udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Névmutató: Len Emil

1996. június 6.

Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1998. január 28.

Gyergyószárhegyen és Gyergyóditróban is bemázolták a helynévtábla magyar feliratát. Gyergyószárhegy polgármestere, Len Emil elmondta, hogy értesítette a rendőrséget az esetről. Ez sértés, állapította meg, mindenkit tiszteletben tartanak, ezért elvárják, hogy Szárhegy polgárait is tartsák tiszteletben. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), jan. 28., V. évf. 3. sz./

2010. január 29.

Magyar rivalizálás a tanácsokban
A háromszéki városok önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok közül legtöbben úgy látják: van még javítanivaló az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közti együttműködésben. A helyhatósági választások óta eltelt időszakban a 9 MPP-s, 8 RMDSZ-es és 4 román párti képviselőből álló sepsiszentgyörgyi testület ülései rendszerint a két frakció közti vitáktól voltak hangosak.
Sepsiszentgyörgy: vitáktól hangos testületi ülések
Klárik Attila, a tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, a polgári párti képviselőkkel egyénenként jól tudnak kommunikálni, a teljes frakcióval azonban már sokkal nehezebb együtt dolgozni. „Úgy tűnik, a polgári párti képviselők attól tartanak, ha kompromisszumot kötnek az RMDSZ-szel, elveszítik a szavazótáborukat.
Az ellenzéki magatartás azonban gyakran abszurd helyzetekbe sodorja az MPP-s tanácstagokat: az is előfordult, hogy a polgári párti képviselő a vita hevében a saját benyújtott javaslata ellen szavazott” – mutatott rá a frakcióvezető. Klárik úgy látja, az MPP képtelen csapatként fellépni, ezért gyakran megtörténik, hogy a bizottságokban egyetértenek, majd a plénumban felrúgják a megállapodást. Gazda Zoltán MPP-s önkormányzati képviselő szerint a polgári frakció gyakran elkövette azt a hibát, hogy első körben rendszerint Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterrel és nem a szövetség frakciójával egyeztettek.
„Az együttműködési megállapodást a polgármester rúgta fel, amikor novemberben Bálint József MPP-s alpolgármester leváltását kezdeményezte és végül el is érte a célját – mondta Gazda. – Véleményem szerint minél hamarabb újra kell tárgyalni az együttműködést a város fejlődése érdekében.” Hangsúlyozta: az MPP-nek fontos a városfejlesztés, ezért a jövőben a sarkalatos döntések előtt szorgalmazzák az egyeztetést az RMDSZ frakcióval.
„Az újabb megállapodás azonban nem lesz feltételek nélküli” – tette hozzá. Mint kiderült, a hat RMDSZ-es, öt MPP-s és négy független képviselőből álló baróti önkormányzati testületben is rendszeresek a két frakció közötti nézeteltérések. Pál Szilágyi Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője úgy látja, mindkét fél nyitott a párbeszédre. „Szándékosan egyik fél sem akadékoskodik, a város érdekeit tartjuk szem előtt” – szögezte le az önkormányzati képviselő. Véleményét Szabó Miklós polgári párti tanácsos is osztja. „Érződik a szemléletbeli különbség, de a város érdekében mindkét fél hajlandó a kompromiszszumra az eredményes munka érdekében” – nyilatkozta a Krónika érdeklődésére.
Kézdivásárhely: rosszabbra számítottak
Kézdivásárhelyen az önkormányzati választások eredményeképpen Rácz Károly, az MPP jelöltje foglalta el a polgármesteri széket, a tanácstestületben pedig tíz MPP-s és kilenc RMDSZ-es képviselő tevékenykedik. A város alpolgármestere, Szarvadi József is az MPP-t képviseli. Rácz Károly polgármester a Krónika érdeklődésére elmondta: elfogadhatónak tartja a két frakció közti együttműködést, bár néha úgy érzi, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a párt érdekeit tartják szem előtt.
Ennek ellenére a tanács működik, s a polgármester szerint most, a gazdasági válság idején még szorosabb együttműködésre lesz szükség a két frakció között, hogy a pénzhiányt a városatyák leleményességével ellensúlyozni tudják. Deme László RMDSZ-es tanácsos kifejtette: kezdetben úgy vélte, nehéz, vitáktól terhes négy évnek néznek elejébe. Ennek ellenére a szövetség képviselője szerint a két frakció reményein felül együtt tud működni. Deme László elmondta, hogy a bizottsági üléseket, majd frakción belüli megbeszéléseket követően nem a tanácsülésen terjesztik elő javaslataikat, hanem a polgármesterrel konzultálnak a viták elkerülése érdekében.
Csíkszereda: „összerázódott” a testület
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert-Kálmán érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az RMDSZ és MPP közti együttműködés folyamatosan javul a helyi önkormányzatban. A 12 szövetségi és 7 MPP-s tanácsosból álló testület Ráduly megfogalmazása szerint „2008-ban összerázódott, az elmúlt évben pedig a két frakció nagyon jól együtt tudott működni a város érdekében.” Xántus Attila, az RMDSZ-frakció vezetője is pozitívnak értékelte a polgári párttal fenntartott viszonyt.
„A közös munka jónak mondható annak ellenére, hogy voltak döntések, melyek kapcsán nem értettünk egyet az MPP-vel. A kényesebb problémákban azonban meg tudtunk egyezni” – mondta a frakcióvezető. Az MPP-s Pap Előd is hasonlóan nyilatkozik a kérdésben. „Az első fél év szinkópái után normálisnak mondható viszony alakult ki a két párt képviselői között”– magyarázta a polgári párti frakcióvezető.
Tusnádfürdő: a többség diktál
Tusnádfürdőn azonban szintén nem felhőtlen a viszony a két frakció között, az együttműködésének megítélésében, mint kiderült, jelentős különbségek vannak. Míg a fürdőváros MPP-s polgármestere, Albert Tibor érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, a négy MPP-s, három szövetségi és egy független képviselőből álló tanácstestület munkáját eddig eredményes együttműködés jellemzi, az RMDSZ-es Butyka Zsolt szerint a jelentős döntéseket rendszerint a többségben lévő polgáriak hozzák meg. „Az MPP lehetne nyíltabb, közlékenyebb is” – mondta a szövetség tanácsosa.
Székelyudvarhely: marad a viszály
Székelyudvarhelyen mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy újraalakult a városi tanács, s az eredményhirdetést követően a testület képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak: remélik, hogy eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Az új testületben, mint ismeretes, a Zöld Párt is kapott egy mandátumot. A csütörtöki tanácsülést követően megtudtuk: az RMDSZ és az MPP képviselői mára már nem enynyire derűlátóak.
„Azt látom, hogy az RMDSZ frakciója nem elég nyitott, nem elég rugalmas, ugyanakkor bizalmatlanságot is érzek, és azt, hogy rendszerint erőből állnak hozzá a feladatokhoz – nyilatkozta kérdésünkre Szász Jenő, Székelyudvarhely MPP-s alpolgármestere. – Sokszor nehezen, kompromisszumok révén hozzuk meg a legtöbb döntéseket.” Szász úgy véli, Bunta Levente polgármester részéről aktívabb munkára van szükség a jövőben. A polgári párt elnöke azt is elvárja, hogy az RMDSZ-es városvezető jóval több munkát bízzon a képviselő-testületre. Nehezen megy az együttműködés Bunta Levente szerint is.
„Sok energiába kerül, hogy bármiféle előrelépés történjen a közös munkában. Sokszor úgy érzem, hogy csak akkor vagyunk eredményesek, ha jól kifárasztjuk egymást” – magyarázta a Krónikának Székelyudvarhely polgármestere. Bunta szerint Szász Jenő tevékenysége is kifogásolható. „Keveset jár be dolgozni, és olyankor is két órát dolgozik. A helyébe szégyellném felvenni a fizetést. Egyedül a tanácsülésen villog” – jegyezte meg Bunta. Ami az MPP-s tanácsosok munkáját illeti, a polgármester elmondta, van, aki többet, van, aki kevesebbet dolgozik, attól függően, hogy kit milyen feladatokkal bíznak meg.
A gyergyószentmiklósi tanácsban tíz polgári párti és hét RMDSZ-es tanácsos dolgozik. „A testületbeli viták nem amiatt vannak, mert más pártokat képviselünk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gáll Árpád, az RMDSZ-frakció vezetője. Véleményét az MPP-s frakcióvezető, Dr. Simon Katalin-Emese is osztja. Emlékeztetett: korábban kizártak öt RMDSZ-es tanácsost a szövetségből amiatt, hogy a pártérdek ellenére megszavazták a távfűtésrendszer felújítására vonatkozó polgári párti beadványt.
A frakcióvezető elismerte, hogy noha éppen az említett munkálatokat célzó döntések meghozatalánál kezdetekben kemény RMDSZ-es ellenállásba ütköztek, az említett öt RMDSZ-es tanácsosnak köszönhetően, „az utolsó száz méteren, még tél beállta előtt sikerült felújíttatni a város fűtésrendszerét a magyarországi érdekeltségű Thermoenergy Kft.-vel. Érdeklődésünkre mindkét frakcióvezető a rendszer felújítását nevezte a tanácstestület legfontosabb megvalósításnak. Az RMDSZ soraiból kizárt öt tanácsos – Tinka Kálmán, Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor és Len Emil – továbbra is folytatja tevékenységét mindaddig, amíg hivatalos törvényszéki határozat nem születik a mandátumuk megszűnéséről.
Bíró Blanka, Csáki Emese, Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. február 19.

Kizárják az RMDSZ-es tanácsosokat Gyergyószentmiklóson
Megvonja a mandátumot az RMDSZ vezetősége attól az öt gyergyószentmiklósi tanácsostól, akiknek a szövetségből való kizárását javasolta a helyi szervezet. A kérést legutóbbi ülésén hagyta jóvá a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – erősítette meg értesüléseinket Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán RMDSZ-színekben mandátumhoz jutott tanácsosok kizárását azt követően kezdeményezte a helyi szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
„Az RMDSZ álláspontja a távhőrendszer felújítására vonatkozóan egyértelmű volt az öt tanácsos számára, hiszen ezt megelőzően aláírásgyűjtést és lakossági fórumot szerveztünk, amelyeken kiderült, hogy a város lakossága a pályázati pénzek bevonásával történő rehabilitációt támogatná” – fejtette ki a Krónika kérdésére Barti Tihamér. Mint mondta, ennek ellenére az öt önkormányzati képviselő az MPP-s tanácsosokhoz hasonlóan megszavazta a kezdeményezést, ezért kezdeményezték a kizárásukat.
„Gáll József MPP-s tanácsos mandátumáról való lemondása is bennünket igazol” – mondta Barti, kifejtve, hogy a szövetség szabályzata értelmében az RMDSZ-tagság megvonásával a kizárt személyek a mandátumukat is elveszítik. Kifejtette, hogy a továbbiakban Bende Sándorra, az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnökére hárul a feladat, hogy a SZÁT döntését közölje a prefektúrával, illetve a helyi önkormányzattal. A mandátum megvonását a jegyzőnek kell a soron következő rendes tanácsülésen napirendre tűznie.
Az öt érintett közül Tinka Kálmán megerősítette lapunknak, hogy kézhez kapta a SZÁT fellebbezésük visszautasítására vonatkozó értesítését, azonban kifejtette: nem nyilatkozik, míg nem egyeztet kollégáival a kérdésben. Mint mondta, közösen, sajtótájékoztatón ismertetik majd álláspontjukat.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. április 8.

Gyergyószentmiklós: perelnek a kizárt RMDSZ-tanácsosok
Pert indított az RMDSZ ellen az az öt, a szövetség színeiben mandátumhoz jutott gyergyószentmiklósi tanácsos, akiket a helyi szervezet javaslatára a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megfosztott tagságától – tájékoztatta a Krónikát Kincses Előd, a felperesek ügyvédje.
Mint mondta, megbízói a SZÁT határozatának visszavonását kérik. Az első tárgyalást szeptember 30-ára tűzte ki a bukaresti 2-es körzet törvényszéke, amely a pártokon belüli vitás kérdéseket bírálja el.
Mint ismeretes, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán kizárását azt követően kezdeményezte a helyi RMDSZ-szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
Az öt tanácsos tagságának megvonásáról március 29-i keltezésű átiratában értesítette az önkormányzatot Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei soros elnöke. A törvény értelmében a tanácsnak a kiközléstől számított 30 napon belül a soron következő rendes ülés napirendjére kell tűznie az ügyet, ugyanis a párttagságuktól megfosztott tanácsosok ezzel egyszerre tanácsosi mandátumukat is elveszítik. „Ilyen esettel még nem találkoztam, noha tíz éve a közigazgatásban dolgozom” – szögezte le a Krónika kérdésére Nagy István jegyző, kifejtve, hogy az ügyet a polgármester vagy a tanácsosok tűzhetik napirendre. Közölte: az öt tanácsos kizárása „az RMDSZ belső háborúja”, amihez semmi köze. A törvény szerint a tanácsnak tudomásul vételi határozatot kell elfogadnia. A gyergyószentmiklósi testület rendkívüli ülése április 20-án, a rendes ülés pedig a hónap utolsó szerdáján lesz.
Mezei János polgármester lapunk kérdésére elmondta, a törvény értelmében jár majd el az ügyben. „Elítélem az RMDSZ viszonyulását, hiszen azért büntetik őket, mert a közösség érdekeit helyezték minden más egyéb érdek elé” – szögezte le Mezei. Kincses Előd lapunknak kifejtette: „a kizáró határozat nem jogerős mindaddig, míg a bukaresti törvényszék nem hoz végleges határozatot az ügyben”. Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 20.

Évértékelő: kultúra és közösségépítés Gyergyószentmiklóson
„Közösség és kultúra a jövő záloga” – e gondolatot választotta mottójául a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. Az intézmény igazgatója, Pál Levente kedden tartott évértékelőt.
A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ öt alkalmazottjával és számos segítővel ötven rendezvénynek volt fő- vagy társszervezője a 2012-es évben, a kultúraszervezés és közösségépítés terén fejtve ki tevékenységet – mondta Pál Levente intézményigazgató, a partnerek között említve Gyergyószentmiklós önkormányzatát, egyházakat, civil szervezeteket, magánszemélyeket, és kiemelve az Ifitéka önkénteseit.
Az idei rendezvények közül külön említette a Világtalálkozót és Csárdásrekordot, mint a legnagyobb szellemi töltetű eseményeket, a Sportnapokat, melyek a sok sportbarát és szervezet hozzáállását tapasztalva folytatásra érdemesek, a Gyilkostói Sokadalmat, amely egyetlen magyar kulturális rendezvénye Gyilkostónak, így méltán tart igényt folytatásra, helyi és megyei önkormányzati támogatására. A művelődési központ rendezvényei közül az igazgató még kiemelte az idén útjára indított Országjárók-Világjárók sorozatot, jelezve, januárban a nyolcadik rész Dél-Kóreába enged betekintést. Sikeresnek ítélte meg a Klasszikus és komolyzenei bérletet; az eddigi előadások több mint 250 néző előtt kerültek sorra, ugyanakkor fontosnak tartja a havi táncházak folytatását is. Ez utóbbi kapcsán elmondta, szeretné, ha a középkorúak is részt vennének az eseményeken, hiszen éppen ők azok, akik sokszor felidézik emlékként az egykori, táncházi hangulatot. Tervek jövőre
„Elkezdett sorozatainkat folytatni szeretnénk, újabbakkal egészítve ki” – közölte Pál Levente. A tervek szerint Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy mellett Gyergyószentmiklós is helyszíne lesz a történelmi előadássorozatnak, ahol magyarországi előadók ismertetik a magyarság útját honfoglalástól a modern korig. Erősítenék a Szent Anna-napok rendezvényét, megtörténhet, hogy az esemény a Kokojza Fesztivállal olvad egybe.
„Fontos fogaskerekévé váltunk a városnak” – foglalta össze Pál Levente a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ jelentőségét, a soron következő eseményről, a városi szilveszterezésről is szólva. Az évbúcsúztató ünnepségnek ugyan még nincsen készen a végleges programja, de már tudni lehet, hogy újra lesz szerencsemalac Len Emil felajánlásaként, melyet ingyenes sorsjeggyel lehet megnyerni. A Borszéki DNS ad koncertet, éjfél előtt ünnepi beszédet mond Mezei János polgármester, újévi áldás hangzik el az egyházak képviselői részéről. Lesz forralt bor, tűzijáték és jókedv – ígérik a szervezők.
Az új évre is van már híre a művelődési központnak: januártól lehet megvásárolni a Világvándor dvd-t, mely az ünnep szellemét idézi meg. Ára 20 lej, a bevételt jótékony célra szánja az intézmény.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

2014. november 2.

Megszűnik a tejkvóta – Aggódnak a székelyföldi tejtermelők
A jövő évtől az unióban megszűnő tejkvóta rendszer miatt nyugtalankodnak a székelyföldi gazdák. Eddig ugyanis az szabályozta, hogy egy államban mennyi tejet termeljenek, illetve mennyi lehet az import tej mennyisége. Szakemberek szerint Romániában drasztikusan csökkenhet a felvásárlás, és eláraszthatja a piacot az olcsó nyugati tej, ami lehetetlen helyzetbe hozhatja a romániai kis- és közepes gazdaságokat.
Len Emil gyergyószárhegyi vállalkozó egy kisebb tejfeldolgozó építésébe fogott, ám egyelőre kivár a beüzemelésével, ugyanis a kvótarendszer megszűnése miatt hátrányos helyzetbe kerülhet a piac többi szereplőjével szemben.
A tej értékesítése eddig sem volt könnyű feladat a székelyföldi gazdák számára, ám a kvótarendszer megszűnése miatt komoly aggályok merültek fel úgy a gazdák, mint a szakemberek részéről.
Ez egy olyan piaci helyzetet idéz majd elő, ahol félő, hogy nem az export lesz ezeknek a gazdáknak, az osztráknak, a franciának, a hollandnak az elsődleges célja, hanem a romániai, magyarországi piac meghódítása – állapította meg Tánczos Barna közgazdász, szenátor.
Romániában egyfajta biztonságot jelent a bevezetett tejszerződés, ami arra kötelez minden tejfelvásárlót, feldolgozót, hogy a termelőkkel szerződéses viszonyba álljanak. Jelenleg 28 eurócent a tej felvásárlási ára, de a külföldi cégek már 20 eurócentért is leszállítják.
Rengeteg a tej, nagy a piac. Már jelentkeznek a magyarok és a lengyelek. 90 banis tejet emlegetnek, úgyhogy ha az beválik, akkor a gazdáknak, a tejtermelőknek a szomorú jövőjük lesz – hangsúlyozta Sövér Mihály, a Gyergyói Szarvasmarha Tartók Egyesülete elnöke.
A székelyföldi tejtermelő gazdák abban bíznak, hogy a gazdag havasi legelők nyújtotta takarmány jobb minőségű tejet eredményez, mint a nyugatról érkező standard tej, valamint a higiéniai befektetéseknek is köszönhetően piacképes maradhat vállalkozásuk.
hirado.hu / dunatv.hu
Erdély.ma

2016. június 23.

György István lett Gyergyószentmiklós alpolgármestere
„Aki a jövőt akarja igazgatni, annak rendezni kell a múltat, a sérelmeket nem szabad őrizgetni” – így fogalmazott Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós választott polgármestere a képviselő-testület csütörtöki, alakuló ülésén. Az ünnepi esemény részeként választották meg az alpolgármestert, a tizenkét éves közigazgatási tapasztalattal rendelkező RMDSZ-es György Istvánt.
Egyházi és világi vezetők, állami intézmények képviselőinek jelenlétében ünnepi alakuló ülését tartotta csütörtökön a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Maros szálló konferenciatermében. A törvényesség betartását felügyelő, időnként javaslatokat tevő Petres Sándor alprefektus tolmácsolta a prefektus, Jean Adrian Andrei üdvözletét. Saját jókívánságai mellett elmondta: olyan négy év kezdődik, amely nehezebbnek ígérkezik a szokványosnál. Egyrészt, mert parlamenti választások következnek, másrészt pedig azért, mert „önökön múlik részben vagy egészben a gyergyószentmiklósi közhangulat javítása, azon országos kétkedés csökkentése, ami a közéleti szereplés tisztaságát illeti. Közösség és képviselők között kell újraépíteni a kapcsolatot.”
Ideiglenes elnökség vezette az ülést, a testület legidősebb tagja, Vadász- Szatmári István szavaztatta meg a mandátumot igazoló bizottság tagjait, ellenőrizték a tanácsosjelöltek iratait, majd sor került a tagok egyenkénti megszavazására, és az eskütételre is.
Megalakult tehát Gyergyószentmiklós új döntéshozó testülete, amelyben a Magyar Polgári Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Szabad Emberek Pártja és a Nemzeti Liberális Párt képviselteti magát. Miután a választott döntéshozók közül hárman – Barti Tihamér, Kastal László és Nagy Zoltán – visszaléptek, a tanácsosok végleges listája is körvonalazódott: Antal Szabolcs (MPP), Ádám József (RMDSZ), Bajkó László (POL), Benedek Árpád-László (MPP), Bíró Róbert (RMDSZ), Dobrean Teodor-Constantin (PNL), Elekes István (MPP), Erős Levente (RMDSZ), György István (RMDSZ), Len Emil-Balázs (RMDSZ), Lukács Orsolya (MPP), Málnási Huba-István (MPP), Mayer Róbert (RMDSZ), Pál Levente (MPP), Simon Katalin-Emese (MPP), Suciu Gábor (MPP), Romfeld Zsolt (POL), Tatár Előd (MPP) és Vadász-Szatmári István (MPP).
Titkos szavazással választott alpolgármestert az új testület. Egyetlen javasolt személyre, György Istvánra szavazhattak. Az RMDSZ színeiben mandátumot szerző képviselő, korábban Alfalu polgármesterére 19-ből 14-en szavaztak.
„A problémáink nem jobb- és baloldaliak, így a megoldások sem pártszínűek. Számomra csak gyergyószentmiklósiak vannak, akiktől azt kérem, ne hagyjanak magunkra választottként. Dolgozzunk együtt, csapatban. Aki vezet, az élen jár, mutassunk jó példát! – szólította fel társait Nagy Zoltán polgármester, jelezve a város vezetésére irányuló szándék mára kötelesség lett. „ Szentmiklósinak lenni és érte tenni jó!” – összegzett a város első embere az alakuló ülés végén.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék