udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Kolumbán Csilla

2009. március 16.

Jakab Antal megyéspüspökre emlékeztek Gyergyókilyénfalván a március 12-én és 13-án a gyergyóújfalusi önkormányzat, a budapesti Határtalanul Alapítvány és a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány által rendezett emlékkonferencián, amellyel Jakab Antal születésének 100. évfordulóját ünnepelték. „Írni kell a nagy személyiségekről, amelyekre a jövőnek, a történelemnek nagy szüksége van”, fogalmazott Vencser László római katolikus lelkész, volt teológiai tanár, amikor bemutatták Varga Gabriellával írt Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal /Kairosz, Budapest/ című munkájukat. Varga Gabriella hangsúlyozta, a bemutatón maga mellett tudhatja azokat, akiknek köszönhetően a könyv létrejöhetett: Kolumbán Csilla hitoktatót, Jakab Antal életművének kutatóját, Vencser László professzor/kanonokot és Tempfli Imre teológus/történészt. /Barabás Cs. Márti: Száz év, megalkuvás nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Március 13-án Gyergyókilyénfalván leleplezték a falu nagy fiának, a száz esztendővel ezelőtt született Jakab Antal püspöknek, Márton Áron püspök utódjának a szobrát a templomkertben, Dóczi András csíkszeredai szobrászművész alkotását. Amikor Márton Áron püspököt bebörtönözték, a Vatikán a gyulafehérvári egyházmegye első titkos ordináriusává, azaz püspök-helyettesévé nevezte ki Jakab Antalt. Számos paptársával együtt 1951-ben őt is letartóztatták, tizenhárom esztendőt raboskodott. 1964-es szabadulása után egyházjogi és erkölcsteológiai tanári katedráját csak 1968-tól nyerhette vissza. Jakab Antal 1980 és 1990 között megyéspüspökként vezette a gyulafehérvári egyházmegyét. Az ő ideje alatt épült fel – a romániai diktatúra vallás- és magyarellenességét figyelembe véve mondhatni csodaszámba menő módon – néhány új katolikus templom Gyimesbükkön, Tusnádfürdőn, Maroskeresztúron, Sepsiszentgyörgyön, Kézdialmáson, Kézdivásárhelyen és másutt. /Székedi Ferenc: Négy tételben az egységről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2013. április 4.

Tekerőpatak: öt nemzetiség, öt népviselet
Falujukban élő nemzetiségek népviseletével ismerkedtek a tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola diákjai csütörtökön; a székely, csángó, román, cigány és sváb hagyományos ruházkodás darabjait a településen élők mutatták be nekik.
„Többek leszünk, ha megismerjük egymás nyelvét, kultúráját, mindenkinek tudnia kell, hogy kikkel él együtt, ugyanakkor ismernünk kell saját gyökereinket, saját kultúránkat” – szólt a tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola diákjaihoz a multikultúrának kijelölt iskolai napon, csütörtökön Kolumbán Csaba, az iskola tanára. Tekerőpatakon több nemzetiség él együtt, ezúttal a népviseletek bemutatásán keresztül próbált rávilágítani a nemzetiségek közötti hasonlóságokra és különbségekre az iskola pedagógusközössége.
Székely népviselet
Bár a diákokból álló hallgatóság nagy része székely ruhát viselt, mindegyikük számára nyújtott valami újat Kolumbán Csilla és Kolumbán Csaba székely népviseletről szóló bemutatója. Megtudhatták, hogy az öltözet vidékenként változó, s hogy a női ruha anyagának színösszeállításából, a férfiak harisnyájának zsinórozásából régen következtetni lehetett viselőjének családi, társadalmi helyzetére, rangjára, módjára. A székely női viselet legfőbb darabja a színes csíkozású, háziszőttes anyagból készült rokolya és a mellény, a szintén házi megmunkálású alsószoknyák, az ing és a kötény. A rajta lévő, kilyénfalvi viseletet ismertetve Kolumbán Csilla elmondta, a sötétkék-fekete csíkozású öltözetet gyász vagy nagyböjt idején hordták a régiek, a fekete a gyász, a sötétkék Szűz Mária színe. Csizma, harisnya, ing, mellény, kalap – a székely férfiviselet darabjai is házilag készültek régen. Az ing len- vagy kendervászonból, a harisnyának nevezett nadrág pedig gyapjúszövetből készült. A harisnyát zsinórozással vagy a vitézkötéssel díszítették. A viselet az egyén számára előírt viselkedésformát is jelentette; ezért régen nagyon figyeltek arra, hogy ezt semmilyen formában ne hágják át. Nem megfelelő viselet hordása esetén a bicskabíró büntetésére lehetett számítani: mielőtt a lányok vagy asszonyok bementek a templomba, a bicskabíró egyet hasított a rokolyájukba, és az használhatatlanná vált. A férfiakat is megszégyenítette a bicskabíró, ha eltúlozták vagy más díszítésű harisnyát vettek fel, mint ami illett hozzájuk– mondta Kolumbán Csilla.
Cigány népviselet
A kislány Gábor Mária és a kétgyerekes anya, Gábor Mária mutatta be a cigány népviseletet. Az asszonyság volt a beszédesebb, tőle tudjuk, hogy a férfi szövetnadrágot visel, ha megnősül, kalap jár a fejére. A lányok, asszonyok ruházata cifrább, van belőle ünnepi és hétköznapi. Nem készen vásárolják, egy tekerőpataki varrónő rakja le, egy szoknyába akár tíz méter anyag is kerülhet, a köténybe kettő. Amíg leányok, hajadonfőtt járnak, hajukba belefonják a piros szalagot. Amint férjhez megy a nő, kendő kerül a fejére, haját felkontyolják. „Nem szégyelljük, hogy cigány népek vagyunk. Pérásban lakunk, két gyermekem van, ebben a jó világban nem is kell több. Kereskedők vagyunk, mi csak az árulással foglalkozunk, azt szeretnénk, ha a gyermekeink tanulnának, hogy munkájuk, jobb életük legyen” – mondta Gábor Mária, aki nem járt iskolába. Nagyobbik fia hetedikes, számára már a leány le van foglalva Radnóton, összeházasodnak majd. „Jó nemzetből való a leány, béváló nekünk. Rokon, s mi a rokonságból nem szeretnénk kimenni, más nemzetségbe kerülni. Kereskedő az apja s az anyja, s mikor a lakodalom lesz, négy napig is mulatunk” – mondja büszkén az asszony, majd hozzáteszi, hogy a mulatság körül még vannak kérdések, szombatosok lettek, alkoholt nem ihatnak, lehet, szombaton nem is kezdhetik a lakodalmat.
Román népviselet
A Neamţ megyei román női viselet egyik tartozéka az alsószoknya szerepét ellátó pendely, ezt és a rövid inget egy széles övvel rögzítik derekukhoz a nők. A széles övre egy keskenyebb, bernyócnak nevezett pánt is kerül, ezzel a katrincának nevezett szoknyát fogatják a derekukhoz. A sűrű mintákkal díszített ingre gazdagon kivarrt bundás mellényt öltenek, fejükre kendőt tesznek. Régen bocskort viseltek a nők és a férfiak is, ezt manapság félcipővel, csizmával váltották fel. A lányok egyfonatú copfban hordták hajukat, az asszonyok pedig kontyba fűzték. Nem csak régen, de ma is, ha templomba mennek, kendőt tesznek fejükre a Neamţ megyei lányok, asszonyok – tudhatták meg a gyerekek a békási származású, jelenleg Tekerőpatakon élő Bokor Marinelától, aki azt is elmondta, a rajta lévő viselet édesanyja lakodalmi leváltó ruhája volt.
Gyimesi csángó népviselet
A gyimesi csángó férfiak régebb bocskort viseltek, most már félcipőben járnak. Hosszú, fehér, a kézelőnél hímzett, gyolcs ingüket kiengedve hordták, derekukon széles, kézi hímzéssel, varrással díszített décsi szíjú. Az ingre hímzett báránybőrmellényt öltöttek, szűk, fehér gyolcs nadrágot hordtak. A fejükön viselt fekete kalapot virággal díszítették – mutatta be a gyimesi férfi népviseletet Antal Zsolt. A nők is bocskorban jártak régen, a fehér gyolcs pendelyre vették fel a katrincának nevezett szoknyát, melyet – akárcsak a Neamţ megyeiek – bernyócnak nevezett pánttal rögzítettek derekukhoz. Fehér, buggyos ujjú gyolcs ingüket hímzéssel, csipkével díszítették. Minden alkalomra ezt a viseletet öltötték régebben, annyi különbséggel, hogy temetésre például fekete kendőt, lakodalomba színeset kötöttek a fejükre a leányok, az asszonyok. Lakodalomban a menyasszony szalagokat viselt a hajában, de csak éjfélig, amikor kontyba kötötték a haját, ezzel jelezve, hogy az asszonyok sorába lépett – szólt a gyimesi szokásokról is Antal Erika.
Sváb népviselet
A Szatmár megyei Mezőpetriről származik Kosután Laura, aki pszichológusként dolgozik a tekerőpataki iskolában. Sváb származású, s mint mondta, büszkén ölti magára nemzetisége hagyományos viseletét. Ünnepi ruhát kölcsönzött a mezőpetri tájmúzeumból, ezt mutatta be a tekerőpataki gyerekeknek. Mint mondta, a sváb nők hétköznapi viselete színes volt, ünnepekkor pedig fehér szoknyát és blúzt viseltek, a vállukon virágmotívumokkal díszített kendőt, szoknyájukon hímzett kötényt hordtak. Mezőpetrin már csak hagyományok szintjén maradtak meg a sváb szokások, múzeumban őrzik eredeti kellékeiket, a népcsoport asszimilálódott, magyarnak vallja magát – mondta el Kosután Laura. Hangsúlyozta, mindenkinek fontos megismerni származását, ápolni hagyományait.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro.

2014. április 23.

Átadták a Jakab Antal Keresztény Kör idei díjait
Ötödik alkalommal adták át a Jakab Antal-emlékdíjakat. A Márton Áron püspök utódának nevét viselő elismerést a Jakab Antal Keresztény Kör (JAKK) alapította 2010-ben, és évente egy-egy papi, illetve világi személyt díjaznak. Az idei díjakat Kolumbán Csilla tekerőpataki tanár és Salamon József gyimesbükki plébános vehette át.
A Jakab Antal Keresztény Kört a neves erdélyi püspök rokonai és tisztelői alapították a Jakab Antal centenáriumi emlékévben, célul tűzve ki a névadó néhai gyulafehérvári megyéspüspök emlékének fenntartását, szellemi örökségének ápolását, illetve az ő nyomdokain járók és az általa vallott értékeknek megfelelően élők és tevékenykedők munkájának, törekvéseinek elismerését. A díjat minden esetben Jakab püspök életútjának valamely jelentős dátumához kapcsolódóan valamelyik díjazott lakóhelyén vagy ahhoz közel eső településen adják át. Idén húsvét harmadnapján Gyimesbükkön került sor e rangos eseményre. A Bákó megyéhez csatolt erdélyi településen a 13 évet raboskodó püspök börtönből való szabadulásának 50., a gyimesbükki templom építése elkezdésének 40. évfordulóján került sor az eseményre.
Zsúfolásig megtelt kedden, április 22-én a gyimesi templom, ahol a hálaadó szentmisét az ausztriai Linzben élő Vencser László teológus, egyetemi tanár mutatta be, az ünnepséget pedig színesebbé tette a Koncsag László kántor által vezetett egyházi kórus éneke, illetve Fórika Sebestyén alkalomhoz illő szavalatai.
Elsőként Salamon József gyimesbükki plébános vehette át a díszoklevelet, a Kolozsi Tibor szobrászművész által tervezett emlékplakettet és a díjjal járó 500 eurót. A 25 éve pappá szentelt Salamon József mindvégig a végeken, a magyar nyelvterület határain védte a magyar értékeket. A Lujzikalagorban született plébános Óradnán, Galócáson és Gyimesbükkön alkotott maradandót, és amint Berszán Lajos atya laudációjában rámutatott, ő Dani Gergely szellemi utóda, folytatja azt, amit a templom- és közösségépítő híres pap elkezdett.
Az idei világi díjazott Kolumbán Csilla hittan és földrajz szakos tanár, aki 24 éve tanít Gyergyótekerőpatakon és Kilyénfalván. Amint Csedő István tekerőpataki plébános laudációjából kitűnt, a tanárnő pedagógiai, közéleti és szociális tevékenységével egyaránt rászolgált a díjra.
A rendezvény házigazdái Vencser László és a Budapesten élő Varga Gabriella újságíró (mindketten a JAKK alapító tagja) voltak, fővédnöke pedig dr. Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke.
Jakab Antal-emlékdíj kitüntetettjei
2010 (Kolozsvár): Veres László nyugalmazott lelkész, szentszéki tanácsos és Tokay Rozália, a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatának elnöke.
2011 (Csíksomlyó): posztumusz Pálfi Géza mártír sorsú lelkipásztor és dr. Antal Zoltán csíkszeredai sebész, Jakab Antal kezelőorvosa.
2012 (Marosvásárhely): P. Bakó Béla, Pál testvér, ferences szerzetes, illetve a Mustármag közösség és a Szent Cecília Együttes.
2013 (Ditró): Kémenes Loránd Zoltán lelkipásztor és dr. Puskás Károly főorvos, a ditrói kórház vezetője. 2014 (Gyimesbükk): Salamon József plébános és Kolumbán Csilla tanár.
Dobos László. Székelyhon.ro

2015. január 23.

Kölcsey és Vörösmarty a neten – Együtt szavalt a nemzet
Kárpát-medence-szerte számtalan felolvasással, ünnepi műsorral, színházi előadással, díjátadással ünnepelték meg csütörtökön a magyar kultúra napját.
Második alkalommal rendezték meg az Együtt szaval a nemzet elnevezésű programot, amelynek idén az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium volt a házigazdája, de Erdélyből és a Partiumból is bekapcsolódott 58 magyar tanintézet a közös szavalásba, többek között Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Brassóból, Kolozsvárról, Temesvárról, Nagyváradról és Szatmárnémetiből. A Magyarország kezdeményezte programban számtalan magyarországi iskolán kívül szerbiai, szlovákiai és ukrajnai oktatási intézetek is jelentkeztek.
Százötven csíki diák is szavalt
Csíkszeredai diákok is együtt szavaltak a nemzettel csütörtökön. A pedagógusházban több mint százötven középiskolás diák mondta el a Himnuszt és a Szózatot ugyanabban az időpontban, amikor világszerte több ezer más diáktársa.
Tavaly több csíkszeredai iskola külön-külön már bekapcsolódott a közös versmondásba, most viszont együttesen képviseltették magukat. A rendezvényen a Himnusz első szakaszán kívül minden évben egy, a nap megünneplésére méltó verset szavalnak el a diákok, idén a második vers Vörösmarty Mihály Szózata volt.
Márai-díj Tompa Andreának Márai Sándor- és Csokonai Vitéz Mihály-díjat, valamint Könyvtári Minőségi Díjat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár csütörtökön, a magyar kultúra napján a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Márai Sándor-díjat Tompa Andrea kolozsvári származású, 1990 óta Budapesten élő író, színházkritikus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Színház című folyóirat szerkesztője vehette át a 20. századi kisebbségi lét kérdéseinek újszerű és hiteles prózai ábrázolásáért. Az írónak két regénye jelent meg eddig: 2010-ben A hóhér háza című, 2013-ban pedig a Fejtől s lábtól címmel a második.
A szervezők sorsolás révén idén az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumot választották ki a házigazda szerepére, az együttes szavalást vezénylő Jordán Tamás színművész innen irányította a rendezvényt.
A YouTube internetes videomegosztó révén a világszerte számos helyszínről bekapcsolódó diák élőben látta a vezénylő művészt, így szavalhattak egyszerre, együtt. A különböző helyszíneken felvétel is készült, ezek szintén a YouTube-on tekinthetők meg. A csíkszeredai együttes szavalás is látható, az internetes oldal keresőjében az Együtt szaval a nemzet és Csíkszereda kulcsszavakkal rá lehet keresni a felvételre.
A pedagógusházban összegyűlt csíkszeredai diákok számára csütörtök délelőtt, a közös szavalat előtt Budaházi Attila dramaturg, rendező tartott főpróbát, és látta el őket hasznos tanácsokkal.
Az élő közvetítés kezdetén Jordán Tamás is gyakoroltatta először kissé a szavalókat, akik számára felidézte azt is, azért ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát.
Végül helyi idő szerint 11 óra 10 perckor világszerte több helyszínen kezdték el szavalni a diákok a Himnusz első szakaszát, majd a Szózatot. A közös versmondás után a csíki diákoknak Túros Endre tanár beszélt a Himnusz jelentőségéről, születésének körülményeiről, a költő életéről.
Farkas Szilvia, az eseményt szervező Nemzeti Kreatív Intézet kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: a kezdeményezéshez 718 iskola csatlakozott idén. Hozzátette: több iskola jelezte, hogy ugyan nincs internetkapcsolatuk, így nem tudják feltenni saját videójukat a YouTube-ra, de ők is csatlakoznak a közös versmondáshoz a meghirdetett időben.
A különböző helyszíneken elhangzó valamennyi szavalat rögzítésre kerül, és a YouTube-csatornán visszanézhető. Április 11-éig, a magyar költészet napjáig a részt vevő iskoláknak lehetőségük lesz további szavalatokat is feltölteni, és a legnézettebbeket, illetve a legnagyobb tetszést kiváltókat jutalmazzák. A díjakat a magyar költészet napján adják át.
A programot tavaly indította útjára Szőcs Géza kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó Jordán Tamás Kossuth-díjas színész-rendező szakmai irányításával. A kezdeményezés célja a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon.
Szőcs Géza kormánybiztos a közös szavalat után az MTI-nek elmondta: a kollektivitás új formája alakult ki a projekt révén több százezer diák között. „Ez egy kohéziós erő a következő generációk számára, amelyekről aggódva szokás mondani, hogy gyengül bennük a nemzettudat, hogy sorvad az öszszetartozás élménye. Ez a projekt ezzel ellentétes hatóerőt jelent” – fogalmazott.
Szőcs Géza nem tudta még pontosan megmondani, hogy jövőre melyik verset választja ki, de Berzsenyi vagy Ady egyik verse van a fejében. Az Együtt szaval a nemzet kezdeményezésnek évente újabb és újabb határon belüli és külhoni település ad otthont. A következő házigazdát az idei résztvevők közül sorsolással választják ki április 11-én, a költészet napján.
Olvasással az irodalomért
Marosvásárhelyen a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is nagyszabású vállalkozással, 24 órás felolvasómaratonnal ünnepelték a magyar kultúra napját. Az Olvass fel Marosvásárhelyért! című eseményen a kora délutáni órákban zsúfolásig tele volt a Zanza kávézó. Az egyik asztalnál az Unirea Főgimnázium diákjai és tanárai ültek. Velük volt a tanintézet aligazgatója is, Brandner Emőke, akitől megtudtuk: a magyar tagozat tizedikes, tizenegyedikes és végzős tanulói mellett a harmadikosok is felolvastak.
„Könyvszerető embernek tartom magam, a diákjaimat is erre nevelem. Úgy érzem, hogy a magyar irodalom, a magyar nyelv ezáltal marad fenn, ha megszerettetjük a gyerekekkel az olvasást” – fogalmazott az intézményvezető. Egyik diákja, Bálint Nóra maga is prózát ír, ezúttal azonban egy Reményik-verset olvasott fel.
Idén a felolvasással párhuzamosan beszélgetéseket is szerveztek ismert vásárhelyi személyiségekkel. Ottjártunkkor éppen Boros Zoltán televíziós újságíró Török Viola rendezővel beszélgetett zene és színház kapcsolatáról, az erdélyi színházi világról. Csép Andreával és Brassai Zsomborral is összefutottunk. A megyei tanácsos Tisza Katától, a Maros megyei RMDSZ elnöke Vida Gábortól olvasott fel.
„A felolvasó-maraton olyan rendezvény, amelyet támogatni kell, és a jelenlétünkkel kell felkarolni az ügyet és segíteni a szervezők munkáját” – fogalmazott Csép Andrea. Brassai Zsombor elmondta a rendezvény nevét annak idején többek között Vass Leventével, a rendezvény főszervezőjével találták ki.
„Jobb a hangulat, felnőttebb a hangulat, komolyabb a hangulat. Szépen összekovácsolódik, és évről évre szebb és jobb irányba tágul ennek a rendezvénysorozatnak az ajánlata, amit valamikor négy évvel ezelőtt kezdtünk el. Most már románul is megszervezzük, kerekasztal-beszélgetések is vannak, és egy csésze kávé mellett alkalom nyílik az ismerkedésre: a marosvásárhelyiek megismerhetik a marosvásárhelyieket. Számomra ez a legfontosabb tényező. És az, hogy a csapatom, a partnereink, akikkel közösen szerveztük, örömmel, jókedvvel és egyre nagyobb hozzáértéssel végzik a munkájukat” – fogalmazott Vass Levente, a szervező Stúdium Alapítvány alelnöke.
Saját műsorral is készültek az iskolák
Számos erdélyi iskola is saját ünnepséget szervezett a Himnusz befejezésének évfordulóján. A Hargita megyei Tekerőpatakon a Tarisznyás Márton Általános Iskola diákjai például zenés-verses összeállítással készültek.
„Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a hétköznapok közül kiemeljük a jeles napokat. A gyermekek nagyon készülnek a rendezvényekre, a fellépők komolyan veszik szerepüket. A mai műsorral kapcsolatban azt vettem észre, hogy nemcsak megjelenésükben igyekeztek »ünnepiek« lenni, hanem lélekben is készültek” – mondta lapunknak Kolumbán Csilla vallástanár, a műsor szervezője.
R. Kiss Edit, Vass Gyopár
Krónika (Kolozsvár)

2015. február 15.

Jakab Antalra emlékeztek
Püspökké szentelésének 43. évfordulóján, február 13-án vallási szertartással, koszorúzással és tanulmányi versennyel emlékeztek a kilyénfalviak és vendégeik Jakab Antalra.
Immár nyolcadik alkalommal szervezett tanulmányi versenyt Jakab Antal emlékének tiszteletére a tekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola. A rendezvényt ezúttal a püspök szülőfalujában, Kilyénfalván tartották, lehetőséget teremtve a helyieknek is az emlékezésre. A program rövid vallási szertartással kezdődött – Jakab Antal szobránál Fejér Lajos helyi plébános mondott szentbeszédet. A templomkertben összesereglett emlékezők koszorúzással rótták le kegyeletüket a püspök emléke előtt.
A vetélkedőre a gyergyói települések általános iskolásai mellett Búzásbesenyőből, Gyímesbükkből, Maroshévízről is érkeztek versenyzők, összesen tizenhat csapat mérte össze felkészültségét, tudását. „Segíteni igazán szeretettel, szeretetből lehet” mottóval hirdették meg az idei vetélkedőt a szervezők, Jakab Antal élete és munkássága mellett a 25 éves Gyulafehérvári Caritas, illetve a szintén 25 éves évfordulóját ünneplő Keresztény Szó vallási kiadvány is alapját képezte a diákokra váró feladatoknak.
A négytagú zsűrinek nem volt könnyű munkája, Kari Attila, a tanfelügyelőség képviseletében; Kafer György a tekerőpataki iskola újpesti testvériskolájának igazgatója; Ferenczi Attila a Salamon Ernő Gimnázium aligazgatója és Ördög Csilla a Caritas képviseletében pontozta a diákok tudását kreativitását. Az első helyezést az „Akarat” a másodikat a „13-as szám”, a harmadika helyezést megosztva kapta a „Szeretet” és a „Dominus meus et Deus meus” csapata.
A versengés izgalmain énektanítással enyhítettek a szervezők, vallási énekekkel és népdalokkal gazdagítva a diákokat. Amint azt Kolumbán Csilla vallástanár, a rendezvény főszervezője mondta, az éneklés is Jakab Antal szellemiségét idézi, hisz a püspök nagyon szerette az énekeket, az egyházi zene mellett a népdalokat is. Ő maga is szépen énekelt és sokat tett azért, hogy mindenki énekeljen.
A rendezvényen résztvevő Bodó Péter nyugdíjas plébános püspökhöz fűződő személyes élményeit osztotta meg a jelenlévőkkel, érdekességként hívta fel a figyelmet arra, hogy az éppen rajta lévő reverenda szövetét Kilyénfalva nagy szülöttjétől, Jakab Antaltól vásárolta.
A kellemes hangulatban zajló vetélkedő közös ebéddel és táncházzal zárult.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

2017. március 12.

Jakab Antalra és Szent Lászlóra emlékeztek Kilyénfalván
Jakab Antal püspökké szentelésének 45. évfordulójára emlékeztek pénteken az egyházi méltóság szülőfalujában, Gyergyókilyénfalván. Az esemény – a Szent László-emlékév rendezvényeként – a legendás magyar király alakját is középpontba helyezte.
Pénteken, a déli harangszóra szép számú emlékezőközönség gyűlt a kilyénfalvi templomkertbe, hogy együtt adózzanak a falu nagy szülöttje, dr. Jakab Antal emlékének.
A Kolumbán Csilla, tekerőpataki vallástanár által évről-évre megszervezett megemlékezés hagyományosan imádkozással, a püspök szobrának megkoszorúzásával kezdődik, majd rendszerint kulturális műsor keretében, vagy iskolák közti vetélkedőn elevenedik meg az egyházi méltóság alakja. Idén sem volt másként. A koszorúzást megelőzően Fejér Lajos helyi plébános elmondta, az idei Jakab Antal-emlékünnep a Szent László-év rendezvénysorozatának részét képezi. Felolvasva Jakab Antal egyik karácsonyi prédikációjának egy részletét, érzékeltette a püspöknek hívei iránt érzett elkötelezettségét.
„Az én Uram és én Istenem jelszavával el vagyok szánva úgy szolgálni egyházamat és híveink üdvösségét, hogy ugyanakkor hazám és népeink békéjét, rendjét és boldogságát is imával, szóval és tettel előmozdítsam” – hangzottak el a néhai Jakab Antal gondolatai.
A templomkertből a falu művelődési házába vonultak az emlékezők, ahol gyergyószéki iskolák diákjainak műsorát követhették végig. Összesen tíz tanintézet képviselte magát a rendezvényen, hármas csoportokban adva elő egy-egy jelentet. A témákat maguk választották ki a szervező által megadottak közül, a felkészülést vallástanáraik segítették.
Legtöbben Szent László-legendákat alkalmaztak színpadra, ugyanakkor emlékképeket is megelevenítettek Jakab Antal gyermek- és ifjúkorából, valamint püspökké szenteléséről. Volt csapat, amelyik a Jakab Antal nevét viselő intézményeket, szobrokat, tereket ismertette, és olyan is, amelyik a püspök és a legendás magyar király erényei között állított párhuzamot mutatta be.
Az előadás lezárásaképpen hangfelvételről hallgathattak meg egy részletet a jelenlévők Jakab Antalnak a Márton Áron püspök temetésén mondott beszédéből.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék