udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1 találat lapozás: 1-1

Névmutató: Limbacher Gábor

2001. augusztus 29.

II. János Pál pápa a múlt évben a kácsikai templomnak a Basilica Minoris titulust adományozta, ami a kiemelt búcsújáróhelyeknek dukál. Száz prelátus vett részt a hat: román, latin, lengyel, német, ukrán, és a magyar nyelven celebrált misén. A résztvevők számát százezerre becsülik, az Adevarul hírszolgálata a más országokból érkezők kapcsán Franciaországot, Olaszországot, Németországot és Lengyelországot említette. Magyarországot, Erdélyt nem. Jelen volt többek között Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottsága magyarbarátnak éppen nem mondható elnöke. Az ünnepségen a moldvai csángómagyarságot Petre Ghergheli jászvásári főpap ,,képviselte". Természetesen annak jegyében, hogy a moldvaiak román katolikusok. A kácsikai búcsúval, sok más szervezett mozgalommal a csángómagyarok Európa Tanácsban elfoglalt státusát ellensúlyozták, figyelmeztetett Sylvester Lajos. Politikusaink és főleg római katolikus főpapjaink felfigyelnek-e erre? - tette fel a kérdést. Limbacher Gábor ír tanulmányt Moldvai magyarok kácsikai búcsújárása Nagyboldogasszony ünnepekor címmel. (Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére, Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993.) A szerző két alkalommal vett részt a kácsikai Nagyboldogasszony napi búcsún (1985, 1990). A moldvai csángók számára az utóbbi évtizedekben valószínűleg új vallási szokásként alakult ki papjaik ösztönzésére a nagyboldogasszonyi kácsikai búcsújárás. Elképzelhető a magyar kapcsolatokat éltető csíksomlyói orientáció felváltására irányuló egyházi-politikai szándék a kácsikai búcsújárás ösztönzésében. Magyarán: a csíksomlyóival szemben egyféle ellenbúcsú van-e kialakulóban? /Sylvester Lajos: Szucsávai kolomposok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék