udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Névmutató: Kocsis Fülöp

2008. október 4.

Október 2-án, Szatmárnémetibe látogatott Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye megyés püspöke. A látogatás fő célja, a szatmári római katolikus egyházmegye lelkipásztori tervének megismerése, valamint találkozás Schönberger Jenő megyés püspökkel. A találkozón a küldöttség főként a zsinati folyamat, a lelkipásztori munkát segítő tematikus évek alakulása iránt érdeklődött. Szó esett a réteg-pasztorációért felelős munkacsoportok működéséről is. /Két püspök találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 4./

2009. november 24.

A magyar hálaadás napjának megünnepléséhez szeretne hagyományt teremteni Pákh Imre amerikai magyar üzletember, aki Kárpátalján magyar emlékhelyeket keresett fel és koszorúzott meg kezdeményezésének támogatóival. Kárpátaljai útjának első állomásán, a Sztálinizmus Áldozatainak Szolyvai Emlékparkjában a munkácsi születésű Pákh Imre elmondta: célja az, hogy minden év novemberének harmadik hétfője a magyar hálaadás napjává váljon, s ezen a napon a magyarok, éljenek bárhol is a világon, felkeressenek egy-egy nemzeti emlékhelyet, és fejet hajtsanak a hősök emléke előtt. Hálát adjanak azért, hogy a történelem viszontagságai ellenére a magyarság több mint ezer évig fennmaradt a Kárpát-medencében. Az emlékparkban Pákh és a kezdeményezését felkaroló Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök ökumenikus szertartás és ima keretében megkoszorúzta a sztálini terror sok ezer kárpátaljai magyar áldozatának emlékművét. A koszorúzás és megemlékezés a vereckei honfoglalási emlékműnél folytatódott, és a munkácsi várban, a Pákh család jóvoltából tavaly visszahelyezett turulmadaras emlékoszlopnál ért véget. /Magyar hálaadásnapi kezdeményezés Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

2012. augusztus 20.

Kövér: saját múltunk előtt hajtunk fejet – Átadták az állami kitüntetéseket
Kitüntetést kapott Jókai Anna író, Gera Zoltán színművész, Fónagy János volt miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára és Tőkés István református lelkész is.
Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke augusztus 20-a alkalmából rangos állami kitüntetéseket adott át hétfőn a Parlamentben.
Kövér László ünnepi beszédében úgy fogalmazott: nem pusztán egy jeles évforduló kapcsán jövünk össze ünnepelni, „hanem ennél jóval többről van szó: néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt, és így végső soron a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet".
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést Falus András Széchenyi-díjas immunológus, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára, Fónagy János volt miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő, Gera Zoltán színművész, érdemes és kiváló művész, Horváth Tihamér, a Kehida-Termál Kft. és a Horváth-Ép Kft. ügyvezető tulajdonosa, Michelberger Pál az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, Sípos Ete Álmos nyugalmazott református lelkipásztor és Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor kapta.
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (katonai tagozata) kitüntetést Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar vezérkari főnöke vette át.
A Magyar Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozata) Adamik Tamás, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa, Balassa Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész, Béres József vegyész, a kémiai tudomány kandidátusa, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke, Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Hadlaczky Gyula Széchenyi-díjas genetikus, az MTA doktora, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet tudományos tanácsadója, témacsoport-vezetője kapta.
Ugyancsak ezt az elismerést vehette át Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye Püspöki Hivatalának megyés püspöke, Kondor Katalin újságíró, Kovács István, a történettudomány kandidátusa, József Attila-díjas író, költő, műfordító, Lator László, Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, Náray-Szabó Gábor kémikus, az MTA rendes tagja, az MTA könyvtárának főigazgatója, egyetemi tanár, Papp Gyula Széchenyi-díjas farmakológus, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának professor emeritusa, Schlett István politológus, a politikatudomány kandidátusa, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa és Serfőző Simon, József Attila-díjas költő, író, szerkesztő.
Ugyanezt a díjat kapta Szoboszlai Sándor Jászai Mari-díjas színművész, kiváló művész, a Veszprémi Petőfi Színház örökös tagja, aki helyett fia, Szoboszlai András vette át. Csaba László, az MTA levelező tagja, a Közép-európai Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Hermann Róbert, az MTA doktora, történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese és Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye megyés püspöke később veszi át ezt a kitüntetést. A Magyar Érdemrend középkeresztjét (katonai tagozata) Kovács József altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója vette át.
hirado.hu
Erdély.ma

2012. december 3.

IV. Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó Hajdúdorogon:
Szeretettel győzzétek le a gyűlöletet!
Krisztus-várás a Kárpátok alatt címmel 2012. december 1-jén Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozót tartottak Hajdúdorogon, a helyi magyar görög-katolikus közösség megalapításának 100. évfordulóját ünnepelve.
A negyedik ízben sorra kerülő nagytalálkozó alkalmával a határok által elválasztott, de hitük által összetartozó egyházak híveik védelmében emelik föl szavukat az ige és az imádság erejével – szerepel a szervezők, Tőkés László korábbi királyhágómelléki püspök, valamint Kocsis Fülöp görög-katolikus megyés püspök meghívójában.
Az ünnepi alkalom alkonyati zsolozsmával kezdődött, melyben Kocsis Fülöp püspök fogalmazta meg az összejövetel alapgondolatát: amiképpen Krisztus legyőzi a halált és győzedelmeskedik a sötétség fölött, úgy mi is Krisztus ereje által küzdhetjük le az emberi sötétséget. Krisztushoz kell kötődnünk ahhoz, hogy isteni erő ragyogjon fel a Kárpát-medencében, mondotta a házigazda. Nemes Csaba egyházügyi főtanácsadó, az ünnepség moderátora elöljáróban kijelentette: az adventi Krisztus-várás létállapotában rá kell ismernünk bűneinkre, és le kell győznünk türelmetlenségünket.
Kósa Lajos debreceni polgármester köszöntője után Tőkés László, a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozók ötletgazdája szólt az egybegyűltekhez. Az előző alkalmakat felelevenítve rámutatott arra, hogy sokszor könnyebb lenne hallgatni a bennünket ért igazságtalanságokról, de – amiképpen a házigazdák jubileumi himnuszában is áll – a szeretet szólásra késztet bennünket. Tőkés László úgy fogalmazott: nem siránkozó önsajnálatból fakad a találkozó, hanem annak bizonyosságaképpen, hogy „a gyűlölet egyetlen hatékony ellenszere a szeretet”. Ezzel kapcsolatosan kijelentette, „nem szabad hagynunk, hogy eluralkodjék rajtunk a sötétség, a gonoszság, a félelem és a csüggedés”, annál is inkább, mivel a keresztény ember Pál apostol szavait tekinti iránymutatónak: „jóval győzd meg a gonoszt” (Rm. 12, 21). Tőkés László szerint a megannyi országba szétszakított, több milliónyi kisebbségi magyarságunk ellen irányuló indulat mértéke az antiszemitizmushoz és a cigányellenességhez hasonlítható. A nagyfokú magyarellenesség miatt követeljük az emberi és nemzeti méltósághoz való elidegeníthetetlen jogainkat, amelyek megteremtésén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is fáradozik – hangsúlyozta az erdélyi EP-képviselő.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az összetartozás fontosságát emelte ki, mondván: „ma azért sírna Mária, mert nincs együtt az, ami összetartozik, nincs együtt az, ami egymásnak van teremtve”. Szerinte a Tőkés László és Kiss-Rigó László püspökök által indított „imahadjárat” pontosan azt a célt szolgálja, hogy egymásra találjanak a felekezetek és a nemzetrészek a Kárpát-medencében.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a karácsony és az advent inkább szól manapság a fogyasztásról, mint az értékekről. Rávilágított arra, hogy a történelem ura nem a pénz, nem a politikum, hanem egyedül Isten. A nagytalálkozó alkalmával kárpát-medencei identitástudatunk mutatkozik meg, és megtapasztalhatjuk a szolidaritás és összetartozás erejét, miközben félelem nélkül, határozottan kiállunk jogainkért.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese a Bibliát idézte: „Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését” (Rm. 8,19). Sokszor a sóvárgás miatt hályogos szemünktől nem látjuk a valóságot, azt, hogy a felszabadulás rajtunk múlik, fogalmazott.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy összefogjanak azok az igazak, akik a mindennapi egzisztenciális nyomás ellenére készek áldozatot hozni magyarságukért.
Végül Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a romániai magyarok nemzetiségi jogaiért szállt síkra, kiemelve az anyanyelv használatát és az önrendelkezést. A Kárpát-medencei magyar közösségek és régiók jövőképét egyedül az autonómiáért folytatott szabadságharcunk határozhatja meg. Ehhez a harchoz egységre buzdította az anyaországi és határon túli politikusokat, egyházakat és civil szervezeteket is.
A méltóságteljes ünnepség Nemzeti imánkkal és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök áldásával zárult.
Nagyvárad,
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y

2013. december 11.

Újjáéledő görög katolikus hitélet Nagyváradon
Hatvanöt év szünet után az elmúlt csütörtökön újraalakult a Nagyváradi Magyar Görög Katolikus Egyházközség – adta hírül honlapján a Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség.
A nagyváradi görög katolikus szeminárium dísztermében tartott, a máriapócsi Hierotheosz Egyesület és a nagykárolyi Szent Teodóra Közösségi Központ szervezte ünnepségen hazai és magyarországi egyházi és világi elöljárók vettek részt. Tovább emelte az ünnepség fényét, hogy román és magyar nyelven zajlott, ami a kezdeti imádságban is megmutatkozott.
Virgil Bercea váradi görög katolikus megyéspüspök köszöntőbeszédében rámutatott, még szolgálata kezdetén célul tűzte ki magának a magyar görög katolikus egyházközség újraindítását, mely 1948-ig saját templommal rendelkezett a bihari megyeszékhelyen, melyet a kommunista hatalom ugyanúgy elkobzott, ahogy az ilegalitásba került görög katolikus egyház teljes vagyonát. Rámutatott, a gyülekezet csupán három hónappal ezelőtt kapta vissza az ortodoxoktól a szemináriumhoz tartozó templomát.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a görög katolikusok anyanyelvüktől függetlenül egyazon anyaszentegyházhoz tartoznak, a keleti rítushoz való ragaszkodás pedig nem egy régi hagyományba való görcsös kapaszkodás, a Krisztusba való gyökerezést fejezi ki. Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye általános helynöke egy kommunizmusbeli történetet mesélt el az egybegyűlteknek, amikor fiatal papként a nagy számban jelen lévő görög katolikus hívek kedvéért román nyelven mondta el a Miatyánkot, holott az utasítás szerint latin nyelven kellett volna zajlódjon a szertartás.
A magyar kormány részéről – mely a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alap révén támogatta a rendezvényt – Magdó János kolozsvári főkonzul, Dr. Szesztay Ádám, a Külügyminisztérium, illetve Fedor Tibor, az egyházügyi államtitkárság főosztályvezetője szólalt fel. Utóbbi megköszönte Virgil Bercea nagyváradi püspöknek a magyar görög katolikus irányába tanúsított nyitottságát, jóindulatát. Szabó Ödön parlamenti képviselő az RMDSZ-nek a különböző felekezetekkel, többek között a görög katolikusokkal ápolt jó viszonyára hívta fel a figyelmet.
A rendezvény folytatásaként Janka György, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatója a bihari görög katolikusok történetét ismertette, Puskás Bernadett művészettörténész, a Nyíregyházi Főiskola Vizuális Kultúra Intézetének munkatársa pedig a hajdúdorogi egyházmegye ikonjairól beszélt. Az ünnepség a nyíregyházi görög katolikus papnövendékek Szent Damján kórusának adventi műsorával zárult.
A mintegy ötven lelkes nagyváradi magyar görög katolikus gyülekezet szertartásait a hónap második és utolsó vasárnapján tartják télen 16, míg nyáron 17 órától a szemináriumi kápolnában.
Krónika (Kolozsvár)

2015. január 23.

Tőkés László: 1989 a Himnusz és a magyarok szabadságát is elhozta
Az 1989-es év hozta el a kultúra és a magyarok szabadságát, ekkor vált a magyarok törvényes himnuszává Kölcsey Ferenc költeménye, és ebben az esztendőben vívták ki szabadságukat a kelet-közép európai térség népei – mondta Tőkés László csütörtökön Nyíregyházán.
A néppárti európai parlamenti képviselő a magyar kultúra napjának alkalmából rendezett, megyeházán megtartott rendezvényen arról beszélt, hogy 1989-től egy olyan kegyelmi idő kezdődött el, amelynek sok-sok ajándékával rendelkezik a magyarság, viszont sok lehetőséget elszalasztott.
„Mindenképpen nagy áldása ennek a történelmi évnek, hogy a berlini fallal együtt a bennünket elválasztó trianoni határfalakat is lebontotta, és újból szabad lett a Himnuszt is énekelnünk” – fogalmazott a református lelkész.
Tőkés László a megyeháza Bessenyei-termében összegyűlt hallgatóságát emlékeztette arra, hogy számos zaklatásban volt része az erdélyi magyaroknak, sokszor egy vicc vagy a Himnusz eléneklése miatt hívták be és vádolták meg őket a román hatóságok.
Amikor 1989 decemberében egyik napról a másikra szabaddá vált Kölcsey Ferenc költeményének éneklése, azt szinte leírni és elmondani is lehetetlen – emlékezett Tőkés László. Felidézte, hogy egyes gyülekezetekben és településeken sokan még hónapokig „óvatoskodtak”, és a diktatúra bukása után sem merték elénekelni a magyarok fohászát.
Ez az év a határok feletti nemzetegyesítés kezdete is egyben – tette hozzá. Tőkés László azt mondta, hogy ami 1989-ben elkezdődött, azt folytatni kell, „ennek vagyunk részesei a magyar kultúra napján is, ami a nemzeti értékeink ápolásáról, megmentéséről, megőrzéséről és gyarapításáról szól”.
Az eseményen részt vett számos világi és egyházi méltóság, többek közt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke, Szabó István és Baracsi Endre megyei közgyűlési alelnökök, valamint Vinnai Győző, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. A rendezvényen Kulturális örökségünk mentése a Kárpát-medencében címmel előadást tartott Őry László, a szervező Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

2015. február 27.

Román–magyar program keretében avattak zarándokközpontot Máriapócson
Az emberek testi és lelki gyarapodását segíti, ha az egyház szabadon betöltheti szolgálatát – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán a magyarországi Máriapócson.
Semjén Zsolt a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye új zarándokközpontjának ünnepélyes avatásán arról beszélt: felekezeti és vallási hovatartozástól függetlenül mindenkinek az az érdeke, hogy testi és lelki értelemben az ember szabadon kibontakozhasson, ebben pedig az egyháznak nagyon fontos szerepe van. Hozzátette, hogy ha az Istennel való kapcsolat kinyílik, akkor az erőt ad a napi problémákban megfáradt embereknek életük rendezéséhez, saját boldogulásukkal pedig a társadalom javát szolgálják.
A kereszténydemokrata politikus a kommunizmus áldozatainak emléknapjára utalva hangsúlyozta, az ateizmusra és istentelenségre épülő kommunizmus árnyékában a zarándokközpont átadása szimbolikus jelentőséggel bír. Helyreállt a dolgok normális rendje, azaz együtt van az egyház, az állam, a megye és az önkormányzat, illetve együtt vannak a magyarországi és az erdélyi magyarok, fogalmazott Semjén Zsolt.
„Isten népe van együtt, és skizofrén dolog, amikor megpróbálják szétválasztani, széthasítani a hívő embert az állampolgártól” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: „egyszerre vagyunk tagjai az egyháznak és állampolgárai a hazának”.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy minden politikai program és államfelfogás a mögötte álló emberkép függvénye. Ha ez az emberkép torz és egyoldalú, akkor szükségszerű, hogy az arra épülő társadalom torz és embertelen legyen, mutatott rá a politikus. Úgy vélte, az állam feladata az emberek életminőségének javítása, de ehhez szellemi-lelki értelemben szükség van az egyház sajátos szolgálatára is.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arról beszélt: Magyarországon és Erdélyben azok az igazán erős közösségek, amelyek jövőjük tervezésekor figyelemmel vannak az egyházra és a keresztény értékekre.
A politikus utalt arra, az állam és az egyház viszonya árnyaltabb Romániában, mint Magyarországon, a román állam ugyanis még nem rendezte a magyar történelmi egyházak és a görög katolikus egyház ingatlanjaival és tulajdonaival kapcsolatos kérdést. Visszafelé is foroghat a történelem kereke, már visszaszolgáltatott ingatlant államosíthatnak, megszerzett jogokat visszavonhatnak, de nem szabad úgy tennünk, mintha ennek nem lenne jelentősége, mutatott rá Kelemen Hunor.
A beszédek előtt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyés püspöke szentelte fel és áldotta meg a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, több mint 649 ezer euróból felépült új zarándokközpontot.
A Mária sugara – Közös vallásturisztikai értékek megőrzése és bemutatása című, 1,3 millió euró költségvetésű nagyprojekt egyik elemeként elkészült, mintegy 600 négyzetméteres központban a zarándokok fogadására, rendezvények és konferenciák megtartására is alkalmas termeket alakítottak ki. A létesítmény négy kisebb – tárgyalásokra, gyóntatásra, kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas – helyiséggel is rendelkezik. Az új épületben orvosi szoba, vizesblokkal felszerelt baba-mama szoba, egy játszóház és egy kegytárgybolt kapott helyet.
A program keretében a máriapócsi zarándokház felépítésén kívül a Máriapócs–Szatmárnémeti-vonal mentén a nagykárolyi görög katolikus templom és közvetlen környezetének felújítása, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus plébániatemplom épületének felújítása, valamint a szatmárnémeti román görög katolikus Popp Aurel-kápolna rekonstrukciója is megvalósult.
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék