszék a város egyik sajátos értéke, "szentgyörgyikum". A vita adott pillanatában Antal Árpád bizottság felállítását is javasolta, ezt azonban elvetették, s a hosszúra nyúlt tárgyalásnak a határozattervezet elnapolására tett javaslatával próbált véget vetni az ülésvezető Klárik Attila — ezt azonban leszavazták, miként a szerződésünk meghosszabbítására vonatkozó határozattervezet sem nyerte el a testület kétharmados támogatását. A szavazás után azonban a polgármester kijelentette, úgy tekinti, mintha halasztás történt volna annak érdekében, hogy egy rendes, pontos feltételeket tartalmazó szerződésjavaslatot kidolgozzanak (bár nem értjük, mit kellene még kidolgozni, amikor eddig is minden jogszerűen működött) — s mert magyar ember szava kontraktus, bízunk benne, hogy immár lapunk és a város számára is kedvezően alakulnak dolgaink.
Váry O. Péter. Hargita Népe (Csíkszereda)

2011. március 4.

Nem érnek rá magyarul tájékoztatni a szentgyörgyi tanácsosok
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es tanácsosok többnyire csak román nyelven nyújtották be tavalyi tevékenységükről szóló beszámolójukat a helyi önkormányzathoz, az MPP-s képviselő-testületi tagok eközben két nyelven vagy csak magyarul adtak számot munkájukról.
A jelentéseket az önkormányzat hivatalos honlapján hozták nyilvánosságra. Az RMDSZ-frakció nyolc tagja közül négyen töltötték ki a dokumentumot, és Sztakics Éva alpolgármester kivételével csak román nyelven számoltak be arról, hogy mit tettek az elmúlt évben. Klárik Attila frakcióvezető a Krónikának elmondta, az RMDSZ frakcióülésén már tárgyaltak arról, hogy megkésve ugyan, de magyarul is megírják és leadják a tevékenységi beszámolót. Klárik úgy fogalmazott, általában mindenki, személyesen ő is az elfoglaltságai miatt késett meg a magyar nyelvű tájékoztatóval.
jelentéseket az önkormányzat hivatalos honlapján hozták nyilvánosságra. Az RMDSZ-frakció nyolc tagja közül négyen töltötték ki a dokumentumot, és Sztakics Éva alpolgármester kivételével csak román nyelven számoltak be arról, hogy mit tettek az elmúlt évben. Klárik Attila frakcióvezető a Krónikának elmondta, az RMDSZ frakcióülésén már tárgyaltak arról, hogy megkésve ugyan, de magyarul is megírják és leadják a tevékenységi beszámolót. Klárik úgy fogalmazott, általában mindenki, személyesen ő is az elfoglaltságai miatt késett meg a magyar nyelvű tájékoztatóval.
Bíró Blanka, Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

2011. november 26.

Képzés mai és holnapi kisvállalkozóknak
Megnyitották tegnap Kézdivásárhelyen a Központi Vállalkozásfejlesztési Irodát. Az intézmény az Integrált vállalkozásfejlesztési modell három régió kisvárosaiban elnevezésű program belső-erdélyi képviselete. A felső-háromszéki város céhes múltja a mában is érződik, legalábbis erre utal az egy főre vonatkoztatható helyi és környékbeli vállalkozások száma, indokolta a helyszínválasztást a központi régiós program lebonyolítója, a LAM Alapítvány ügyvezető igazgatója, Klárik Attila. A megnyitón Hegedűs Ferenc vállalkozó a válság által megrémített fiatal vállalkozókról, de a cégalapítás gazdaságélénkítő hasznáról is beszélt, akárcsak Ambrus Attila megyei pénzügyi igazgató, aki adóparadicsomot ugyan nem ígért, de a hivatal munkatársainak a vállalkozásokhoz való empatikus viszonyulását mindenképpen. A margittai, zsombolyai és kézdivásárhelyi székhelyű projekt „vízre bocsátását" átfogó, elsősorban a vállalkozási kedvet felmérni igyekvő szociológiai és közgazdaságtani vizsgálat előzte meg, amelyet az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja végzett. A mintegy kétmillió euró értékű pályázat részeként induló ingyenes képzések a központi, erdélyi régió hat megyéjének 39 kisvárosát célozzák. Régiónként 12 akkreditált képzés, 2040 képzési óra, 6–6 képzési csomag leendő vállalkozóknak, valamint kis- és középvállalkozások vezetőinek, ugyanakkor integrált vállalkozásfejlesztési csomag (igényfelmérés, szaktanácsadás, képzés, egyéni problémakezelés, követés) áll a kínálatban. A képzésben részesülők számát 558 főben szabták meg – közülük 135 nő –, és ennek nyomán 54 új vállalkozás beindításában bíznak, ezt a húszszázalékos megvalósulási arányt a szervezők reálisnak tekintik. A jelölteket terepmunka és hatékony kommunikáció révén igyekeznek megtalálni – mondta el Klárik Attila.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. november 15.

Népszavazást írnak ki (Székelyföld mint fejlesztési régió)
December 8-ára térségi népszavazást ír ki Kovászna Megye Tanácsa – döntött tegnap a közgyűlés. Azt kérdezik a lakosságtól: „Egyetért azzal, hogy Kovászna megye része legyen egy Maros, Hargita és Kovászna megyét magában foglaló fejlesztési régiónak Marosvásárhely székhellyel?” A határozatot 26:4 arányban fogadták el, a magyar pártok képviselői támogatták azt, a Szociál-Liberális Szövetség frakciója nemmel voksolt.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök felvezetőjében elmondta: Romániában ez az első, megyénél nagyobb kiterjedésű térségben szervezendő regionális népszavazási kezdeményezés. Felemlítette, Antal Árpáddal közösen indítványozták a három megye egy fejlesztési régióba való sorolását célzó népszavazást. Ennek támogatására a helyi RMDSZ-szervezetek a Magyar Polgári Párt (MPP), ifjúsági szervezetek és a történelmi egyházak segítéségével több mint 120 000 aláírást gyűjtöttek Székelyföldön. Az ülésen meghívottként részt vevő Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elsősorban a román nemzetiségű tanácstagokat igyekezett meggyőzni arról, hogy a kezdeményezés minden, Háromszéken, Székelyföldön élő ember előnyét szolgálja, nemzetiségre való tekintet nélkül. Kimutatta: azáltal, hogy a nagy régióhoz tartozunk, 180 millió eurót veszít a térség, ebből mintegy 40–50 millió euró a megye vesztesége. Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök hangsúlyozta: ha a bukaresti kormány nem veszi figyelembe a népakaratot, azt jelenti, kiszorít bennünket; akár az országhatáron kívülre is – fűzte hozzá. Kulcsár-Terza felemlítette az október 27-i sikeres nagy menetelést, melyen közösen vettek részt a magyar szervezetek, s nemtetszését fejezte ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének nyilatkozata kapcsán, miszerint a népszavazás pótcselekvés lenne. Bedő Zoltán, az EMNP vezérszónoka úgy fogalmazott: egyik szeme sír, a másik nevet. Magyarázatként elmondta, pártja elsősorban Székelyföld autonómiájáért harcol, s hangsúlyozta, ezúttal nem a székelyek autonómiájáról van szó. Ezért nem tartja célravezetőnek a csupán fejlesztési régióról szóló népszavazást, de nemzeti kérdésről lévén szó, mégis támogatják a kezdeményezést. Cziprián Kovács Loránd liberális képviselő közölte, szeretett volna igennel szavazni, de fenntartásai vannak, egyrészt a régió gazdasági életképességét kérdőjelezi meg, másrészt pártgyűlésen nagy ellenállást tapasztalt, kollegái úgy látják, ez a megoldás csupán a székelyeket célozza, az itt élő románokat nem. Feltette a kérdést, milyen lépéseket tettek az erdélyi magyar pártok, hogy megnyugtassák az itt élő román közösséget: ha megszületne a kívánt régió, nem úgy bánnának az itteni románokkal, mint ahogyan kifogásolják Bukarest viszonyulását magukkal szemben. A románok egyáltalán nincsenek meggyőződve a különbözőségről, ezért kénytelen a javaslat ellen szavazni – zárta szavait Cziprián. Tamás Sándor jogosnak nevezte a felvetést, s igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a saját bőrön tapasztalt rosszat nem kívánják a maguk részéről éltetni. Antal Árpád azzal érvelt: mindenki elismeri, hogy a mostani régiós felosztás életképtelen. Az a hazugság, amely azt volt hivatott bizonygatni, egységesen fejlődő ország vagyunk, s eszerint hozták létre a mostani fejlesztési régiókat, oda vezetett, hogy nem fejlődünk. Ugyanis az európai uniós pénzeket az egy főre eső országos bruttó össztermék (GDP) alapján osztják el. Maros, Hargita és Kovászna megye egy szinten áll, a nagyon fejlett Brassóval és Szebennel nincs, mit egy régióban keresnünk. Az ő átlagukat rontjuk, hozzánk meg nem jön a fejlettségi szintünk függvényében kijáró támogatás. A nemzetiségi kérdésre térve felemlítette, hogy Sepsiszentgyörgy városa két színházat tart fenn, egy magyart és egy románt. Sabin Calinic szociáldemokrata tanácstag az „utca emberének” észrevételét tolmácsolta: huszonnégy éve lassan, de biztosan elássa magát a megye. Az emberek egyre rosszabbul élnek. Ellenpéldaként Brassót hozta fel: igaz, hogy a nagy szocialista üzemek bebuktak, de helyettük száz meg száz cég jött létre, s munkahelyeket teremtettek. Ha azt nézzük, hogy itt huszonhárom éven át gyakorlatilag egy politikai szervezet vezette a megyét, valójában ellenzék nélkül, ráadásul más térségekhez képest több pénzt is kapott, ez azt jelenti, hogy a közigazgatással valami baj van. Tamás Sándor replikázott: nem beszélhetünk huszonhárom, hanem csak az utóbbi három-négy évről, s ekkor látszik fejlődés. Calinic elismerte, Sepsiszentgyörgyön fejlődés tapasztalható az utóbbi négy évben, de az alapkérdés marad – szögezte le. Antal Árpád azt mondta, Sepsiszentgyörgyöt Brassóval összehasonlítani olyan, mint Brassót Béccsel, hozzá mérhető várossal vessék össze. Sepsiszentgyörgyön három százalék alatti a munkanélküliség, s ezzel három év alatt országos negyvenedikről huszonkettedik helyre lépett elő. Ami a béreket illeti, az országos csúcsnak számító 2008-hoz képest a gazdasági válság ellenére a városban másfélszeresére nőtt a befizetett személyi jövedelemadó. Cziprián-Kovács Loránd megjegyezte, ehhez képest a megye a 35. helyen szerepel az országos rangsorban. Klárik László szenátor szerint európai szinten bebizonyosodott: a nagy városok gazdasági elsivatagosodást idéznek elő környezetükben, körülöttük minden elsorvad, éppen ezért nem jó Brassóval egy régióban lenni. A fejlesztési régió nem a nemzetiségek közötti viszonyról szól – szögezte le. Hozzátette, évek óta igyekszünk bebizonyítani, nem a románok ellen vagyunk, de kisebbségben lévén, különleges igényeink vannak. Bejelentette: a megyében gyűjtött 35 000 aláírás feljogosítja, hogy törvénymódosítást kezdeményezzen a regionális felosztásról, mégpedig azt, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye külön fejlesztési régiót alkosson. Ezt nemes feladatnak tekinti, és teljes felelősséggel dolgozik ezen.
A liberális Ioan Moroianu nem lát semmiféle megoldást a jelenlegi rossz helyzetből való kilábalásra, elmennek a gyerekeink, szétszakadnak a családok, a tervezetre nemmel szavaz. Klárik Attila RMDSZ-es tanácstag ironikusan megjegyezte, népszavazást kellene kezdeményezni arról, hogy tartsunk-e referendumot a külön fejlesztési régióba való tartozásról, mivel látja, mindenki ugyanúgy megy ki a teremből, mint ahogyan bejött, nem érdeklik az érvek. Végül az elnök szavazásra bocsátotta a tervezetet, az RMDSZ, az EMNP és az MPP tagjai megszavazták, a Szociáldemokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt képviselői ellene voksoltak.
Maros megye elutasította Elutasította a Maros Megyei Tanács a régióátszervezés ügyében kezdeményezett helyi népszavazás kiírását. A rendkívüli tanácsülésen 19-en voksoltak a referendum kiírása ellen, 14-en mellette, egy képviselő tartózkodott. A román pártok képviselői ellenezték a népszavazást. Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök bejelentette: a következő tanácsülésen ismét indítványozni fogják a tervezet elfogadását, hiszen 55 137-en írták alá. Hargita megyében november 27-én döntenek a népszavazásról. (demeter)
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék