udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 11 találat lapozás: 1-11

Névmutató: Pirandello, Luigi

2000. november 7.

Nov. 5-én vetítéssel folytatódott a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat Kolozsváron. Este az Újvidéki Magyar Színház mutatta be Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres című drámáját. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2000. november 9.

Az Újvidéki Magyar Színház Temesváron vendégszerepelt, Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című darabját hozta el a Bánság székvárosába. A temesvári előadást ezúttal három nyelven - románul, németül és szerbül - is követni lehetett, a fejhallgatóval. /Az Újvidéki Magyar Színház Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

2008. május 14.

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház bemutatta Luigi Pirandello Nem tudni, hogyan című drámáját, melyet Hargitai Iván, a Pécsi Nemzeti Színház volt főrendezője állította színpadra a Siculus Ifjúsági Házban. A Nézőpont Színház 2006-ban debütált a Csongor és Tünde című előadásával, amelyben három színész tizenkét szerepet alakított. A színházi szakma a kezdetektől érdeklődéssel fogadta a budapesti származású, Marosvásárhelyen végzett színész, Kroó Ádám által létrehozott fiatal társulat munkáját. Az önfenntartó Nézőpont Színház következő előadása a tatabányai Jászai Mari Színházzal közös produkció lesz. /Pengő Zoltán: Hol kezdődik a bűn? = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2010. június 30.

Folyamatosan újragondolunk minden tervet”
A XXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról, a további nyári eseményekről, az őszi évadkezdésről beszélgettünk DIMÉNY LEVENTÉVEL, a nagyváradi Szigligeti Társulat vezetőjével.
– A kisvárdai fesztiválon a Mauzóleum című produkciót mutatta be a nagyváradi Szigligeti Társulat. Milyen volt az előadás fogadtatása?
– Meglehetősen megoszlottak a vélemények. Az előadás utáni napon volt egy nagyon hasznos, építő jellegű szakmai beszélgetés az előadásról. Nagyon sok átgondolni- és leszűrnivalóval térhettünk haza a fesztiválról. Az ember akkor tud tanulni, ha szembesítődik saját hibáival is. Sokan vélték úgy Kisvárdán, hogy a társulat jó úton indult el. Már az is pozitívum, hogy olyan előadással jelentkeztünk, amelyről úgymond beszélni lehet. Persze nem volt díjözön. A váradi társulat a színházi szakmai körökben erős hátránnyal indul, amit a múlt határoz meg. Létezik az az elvárás is, hogy ripsz-ropsz történjenek változások. Ám nagyon sok mindent végig kell tudni vinni ahhoz, hogy eredmények szülessenek. És sok küszködés után is csak annyit mondhatunk majd, hogy eljutottunk a nulláig, aztán lehet tovább építkezni, haladni. Néhány évtized alatt kialakult előítéleteket kell levetkőzni.
– A Mauzóleum szerzője, Parti Nagy Lajos is megtekintette Kisvárdán az előadást. Őneki hogy tetszett a produkció?
– Ezt a darabot ’95-ben mutatták be Budapesten, a Katona József Színházban. Az író kíváncsi volt, mit lehet belőle most kihozni. Tetszett neki az, hogy sikerült áthozni a történetet 21. századi közegbe, és hogy érvényesült a mondanivaló.
– Milyen volt a fesztivál hangulata?
– Esős-borongós idő volt, a technikai hiányosságok is rányomták bélyegüket a rendezvényre, több előadás is elmaradt. De a résztvevők többé-kevésbé átfogó képet kaphattak arról, mi történik a határon túli magyar színházaknál. Ki lehetett alakítani egyfajta rálátást a kelet-európai színházi életre.
– Itt a nyári szünet...
– Augusztusban már a Budapesti Nyári Fesztiválon játsszuk majd A kávéház, valamint az Ali Baba és vAgy negyven rabló című produkciókat, az Esztergomi Nyári Játékokon pedig az Anconai szerelmeseket és A kávéházat.
– Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című darabjának a premierje mikorra várható?
– Technikailag előkészítettük az előadást, amelyet Zakariás Zalán rendez. Egyelőre lezártuk a munkafolyamatot, aztán októberben újból folytatjuk. Egyeztetési és anyagi gondok miatt halasztottuk a bemutatót. Kár lett volna elkapkodni, nem is tudtuk volna annak rendje-módja szerint kijátszani ebben az évadban. Sok reményt fűzünk ehhez az előadáshoz.
– Összeállt-e már az új évad műsorterve?
– Az egész évadterv feltételes módban van – a színház, a színpad felújítása miatt. Komoly és fontos munkálatok vannak még hátra. Remélem, augusztus végére sikerül rögzíteni a tervet. Az, hogy hol játszunk, meghatározza, hogy mit viszünk színre. Folyamatosan újra kell gondolnunk minden ötletet, tervet. Az idén technikai szempontból nehéz évadunk volt. Úgy tűnik, a következő rettenetes lesz. Járkálunk majd, mint a vándormuzsikusok. Szeretnénk már egy helyen játszani, komfortot biztosítva közönségnek és színészeknek.
– Régebben fölmerült egy olyan lehetőség, hogy a volt Transilvania moziban is játszhatna a társulat. Látna-e ebben fantáziát?
– Ez ügyben mostanság is vannak tárgyalások az önkormányzattal. Csakhogy az épület rendbetétele sokba kerülne. Egyébként látok benne fantáziát. Remek kamaraterem lehetne. A terek is megosztódnának, a színház két társulata jobban beoszthatná, ki, mikor, hol játsszon.
– Mivel kezdi az új évadot a trupp? Mik a tervek őszre?
– Egy ifjúsági előadással kezdünk szeptember végén, aztán a Pirandello-darabot mutatjuk be. Október 15-én megünnepeljük azt, hogy 110 éve nyílt meg a váradi teátrum, amelyet egy év alatt építettek föl... A Mauzóleumot némi változtatással átvisszük a következő évadra. Ősszel részt veszünk a Székelyudvarhelyen megrendezendő Kortárs Drámafesztiválon. Novemberben az aradi Interetnikai Színházi Fesztiválra megyünk. Szilveszterre ünnepi produkcióval készülünk.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. szeptember 1.

Thália templomait is sújtja a válság
Szerényebb költségvetéssel kezdik az új évadot a magyar színházak, a társulatvezetők azonban bizakodnak, igyekeznek a maximumot kihozni a csökkentett költségvetésből. „Abból főzünk, amink van” – fogalmazott Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója a társulat tegnapi évadnyitó ülésén, utalva a nehéz anyagi helyzetre. Korábban a közalkalmazottak számát csökkentő kormányrendelet miatt félő volt, hogy a temesvári teátrum is leépítésekre kényszerül, azonban végül Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter közbenjárására a rendeletet úgy módosították, hogy az nem vonatkozik a kőszínházak alkalmazottaira.
Katona Mihály, az intézmény sajtóreferense szerint azonban a 25 százalékos költségcsökkentést nem lehetett elkerülni, így a színház dolgozóinak bérét is csökkentették, új bemutatókra is kevesebb pénz jut, de igyekeznek színvonalas évadot összehozni. Egyelőre csak az évad első felének terve végleges: újévig három bemutatót tart a társulat, szeptember 5-én Vass Richárd mutatja be Fafej című egyszemélyes, felnőtteknek szóló bábelőadását, amelyet Gálovits Zoltánnal közösen írt és rendezett, októberben Spiró György Prah című művét, decemberben pedig Shakespeare Ahogy tetszik című komédiáját viszik színre. Az évad egyébként már augusztus 23-án elkezdődött a többéves hagyománynyal rendelkező mozgásművészeti workshoppal, amelyet Döbrei Dénes táncos-koreográfus vezetett. „Mivel szórványszínházat működtetünk, nem tehetjük meg, hogy csak bizonyos réteget szólítsunk meg. Igyekszünk minél változatosabbá tenni repertoárunkat, hogy a változatos igényeknek megfelelhessünk, így a gyerekektől az idősekig minden generációnak és elvárásnak próbálunk megfelelni. Bábtagozatunk is van, minden évben igyekszünk gyerekelőadást is színpadra állítani, tragédiát, vígjátékot, zenés darabokat egyaránt megtekinthetnek nézőink” – mondta lapunknak Katona Mihály, hozzátéve, hogy a jegyek és bérletek ára nem változik.
Művészszínház egyeztetési gondokkal
Az Aradi Kamaraszínház 2010/2011-es évadjában három új bemutató szerepel. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal közösen vitték színre Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című tragikomédiáját, amelynek romániai premierjét augusztus 17-én tartották Aradon. Az előadás mindkét színház repertoárjába bekerül. Az évad másik új produkcióját, Jean Genet Cselédek című darabját a magyarországi Zsámbéki Színházi Bázissal együttműködve augusztus 18-án mutatták be Zsámbékon. A produkcióban Váta Loránd, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, Harsányi Attila, az Aradi Kamaraszínház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Hetek Csoportja művésze, valamint a színész-koreográfus András Lóránt szerepel. A harmadik bemutató egy táncelőadás lesz, amelyet András Lóránt rendez. „András Lóránt egyébként egy tánccsoportot szeretne létrehozni a színházunkon belül, ehhez ő fogja kiválasztani a megfelelő embereket” – mondta lapunknak Tapasztó Ernő társulatvezető. Mint közölte, a kormány által elrendelt leépítések őket eleve nem veszélyeztették, hiszen nincsenek munkakönyves alkalmazottaik, csupán egy-egy szerepre szerződtetnek színészeket más társulatoktól. „Van 3-4 alapember, akikkel rendszeresen dolgozunk, még legalább ugyanennyi kellene, hogy gond nélkül működhessen az intézmény, hiszen ebben a helyzetben egyeztetési gondok adódhatnak, a színészek az őket alkalmazó színházak programjától függően tudnak csak együttműködni velünk” – mondta Tapasztó. A társulatvezető szerint az állami támogatás csökkentése nem jelent nagy veszélyt rájuk nézve, hiszen pályázati forrásokból pótolni tudják a hiányt. „Színházunk még csak hároméves, még fejlődünk, de aki megnézi a repertoárunkat, az láthatja, hogy egy kis művészszínházat szeretnénk itt létrehozni és fenntartani. Természetesen nem feledkezünk meg azokról sem, akik a könnyedebb műfajokat kedvelik, így minden évben vendégszerepelnek nálunk más társulatok olyan előadásokkal, amelyeket már bejárattak, és nagy érdeklődésre tartanak számot” – magyarázta a társulatvezető. Kérdésünkre Tapasztó Ernő elmondta: frissen végzett színészeket egyelőre nem alkalmaztak, a fő céljuk olyan állandó társulat kialakítása, amelyre már bátran támaszkodhatnak, ennek tagjait pedig egyelőre a már elismert színészek között keresik. „Amint megerősödik az intézményünk, és lehetőségünk lesz állandó munkatársak alkalmazására, a fiatal színészeket is bevonunk, számukra azonban egyetlen szerepre kötött szerződés nem jelent stabil megélhetést” – fejtette ki Tapasztó. A társulatvezető elmondta: az Aradi Kamaraszínház szervezi az 5. Interetnikai Színházi Fesztivált.
Befejeződhet a felújítás Nagyváradon
Mesemusicallel kezdődik a Nagyváradi Állami Színház 2010/2011-es évadja – mondta el lapunknak Dimény Levente társulatvezető. A Háború a csillagért – Áni Máni, avagy Vazamotor visszavág című zenés darabot Bella István költő és Mészöly Gábor dramaturg írta, a zenét Rossa László szerezte. A premierre szeptember 25-én kerül sor, rendhagyó helyszínen, a Fekete Sas-palotában működő Szabadság moziban – a tervek szerint az évad folyamán többször is játszik majd itt a társulat, hiszen a színházépület a felújítás miatt még mindig nem használható. Október végén mutatják be azt a színművet, amelyet már az elmúlt évad végére terveztek: Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című darabja valószínűleg a filharmónia koncerttermében kerül bemutatásra. A hagyományokhoz híven idén is lesz szilveszteri produkció, majd a társulatvezető reményei szerint februártól végre a műemlékszínházban tarthatja az előadásokat a társulat. Márciusban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vendégjátékát tekinthetik meg a váradi bérletesek: a Csíksomlyói passiót adják elő. Lesz ezeken kívül kortárs magyar színmű is: Tasnádi Zoltán Közellenség című darabját Tasnádi Csaba rendezi Váradon. Id. Kovács Levente a rendezője a Closer című amerikai film forgatókönyve alapján színpadra állított Közelről című darabnak, amely szintén bemutatásra kerül az idén. Október 15-én lesz 110. éves a színházépület, és bár a felújítás még ekkor is zajlani fog, a társulat mindenképpen megünnepli a jeles napot. Dimény Levente, aki második évadját kezdi társulatvezetőként a Szigligetinél, elmondta, a társulat továbbhalad a kijelölt úton, de ugyanilyen fontosnak tartja azt is, hogy a repertoár minél szélesebb réteget szólítson meg. Megjegyezte: a tervek szépek, de a színház anyagi keretei igen szűkösek.
Keresztes Attila, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti vezetője lapunk kérdésére elmondta, a kormány megszorító intézkedései csaknem ellehetetlenítik a partiumi teátrum működését. „Mivel a kormány megvonta a bérek 25 százalékát, olyan munkatársunk is van, aki 500 lejt visz haza havonta” – mondta a rendező-igazgató. Keresztes szerint nem tudni, hogyan tudják majd fenntartani az intézményt, hiszen a tavalyi költségvetésük is szűkösen volt elegendő, idén pedig 20 százalékkal kevesebből kell gazdálkodniuk. „Lesz majd olyan téli nap, amikor csak pár órát fűtünk, a színészeknek viszont nem kötelező 17 fok alatti hőmérsékleten dolgozniuk, így megvan az esélye annak, hogy a fűtetlen teremben a próbákat nem vállalják” – magyarázta a társulatvezető. A partiumi teátrum magyar társulata a tavalyi 10 helyett 11 bemutatót tervez. „Bérletrendszerben összesen 16 darabot játszunk majd, mert a 11 bemutató mellett három régebbi darabot újítunk fel, illetve a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bérletcserében elhozza A csoda című darabot, mi pedig cserébe az ottani bérleteseknek játsszuk majd a Három nővér és a Leánder és Lenszirom című előadásunkat” – tette hozzá Keresztes. A 2010/2011-es színházi évadban többek között 2 bábelőadás, 2 nagyszínpadi mesejáték, 2 Broadway-darab (köztük egy musical), és egy olasz vígjáték is szerepel az idei repertoárban. Emellett a tervek szerint több stúdió-előadást is bemutatnak, felolvasó színházat is rendeznek, illetve a bérletesek a Kolozsvárott nagy sikerrel játszott Kövekkel a zsebébent is láthatják, amelyet a múlt héten a Félsziget Fesztiválon is nagy népszerűségnek örvendett. Keresztes elárulta, az ősz folyamán több budapesti teátrum közreműködésével „Keresztes-miniévadot” láthat a magyar főváros közönsége, amelynek során a művész 2 szatmári, egy lengyelországi és várhatóan egy magyarországi rendezését tűzik műsorra. A Harag György Társulat szeptember elsejétől teljesen megújult internetes honlappal jelentkezik, amely a www.harag.eu címen érhető el. Krónika (Kolozsvár)

2010. szeptember 9.

Évadkezdés a remény jegyében
„A gazdasági válság a kulturális intézményeket érinti a legerősebben, rajtunk próbálnak spórolni” – mondta el Dimény Levente igazgató a Nagyváradi Szigligeti Társulat évadnyitó sajtótájékoztatóján, majd így folytatta: „a kulturális intézmények nem hoznak ugyan anyagi hasznot, mégis fontos szerepet töltenek be egy közösség életében, mert szellemi támaszt nyújtanak, reményt adnak az embereknek”.
Igen nehéz körülmények között kezdi a 2010–2011-es évadot a nagyváradi intézmény, a 25 százalékos fizetéscsökkentés valóságos érvágás volt. Az intézkedés következtében van olyan színművésze a társulatnak, akinek a nettó fizetése nem éri el az 500 lejt, mindezt úgy, hogy a színészeknek nincs hétvégéjük, ünnepük, átlagban évi 110 előadást tartanak.
A fizetéscsökkentés a kisegítő személyzetet is érintette, hangsúlyozta Dimény A jó hír pedig az, hogy „aki ilyen körülmények között is itt marad az csakis a színház iránti szerelemből teszi”
Elmondása szerint a magánszférához fordulnak majd támogatásért, akitől azt is megtudtuk, hogy a jegyek és bérletek ára változatlan maradt. Az aranybérlet ára 150 lej, a Szigligeti-bérlet 80, a felnőtt bérlet 50, a Nyugdíjas-bérlet pedig 35 lej. Az aranybérlet tulajdonképpen amolyan mecénás bérlet, tehát azon nézőknek ajánlják, akik a bemutató előtt – előbemutatón – szeretnék látni az előadásokat, és hajlandóak többet áldozni ezért, illetve a színház támogatásáért. Tavaly 20 ilyen aranybérletes támogatója volt a színháznak, remélik, hogy az idén megtöbbszöröződik ez a szám.
Jó hírként a színházigazgató elmondta, hogy a társulat egy új taggal bővült Varga Balázs személyében. Az évadot Bella István, Mészöly Gábor, Rossa László Háború egy csillagért ÁNI MÁNI avagy Vazamotor visszavág című mesemusical-el kezdik szeptember 25-én Tóth Tünde rendezésében, október 23-án szeretnék bemutatni Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című színművet.
Szilveszterre Eisemann Mihály, Somogyi Gyula, Zágoni István Fekete Péter című operettjével, húsvétra pedig Katona Imre – Ruszt József Passiójával készülnek. Megtekinthető lesz még Patrick Marber Kísértés című drámáj, valamint Tasnádi István Közellenség című színműve. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. november 12.

Nagyváradi Szigligeti Társulat: Játszani, de hol?
A színházi évad újdonságairól, a teátrum felújítása okozta nehézségekről, a szilveszterre tervezett produkcióról és más eseményekről volt szó tegnap a nagyváradi Szigligeti Társulat sajtótájékoztatóján. Még lehet erre az évadra érvényes színházi bérletet venni. December 1-jéig minden kedden 10–13 és 17–19 óra között tartanak ügyeletet a jegypénztárnál, ezen a napon lehet továbbra is bérletet kötni. Boros Tamás elmondta: ebben az évadban több egyetemistabérletre tartottak igényt a fiatalok. Bérletkötés szempontjából a gimnazisták és középiskolások esetében körülbelül ugyanaz a helyzet, mint az előző évadokban.
Dimény Levente társulatvezető beszámolt arról, hogy az Áni Máni – Háború a csillagért, avagy Vazamotor visszavág című mesemusical (az évad első bemutatója) mostanáig tíz előadást ért meg. Az Áni Mánit hamarosan Bihar megyei településeken is láthatja a gyermekközönség. A második premier Luigi Pirandello darabja volt, a Hat szereplő szerzőt keres, ez adósság volt a múlt évadból. Két hét alatt tizennégy alkalommal játszották a Pirandello-drámát. Ám egy darabig kényszerszünetet kell tartaniuk, ugyanis november 7-től nem használhatják a nagyszínpadot a művészek a felújítás miatt. A produkciót elképzelhetetlen másutt játszani, mint abban a közegben. Ám amint használható állapotba kerül a színpad, újból műsorra tűzik az előadást, hiszen fontos, hogy mindenki megnézhesse, aki csak óhajtja. Dimény Levente hozzáfűzte: „Olyan produkció ez, ami rólunk szól, a színház világáról, arról az útkeresésről, amit a társulatunk képviselni akar. Több színházi szakember is megtekintette a produkciót, és az ő véleményük is ezt tükrözi.”
A Hat szereplő szerzőt keres című drámát november 13-án, szombaton este fél nyolctól az Aradon zajló Interetnikai Színházi Fesztivál közönségének is bemutatják. November 20-án pedig a Képzeld, beteg! című zenés-táncos pszichodrámával vendégszerepelnek a tiszaújvárosi Színház Határok Nélkül elnevezésű rendezvényen.
A nagyváradi kőszínház megnyitásának 110. évfordulóját ünnepelte a társulat október 15-én. A jubileumra megjelent, Nagy Béla által szerkesztett Évszázadokra szóló nagy alkotás – A nagyváradi Szigligeti Színház levéltári dokumentumokban (1897–1902) című kiadvány továbbra is megvásárolható az előadások kezdete előtt a jegypénztárban.
December 2-tól lehet jegyet vásárolni a szilveszteri premierre. A Fekete Péter című operettet viszik színre Kányádi Szilárd rendezésében. Az ifjú rendező e műfajt fiatalosan, lendületesen akarja „tálalni”, a kortárs ízlésnek megfelelően. A mű ma is aktuális történet válságról, pénzről, szerelemről és persze emberi esendőségről. Az érdeklődéstől függően döntenek majd: legyen-e két előadás szilveszter napján vagy sem. A jegy árát (akárcsak a bérletekét) nem emelik.
A társulatvezető arról is szólt: nincsen sok esély arra, hogy még ebben az évadban a felújított színházban játsszanak annak rendje-módja szerint. Éppen ezért az évad második fele talányos abból a szempontból, hogy hol is tartanak majd előadásokat. Mind a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Passió című színjátéka, mind pedig a Közellenség című színmű nagyszínpadi produkció. Lehetséges, hogy kénytelenek lesznek igénybe venni a Szakszervezetek Művelődési Házát. Jó volna, ha minél hamarabb befejeződhetne a trupp kalandos vándorélete a városban, jegyezte meg Dimény. Színházat kell csinálni – megfelelő tér nélkül. A Pirandello-darabot rettenetes hidegben és huzatban, zajban próbálták a színészek, saját egészségüket kockáztatva. A szezon második fele az anyagiaktól is függ persze. A Transilvania mozival konkrét elképzeléseik vannak. Ám a lepusztult volt filmszínházat (amelyet a városi önkormányzat átadott a megyének) rendbe kell tenni, s talán valamikor jövőre kezdenek hozzá a felújításhoz.
Tóth Hajnal, Reggeli Újság, Erdély.ma

2011. június 17.

Kezdõdik a kisvárdai seregszemle
Pénteken kezdõdik a 23. alkalommal megszervezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ahol a határon túli magyar színházak elõadásait tekintheti meg az anyaországi közönség. Stier Péter igazgató közölte, a Szatmárnémeti ?szaki Színház Harag György Társulata, akárcsak az elõzõ években, idén is részt vesz a kisvárdai fesztiválon. Ezúttal Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét játsszák majd versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. Stier Péter elmondta: a darabot a fesztivál szervezõi választották ki az idei évad elõadásai közül, melyeket DVD-n néztek meg. A szóban forgó vígjátékot idén tavasszal Kolozsváron is bemutatták. Keresztes Attila, a társulat mûvészeti vezetõje, a darab rendezõje a Krónikának elmondta: jelezte a kisvárdaiaknak, hogy az elmúlt évadban a Harag György Társulatnak nem sikerült olyan darabot színre vinnie, amellyel egy versenyen jó esélyekkel indulhatnának. A mûvészeti vezetõ kifejtette: a fesztivált elsõsorban egy találkozónak tartja, hozzátéve: az évad utolsó elõadásával nem sikerült elkészülniük, Füst Milán Boldogtalanok címû darabjának a próbái elkezdõdtek ugyan, azonban a pénzhiány nem tette lehetõvé, hogy be is mutassák. Ez lett volna az a produkció, amivel akár rangos versenyen is indulhattak volna. A Füst Milán-darabbal kezdik viszont októberben a következõ évadot.
A Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplõ szerzõt keres címû színmûvével utazik Kisvárdára. Az évadban nagy sikerrel játszott, a 20. század elején született darabot hétfõ délután tekintheti meg a fesztivál közönsége a Mûvészetek Házában. Az elõadást Zakariás Zalán rendezte, és a társulat szinte minden mûvésze játszik benne. Vasárnap a Nagyvárad Táncegyüttes itthon sikerrel játszott elõadása látható a Mûvészetek Házában, a fesztivál gyerekprogramjának keretében. A Tamási Áron elbeszélése alapján létrehozott táncos mesejáték rendezõpárosa Dimény Levente, a Szigligeti Társulat vezetõje és László F. Csaba, a táncegyüttes koreográfusa. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két elõadását mutatja be Kisvárdán. Az elsõ napon, az ünnepi megnyitót követõen William Shakespeare Ahogy tetszik címû közismert vígjátékát adják elõ, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyerekprogramban kétszer is játsszák a Zián és Kopik címû bábelõadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében.
A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de a magyarországi közönség a társulat örökös tagja, Farkas Ibolya Börtönnapló címû egyéni elõadását is megtekintheti, míg a Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetem Akadémiai Mûhelye Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerzõ Guppi címû drámájával lép fel. Székelyudvarhelyen pénteken, a kisvárdai fesztivál nyitónapján zárul az évad, a társulat azonban a magyarországi seregszemlén is fellép Egressy Zoltán Portugál címû tragikomédiájával. Szatmárnémeti után a Kisvárdai Fesztiválon mutatja be a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az évad legjobb darabját, Carlo Goldoni Hazugját. A kisvárosban játszódó történetet, ahol a lakók nyugalmát egy hazudozó kavarja fel, Barabás Olga vitte színre.
A Csíki Játékszín társulata jelenleg már Magyarországon tartózkodik, hiszen nemrégiben felléptek Dunaújvárosban, ahol a Vaknyugat és Mint a sót címû elõadásaikat játszották, Budapesten a Liliom címû elõadással, Kecskeméten a Csókos asszony címû produkcióval szerepeltek, és onnan utaznak Kisvárdára, ahová a Finito címû produkcióval hívták meg õket. A kisvárdai program elsõ nyitóprodukciója egyébként pénteken a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-elõadása, A velencei kalmár lesz, amelyet a versenyprogramjában játszanak. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt elõadás érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson, a nézõtéren játszanak.
Az erdélyieken kívül természetesen az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek az egyhetes seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is, de gyerekprogramok, kiállítások, zenés mûsorok, koncertek, utcaszínház, népmûvészeti vásár és gasztronómiai bemutató is színesíti a programot.
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 21.

Egy hét színház Kisvárdán
Három ország tizenkilenc színtársulata - köztük valamennyi erdélyi társulat - mintegy negyven produkcióját láthatja a közönség a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválján, amelynek ünnepélyes megnyitóját péntek este tartották a sepsiszentgyörgyiek Shakespeare-elõadásával, A velencei kalmárral.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-elõadása, A velencei kalmár nyitotta pénteken este a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválját. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt elõadás - amelyet a fesztivál versenyprogramjában mutattak be - érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson és a nézõtéren játszanak.
A fesztiválon bemutatott produkciókat Erdélybõl Ungvári-Zrínyi Ildikó, Felvidékrõl Hizsnyan Géza, Délvidékrõl pedig Kovács Lázár válogatta az aktuális évad legjobb elõadásaiból.
Kiemelt erdélyi jelenlét
A Tamási Áron Színház színészei mellett Háromszékrõl fellépnek még az M Stúdió mûvészei is, illetve a kézdivásárhelyi Városi Színház társulatának tagjai.
A Szatmárnémeti ?szaki Színház Harag György Társulata Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét viszi színre versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. A Nagyváradi Magyar Színház Luigi Pirandello
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két elõadását vitte Kisvárdára: az ünnepi megnyitót követõen William Shakespeare Ahogy tetszik címû közismert vígjátékát adták elõ, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyermekprogramban kétszer is játszották a Zián és Kopik címû bábelõadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében. A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de sor kerül Farkas Ibolya Börtönnapló címû egyéni elõadására is.
A Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetem Akadémiai Mûhelye pedig Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerzõ Guppi címû drámájával lép fel. A székelyudvarhelyiek Egressy Zoltán Portugál címû tragikomédiáját vitték a kisvárdai szemlére, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház pedig az évad legkedveltebb darabját, Carlo Goldoni Hazugját mutatja be, Barabás Olga rendezésében. A Csíki Játékszín a Finito címû darabbal lép fel.
Fesztiválfalu kísérõprogramokkal
A június 25-ig tartó programsorozaton szinte minden határon túli kõszínház képviselteti magát, az erdélyiek mellett az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek a seregszemlén, de színpadra lépnek komáromi társulatok is. Az ünnepélyes díjátadót szombaton rendezik, ezt követõen az Orlai Produkciós Iroda Esõember címû elõadását láthatja a közönség a Várszínpadon.
A fesztivál kísérõprogramjai között gyermekelõadások, az újvidéki Bakos Árpád és zenekarának mûsora, valamint A színház zenéje címû koncert szerepel. A Flórián téren igazi fesztiválfalut alakítanak ki a szervezõk: lesznek gasztronómiai bemutatók tájjellegû ételekkel, Régi ízek szabadtûzön címmel, valamint népmûvészeti és kézmûves kirakodóvásár. Emellett Hajnal Mihály grafikus-festõmûvész alkotásaiból és Napról napra címmel a fesztivál fotókon megörökített legjobb pillanataiból is kiállítást rendeznek.
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. június 23.

Rövidebb lábakon Kisvárda
Az igazi fesztiválhangulatról kellett lemondania az anyagi nehézségek miatt a kisvárdai színházi fesztiválnak, amely idén szinte kizárólag csak a versenyprogramra tudott koncentrálni.
Megszorítás van az egész országban és ez természetesen a kisvárdai fesztivált is érintette. A szûkös anyagi keretbõl fõként a versenyprogramra kellett koncentrálnunk, amelynek javára kénytelenek voltunk megnyirbálni az igazi, a szó szoros értelmében vett fesztiválos rendezvényeinket - nyilatkozta az ?MSZ-nek Nyakó Béla. A Kisvárdai Várszínház, illetve a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiváljának igazgatója
Mínuszban az eddigi pluszok
Nyakó hangsúlyozta: ezekben a megszorításokban az a legrosszabb, hogy amit eddig sikerült pluszként megalkotni, most arról kellett lemondanunk.
Az igazgató elmondta az anyagi nehézségek ellenére nem került veszélybe a kisvárdai fesztivál. Több lábon álltunk, bár kétségkívül rövidebbek lettek a lábaink - fogalmazott. Nekem a leginkább az fáj, hogy kimarad a mindig nagy sikert arató, a határon túli színmûvészeti egyetemek elõadásai, produkciói és az ezzel kapcsolatos szakmai programok, work-shopok - magyarázta lapunknak Nyakó, majd hozzátette: az elmúlt években a rendezõk ezen a programon tekinthették meg a végzõsöket, akiknek könnyebb volt leszerzõdniük így az egyes színházakhoz.
Megtudtuk, a Rákóczi stúdió terem azért nem nyílt meg idén, mert közel 3-4 millió forintra lett volna szükség a különbözõ fény- és hangtechnikák felszereléséhez. Az elmúlt években megszokott szabadtéri Fesztiválszínpad kimaradása igazából a város fesztiválhangulatából vett vissza - sorolta tovább Nyakó, de elmondása szerint a szakmát nem érinti annyira a költségvetés megnyirbálása, a versenyprogramok, beszélgetések ugyanúgy zajlanak. ?s reméljük, hogy jövõtõl minden visszatér a régi kerékvágányba - bizakodott Nyakó.
Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy bár kellemes élményekben van részük Kisvárdán, sikere volt az elõadásuknak, érzõdik az, hogy minden a merülési vonalon történik.
Elmondta, hogy a pécsi POSZT-on és a Kecskeméti Országos Zenés Színházi Találkozón is érezhetõ volt egy bizonyos szintû feszült, várakozásteli hangulat, de ennek ellenére, Nyakó Bélához hasonlóan reménykedve néz a jövõ elé. Az igazgató-rendezõtõl megtudtuk, hogy Szõcs Géza kultúráért felelõs államtitkár a határon túli színházak vezetõinek részvételével szombaton kerekasztal-beszélgetést tart. A beszélgetés témája: a határon túli magyar hivatásos színházak a XXI. század második évtizedében - helyzetkép, problémák és törekvések.
Jelentõs erdélyi részvétel
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a szombatig tartó fesztiválon szinte mindenik erdélyi társulat jelen van. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A velencei kalmár címû darabja a fesztivált nyitotta, de Háromszékrõl fellépnek még az M Stúdió mûvészei is, illetve Kézdivásárhelyrõl a Városi Színház társulatának tagjai.
A Szatmárnémeti ?szaki Színház Harag György Társulata Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét, a Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplõ szerzõt keres címû színmûvet vitték a fesztiválra.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Shakespeare Ahogy tetszik címû vígjátékát és a Zián és Kopik címû bábelõadással utaztak Kisvárdára, a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata pedig Csehov Platonovjával A székelyudvarhelyiek Egressy Zoltán Portugál címû tragikomédiáját vitték a fesztiválra, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Carlo Goldoni Hazugját mutatják be, a Csíki Játékszín pedig a Finito-val lépett fel. Az erdélyiek mellett az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek a seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is.
Farkas István
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. december 20.

Elhunyt Lőrinczi László
Életének 92. évében, Olaszországban, Szardínia székvárosában, Cagliariban vasárnap elhunyt Lőrinczi László. Az erdélyi magyar költő, író, műfordító, szerkesztő Pusztacelinán született 1919. január 21-én. Tanulmányait Segesváron és Kolozsváron végezte, ahol jogi diplomát szerzett. 1946-tól fél évszázadon át Bukarestben élt és dolgozott.
Sokoldalú egyéniség
„Első írásait az Ifjú Erdély és az Erdélyi Helikon közölte. Irodalmi munkássága sokoldalú: írt verseket, regényeket, színműveket, útinaplókat, esszéket, visszaemlékezéseket. Nevét útinaplói – Itáliai napok, Lépések visszhangja, Hazatérés Lucaniából – tették ismertté az olvasóközönség körében, melyet az Utazás a Fekete kolostorhoz című könyve tetézett – foglalta össze lapunknak Bántó István újságíró, műfordító, Lőrinczi barátja. – Regényei – Sárból vétettél, A Rhapsody fedélzetén, Szomszédok, „Csak a szerelem sújtson” – a huszadik század égető emberi sorsproblémáit példázzák.”
Bántó hozzátette: rendkívül szerteágazó műfordítói tevékenysége is. „Műfordítóként prózát és verset egyaránt magas művészi színvonalon tolmácsolt Mihai Eminescu, Mihail Sadoveanu, Giuseppe Ungaretti, Tudor Arghezi, Ion Slavici, Salvatore Quasimodo, George Călinescu, Matei Caragiale, Giuseppe Ungaretti, Cesare Pavese műveiből” – fogalmaz Bántó, aki szerint legszebb versfordításait Az alázat ünnepei című, kétnyelvű antológia tartalmazza. A fordító mindenkor kiemelkedik a könyvtárhoz kötött muviségből, közvetlen személyi kapcsolatot teremtve felkutatja a szerzők életkörülményeit, s így tolmácsolása szinte a baráti megjelenítés erejével hat, például Arghezi és Sadoveanu bemutatása esetén. Irodalmi kitekintése olasz fordításaival szélesül ki: Giuseppe Ungaretti, Cesare Pavese, Salvatore Quasimodo verseit, Leonardo Sciascia regényét tolmácsolja. Hozzájárul ehhez az Alberto Moravia, Vasco Pratolini, Carlo Levi, Luigi Pirandello műveinek hazai magyar kiadásaihoz írt irodalmi értékeléseinek sorozata.
Kuncz szerelmese
Esszéit, visszaemlékezéseit gyűjtik egybe az Üzenetek Erdélybe, A négylevelű vándorbot, a Zöngés napló és a Második napló című kötetei.
„Az Üzenetek Erdélybe című kötet tanulmányaimat, írásaimat tartalmazza. De felvettem néhány régit is, amelyet érdekesebbnek tartok. 1987-ben jelent meg a Közvetítő című könyvem. Abból vettem át egy-két írást. Például a Mit tudunk észtül? – amely az észt irodalomról szól. Vagy a Babits, a regényíró-t. Hasonlóképpen felvettem A mallorcai cseppek-et, a Mallorca-szigetén tett látogatásomról szóló írást, amelyben George Sand és a Chopin nyomában jártam. Ez az Utunkban jelent meg. Újabban pedig egyik teljesítményemnek tartom, hogy újra lefordítottam Edgar Allen Poe A holló című híres költeményét, amelyhez terjedelmes fordítói jegyzetet is írtam. Ez is megérdemli a nyomdafestéket” – magyarázta Lőrinczi az Új Magyar Szónak 2009-ben adott interjúban. A beszélgetés során elárulta: a leginkább szeretett színházi darabja a Fekete kolostor történetéből kiinduló A szökés. „Kuncz egyénisége nagyon közel állott hozzám” – vallotta az interjúban Lőrinczi, akinek írásait az Új Magyar Szó Kisebbségben című melléklete is közölte.

Új Magyar Szó (Bukarest)



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék