udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1 találat lapozás: 1-1

Névmutató: Lõrincz Kálmán

2011. május 17.

Késik a visszaszolgáltatások befejezése Háromszéken
Bár a Kovászna megyei tulajdonjog-megállapító bizottságnál folyamatosan növekszik az igénylések száma, idén nem valószínû, hogy több birtoklevelet kiállítanak Háromszéken - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján György Ervin prefektus. Mint mondta, a megyében fõleg azért késik a földterületek visszaszolgáltatási folyamatának a befejezése, mert az igénylõk számos pert kezdeményeztek az elmúlt idõszakban. Gondot okoz továbbá az is, hogy a visszaszolgáltatás kezdete óta a vonatkozó jogszabály többször is módosult. A kormánymegbízott tájékoztatása szerint több olyan eset is van Háromszéken, hogy sokan az eredeti helyszínen igényelték vissza a földeket a 2005-ben elfogadott törvény alapján, ám azokat a területeket a korábbi jogszabályok alapján már kimérték, és a birtokleveleket is kiállították. Általában azok a tulajdonosok perelnek, akik telekkönyvvel tudják igazolni, hogy a viszszaigényelt földterület az államosítás elõtt a birtokukban volt. Több ilyen vitás terület van például Nagyborosnyón, ahol a község polgármestere belsõ ellenõrzést rendelt el, hogy próbálják a nézeteltéréseket orvosolni. Lõrincz Kálmán borosnyói polgármester lapunknak elmondta, több esetben törvényszéki határozat alapján kellene a régi tulajdonosnak viszszakapnia a területét az eredeti helyszínen, ám a 18-as törvény értelmében a más nevére húsz éve kiállított birtoklevelet lehetetlen megsemmisíteni. A község területén közel 5500 hektár szántó, kaszáló és legelõ van, ebbõl még 300 hektárra nem állítottak ki birtoklevelet. A belsõ ellenõrzés során azt próbálják feltérképezni, hogy hol van még szabad terület, és hol lehet újramérni a földeket. A polgármester szerint a rengeteg iratcsomó átvizsgálása hatalmas munka, valószínûleg idén nem tudják befejezni. György Ervin elmondta továbbá, tárgyalt a Vrancea megyei prefektúrával, hogy az ozsdolaiak idén is legeltethessenek a szomszédos megyéhez tartozó Tulnici területén. A két szomszédos község évekig pereskedett az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyéhez csatolt ozsdolai erdõkért és legelõkért. Az ozsdolai közbirtokosság a földtörvény alapján igényelte vissza a birtokát, telekkönyvi kivonatokkal igazolva 2400 hektár terület tulajdonjogát. A tulnici-i földosztó bizottság visszautasította az ozsdolai kéréseket, majd hosszas pereskedés után, öt évvel ezelõtt a konstancai fellebbviteli bíróság kimondta a végleges ítéletet: a terület Vrancea megyét illeti, bár független szakértõk is igazolták, hogy 1800 hektár az ozsdolaiaknak jár. A döntés miatt a háromszéki község legelõ nélkül maradt. A háromszéki juhászokat többször megbírságolták a Vrancea megyei hatóságok, ha a vitatott területre hajtották az állatokat, tíz évvel ezelõtt verekedés tört ki a legelõk miatt. ?t éve a két megye prefektúrája minden évben megállapodást köt arról, hogy az ozsdolaiak használhassanak 500 hektár területet legeltetési díj ellenében. Brãndu Szilveszter ozsdolai polgármester elmondta, már a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak az ügyben. Megoldódott viszont a Kovászna város és Tamásfalva közötti földvita. Amint arról beszámoltunk, a Kovásznához tartozó egykori termelõszövetkezetnek Tamásfalva határában is voltak földjei, így a 18-as földtörvény alapján több tucat kovásznainak ezen a területen mérték vissza a jussát. Bár a birtoklevelet is kiállították, a kovásznai tulajdonosok soha nem tudták használni a birtokukat, mert a helybeliek is igényt tartottak a falujuk határában levõ földekre és pert indítottak. A városi tanács nemrég felajánlott egy 65 hektáros területet, hogy azt mérjék ki a kovásznai tulajdonosoknak.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék