udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 28 találat lapozás: 1-28

Névmutató: Lázár Ervin

1998. szeptember 3.

Először Digitális Halhatatlanoknak nevezték azt a kezdeményezést, hogy a kortárs Kossuth-díjas írók munkái Internetre kerüljenek. Jelenleg Digitális Irodalmi Akadémia a neve, 1999 januárjára már mindegyikükről lesz anyag a világhálón. A következő írók munkái kerülnek Internetre: három erdélyi, Sütő András, Kányádi Sándor és Lászlóffy Aladár, egy felvidéki, Dobos László, két nyugati magyar író, Határ Győző és Méray Tibor, továbbá: Gyurkó László, Csoóri Sándor, Rákos Sándor, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Hubay Miklós, Bertók László, Orbán Ottó, Fejes Endre, Tandori Dezső, Lázár Ervin, Szabó Magda, Lakatos István, Petri György, Esterházy Péter, Nádas Péter, Faludy György /Kanadából hazatért/, Bodor Ádám, Spiró György, Takáts Gyula, Kuczka Péter, Gyurkovics Tibor, Mészöly Miklós, Moldova György, Ágh István, Sánta Ferenc, Konrád György, Somlyó György, Kertész Imre, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa. - Megállapodtak az elhunytak műveinek gondozásáról és Internetre juttatásáról: jelenleg tárgyalnak Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Pilinszky János, Mándy Iván és Weöres Sándor hagyatékának megvásárlásáról. /Magyar Hírlap, szept. 3./ Gyurkó László a kommunista rendszerben Kádár János életrajzot, Petri György pedig a rendszerváltás után hírhedt vallásgyalázó verset írt.

2001. október 1.

Lőrincz Ágnes, a Szatmári Északi Színház Harag György társulatának igazgatója kifejtette, hogy a múlt évadban a szórakoztató műfajt helyezték előtérbe. A színháztermet javítják, ezért a szakszervezeti művelődési házban tarják az első bemutatót. Két új színésznőt szerződtettek: Szabadi Nórát, a marosvásárhelyi színiakadémia végzősét és a Kolozsváron végzett Kató Emőkét. A bérletes előadásokon kívül stúdióelőadásokat is terveznek. Folytatják a Lázár Ervin-mesesorozatot a kisgyerekeknek a Kuckó Színházban. Lőrincz Ágnes szeretné, ha a színházak újra tájolhatnának, elvinnék előadásaikat az erdélyi városokba. - Az anyagi problémák gondot okoznak. /A Romániai Magyar Szó kérdéseire válaszol Lőrincz Ágnes, a Szatmári Északi Színház Harag György társulatának igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2005. június 25.

Az idei könyvhéten összegyűjtött költeményeit jelentette meg a nyolcvan-egynéhány esztendős Monoszlóy Dezső (Ab Art Kiadó, Pozsony). Új verseivel jelentkezett Futás a ködben címmel Csoóri Sándor (Nap). A környezetvédő, festőművész, Lao-ce-fordító Karátson Gábor vaskos műve, Az ötvenhatos regény (Helikon) centrumában a forradalom áll. A marosvásárhelyi születésű, novelláival ismertté vált Dragomán György A fehér király (Magvető) című regénye a romániai diktatúrát idézte fel. A Vajdaságban élő Lovas Ildikó a kilencvenes évek széteső Jugoszláviájának barbár világát felelevenítő regénye, a Kijárat az Adriára (Kalligram, Pozsony). Lázár Ervin ezúttal ismert magyar mondák újramesélésére tett kísérletet A magyar mondákban (Osiris). /Bogdán László: Könyvheti újdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

2007. január 16.

Január 15-én az Árkosi Művelődési Központ Istálló Galériájában megnyílt Péter Alpár könyv- és folyóirat-illusztrációiból válogatott grafikai kiállítása. A Budapesten már kétszer kiállított anyagot olyan szerzők ihlették, mint Benedek Elek, Lázár Ervin, García Lorca, Bogdán László, Bánffy Miklós, de van indián mese és Saint-Exupéry is. /(a. l.): Ahol a rajz az úr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

2007. április 23.

A kolozsvári Házsongárdi temetőből és Székelyudvarhelyről származó földben, illetve a Hargita megyei Zetelakán faragott kopjafa alatt alussza örök álmát Méhes György a budapesti Farkasréti temetőben. A 91 éves korában elhunyt erdélyi írót pálya- és nemzedéktársak, valamint tisztelői – köztük Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Lezsák Sándor parlamenti képviselő – április 20-án kísérték utolsó útjára. A Székelyudvarhelyen született Méhes Györgyöt Tőkés László királyhágómelléki püspök búcsúztatta a református egyház szertartása szerint. Orbán János Dénes, Méhes György monográfusa, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nevében búcsúztatva az írót kiemelte, hogy szomorú csillaghullásnak lehettünk tanúi az elmúlt fél esztendőben: irodalmunk nagy veteránjai, Faludy György, Sütő András, Határ Győző, Lázár Ervin, Nagy Gáspár, most pedig Méhes György hagyott el bennünket. /Csinta Samu: Kopjafa alatt, hazai földben. Örök nyugalomra helyezték Méhes Györgyöt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

2008. április 9.

Kolozsváron a Puck Bábszínház magyar társulata április 10-én bemutatja Fodor Sándor Csipike című meseregényét, a szerző színpadi változata alapján, Varga Ibolya rendezésében, Venczel Péter zenéjével. A bábszínház műsoron tartja Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című darabját, valamint Orbán János Dénes Búbocskáját. /Csipike a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2008. augusztus 16.

A romániai magyar műkedvelő színjátszást a határokon túli magyar amatőr színjátszók XVII. találkozóján Zsámbékon a bukaresti Petőfi Színkör és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínjátszók képviselték. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínjátszók Molnár János vezetésével Lázár Ervin egy kevésbé ismert elbeszélését dolgozták fel. /Pap Gábor, rendező: Kovásznai színjátszók Zsámbékon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2009. január 23.

Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró Márai Sándor-díjat vehetett át január 22-én, a magyar kultúra napján Budapesten. Idén a 105 díjazottból csupán egyetlen érkezett Erdélyből, ezt többen meg is jegyezték. „Olyan személyiségek vannak az erdélyi magyar kultúrában, akiket nem lenne szabad megkerülni, s ezért fáj, hogy Magyarországon nem tartják őket eléggé számon. Jó lenne, ha ez a jövőben megváltozna” – vélekedett Molnár Vilmos. Nagyváradon a magyar kultúra ünnepének díszvendége Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke volt. Az ünneplő közönség a Kolozsvári Magyar Opera előadásában megtekinthette a Mátyás a vérpadon című rockoperát. „A magyar kultúrát védetté kellene nyilvánítani”, fogalmazta meg Balázs József gyergyóalfalui festőművész, amikor átvette a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Az ünnepségen a magyar kultúra megőrzéséért végzett tevékenységéért Danaliszin Józsefet, a Fábián Ferenc műkedvelő színtársulat alapítóját, valamint Pál Ibolya és Kolcsár Árpád karnagyot is díjazták. A rendezvény díszvendége, Sebő Ferenc hangsúlyozta: a magyar kultúrát nekünk kell megvédenünk, azzal, hogy használjuk. Sebő Ferenc, a népszerű énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató minden koncertjét az ősi paraszti zene- és tánckultúra népszerűsítésének szenteli. A Pallas Akadémia Kiadó 500. kötetével /Pomogáts Béla: Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944)/ nyitotta meg Csíkszereda önkormányzata a magyar kultúra napjának ünnepségsorozatát. Sebő Ferenc tartott rendhagyó irodalomórát a Márton Áron Gimnázium dísztermében. Este pedig Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj című, személyes visszaemlékezéseket tartalmazó kötetét mutatta be Sebő Ferenc. A rendezvénysorozat záróakkordjaként január 23-án a Csíki Játékszín nagytermében a Sebő együttes bemutatja Lázár Ervin: Erdei dalnokverseny című lemezét. A szilágysági bányavároskában, Sarmaságon is megünnepelték a magyar kultúra napját a nemrég rendbe hozott Kemény-kúriában. Horváth János tanár Kemény János, a neves erdélyi író mához szóló üzeneteiről beszélt. Sepsiszentgyörgyön magyar Nobel-díjas tudósokról és társaikról értekeztek a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényen. Az EMKE Maros megyei szervezete a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorával ünnepelt. Meister Éva Szolnokra kitelepedett színművész előadta Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát Marosvásárhelyen, majd Szászrégenben. /A magyar kultúra ünnepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2009. február 9.

Harmadik alkalommal rendezték meg a Puck bábszínház napját Kolozsváron. Az ünnep tiszteletére a magyar tagozat a Szegény Dzsoni és Árinka című bábdarabot, a román társulat pedig A kis kakas gyémánt félkrajcárja előadást vitte színre. Varga Ibolya, a magyar tagozat rendezője elmondta, hogy az 1950-es években három magyar bábtársulat alakult az országban. A Szegény Dzsoni és Árinka előadásával Lázár Ervin, a darab szerzőjének emléke előtt is tisztelegnek, hiszen a meseíró, aki még élt, amikor ez a bábjáték először került műsorra, lemondott a szerzői jogokról a kolozsvári magyar társulat javára. /Varga Melinda: Emlékezetes bábünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2013. január 24.

Háromszéken a vámpír-regények a legnépszerűbbek
Háromszéken a vámpír-regények és gyermekirodalmi művek a legnépszerűbb olvasmányok, derül ki a sepsiszentgyörgyi Bod Péter megyei könyvtár tavalyi kölcsönzési adataiból.
Szonda Szabolcs, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója lapunknak elmondta: elkészítették az elmúlt esztendő legolvasottabb könyveinek és legnépszerűbb szerzőinek százas toplistáját, amit az intézmény www.kmkt.ro honlapján lehet megtekinteni. Ez szerint Háromszéken tavaly leggyakrabban Leiner Laura A Szent Johanna gimi című nyolcrészes kamaszregényét kölcsönözték ki. A második legnépszerűbb olvasmány a Fodor Sándor által jegyzett Csipike, harmadik Saint-Exupéry műve, A kis herceg.
A toplista élvonalában továbbá gyermekirodalom és a kötelező iskolai olvasmányok vannak: Tamási Áron, Mircea Eliade, Lázár Ervin, Molnár Ferenc, Liviu Rebreanu és Ion Creangă művei.
Szonda Szabolcs szerint a háromszéki olvasók körében népszerűek még a vámpírtörténetek illetve a képes gyerekkönyvek, a felnőttek a könnyedebb olvasmányok iránt érdeklődnek. Az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendő Harry Potter-sorozat a középmezőnybe csúszott vissza. A toplista 64-ik helyén van Cserey Zoltán Sepsiszentgyörgy képes története című helytörténeti kiadvány.
A sepsiszentgyörgyi könyvtár összeállította a tavaly leginkább igényelt szerzők toplistáját is. A legnépszerűbb tíz között gyerekkönyv-írók (mint például Geronimo Stilton, Bartos Erika, Marék Veronika) szerepelnek, az előkelő második helyen áll a krimi királynője, Agatha Christie.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter megyei Könyvtárnak tavaly több mint 70.000 egyéni látogatója volt, kevéssel több, mint az azt megelőző esztendőben, mondta el a maszol.ro-nak Szonda Szabolcs.
Maszol.ro,

2013. június 15.

A nemzeti gondolat lapja (Vendégünk volt)
Beszélgetés Papp Endrével, a Hitel felelős szerkesztőjével
A Mikes Kelemen Líceumban és a Huhuu Alkotóházban találkozhattak az érdeklődők a magyarországi Hitel folyóirat szerkesztőivel, Papp Endrével, Falusi Mártonnal, Nagy Gáborral, akik a Magyarország Kulturális Központja által kezdeményezett turné során érkeztek Sepsiszentgyörgyre. Papp Endre felelős szerkesztőt kérdeztük a 25 éves folyóirat eddigi történetéről, küldetéséről.
– Melyek a Hitel történetének legjelentősebb mozzanatai? – Idén 25 éves a Hitel, 1988-tól létezik, kezdetben kéthetente jelent meg, és a Kádár-korszak humánértelmiségi ellenzékét fogta össze. Története a 80-as évek elejére nyúlik vissza, Illyés Gyula és Csoóri Sándor akkor vetette fel, hogy szükség lenne olyan független fórumra, amit nem a párt irányít, és amely tiltott témákkal is foglalkozna, mint a magyar történelem egyes fejezetei, Trianon, a második világháború, az 1956-os forradalom, a Magyarország határain kívül élő magyarság problémája. Sokáig nem is adtak engedélyt a folyóiratra, végül 1988 novemberében jelent meg az első szám, az akkor már halott Illyés Gyula születésnapjára időzítve. Csoóri Sándor volt a szerkesztőbizottság elnöke, a lap köré csoportosultak az alakuló Magyar Demokrata Fórum képviselői, a népi-nemzeti mozgalomhoz tartozó alkotók, a kor humán értelmisége. 1992-től havilapként jelenik meg a Hitel, célkitűzése nem változott: erkölcsi-szellemi megújulást akarunk elérni a globalizálódó világban az irodalom, a kultúra eszközeivel. 2005–2006-ig tartott a nagy elődök korszaka, amelyet olyan alkotók neve fémjelzett többek között, mint Lázár Ervin, Sütő András, majd történt egy generációváltás, de a folyóirat fő célkitűzése ugyanaz: a nemzeti gondolat lapja szeretne lenni a 21. századi környezetben, arra keressük a választ, hogy a globalizálódó világban mit jelent a nemzeti eszme korszerű képviselete.
– Irodalmi, művészeti és társadalmi lapként határozza meg magát a Hitel. Megférnek ezek egymás mellett?
– Irodalom és társadalom kiegészíti egymást, ezt Csoóri Sándor megfogalmazta: két különböző szempont egymás mellett tágabb rálátást biztosít a világra.
– Milyen kihívásokkal szembesül 2013-ban a Hitel?
– Erősíteni szeretnénk a közéleti gondolatot, a társadalmi kérdések iránti fogékonyságot, ezért minden februárban tematikus számot adunk ki – a 2004. december 5-i népszavazás után jelent meg az első –, volt már ilyen a rendszerváltozás évfordulójáról, a magyar nyelv állapotáról stb. Könyvkiadásba kezdtünk, találkozókat tartunk, erősíteni szeretnénk azt a szellemi központot, amely a nemzeti gondolat köré szerveződik. A lap a kezdettől fogva egyetemes magyarságban gondolkodott, kiemelten foglalkozik a határon túli magyarok ügyével. – Változott a Hitel eredeti küldetése?
– Nem sokat. 40 év diktatúra után a társadalom történelmi tudata sérült, az embereket rá kell ébreszteni az összetartozás-tudatra, múltjukra, a közösségteremtés alapjaira, amit Széchenyi fogalmazott meg: hinni és hihetni egymásnak – ezt jelenti a Hitel. Ez a cél, csak most más világban élünk, más eszközökhöz kell nyúlni, így legfeljebb a látásmód változott.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2014. május 22.

Nemzetstratégia – kultúra és támogatás
L. Simon László Marosvásárhelyen
A magyarországi Nemzeti Kulturális Alap országos előadás-sorozata első erdélyi állomására került sor kedden délután a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előcsarnokában. A rendezvény két felvonásának első előadásaként a Köteles utcai épületben délután fél öttől L. Simon László József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának volt elnöke ismertette a számos erdélyi egyesületet is támogató NKA tevékenységét, a magyar kultúrafinanszírozásban betöltött szerepét, az online pályázati rendszer bevezetését, illetve annak előnyeit. Szünet után az előadó Polgári kultúrpolitika –Eredmények és dilemmák című kötetét mutatták be a szép számban megjelent közönségnek, az estet pedig a Fölszállott a páva című televíziós vetélkedő erdélyi díjazottjainak műsora zárta Diószegi László, a vetélkedő zsűrijének tagja, a Teleki László Alapítvány igazgatója szerkesztésében és műsorvezetésével.
L. Simon László elmondta: annak ellenére, hogy már nem a NKA elnöke és idén februártól nem kultúráért felelős államtitkár, a kultúra szolgálatában folytatja a munkát. – Az új országgyűlési szerkezet szerint immár kétszáz képviselő dolgozik a parlamentben, és az új összeférhetetlenségi szabályok szerint aki képviselő, az más munkát nem vállalhat. Ezért le kellett mondanom, de az elmúlt három évben én álltam a Nemzeti Kulturális Alap élén – ezen előadásom ekképpen egyfajta búcsúelőadás. A NKA erőteljes változás alatt áll, a Bethlen Gábor Alap mellett a magyar állam egyik legfontosabb kulturálismecenatúra-szervezete. Évi 12 milliárd forintból gazdálkodunk, amit szét is osztunk a pályázók között, a határon túlra ennek negyven százaléka jut. Az állam költségvetésében ez nem nagy pénz, de kulturális szempontból kiemelkedő forrás. A NKA forrásait nem az állam költségvetése garantálja, hanem részben angol mintára működünk: a Szerencsejáték ZRT. Ötös lottójából kapunk pénzt, nem a befolyó adóforintokból. A lottó játék- és nyereményadójának 90%-a kerül hozzánk. Így a költségvetésünk attól függ, hogy hányan lottóznak és nyernek. 2009-ben ez az összeg évi 7 milliárd forintot tett ki, és 12 milliárd forintra emelkedett.
A Nemzeti Kulturális Alapot 1993-ban hozták létre, azóta nagyjából változatlanul működik, kiegyensúlyozott gazdasági környezetben osztottuk szét a forrásokat. Nem a politikusok, illetve az általuk létrehozott alapítványok kurátorai mondják meg, hogy ki kapjon támogatást, hanem a NKA szakmai kollégiumaiban tevékenykedő szakemberek. Persze ez is generál vitákat, de ennél jobb rendszert mindeddig nem tudtunk kitalálni. Működésének sikerességét igazolja a Román Kulturális Alap vezetőségének visszaigazolása is. Ez a modell működőképes, és más országok által is követhető. Észtországban például hasonlóan működik, csak ott a vodka utáni adót is belevonták ebbe a körbe. Ami a pályázatok elbírálását illeti, szakterületenként egy-egy kuratórium, kollégium (Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma, Folyóirat- kiadás Kollégiuma, Könyvkiadás Kollégiuma, Közgyűjtemények Kollégiuma, Közművelődés és Népművészet Kollégiuma, Kulturális Fesztiválok Kollégiuma, Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma, Színház- és Táncművészet Kollégiuma, Zenei Kollégium) dönt ezekről. Amikor három évvel ezelőtt kineveztek, változtattam ezeken a szakkollégiumokon, például csökkentettük a számukat és önálló zenei kollégiumot hoztunk létre, valamint meghirdettük a Cseh Tamás-programot, amely 400 millió forinttal támogatja a magyar könnyűzenét. A filmművészetnek nincs szakmai kollégiuma, mert azt az önálló Nemzeti Filmalappal segítjük. A Filmalap a mi mintánkra lottóalapból gazdálkodik, évi körülbelül 6 milliárd forintból. Más alapokkal pedig a magyar dokumentum- és tévéfilmkészítést támogatjuk, illetve éves szinten több mint egymilliárd forinttal segítjük a magyarországi könyvkiadást. A kurátorok két csatornából kerülnek a NKA döntéshozói közé: egy részüket a szakmai szervezetek delegálják, a másik részét a miniszter nevezi ki, de természetesen utóbbiak is szakmabeliek. Politikai közmegegyezés van arról, hogy ez a rendszer legnagyobb érdeme. A pályázatokat mindenki maga írja meg, az elbírálók között van Kossuth-díjas írónk, Munkácsy-díjas szobrászunk, Jászai-díjas színésznőnk, Ybl-díjas építészünk és képviselteti magát többek között a cirkuszművészet is. Minden kuratórium nagyfokú autonómiát végez, a döntéshozók között számos határon túli alkotó is megtalálható.
2010 után változott pár dolog, és most ott tartunk, hogy újra kell gondoljunk egy sor párhuzamosságot, például a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap esetében.
Krucsainé Herter Anikó, a NKA jelenlegi főigazgatója hozzátette: az elmúlt évben, az Alap húszéves fennállásának évfordulóján határozták el, hogy elkezdik járni az országot. A visszajelzések alapján úgy döntöttek, hogy folytatják az előadás-sorozatot, elsősorban a támogatások ismertetése végett, az előadásokra igen részletes anyagot hoztak, amelyet bárki rendelkezésére bocsátanak.
A közönség kérdéseire válaszolva, illetve azok kapcsán L. Simon László elárulta: a Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégek – a francia példával ellentétben – szinte egyáltalán nem támogatják a hazai kultúrát. Ennek ellenére az NKA számos eredményt ért el, a magyar kormány például elkészíti az összes hazai és határon túli magyar levéltár jegyzékét. – Ez a kormány nagyon komoly nemzetstratégiájának a része, amelynek segítségével mindenki láthatja, hogy mi rejlik ezekben a levéltárakban, és az iratokat ne lehessen belőlük eltüntetni. A budapesti Fővárosi Levéltár egybegyűjtötte az összes erdélyi levéltár anyagát, és óriási kötetekben adja ki azokat, nyomtatva és digitálisan egyaránt, az államalapítástól napjainkig. Az NKA támogatásával újult meg az Ady-kiállítás Csucsán, a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékházprogramja pedig már átlépte a magyar határt: lesznek meglepetések, de ezekről többet nem árulok el, nehogy mások felvásárolják előlünk ezeket a házakat. Az Irodalmi Emlékház programsorozat 5-10 millió forintból egész kiállításokat valósít meg, és számos emlékházat (például Ady, Gárdonyi, Lázár Ervin egykori szülő-, illetve lakóházait) támogat. Évi körülbelül 20 milliárd forintra lenne szükség az egész Kárpát-medencei magyarság kultúrájának támogatásához, nem normatív alapon. A gazdaság bizonyos területein nemzeti protekcionistának kell lenni. Például támogattuk azokat a magyarországi könyvkiadókat, amelyek magyar nyomdákkal nyomtattak. Persze ezt nem lehet kizárólagossá tenni az Unió miatt. De 800 millió forintot fordítottunk például folyóiratok támogatására, és ezen összeg 70 százaléka a nyomdaköltségekre fordítódott. Nyilván azt szeretnénk, ha az adott támogatás a nyomda adójának köszönhetően az országban maradna.
Ami a pályázatokat illeti, az a jó pályázat, amely nagyon konkrét és a költségvetése sem túlzó. Például a holokauszt-emlékév támogatására 1,5 milliárd forintot ítélt meg a kormány, amelyet én túl nagy összegnek tartottam. De a pályázóktól több mint 14 milliárd forintnyi igénylés érkezett különböző rendezvények megszervezésére. Alig tudtuk az 1,5 milliárdot szétosztani. De arra, amit a négy év alatt előre léptünk, nagyon büszke vagyok. A volt szocialista kormány egyik legnagyobb bűne, hogy olyan mértékben adósította el az országot (az államadósságot 2002 és 2010 között megduplázták), hogy nem láthattunk rögtön hozzá a saját nemzetpolitikai céljaink megvalósításához. Pedig egy erősebb Magyarország a határon túli magyarság megmaradásba vetett hitét is erősíti.
Polgári kultúrpolitika
Az est második felvonásaként L. Simon László kötete került bemutatásra. A meghívó szerint a könyvet Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek kellett volna bemutatnia, de ő az Amerikai Egyesült Államok alelnökének látogatása miatt mégsem vehetett részt a vásárhelyi előadáson. Így a kiadványt Király László költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke ismertette, a szerző az ő kérdéseire válaszolt. Mint azt Király László megjegyezte, a 340 oldalas kötet CV-szerű, L. Simon László névjegye az elmúlt négy év kultúrpolitikai tevékenységéről. Szokatlan, hogy egy miniszterelnök előszót ír volt államtitkára kötetéhez, és ezen előszóban a kultúrpolitika fenegyerekének nevezi és bevallja, hogy penge vitákat is folytattak különböző kérdésekben. A könyvben rengeteg adatot találhat az olvasó, tartalmaz interjúkat, vitaindító előadásokat (többek között az e-bookról, a digitális könyvről). A kötetben megvan a lehetőség arra, hogy a ma olvasójának aktuális kérdéseire válaszoljon. A könyv, illetve az abban közölt előadások kapcsán felmerült kérdésekre válaszolva L. Simon László elmondta, sok szellemi műhely, folyóirat nem tudott lépést tartani az internet megjelenésével, másoknak pedig csak ott lenne szabad létezniük. De a szakma inkább érdekelt a status quo fenntartásában, mint nem. Ezen néha az innovatív politika változtatott, amely ritka, mint a fehér holló. A kulturális területen mérhetetlen a hisztipotenciál, egy 1 millió forintos változtatás is nagyobb visszhangot generál, mint egy 1 milliárd forintos gazdasági jellegű módosítás. A könyv mint olyan messze túléli majd a folyóiratokat. Más a piaci mechanizmusa, és más érzés, ha az ember könyvet vesz a kezébe. Ez a harmadik kultúrpolitikai könyvem, amúgy a 14. kötetem. A könyvkiadás nehézségekbe ütközik, verseskötetet szinte nem lehet eladni, nagyon kevesen vannak, akik csak ebből élnek, és nem állnak öt-hat lábon egyszerre. Végül elárulta: az elmúlt három évben nem írt verset, de ez a közelmúltban megváltozott.
Kaáli Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely)

2014. november 2.

„Hogy a diákok többet olvassanak”
Kreatív, játékos, megyei szintű novella-vetélkedő színhelye volt pénteken a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. Váradi és vidéki iskolások vettek részt.
Két szekcióban zajlott az első alkalommal megszervezett novella-verseny: az V-VIII osztályosok vegyes csapatai Lázár Ervin és Tóth Krisztina novelláiból mérték össze tudásukat az iskola dísztermében, míg a IX-XII osztályosoknak Örkény István novelláiból kellett készülniük. Bán Imola magyartanártól, a verseny líceumi szekciójának szervezőjétől megtudtuk: régi terv, hogy ilyen vetélkedőt szervezzenek, ugyanis kimondottan novellákra szakosodott verseny nincs. Szeretnék, hogy a versenynek folytatása is legyen.
Kávéházi hangulat
Kéry Hajnal főtanfelügyelő helyettes elmondta: azt szeretnék elérni a versennyel, hogy a diákok többet olvassanak. A megmérettetést a Communitas Alapítvány finanszírozásával szervezték meg. Amint a megnyitó alkalmából kihangsúlyozta: terveik szerint legalább félévente meg fogják szervezni ezt a versenyt. Szabó Zsuzsa iskolaigazgatótól megtudtuk: hagyományszerűen régmúlt idők kávéházi hangulatát igyekezték megteremteni, hogy ezzel is kellemessé tegyék az együttlétet. „Rohanó világunkban a kreativitás és a szép magyar szó egyre többet jelent, fontos tudatosítani, hogy olvasni jó – és előadni is nagyon jó lesz.” – tette hozzá.
A legjobbak
A líceumi csapatok első feladatként azt kapták, hogy „humoros-abszurd” módon – amolyan Örkény stílusban – mutatkozzanak be. A novellák ismerete mellett a későbbiek során is számot adtak kreativitásukról. Közben az általános iskolai csapatok a Foci és A tolltartó című novellákkal kapcsolatos feladatokat kaptak, Tamás-Péter Réka magyartanár vezetésével, aki ennek a szekciónak a szervezését vállalta fel. A szövegismeret mellett itt is játékos feladatokból állt a verseny, többek között a novellákhoz kapcsolódó jeleneteket adtak elő a diákok. A magyartanárokból álló zsűri az általános iskolások megmérettetése nyomán az első díjat megosztva ítélték oda az Ady Endre líceum és a Szent László iskolák csapatainak, a líceumi diákok megmérettetése során pedig szintén az Ady Endre csapata bizonyult a legjobbnak. Az első, második és harmadik díjasok könyvjutalmakat és okleveleket kaptak.
Neumann Andrea
erdon.ro

2015. augusztus 31.

Ősbemutatóval indul a szatmári színházi évad
Idén is bemelegítő workshoppal kezdte a munkát a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata: 2015. augusztus 21–25. között András Lóránt koreográfus tartott mozgásgyakorlati képzést a társulat tagjainak.
A színház közlése szerint a flamencoképzés után Hatházi András színész-rendező, egyetemi tanárral folytatódnak a saját műve alapján, ősbemutatóként színre kerülő Manka tavalyi évad végén megkezdett próbái. Ez az előadás lesz a 2015/16-os színházi évad első bemutatója szeptember 25-én, és színpadi nézőtérrel játszott produkcióként kerül közönség elé.
Ennek a produkciónak a próbafolyamatával párhuzamosan folynak majd a Babszem Jankó próbái, amelyet Márkó Eszter rendez. Ezt követően Bernard Slade Jövőre veled, ugyanitt című művét mutatják be Babarczy László Kossuth-díjas érdemes művész rendezésében. Az évad első nagyszínpadi, felnőtt bérletes előadása egy igazi klasszikus lesz, ugyanis a tavalyi, nagy sikerű Az elveszett levél rendezője, Sorin Militaru Csehov Sirály című művét viszi színre. A neves román rendező egyébként az idei évadtól a szatmári társulat alkalmazott munkatársa, és két nagyszínpadi, valamint egy stúdió-előadást fog rendezni.
Szintén az ősz folyamán fogja bemutatni majd a társulat Csikós Attila Két összeillő ember című kamaratermi produkcióját, amelynek rendezője Bessenyei István, és amely Szécsi Pál és Domján Edit szerelméről szól.
A tervek szerint idén is szinte a teljes társulatot megmozgató, zenekarral kísért produkciót láthat majd szilveszterkor a közönség, hiszen az óévbúcsúztatásra a Bakonyi Károly–Szirmai Albert-Gábor Andor szerzőtrió Mágnás Miska című művét mutatja be a társulat Bessenyei István rendezésében. A magyar operettirodalom egyik legtöbbet játszott darabjából készült előadás az idei évadban is bekerül majd a bérletes előadások közé is januártól.
Tavasszal a magyar gyermekirodalom egyik legismertebb művéből készült produkciót láthatnak a színházlátogató gyerekek: Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő című darabja kerül színpadra Kányádi Szilárd rendezésében, nagyszínpadi produkcióként. Szintén az évad második felében mutatja majd be a társulat az Örkény István Tóték című művéből készülő előadást, amelynek rendezője Sorin Militaru lesz. Kamarateremben bemutatott produkcióként kerül színre Gimesi Dóra Szemenszedett mese című darabja Márk-Nagy Ágota rendezésében, aki korábban többször is dolgozott már a szatmári társulattal.
Stúdió-előadásokban is bővelkedik a szatmári társulat 62. színházi évadja, hiszen Sorin Militaru rendezésében színre kerül Kai Hansel Klamm háborúja című műve, amely Rappert-Vencz Gábor egyéni előadása lesz. Balog Attila Marie Jones Kövekkel a zsebében című drámáját rendezi meg a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében, amelyet színpadi nézőtérrel játszik majd a társulat. Márkó Eszter Janne Teller Semmi című szövegének adaptációjából rendez előadást az Ács Alajos Játékszínben.
Idén is lesz bérletcserében játszott előadás, Szatmárra érkezik majd a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata két előadásával. A Harag György Társulat vendégül látja a nagyváradi Szigligeti Színház két előadását is. Ezek között diákoknak szóló produkció is lesz, illetve olyan nagyszínpadi felnőtt előadás, amelyet a bérletesek negyedik előadásként választhatnak bérletcsomagjukba. A Brighella Bábtagozat rögtön az évad elején bemutatja a Dániel András Egy kupac kufli című szövegéből készített bábelőadást az Ács Alajos stúdióteremben. A bábszínházi produkció vendégrendezője a Blattner Géza-díjas Rumi László.
Szintén vendégművészt, Sramó Gábort, a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatóját kérte fel a Brighella Bábtagozat Horváth Viktor Vilmos és Kormos című művének színrevitelére, amelyet felnőtteknek szán a társulat. Mindkét neves, magyarországi bábszínházi szakember dolgozott már Szatmárnémetiben, az utóbbi évadokban. A bábtagozat művészei felnőtteknek szánt kocsmaszínházi bábprodukciót is terveznek erre az évadra.
A szatmári színház magyar és román társulata a tavalyi együttműködés sikerén felbuzdulva idén is létrehoz egy közös előadást Margaret Atwood Pénelopeia című szövege nyomán, amelyet a romániai származású, neves kanadai művész, Alexander Hausvater visz színre.
A tavalyi évadhoz hasonlóan idén is több kísérőrendezvényt szervez a Harag György Társulat, a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat társszervezője lesz, ismét tart színházi nyílt napot, megrendezi a díjnyertes diákszínjátszók seregszemléjét, megemlékezik a magyar dráma napjáról, a színházi világnapról, a magyar költészet napjáról, emléknapot szentel a holokauszt illetve a kommunizmus színészáldozatainak, de több nyílt próbát is meghirdet.
A tavalyi évadban megszabott jegy- és bérletárak nem változnak. Sorin Militarun kívül mellett az új évadtól két színész-rendezővel is bővül a csapat: Márkó Eszter és Moldován Blanka is csatlakozik a társulathoz.
Krónika (Kolozsvár)

2015. szeptember 16.

Kobak és Katival kezd a szentgyörgyi Cimborák Bábszínház
A sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház a 2015/2016-os évadot a júniusban bemutatott, Hervay Gizella Kobak meséi című műve alapján készült Kobak és Kati (rendező: Lukács Emőke) előadásával kezdi szeptember 20-án 18 órától, majd Kisbaconban vendégszerepel Benedek Elek A szegény ember királysága (rendező: Nagy Kopeczky Kálmán) című produkcióval – adta hírül a teátrum.
A Cimborák Bábszínház szeptember 29-én Kovásznán szabadtéri interaktív mesebarangolást szervez a helyi óvodásoknak és kisiskolásoknak, szeptember 30-án, a magyar népmese napján sepsiszentgyörgyi flashmobra készül.
A társulat október folyamán két nemzetközi fesztiválon, a nagyváradi Fux Feszten a Mátyás királlyá koronázása, valamint a Kányádi Sándor művein alapuló Verstől versig hajt a csordás (rendező: Nagy Kopeczky Kálmán) című előadással szerepel, utóbbi produkció látható lesz a kolozsvári Nemzetközi PUCK Bábfesztiválon is.
A fesztiválokat követően Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen játsszák a Kányádi-előadást, és Kovászna megye több településén fellépnek a Lázár Ervin írásán alapuló Szegény Dzsoni és Árnika, valamint a Mátyás királlyá koronázása című előadásokkal. Közben elkezdődnek a próbái az Arany János A fülemüle című művéből készülő új előadásnak, amelyet Nagy Kopeczky Kálmán rendez. A bemutató várható időpontja november 8. lesz.
A társulat közleménye szerint december folyamán műsoron lesz Az Ég ím akkor ölelkezett a Földdel (rendező: Nagy Lázár József) című betlehemes előadás, és a előző évekhez hasonlóan ismét megszervezik a Gyulafehérvári Caritasszal közösen az Adventi hétvégék című rendezvénysorozatot. Az évad második felében, 2016 januárjában bemutatják Tasnádi István Cyber Cyrano (rendező: Nagy Lázár József) című darabját, amely elsősorban középiskolásoknak készül, majd egy népmese-feldolgozás is színpadra kerül.
„A sepsiszentgyörgyi bábszínház célja, hogy a város és a megye gyermekközönségét művészi igénnyel készülő bábelőadásokkal szórakoztassa, így az évadtervek megalkotásakor is lényeges szempont, hogy óvodásoknak, kisiskolásoknak, illetve középiskolásoknak szóló előadások egyaránt legyenek műsoron. Törekvéseink továbbá kiterjednek a népmesék, néphagyományok kiemelkedő jelentőségének, ezek identitásformáló tulajdonságának, kultúraépítő és -megőrző jellegének tudatosítására. Elek apó példáját követve, a Cimborák Bábszínház közössége számára kötelesség a népmesékkel való foglalkozás, ezek megismerése és megismertetése a felnövekvő és felnőtt nemzedékekkel mindenkori feladat a társulat életében” – fogalmaz közleményében az intézmény.
Krónika (Kolozsvár)

2016. január 29.

Listavezető gyerekkönyvek
A legtöbbet kikölcsönzött olvasmányok 
Az ifjúsági és gyerekirodalmi művek vezetik a Bod Péter Megyei Könyvtárból legtöbbet kikölcsönzött könyvek listáját. Az első helyen az elemi osztályos kisdiákok kedvence, az Egy ropi naplója található, de immár negyedik éve, hogy A Szent Johanna gimi című tinédzsereknek szóló kötet is az élen van.
Elemi osztályosoknak és óvodásoknak szóló kötetek a listavezetők. A legtöbbet kikölcsönzött könyv Jeff Kinney Egy ropi naplója című képregénye, negyedik az Egy Zizi naplója (R. R. Russel), az Idődetektívek (Fabian Lenk) az előkelő hetedik helyet foglalja el, tizenegyedik A magányos kiskutya (Holly Webb). A Geronimo Stilton-könyvek szintén a kisiskolások kedvencei közé tartoznak, ahogyan A bagoly, aki félt a sötétben (Jill Tomlinson) vagy Flóri, a gólkirály (Petra Fietzek) is. A kezdő olvasók leginkább Berg Judit Tökmagok a tűzhányón könyvén „gyakoroltak”. Az óvodások örök kedvence maradt Bartos Erika, a legtöbbet kikölcsönzött kötete pedig Anna és Peti: irány az óvoda!. Fodor Sándor Csipikéjét és Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő meseregényét is sokan forgatták.
A tinilányok kedvence, A Szent Johanna gimi (Leiner Laura) ifjúsági sorozat három évig vezette a toplistát, idén a második helyen áll, a Hűvösvölgyi suli (Maros Edit) a hatodik, míg a Csillagainkban a hiba ( John Green) a 24. helyet foglalja el. A tizenévesek körében még mindig népszerű Lisa Jane Smith Vámpírnaplók című sorozata, valamint Suzanne Collins amerikai írónő Az éhezők viadala című kötete is felkerült a legtöbbet olvasott könyvek listájára. Kissé lennebb csúsztak, de még mindig népszerűek a tizenévesek körében a Meg Cabot-könyvek, mint Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek vagy A neveletlen hercegnő naplója, és a Harry Potter-kötetek is jól tartják magukat. A házi olvasmányok közül Antoine de Saint-Exupéry-től A kis herceg, Marton Lili Taligás királya, Kármán Józseftől Fanni hagyományai, valamint Tamási Áron életrajzi regénye, a Bölcső és bagoly szerepel a listán.
A legolvasottabbak közé tartoznak olyan kötetek is mint a Sorstalanság (Kertész Imre), A kék hajú lány (Dóka Péter) vagy az Iskola a határon (Ottlik Géza), ami bizonyíték arra, hogy a divatos tinikönyvektől el lehet jutni egy komolyabb témájú, más hangvételű kötetig.
Hollanda Andrea könyvtáros örvendetesnek tartja, hogy évek óta a gyerek- és ifjúsági irodalom vezeti a toplistát, és hogy egyre nagyobb az érdeklődés az elemi osztályosoknak szóló könyvek iránt, ami azt jelenti, hogy ez a korosztály is kezdi felfedezni az olvasás szépségét. Ez talán a könyvtár által szervezett,  harmadik negyedik osztályosoknak szóló olvasásnépszerűsítő vakációs foglalkozásoknak is köszönhető.
A Bod Péter Megyei Könyvtár mindent megtesz, hogy kielégítse az olvasói igényeket, a gyermekrészleg 30 ezer kötetes állománya folyamatosan bővül, igyekeznek beszerezni a legújabb könyveket, megtalálhatóak mind a magyarországi újdonságok, mind a hazai kiadók gyerekkönyvei. A könyvtár összeállította a tavaly leginkább igényelt szerzők toplistáját is, amit Jeff Kinney, Leiner Laura és Babos Erika vezetnek.
Némethi Katalin. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. február 29.

Találkozás a régi, kedves barátokkal
A nagyváradi Lilliput Társulat  mutatta be pénteken délután Lázár Ervin  Négyszögletű Kerek Erdő című klasszikus meséjét Szabó Attila színpadra alkalmazásában.
Sokak gyermekkorának meghatározó élménye volt a Négyszögletű Kerek Erdő című Lázár Ervin mese, amelyből a Magyar Televízió készített tévéfilmsorozatot, és amit a határ közelségének köszönhetően a legszerencsétlenebb barakkban, vagyis a kommunista Romániában is lehetett látni. Péntek délután a nagyváradi Szigligeti Stúdióban a felnőtt nézők számára tehát régi, kedves ismerősökként köszöntek vissza a mese szereplői: Mikkamakka, Vacskamati, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Aromo, Ló Szerafin, Nagy Zoárd és persze Dömdödöm is. Annál is nagyobb lehett az ezekkel a figurákkal való találkozás öröme, hiszen az elnyomás idején a mesének, a tisztaságnak, az értéknek sokkal nagyobb becse és súlya volt, mint manapság, amikor bár sokkal könnyebben hozzáférhetőek az értékes alkotások, csak éppen a sok vacak közül kell kikotorászni azokat.
A másság érték
A Lázár Ervin alteregójaként megjelenő Erzár király a szomorúság elől a Négyszögletű Kerek Erdőbe jutva elhatározza, hogy megírja az ott lakók történetét. A Lilliput Társulat előadása lényegében ez: e furcsa, elvarázsolt hely lakói egyenként elmesélik élettörténetüket az írónak. A gyerekek és felnőttek által egyaránt élvezhető előadás minden korosztály számára nem pusztán szórakozást, de elmélkedésre ösztönző üzeneteket is kínál, amelyek a szereplők élettörténeteiből bonthatók ki. Mindannyian valamilyen formában az abból fakadó problémával kell megküzdjenek, hogy az a közösség, amelybe tartoztak, vagy amelybe beleszülettek, nem fogadja el a másságukat. Hogy a végén kezdjük, a szeretet szó két-, vagy annál is többértelműsége döbbenti rá Dömdödömöt a nyelv hiábavalóságára, és arra, hogy a szavak csak üres hangzatok, ha nem őszinte, tiszta szívvel mondjuk ki azokat, ezért ő nem is ejt ki más szót a száján, mint azt, hogy „dömdödöm”. Így azok, akiknek fülük van, de szívük nincs meghallani Dömdödöm szavát, nem is értik meg azt, amit mondani akar. Bruckner Szigrfriendnek, az oroszlánnak nem bocsátják meg azt, hogy megöregedett, és már nem tud senkit megijeszteni, Ló Szerafinnak, a kék lónak az a bűne, hogy kék, márpedgig a lónak legyen rendes színe, Aromot, a nyulat meg akarják tanítani rendesen szaladni, vagyis mássá akarják tenni, mint amilyen ő maga a legtermészetesebb valójában, Vacskamati mindent szinte azonnal elfelejt, amiből természetesen sok gondja adódik, Nagy Zoárdnak, a fenyőnek pedig az a hihetetlen gondolata támad, hogy nem maradna egyhelyben a földbe gyökerezve, hanem szívesen elmenne világot látni. Ezek a kitaszított különcök otthonra lelnek a Négyszögletű Kerek erdőben, ahol senkit nem érhet bántódás, és ahol nem csak az elvárások felől érzékelt másságuk kovácsolja összetartó közösséggé őket, hanem vágyaik, érzelmeik őszintesége és tisztasága is. Olyan lények ők, akikkel a gyerekek könnyen azonosulni tudnak, de persze nem csak ők, hanem azok a felnőttek is, akik megőriztek valamit saját gyeremkkoruk világából.
Szép előadás
Szabó Attila rendező és Györfi Csaba koreográfus nagyon kedves darabot készített a klasszikus mese-alapanyagból, a bábszínészek pedig ezúttal is azt bizonyították, hogy mára már teljesen eltűnt a határvonal színészet és bábszínészet között, hiszen a darabot bábok nélkül adták elő, a mese alakjait az előadók színészként elevenítették meg. A jelmezek cirkuszi tarkasága lekötötte a gyermekek figyelmét, és a Csernák Zoltán Samu alkotta zene is hozzájárult a történet bájos hangulatának megteremtéséhez és fenntartásához. Külön ki kell emelni Varga Imre muzsikus teljesítményét, aki a zenélés mellett sok humoros pillanatot szerzett azzal, ahogyan az előadás különböző hangeffektusait – légyzümmögést, puffanást, reccsenést stb.  – élőben előadta. Klasszikus mese, kedves darab, érdemes akár többször is megnézni.
Pap István. erdon.ro

2016. március 22.

Az első 70 év rendezvénysorozat összegzése
Kezdődhet a következő 70 év!
2016. március 10–16. között került sor Az első 70 év címmel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház szervezésében a színházalapítást idéző évfordulós rendezvénysorozatra, melynek során kilenc színházi előadást, kilenc kísérőrendezvényt, illetve folyamatosan nyitott intézményt kínált Thália hajléka az érdeklődőknek. A rendezvénysorozatra többek között Budapestről, Bukarestből, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Miskolcról érkeztek színházi alkotók, írók, színészek, rendezők, tervezők, kritikusok, közéleti személyiségek.
Az ünnepségsorozat nyitánya Molnár Ferenc Az üvegcipő című színművének bemutatója volt (rendező: Mohácsi János). A telt házas premier alkalmával nyújtották át Berekméri Katalin kiváló színésznőnek az egyik színházalapító emlékére elnevezett Kemény-díjat, amelyet a Bioeel kozmetikum- és gyógyszergyártó cég támogatásával hoztak létre.
A színházalapítás 70 évvel ezelőtti mozzanatát felidéző tárlatnyitón emlékeztek az egykori alapítókra: Tompa Miklósra, báró Kemény Jánosra, Kovács Györgyre, de kiállítással tisztelegtek az utódok a valamikori műszaki munkatársak emléke előtt is. A kísérőrendezvényeken felmerült egy színházmúzeum megalapításának gondolata. A rendezvénysorozat különleges mozzanata volt a marosvásárhelyi felekezeti temetőkben a kopjafaavatás és a kegyeleti séta, aminek alkalmával az intézmény kötelékében elhunyt, Marosvásárhelyen nyugvó művészek emléke előtt tisztelegtek a Tompa Miklós Társulat színészei, az elhunytak hozzátartozói. Az esti előadásokon, délelőtti és délutáni kísérőprogramokon kívül a színház ezúttal egy éjszakára is nyitva maradt, mely alkalommal este tíztől reggel hatig rendelkező próba civileknek, szakmai beszélgetések, zsonglőrködés, színházi kvíz, meseolvasás, festés, majd reggeli torna tartotta éberen a résztvevők népes táborát.
Az egyhetes rendezvénysorozat iránti érdeklődés, mely a résztvevők számában is megmutatkozott – közel háromezer néző váltott jegyet – igazolta a szervezők igyekezetét.
A következő hetven év már el is kezdődött. A társulat egyszerre két előadás próbáit is elindította. Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok című meseregényét Demény Péter alkalmazta színpadra. A zenés, cirkuszi artistaelemekben is bővelkedő előadás Ruszuly Ervin és Keresztes Attila rendezésében kerül bemutatásra. És három évtized elteltével újra szülővárosában rendez Tompa Gábor. Samuel Beckett A játszma vége című művének színrevitele az évad kiemelkedő eseményének ígérkezik. Népújság (Marosvásárhely)

2016. április 22.

Kisdiákok mesealakban
Jubileumi, tizedik kiadásához érkezett a sepsiszentgyörgyi Váradi József-iskolából indult és máig ott zajló Gyermekszínjátszó Találkozó, amely öt éve országos seregszemle is.
A kezdeményező Péter Kinga tanítónő közlése szerint 280 elemista állt színpadra, és most először szurkolótáborok is jöttek. A mezőny évről évre erősebb, ami nem csoda, mert Háromszéken megyei előválogatást is tartanak, ezen egy hónappal korábban 19 produkció versengett egymással. Tegnap 54 egyéni teljesítményért osztottak különdíjat, és a helyezésekkel sem fukarkodtak. Első – Lúdas Matyi megunhatatlan és valóban majd minden évben színpadra kerülő történetével – a váradis III. B osztály lett, második a szintén váradis Többsincs királyfi és a székelyudvarhelyiek Nyisd ki, Isten, kiskapudat! című gyermekjáték-füzére, harmadik a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor-iskola által feldolgozott Lázár Ervin-mese, a Vacskamati virágja, illetve a váradisok Wass Albert-meséje, a Bulámbuk, dicséretet pedig négyet is osztottak: a lövétei Székely Mózes-iskola diákjai A falu bírója, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskola nebulói A gomba alatt, a Nagy Mózes-líceum tanulói A csillagszemű juhász, a Székely Mikó Kollégium elemistái pedig A szívtelen csiga színrevitelével érdemelték ki az elismerést.
A díjazás után a gyermekek zenés-táncos mulatságon, a felnőttek pedig szakmai kiértékelésen vettek részt. A zsűrielnök, Nagy-Lázár József bábszínész és rendező elsősorban azt értékelte, hogy a hét-tíz éves gyermekek tudtak csapatként dolgozni, helyzetet teremtetni, olykor eszköz nélkül is, csak testbeszéddel lényegre törően előadni; kísérletező kedv is érezhető volt némelyik produkción, az pedig egyenesen elbűvölő, hogy első osztályosok hangszereken játszottak. A megyei találkozóhoz képest is érezhető a változás, koncentráltabb energiák jelentek meg; jó lenne, ha Székelyföldön kívül is többen vállalkoznának gyermekszínjátszásra. A találkozó ma az öt-nyolc osztályosok fellépésével folytatódik.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. június 10.

Elballagtak a tanítóképzősök
Tegnap délután a kézdivásárhelyi Vigadó színháztermében ballagott el a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézete óvodai és elemi oktatás pedagógia szakának tizennégy nappali tagozatos végzőse, akik hároméves alapképzésben vettek részt.
Ez volt a nyolcadik ballagási ünnepség. A végzősök között egyetlen fiú van. Az évfolyam legjobb tanulója Kelemen Henrietta.
Az ünnepségen jelen voltak a végzősök hozzátartozói, tanárok, az első és másodévesek, illetve meghívottak. Az intézmény nevében Zoller Katalin tanulmányi igazgató látta el jó tanácsokkal a ballagókat. A Petőfi Sándor-iskola II. A osztályos tanulói, Vollancs Szidónia tanítványai Lázár Ervin-mesefeldolgozást adtak elő, majd a végzősök nevében Vancea Izabella Andrea vett búcsút az alma matertől. A másodévesek műsora és Kozsok Emese egyetemi hallgató szavalata után a ballagók emléklapokat vettek át.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék