udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1 találat lapozás: 1-1

Névmutató: Kovács Álmos

1999. szeptember 23.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (a továbbiakban RMKT) Szatmárnémetiben megtartott VIII. vándorgyűlésén szép számú fiatal volt jelen, köztük kezdő közgazdászok és egyetemi hallgatók. Dr. Kerekes Jenő, a szervezet elnöke az érdeklődés növekedésében igen lényegesnek tartotta azt a tényt, hogy a múlt évben, a félixfürdői vándorgyűlésen megalakult a BIF, a társaság ifjúsági frakciója, mely az eltelt rövid időben is sok fiatal közgazdászt gyűjtött maga köré. A fiatalok a gazdaságtól várják a kibontakozást, s úgy érzik, itt többet tehetnek sorsuk, sorsunk jobbrafordulása érdekében, mint a politikában. A konferenciára ugyanarról a szakterületről hívtak meg román és magyar előadókat, így sok mindent össze lehetett hasonlítani, s az összehasonlítás serkentette a vitát. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank egyik vezető munkatársa elismerte, hogy náluk a politika beleszólt a jegybank tevékenységébe. Példának azt a hatalmas összeget hozta fel, amelyet Iliescu úr elnökösködése alatt - a kormány népszerűségét növelendő - mezőgazdasági kölcsönként adtak ki, nagy lyukat vágva a költségvetésben. Ezek a százmilliárdok nem a mezőgazdaság fellendítését vagy megsegítését célozták. Lazea szerint 1998-tól megerősítette önállóságát az RNB, s a politika nem szólhat bele döntéseibe. Kovács Álmos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az egyensúlyról és a dezinflációról beszélt. Kihangsúlyozta: a hatékony monetáris politikának alapvető feltétele, hogy a gazdaság a piacgazdaság körülményei között, és annak törvényszerűségei szerint működjön. "Nekünk gyorsan meg kellett teremtenünk a szükséges feltételeket a piacgazdaság működéséhez, mert húszmilliárd dolláros adósság várt törlesztésre." A további előadásokban a jelenlévők választ kaphattak arra, miért százszor nagyobb a pesti tőzsde napi forgalma, mint a bukarestié. Egyrészt: Magyarországon csak 64 vállalat értékpapírjait engedték a tőzsdére, ráadásul csak olyan vállalatokét, amelyek már megmérettek a piacon. Romániában nincs ilyen mérce, boldog, boldogtalan kínálhatja magát a tőzsdén, amelyen alig van igazi érték, ezért ugyanazokat a papírokat adják-veszik. Másrészt Magyarországon más értékpapírok, például kötvények is a tőzsdére kerülnek, s a tőzsdén kívül máshol nem lehet értékpapírokat forgalmazni. /Új kapukat nyitottak a közgazdászok Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék