udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 27 találat lapozás: 1-27

Névmutató: Lovász László

2001. december 3.

A magyar szellemi élet és kultúra újabb hat kiválósága vehette át a magyar miniszterelnök által adományozott Corvin-láncot dec. 1-jén az Országházban Orbán Viktor kormányfőtől. Az újrahonosított magas állami kitüntetésben Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesült. A magyar kormányfő méltató beszédében kiemelte, hogy ezt a különleges kitüntetést a nemzet szellemi életéért, kultúrájáért legtöbbet tevő személyek kapják meg, akiknek életműve követendő példára ösztönöz, az egész nemzetet tiszteletre készteti. A korábbi hat kitüntetettel együtt válik teljessé a tizenkét főnyi Corvin-lánc testület. A miniszterelnök első ízben augusztus 24-én Budapesten adta át a Corvin-láncot Balogh János Kossuth-díjas zoológusnak, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankárnak, Lukács János (John Lukacs) történésznek, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek és Szabó Magda Kossuth-díjas írónak. A hatodik kitüntetett Teller Ede atomfizikus meggyengült egészsége miatt egyesült államokbeli otthonában vette át a Corvin-láncot. A Corvin-lánc Testület évente egyszer ülésezik. Felkérésre véleményt nyilváníthat majd a magyar tudományt, irodalmat és művészetet érintő, valamint a nemzet sorsát befolyásoló kérdésekkel kapcsolatban. Minden tagja háromévente egyszer, három évig terjedő időtartamra saját ösztöndíjast jelölhet ki, aki havi nettó félmillió forintban részesül alkotó tevékenységének támogatásaként. - A Corvin-lánc Testület Nemeskürty István irodalomtörténészt választotta elnökévé, elnökhelyettes pedig Makovecz Imre építész és Lukács János történész lett. /Corvin-láncok átadása Budapesten Kallós Zoltán néprajzkutató is a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2005. december 7.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2006. február 9.

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2014. május 7.

Lovász László, az MTA új elnöke
Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 185. közgyűlésén kedden.
A zárt ülésen megválasztották a testület főtitkárát és főtitkárhelyettesét, az akadémia alelnökeit és akadémikus elnökségi tagjait. Lovász Lászlót a voksok 61,8 százalékával választották elnökké, a posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszikafilológus és Németh Tamás agrokémikus indult. Az új elnök megbízatása három évre szól. Pálinkás József az elmúlt hat évben töltötte be az elnöki tisztséget, a törvény értelmében már nem indulhatott újra. Az MTA főtitkárává Török Ádám közgazdászt, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Mária növénybiológust választották meg. Szabadság (Kolozsvár)

2014. október 15.

Megkezdte munkáját a megújult Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság
A határon túli magyar tudományos és felsőoktatási intézmények, civilszervezetek és kutatásszervező testületek, valamint az MTA közötti együttműködés erősítésének további lehetőségeiről is tanácskoztak a tavaszi tisztújítást követően megújult Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság első ülésén. A Budapesten kutató külhoni magyar tudósok rendelkezésére álló Domus Vendégházban tartott eszmecserén részt vett Lovász László, az MTA elnöke.
A tanácskozás résztvevőit Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke üdvözölte, majd a testület új tagjai bemutatkoztak a Kárpát-medencei magyar tudományos és felsőoktatási intézmények megjelent képviselőinek.
Ezt követően a határon túli magyar tudósok kutatásainak előmozdítását infrastrukturális támogatással és ösztöndíjakkal segítő Domus Hungarica programra beérkező pályázatokat elbíráló Domus Kuratórium elnöke, Paládi-Kovács Attila akadémikus tájékoztatott a legutóbbi Domus szülőföldi ösztöndíj pályázat eredményeiről. Mint elhangzott: a 2014. évi kiírásra összesen 151 pályázat érkezett be. A 33 csoport, 80 senior és 38 junior kutató által benyújtott pályamunkák közül 18 csoport, 33 senior és 7 junior kutató programjának megvalósítását támogatta a Kuratórium mintegy 24,5 millió forinttal.
     Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke meghívott vendégként azokról a NIH által meghirdetett programokról és az azok keretében elnyerhető forrásokról beszélt, amelyekre a határon túli magyar tudományosság képviselői és szervezetei is pályázhatnak. A tudomány iránt érdeklődő határon túli fiatalok is jelentkezhetnek például a 24. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre. A műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató-, fejlesztő-, illetve tudományos munka eredményével pályázók ösztöndíjat nyerhetnek el, illetve nemzetközi versenyeken indulhatnak.
     A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság ülése a hagyományoknak megfelelően a jelen lévő Kárpát-medencei magyar tudományos és felsőoktatási szervezetek, valamint az akadémiai kezdeményezéssel életre hívott Kolozsvári Akadémiai Bizottság, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, valamint Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács képviselőinek tájékoztatójával zárult. A fórumon így például a beregszászi kutató megtudhatta, mi történik a Drávaközben, a székelyföldi szociológus pedig értesülhetett az északi nyelvhatáron fekvő Nyitrán dolgozók terveiről. Széles körű eszmecserére nyújtott lehetőséget az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság által a romániai magyar felsőoktatási intézményvezetők számára szervezett találkozó, amely az együttműködés erősítése szempontjából fontos fórummá vált az elmúlt években.
     A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság ülésén tájékoztató hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepe idei programjairól is. A Magyar Tudományos Akadémia által immár több mint egy évtizede minden év novemberében megrendezett országos rendezvénysorozaton most is részt vesznek a határon túli magyar tudományos műhelyek. A 2014-es rendezvények központi témája a "Messze látó tudomány" lesz, a tudomány mint a jövő alakításának meghatározó eszköze, amely felelős válaszokat ad, értéket teremt, és értelmet ad a jövő tervezésének. Az MTÜ keretében Kolozsváron november 21-én immár 13. alkalommal rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvényét. Csíkszeredán az agrártudományok képviselői tanácskoznak, a révkomáromi Selye János Egyetemen a tankönyvekről szerveznek konferenciát, Szerbiában pedig a fenntartható mezőgazdasági fejlődés lesz az eseménysorozat kiemelt témája.
https://mta.hu/mta_hirei/megkezdte-munkajat

2014. december 11.

Temesvár 25.
Emlékhét a temesvári forradalom kitörésének 25. évfordulóján – 2014. december 15–21.
Hétfõ, 2014. december 15. 
BUDAPEST
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Díszterme (Széchenyi István tér 9.).
08.00 Emlékülés. Rövidfilm: Rendszerváltó advent – Temesvár 1989. Készítette: Maksay Ágnes, Filep Farkas (MTVA). Köszöntõ: Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Nyitóbeszéd: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Megemlékezés: Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az EMNT elnöke.
Ünnepi beszédet tartanak:
Sali Berisha, volt albán államfõ és miniszterelnök,
Marek Kuchcinski, a lengyel képviselõház alelnöke,
Erdélyi Géza, nyugalmazott felvidéki református püspök,
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetõje, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke,
          Wittner Mária, szabadságharcos, korábbi országgyűlési képviselõ,
Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke,
          Szűrös Mátyás, volt ideiglenes köztársasági elnök,
Pawel Ukielski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet igazgatóhelyettese, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform elnökségi tagja és más jeles vendégek.
Zárszó: Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. 
Vers: Döbrentei Kornél: Elvégeztetett. Énekszámok: Szvorák Katalin: Hajnalvárás (rabénekek), Én felültem a világ vad lovára (keservesek). 
Kiállítás: Temesvárról Európába.
Megnyitják: Tõkés László lelkipásztor, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Molnár János történész.        
Alkalmi fogadás – helyszín: MTA Kodály- és Vörösmarty-terme (Széchenyi tér 9.). 
15.30 Könyvbemutató
Helyszín: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége székháza (1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/A).
Szőczi Árpád: Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története.
Bemutatják: Szőczi Árpád kanadai magyar újságíró,Michel Clair kanadai francia újságíró,Rejean Roy kanadai francia újságíró,Deák Péter filmproducer.
A bemutató nyelve angol és magyar. Szinkrontolmácsolást biztosítunk.
Nyugati Jelen (Arad)

2014. december 15.

Orbán: a nem helyükön mondott szavak rombolnak
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rombolás erejével hatnak „a nem helyükön mondott szavak", amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem, mégis úgy hiszik, rendelkeznek „a diktatúra fantomképével". A kormányfő erről hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett, Temesvár 25 – 1989-2014 című emlékülésen beszélt.
A 25 évvel ezelőtti temesvári forradalom eseményeiről a miniszterelnök azt mondta: 1989-ben Temesváron világosság gyúlt, amelynek fénye nemcsak Erdélybe, egész Romániába és Magyarországra jutott el, hanem beragyogta az akkori Európát is. „Negyed századdal később azonban ez a világosság, amely akkor a diktatúra sötétjében fénylett, néhol már alig látható. (…) 25 évvel a decemberi események után tőlünk keletre sokan nem hajlandók elfogadni, hogy a forradalom egy református parókiáról, egy magyar közösségből indult el, hogy elhozza a szabadságot magyaroknak, románoknak, székelyeknek és szászoknak egyaránt" – mondta Orbán Viktor. Rosszízű és rosszkedvű vitáknak nevezte ezeket, de – hangsúlyozta – „nekünk (…) ragaszkodnunk kell az igazsághoz".
A kormányfő idézte Tőkés László református lelkész 1989-es gondolatait, amelyek szerint a helyén mondott szó a teremtő ige értékével vetekszik. „A nem helyükön mondott szavak" viszont a rombolás erejével hatnak – folytatta a miniszterelnök, aki szerint így a rombolás erejével hat, amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem. „Mégis úgy hiszik, rendelkeznek a diktatúra fantomképével, személyleírásával, pedig valójában épp a lényeget nem látják, nem ismerik" – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a jaltai és a potsdami tárgyalóasztal mellett nem izgatta a nyugati világ képviselőit sem a fékek, sem az ellensúlyok rendszere, amikor „tálcán kínálták fel Kelet-Európa népeit a zsarnokságnak". Ezt a béklyót 1989-ben minden országnak külön-külön, saját magának kellett levetnie – mondta. Szavai szerint „…a demokrácia házába mi nem ugyanazon az ajtón léptünk be, mint mások. Nekünk megvolt a saját bejáratunk. Ez a ház, a demokrácia temploma pedig éppen abban különbözik a diktatúrák megalomán építményeitől, hogy ide több ajtón keresztül is szabadon be lehet jutni." Beszédét azzal zárta: a szabadsággal úgy kell élni, hogy ne gátlástalan önzéshez vezessen, a szabadságnak ugyanis a közjót kell szolgálnia.
Az emlékülésen Tőkés László európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte: a bel- és külhoni magyaroknak nemcsak a múltjuk, hanem a jelenük és a jövőjük is közös, mert „a mesterségesen megvont határokkal sem a nemzetet, sem a történelmet nem lehet szétszakítani". A temesvári események a magyar és a román történelem közös részét alkotják, egymás mellé állították e népeket, és az egész nemzet életére kedvező befolyást gyakoroltak – vélekedett.
Mint mondta, 25 évvel ezelőtt nemcsak a kommunizmus uralmát sikerült megdönteni, hanem a „kisebbségben élő nemzetrészek felszabadulását, a határok fölötti nemzetegyesítés kezdetét is jelentették" az akkori történések a környező országokban. Tőkés László kijelentette: a közelmúltbeli romániai elnökválasztás egységbe kovácsolta a románságot, amire 1989 óta aligha volt példa, és ezen egység részese volt az erdélyi magyarság is. Ez az országos egység, román-magyar összefogás annak a reményével kecsegtet, hogy négy év után Romániában is a rendszerváltozás új fejezete kezdődhet el – mondta.
Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében azt mondta, a történelem különleges pillanata volt a temesvári, majd az azt követő romániai forradalom. Hozzátette: Temesvár jelkép, a forradalom szimbóluma, a diktatúrából teremtett egy új, más világot.
MTI
Erdély.ma

2014. december 16.

A temesvári forradalomra emlékeztek Budapesten
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rombolás erejével hatnak „a nem helyükön mondott szavak”, amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem, mégis úgy hiszik, rendelkeznek „a diktatúra fantomképével”. A kormányfő erről tegnap a Magyar Tudományos Akadémián rendezett, Temesvár 25 – 1989–2014 című emlékülésen beszélt. A rendezvényen felszólalók a magyaroknak a vasfüggöny lebontásában, a közép-európai rendszerváltozásban játszott szerepét méltatták, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig kijelentette: nem hagyhatjuk, hogy ellopják a múltunkat. Az ülést annak emlékére szervezték, hogy huszonöt éve, 1989. december 16-án Temesváron a felháborodott tömeg meg akarta akadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását.
Orbán: Temesváron világosság gyúlt
A 25 évvel ezelőtti temesvári forradalom eseményeiről Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: 1989-ben Temesváron világosság gyúlt, amelynek fénye nemcsak Erdélybe, egész Romániába és Magyarországra jutott el, hanem beragyogta az akkori Európát is. „Negyedszázaddal később azonban ez a világosság, amely akkor a diktatúra sötétjében fénylett, néhol már alig látható. (...) Huszonöt évvel a decemberi események után tőlünk keletre sokan nem hajlandók elfogadni, hogy a forradalom egy református parókiáról, egy magyar közösségből indult el, hogy elhozza a szabadságot magyaroknak, románoknak, székelyeknek és szászoknak egyaránt” – mondta Orbán Viktor. Rossz ízű és rossz kedvű vitáknak nevezte ezeket, de – hangsúlyozta – „nekünk (...) ragaszkodnunk kell az igazsághoz”.
A kormányfő idézte Tőkés László református lelkész 1989-es gondolatait, amelyek szerint a helyén mondott szó a teremtő ige értékével vetekszik. „A nem helyükön mondott szavak” viszont a rombolás erejével hatnak – folytatta a miniszterelnök, aki szerint így a rombolás erejével hat, amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem. „Ők mégis úgy hiszik, rendelkeznek a diktatúra fantomképével, személyleírásával, pedig valójában épp a lényeget nem látják, nem ismerik” – tette hozzá. Orbán Viktor szerint a jaltai és a potsdami tárgyalóasztal mellett nem izgatta a nyugati világ képviselőit sem a fékek, sem az ellensúlyok rendszere, amikor „tálcán kínálták fel Kelet-Európa népeit a zsarnokságnak”. Ezt a béklyót 1989-ben minden országnak külön-külön, saját magának kellett levetnie – mondta. Szavai szerint „a demokrácia házába mi nem ugyanazon az ajtón léptünk be, mint mások. Nekünk megvolt a saját bejáratunk. Ez a ház, a demokrácia temploma pedig éppen abban különbözik a diktatúrák megalomán építményeitől, hogy ide több ajtón keresztül is szabadon be lehet jutni”. Beszédét azzal zárta: a szabadsággal úgy kell élni, hogy ne gátlástalan önzéshez vezessen, a szabadságnak ugyanis a közjót kell szolgálnia.
A szabadság püspöke
Az emlékülésen Tőkés László európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte: a bel- és külhoni magyaroknak nemcsak a múltja, hanem a jelene és a jövője is közös, mert „a mesterségesen megvont határokkal sem a nemzetet, sem a történelmet nem lehet szétszakítani”. A temesvári események a magyar és a román történelem közös részét alkotják, egymás mellé állították e népeket, és az egész nemzet életére kedvező befolyást gyakoroltak – vélekedett. Mint mondta, 25 évvel ezelőtt nemcsak a kommunizmus uralmát sikerült megdönteni, hanem a „kisebbségben élő nemzetrészek felszabadulását, a határok fölötti nemzetegyesítés kezdetét is jelentették” az akkori történések a környező országokban.
Tőkés László kijelentette: a közelmúltbeli romániai elnökválasztás egységbe kovácsolta a románságot, amire 1989 óta aligha volt példa, és ezen egység részese volt az erdélyi magyarság is. Ez az országos egység, román–magyar összefogás annak a reményével kecsegtet, hogy négy év után Romániában is a rendszerváltozás új fejezete kezdődhet el – mondta. Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében azt mondta, a történelem különleges pillanata volt a temesvári, majd az azt követő romániai forradalom. Hozzátette: Temesvár jelkép, a forradalom szimbóluma, a diktatúrából teremtett egy új, más világot.
Sali Berisha volt albán államfő és miniszterelnök beszédében a magyaroknak a vasfüggöny lebontásában játszott szerepéről szólva azt mondta: a magyarok szabadságért folytatott küzdelme minden akkor elnyomott népnek fontos volt. Véleménye szerint az albánoknak és a románoknak a vasfüggöny szilárdabbnak tűnt, mint máshol, ezért is jelentett olyan sokat, hogy a temesváriak, élükön „a szabadság püspökével” szembeszegültek a kor legkeményebb diktátorával. A temesváriak példát, reményt és ösztönzést nyújtottak a reményteleneknek – tette hozzá. Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök hangoztatta: „amikor belső nemzetrontó erők közrejátszásával nagy külső nyomás nehezedik a magyar kormányra, az országunkra”, a nemzetpolitikában csak egy erős, független Magyarország lehet igazán eredményes. Ha ehhez kapcsolódik „a sorait szorosra zárni képes külhoni magyarság”, a siker nem maradhat el – mutatott rá. Arra is kitért, hogy Romániában Tőkés László történelmi szerepét igyekeznek kisebbíteni, folyamatosan támadják, mert magyar, kiáll az autonómia és a határokon átívelő magyar összetartozás ügye mellett. Kétségbe vonják az ottani magyarok konstruktív hozzájárulását Románia fejlődéséhez. Mindenesetre a mostani magyar kormány többet tett a magyar összetartozás és a határokon túli magyarok érdekében, mint a rendszerváltás utáni elődei együttvéve – fűzte hozzá.
Lebontani a magyarok és románok közötti falakat
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: 1989-ben a diktatúra legfőbb metaforája a fal lett, a berlini fal Közép-Európa közepén szimbolizálta a diktatúrát. Fontosnak nevezte a magyarok és a románok közötti falak lebontását, és meglátása szerint ebben nagy szerep juthat az új román elnöknek, akit a magyarok is támogattak szavazataikkal. Beszélt arról is, hogy a magyarok közötti falak lebontásában is kiemelkedő szerepe volt 1989 decemberének, hiszen az „össztársadalmi forradalmi élmény volt”.
Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki református püspök arról beszélt, hogy a magyarságnak küldetése van: a szabadság és az igazságosság hűséges szolgálata, és ez a sors mindig nagy kockázatokat, nehéz küzdelmet és sok szenvedést igényel, ahogyan az ma is tapasztalható. Mint mondta, a temesvári forradalomnak helye van a Kárpát-medence legjelentősebb történelmi eseményeinek sorában és „hamisítatlan formában” a román történetírásban is. Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke hangsúlyozta: a magyarok kezdték el a vasfüggöny lebontását. Az 1989-es temesvári események pedig megmutatták, hogy minden lehetséges – tette hozzá.
Nem hagyhatjuk, hogy ellopják a múltunkat – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az emlékülést követő kiállítás megnyitóján. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a negyedszázaddal ezelőtti közép-európai változások emblematikus szereplői közé tartozott Tőkés László, aki temesvári református lelkészként mindörökre bevéste nevét „az istentelen diktatúrák ellen küzdő igazak könyvébe”. Tőkés László igehirdetéssel öntött hitet híveibe, gyűlölet nélküli „szeretetforradalma” volt az első lépés a forradalomhoz vezető eseményekben – mondta Semjén. A kormánypárti politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy azok, akik ma kitüntetést vennének vissza Tőkés Lászlótól, nélküle ma börtönben lennének, vagy legalábbis szamizdatot szerkesztenének. Semjén Zsolt hangsúlyozta, vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamisítani a történelmet, de abból sem Temesvárt, sem Tőkés Lászlót nem lehet kitörölni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. január 27.


Először tartják Erdélyben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia egyik szekcióülését
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) történetében először tartják Magyarország határain kívül a fizika, földrajztudományok és matematika (FiFöMa) szekció ülését – jelentették be kedden egy kolozsvári sajtótájékoztatón a szervezők.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az április 15-18 között Kolozsváron sorra kerülő tudományos seregszemlére 15 egyetem 350 diákja nevezett be 337 dolgozattal. Az 50 szakterületre besorolt tudományos dolgozatokat 120 zsűritag bírálja el. A szervező Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a szakmai szervező Babeş-Bolyai Tudományegyetem, valamint a szakmai társszervező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 600 fölötti érdeklődőre számít Magyarországról, és a Kárpát-medence más országaiból. A rendezvény fővédnöke Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki a konferencia nyitóelőadását is tartja.
„Magyarországon hatvan éve működik az OTDK-mozgalom. A most bejelentett rendezvénynek a szakmai tartalma mellett az az üzenete, hogy egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térségben gondolkodunk” - nyilatkozta az MTI-nek Tonk Márton a Sapientia tudományegyetem kolozsvári karának a dékánja.
Az OTDK-ra, azok a fiatalok nevezhettek be, akik a megelőző intézményi, kari konferenciákon teljesítményükkel jogosultságot szereztek erre. Lehetőséget kapnak a bemutatkozásra és a versenyben való megmérettetésre a határon túli magyar diákok is. Erdélyből 21 diák mutathatja be dolgozatát.
A szervező intézmények a nagyszabású tudományos eseménnyel az Európa Ifjúsági Fővárosa rendezvénysorozat színvonalának az emeléséhez is hozzá kívánnak járulni – áll a közleményben. Kolozsvár(MTI)

2015. március 20.

Nagy szükségünk van magyar műszaki képzésre és mérnökökre
Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka huszadszor
Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tegnap kezdődött el a Fiatal Műszakiak XX. Tudományos Ülésszaka.
A hagyományszámba menő rendezvény szervezője az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya, társszervezője a Sapientia-EMTE, fővédnöke Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, védnöke pedig Gyulai József, a Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke. A résztvevők 11 egyetemről és 4 tudományos intézetből érkezett erdélyi és magyarországi diákok, fiatal kutatók; a 191 szerző 79 dolgozat keretében figyelemre méltó kutatási eredményeket mutat be. Amint azt megnyitójában Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományos Szakosztályának elnöke elmondta, a fórum célja változatlan: a fiatalok ösztönzése, a tudományos kapcsolatok kialakítása, a magyar műszaki nyelv művelése. A korábbi ülésszakok gyümölcseként húsz konferenciakötet – azokban összesen 1514 dolgozat – látott napvilágot, melyek elérhetők az Erdélyi Digitális Adattárban.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. május 4.

Arany János-életműdíjat kapott a MTA-tól Benkő Samu
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át hétfőn az MTA 186. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságírói Díjat.
A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló 2015-ös évi Arany János-életműdíjat Benkő Samunak, az MTA külső tagjának adományozták.
A Széchenyi-díjas kutató, a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének nyugalmazott főkutatója, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt elnöke a díjat a magyar, főként erdélyi származású humán értelmiség szerepének és teljesítményének feltárásáért, valamint azért a több évtizeden át végzett, kiemelkedő kutatómunkáért kapta, amelynek során elkészítette Bolyai János kéziratainak katalógusát, értékelte életútját, levelezését, vallomásait, marosvásárhelyi kéziratait. „Munkásságával, szakmai presztízsével jelentősen hozzájárult az erdélyi magyar tudomány fejlesztéséhez. Életműve az erdélyi és egyetemes magyar tudományosság maradandó értéke" - hangsúlyozta a méltatás.
A világhírű magyar diszkrét matematikai iskola egyik megteremtője és nemzetközileg is elismert személyisége, T. Sós Vera Széchenyi-díjas akadémikus vehette át az Akadémiai Aranyérmet. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.
Tizenhárom tudós vehette át kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként az MTA Elnöksége által adományozott Akadémiai Díjat.
Akadémiai Díjban részesült Csabai István, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) komplex rendszerek fizikája tanszék egyetemi tanára „a tudományos adatbázisok fejlesztésében és elemzésében végzett multidiszciplináris kutatásaiért", Jakab Éva, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Kar római jogi tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Szerzők, kiadók, kalózok című monográfiájáért.
Kőszeghy Péter, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon főszerkesztőjeként és jelentős részének szerzőjeként végzett kiemelkedő tevékenységéért vehette át az Akadémiai Díjat. Miklósi Ádámot, az MTA doktorát, az ELTE Természettudományi Kar etológia tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát az állati és emberi viselkedéskutatás nemzetközi szintű műveléséért, az összehasonlító etológiai kutatásokban játszott úttörő szerepéért ismerték el.
Nemes Attila, az MTA doktora, az SZTE Általános Orvostudományi Karának egyetemi docense a „noninvazív kardiovaszkuláris képalkotó módszerekkel, kiemelten az echokardiográfia legújabb ágaival kapcsolatos széles körű kutatásaiért, a háromdimenziós echokardiográfia magyarországi bevezetéséért, a magyarországi kardiovaszkuláris képalkotó diagnosztika fejlesztésében elért eredményeiért vehette át az Akadémiai Díjat.
Papp Gyula, az MTA doktora, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának egyetemi tanára a határeloszlás-tételek, a sztochasztikus folyamatok és a matematikai statisztika területén elért, nemzetközileg elismert kutatásaiért, Patonay Tamás, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar szerves kémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára pedig a szerves kémiai kutatásban elért kimagasló eredményeiért, az oktatásban és a fiatal kutatók nevelésében kifejtett közel negyvenéves eredményes teljesítményéért, valamint a tudományos közéletben nyújtott munkájáért részesült az elismerésben.
Tuboly Tamás, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar egyetemi tanára, dékánhelyettese „kiemelkedő eredményességű és töretlen lendülettel végzett állatorvosi virológiai és immunológiai kutatásaiért, az új vírusokkal és új típusú, növényalapú vakcinákkal kapcsolatos felismeréseiért és elméleti eredményeiért" részesült Akadémiai Díjban.
Winkler Gábort, az MTA doktorát, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusát az építészettörténet, az urbanisztika, a műemlékvédelem és az építészeti tervezés területén kifejtett sikeres és eredményes szakmai, oktatói és kutatói tevékenységéért, a 19. század építészetének kutatása területén végzett iskolateremtő munkásságáért, nemzetközileg is elismert életművéért tüntette ki az MTA Elnöksége.
Zsoldos Attilát, az MTA levelező tagját, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kutatóprofesszorát a középkori Magyarország történetének feltárásában végzett több évtizedes, nemzetközi mércével is kiemelkedő jelentőségű, iskolateremtő munkásságáért, példaadó szakmai és kutatói kiválóságáért, valamint a Magyarország világi archontológiája 1000-1301 című alapművének elkészítéséért tüntették ki.
Megosztott Akadémiai Díjban részesült kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézetének három kutatója: Dobróka Mihály, a műszaki tudomány doktora, egyetemi tanár, Gyulai Ákos, az MTA doktora, professor emeritus és Ormos Tamás, az MTA doktora, egyetemi magántanár „az inverziós módszerek fejlesztése, sikeres gyakorlati alkalmazása, a több évtizedes fejlesztőmunka hazai és külföldi bemutatása területén elért közös eredményeiért" vehette át a kitüntetést.
Az informatikai képzés és kutatás támogatása terén szerzett érdemei elismeréseként az MTA Vezetői Kollégiuma által adományozott Wahrmann Mór-érmet Bojár Gábor, a Graphisoft SE elnöke vehette át.
Az MTA Elnöksége Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Molnár Csabát, a Magyar Nemzet újságíróját kiemelkedő tudományos ismeretterjesztési tevékenységéért.
MTI
maszol.ro

2015. május 5.

MTA-közgyűlés: több külhoni magyar tudóst is díjaztak
Biológusok, történészek, vegyészek mellett nyelvész és orvoskutató díjazottja is van 2015-ben a külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-díjnak és -éremnek.
A kitüntetéseket Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke (képünkön) adta át hétfőn az intézmény 186. közgyűlésén tartott külső tagok fórumán.
Lovász László rövid köszöntőjében arról beszélt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia számára nagyon fontos a Kárpát-medencével és a világgal való kapcsolattartás. Ebben óriási szerepet játszanak a külhoni magyar tudósok.
Kocsis Károly, az MTA levelező tagja, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke kiemelte, hogy az 1996-ban létrehozott testület a határon túli magyar tudományosság letéteményese az Akadémián.
Mint kifejtette, számos ország akadémiája honosította meg a tiszteleti tagság intézményét, ám az MTA által a rendszerváltozás után a határon túli magyar kutatók integrálása érdekében bevezetett külső tagság igazi hungarikum.
Két világháború kényszerítette a határon túlra vagy diaszpórába a magyar kutatókat. A külső tagsággal az MTA a nemzeti tudományosság egyesítését tűzte célul, lehetővé tette, hogy az érintettek felvegyék a magyar tudományos állampolgárságot. A köztestület külső tagjai száma folyamatosan bővül és jelenleg meghaladja az 1900 főt. Közülük 187 az akadémikus, a többi doktori fokozattal rendelkező külső köztestületi tag.
Az Arany János-életműdíjat a közgyűlés délelőtti ünnepi ülésén kapta meg Benkő Samu, a 18-19. századi erdélyi művelődéstörténet neves kutatója.
A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjjal tüntette ki Szkála Károlyt, a Zágrábi Villamosmérnöki Egyetem, a Zágrábi Grafikai Egyetem és az Eszéki Orvostudományi Egyetem oktatóját. Az optoelektronikával, lézertechnikával, holográfiával és mikroelektronikával foglalkozó kutató nevéhez másfélszáz publikáció fűződik, emellett úttörő jelentőségű tankönyveket írt, programcsomagokat dolgozott ki.
Arany János Fiatal Kutatói Díjban részesült Fenesi Annamária, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének adjunktusa. Az invazív fajok kutatója egyaránt foglalkozik adatbázisok elemzésével, terepi és kísérletes vizsgálatokkal. 2010 óta tíz cikke jelent meg angol nyelvű folyóiratokban.
Hét kutatót tüntettek ki Arany János-éremmel. Beregszászi Anikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, a kárpátaljai magyar nyelvhasználat jellemzőivel, a magyar nyelvtervezés elméleti és gyakorlati kihívásaival, a magyar mint anyanyelv oktatásának problémáival foglalkozik.
Meghatározó szerepe volt abban, hogy 2003-ban magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés indulhatott a beregszászi felsőoktatási intézményben.
Posztumusz tüntették ki Borbándi Gyulát (1919-2014), a Látóhatár, majd az Új Látóhatár folyóirat alapító főszerkesztőjét, aki 1951-től 1984-ig pedig a Szabad Európa Rádió magyar osztályának helyettes igazgatója volt. Történészi-irodalomtörténészi tevékenysége felöleli az emigráns kiadványok szisztematikus gyűjtését, a nyugati magyar emigráció történetének feldolgozását.
Lelley Jan Iván Németországban élő mikológus, egyetemi tanár 1971 óta foglalkozik a nagygombák kutatásával. 1982-től az alkalmazott mikológia oktatója a bonni Rajnai Friedrich Wilhelms Egyetemen. Magyarországon közel két évtizede tart előadásokat a gombákkal kapcsolatos témákból, rendszeres előadója a Budapesti Corvinus Egyetemnek.
Majdik Kornélia a bio-szerveskémia kutatója 1988-ban szerzett doktori oklevelet. 1976 és 1981 között gyógyszergyári vegyész, 1981-1997 között a Kolozsvári Gyógyszerkutató Intézet tudományos főmunkatársa. Egyetemi docens, 2004-2014 között a BBTE Vegyészmérnöki Kar magyar tagozatának egyik vezetője. 48 tanulmányt közölt impaktfaktoros folyóiratokban. Három könyve jelent meg, öt szabadalom fűződik a nevéhez.
Petrik József sejtkárosodási mechanizmusokkal, molekuláris patológiával, a rákos megbetegedések diagnosztikájával foglalkozik. 1989 óta dolgozik a Zágrábi Tudományegyetemen, 2012-től egyetemi tanára, az Orvosi Biokémiai és Hematológiai Tanszék professzora és az Alkalmazott Orvosi Biokémiai Központ vezetője. Nevéhez 35 tudományos közlemény fűződik.
Sipos Gábor református egyháztörténettel, nyomda- és könyvtártörténettel foglalkozik. 1977-től levéltáros az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban, 1998-tól a BBTE Magyar Történeti Intézetének tanára. 1990-es újraalakulásától fogva előbb az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára, majd alelnöke, 2010-től elnöke.
Vigh Gyula 1970-ben diplomázott a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, és ugyanott szerzett doktori fokozatot 1975-ben. Az 1970-80-as években meghatározó szerepe volt a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia magyarországi bevezetésében. 1985 óta a Texasi A&M Egyetem kémiai tanszékének professzora. Munkásságát mintegy kétszáz, jórészt angol nyelvű tudományos munka dokumentálja.
Az Arany János-díjat külhoni magyar tudósok, kutatók számára alapította 2003-ben az MTA, első ízben 2004-ben adták át. A díjat azok kapják, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során, kiemelkedő tudományos teljesítményt értek el, vagy fiatal kutatóként alkottak figyelemre méltót.
Az Arany János-éremmel emellett olyan külhoni magyar tudósokat, kutatókat tüntet ki az MTA, akiknek nemcsak kutatói teljesítménye maradandó, hanem érdemeket szereztek a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előremozdításában is.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

2015. május 7.

Arany János-érem Majdik Kornéliának
Amint arról már beszámoltunk, május 4. és 7. között szervezték meg a Magyar Tudományos Akadémia 186. közgyűlését, amelynek keretében külhoni magyar tudósokat ismertek el Arany János-díjjal és Arany János-éremmel. A kitüntetéseket Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a közgyűlésen tartott külső tagok fórumán.
Arany János-éremmel tüntették ki Majdik Kornéliát, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Karának oktatóját. Majdik Kornélia 1976-ban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Kémia Karán „master” oklevelet szerzett. 1976 és 1981 között a Terapia gyógyszergyárban vegyész, 1981-től 1997-ig a Kolozsvári Gyógyszerkutató Intézet tudományos főmunkatársa. 1988-ban elnyerte a kémiai tudományok doktora fokozatot. Szakterülete: szerves és bioszerves kémia, környezeti kémia, bioremediáció, biopolimerek. Egyetemi docens, 2004 és 2014 között a BBTE Vegyészmérnöki Kar magyar tagozatának dékánhelyettese, 2011–2012-ben dékánja.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. november 21.

Magyar Tudomány Napja: aranymetszéstől a sörig
Elkezdődött tegnap a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fóruma a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartott nyitóünnepséggel.
A konferencia nyitó plenáris előadását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Lovász László Wolf-díjas matematikus tartotta, Szépség és matematika címmel. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002-ben határozta el, hogy csatlakozik az MTA a magyar tudományt ünneplő, novemberi rendezvénysorozatához; a fórum időpontját – az EME 1859-es alapítására emlékezve – a november 23-ához közeli hétvégére tűzték ki. A magyar tudomány ünnepe számottevő mértékben a tudomány kutatási területeit, módszereit illető ismeretterjesztésről is szól: ha a társadalom minél jobban megérti mindezeket, annál inkább visszaszorulnak az áltudományok – fejtette ki Lovász László előadásának bevezetőjében.
A rendezvényt Sipos Gábor, az Erdélyi-Múzeum Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte: ha egy kisebbségben élő közösségnek nincs szellemi elitje, kiszolgáltatottá válik, kényszerek, manipulációk áldozata lehet. Mint mondta, örömére szolgál, hogy az MTA elvállalta a rendezvénysorozat védnökségét, és a különböző erdélyi és magyarországi tudományos műhelyek együttműködnek.
Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke arra hívta fel a megnyitón a figyelmet, hogy a kilencvenes évek elején készített számvetés alkalmával 18 magyar tudományos intézményt számoltak össze (Magyarország határain kívül), ma azonban már kilencven ilyen műhely működik.
Lovász László nem mindennapi előadásában azt a kérdést járta körül, hogy a szépség esztétikai fogalma hogyan jelenik meg egy olyan tudományban, amelyet az emberek többsége száraznak, unalmasnak tart.
„Aki nem ismeri a matematikát, annak nehéz megérteni a természet legmélyebb szépségét...” – idézte a 20. század egyik legnagyobb fizikusát, Richard Feynmant az MTA elnöke. Hangsúlyozta: sok minden lehet szép a matematikában. A tudományág egyik legszebb formulája például a 18. század nagy matematikusától, Eulertől származik, az e iπ = -1. A „pi”, a kör kerületének és átmérőjének hányadosa, az „i” imaginárius egységet, a -1 szám négyzetgyökét az algebrában vezették be Euler idejében, mert bizonyos egyenletek megoldását „elegánsabban” lehetett megadni általa, az pedig „e” valós szám, amely az analízis felépítése során alakult ki – magyarázta a képlet baloldalán szereplő mennyiségeket a matematikus. Bár ezeket a tudományág különböző területein, eltérő indíttatással vezették be, Euler felfedezte, hogy összefüggés van közöttük, és egyetlen képletben való összekapcsolásuk szépséget, a matematika belső harmóniáját sugallja.
Szépek a matematika lényegét képező bizonyítások is – állapította meg Lovász László. Felidézte Erdős Pál matematikus mondását, amely szerint Istennek van egy könyve, amelyben minden tétel bizonyítása benne van.
Zay Éva
Szabadság (Kolozsvár)

2015. november 23.

Szépséget és értéket láttató tudomány
„Az az egyik legjelentősebb eredménye a magyar tudomány napja alkalmából szervezett konferenciáknak, hogy az itt bemutatott tudományos eredmények könyv formájában is megjelennek, később pedig a világhálón is elérhetőek lesznek” – mondta el lapunk kérdésére Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke az immár 14. alkalommal, a hétvégén tartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben című kolozsvári rendezvénysorozat kapcsán.
Mivel az egyesület akadémiai feladatokat lát el Erdélyben, ezért indokoltnak látták, hogy ünnepélyes kereteket biztosítsanak a tudományok bemutatkozásának – mutatott rá Sipos Gábor.
Mint részletezte, az eddigi konferenciák és a mostani, A tudomány evolúciója: a valóság és virtuális világok című rendezvény is részben a friss tudományos eredmények bemutatását szolgálják, másrészt egyfajta tudománynépszerűsítés is céljuk. „Erre egyébként a tudósok körében is szükség van, ugyanis ilyen alkalmakkor van lehetősége egy matematikusnak, hogy történészt hallgasson meg, vagy irodalmár és muzeológus megismerje egymás tevékenységét” – tette hozzá.
Ne vonuljanak a tudósok elefántcsonttoronyba
A rendezvény szakkonferenciáin szakmai jellegű megbeszélésekre van módjuk a tudományok erdélyi magyar képviselőinek, a plenáris üléseknek pedig hangsúlyosan tudománynépszerűsítő a jellege. „Ez igenis fontos, hiszen nem jó, ha a tudósok elefántcsonttoronyba vonulnak, és úgy érzik, hogy eltartja őket a társadalom, és nem jó, ha végzik a maguk dolgát, a társadalom pedig nem sejt erről semmit. Az alkalmazott tudományok hasznát nyilván mindenki tudja, ugyanakkor vannak tudományágak, amelyeknek csak áttételesen lehet a hasznát látni. Egy érdekes ismeretterjesztő előadás esetén pedig felcsillan a hallgatóság szeme: milyen kár, hogy ezt eddig nem tudtuk” – fejtette ki lapunknak Sipos Gábor.
A magyar tudomány napján a tudományok seregszemléjét tartották, azoknak az egyetemeknek, múzeumoknak, kutatóintézeteknek a tevékenységét vették lajstromba, ahol tudományossághoz kapcsolódó magyar kutatások folynak. Az elnök rámutatott, természetesen akadnak olyan intézmények, amelyeket a román állam finanszíroz, és a magyar közösséget érintő tudományos munkát végeznek.
„Persze azon is lehet vitatkozni, hogy egy természettudományos kutatás mitől erdélyi és magyar, hiszen ez a tudományág valóban határok nélküli. A válasz az, hogy azért, mert erdélyi magyar műveli” – magyarázta Sipos. Kifejtette, az olyan honismerethez köthető tudományterületek esetében, mint amilyen a néprajz, irodalom, történelem, teljesen világos, hogy valóban kötődnek egy-egy néphez vagy nemzethez.
„A seregszemle azt is bizonyította, hogy a tudományhoz köthető intézmények hál’istennek megújultak. Ha régen a tudományos kutatás és a tárgyak őrzése volt a múzeumok feladata, most amellett, hogy ezt a feladatukat jobban ellátják, nyitottak a társadalomtudományok felé, a múzeumpedagógia irányába” – fejtette ki Sipos Gábor.
Szellemi elit nélkül nincs közösség
A rendezvénysorozat nyitányán Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja rámutatott, az újjáéledő rendezvény, amely mintegy koordinálja és összefogja a tudományos életet, kihat a közösségi életre is. Mint mondta, az EME 1859-es alapításakor a cél a tudománypártolás volt, és ez ma sem változott.
A főkonzul úgy fogalmazott, egy, a MOGYE jövőjéről folytatott vitán hallotta egy román szakembertől, hogy ha egy kisebbségben élő közösségnek nincs szellemi elitje, akkor az a közösség erodálódik, márpedig az erős közösség szellemi elit nélkül elképzelhetetlen. „A tudomány annak leképezése, ahogyan a civilizáció viszonyul az emberi teljességhez. A tudományos fejlődés nyomán egyszerre kibővült és összehúzódott a világ: a napi információk egyszerre lehetnek hasznosak és manipulatívak, így az egyén kiszolgáltatottá válik, a tudomány viszont segítséget nyújt a hétköznapi embernek, értéklátást biztosít” – mutatott rá a főkonzul.
Kifejtette, a fejlődés kényelmet és gyorsaságot biztosít, viszont ezzel párhuzamosan a fenyegetettség is megjelenik, példa erre a mostani migránsválság, ugyanakkor a nyelvvesztés, klímaváltozás is új „feladványt” jelent a tudomány számára. Mile Lajos arra is kitért, örül, hogy Magyarország intenzívebbé teszi a tudományos kapcsolatokat, így a határon túli hallgatókat, kutatókat, oktatókat is bevonja a tudományos vérkeringésbe.
Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke szerint a magyar társadalom gyakorlatilag naponta szembesül a tudományosság szerepével, erre példa, hogy a 2000 forintos bankjegy hátoldalán Bethlen Gábor erdélyi fejedelem látható tudósai körében. „A határon túli magyar tudományossággal kapcsolatot tartani köteles testület húszéves, és míg 1993-ban 18 határon túli magyar tudományos intézményről tudtunk, napjainkban közel 90 ilyen intézet működik. A régiók közt e tekintetben Erdély kiemelkedő jelentőségűnek számít és az egyesület 156. születésnapján, ezen a különleges alkalmon köszöntjük az EME tagjait” – fogalmazott Kocsis Károly.
Mitől szép a matematika?
A megnyitót követő, Szépség és matematika című plenáris előadást Lovász László világhírű matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a rendezvény fővédnöke tartotta. Mint mondta, fontos, hogy a tudomány élő kapcsolatokat építsen ki; a magyar tudomány ünnepe éppen az ismeretek tágításáról szól.
„A szépség fogalma nem véletlenül kapcsolódik a művészethez, kérdés, hogyan jelenik meg ez a száraznak, unalmasnak tartott matematikában, amit a diákok egy része utál?”– tette fel derültséget kiváltó kérdését Lovász László. A szakmai körökben közismert angol matematikus, G. H. Hardy szavaival élve „nincs hely a csúnya matematikának”, de filozófus (B. Russell), fizikusok (R. Feynman, L. Boltzmann) is fogalmaztak már meg a tudományág szépségfogalmára vonatkozó idézeteket. Persze nemcsak a szakma képviselői használják a „gyönyörű” vagy „elegáns” szavakat hivatalos tudományos jelentésekben vagy egyetemi előadásokon, de az internetes fórumozók is.
„Mitől lehet valami szép a matematikában? Egy formulában, képletben, szabályban például az egyszerűség vagy az, ahogy az össze tudja kapcsolni a matematika különböző területeit – ilyen az alapvető matematikai állandókat összefoglaló Euler-féle összefüggés: eiπ+1=0” – mondta a tudós.
Lovász László szerint a szép bizonyítás első lépése váratlan, meglepetésszerű kell legyen, de még jobb, ha a bizonyítás vizuálisan levezethető egyszerű geometriai alakzatok (mint szabályos sokszögek) és fogalmak (aranymetszés) segítségével – ezeket az ókori görög matematikusok és művészek előszeretettel alkalmazták. Ha már a mértan szóba került, akkor az előadásból nem hiányozhattak a fraktálok sem észbontó tulajdonságaikkal.
Ezek a látványos, önmagukat rekurzívan tartalmazó minták gyakran előfordulnak a természetben. A minták kapcsán a hallgatóság szembesült az úgynevezett csempézés (kövezés) nagyon is gyakorlati problémájával, vagyis köznyelven fogalmazva azzal, hogy milyen alakzatokkal lehet a fürdőszoba padlóját teljesen lefedni. Például mindenki kérheti ezután a csempézőt, hogy ne az unalmas háromszögeket meg négyszögeket rakja fel, hanem szimmetrikus Penrose-deltoidokat.
A szimmetriák világa természetesen a térre is kiterjeszthető, elég, ha csak a különböző kémiai vegyületeket jelképező kristályokra gondolunk. Az előadás leglátványosabb része a forgalommodell volt, amelyben az akadémia elnöke egy hálózaton (például városi forgalom, internet) belüli dugók kialakulásának lehetőségét mutatta be: meglepő volt a véletlenszerűen érkező autók önszerveződési képessége. A modell egyben bizonyíték arra, mitől hasznos a matematika: attól, ahogyan össze tudja kapcsolni a különböző tudományokat.
Kiss Előd-Gergely, Ferencz Csaba-Levente
Krónika (Kolozsvár)

2015. november 24.

Beszámoló A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórumáról
A tudomány evolúciója: a valóság és a virtuális világok
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tizennegyedik alkalommal rendezett tudományos fórumot a magyar tudomány napja alkalmából. Konferenciánk a 2002-ben indult sorozat része, célja, hogy a különböző tudományágak és tudományos műhelyek számára teret biztosítson az elért eredmények bemutatására, megvitatására, valamint a jövőbeni feladatok kijelölésére és egyeztetésére. Idei rendezvényünk plenáris ülésére 2015. november 20-án került sor Kolozsvárott a hagyományos helyszínen, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Ez évi fórumunk központi témája A tudomány evolúciója: a valóság és a virtuális világok , a rendezvény fővédnökségét Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalta el.
Nagyszabású ünnepi konferenciánk minden évben nagy érdeklődésnek örvend, a rendezvény első napján a közönség plenáris előadásokat hallgathat meg, majd ezt követően a szakosztályok és fiókegyesületek szervezésében, szűkebb szakterületek szerint csoportosulva hangzik el több tíz értékes előadás, amelyeket minden esetben szakmai vita követ.
A rendezvényt Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a rendezvénysorozat jelentőségét, ezt követően Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntötte az egybegyűlteket. Köszöntőjében kitért a szellemi elitnek a kisebbségi közösségben betöltött fontos szerepére. A köszöntések sorában Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke következett, aki a határon túli magyar tudományos intézmények számának gyarapodására hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy míg a kilencvenes évek elején mindössze tizennyolc műhelyt sikerült összeszámolni, mára már kilencven tudományos intézményről számolhatunk be.
Az idén a plenáris ülésen tizennyolc előadás hangzott el, a nyitó előadást a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László tartotta Szépség és matematika címmel, aki először tisztelte meg jelenlétével az Erdélyben megtartott magyar tudomány napját.
Ezt követően intézményvezetők tartottak beszámolót a gondjaikra bízott tudományos műhelyek kutatómunkájáról és tudománynépszerűsítő tevékenységéről. Egyetemi rektorok, csoportvezetők, múzeumigazgatók, kutatóintézetek vezetői számoltak be intézményeik tevékenységéről, az erdélyi tudományossághoz való hozzájárulásukról. Soós Anna távollétében Nagy László rektorhelyettes rajzolta fel a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tudományos térképét, ezután következett Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora (Tudományos kutatás a Sapientia EMTE-n. Célok; feltételek és elért eredmények) és Bányai Éva, a Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Karának hungarológiai csoportvezetője nyújtott átfogó képet az egyetem múltjáról, jelenéről és jövőjéről, az elérendő célokról. Ezt követően az egyetemi tanárok sorában Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar és a Protestáns Teológiai Intézet oktatója kapott szót, aki Egyháztörténet és állagmegóvás címmel ismertette az általa vezetett kutatócsoport munkáját, míg Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanára az orvosbiológiai kutatásokról beszélt a közönségnek közérthető formában. Biró A. Zoltán intézményvezető Csíkszeredából (KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja) Szakmai és társadalmi szerep – Társadalomtudományi kutatóműhely címmel tartott előadást. Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője az első hét év tudományos munkásságáról értekezett. Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár osztályvezetője, video üzenetben küldte el A Teleki-Bolyai Könyvtár tudományos-, illetve tudománynépszerűsítő tevékenysége 2013-2015 című előadását.
Erdélyi múzeumigazgatók (főként a történelmi Székelyföldről, de a szatmárnémeti múzeum aligazgatója is) ismertették intézményeik hozzájárulását a régió kulturális és tudományos életéhez: Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum éléről (Utak és irányok a Székely Nemzeti Múzeum életében), Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója (Centrum a végeken – A Csíki Székely Múzeum tudományos munkája), Miklós Zoltán-István, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum vezetője (Értékorientált jövőépítés), Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója (Múzeumfejlesztési stratégiák a Maros Megyei Múzeumnál. Műemlékvédelem, kutatás és állománygyarapítás), Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója (A felzárkózás évtizede (2005–2015). Tudomány és közművelődés a Tarisznyás Márton Múzeumban), valamint Szőcs Péter Levente (A Szatmár Megyei Múzeum gyűjteményei és tudományos kutatásai. Eredmények és lehetőségek)
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Jakab Albert Zsolt tudományszervező tevékenységükről számolt be, és rendezvénysorozatunk tizenhárom éves pályafutásában először mutatkozhatott be a Kolozsvári Magyar Diákszövetség is, jelenlegi elnöke, Rés Konrád a KMDSZ tehetséggondozó aktivitásáról tartott előadást.
Az előadás-sorozatot a házigazda intézmény főtitkárának, Bitay Enikőnek a beszámolója zárta, A múlt értékei, a jelen kutatásai, a jövendő céljai az Erdélyi Múzeum-Egyesületben címen ismertette az EME kutatóműhelyeiben, könyvtárában, szakosztályaiban folyó tudományos kutatómunkát és tudománynépszerűsítő tevékenységet. Zárszavában az együttműködések jelentőségét emelte ki, utalva arra, hogy ez a fórum is ezt szolgálta azáltal, hogy 18 intézmény tudományos törekvéseiben tekinthettünk bele. „Csakis egymás tudományos tevékenységének megismerése, értékelése, tisztelete és az összehangolt együttműködés adhat alapot a kisebbségben működő hatékony tudományfejlődésnek” . A tudomány napi rendezvény keretében 2015-ben is sor került a Gr. Mikó Imre-emléklapok átadására. Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az EME tudományos kutatói és ismeretterjesztő munkássága folyamatos és hatékony támogatása elismeréseként adományozott Gr. Mikó Imre-emléklapot intézményünk. Sipos Emese tudományos kutatómunkája és az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként, míg Mező Piroska és Kerekes György az EME kiadványainak szerkesztésében, gondozásában kifejtett kiemelkedő munkásságukért részesült Gr. Mikó Imre-emléklapban.
A plenáris rendezvény fogadással ért véget az Agapé étteremben, melynek ünnepi hangulatát Márkos Albert és Kolcsár Péter kiskoncertje emelte.
Erdélyi Múzeum-Egyesület
eme.ro

2016. május 3.

Akadémiai Újságírói Díj a Korunk főszerkesztőjének
Az MTA Elnöksége Akadémiai Újságíró Díjban részesítette Kovács Kiss Gyöngyöt, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztőjét a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseképpen.
Az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében adta át hétfőn az MTA 187. közgyűlésének ünnepi ülésén.
Az Akadémiai Aranyérmet a reakciókinetika és a komplexkémia területén végzett hat évtizedes iskolateremtő kutatásaiért, tudományos publicisztikai és tudománytörténeti, valamint kiterjedt tudományszervezői tevékenységéért, magas színvonalú oktató-nevelő munkája elismeréseként Beck Mihály, az MTA rendes tagja vehette át. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza.
Az MTA közgyűlésének budapesti megnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezzel Magyarország GDP-arányos kutatási ráfordításai megközelítik majd az EU-átlagot. „Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét" – idézte az MTI a kormányfőt, hangsúlyozva: ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett.
Orbán Viktor elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy. Mint emlékeztetett, Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen.
„A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért" – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint ma már nemcsak nyugaton, de keleten is olyan kutatási feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. „A magyar kormány és az MTA ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődik bele" – tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök közölte: a kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát.
Orbán Viktor beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyezetek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait.
Krónika (Kolozsvár)

2016. május 7.

Arany János-érem erdélyi szakembereknek
rdélyi tudósokat, kutatókat is Arany János-éremmel tüntettek ki a Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlésén, az elismeréseket Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át a Külső Tagok Fórumán.
Arany János-érmet vehetett át Wanek Ferenc kolozsvári geológus, akinek – az indoklás szerint – egyetemi oktatói, tudományos, tudományszervező és ismeretterjesztő tevékenysége egyaránt elismerésre méltó. Munkásságának eredményeként tudományos publikációk, tankönyvek, ismeretterjesztő írások, turistatérképek, útikönyvek, filmek és kiállítások születtek. A tudományos utánpótlás aktív támogatója, számos erdélyi szakmai szervezet vezetője, illetve tagja, jeles események, konferenciasorozatok fáradhatatlan szervezője több évtizede. Határoktól függetlenül a földtudományok művelői közötti kapcsolatok ápolója.
Szabadság (Kolozsvár)

2016. május 15.

Május elején lezajlott az MTA 187. közgyűlése, melynek során 24 külhoni magyar tudóssal gyarapodott az akadémikusok tábora. A közgyűlés második napján, a Külső Tagok Fórumán mutattuk be a Magyar Tudományosság Május elején lezajlott az MTA 187. közgyűlése, melynek során 24 külhoni magyar tudóssal gyarapodott az akadémikusok tábora. A közgyűlés második napján, a Külső Tagok Fórumán mutattuk be a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság 20 éves fennállása alkalmából magyar és angol nyelven megjelent elektronikus kötetet, amely összefoglalót és regionális tanulmányokat tartalmaz a tudományos nemzetegyesítés érdekében, az elmúlt két évtizedben tett erőfeszítéseinkről. A fórumon Lovász László, az MTA elnöke számos külhoni kutatótársunk tudományos teljesítményét ismerte el Arany János-díjakkal és -éremmel.
Kocsis Károly elnök
mta.hu/data/dokumentumok/magyar_tudomanyossag_kulfoldon

2016. szeptember 17.

Arany János-emlékév 2017
2017. március 2-án kezdődik Nagyszalontán az Arany János-emlékév, amely a költő születésének 200. évfordulója előtt tiszteleg – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
A magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia 2017-et Arany János-emlékévé nyilvánította, amelynek fővédnöke Lovász László az MTA elnöke lett. Az MTA létrehozta az Arany János Emlékbizottságot, amelynek feladata a tudományos rendezvények megszervezése, a különböző megemlékezések figyelemmel kísérése és információinak közvetítése.
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék