udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 70 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70

Névmutató: Lázár János

2005. december 5.

December ötödike a magyarság szégyen- és gyásznapja helyett legyen a Nemzeti Együvé Tartozás Napja, indítványozta Gémesi György országgyűlési képviselő. Cinikus módon a regnáló kormány éppen a szomorú esemény első évfordulójának előestéjén fogadta el a ,,külhoni” magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ez a jogszabály nem a Gyurcsány-kabinet nemzeti elkötelezettségéből született, hanem a nemzeti fölháborodás ellensúlyozására, részint pedig a ,,nagy ellen­kampányolók” lelkifurdalásainak leküzdésére. Be kell látni, hogy magyar a magyar nélkül – az anyaország határain belül és kívül! – semmire sem fog menni, szögezte le Magyari Lajos, a lap munkatársa. Sólyom László köztársasági elnök beiktatása első napján kimondta: semmi akadályát, nemzetközi korlátját nem látja a kettős állampolgárság intézménye felállításának. Figyelni kell azokra, akik a Fidesz kebelében hasonlóan gondolkodnak, s véleményüket fennhangon is hirdetik, Orbán Viktorra, Németh Zsoltra és társaikra. Figyelni kell Lázár Jánosékra, a hódmezővásárhelyi önkormányzat testületére, mely tiszteletbeli polgárrá fogadta mindazon ,,külhoniakat”, akik ezt igényelték. A példa követésre méltónak bizonyult, városok, községek tucatjai cselekedtek ebben a szellemben, köztük Budakeszi polgársága is, ahol most tizenötmillió magyar nevében, szellemi, anyagi és lelki hozzájárulásával készül a Himnusz Emlékműve. A nagy ,,turultalanító” szándékok ellenében. /Magyari Lajos: A Nemzeti Együvé Tartozás Ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2005. december 13.

„Egy pillanat alatt az MSZP és SZDSZ bizottsági tagjai leszavazták azt a határozati javaslatomat, amelyet december 5-ének a Nemzeti Együvé Tartozás Napjává történő nyilvánításáért nyújtottam be az Országgyűléshez, önálló képviselői indítványként, Lázár János fideszes képviselővel közösen” – nyilatkozta Gémesi György, a Magyar Demokrata Fórum képviselője az alkotmány- és igazságügyi bizottság december 12-i ülését követően. „Azért kezdeményeztük, mert a népszavazás eredménye, illetve az ezt megelőző és követő politikai egymásnak feszülések nyitva hagyták a kérdést” – mondta Gémesi. „Azért nem támogattuk a határozati javaslatot – nyilatkozta Wiener György, a bizottság MSZP-s tagja -, mert véleményünk szerint a december 5.-i népszavazás nem annyira az együvé tartozást fejezte ki, mint inkább megosztotta a nemzetet.” /Guther M. Ilona: Lelki megosztottságot elmulasztó gyógyszerek. December ötödike hullámverései. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2005. december 13.

December 7-én december 5-re, az Összetartozás napjára emlékeztek Nagyváradon. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Magyar Polgári Szövetség nagyváradi szervezetének közös rendezvényén Hódmezővásárhely önkormányzatát látták vendégül. A hódmezővásárhelyiek által a december 5-i népszavazás után meghirdetett tiszteletbeli polgári címet Nagyváradról is sok magyar kérte. Az esten Tőkés László püspök Erdély és Partium üzenetét tolmácsolta. A nemzetegyesítési politika nem veszített időszerűségéből, hanem fontosabb, mint valaha – hangoztatta beszédében Tőkés. Szólt a Magyar Népi Szövetségről, amely két ellenszavazattal megszavazta Erdély Romániához való csatolását. Ez a hűségnyilatkozat magyarázható, de nem menthető – mutatott rá Tőkés. Ugyanez az önfeladás folytatódott Kádár János idejében, aki kiszolgáltatta az erdélyi magyarságot a román nacionalizmusnak. Ma is vannak, akik készek az önfeladásra – emlékeztetett, majd hozzátette: az RMDSZ-ben az MNSZ önfeladása is folytatásra talált. Nagy Géza és Katona Szabó István az a két férfiú, aki mert nemmel szavazni. Utóbbi ma is él – érdemes észben tartani a nevüket. Az anyaország üzenetét Hódmezővásárhely polgármestere, Lázár János országgyűlési képviselő mondta el. Bemutatta Grezsa Istvánt, a tiszteletbeli polgári cím ötletgazdáját. Lázár János hangsúlyozta: „Nem lehet acéldrótokkal, vízummal elválasztani bennünket egymástól. Ezt mutatja az is, hogy 15 ezer határon túli kérte eddig a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára címet. Meg kell győznünk a megtévedteket, el kell mondanunk, mit vétettek. El kell mondanunk, hogy változásra van szükség, mert 2006 a változás éve kell hogy legyen Magyarországon. Ez a legfontosabb üzenete ma Magyarországnak: összefogás és összetartozás”. /F. T.: Elválaszthatatlanok vagyunk! Testvéri találkozó Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 13./

2006. október 27.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a bardoci Székely Tanácsának elnöksége tiltakozik a bodvaji vaskohó avató ünnepségére meghívott Magyar Szocialista Párt (MPSZ) színeit képviselő, Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, volt Magyar Szocialista Munkáspárt KISZ-titkár jelenléte ellen, aki Pap János, az MSZMP Veszprém megyei első titkára mellett dolgozott,. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes és Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. A bodvaji vaskohóban öntötte Gábor Áron 1848 novemberében Háromszék önvédelmi harcának első két ágyúját. /P. A. M.: Ma avatják fel a bodvaji vaskohót. Szekeres Imre távolmaradását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2006. november 2.

Nem volt indokolt a zárt ülés elrendelése az Országgyűlés emberjogi, nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának összevont ülésén, ahol az október 23-ai rendőri intézkedéseket tekintették át – közölte Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának KDNP-s elnöke. Az együttes ülésnek az lett volna a célja, hogy megpróbálják tisztázni azokat a kérdéseket, amelyek az október 23-ai események kapcsán felmerültek. Az ellenzéki politikus szerint érdemi válaszokat nem kaptak a kérdésekre, a zárt ülésen elhangzott információk már korábban a sajtóban megjelentek, így sem a zárt ülés, sem az október 23-ával kapcsolatos információk nyolcvan évre szóló titkosítása nem volt indokolt. Az elhangzott tájékoztatást összefoglalva Simicskó István azt mondta: ,,a zárt ülésen olyan fontos információkat tudhattunk meg, amelyeket már hónapok óta a napi sajtóban is olvashatunk. (...) Hallhattunk olyan szervezetekről, amelyek valóban ott vannak bármelyik napilapban, akik a Kossuth téren, a Várban és másutt tüntetnek, és megtudhattuk azt is, hogy ezeknek a szervezeteknek (...) az emberei egymással beszélgetnek telefonon”- mondta. Simicskó István szerint a kérdés az, a hatóságok miért nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy azokat a személyeket, akik állítólag az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedeteket hajtanak végre letartóztassák. Lázár János, a rendészeti bizottság fideszes elnöke erre az együttes ülésre utalva azt mondta: ,,a parlamentáris demokrácia megcsúfolása és megszégyenítése volt”. Vadai Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője a Fidesz és a KDNP politikusai által elmondottakra reagálva kijelentette, a bizottsági ülésen bebizonyosodott, hogy a rendőrség nem ,,tolta” a tüntetőket a Fidesz-nagygyűlésre, nem kapott politikai utasítást, valamint az is kiderült, hogy volt kommunikáció a Fidesz egyes képviselői és a rendbontók között. /Indokolatlan volt a zárt ülés elrendelése (Mi történt 2006. október 23-án?). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2007. január 23.

Hódmezővásárhely önkormányzati tanácsa egyhetes erdélyi körútja során Háromszékre érkezett. A huszonöt fős csapat vezetője dr. Lázár János polgármester, a Fidesz egyik markáns vezető személyisége. Nagybányán a liberális többségű tanáccsal tartottak együttes ülést, amelyen konkrét közös gazdasági tervek egybehangolását járták körbe. Háromszéken Bereck, Zabola, Gelence után látogatásukat Sepsiillyefalván fejezték be. Hódmezővásárhely minta lehet a (szellemi vonatkozásban is) csonka ország és az egész Kárpát-medence magyarsága számára. Az önkormányzatban a jobb-, illetve a baloldali képviselők között az együttműködés alapvető kérdésekben példaértékű. /Sylvester Lajos: A hódmezővásárhelyi modell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

2007. április 17.

Hódmezővásárhely adott otthont idén a határon túli magyar szervezetek autonómia-konferenciájának. A szegedi Magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében immár tizenötödik alkalommal megszervezett, szakmai jellegű konferenciára elsősorban nem az utódállamokban politikai hatalommal is bíró szervezetek képviselőit hívták meg. Így Erdélyből az EMNT és az SZNT képviselői, de Kárpátaljáról, Horvátországból, Felvidékről, illetve a Vajdaságból is elsősorban a közösségi önkormányzásban cselekvően jelen levő személyiségek, szervezetek vettek részt a rendezvényen. Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, a rendezvény fővédnöke megnyitójában jelezte is, hogy mivel az uniós integráció nem hozott jelentős változást a magyar közösségek életében, új eszközökre van szükség. Az uniós országokban a nemzeti kormányok továbbra is elutasítják az autonómiát, a ,,schengeni vasfüggöny” pedig az unióból kint rekedt közösségek számára még az anyaországgal való kapcsolattartást is jelentősen elnehezíti. A székelyföldi autonómia vonatkozásában az SZNT képviselői a belső népszavazás tapasztalatait ismertették. A szakértőként jelen lévő Csapó I. József, az SZNT egykori elnöke a konferencia témájához szorosan kötődő új koncepcióját ismertette. Eszerint a szlovákiai és erdélyi magyar közösségek az elnyert európai állampolgárság adta szuverenitási jogokkal élve léphetnek fel az unió különböző intézményeiben annak érdekében, hogy az önrendelkezéshez való jogot érvényesítsék. Ennek azonban előfeltétele az autonómia iránti igény hangsúlyos megfogalmazása és felmutatása. /Ferencz Csaba: Új utak (Autonómia-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

2007. április 18.

Székkutason ikerkopjafákat állítottak a Rákosi korszakban halálra ítélt és kivégzett két fiatal tanyasi férfiú emlékére. A kopjafákat nem valami közület, alapítvány vagy hivatal állította, hanem Rostás János, a két mártírral együtt halálra ítélt falusi ember, aki 1950-ben még fiatal legény volt. Büntetését életfogytiglanira mérsékelték, és tízévi fegyház után szabadult. Megjárta a szegedi Csillagbörtönt, Márianosztrát. A magyarországi Fehér Gárda-monstrumper kevésbé ismert. Megjelent egy vaskos kötet, amely a periratokat is tartalmazza. A Fehér Gárda az ‘50-es években az egész országot behálózó szervezkedés volt, amelynek az a különlegessége, hogy főleg falusi emberek kapcsolódtak be az ellenállási mozgalomba. A beszolgáltatások, padlásseprések, letartóztatások, az osztályharc brutalitása és igazságtalansága-embertelensége hajszolta az embereket a mozgalom felé, akik, az amerikaiak segítségében reménykedtek. A mozgalmat, még mielőtt tagjai valamit is cselekedhettek volna, a beépülő ávósok felgöngyölítették, a résztvevők többségét azonosították, és a hatósággal lekapcsoltatták. A két, Hódmezővásárhely környéki halálra ítélt a fő szervezők közé tartozott, a mozgalom első emberei voltak. A szervezkedésben részt vevők nem is ismerték egymást, csak azt a négy-öt főből álló szűkebb kört, akiket beszerveztek, s akik a maguk során újabb tagokat toboroztak. Jellemző a Fehér Gárda megnevezés is, amely a bolsevizmussal szembeszegülő oroszországi polgárháborúra utal. Rostás János szabadulása után Budapesten telepedett le, mert vidéken, lévén büntetett előéletű, sehol sem kapott munkát, a ‘90-es rendszerváltoztatás után kezdett hazajárni Székkutasra, ahonnan valamikor elhurcolták. Gazdálkodott, olajütő malmot létesített, amelyet egészsége megromlása miatt kellett eladnia. Elhatározta, hogy a két egykori mártírnak saját költségén állít emléket Székkutason. Rostás János a szegedi klinikán találta meg azokat a dokumentumokat, amelyek szerint a kivégzettek tetemét átadták az egyetemi klinikának, ahol a holttesteket feldarabolták, és kukákba rakva klinikai maradványként a megsemmisítő helyre szállították. Idén március 15-én volt az ikerkopjafák ünnepélyes avatása. Beszédet mondott Lázár János országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, Rostás János és a kopjafa készítője, a sepsiszentgyörgyi származású Balázs Antal /akit Kopjás Antinak hívnak/ is szólott az egybegyűltekhez. Rostás János elmondta, hogy Székkutas önkormányzatának javasolta: a jelenlegi Kun Béla és a Ságvári Endre utcanevek helyett a kommunizmus ellen fellépő és mártíriumot szenvedő két ellenálló kapjon utcanevet. A szocialista többségű tanács kezdetben egyetértett a javaslattal, de utólag egy férfi és egy nő aláírásgyűjtésbe kezdett az utcanevek megőrzése érdekében. Többek között arra hivatkoztak, hogy az utcanévváltoztatás ,,időbe és pénzbe” kerül. Amikor Lázár János polgármester felajánlotta, hogy a hivatal illetékes személyzetét az akció befejezéséig kirendeli a helyszínre, és hogy a személyi iratok kicserélésének költségeit magára vállalja az önkormányzat, a székkutasiaknak ezt a csoportját ezzel sem győzte meg. Így állt elő az a helyzet, hogy Székkutason két, virágkoszorúkkal körülbástyázott kopjafa őrködik a Rákosi-korszak két mártírjának emléke fölött, s ugyanott bolsevistákat idézik az utcanévtáblák. /Sylvester Lajos: Háromszéki kopják Székkutason (mártírok és gyilkosok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2007. június 6.

Ünnepi állománygyűlésen iktatták be hivatalába Bencze József vezérőrnagyot, az új országos rendőrfőkapitányt június 5-én Budapesten. Kinevezésével kapcsolatosan az ellenzék kifogásokat fogalmazott meg. A Fidesz és a KDNP arra kérte a kormányt és a miniszterelnököt, hogy ne nevezze ki országos rendőrfőkapitánynak Bencze Józsefet. Lázár János, az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint Bencze a személye kapcsán kialakult botrány miatt tehertételt jelent a rendőrség számára. Bencze előző munkahelyén, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán háromszor is pénzjutalomban részesítette barátnőjét. /Jutalom a barátnőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2007. november 19.

Az érmindszenti zarándoklatot is megosztotta az RMDSZ és Tőkés László közötti versengés. November 17-én Érmindszenten a hagyományos Ady-zarándoklatot két táborra szakadva tartották az emlékháznál. Délelőtt 10 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében tisztelegtek Ady előtt, 11 órától pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget az RMDSZ vezetőinek részvételével. Tőkés László püspök sérelmezte, hogy őket a „hivatalosak” kihagyták a programjukból, az RMDSZ kampánycéljaira használva az eseményt, végül pedig a megyei múzeum egy nappal a rendezvény előtt írásban is visszavonta a 10 órai megemlékezésre vonatkozó engedélyüket. Muzsnay Árpád EMKE-alelnök, a 17 éve rendszeresen megtartott Ady-zarándoklatok elindítója és főszervezője közölte: ők már egy évvel ezelőtt leszögezték emlékünnepük idei dátumát, erre viszont az egyházkerület „rászervezett”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület emlékezésén koszorúzott Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, Tőkés László 1989-ben megélhetését, szabadságát és életét is kockára tette azért, hogy egy reményteljes karácsonyra ébressze nemcsak saját, kisebbségi sorban élő népét, hanem a többségi nemzetet is. „Tőkés akkor emelte fel szavát, amikor a kései bátrak íróasztaluk mellett vagy pártirodájukban lesték a fejleményeket – emlékeztetett Lázár János. – Most viszont a kései bátrak gyűjtenek és szórnak, ők osztanak és fosztanak. ” Kijelentette, olyan emberre kell szavazni, aki pártérdekek fölé magasodva, csak a lélek szavára hallgatva, az emberek ügyét viszi Brüsszelbe. „Időszerű helyzetjelentés, amit adok Érmindszentről: vértelen harc folyik a háttérben – jelentette ki Tőkés László. – Régebben még vigasztaló volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, most már viszont oda jutottunk, hogy nincs is szükség a többségiekre, elvégzi ezt a munkát a magyar oldal. ” A püspök fölemelte szavát az Érmelléken és Érmindszenten uralkodó állapotok miatt, ahol szerinte most siralmasabb a helyzet, mint volt 130 évvel ezelőtt. „Szégyen, hogy ide járnak nagyuraink, évente megtartják beszédeiket, majd bevetik magukat autóikba és hazamennek, aztán megint nem történik itt egy évig semmi” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette: néhány éve az egyházkerület már letette egy leendő Ady-zarándokhely alapkövét a költő szülőházának szomszédságában, amelynek felépítésére az Orbán-kormány támogatást ítélt meg, azonban a magyarországi hatalomváltás után az erre szánt pénzt mégis a nagyváradi katolikus püspökség kapta meg. Szerinte a pályázatukat az RMDSZ helyi hatalmasai térítették el. „Ilyen botrány dúl most Gencsen, Érkáváson és a környékbeli falvakban, ahol a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatásból vett földeknek nyoma veszett, és a pénz sincs meg. Ennek ürügyén folyik a botránykeltés, a zaklatás, a hatósági visszaélések, a rendőrségi kivonulások, a bírósági részrehajlás. ”Az EMKE 11 órától megtartott ünnepségén Havas Judit magyarországi, illetve Czintos József szatmárnémeti színművészek szavalatai mellett Madarász Katalin népdalénekes is fellépett. Muzsnay Árpád főszervező reméli, jövőre mindenki közösen ünnepli majd Ady születésnapját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, EP-választási kampányfőnök kifejtette, „a magyar irodalom számára a huszadik század 1906-ban Ady Endrével kezdődött, és valamikor 2000 után ért véget azzal a Nobel-díjjal, amit – először a magyar irodalom történetében – egy magyar író, Nádas Péter megkapott. ” (Valójában díjat 2002 októberében Kertész Imre kapta.) Kelemen az EP-választásokra utalt, Ady-szöveget idézve: „A bárány akármit tehet, mert ő bárány, a farkas semmit sem tehet, mert ő farkas. Amely bárány gyönge, izgága és ambiciózus, annak semmit sem kell tenni, mint nekirontani a farkasnak. Hiába lehet a farkas erős, komoly, becsületes, el kell vesznie annak, akinek egyszer veszett hírét költötték. ”Pomogáts Béla irodalomtörténész a széthúzás veszélyeire hívta fel a figyelmet. /Babos Krisztina: Külön emlékeztek Adyra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2007. november 21.

Az előzetes program szerint emlékeztek Ady Endre születésének 130. évfordulójára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület képviselői november 17-én Érmindszenten. Ady Endre szobránál Tőkés László püspök ismertette a helyzetet erős rendőri készültség mellett. Elmondta, eredetileg, ahogy eddig is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel együtt tervezték a megemlékezésen való részvételt, de idén kihagyták őket a programból, a párt saját kampányára használva a rendezvényt. – Régebb természetes volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, ma ezt a magyar oldal végzi el, mondta Tőkés, 2007-es helyzetjelentésnek nevezve beszámolóját. Ezekből az állapotokból szeretnénk eljutni az „értől az óceánig”, Erdélyből Európába, ezért kell építkeznünk s így haladnunk Európa felé, zárta szavait a református püspök. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke is. A megemlékezés templomi istentisztelettel zárult. Este Hadadon közéleti fórumon vettek részt Tőkés László és vendégei. Hermán János egyházkerületi tanácsos Pro Partium díjat adott át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Lázár Jánosnak a partiumi magyarságért végzett munkálkodása elismeréséül. Lezsák Sándor a magyarság jövőjéről értekezve a herderi jóslatot hozta fel példaként, aki 1791-ben a magyarság kétszáz éven belüli eltűnését jósolta. Nem lett igaza, mert nem volt tudomása olyan emberekről, mint Csokonai, Kazinczy, Széchenyi és Petőfi, akik mindent megtettek, hogy ne legyen igaza Herdernek. Mennyi mindent nem tudnak a mai Herderek! – tért át napjainkra Lezsák. Nem tudják, hogy itt a Kárpát-medencében a kis közösségek ereje össze kell, hogy fogjon, így lesz képes arra, hogy a brüsszeli képviselet maga mögött érezhesse az energiát és ma még elképzelhetetlen dolgokat műveljen. Tegyük a dolgunkat a mai Herderek ellen, egyesítsünk olyan erőt, amely megmutatja nekik, hogy van jövője, egészséges jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében! – szólított fel az Országgyűlés alelnöke. /Lezsák Sándor a mai Herderekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

2009. április 4.

Nemrég Hódmezővásárhely önkormányzata látta vendégül a Házsongárd Alapítvány vezetőit és munkatársait. Ennek keretében az alapítvány nyilvánosan köszönetet mondott azért a támogatásért, amellyel az önkormányzat hozzájárult a Házsongárdi temető iktári Bethlen-kriptájának a renoválásához. Dr. Sipos Gábor elnök az alapítvány köszönetét tolmácsolta, majd dr. Gaal György ügyvezető elnököt tartott előadást, felvázolva az Ybl Miklós tervezte iktári Bethlen-kripta és a benne nyugvó Bánffy grófok családjának történetét. Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő kiemelte Hódmezővásárhely Erdélyhez, Kolozsvárhoz fűződő kapcsolatait. A jelen lévő Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő is méltatta a kolozsváriak és a hódmezővásárhelyiek közti gyümölcsöző kapcsolatot. /G. G. : A Házsongárd Alapítvány Hódmezővásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2011. június 4.

?nnepélyes eskütétel Hódmezõvásárhelyen
Vállalni kell a csatákat és állni kell a sarat, mert döntõ ütközetek nélkül háborúkat sem lehet megnyerni
A nemzeti összetartozás napján, a trianoni békediktátum 91. évfordulóján hetvenöt visszahonosított magyar - köztük Tõkés László püspök, EP-alelnök három gyermeke - tett állampolgársági esküt a Csongrád megyei Hódmezõvásárhelyen. Az ünnepségen jelen lévõ Tõkés László európai parlamenti alelnök beszédében kifejtette, hogy a nemzetegyesítés útján még sok csata áll elõttünk. Vállalni kell a csatákat és állni kell a sarat, mert döntõ ütközetek nélkül háborúkat sem lehet megnyerni - hangsúlyozta.
Hódmezõvásárhely városházájának dísztermében hetvenöt határon túli magyar tehette le állampolgársági esküjét a trianoni békeszerzõdés aláírásának évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján. Az esemény a Himnusz közös eléneklésével, illetve szavalattal kezdõdött. A Nagyváradról, Marosvásárhelyrõl, Nagybecskerekrõl, Szabadkáról, Horgosról, Péterrévérõl, Zentáról, Adáról, ?becsérõl, és Magyarkanizsáról érkezett vendégeket Lázár János polgármester, a FIDESZ országgyûlési frakciójának vezetõje köszöntötte.
A városi elöljáró köszöntõjében kifejtette, hogy régóta várt választóvonal a mostani eskütétel nem csak a fogadalmat tevõknek, hanem az egész magyarságnak. A honosítás lezárja a jelzõs szerkezetes magyarság korszakát, mondta, majd hozzátette: ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevõket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól. Brüsszelben és Budapesten egyaránt az a parlamenti képviselõk célja, hogy igazságot szolgáltassanak azoknak, akik az elmúlt évtizedekben kisebbségbe szorultak. A nemzeti összetartozás napja nem Trianon lezárását jelenti, hanem a 2004. decemberi népszavazás igazságtalanságának kiküszöbölését - jelentette ki a polgármester. A szétszakított magyarság sebeire a gyógyírt a schengeni övezethez való csatlakozás hozhatja el. Lázár János hangsúlyozta, hogy az egyszerûsített honosítási eljárás még csak az elsõ lépés abból, ami az Országgyûlés elõtt áll. A 21. századi magyarság elõtt, itt a Kárpát-medencében, különösképpen a határon túli politikai és gazdasági elit számára is nagyon fontos kihívás, hogy milyen irányba haladunk, mi az összenemzeti felelõsség, hogy vajon képesek leszünk megtartani a határon túli magyarságot, vagy magyarok százezreit veszítjük el az asszimiláció vagy az elvándorlás tengerében. (.) Nem csak optimizmusra, hanem félelemre, aggódásra és a nehéz idõkre való felellõségre is bõségesen van okunk - zárta beszédét Lázár.

2011. szeptember 7.

Hajtűkanyarok Az egymást hajszoló kizárólagosságok csak nemzeti karambolokba torkollhatnak.
Kertész Ákos Amerikai Népszavában megjelentetett, botrányt keltő levelével nem az a probléma, hogy a magyarságot gyalázza. Ezt sűrűn megtették előtte mások is. Berzsenyitől Adyig és tovább. Magától Adytól Kertésznél is durvább sértéseket tallózhatnék.
Kertész Ákos azonban úgy sértegeti a magyart, hogy magyar íróként és állampolgárként önmagát és a magyar társadalom – hallgatólagosan vele egy nézeten lévőnek tekintett – tagjait nem tekinti magyaroknak. A maradék magyar nép – szavaiból ítélve – „genetikailag” lelkiismeretlen és szolgalelkű. Magyarán: nem az egymást követő politikai agymosások tették olyanná, amilyen. Ha olyan. Azaz, Kertész Ákos szövege nem-magyar oldalról pontosan azt a jelenséget produkálja, amelyet magyar oldalon meg szeretne bélyegezni: a fajelméletet. Ami, lényege szerint most is, mint mindig, pusztán a politikai ellenfél gyűlöletét hivatott megalapozni.
Ezzel azonban Kertész nem csak a magyar zsidóságot rekeszti ki a magyar népből és a magyar nemzetből, hanem a nem zsidó származású magyarok (írók, filmrendezők, színészek, oktatók) azon tömegeit is, akik írásban, szóban és tettben őszintén szembenéztek a holokauszt tényével (is). A román értelmiség túlnyomó többségével ellentétben például.
Azt még megérteném, hogy Kertész gyanakszik a zsidóságot megkövető vagy az antiszemita uszítással szemben nyilvánosan megvédelmező Kövér Lászlóra vagy Lázár Jánosra. Valóban nehéz ugyanis eldönteni, hogy az ő gesztusaikat mennyiben vezette őszinte megbánás, illetve a zsidó honfitársaikkal való együttérzés, és mennyiben politikai számítás. Nem könnyű ugyanis elfeledni, hogy az azóta fényes karriert befutott jelszó, miszerint „Magyarország legyen végre a magyaroké”, a Fidesz – akkor még liberális, de a konzervatív fordulatot akkor már tervezgető – elnökétől származik. Ámbár egy „is”-sel megtoldva, ama jelszó sem nélkülözött volna minden alapot. Az a liberális ideológia ugyanis, amely a népet és a nemzetet az állampolgárok közösségével – és csak azzal! – tekintette azonosnak, önmagukat magyarnak érző emberek millióit rekesztette volna ki a kulturális nemzetből is, s nyilvánította nacionalistának, sőt irredentának azokat, akik a határon túli magyarokat is a nemzet (mindkettő) részének szerették volna tekinteni.
Kertész – szélsőjobboldali ellenfeleivel maradéktalan egyetértésben – nem csak őket, hanem például Pilinszky Lászlót, Antall Józsefet, Göncz Árpádot, Esterházy Pétert, azaz (ha jelenthet ez egyáltalán valamit) származásuk tekintetében is magyar politikusok és értelmiségiek tömegeit radírozza ki a magyar nemzetből. Ezek után a magyar nép „természetszerűen” apad a Jobbik legelvetemültebb képviselőire, akiket aztán prófétai dühvel lehet sárba tapodni.
Ahogyan azon sem csodálkozhatunk, hogy a magyar népből kitaszított milliók mind erőteljesebben elhidegülnek attól az ideológiától, amelyben a jelek szerint Kertész és – az ügyet pusztán felfújt balhénak tituláló – elvbarátai sem hittek soha, legfeljebb úgy tekintették, hogy politikai céljaiknak, illetve értelmiségi ambícióiknak ez felelhetne meg a leginkább.
S azt hiszem, itt van a kutya elásva. Mivel ez az ideológia, amelyet a hatalom korábbi birtokosai egyetlen lehetséges világlátásként próbáltak a teljes magyar nyilvánosságra ráerőltetni, fokozatosan lelepleződött, s a magyar választók egy másik – úgy tűnik nem kevésbé kizárólagos – ideológiára adták voksukat. Kertész és elvbarátai azonban ahelyett, hogy a kiegyezés útjait keresnék, megpróbálnak bosszút állni azokon, akiket lényegében ők maguk hajszoltak bele a kétharmados hatalomba. A két ideológia, a kozmopolita és a nemzeti, „sajnos” együtt igaz – ahhoz, hogy az emberek a nemzetek fölött találhassanak egymásra, létezniük kell a nemzeteknek, s ahhoz, hogy virágzó nemzetek létezhessenek, olyan embereknek kell létezniük, akik képesek túllépni a szűk értelemben vett nemzeti célokon és szempontokon. Egészséges politikai és kulturális élet csak e két ellentétes politikai nézetrendszer és világkép szabad és tisztességes versengésén alapulhat.
Az egymást hajtűkanyarokba hajszoló kizárólagosságok csak nemzeti karambolokba torkollhatnak.
Bíró Béla. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. október 11.

Határon túli magyarok csak országos listára szavazhatnak
Százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol a Fidesz–KDNP – jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője tegnap az alkotmányügyi bizottság ülésén. A Fidesz támogatta, az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új választási rendszerről szóló javaslatát. Lázár János a kormánypárti frakciószövetségnek az új választási rendszerről szóló elképzeléseit ismertetve – hangsúlyozva, hogy azok nincsenek kőbe vésve – közölte: indítványozzák, hogy egyfordulós, vegyes, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló választási rendszer jöjjön létre. Az egyéni jelöltre leadott szavazat melletti listás voks esetében a választópolgár eldönthetné, hogy az országos listára vagy a nemzetiségi-kisebbségi listára szavaz-e. (A területi listák – mint az már korábban kiderült – megszűnnének.) Újdonság ugyanis, hogy míg jelenleg csak egy választói névjegyzék létezik, addig a jövőben három lenne: a magyarországi választásra jogosultak névjegyzéke, a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezők névjegyzéke és egy nemzetiségi névjegyzék. Mindez újabb kérdéseket nyit meg, így például azt, hogy a névjegyzékbe hogyan kerül be valaki – tette hozzá. Az egyéni választókerületek kialakításánál az egyik fő szempont a mostani szisztéma aránytalanságának felszámolása – utalt a frakcióvezető az ezt kimondó alkotmánybírósági döntésre. Hangsúlyozta, javaslatuk célja, hogy az egyes egyéni kerületben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben és csak megfelelő alkotmányos indokkal térhessen el egymástól. Az egyéni választókerületek száma a jelenlegi 176-ról 106-ra csökkenne, az országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumok száma 94 lenne, s így létrejönne a jelenlegi 386 helyett a 200 tagú parlament.
A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli választói névjegyzékben szereplő határon túli magyar állampolgárok csak a magyarországi országos listára szavazhatnának. Esetükben regisztrációra lenne szükség, és lehetőség lenne levélben szavazni – fejtette ki.
A Fidesz frakciója támogatja az új választási rendszerről szóló javaslatot – jelentette ki Vitányi István az előterjesztésre adott reakciójában. A fideszes képviselő kiemelte: a javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését.
Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos, és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte, ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet „hatalmas mértékű" mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A Jobbikos politikus ötszázalékos helyett négyszázalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választásokon legalább egyszázalékos eredményt értek el. Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával, de nem tartotta megfelelőnek a töredékszavazatok számítását.
Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel be tudja betonozni a hatalmát, de ha a kormánykoalíció folytatja az „ámokfutásszerű kormányzást", akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–KDNP-t, bármilyen, látszólag nekik kedvező törvényt is próbálnak áterőltetni. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit.
Az LMP képviselője nem vett részt az alkotmányügyi bizottság vitájában. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes később az MTI-nek azt mondta, pártjuk véleménye továbbra is az, hogy a Fidesz választási koncepciója azokat az elemeket tartja meg, amelyeket a leginkább meg kellene változtatni, és azokat változtatja meg, amelyeket a leginkább kellene tartani. Magyarázatként hozzátette, hogy az LMP továbbra is a kétfordulós rendszert támogatja, miközben elavultnak tartja az ajánlószelvények szisztémáját.
Erdély.ma; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. október 11.

Az erdélyi magyar pártok vezetői szerint jogos elvárás a választójog
Az erdélyi magyar politikai pártok vezetői örülnek a magyarországi választójogi törvénymódosításra vonatkozó fideszes javaslatnak, mely szerint a 2014-ben esedékes országgyűlési választáson a határon túli magyar állampolgárok is megkapják a magyarországi választójogot. A csütörtökön kiszivárgott koncepció értelmében a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a Fidesz javaslata természetes következménye az állampolgárság megadásának. A szövetségi elnök szerint fontos, hogy a törvény konkrét megoldást ajánljon arra, hogy a határon túli magyarok hogyan tudnak majd élni a szavazati jogukkal. Kelemen Hunor ugyanakkor a Krónikának aláhúzta, a magyarországi országos listára olyan, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok is rákerülhetnek, akik képviselni tudják a külhoni magyarságot.
„Jogosnak tartom, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is, azaz ne legyen kétféle magyar állampolgárság. Korábban több terv, elképzelés is felmerült, erről a változatról Orbán Viktor miniszterelnök már júliusban Tusnádfürdőn is tájékoztatott, nemrég pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is tárgyaltam a témáról, és várhatóan a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) soron következő plenáris ülésén, novemberben is napirendre kerül a téma” – mondta Kelemen Hunor. „Úgy vélem, a tervezet kidolgozásakor figyelembe kellett venni azt is, hogy mekkora a toleranciája a magyar társadalomnak. A koncepció jó megoldásokat javasol szerintem, melyeket a magyarországi adófizetők is el tudnak fogadni” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ elnöke.
Szász: külhoni képviselőket a parlamentbe
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke óriási előrelépésnek nevezte a Fidesz kezdeményezését, és úgy értékeli, a kormánypárti frakció javaslata révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet. Hozzátette, egyelőre nem ismeri a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslat részleteit, de a konzultáció során javasolná, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi országos listára szavazhassanak. „Bár nyilván számos technikai akadállyal kell számolni, az volna a legmegfelelőbb, ha az erdélyi magyarok is delegálni tudnának a parlamentbe, főleg hogy a könnyített honosítás révén már jelenleg is több mint százötvenezer határon túli magyar kapott állampolgárságot. Úgy vélem, ez érdekesebbé, tartalmasabbá tenné az Országgyűlést. Ugyanakkor területi kötöttségről is lehetne beszélni: el tudok képzelni egy olyan választójogi törvényt is, mely szerint határon túli választókerületek jönnek létre, így például a székelyföldi, magyar állampolgársággal rendelkező, szavazati joggal bíró személyek egy vagy akár több képviselőt küldhetnének az Országházba” – nyilatkozta a Krónikának a polgári párt elnöke, aki szerint egy ilyen választójogi törvény gyakorlatilag támogatná az erdélyi aszimmetrikus regionalizációs törekvéseket.
Toró: hatalmas lépés a választójog kiterjesztése
Rendkívül fontos és a nemzetegyesítési folyamat hatalmas lépése lesz, ha a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében – értékelte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke. Hangsúlyozta, jogosnak tartja, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is. „Örömmel fogadtuk a hírt, és számítottunk rá. Úgy értékelem, a választójog kiterjesztése hatalmas lépés lenne az összmagyar nemzetintegrációs folyamatban, melynek szívből lehet örülni. Ugyanakkor érthetetlenek azok a kifogások, melyeket számos anyaországi és erdélyi magyar politikus fogalmazott meg a Fidesz-koncepció kapcsán. Én személy szerint semmiféle veszélyt nem látok a választójog kiterjesztésében” – nyilatkozta a legfiatalabb erdélyi magyar párt ideiglenes elnöke. Kérdésünkre, hogy jobbnak tartotta-e azt a korábban felmerült opciót, mely szerint a külföldön élő magyarok saját képviselőkre voksolhattak volna, Toró úgy válaszolt: érdemes gondolkodni majd egy olyan változaton is, mely szerint a külhoni magyarok egyéni választókerületekben voksolhatnak saját jelöltjeikre. „Nem tartanám rossz megoldásnak, ez is bekövetkezhet, de nagy győzelemnek nevezném azt is, ha a választójogi törvény a jelenlegi koncepció szerint módosul” – fogalmazott Toró T. Tibor. (Az MSZP ellenzi a törvényjavaslatot Az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új, választási rendszerről szóló javaslatát tegnap Budapesten, az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahol Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a választási rendszerről szóló koncepciót. A frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol. Vitányi István fideszes képviselő kiemelte: a javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését.
Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet „hatalmas mértékű” mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A jobbikos politikus 5 százalékos helyett 4 százalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választásokon legalább egyszázalékos eredményt értek el.
Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával. Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel „be tudja betonozni a hatalmát”, de ha a kormánykoalíció folytatja, „ámokfutásszerű kormányzást”, akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–KDNP-t. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit. Amint arról beszámoltunk, a magyarországi választójogi törvény módosítására azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010-ben úgy döntött, hogy 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról.)
 Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

2011. december 31.

Sylvester Lajos: Az anyaország ernyője alatt
Hódmezővásárhelyi állampolgári eskütételünk napjára virradóan egész éjszaka szakadt az eső. A várostól tíz kilométerre, ahol szálláshelyünk volt, a mártélyi üdülőfalu vendégházának nádfedele suttogóra fogta és elnyelte a másutt dobhártyát szaggató műanyag fedél vagy bádogtető pattogását.
A Tisza holtágának martjára – nem véletlenül Mártély a falu neve –, hatalmas nyárfák védőszárnya alá bújtatott ártéri üdülőtelepet egyébként is a Csend Birodalmaként aposztrofálják. Ezt a jól árnyékolt csöndet kereste Makovecz Imre is, amikor nyaralóját majdnem az árvízvédelmi töltés belső lábához telepítette, s a másik magyar építészhírességen, Csete Györgyön sem csodálkozhatunk, hogy hétvégi háza révén ő is itt keresett nyugalmat. Makovecz nyaralóépülete a Mesterre vallóan építőanyagával, formájával is a tájba kapaszkodó, úgy simul bele a mártélyi csend nyugalmába, hogy mégis észreveteti magát. A hullámosra formált nádfedél a vizet, a vízpartot, az alföldi tanyabokrok építkezését harmonikusan hozza együvé, az épületen alig találni egyetlen egyenes vonalat, még a holt Tisza partja felé futó lépcső is köríves, s oldalfalai bumfordian hullámosak, akárcsak egy ódon tanyasi ház fehérre meszelt paticsfalai. Mártélyon egyébként még a víz sem locsog, nem fecseg, halkan fodrozódik, és édesgetve csókolgatja a ladikok kátránnyal impregnált deszkafalát. Csak egy-egy, a kopoltyúját öblítő termetes hal csobbant nagyokat loccsantva, miközben visszahuppan a folyóba. Ezek a mutatványok cáfolják a "holtágnak" nevezett egykori folyószakaszt, s az élő folyóág képzetkeltésébe besegítenek a ködös hajnalon is horgászcuccaikkal bíbelődő, lomhán mozgó horgászok is.
Nemzetrészek színezete
Szóval, október, eső, állampolgári eskütétel. Mi, hogy a következő napon Hódmezővásárhelyen a Nagy Imre sétányon az esővel paskoltassuk magunkat, hatszáz és egynéhány kilométert kocsikáztunk Háromszékről földrajzilag az egyik legnagyobb kiterjedésű városba. Ilyenkor én azzal szoktam az út fáradalmait arrébb hessegetni, hogy valaha eleink szekérrel vagy lóháton, az elesettebbje gyalogosan tett meg ennél nagyobb távolságokat. És képes volt a Kárpát-medence egészét belakni. Ott szolgálni, ahová szólította őket a kötelesség. Ennek a belső migrációnak a következménye, hogy igencsak nehéz próbálkozás lenne felmenői révén szétválogatni, ki melyik nemzetrész fia-lánya. Magyarok vagyunk, s ezen belül különülnek el táji, földrajzi tagoltság szerint az egymástól csak árnyalatokban különböző, egységes nemzeti közösség tagjai, a mártélyi galériaerdő őszi színekben tobzódó palettájához hasonlatosan. Akik valamelyik tájegység közösségébe bekerülnek, akár már életük során is, de utódaikban mindenképp az ott illőkhöz hasonulnak. Arcuk karaktere, szemük állása, étkezési és viselkedési szokásaik, esetleg nevük utal származásukra. Ily módon tagolódunk székelyekre, csángókra, palócokra, jászokra, kunokra és így tovább. De mindannyian magyarok vagyunk. Sőt, sokszor kedves túlzással, mint ahogyan ezt a székelység körében szokás hangoztatni, magyarabbak vagyunk a magyaroknál.
Mindez hazulról hozott fonnivalóként azért foglalkoztat még a Tisza partján is, mert a hazai – azaz romániai – népszámlálás zsivajából érkezem, ahol s amikor nemcsak a bennünket életterünkből kiszorítani szándékozó politikai erők akarnak megosztani, magyarra és székelyre bontani, hanem mi magunk is.
Feleségem s a bennünket erre az útra elkísérő Anna lányunk elővigyázó gondosságának köszönhetően erre jövet több ízben is hallottam, mekkora szerencse, hogy esernyővel felfegyverkezve érkeztünk. Aztán a csendes októberi eső azt is eszembe juttatja, hogy 1848. március 15-én Budapesten zuhogott a tavaszi eső, amikor Petőfi és társai kiléptek a Pilvax kávéházból, s ítéletidőben loholtak, hogy kiszabadítsák az elítélt Táncsics Mihályt budai börtönéből. Ehhez képest ez a mártélyi meleg eső simogatóan kellemes, az előző napok erdélyi fagyosságát is engeszteli. És az asszonynép jóvoltából vannak ernyőink. Ez juttatja eszembe: mostani hódmezővásárhelyi családi utunk is "úgy jött össze", hogy bár mindannyian be fogunk állni az alá az ernyő alá, amelyet a könnyített visszahonosítással az újra anyaországunkká visszaváltozott Magyarország fölénk tart, az eskütétel helyszínéül csak én és feleségem választottuk az alföldi várost, családunk többi tagja otthon, a csíkszeredai konzulátuson esküszik. A család többi tagja kísérőnk, gardírozónk csupán, de most ebben az esős időben esik le nekem a tantusz, hogy jó ez így, mert egyrészt a vejem a hosszú úton az úrvezető, másrészt a családunk ily módon generációs és földrajzi bontásban is részese lesz magyar állampolgári ernyő alá állásunknak. Én és feleségem – korunknál fogva – voltunk már magyar állampolgárok, otthoni anyatársunk is ebbe a kategóriába tartozik, lányunk, vejünk és negyedik elemista unokánk, Peti Csíkszeredában lesz magyar állampolgár, és majd, ha bokrosodik a család, az ő gyerekeik már beleszületnek a magyar állampolgárságba, hisz szüleik immár nemcsak lélekben, hanem állampolgárságuk révén is magyarok. Érdekes, hogy a könnyített eljárással visszaszerzett magyar állampolgárságunk generációs örökölhetősége nekem eddig eszembe sem jutott, ez a mártélyi csendes eső mosta partra a felismerést, hogy az az ernyő, amelyet ezzel a gesztussal Magyarország fölénk tart, majd maradékainkat is védi az esőveréstől. A mi esetünkben – de nem csak – családi bontásban az állampolgárságok visszaszerzésének vagy megszerzésének esetei és ennek módja igen változatos. Zoltán fiunk és Anikó menyünk román állampolgárságukat is őrizve az Egyesült Államokban élnek. Otthon, Erdélyben viszont, lévén rendszeresen hazajárók és szülőföldjükhöz, Háromszékhez és Csíkhoz ezernyi szállal kötődők, természetes tehát, hogy magyar nemzetiségűekként és magyar anyanyelvűekként számláltattuk meg őket is. Egyetlen család tagjai között vagyunk, akik visszahonosíttatjuk magunkat, hisz már voltunk magyar állampolgárok, vannak családtagjaink, akik most szerzik meg az állampolgárságot, és ismét vannak, akik a Minden magyar felelős minden magyarért mottóval állnak a nemzet egész világot átérő óriásernyője alá.
Hódmezővásárhely, Nagy Imre sétány
Ez az ernyőhasonlat az állampolgári eskütételt megelőző ünnepségen gondolataimba mélyen befészkelte magát. Hagytam. S egyébként is, mintegy négyszázan tódultunk ki mi, magyar állampolgársági várományosok Hódmezővásárhelyen a Nagy Imre sétányra, a mártír miniszterelnök emlékműve elé, a számunkra szalaggal behatárolt területre, ahol esernyők oltalmában hallgattuk Lázár János polgármester ’56-os emlékbeszédét. A napi politikai aktualitásokra is ráhangolt szónoki szó a sűrű esőfüggönyön átszűrődve érkezett hozzánk. Látványként a legmaradandóbb élmény egyébként nem a külhoni magyarokból alkotott központi sziget volt, hanem ezt a magot gyűrűként magához ölelő hódmezővásárhelyi esernyős sokaság, akik mintegy várfalként vettek körbe bennünket, s akiket, minden bizonnyal, nem a politikai-adminisztratív kényszer rendelt ki erre a placcra, hanem az a felismerés, hogy mégiscsak ők voltak azok, akik 2004 decemberének bennünket, külhoniakat kitagadó országos szégyene után dr. Grezsa István városi tanácstag javaslatára s a tanács döntése nyomán tiszteletbeli polgárrá fogadtak. Számunk az országos kiebrudaltságunk idején húszezernyire gyarapodott, s ezzel virtuálisan és matematikailag is mintegy hetvenezresre növeltük Hódmezővásárhely lakosságát. Ekkor meghatódottságunkban – szinte spontán kialakuló közakarattal – A legmagyarabb város titulus odaadományozásával tisztelegtünk a dél-alföldi mezőváros lakossága előtt. A hódmezővásárhelyiek ugyanis a következő választások alkalmával – tudtommal – országos szinten is a legmagasabb arányban arra a pártszövetségre (Fidesz–KDNP) szavaztak, amely a balliberális globalista tobzódás éveiben is a legmagyarabbnak bizonyult. A város polgármesteri hivatala, a civil szervezetek sokasága élő kapcsolatot alakított ki, és ápolta ezeket, s ápolja ma is. A testvértelepülési és testvérintézményi kapcsolatok új tartalmakkal telítődtek. Erdélyt, Vajdaságot, Kárpátalját, Felvidéket behálózó viszonyrendszer alakult ki, amelynek tematikai, kivitelezési sokfélesége átszövi a civil szféra egészét. Az érdekesség kedvéért mondom, hogy a Házsongárd Alapítvány támogatásától a nyaranként ismétlődő székelyföldi szekértúrákig a legváltozatosabb tevékenységi formákat hívta életre. És amire talán a mozgalom elindítói sem gondoltak, a hódmezővásárhelyi példa szimbólummá vált, országossá terebélyesedett. Más városok is "örökbe fogadtak" külhoni magyarokat, s ennek a kapcsolatrendszernek a csúcsát jelentheti az is, amiben most nekünk Hódmezővásárhelyen részünk van: a magyar állampolgárság vissza- vagy megszerzéséért tömegesen kérik a magyarhoni települések közreműködését. A dél-alföldi városban ez év augusztusának huszadikán került sor az első könnyített honosításra. A mostanival együtt közel hétszázan keresték fel Hódmezővásárhelyt, hogy eskütételüket ott tegyék emlékezetessé. Kószó Péter alpolgármester szerint folyamatosan és tömegesen érkeznek a határokon túli honosítási kérések. Engem, többek között, vendéglátóink dr. Berényi Károly, a Tiszta Lap Polgári Egyesület elnöke közvetítése révén arra is felkértek, hogy az eskütétel után a Háromszék és a magam nevében mondanék néhány szót az egybegyűltekhez. Tenném ezt azért – érveltek –, mert a mi lapunk bizonyult a médiumok közül a legkövetkezetesebbnek, a hódmezővásárhelyi kapcsolatok építésének folyamatát támogatta és végigkísérte. A megbízatást természetesen megtisztelőnek tartottam, és vállaltam. Közben kollégánk, a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal, aki kopjafákkal "beültette" Székelyföld után főleg a dél-alföldi tájakat is, ez alkalomra faragott emléktáblával jelentkezett. A tábla szövegét otthon előzetesen be is mutatta. Felirata: MAGYARNAK LENNI JÓ!
2011. OKTÓBER 23-ÁN,
AZ ÚJBÓL MAGYARRÁ LETT
MAGYAROK NEVÉBEN,
AZ IGAZI MAGYAR VÁROSNAK,
HÓDMEZŐVÁSÁRHELYNEK
Mivel Hódmezővásárhely esetében "a legmagyarabb város" formula már foglalt, ezért került a míves faragású táblára az "igazi magyar városnak" szöveg. Balázs Anti volt az egyetlen külhoni, "újból magyarrá lett magyar", aki Lázár János polgármestertől, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjétől a Nagy Imre sétányon vehette át a honosítási okmányokat. A sokak által ismert Kopjafadoktor kiváló szónok, mondandóját ez alkalommal is hatalmas tapssal jutalmazták. Az ünnepség záróaktusa természetesen a virágkoszorúk elhelyezése volt. Ki tudja, hány, talán félszáznál is több, valóságos virágözön lepte el a Nagy Imre sétányt. Az eső csak nem akarta abbahagyni. A virágárusok a nyári rekkenőségben időnként vízpermettel élénkítik a vágott virágot, sőt, az árusítóhelyek körül a sétányokat, a füves területeket is locsolják. Hódmezővásárhelyen a virágokra hulló égi permettel biztosította a Fennvaló ezt a szolgáltatást. A virágrengeteget az esernyősök sorfala övezte. Az ernyők vásznáról óvatoskodva osontak alá a vízcseppek, és voltak, akiknek az arcán is alápergett valami, amikor a Szózat akkordjai a katonazenekar hangszerein felcsendültek.
Pedig még hátravolt a város főterén, a Fekete Sas palotában a honosítási akták ünnepélyes átadása. De ezt megelőzően is éreztük: a Nagy Imre téri esernyőrengeteg fölé emelkedik egy még nagyobb ernyő, akkora, hogy a nemzet egészét óvja mindenféle esőveréstől.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. május 14.

Orbán Viktor aggódik az erdélyiekért
A magyar miniszterelnök a „félidőben” átalakította kormányát
Új helyzet van kialakulóban Magyarország keleti határainál magyarügyben a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor aggodalmainak adott hangot az új bukaresti kormányzat első intézkedéseivel kapcsolatban pénteken a közszolgálati Magyar Rádiónak adott interjúban.
Új helyzet van kialakulóban Magyarország keleti határainál magyarügyben a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor aggodalmainak adott hangot az új bukaresti kormányzat első intézkedéseivel kapcsolatban pénteken a közszolgálati Magyar Rádiónak adott interjúban. „Felszólítom, hívom az ott működő magyar politikai szervezeteket, hogy keressék egymással az együttműködést” – jelentette ki Orbán, és hozzátette, hogy bár a politikában szükséges a rivalizálás, a mostani helyzetben a verseny felett ott van az együttműködés, az összetartás mindent felülíró eszméje.
Ugyancsak aggasztónak találta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára az elmúlt napok romániai eseményeit.
Kolozsvári nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, továbbá a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások rossz irányba mutatnak. Az államtitkár szavai szerint miközben a kilencvenes években egyfajta „hidegbéke” jellemezte a két ország kapcsolatait, az elmúlt időszakban afféle „mézesévekké” alakította a román–magyar kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek felismerése. Ez állt a hátterében annak, hogy a legkülönfélébb kérdésekben – így a mezőgazdasági és a kohéziós politikában, az energetikában, a határtérség fejlesztésében, valamint a Duna-stratégiában – sikeres beruházásokat bonyolított le a két fél. Budapest elhibázottnak tartaná, „ha a biztatóan alakuló magyar–román kapcsolatrendszernek vége szakadna; nem csupán a két ország szempontjából, hanem az egész térség szempontjából elhibázott volna, Közép-Európa stabilitása, a közép-európai fejlődés, a jólét is kárát látná”.
Ma teszik le az esküt az Orbán-kormány új miniszterei
Lázár János, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője lesz a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjúban. A frakcióvezetői székbe Rogán Antal kerül, az IMF-főtárgyalói poszton pedig Varga Mihály követi Fellegi Tamást, aki lemondott. Öt feladat, a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja kerül át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjétől az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítójához. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter – aki Réthelyi Miklóst váltja a tárca élén, amelyet Nemzeti Erőforrás Minisztériumról kereszteltek át Emberi Erőforrások Minisztériumává – ma tesz esküt a parlamentben. Ugyancsak ő felel ezentúl a családpolitikáért, az egészségbiztosításért, az egészségügyért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért, a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, az oktatásért, a kultúráért, a sportpolitikáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért és a kormányzati tudománypolitikáért.
Gy. Z. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. december 16.

2013-ban indul a konzultáció a határon túli magyarokkal
A határon túl élő magyar állampolgárokkal is nemzeti konzultációt kezd az Orbán-kormány – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból, amely az egyeztetés témájáról nem rendelkezik. A határozat a nemzeti konzultációval összefüggő feladatokat sorolja fel, amelynek alapján Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) útján – kell gondoskodnia a személyes adatot nem tartalmazó miniszterelnöki levelek és nyilatkozatok soron kívüli megküldéséről a külföldön érvényes lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező magyar állampolgároknak. Az ehhez szükséges adatfeldolgozási tevékenységek ellátására a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak, Lázár Jánosnak kell adatfeldolgozási szerződést kötnie – azonnali határidővel – a KEK KH-val és a Magyar Postával. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek elmondta, 2013-ban indul a határon túli nemzeti konzultáció, a témáról később adnak tájékoztatást. „Orbán Viktor és kormánya tevékenysége az emberekkel való folyamatos kapcsolattartáson alapul, egyfajta együttkormányzásról van szó. A nemzeti konzultációk ezért folyamatosan zajlanak, több akcióra lebontva, és ebbe a folyamatba most a határon túli magyarokat is bevonjuk” – közölte Havasi.
Székelyhon.ro

2013. június 2.

Nemzeti összetartozás napja - Rendezvények országhatáron belül és kívül
Megemlékezéseket, koszorúzásokat, családi és kulturális rendezvényeket tartanak országhatáron belül és kívül a nemzeti összetartozás napján, kedden.
A fővárosi Magyarság Házában délelőtt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Az ünnepségen felavatják a külhoni és hazai diákok által készített alkotást, majd rendhagyó történelmi előadást és tárlatvezetést tartanak a meghívott diákoknak a Megújuló épített örökség - értékmentés a Kárpát-medencében című kiállításhoz kapcsolódóan.
Este hat órakor az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, amelyen közreműködik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, fellépnek továbbá az összetartozás dalának művészei. Beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, majd megnyitja a Közös tér - közös örökség - Műemlék-helyreállítások a Kárpát-medencében című fotókiállítást.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához.
Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak, ahol Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet. A liturgiát követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönti a megjelenteket. Szabadkán ünnepi koncert lesz a Szent Teréz templomban, a zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola diákkórusával.
Kedden nemzeti emlékhellyé avatják az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot. Az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vándorkiállítását Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke mutatja be.
Nyíradonyban is emlékhelyet avatnak: Halász János kultúráért felelős államtitkár és Tasó László polgármester (Fidesz) átadja a nemzeti összetartozás emlékhelyét. Jászberényben az önkormányzat szervezésében Trianon-emlékművet avatnak az Apponyi téren.
Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél, a Vasasi Szent Borbála Egyesület szervezésében tartanak ünnepséget, amelyen beszédet mond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő.
A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen.
Budapesten Tarlós István főpolgármester a József Attila Színházban tartandó ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt. A III. kerületi önkormányzat megemlékezésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szidiropulosz Archimédesz, a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány elnöke, míg a KDNP budapesti szervezetének rendezvényén, a XII. kerületi Turul szobornál Szalma Botond, a párt fővárosi elnöke és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója mond beszédet.
A fővárosban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a trianoni békeszerződés évfordulója kapcsán a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel tartanak konferenciát. A rendezvényen felszólal Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő is.
A nap folyamán számos más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
MTI



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék