udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 16 találat lapozás: 1-16

Névmutató: Korda Zoltán Tibor

2000. április 20.

Az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének választmánya ápr. 19-én délután rangsorolta a tanácsosjelölteket. A szavazást követően a legesélyesebb tíz jelölt, a választmány által kialakított sorrendben: Pándi István, Kabai István, Günthner Tibor, Papp A. Adél, Simon József, Gittinger Orsolya, Korda Zoltán Tibor, Nits János, Máté János, Szilágyi Ferenc. A választmány által összeállított listát a közgyűlés módosíthatja, azt követően pedig kiegészül Ilyés Gyulával, aki hivatalból az első helyet kapja, valamint a Német Demokrata Fórum két jelöltjével, akikkel az RMDSZ közös választási jelöltlistát állít. /(turos): A városi választmány rangsorolta tanácsosjelöltjeit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

2001. június 30.

Jún. 29-én közgyűlést tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, a várad-olaszi templomban. A püspöki bejelentéseket követően a közgyűlés egy sor határozatot és állásfoglalást fogadott el. A június 6-án megkezdettnek a folytatása volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület mostani közgyűlése. Tőkés László püspök bejelentette, hogy megalakult az egyházkerület fegyelmi bizottsága. Korda Zoltán lett az elnök, Szilágyi Péter az alelnök és Heredean Gyöngyi a jegyző. A püspök megismételte, hogy a magyar igazolvány megszerzéséhez az ajánló szervezetnek politikamentes, széles elven alapuló, civil szervezeteket, egyházakat és politikai pártokat egyesítő jogi személynek kell lennie. Június 15-én megalakult az egyházkerületben a Magyar Reformátusok Világszövetségének területi része. Tőkés László püspök egy sor határozati javaslatot és állásfoglalást terjesztett elő. /Péter I. Zoltán: Állásfoglalások közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2001. augusztus 21.

Kereszténység és magyarság összetartoznak. Felemelkedésünk esélye a hit, mert a hit tartotta meg népünket ezer éven át. A vallás nem magánügy, miként a liberálisok állítják. A hétköznapokon kell érvényesüljön Szent István szellemisége, az erkölcs, becsület, tisztesség, összetartás! - hangsúlyozta többek között Reizer Pál szatmári megyéspüspök az aug. 19-i, vasárnapi szentmisén, melyet Szent István király tiszteletére tartottak. A főtéri székesegyház zsúfolásig megtelt hívőkkel, ünneplő magyarokkal, ott voltak az RMDSZ, valamint a civilszervezetek képviselői, köztük az ünnepséget szervező Szent István Kör vezetői. A főpásztori mise után a székesegyház elé vonult a sokadalom, ahol a talapzatnál álló Szent István szobornál folytatódott az emlékezés. Először Korda Zoltán, a Láncostemplom lelkipásztora, majd Szabó Károly szenátor és Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk maradandó művét, szellemiségének megtartó erejét. Ezt követően koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el az ünnepelt szobrához Szent István királyra emlékeztek a történelmi egyházak minden templomában. /(Sike Lajos): Kereszténység és hit összetartozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. augusztus 25.

Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a hitoktatást az 1-4. osztályokban kötelezővé tették, a felsőbb osztályokban ajánlott. 2000-től kezdve a középiskolában is bevezették a hitoktatást. A katolikus hitoktatói képzést a gyulafehérvári teológia biztosítja, a reformátusok esetében pedig Kolozsvár vagy Nagyvárad. A hitoktatásnak is megvan a tanterve, ami minden tanárra kötelező. Korda Zoltán, a Református Gimnázium (Szatmárnémeti) iskolalelkésze szerint nagyon hasznos az iskolai hitoktatás. Sajnálja viszont, hogy a szülők az iskolai hitoktatással megelégednek, és nem irányítják gyermekeiket az egyházi vallásórákra. - Merlás Tibor, a Szentlélek-templom (Szatmárnémeti) plébánosa emlékezetett: a katolikus egyházban a hitoktatás már 1989 előtt is kiemelt fontossággal bírt. A katolikusok Magyarországról vették át a tervezetet, amit aztán a minisztérium elfogadott: a Bajtai Zsigmond-féle hittankönyv sorozatot, a középiskolák számára pedig a budapesti Piarista Gimnázium tantervét, négyéves hittan-sorozattal. - A folyamatosság megvan, mert egyetemi központokban is hangsúlyt fektetnek a hitoktatásra. Egyetemi lelkészségek működnek Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. /Benedek Ildikó: Az iskolai hitoktatás szerepe a keresztény nevelésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./

2002. március 4.

Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere a tanácsülésen azt javasolta, hogy az egyházak támogatásánál az érvényes népszámlálási adatokat vegyék figyelembe, mely szerint a lakosság fele ortodox, fele pedig katolikus, református és más kisebb felekezetekhez tartozó. Ez nagy vonalakban megegyezik a nemzetiségi hovatartozással is, amennyiben legutóbb a lakosság 54 százaléka románnak, 46 pedig magyarnak vallotta magát, a többi német, roma, ukrán, szlovák és mások. A 400 millió lejes a támogatást így osztották el: 150 milliót kaptak az ortodoxok, 150 milliót a görög katolikusok, 50 milliót a római katolikusok és ugyanennyit a reformátusok. Tehát végül is csak negyede jutott a magyaroknak. Ez illusztrálja a romániai állapotokat: az elvek szépek, s immár a törvények is egyre európaiabbak, a gyakorlat viszont a régi, továbbra is balkáni és ortodox, jegyezte meg Sike Lajos. Ráadásul a tanácsosként is tevékenykedő ortodox tiszteletes azzal állt elő, hogy az egész pénz őket illetné meg, mert az ortodoxok hat, a görög katolikusok pedig három új templomot építenek pillanatnyilag, mások pedig… Ezzel nagyvonalúan megfeledkezett Korda Zoltán tanácsos és református lelkész múlt évi gesztusáról, amikor a református egyház 16 millió lejről lemondott az ortodoxok javára, pontosan azért, hogy egy épülő templomot be tudjanak fedni. Most az ortodoxoknak illett volna viszonozniuk a gesztust. A tanácsülésen Hiába vitatkoztak az RMDSZ tanácsosai. /Sike Lajos: Pénzek és lelkek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

2002. szeptember 23.

Szatmárnémetiben a Szent István Kör, a történelmi egyházak és a civil szervezetek összefogásával, szept. 21-én egész napos megemlékezést tartottak Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyházközség imaházában Mózes Árpád kolozsvári püspök hirdetett igét. A református temetőben lévő Kossuth-emléksírnál Czier István római katolikus és Korda Zoltán református lelkipásztor mondott imát. Ezt követően Erdei D. István parlamenti képviselő beszéde következett. A Scheffler János Lelkipásztori Központ előadótermében Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Riedl Rudolf alprefektus mondott beszédet. Bemutatták Tarczy István Kossuth-emlékplakettjét. /Kossuth Lajos 1802 - 2002. Szombaton egész napos emlékünnepség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2004. március 16.

A város magyarsága együtt emlékezett márc. 15-én Szatmárnémetiben. A református temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött az ünnepség. Korda Zoltán református lelkész és Amma Zoltán római katolikus plébános mondott imát. Ünnepi beszédet mondott Varga Attila parlamenti képviselő és Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezetője. Koszorút helyeztek el Kossuth emléksírjánál az RMDSZ, a MIK, az Magyar Polgári Szövetség, valamint több egyházi és civil közösség képviselői. A Kossuth–emléksírtól az Ormos–házhoz vonultak az ünneplők, ahol Kereskényi Sándor szenátor és Kovács Jácint, a MIK elnöke mondtak ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az Ormos–ház falán található Petőfi–emléktáblát. /T. L.: Együtt emlékezett Szatmárnémeti magyarsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

2004. december 28.

Szatmárnémetiben a székesegyházban karácsony este pásztorjáték vezette be a hagyományos éjféli misét, Schönberger Jenő megyés püspök mondott beszédet. A reformátusok ismert templomában, a Láncosban Korda Zoltán hirdette az igét, majd sok száz gyermeket karácsonyi csomaggal ajándékoztak meg. Falvakon, ha nem is mindenütt, tovább él a kántálás. Betlehemesekkel már csak néhány településen lehetett találkozni. Példamutató, hogy Túrterebesen maga Koczán Levente polgármester is beállt a betlehemesek közé. /Pásztorjáték, kántálás, szeretetcsomag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2008. december 27.

Szatmárnémetiben a római katolikus székesegyházban idén is sokan vettek részt december 24-én az éjféli szentmisén és az azt megelőző zenés előadáson. Az örömhírt Schönberger Jenő megyés püspök hirdette az ünneplő híveknek. A szatmárnémeti Láncos templomban Korda Zoltán lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. A zsúfolásig megtelt református templomban az ige hirdetése mellett, a gyerekek karácsonyi műsora is szeretetet varázsolt a jelenlévők szívébe. /Megszületett a világ Megváltója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

2010. december 8.

Magyar hagyományok háza
Bartók Béla Hagyományőrző Művelődési Egyesület néven jött létre új kulturális szerveződés Szatmáron.
„Hosszú éveken át tanítottam a zeneiskolában, tavaly az egyház visszakapta, és eljöttünk onnan, fájlaltam az elválást. Aztán láttam, hogy hónapokon át ott áll az épület üresen. Mondtam Korda Zoltánnak, a Láncos-templom lelkipásztorának: ha nem tudnák eldönteni, mit kezdjenek vele, lenne egy ötletem: legyen a szatmári magyar hagyományápolás háza” – részletezte lapunknak a legfrissebb szatmári művelődési kezdeményezés hátterét Bertók Béla helyi zenetanár.
Miután az ötlet nemcsak Korda Zoltán lelkipásztornak, hanem a gyülekezet presbitériumának is tetszett, tegnap létre is jött a szervezet, Bartók Béla Hagyományőrző Művelődési Egyesület néven, amely a volt zeneiskolát élettel hivatott megtölteni.
Az új kulturális szervezet tegnapi alakuló ülésén a város értelmiségének képviselői jelentek meg: Fejér Kálmán zenetanár és népzenekutató, Enyedi István néprajzos, Szarvas Károly néptáncoktató, valamint Tamás Tibor zenész. Az összejövetelen több elhatározás is született a város kulturális életének fellendítésére vonatkozóan, a névadó nagy magyar zeneszerző szellemiségében.
A megbeszéléseknek megfelelően még ezekben a hetekben beindul a néptáncoktatás, népdaléneklés, népi hangszerek tanfolyama, ezt követi aztán a táncház, az énekkar is. Külön tanítják majd a népi hímzést és a faragást. A tervezett programok támogatásaképpen a református egyház, az ingatlan tulajdonosa, nem kér bérleti díjat az egyesülettől.
Sike Lajos, Új Magyar Szó (Bukarest)

2013. január 30.

Tőkés Lászlóék nem politizálhatnak a Láncos-templomban
Nem tarthatja meg a szatmárnémeti Láncos-templomban szombatra meghirdetett autonómia-fórumát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A maszol.ro értesülései szerint a sajtóban megjelent előzetes hírek után az egyházközség presbitériumát és lelkészi hivatalát több hívő is (esetenként csoportosan) megkereste és tiltakozásukat fejezték ki, hogy a politikai jellegű összejövetelt a város legnagyobb református templomában tartsák meg, tanulva a korábbi esetekből.
A hívek arra hivatkoztak, hogy az ilyen fórumokon a magyarságot megosztó vélemények és ismert személyiségeket támadó, nem egyszer durva címkézések hangzanak el. Korda Zoltán lelkipásztor kérdésünkre elmondta: mindezek után az egyházközség vezetése arra az elhatározásra jutott, hogy a következőkben semmiféle politikai rendezvénynek nem ad otthont a Láncos-templomban, „azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy Isten imádságos házában semmi helye az ilyesminek”.
Mindazonáltal a fórum meghívottai imádkozhatnak a Láncosban. Az új program szerint délelőtt 11 órától meghallgathatják Tőkés László igehirdetését, majd átvonulnak a közeli Grand Mall üzletközpontba, melynek konferenciatermében kezdetét veszi az autonómia-konferencia.
A korább hírek ellenére, a sajtóval közölt friss programban nem szerepelnek magyarországi vagy nyugati előadók. Tőkés László mellett Toró T.Tibor, Izsák Balázs, Kincses Előd, Fodor Imre, Katona Ádám és Gazda József tart beszédet.
Tíz évvel ezelőtt február 2-án, a szatmárnémeti Láncos-templomban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése határozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításáról. Az EMNT elnöke, Tőkés László már korábban közölte: a tizedik évforduló alkalmával ugyanazon a helyszínen hirdetik meg hivatalosan az autonómia évét.
Maszol.ro,

2013. február 4.

Önfeladás helyett, az autonómiát – Megemlékezés a Láncos-templombasn
Szombaton, a Szatmárnémetiben lévő Láncos-templomban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hálaadó ünnepi istentisztelettel emlékezett meg az erdélyi nemzeti mozgalom önálló útjára indulásának tízedik évfordulójáról.
Az istentisztelet után évfordulói emlékülés és tanácskozás kezdődött, jeles meghívottak részvételével. Az istentiszteleten igét hirdetett Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke, aki prédikációját a Mózes V. könyvében olvasható, és a jubileumi ünnepség mottójául is szolgáló „Válaszd az életet!” felhívásra építette. Mint mondotta: az Ige hatálya kiterjed az élet minden területére, és a folytonosság hordozója is egyben. Az EMNT-elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a református egyház szerepét az autonómiamozgalom elindításában, amit a reformátusok 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantásában betöltött vitathatatlan érdeméhez hasonlított. Amiképpen Temesvár a küzdelem, úgy Szatmárnémeti a békés építkezés jelképévé vált – hangsúlyozta Tőkés László. „Nem volt elég a zsarnokságot legyőzni, folytatni kell az utat. Az életet kell választanunk a halál és az átok helyett, az autonómiát az önfeladás helyett” – fogalmazott az igehirdető.
A házigazda, Korda Zoltán lelkipásztor köszöntője után, a magyar kormány nevében Szászfalvi László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő köszöntötte a Láncos-templomot megtöltő gyülekezetet. Elmondta: tíz évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az autonómia jelszavát tűzte zászlajára, és ezzel az élet akarásáról és a szülőföldhöz, anyanyelvünkhöz, nemzeti tudatunkhoz való ragaszkodásról tett bizonyságot. Az EMNT nem valaki ellen, hanem valamiért jött létre, az autonómia ügyének felkarolása érdekében – hangsúlyozta.
Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja ünnepi köszöntőjében kifejtette: az autonómia egy közösség élni akarását mutatja. „Minél autonómabb egy közösség, annál sikeresebb problémái megoldásában” – jelentette ki a képviselő.
Az összeállítás az EMNT Sajtóirodától kapott tájékoztatóból készült.
nyugatijelen.com
Erdély.ma,

2014. február 11.

Kitüntették Szatmár megye egyetlen aktív fazekasmesterét
Hétfőn este a szatmárnémeti filharmónia nagytermében a művészet, a kultúra és a népnevelés különböző területein tevékenykedő 33 társával együtt kitüntették Istvánfy Gézát, Szatmár megye egyetlen aktív fazekasmesterét.
Az úgynevezett Díjazottak Gáláján ünnepélyes külsőségek közt vehette át a megyei önkormányzat által adományozott, jelentős pénzösszeggel is járó elismerést. Rajta kívül még 13 magyart érdemesítettek erre, köztük Méhes Kati színművészt, Cserey Csaba dobművészt, Korda Zoltán református lelkészt, Görbe Éva táncoktatót és Stalh István sportújságírót.
Istvánfy Géza az avasi Vámfaluban él és dolgozik, egy olyan régi fazekas-központban, ahol száz éve még minden második portán forgott a korong. Ötvenhárom éve ezen a településen a fazekasság még 64 családnak biztosított egzisztenciát. Mára Istvánfi egyedül maradt, pontosabban a feleségével működteti a kis családi vállalkozást. A férfj korongozik, Emma asszony pedig mázol és írókázik, amibe, ha sok a munka, Marika lánya is besegít neki.
Munka pedig van, egyre több, mert a tulipános, margaréttás mintájú tányérokat, a formás kancsókat és a káposztás-fazekokat egyre többen keresik az Avasba látogató turisták. Géza mester kisiskolás unokájától várja az erősítést. Mint elmondta, a kislány már most sokat időzik a műhelyben, főleg a díszítés érdekli.
maszol.ro,

2014. május 13.

Megbeszélés autonómiánk esélyeiről
A posztModern Távlatok Művelődési Műhely legutóbbi ülésén dr. Bakk Miklós politológus tartott előadást.
A szatmárnémeti Láncos templomhoz tartozó Kálvineum termében több mint félszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák dr. Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár (Kolozsvár) előadását az autonómia fogalmáról, alkotmányos rendezési lehetőségeiről, illetve az elmúlt húsz év fontosabb erdélyi magyar autonómia-tervezeteiről. Nt. Korda Zoltán és Thoroczkay Sándor felvezetése után az előadó részletesen kitért autonómia-esélyeink körvonalazására.
A több mint egy órás megbeszélés során a jelenlévők megegyeztek abban, hogy az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseinek megvalósulásához feltétlenül szükséges 5 objektív és legalább 1 szubjektív feltétel, azaz szükség van az RMDSZ széleskörű politikai akaratának és képességének érvényesülésére, az erőteljes anyaországi támogatásra, szerencsés nemzetközi feltételek megteremtődésére, az itteni magyar és román civil társadalmi tényezők összefogására, végül pedig a román állam pozitív hozzáállására.
Mint szubjektív feltétel, elengedhetetlen a kisebbségi elit kiemelkedő képviselőinek önfeláldozó és felelősségteljes fellépése, az eddiginél jóval merészebb feladatvállalása. szatmar.ro

2016. február 26.

Gellért Sándorra emlékeztek 
Szerdán a Szatmár-Láncos Református Egyházközség gyülekezeti termében emlékeztek meg Gellért Sándor költőről, akinek verseiből Meleg Vilmos nagyváradi színművész állított össze előadást.
A Szatmár-Láncos Református Egyházközségben minden évben megemlékeznek Gellért Sándorról. Így történt ez szerda délután is, amikor az egyházközség gyülekezeti termében nagyszámú érdeklődő gyűlt össze, hogy megemlékezzen Szatmár megye egyik legjelentősebb és legegyénibb stílust képviselő költőjéről, Gellért Sándorról. Korda Zoltán, a Szatmár-Láncos Református Egyházközség lelkipásztora bevezető áhítatában is kitért azokra a nehéz időkre, amikor Gellért Sándor sok magyar katonával együtt a Don-kanyarnál harcolt hatalmi érdekek miatt,. Kifejtette, közülük nagyon sokan soha nem térhettek vissza.
Gellért Gyula, Gellért Sándor fia bemutatta azt a körülbelül kétkilós Bibliát, amit apja egy kenyeres zsákban vitt el a Don-kanyarig — ezt, ha csak tehette, olvasgatta. A Bibliát Gellért Sándor az apjától kapta, majd ő is a fiának ajándékozta megőrzésre és olvasásra.
A szerdai megemlékezésen Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művésze adta elő Gellért Sándor műveiből összeállított műsorát. Ez az előadás A Magyar Kultúra Napjára készült, és már máshol is előadta. A műsor három részből áll, az első és a harmadik olyan verseket tartalmaz, amelyek valamilyen módon kötődtek Meleg Vilmoshoz és Gellért Sándorhoz egyaránt. Az 1970-es években ugyanis kezdő színészként több alkalommal lépett fel olyan találkozókon, előadóesteken, amelyeken részt vett Gellért Sándor is. Ezeken a találkozókon Gellért Sándor is sok versét szavalta és ajánlott verseket Meleg Vilmosnak előadásra. Több vers is elhangzott, amelyeket gyerekeinek írt — a szerdai megemlékezésen jelen volt Gellért Sándornak mind a négy gyermeke. Az előadás terjedelmesebb második részében Meleg Vilmos Gellért Sándor: A magyarok háborúja című eposzából olvasott fel részleteket. Gellért ebben az eposzban írja le azokat az emlékeit, amelyeket a II. Magyar Hadseregben élt át a Don-kanyarnál. Meleg Vilmos kiemelte, hogy az ő meglátása szerint nincs még egy olyan költő, aki ilyen sajátos módon írt a doni katasztrófáról. Az előadást követően kötetlen beszélgetés vette következett.
Elek György. frissujsag.ro

2016. szeptember 30.

Beiktatták minden idők legfiatalabb szatmári esperesét
Az elmúlt háromszáz évre visszamenőleg dokumentálható, nem volt még ilyen fiatal esperese a Szatmári Református Egyházmegyének. Beiktatták a mindössze 37 esztendős Király Lajos batizi lelkipásztort, aki Istentől kért bölcsességet székfoglaló beszédében.
Pénteken délelőtt a 10 órakor kezdődő istentiszteleten, a Láncos templomban tartották meg az egyházmegye alakuló közgyűlését, ahol Csűry István királyhágómelléki püspök hirdette Isten szavát a Napi Ige alapján: „Ugyanis az első hónap első napján határozta el, hogy eljön Babilóniából, és az ötödik hó első napján érkezett Jeruzsálembe Istenének rajta nyugvó jóakaratából. Mert Ezsdrás erős szívvel törekedett arra, hogy kutassa és megcselekedje az ÚR törvényét, és tanítsa Izráelben a rendelkezéseket és végzéseket." (Ezsd 7,9-10) Elsődleges legyen az új vezetőség számára az egyház építése! - mondta igehirdetésében a főpásztor. Mindezt kiegyensúlyozottan kell tenni, az egyház tekintélyét nem eljátszva és bizonyosnak kell lennünk abban, hogy mellettünk van az Isten. Legyen ez egy új rendszerváltás kezdete, ahol mernünk kell döntéseket is hozni!
Az igehirdetést követően Kovács Sándor esperes és Csűry Miklós főgondnok nyitotta meg a közgyűlést, majd sor került az egyházmegyei fegyelmi bizottság megválasztására.
A szünetet követően ünnepélyes fogadalomtételre került sor, Kovács Sándor leköszönő esperes kérte ki az alábbiak közül azoktól az esküt, akik még eddig nem töltötték be az adott tisztséget: Király Lajos esperes, Dr. Puskás Csaba főgondnok, Kiss József lelkészi főjegyző, Boga Ferenc presbiteri főjegyző, Versényi István lelkészi aljegyző, Póti Dániel presbiteri aljegyző, Nagy Erika missziói előadó, Győrbíró Sándor katekétikai előadó, Rácz Ervin ifjúsági előadó, Szilágyi Róbert számvevő, Higyed Gyöngyi zenei előadó, Giczei Tünde jogtanácsos, Matuz Zsolt műszaki előadó, Kürti Tamás levéltáros, Szatmári Elemér EVB-lelkészi elnök Tatár Miklós EVB-presbiteri elnök Varga Szilárd EVB-póttag. Egyházmegyei lelkészi tanácsosok: Keresztúri Sándor Zsolt, Jobb Domokos, Higyed István, Varga Szilárd, Simon Attila.
Egyházmegyei lelkészi tanácsosok, póttagok Higyed János, Képiró Gyula Jenő, Korda Zoltán. Egyházmegyei presbiteri tanácsosok: Dr. Vass Zoltán, Bűcs Attila, Póti Csaba, Tatár Miklós, Gyapai Sándor. Egyházmegyei presbiteri tanácsosok, póttagok: Csorvási Béla, Elek Károly. Egyházkerületi lelkészi tanácsosok: Máthé Róbert, Keresztúri Sándor Zsolt, Képíró Gyula Jenő, Korda Zoltán. Egyházkerületi lelkészi tanácsosok, póttag: Rácz Ervin, Bogya Kis Ferenc. Egyházkerületi presbiteri tanácsosok: Csűry Miklós, Bűcs Attila, Tatár Miklós, Kiss József. Egyházkerületi presbiteri tanácsosok, póttagok: Halász Béla és Gyapai Sándor. Fegyelmi bizottság, lelkészi tagok: Mészáros Mihály, Kovács Mátyás Péter, Kürti Tamás Fegyelmi bizottság, lelkészi póttag: Szatmári Elemér. Fegyelmi bizottság, presbiteri tagok: Kánya Gyula és Póti Dániel. Fegyelmi bizottság, presbiteri póttag: Balázs Bandi István.
„Vigyázz a szolgálatra, melyre vállalkoztál az Úrban, hogy azt betöltsed! (Kol 4,17) mondta Pál apostol idézve Kovács Sándor Király Lajosnak, azaz a leköszönő az új esperesnek. Sok olyan szolgálat lesz előtted, amire nem is gondoltál, de ha programod az Ige hirdetése, akkor nincs mitől félned, mert Isten veled lesz! - biztatta. Majd jelképes cselekedetként átadott egy Bibliát, az egyházmegye pecsétjét és kulcsát.
szatmar.ro



lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék