udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 87 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-87

Névmutató: László Miklós

1993. július 5.

Megjelent Gaali Zoltán A székely ősvárak története, mondája és legendája című, 1938-ban kiadott könyvének reprintje a csíkszeredai Kriterion Alapítvány és a budapesti Akadémiai Kiadó közös gondozásában. /Mezey László Miklós: Az elfeledett utód könyve. A székely ősvárak tanúsága. = Pesti Hírlap, júl. 5./

1994. december folyamán

Horváth Antal luizikalugeri születésű pap /Csíkszentdomokoson katolikus plébános/ hosszú évek munkájával román nyelvű szöveggyűjteményt állított össze, amelyet Sepsiszentgyörgyön adtak ki /Stramosii catolicor din Moldova, Trisedes Press, Sfintu Gheorghe, 1994./ A címe magyarul: A moldvai katolikusok ősei. Könyvével azt bizonyította, hogy Moldva katolikusai nem elmagyarosodott románok, hanem őseik földjén élő magyarok. A szöveggyűjteményben kilencvenkét időrendbe sorolt szemelvény sorakozik, ismertette a könyvet Mezey László Miklós. /Honismeret, 6. sz./

1998. december 15.

Okt. 31-én jelent meg a Fényszilánk, Székelykeresztúr református egyházközsége gyülekezeti lapjának az első száma, melyet nov. 29-én követett a második. A lap felelős szerkesztője Antal Zoltán székelykeresztúri lelkész-esperes. Az egyházi lap a vitafórum lehetőségét kínálta fel. /László Miklós: A székelykeresztúri református egyházközsége gyülekezeti lapja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 15./

1999. július 1.

Jún. 27-én Székelykeresztúron rendezték meg a XVIII. Fúvószenekari Fesztivált, amelyen részt vett a magyarországi testvérváros, Dunakeszi fúvószenekara is. Kádár Levente, Szentegyháza fúvószenekarának szervezője elmondta, hogy a zenekar 16 alkalommal vett részt keresztúri fúvóstalálkozón. Gergely János zenetanár, az agyagfalvi gyermek-fúvószenekar vezetője arról tájékoztatott, hogy az együttes két és fél éve tevékenykedik 35 taggal, melyből 33 van jelen. A héjasfalvi gyermek-fúvószenekar karnagya, Szali Mózes elmondta: egy éve, hogy zenélnek a gyermekek. A Hargita megyei karnagyok legidősebbje, a hetvenéves Szász János 45 tagú fúvószenekarral jött Parajdról. Pálffy Tibor, az almási fúvószenekar karnagya elmondta, hogy a zenekar 1984-ben alakult újra. A barátosi 25 tagú fúvószenekar népdalfeldolgozásokat, indulókat és keringőket játszik - tájékoztatott Kelemen Szilárd karnagy. A gyergyóújfalusi zenekar 14 tagú, a kápolnásfalusi zenekar 26 tagú, az uzoni 20, a helyi fúvószenekar pedig 30 tagú. /László Miklós: Fúvószenekari Fesztivál Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

2000. május 16.

Megjelent Tibori Szabó Zoltán Ferenczy Júlia /Minerva Művelődési Egyesület és Szabadság kiadása, Kolozsvár, 2000/ című monográfiája. A kolozsvári festőművész pályáját fényképekkel és reprodukciókkal gazdagon illusztrált könyv felvételeit László Miklós és Csomafáy Ferenc készítette. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Ferenczy Júlia /Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3. - Kolozsvár, 1999. júl. 26./

2000. augusztus 17.

Aug. 7-13-a között Székelykeresztúron tanfolyamot tartottak a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány szervezésében. A tanfolyam a májusban beindított Polgári Újjászületés Székelyföldön című program szerves részét képezi. Ennek fő támogatója a Westminster Foundation for Democracy. A székelyföldi kistérségi társulások jövőbeni menedzserei, közművelődési intézmények, kultúrházak vezetői, közösségi munkások vettek részt az egyhetes elméleti tanfolyamon. Az előadók Magyarországról, a Közösségfejlesztők Egyesületétől jöttek. A tanfolyam résztvevői megalakították a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületét. Kialakulóban van egy új szakma, új foglalkozási ág: a térségi menedzseri munkakör. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök szerint nagyon hasznos ez a tanfolyam: ne Csíkszeredában találják ki, hogy mi történjen vidéken, hanem a kistérségi társulások bizonyítsák rátermettségüket ilyen téren. Elmondta, hogy pályázatot írtak ki. Hargita megyében 13 kistérségi társulás van. Ha mindegyik megfelelő pályázattal jön, akkor térségenként 80-100 millió lej közötti támogatást kapnának. /László Miklós: Megalakult a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 17./

2001. március 26.

Márc. 23-án negyedik alkalommal osztották ki Kolozsváron a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) emlékérmeit. A kétévente megrendezésre kerülő díjazáson három hazai műemlékvédő szakembert részesítettek ebben az elismerésben. A szovátai Mihály Ferenc restaurátornak az erdélyi festett mennyezetek és kazetták, templomi faberendezések felújítási munkálataiban kifejtett tevékenységét díjazták. A László Miklósi Keresztes Gyula építész több évtizeden át kifejtett kutatói, felmérési és széles körű népszerűsítői munkásságáért részesült emlékéremben. A kolozsvári László Miklós fényképész műtárgyakért, kiadványok illusztrációiért kapott kitüntetése akár életműdíjnak is tekinthető. Márc. 24-én a KLMT szakmai vitafórumot tartott Szellemi műemlékvédelem címmel. /Műemlékvédők, restaurátorok díjazása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2001. május 7.

Megjelent Gaal György tollából a Kolozsvárról szóló útikalauz, a Polis Kiadó /Kolozsvár/ gondozásában. A Házról házra a történelmi Kolozsváron című fejezet, a szerző imponáló tárgyi tudását bizonyító várostörténet, melyet László Miklós 68 fotója egészít ki. A szerző külön foglalkozik a Házsongárdi temetővel. Érdekes az Utcanévmutató, a jelenlegi és korábbi utcanevekkel. /Hantz Lám Irén: Kolozsvár - Millenniumi kalauz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2001. június 7.

Közel három évtizede, hogy a Keresztúr környéki iskolák számára megszervezték a vidéken egyedülálló sóskúti fesztivált, amely mindig nagy népszerűségnek örvendett. Jún. 2-án a vidékről összesereglett csoportok a Székelykeresztúr városi fúvószenekarnak indulójára felvonultak a város központjában, majd a sóskúti szabadtéri színpadon mindegyik résztvevő csoport bemutatta műsorát. /László Miklós: Sóskút-fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2001. július 10.

Július elsején Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban nyitották meg a 80 éves Sófalvi Jenő műkedvelő festő képzőművészeti, és lánya, Sófalvi Klára textíliákból álló közös kiállítását. /László Miklós: A 80 éves Sófalvi Jenő kiállítása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

2002. február 15.

A Tanügyminisztérium 1955-ben minden indoklás nélkül megszüntette a székelykeresztúri tanítóképzőt, és helyébe gyermekotthont létesített. Az otthon első nemzedéke a kézdivásárhelyi és csíksomlyói gyermekotthonokból hozott 120 növendék volt. Az intézet növendékeinek száma évről évre nőtt, a csúcsot az 1984–85-ös tanév jelentette, amikor a gyermekotthonnak 647 növendéke volt. Abban az évtizedben vált ez az intézet Románia legnagyobb magyar gyermekotthonává. Az intézet legutóbbi történetében fontos dátum volt 1994. május 20., ugyanis ekkor vette fel az 1848–49-es szabadságharc hősének, Zeyk Domokosnak a nevét, ugyanakkor leleplezték az intézet előtt lévő Zeyk Domokos-szobrot is. Egy másik fontos dátum 1998 júniusa. Ekkor az 1997/26-os számú sürgősségi kormányrendelet és több kormányhatározat alapján Romániában a gyermekotthonok a Tanügyminisztérium hatásköréből a megyei tanácsok rendelkezésébe kerültek, ez történt a keresztúri gyermekotthonnal is. Hargita Megye Tanácsának határozata értelmében 2002. végéig fel kell számolni a székelykeresztúri Zeyk Domokos Gyermekelhelyező Központot. Eddig négy pályázatot nyújtottak be a Pharehoz azzal a céllal, hogy a nagy árvaházat kisebb, családias központokra cserélhessék. Bodó József, a központ igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi 196 növendékből 155-160 családi házakba fog kerülni. A múlt évben megnyert Phare-program alapján 20 házat vásárolnak Székelykeresztúr, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós környékén, és ezeket családi otthonokká alakítják át. Általában 8–10 gyermek, 3 nevelő és egy kisegítő alkalmazott kerül egy-egy otthonba. A városi iskolaigazgatók ebben az épületben látják a székelykeresztúri szakmai oktatás bázisának kialakítási lehetőségét. /László Miklós: Megszűnik a gyermekotthon. Családokhoz kerülnek a keresztúri árvák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./

2002. június 5.

Jún. 1-jén Székelykeresztúron a Tanulók Klubja szervezésében tartották meg a diákoknak szervezett, nemzetközi rangra is emelkedett sóskúti fesztivált. E rendezvényt néhai Gálfalvi Sándor tanár javaslatára 1972 óta minden évben megtartják. A fesztivál célja lehetőséget biztosítani a városi és vidéki iskolák kis műkedvelőinek, hogy amit a helyi folklórból megmentettek, azt egy seregszemlén bemutathassák. Évek óta több magyarországi iskola műkedvelői is jelen vannak a fesztiválon. A székelykeresztúri fúvószenekar által játszott indulókra, kezükben a helységet megnevező táblákkal vonultak fel a csoportok résztvevői, majd a sóskúti szabadtéri színpadon adták elő műsorszámaikat. Színvonalas műsorral jelentkeztek a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és balánbányai tanulók házainak csoportjai. Külön dicséretet érdemel az újszékelyi, gagyi, siménfalvi, kisgalambfalvi és kissolymosi iskolák tantestülete, amiért kis növendékeik megfelelően képviselték intézményüket. Színvonalas műsorral lépett színpadra a keresztúri Tanulók Klubjának zenekara, tánccsoportja és az ifjú Pipacsok táncegyüttes is. /László Miklós: 30. Nemzetközi Sóskút-fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2002. június 24.

Gergely György, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium igazgatója visszatekintett: az első iskolahetet 1993-ban, az iskola fennállásának 200 éves évfordulóján rendezték meg. A hét folyamán vannak szórakozást biztosító rendezvények, de olyanok is, amelyek a tanulók tudásszínvonalának emelését szolgálják /vetélkedő, tudományos ülésszak stb./ A rendezvények anyagi alapját az Orbán Balázs Alapítvány biztosítja, de vannak más szponzorok is. /László Miklós: Jövőben 210 éves az iskola. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./

2002. augusztus 2.

A kilencvenes évek közepétől az Erdélyben turnézó magyarországi fúvószenekarok programjukba majdnem mindig beiktatják a székelykeresztúri Gyárfás-kúria meglátogatását. Ezen látogatások alkalmával a zenekarok színvonalas térzenét, illetve koncertet szolgáltatnak az emlékkoszorú elhelyezése után, a főtéren lévő Petőfi-szobor mellett. Legutóbb két fúvószenekar koncertezett a város központjában, a veszprémi Csermák Antal Zeneiskola, majd két hét múlva Albertirsa zeneiskolájának fúvószenekara Az utóbbi az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány meghívásának eleget téve részt vett a július 28-ai agyagfalvi fúvóstalálkozón is. 2000-ben a magyarországi iskola meghívására az agyagfalviak részt vettek egy nemzetközi fúvós-fesztiválon. /László Miklós és Fekete B. Zoltán: Találkozó Agyagfalván. Fúvószenekarok koncertje a főtéren. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./

2002. augusztus 19.

Székelykeresztúron az 1992-es népszámláláskor a város lakossága 11.159 fő volt, amelyből 10.675 magyar, 203 román, 264 cigány, 9 német, 1 cseh, 7 székely. A főbb vallásfelekezetek tagjainak száma: református 5054, unitárius 3617, római katolikus 1585, ortodox 261. A 2002-es népszámlálás előzetes adatai szerint most az összlakosság száma 9892, amelyből a stabil lakosoké 9672. Etnikum szerinti megoszlás: 9195 magyar, 220 román, 239 cigány, 5 székely, 12 német, 1 sváb. A mostani adatok alapján a népszámlálás idején több mint 200 székely tartózkodott külföldön. A főbb vallásfelekezetek tagjainak száma: 4462 református, 3481 unitárius, 1372 római katolikus és 226 ortodox. /László Miklós: Szomorú adatok Székelykeresztúrról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./

2002. október 4.

Okt. 4-6. között ünneplik a székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes megalakulásának 15. évfordulóját. László Csaba neve, aki ennek az együttesnek a megálmodója, majd alapítója és vezetője lett, egyet jelent a Pipacsokkal. A kezdet az 1987-es évre nyúlik vissza, amikor ő még a székelykeresztúri gimnáziumban tanított. Amikor Sepsiszentgyörgyön létrehozták a Háromszék Néptáncegyüttest, László Csaba a Pipacsok alapító tagjaival átment az alakuló profi együtteshez, ahol ő lett a koreográfus. Aztán hazatért Keresztúrra, hogy újjászervezze a Pipacsokat, az alapító tagok egy része a Háromszék Néptáncegyüttesnél maradt. Az újjászervezés sikerrel járt, 1991-ben a Pipacsok az Egyesült Államokban szerepelt. 1992-ben Svájcban szerepeltek, abban az esztendőben alakultak át hivatalosan együttessé. 1993-tól az Illyés Közalapítvány jóvoltából az együttes már félprofi státust nyert. 1996-ban volt talán a legerősebb az együttes, akkor szerepeltek Franciaországban is. 1997-ben az Egyesült Államokban rendezett World Fest világfesztiválon képviselték Romániát, és sikeresen szerepeltek Németországban is. 1998-ban László Csaba vezetésével, főként a Pipacsok tagjaiból megalakult az Udvarhely Néptáncműhely. Sikeres volt eddig a 2002-es év is, felléptek Hollandiában és Szardíniában is, hazafelé pedig Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitó műsorában. A Pipacsok 1992-től kezdte szervezni a gyimesi tánctábort, 1994-től pedig a sófalvit. /László Miklós: Tizenöt éves a Pipacsok Néptáncegyüttes. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2002. november 1.

Székelykeresztúron 1904-ben jelent meg az első társadalmi hetilap Székelykeresztúr címmel, amely 1919 decemberében szűnt meg. E közéleti lap megjelenése előtt még volt egy Tavaszi bimbók elnevezésű kéziratos diákújság, amelyet az unitárius köztanoda önképzőkörének tagjai szerkesztettek. 1905-ben indult a Székelykeresztúri Hírek hetilap, de ez csak három évfolyamot ért meg. Ezek után is jelentek meg lapok a városban. Közülük a legjelentősebbek az unitárius lelkészkör által megjelentetett Unitárius Egyház (1906-1940) című egyházi és iskolai havilap, a református egyház vezetősége által kiadott Harangszó (1921-1938) c. havi-, majd hetilap és az unitárius egyház által szerkesztett Kévekötés nevű folyóirat. A 20. század elején volt olyan időszak, amikor Keresztúron egy heti- és egy folyóirat jelent meg, sőt olyan is (1906-1907), amikor a keresztúriak és a környékbeliek két heti- és egy havilapot olvashattak. 1940-től nem jelent meg egy keresztúri sajtótermék sem (legalábbis olyan, amely hosszabb életű volt). Ezért örvendetes volt, hogy 1997. márc. 1-jével Székelykeresztúr Város Önkormányzata megjelentette a Kisváros című közéleti lapot, amelynek felelős kiadója Benyovszki Lajos polgármester, főszerkesztője pedig Dávid Tünde volt. A Kisváros közéleti lap elég rövid időt élt meg, 2002-ben megszűnt. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy ebben az évben a lapnak csak egy száma jelent meg. A jelenlegi költségvetés annyira szegényes, hogy nem ésszerű a megjelentetés. /László Miklós: Miért szűnt meg a Kisváros című közéleti lap? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./

2002. november 7.

Káli Király István, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatója elmondta: a könyvkiadást 1993-ban kezdték, és első évben öt kötetet jelentettek meg. Folyamatos fejlődéssel jutottak el a mai szintig, eddig 281 kiadványuk jutott el az olvasókhoz. Elindították az Erdély emlékezete című sorozatot. A Minoritate sorozatban az Európában kisebbségben élő népek irodalmának magyar fordítását nyújtják, a Könyvbarátok sorozatban a magyar és világirodalom eddig kiadatlan remekműveit. Még van egy Shakespeare- és egy erdélyi gyermekirodalmi sorozatuk is. A kötetek előállítása napról napra drágul. Szerencsére van néhány kiadványunk, amely eltartja magát, sőt az 1998-ban indult Wass Albert-életműsorozatból eddig 22 kötet látott napvilágot. A szerzői jogot vitató per első fokán a budapesti fővárosi bíróság eltiltotta a Mentor Kiadó Wass Albert-könyveit a magyarországi forgalmazástól, ami nagy érvágás. Ezt pályázatokkal próbálják pótolni. /László Miklós: A Mentor Kiadó kinőtte magát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./

2003. február 20.

László Csaba, két néptáncegyüttes, az Udvarhely Táncműhely és a keresztúri Pipacsok koreográfusa megállapította, hogy az együttesben mostanában hatalmas pangás észlelhető. Székelyudvarhely tanácsához fordult beadványával, ebben javasolta, hogy teremtsenek önálló jogi státust az együttesnek. Választ nem kapott, panaszolta a koreográfus. /László Miklós: "Szomorú dolgok történnek". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-87




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék